Zalai Hírlap, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-01 / 50. szám
1963. március 1. Részrehajlás nélkül! Néhány szó a háztáji és a zártkertek használatáról MEGYÉNK termelőszövetkezetedben mostanában tartják a tervtárgyaló közgyűléseket. Itt minden kérdés terítékre kerül; a szövetkezet gazdálkodása, pénzügyi és egyéb terve éppúgy, mint a háztáji földek helyének kijelölése. Ez utóbbiról érdemes most néhány szót külön is ejteni. Ez ugyanis nagy érdeklődéssel kísért probléma és a tavalyi tapasztalatok sok tanulságot szolgáltatnak az idei esztendőre. Sokhelyütt visszaemlékeznek a szövetkezeti tagok arra, hogy mennyi torzsalkodás, indulat, sőt harag született még tavaly is a háztáji földek nem mindig igazságos kiméréséről. Előfordult ugyanis nem egy helyen, hogy a termelőszövetkezetek vezetőségei szembeszökően különböző minőségű földeket jelöltek ki háztájinak, s egyforma lelkiissmeretes művelés mellett az egyik földről kétszeres mennyiségű termést takarított be használója, mint a másikról. Minőségi különbség persze elkerülhetetlen. De ha a minőségileg jó földek elosztásában szándékosság fedezhető fel, azaz a töblbetevő földek, — hogyan, hogyan se — pontosan a tűzhöz közelállóknak, a rokonoknak jutnak — ez fájó igazságtalanság érzetét kelti és ezt megmagyarázni még a legékesebben szóló prédikátor sem tudja, nem hogy a tsz vezetői. Az ilyenféle „elosztásoknak” a következményei súlyosak. Rontják a munkamorált, csökkentik a szövetkezeti tagok igyekezetét, tehát mindenképpen el kell kerülni őket. FEL KELL VENNI a harcot a megalkuvás ellen is. Lehet talán, hogy elszakadt a „mérőszalag” az egyik becsehelyi tsz-ban, ez azért fordulhatott elő, hogy a háztáji föld és az úgynevezett zártkert együttes mennyisége egyes tagoknál elérte, sőt meghaladta az öt—hét holdárt is? De Zalaújlalkon, Nemessándorházán és másutt is több a háztájiban művelt földterület a törvényesen előírtnál. A hasonló hibák elkerülésére most még lehet és kell is tenni mindenüttt a vsz-ek vezetőségeinek. Bármennyire „kényes” is ez a kérdés, őszintén fel kell tárni a tagok és az érdekelteik előtt. Rendet kell teremteni végre a háztáji földek és az úgynevezett zártkertek körül. A tsz vezetőket nemcsak arra kötelezi a közérdek és a tisztesség, hogy a háztáji föld kimeréseikor ne hajoljon, magaik felé a kezük, hanem arra is, hogy a hajóokolásból eredő toldalékot visszautasítsák. Elég gyakori megyeszerte az is, hogy egyes kisebb, nem öszszefüggő területek használata lelett szemet hunynak, hagyják, hogy egyes „élelmes” emberek minden térítés nélkül műveljék azokat. A kemendobári, az eszteregnyei és a letenyeti tsz-ekben például még ma is adósok sokan az úgynevezett zárukénak után járó térítési díjakkal. Dicsikálom 132 ezer forintot teszki az az összeg, amit a tagoknak térítési díjban be kellene fizetniok a közös staszszálba. E nagy összeg persze hiányzott a zárszámadáskor és csökkenette a jól dolgozó tagok jövedelmét. Néhány helyen — tanulva a peavatcool — már kezdenek ráébredni e helyzet tarthatatlanságára és csak azoknak adnak kedvezményes díjazás mellett zártkerti használatot, akik megfelelően kiveszik részüket a közös munkából. Ez így helyes, mert eddig sokhelyütt éppen azok élvezték a kedvezményeket, akik nem érdemelték meg. A TÖRVÉNYBEN biztosítotton felül adott, vagy a „megfagyott” földeik termése a közös tarisznyából hiányzik, s ezt minden tag egyformán érzi a zárszámadáskor. Most még van idő meghajnyni-velni a kérdéseket és megfelelő határozatokat hozni, hiszen — sajnos — nem hajt bennünket a tavasz. A termelőszövetkezetek vezetőségeinek, az ellenőrző bizottságoknaka kötelessége, hogy a törvények védelmesen fellépjenek, és fellépjenek minden részrehajtással szemben is. A tagság pedig érvényesítse a gazdáik jogait, hallassa hangját, amikor a közös és a háztáji gazdaság dolgairól esik szó a szövetkezetben. - ti - Nagygyűlést rendeznekNagykanizsán a nemzetközi nőnapon A nagykanizsai asszonyok és lányok telkesen, sok