Zalai Hírlap, 1963. április (19. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-02 / 77. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek? ZALAI HÍRLAP AZ MSZMP ZALA MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 77. szám ARA: 50 FILLÉR 1963. április 2., kedd Bizalom és humanizmus A szocialista humanizmus ■magasabbrendűségónek újabb bizonyítékaként tárhatjuk az ország népe és a világ közvé­leménye elé a Magyar Népköz­­társaság Elnöki Tanácsának 1963. évi 4. sz. törvényerejű rendeletét a közkegyelem gya­korlásáról. E törvényerejű ren­deletben is a pártnak és a kor­mánynak az a helyesnek bizo­nyult meggyőződése és gyakor­lata jut kifejezésre, hogy a bi­zalom az emberek felelősség­érzetét kül­ön-­külön is és tár­sadalmi összességében is növeli. Bizalom és humanizmus. E két fogalom oly elválaszthatatlanul összeforrott, mint pártunk tö­retlen marxista—leninista poli­tikája és torzítás mentes forra­dalmi gyakorlata. A közkegyelmi rendelet álla­mi, társadalmi fejlődésünknek és pártunk politikai irányvona­lának természetes következmé­nye. A szocializmus alapjainak lerakásával — a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépéssel — megváltozott az osz­tályharc jellege, módosulnak annak formái és eszközei. Az osztály­harcban a szervezés, a meggyőzés és az ideológiai harc­­kerül előtérbe. A bűnözés el­leni harc az osztályharc sajá­tos formája. A szilárd alapokon nyugvó és a dolgozó nép bi­zalmát élvező rendszer e sajá­tos jellegű osztályharcban is veszély nélkül alkalmazhatja azokat az eszközöket, amelyek az osztályharc más területein is eredményeseknek bizonyul­tak Rendszerünk szilárdságá­ból, szocialista humaniz­usából és emberiességéből következik, hogy bátran adhatunk új élet­­lehetőséget azoknak, akik akár itthon, akár az ország hatá­rain túl élnek, és korábban vétettek rendszerünk ellen. Be­csületes munkával, törvényeink tiszteletben tartásával most már ők is bekapcsolódhatnak abba a nemes munkába, ame­lyet a szocializmus teljes fel­építéséért végzünk. A rendelet hatálya közvetle­nt­ és közvetve is sok embert érint, bár hazánkban ilyen ke­vés ember, mint napjainkban, még soha nem állt büntető el­járás hatálya alatt. Világvi­szonylatban is kedvező ez a kép, mert népsűrűségünkhöz viszonyítva egyike vagyunk azoknak az országoknak, ahol legkevesebben követnek el olyan cselekményeket, amelyek miatt büntető felelősségrevo­­násra kerül sor. A kegyelmi rendelet ezért is jelentkezik a szocialista humanizmus maga­­sabbrendű aktusaként. Nem ar­ról van szó tehát, hogy a ke­gyelmi rendelet megjelenéséig túlzott szigort kifejező büntető politikánk lett volna, s ennek megváltoztatására kerül sor, hanem arról, hogy a szilárd alapokon nyugvó, mélyen hu­manista rendszer, amely a nép­tömegek odaadó támogatását élvezi, képes ilyen megbocsá­tásra. A kegyelmi rendelet nem tesz különbséget a politikai és köztörvényi bűnelkövetők kö­zött. Különbséget tesz azon­ban azok között a bűnelkövetők között, akik egyszer, vagy több ízben követtek el bűncselek­ményt. Akik korábbi magatar­tásukkal több ízben, szocialista törvényeinket megsértve bűn­­cselekményeket követtek el, visszaesők, nem részesülhetnek általában kegyelemben. Azok az emberek azonban, akik csak egy ízben követtek el bűncse­lekményt, mégha cselekményük súlyos társadalmi veszélyességű volt is, mentesülhetnek a bün­tetés letöltése alól. Különös­képpen tükröződik a magasabb rendű szocialista humaniz­mus a rendelet 4. §. (2) bekez­désében, amely szerint a kisza­bott szabadságvesztés büntetés tartamára tekintet nélkül a köztörvényi bűntett miatt el­ítélt fiatalkorúak, a teherben lévő nők, az olyan anyák, akik­nek 10 éven aluli gyermekük van, az 50 évet betöltött nők, a 60 évet betöltött férfiak, az éle­tet veszélyeztető és gyógyítha­tatlan betegségben szenvedők büntetését el kell engedni. A kegyelmi rendelet a társa­dalom védelmének érdekeire figyelemmel akként is rendel­kezik, hogy azok, akik gyilkos­ságot, szándékos