Zalai Hírlap, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-01 / 50. szám

1963. március 1. Részrehajlás nélkül! Néhány szó a háztáji és a zártkertek használatáról MEGYÉNK termelőszövetke­zetedben mostanában tartják a tervtárgyaló közgyűléseket. Itt minden kérdés terítékre ke­rül; a szövetkezet gazdálkodá­sa, pénzügyi és egyéb terve éppúgy, mint a háztáji­ földek helyéne­k kijelölése. Ez utóbbi­ról érdemes most néhány szót külön is ej­teni. Ez ugyanis nagy érd­eklődéssel kísért prob­léma és a tavalyi tapasztalatok sok tanulságot szolgáltatnak az idei esztendőre. Sokhelyütt visszaemlékeznek a szövetkezeti tagok arra, hogy mennyi torzsalkodás, indulat, sőt harag született még tavaly is a háztáji földek nem mindig igazságos kiméréséről. Előfor­dult ugyanis nem egy helyen, hogy a termelőszövetkezetek vezetőségei szembeszökően kü­lönböző minőségű földeket je­löltek ki háztájinak, s egyfor­ma lel­kiissmeretes művelés mellett az egyik földről két­szeres mennyiségű termést ta­karított be használója, mint a másikról. Minőségi különbség persze elkerülhetetlen. De ha a minőségileg jó földek elosz­­tásában szándékosság fedezhe­tő fel, azaz a töblbetevő földek, — hogyan, hogyan se — pon­tosan a tűzhöz közelállóknak, a rokonoknak jutnak — ez fá­jó igazságtalanság érzetét kel­ti és ezt megmagyarázni még a legékesebben szóló prédikátor sem tudja, nem hogy a tsz ve­zetői. Az ilyen­féle „elosztások­nak” a következményei súlyo­sak. Rontják a munkamorált, csökkentik a szövetkezeti tagok igyekezetét, tehát mindenkép­pen el kell kerülni őket. FEL KELL VENNI a harcot a megalkuvás ellen is. Lehet talán, hogy elszakadt a „mérő­szalag” az egyik becsehelyi tsz-­ban, ez azért fordulhatott elő, hogy a háztáji föld és az úgynevezett zártkert együttes mennyisége egyes tagoknál el­érte, sőt meghaladta az öt—hét holdárt is? De Zalaújlalkon, Ne­­messá­ndorházán és másutt is több a háztájiban művelt föld­terület a törvényesen előírtnál. A hasonló hibák elkerülésére most még lehet és kell is ten­ni mindenüttt a vsz-ek vezető­ségeinek. Bármennyire „ké­nyes” is ez a kérdés, őszintén fel kell tárni a tagok és az ér­dekelteik előtt. Rendet kell te­remteni végre a háztáji földek és az úgynevezett zártkertek körül. A tsz vezetőket nemcsak arra kötelezi a közérdek és a tisztesség, hogy a háztáji föld kimeréseikor ne hajoljon, ma­gaik felé a kezük, hanem arra is, hogy a hajóokolásból ere­dő toldalékot visszautasítsák. Elég gyakori megyeszerte az is, hogy egyes kisebb, nem ösz­­szefüggő területek használata lelett szemet hunynak, hagy­ják, hogy egyes „élelmes” em­berek minden térítés nélkül műveljék azokat. A kemendob­­­ári, az eszteregnyei és a lete­­nyeti tsz-ekben például még ma is adósok sokan az úgynevezett zárukénak után járó térítési dí­jakkal. Dicsikálom­ 132 ezer fo­rintot tesz­­ki az az összeg, amit a tagoknak térítési díjban be kellene fizetniok a közös stasz­­szálba. E nagy összeg persze h­i­ányzott a zárszámadáskor és csökkenette a jól dolgozó ta­gok jövedelmét. Néhány he­lyen — tanulva a peavatcool — már kezdenek ráébredni e helyzet tarthatatlanságára és csak azoknak adnak kedvezmé­nyes díjazás mellett zártkerti használatot, akik megfelelően kiveszik részüket a közös mun­kából. Ez így