szép tervvel készülnek a kozelgo nemzetközi nőnapra. Az üzemeibben, hivatalokban, intézményénken már több kisgyulést, veszelgetest rendeztek. Az MSZiViF vui. kongresszusának határozatait, valamint a júniusban Joszkvában megrendezendő nők vitagkongresszusának a jelentőséget és az arra való méltó felkészülést vitatják meg. A város üzemeiben, termelőszövetkezeteiben, hivatalaiban, intézményeiben március 7-én, 6-an és 7-én ünnepségeket rendeznek. Emlén tárgyáénál, virágokkal kedvesnetnek az aszszonyoknak, lányoknak, a legjobb nőnolgozokat jutalomban, elismerésben részesítik. Kiskanizsán 7-én este 6 órai kezdettel a Móricz Zsigmond művelődési otthonban elneneznek meg a nemzetközi nőnapról. A kiskanizsai nőket Gozdán József megyei tanácstag és Gober József, a Petőfi Tsz elnöke köszönti. Az ünnepség után vidám batyusbál lesz. A hagyományos nőnapi nagygyűlést 8-án 17 órai kezdettel a Hevesi Sándor művelődési házban tartják. Tolnai Erzsébet, a Nők Lapja munkatársa mond ünnepi beszédet. A nagygyűlést hangulatos műsor követi, amelyben a Rozgonyi iskola énekkara, az úttörő zenekar, a zeneiskola több szólistája és néhány általános iskolás táncegyüttes szerepel. A nemzetközi nőnapon a városi nőtanács aktívái látogatást tesznek a kórházban és a lazsnaki, illetve a Zetkin Klára utcai szociális otthonban. A kórházban a beteg asszonyokat és lányokat, a szociális otthonokban pedig az idős nőlakókat köszöntik. Ez utóbbiaknak apró ajándéktárgyakkal kedveskednek. SALAI HÍRLAP A hideg megakadályozta az építők munkakezdését Az elmúlt héten megenynott az idő. Mindenütt vidámam csöpögött az eresz, s az építők értesítették a dolgozóik egy részét, hogy e héten foglalják el munkahelyüket. De hiába volt az alapos előkészület, a tervszerű munkaelosztás. Az idő ismét hidegre fordult és a tervezett építési munkálatokat — egy-két vidéki munkahelytől elerintve — nem tudták megkezdeni. — Mindent elrendeztünk, de a hideggel, a 15—16 fokos fagygyal nem tudunk mit kezdeni — mondta Király Lajos elvtárs, a Zala megyei Építőipari Vállalat igazgatója. — A jó időt várjuk, s ha felmelegszik, azonnal beindítjuk az őszön félbemaradt építkezéseinken a munkákat. A zalaegerszegi 154 lakásos építkezésein is megjelentek a munkások, de csak a víz-, gáz- és villanyszerelők, valamint az asztalosoik tudtak dolgozni. — A héten megkezdtük volna a felvonulási épületek építését — mondta Magyar László elvtárs, főépítésvezető. — Az idő azonban közbeszólt. De azért nem tétlenkedünk most sem. Az épületek nyílászáró szerkezeteinek festését megoldottuk. Melegített helyiséget biztosítottunk a festőknek és , ők jelenleg mázolnak. A fagyszabadságról behívott segédmunkáson iskaptak munkát. Az építkezés területén hóeltakarítást végeznek. Megszabadítják a munkahelyeket, az ■odavezető utakat a vastag hó és jégkepestől. A darupályáról leverik a jeget, hogy rendben álljon a munka kezdésére. — Ha nem jön a hideg ma már teljes ütemben dolgoznánk — mondta Magyar elvtárs. — A gépek — kijavítva — a helyszínen vannak. Anyagunk van bőven, csak a homokellátás miatt aggódunk. Mahomfáról szerezzük be a homokot és nem tudjuk, hogy a 3—4 kilométeres bekötőúton tudunk-e majd közlekedni, ha olvadni kezd. A termelőszövetkezettől érdeklődtünk — ők termelik ki a homokot —, de nem adtak megnyugtató választ arra vonatkozóan, hogy tudják-e biztosítani a szükséges homok mennyiséget. Az építőipar előtt ebben az évben nagyobb feladatok elvégzése áll, mint tavaly. Ezért igyekeznek mielőbb munkához látni. Igyekezetük azonban a fagyok miatt ez ideig meddőnek bizonyult. — Ha megszűnnek a fagyok és olvad, azonnal riadóztatjuk a munkásokat — mondta Magyar László. Egy meleghullám 300 embert indítana hozzánk, a főépítésvezetőség különböző munkahelyeire. Bízunk benne, hogy csak napok kérdése és megszűnik végre a téli kényszerpihenő. — tj — 60 ezer forint megtakarítás egy százas tehenészetben Tejpor-felhasználás az itatásos borjúnevelésben Nem titok, hogy a zalai termelőszövetkezetek