helyes, mert eddig sokhelyütt éppen azo­k élvezték a kedvezményeket, akik nem érdemelték meg. A TÖRVÉNYBEN biztosítot­ton felül adott, vagy a „megfa­­gyott” földeik termése a kö­zös tarisznyából hiányzik, s ezt minden tag egyformán érzi a zárszámadáskor. Most még van idő meghajnyni-velni a kérdé­seket és megfelelő határozato­kat hozni, hiszen — sajnos — nem hajt bennünket a tavasz. A termelőszövetkezetek veze­tőségeinek, az ellenőrző bizott­ságoknak­­a kötelessége, hogy a törvények védelmesen fel­lépjenek, és fellépjenek min­den részre­hajtással szemben is. A tagság pedig érvényesítse a gazdáik jogait, hallassa hang­ját, amikor a közös és a ház­táji gazdaság dolgairól esik szó a szövetkezetben. - ti - Nagygyűlést rendeznek­­Nagykanizsán a nemzetközi nőnapon A nagykanizsai asszonyok és lányok telkesen, sok szép terv­vel készülnek a kozelgo nem­zetközi nőnapra. Az üzemeibben, hivatalokban, intézményénken már több kis­­gyulést, veszelgetest rendeztek. Az MSZiViF vui. kongresszu­sának határozatait, valamint a j­úni­us­ban J­­oszkvában megren­dezendő nők vitagkongresszu­­sának a jelentőséget és az arra való méltó felkészülést vitat­ják meg. A város üzemeiben, termelő­­szövetkezeteiben, hivatalaiban, intézményeiben március 7-én, 6-an és 7-én ünnepségeket ren­deznek. Emlén tárgyáénál, vi­rágokkal kedvesnetnek az asz­­szonyoknak, lányoknak, a leg­jobb nőnolgozokat jutalomban, elismerésben részesítik. Kiskanizsán 7-én este 6 órai kezdettel a Móricz Zsigmond művelődési otthonban elnenez­­nek meg a nemzetközi nőnap­ról. A kiskanizsai nőket Goz­­dán József megyei tanácstag és Gober József, a Petőfi Tsz el­nöke köszönti. Az ünnepség után vidám batyusbál lesz. A hagyományos nőnapi nagy­gyűlést 8-án 17 órai kezdettel a Hevesi Sándor művelődési házban tartják. Tolnai Erzsé­bet, a Nők Lapja munkatársa mond ünnepi beszédet. A nagy­gyűlést hangulatos műsor kö­veti, amelyben a Rozgonyi is­kola énekkara, az úttörő zene­kar, a zeneiskola több szólistá­ja és néhány általános iskolás táncegyüttes szerepel. A nemzetközi nőnapon a vá­rosi nőtanács aktívái látoga­tást tesznek a kórházban és a lazsnaki, illetve a Zetkin Klára utcai szociális otthonban. A kórházban a beteg asszonyokat és lányokat, a szociális ottho­nokban pedig az idős nőlakókat köszöntik. Ez utóbbiaknak ap­ró ajándéktárgyakkal kedves­kednek. SALAI HÍRLAP A hideg megakadályozta az építők munkakezdését Az elmúlt héten megenynott az idő. Mindenütt vidámam csö­pögött az eresz, s az építők ér­tesítették a dolgozóik egy ré­szét, hogy e héten foglalják el munkahelyüket. De hiába volt az alapos előkészület, a tervsze­rű munkaelosztás. Az idő is­mét hidegre fordult és a terve­zett építési munkálatokat — egy-két vidéki munkahelytől elerintve — nem tudták meg­kezdeni. — Mindent elrendeztünk, de a hideggel, a 15—16 fokos fagy­­gyal nem tudunk mit kezdeni — mondta Király Lajos elv­­társ, a Zala megyei Építőipari Vállalat igazgatója. — A jó időt várjuk, s ha felmelegszik, azonnal beindítjuk az őszön félbemaradt építkezéseinken a munkákat. A zalaegerszegi 154 lakásos építkezésein is megjelentek a munkások, de csak a víz-, gáz- és villanyszerelők, valamint az asztalosoik tudtak dolgozni. — A héten megkezdtük vol­na a felvonulási épületek