tekintélyes hányada ráfizet a tejtermelésre. Az sem ritka, ahol öt-hat forintért állítanak elő egy liter tejet, holott a nagyüzemi és a tbc-mentes tejnek járó felárral együtt is maximálisan 3,10 forintot kapnak literjéért. A magas önköltség, a ráfizetés egyik oka, hogy közös gazdaságaink túlnyomó részében még mindig a természetes borjúnevelést alkalmazzák. Ez pedig lényegesen növeli a borjak fölnevelési költségét, valamint lényegesen befolyásolja az egész szarvasmarhatenyésztés jövedelmezőségét is. Éppen ezért a fejlett, szakemberekkel, gazdasági épületekkel megfelelően ellátott közös gazdaságokban mindinkább kezdenek rátérni a mesterséges borjúnevelésre, amely előnyös részben a gazdaságosság és állategészségügy szempontjából, de népgazdasági szempontból is jelentős, hiszen így nagy mennyiségű tejzsír takarítható meg vajgyártás céljaira. Egy százas tehenészettel rendelkező termelőszövetkezetben vizsgáltuk meg az itatásos borjúnevelés költségkihatásait, ahol a még gazdaságosabb sovány tejport használták. A korábbi években itt is a természetes borjúnevelést alkalmazták, s így egy borjúnál afelhasznált 600 liter tej értéke három forint tíz filléres áron számolva 1860 forintot tett ki. Az itatásos borjúnevelésnél viszont csak 300 liter teljes tejet használnak fel 930 forint értékben, s ehhez jön a 300 liter fölözött tej előállításához szükséges 30 kilogramm tejpor 195 forint árban. Így egy borjú nevelési költsége 1125 forintot tesz ki, szemben a természetes borjúnevelés 1860 forintos költségével. Ebben a termelőszövetkezetben tehát minden egyes borjún 735 forintot takarítanak meg, vagyis a százas tehenészetben az átlagos 77—80-as borjúszaporulattal számolva, évente közel 60 ezer forintot, így csupán az itatásos — sovány-tejporos — borjúneveléssel annyit takarítanak meg, hogy az évenként átlagosan felhasznált 40 ezer munkaegység értéket egyenként másfél forinttal tudják növelni. Mivel a sovány-tejpor alkalmazása még nem elég közismert termelőszövetkezeteinkben, ehhez a Zala megyei Tejipari Vállalat tud részletes felvilágosítást, tájékoztatást adni. Bevezetése feltétlenül gazdaságos, előnyös, így azokban a közös gazdaságokban, ahol a lehetőségek megvannak, feltétlenül helyes rátérni erre a módszerre. 130 ezer forint forgalom a kisgépkölcsönzőben A háziasszonyok munkájának megkönnyítésére a Zalaegerszegi Gép- és Vegyesipari Vállalat csekély térítés ellenében különböző háztartási kisgépet kölcsönöz, illetve fafűrészelést végez. Kövecs Zoltán, a kölcsönző részleg vezetője szerint az elmúlt évben összesen 130 ezer forint forgalmat bonyolítottak le. Különösen a korán beköszöntött tél növelte meg a forgalmat, hiszen a két fűrészgép nem kevesebb, mint 90 ezer forintot forgalmazott, de az igényeket csak nagy nehezen tudták kielégíteni. A szolgáltató részlegnek 4 mosógépe és egy centrifugája van kölcsönzés céljaira. Naponta egy-agy gép két-három házi-asszonynál is megfordul. Ez annyit jelent, hogy az elmúlt évben közel 1000 alkalommal kölcsönözték ki a mosógépeket. Neon kisebb a forgalma a porszívóiknak és a padlókefélőknek sem, mindegyikből 4—4 darab található a részlegnél. Különösen a porszívókat keresik sorkain. Az elmúlt év utolsó hónapjában bővíteték a szolgáltatásokat. Két Qrionton táskarádiót, egy Supraphon lemezjátszót és egy Terra magnetofont is kölcsönadnak, de a lakosság további bővítést kér. Sokan keresnek például írógépet, fényképezőgépet, sőt kerékpárt is. Levelezőink jelentik a választásokról JÓL VIZSGÁZOTT a községünk Községünkben élénk érdeklődés megétt zajlott le a választásom eionesztese. Bök aktíva jarta a nazakai, beszélgetett az emberekkel esetünkről, munkánkról, terveinkről, feladatainkról, s mindenütt szívesen fogantak az aktívakat. A választás előtt több nappal hozzáfogtak a szavazóhelyiseg perendezesehez, jelmondatokat, urnát készítettek, fűiket csinálták, nagyon kicsinosították a szobát. 24-én reggel korán összegyűltek azok, akik valamilyen munkát kaptak a választások segítésében. A népfrontelnök megegyszer ismertette a szavazás felolvását, mások a törvényességről, a vándorainak mozgatásáról, beteglátogatásról beszeltek. már reggel 7 óra előtt sokan várták a „nyitást,,’ közöttük 1.000 olyan fiaty, aki először szavaz. Beloas rendben kezdődött meg a választás. Tíz óra után visszatért a csoport a van- Qorumaval, lo naznal járták, zoztan pontosan 11 óra 1e percet mutatott az óra, amikor a szavazatszedő bizottság elnöke bejelentette, hogy mindenki leszavazott. Sánta István Mihald KIS-SZERVEZETÜNK A VÁLASZTÁS SIKERÉÉRT Február 24-én örömmel jelentette a felettes szervemnek Lanczos Janos bizottsági emon, Hogy itgenazon aznap delre mar minden választopolgar megtette a kötelességet, 12 órakor az utolso szavazó is elhagyta a kunurotthont. mozgalmas napja volt ez a helyben Kiöz,szervezetnek. Vanattak a fiatalon, hogy közben is jarjam a nazanat, és szavazásra kerni fel a nesienedeket. Koosz Károly egymásután indította útba a 261 fős anyvacsoportot, akik mind azzal térten vissza, hogy a körzet választói közül senki sem marad ki. KibZ-szervezetünk már a januári taggyűlésén megtárgyalta a választással kapcsolatos feladatokat: a nagygyűlés előfeszítését, az öregen látogatását, a kieső területek lejárását, a szavazóhelyiség berendezések az ifjú választón gyűlésén például teljes számban részt vettek a meghívottam Nagyon szorgalmas munkát végzett az eionesznesben Novák Mária, Boós Mária, Kuzma Tibor, Krisztián Teréz, Szongrácz József, Lanczos István, Bekecz János, Brabotics Lajos, Pavucz Tibor és a többi fiatal is. A választás napját azzal zártuk, hogy kulturcsoportunk bemutatta a Szaznanas lakodalmat Borbai György Fityaház KOSZONTOTTUK ÚJ TANÁCSTAGUNKAT Bensőséges ünnepség színhelye volt a letenyei általános iskola nevelőszobaja február 25- én reggel. Enkor vált bizonyossá, hogy nevelőtestületünk egyik tagját Leaner Etelna igazgatóhelyettest községünk lakossága egyhangúan megválasztotta megyei tanácstagnak. Az iskola igazgatója köszöntötte Leitner Etelkát, jó egészséget, lendületes munkát kívánt megtisztelő feladatának ellátásához. Kérte, hogy legyen szószólója községünk és iskolánk minden haladó törekvésének, kulturális céljaink megvalósításának. Ígéretet tett arra, hogy a nevelőtestület osztatlan érdeklődéssel kíséri a tanácstag munkáját, és segít neki. Leitner Etelka meghatottan köszönte meg a feléje áradó bizalmat, és arról szólt, hogy minden igazságos ügyet támogatni fog. Új tanácstagunkat nagy szeretettel üdvözölte az egész tantestület Csiby Victor Letenyi 3. Program szerint, télben, fagyban Az R—36-os berendezés, az NL—340-es fúrási ponton Sárhidától fél kilométerre dolgozik. A berendezés körül szemmel láthatóan ott a tél. A víztartály a laza talajon féloldalra dőlt. Kék acélzubbonyát vastag jégpáncél ölelése szorítja. A fúrómester, Székely Domonkos mondja: — A tél alapos próbára tett embert, technikát. Alig néhány méterre van az út, a berendezést mégis elzárta a hó. Az üzemanyagos hordákat — kenőolajat — hátukon hozták a berendezéshez az emberek. Nem egyszer 12 órás műszakban is dolgoztunk, amikor a hóakadály miatt a váltás késve érkezett. Borbás István egyik alkalommal, mivel a becsvölgyi járat — amivel közlekedik — hóakadály miatt leállt, gyalog tette meg az utat Becsvölgyéről Gellennuzára. Máskor egyik rétegvizsgautánál — „fröccsot" kaptunk, s vastagon a rúnánkra fagyott az iszap, de a műveletet befejeztük. A legkedvezőtlenebb időben is dolgoztak, s nem árnak le a beramezes motorjai, forgott a fúrószar, s egyenlő résein mélyült a kút. Ma már 2 436 méternél tartanak, s fia nem történik varaban műszaki, vagy egyéb baleset a tervezett ütőben, jetenmetk, nogy elérték a kívánt mélységét... Székely Domonkos fúrómester és Csörgits József főfúrómester a víztartály előtt. A hólepellel borított mező acélóriása, a fúrótorony. Látszólag néptelen, csendes a berendezés környéke, de a védőponyvák mögött, a motorházban serény munka, beépítés folyik.