épí­tését — mondta Magyar László elvtárs, főépítésvezető. — Az idő azonban közbeszólt. De azért nem tétlenkedünk most sem. Az épületek nyílászáró szerkezeteinek festését megol­dottuk. Melegített helyiséget biztosítottunk a festőknek és , ők jelenleg mázolnak. A fagyszabadságról behívott segédmunkáson is­­kaptak mun­kát. Az építkezés területén hó­­elta­karítást végeznek. Megsza­badítják a munkahelyeket, az ■odavezető utakat a vastag hó és jégk­epestől. A darupályá­ról leverik a jeget, hogy rend­ben álljon a munka kezdésére. — Ha nem jön a hideg ma már teljes ütemben dolgoznánk — mondta Magyar elvtárs. — A gépek — kijavítva — a hely­színen vannak. Anyagunk van bőven, csak a homokellátás mi­att aggódunk. Mahomfáról sze­rezzük be a homokot és nem tudjuk, hogy a 3—4 kilométe­res bekötőúton tudunk-e majd közlekedni, ha olvadni kezd. A termelőszövetkezettől érdek­lődtünk — ők termelik ki a ho­mokot —, de nem adtak meg­nyugtató választ arra vonatko­zóan, hogy tudják-e biztosítani a szükséges homok mennyisé­get. Az építőipar előtt ebben az évben nagyobb feladatok el­végzése áll, mint tavaly. Ezért igyekeznek mielőbb munkához látni. Igyekezetük azonban a fagyok miatt ez ideig meddő­nek bizonyult. — Ha megszűnnek a fagyok és olvad, azonnal riadóztatjuk a munkásokat — mondta Ma­gyar László. Egy meleghullám 300 embert indítana hozzánk, a főépítésvezetőség különböző munkahelyeire. Bízunk benne, hogy csak napok kérdése és megszűnik végre a téli kény­szerpihenő. — tj — 60 ezer forint megtakarítás egy százas tehenészetben Tejpor-felhasználás az itatásos borjúnevelésben Nem titok, hogy a zalai ter­melőszövetkezetek tekintélyes hányada ráfizet a tejtermelés­re. Az sem ritka, ahol öt-hat forintért állítanak elő egy liter tejet, holott a nagyüzemi és a tbc-mentes tejnek járó felárral együtt is maximálisan 3,10 fo­rintot kapnak literjéért. A magas önköltség, a ráfize­tés egyik oka, hogy közös gaz­daságaink túlnyomó részében még mindig a természetes bor­júnevelést alkalmazzák. Ez pedig lényegesen növeli a bor­jak fölnevelési költségét, vala­mint lényegesen befolyásolja az egész szarvasmarhatenyésztés jövedelmezőségét is. Éppen ezért a fejlett, szak­emberekkel, gazdasági épüle­tekkel megfelelően ellátott kö­zös gazdaságokban mindin­kább kezdenek rátérni a mes­terséges borjúnevelésre, amely előnyös részben a gazdaságos­ság és állategészségügy szem­pontjából, de népgazdasági szempontból is jelentős, hiszen így nagy mennyiségű tejzsír takarítható meg vajgyártás cél­jaira. Egy százas tehenészettel ren­delkező termelőszövetkezetben vizsgáltuk meg az itatásos bor­júnevelés költségkihatásait, ahol a még gazdaságosabb so­vány­ tejport használták. A korábbi években itt is a természetes borjúnevelést al­­­kalmazták, s így egy borjúnál a­­felhasznált 600 liter tej értéke három forint tíz filléres áron számolva 1860 forintot tett ki. Az itatásos borjúnevelésnél viszont csak 300 liter teljes te­jet használnak fel 930 forint értékben, s ehhez jön a 300 liter fölözött tej előállításához szük­séges 30 kilogramm tejpor 195 forint árban. Így egy borjú ne­velési költsége 1125 forintot tesz ki, szemben a természetes bor­júnevelés 1860 forintos költ­ségével. Ebben a termelőszövetkezet­ben tehát minden egyes borjún 735 forintot takarítanak meg, vagyis a százas tehenészetben az átlagos 77—80-as borjúsza­porulattal számolva, évente kö­zel 60 ezer forintot, így csupán az itatásos — so­vány-tej­poros — borjúneveléssel annyit taka­rítanak meg, hogy az évenként átlagosan felhasznált 40 ezer munkaegység értéket egyen­ként másfél forinttal tudják nö­velni. Mivel a sovány-tejpor alkal­mazása még nem elég közis­mert termelőszövetkezeteink­ben, ehhez a Zala megyei Tej­ipari Vállalat tud részletes fel­világosítást, tájékoztatást adni. Bevezetése feltétlenül gazda­ságos, előnyös, így azokban a közös gazdaságokban, ahol a lehetőségek megvannak, feltét­lenül helyes rátérni erre a módszerre. 130 ezer forint forgalom a kisgépkölcsönzőben A háziasszonyok munkájá­nak megkönnyítésére a Zala­egerszegi Gép- és Vegyesipari Vállalat csekély térítés ellené­ben különböző háztartási kis­gépet kölcsönöz, illetve fafűré­­szelést végez. Kövecs Zoltán, a kölcsönző részleg vezetője sze­rint az elmúlt évben összesen 130 ezer forint forgalmat bo­nyolítottak le. Különösen a korán beköszön­tött tél növelte meg a forgal­mat, hiszen a két fűrészgép nem kevesebb, mint 90 ezer fo­rintot forgalmazott, de az igé­nyeket csak nagy nehezen tud­ták kielégíteni. A szolgáltató részlegnek 4 mosógépe és egy centrifugája van kölcsönzés céljaira. Napon­­­­ta egy-agy gép két-három házi-­­­asszonynál is megfordul. Ez­ annyit jelent, hogy az elmúlt évben közel 1000 alkalommal kölcsönözték ki a mosógépe­ket. Neon kisebb a forgalma a porszívóiknak és a padlókefé­­lőknek sem, mindegyikből 4—4 darab található a részlegnél. Különösen a porszívókat kere­sik sorkain. Az elmúlt év utolsó hónap­jában bővíteték a szolgáltatá­sokat. Két Qrionton táskarádiót, egy Supraphon lemezjátszót és egy Terra magnetofont is köl­csönadnak, de a lakosság to­vábbi bővítést kér. Soka­n ke­resnek például írógépet, fény­képezőgépet, sőt kerékpárt is. Levelezőink jelentik a választásokról JÓL VIZSGÁZOTT a községünk Községünkben élénk érdek­lődés megétt zajlott le a vá­lasztásom eionesztese. Bök ak­tíva jarta a nazakai, beszélge­tett az emberekkel esetünkről, munkánkról, terveinkről, fel­adatainkról, s mindenütt szíve­sen fogantak az aktívakat. A választás előtt több nappal hoz­­záfogtak a szavazóhelyiseg pe­­rendezesehez, jelmondatokat, urnát készítettek, fűiket csinál­ták, nagyon kicsinosították a szobát. 24-én reggel korán összegyűl­tek azok, akik valamilyen mun­kát kaptak a választások segí­tésében. A népfrontelnök meg­egyszer ismertette a szavazás felolvását, mások a törvényes­­ségről, a vándorainak mozga­tásáról, beteglátogatásról be­szeltek. m­­ár reggel 7 óra előtt sokan várták a „nyitást,,’ közöttük 1.000 olyan fiaty, aki először szavaz. Beloas rendben kezdő­dött meg a választás. Tíz óra után visszatért a csoport a van- Qorum­aval, lo naznal járták, zoztan pontosan 11 óra 1e per­cet mutatott az óra, amikor a szavazatszedő bizottság elnöke bejelentette, hogy mindenki le­szavazott. Sánta István Mihald KIS­-SZERVEZETÜNK A VÁLASZTÁS SIKERÉÉRT Február 24-én örömmel je­lentette a felettes szervemnek Lanczos Janos bizottsági emon, Hogy itgenazon aznap delre mar minden választopolgar megtette a kötelességet, 12 óra­kor az utolso szavazó is el­hagyta a kunurotthont. mozgalmas napja volt ez a helyben Kiöz,­szervezetnek. Vanattak a fiatalon, hogy köz­ben is jarjam a nazanat, és sza­vazásra kerni fel a nesienede­­ket. Koosz Károly egymásután indította útba a 261 fős any­­vacsoportot, akik mind azzal térten vissza, hogy a körzet vá­lasztói közül senki sem ma­rad ki. KibZ-szervezetünk már a ja­nuári taggyűlésén megtárgyal­ta a választással kapcsolatos feladatokat: a nagygyűlés elő­­feszítését, az öregen látogatá­sát, a kieső területek lejárását, a szavazóhelyiség berendezé­sek az ifjú választón gyűlésén például teljes számban részt vettek a meghívottam Nagyon szorgalmas munkát végzett az eionesznesben Novák Mária, Boós Mária, Kuzma Tibor, Krisztián Teréz, Szongrácz Jó­zsef, Lanczos István, Bekecz János, Brabotics Lajos, Pavu­cz Tibor és a többi fiatal is. A választás napját azzal zár­tuk, hogy kulturcsoportunk be­mutatta a Szaznanas lakodal­mat Borbai György Fityaház KOSZONTOTTUK ÚJ TANÁCSTAGUNKAT Bensőséges ünnepség színhe­lye volt a letenyei általános is­kola nevelőszobaja február 25- én reggel. Enkor vált bizonyos­sá, hogy nevelőtestületünk egyik tagját Leaner Etelna igazgatóhelyettest községünk lakossága egyhangúan megvá­lasztotta megyei tanácstagnak. Az iskola igazgatója köszön­tötte Leitner Etelkát, jó egész­séget, lendületes munkát kí­vánt megtisztelő feladatának ellátásához. Kérte, hogy legyen­­ szószólója községünk és iskol­­­ánk minden haladó törekvésé­nek, kulturális céljaink megva­­lósításának. Ígéretet tett arra, hogy a nevelőtestület osztatlan érdeklődéssel kíséri a tanácstag munkáját, és segít neki. Leitner Etelka meghatottan köszönte meg a feléje áradó bizalmat, és arról szólt, hogy minden igazságos ügyet támo­gatni fog. Új tanácstagunkat nagy szeretettel üdvözölte az egész tantestület Csiby Victor Letenyi 3. Program szerint, télben, fagyban Az R—36-os berendezés, az NL—340-es fú­rási ponton Sárhidától fél kilométerre dolgo­zik. A berendezés körül szemmel láthatóan ott a tél. A víztartály a laza talajon féloldalra dőlt. Kék acélzubbonyát vastag jégpáncél öle­lése szorítja. A fúrómester, Székely Domonkos mondja: — A tél alapos próbára tett embert, tech­nikát. Alig néhány méterre van az út, a be­rendezést mégis elzárta a hó. Az üzemanyagos hordákat — kenőolajat — hátukon hozták a berendezéshez az emberek. Nem egyszer 12 órás műszakban is dolgoztunk, amikor a hó­akadály miatt a váltás késve érkezett. Borbás István egyik alkalommal, mivel a becsvölgyi járat — amivel közlekedik — hóakadály miatt leállt, gyalog tette meg az utat Becsvölgyéről Gellennuzára. Máskor egyik rétegvizsgautánál — „fröccsot" kaptunk, s vastagon a rúnánkra fagyott az iszap, de a műveletet befejeztük. A legkedvezőtlenebb időben is dolgozta­k, s nem árnak le a beram­ezes motorjai, forgott a fúrószar, s egyenlő résein mélyült a kút. Ma már 2 436 méternél tartanak, s fia nem történik varaban műszaki, vagy egyéb bal­eset a tervezett ütőben, jetenmetk, nogy elér­ték a kívánt mélységét... Székely Domonkos fúrómester és Csörgits József főfúrómester a víztartály előtt. A hólepellel borított mező acélóriása, a fúrótorony. Látszólag néptelen, csendes a be­rendezés környéke, de a védőponyvák mögött, a motorházban serény munka, beépítés folyik.

Next