emberölést rablást, gyújtogatást, vagy robbantást követtek el és emiatt őket elítélték, kegyelemben nem részesülhetnek. Hasonlóan nem részesülhetnek kegyelemben azok az elítéltek sem, akik 5 éven belül már egy ízben sza­badságvesztés büntetésre vol­tak ítélve. A kegyelmi rendelet hatálya a szabálysértés miatt kiszabott és be nem fizetett pénzbírsá­gokra is kiterjed, és bizonyos körben a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól való mentesülést is eredményezi. Zala megyében évről évre csökken a bűnelkövetők szá­mla. Egyre kevesebb állampol­gár követ el olyan cselekményt, amelyek miatt büntető felelős­­ségrevonás alá kerül. A köz­kegyelem gyakorlásáról szóló rendelet megjelenésével a mi megyénkben is sok ember kap „tiszta lapot”. A „tiszta lap” je­len esetben azt jelenti, hogy mentesül büntetésének , il­letve a büntetés egy részének letöltése és a büntetett előélet­hez fűződő hátrányos jogkövet­kezmények alól. A kérdésnek azonban ez csak az egyik ol­dala. Képletesen szólva ez csak olyan, mint amikor a gyermek saját lábán meg tud már állni, ahhoz azonban, hogy menni is tudjon — anélkül, hogy újra elesne — több kell Elsősorban a „tiszta lapot” ka­pott emberek becsületes szán­déka és a szándékuknak meg­felelő magatartása kell ahhoz, hogy élni tudjanak a kapott le­hetőséggel, a rendszer megbo­csátó készségével. Ugyanakkor az egész társadalom jó szándé­ka is kell, hogy a kegyelmi rendelet példamutató szelleme­iben megbocsájtva, a közéjük visszakerült embereket segít­sék, támogassák és — ha szük­séges — óvják is őket a tör­vényeinkkel történő újabb ösz­­szeütközéstől. Társadalmi összefogással, egymás iránti mélységes fele­lősségérzettel biztosítani kell, hogy e nagyjelentőségű lépés tovább segítse a népi—nemzeti egység kialakulását, az egész társadalom és az egyének bol­dogulását is. Dr. Hazai Tibor megyei főügyész Ifjúsági vezetőket tüntettek ki április 4. alkalmából Ünnepséget tartottak április elsején a KISZ Zala megyei bizottságának székházában. A megye legjobban dolgozó ifjú­sági vezetőinek kitüntetéseket adott át Szabó János elvtárs, a KISZ Központi Bizottságának tagja, a megyei KISZ-bizottság első titkára. Károlyi Ernő, a KISZ me­­gyebizottságának munkatársa és Benkő Ilona, a zalaszent­­iváni KISZ alapszervezet tit­kára KISZ-érdemérmet kapott. Baracskay Lajost, Békési Lászlót, Csorba Józsefet, Fehér Istvánt és Köcse Oszkárt arany­koszorús KISZ-jelvénnyel tün­tették ki. Az ünnepség után a kitünte­tettek és a KISZ megyei vezetői baráti beszélgetést folytattak. átszervezés az építőanyagiparbae­m­től mint 200 üzemül megalakul­ a Tégla- és Cserépipari Tröszt Több iparág vállalatainak összevonása és az irányítás köz­­pontosítása után most már megkezdődött az építőanyag­­ipar átszervezése is. Április 1-én megalakult a Tégla- és Cserépipari Tröszt, amely egy­séges vezetésben fogja össze 23 ÉM. Téglagyár 111 üzemének és 19 tanácsi vállalat 96 üzem­egységének munkáját. A válla­latok számát csökkentették és a területi elvnek megfelelően 42 helyett 12 vállalatot alakí­tottak. Némelyik több mint 20 üzemegységet, sőt a Somogy— Zala megyei Tégla- és Cserép­ipari Vállalat 33 üzemet irányít. Összevonások segítségével lehe­tővé vált, hogy a törökbálinti téglagyárat kísérleti üzemmé alakítsák, s így új gyártmányok és termelési eljárások kidolgo­zásával az eddiginél hatásosab­ban korszerűsítsék a tégla- és cserépipart. Április 1-én megalakult az építőanyagipar másik új köz­­­ponti szerve, a Kő- és Kavics­ipari Tröszt. A gazdasági bi­zottság határozatára az Építés­ügyi Minisztérium 37 kőbányá­jához csatolták a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium ösz­­szes kőbányáját, valamint a Nehézipari Minisztériumnak azokat az üzemeit, amelyek a követ építkezéseknek szállítot­ták. . 2660 vagon áru, 39 millió forint forgalom Megtartotta évi rendes közgyűlését a MEK Tegnap délelőtt kilenc órai kezdettel tartotta évi rendes közgyűlését a Szövetkezetek Zala megyei Értékesítő Köz­pontja a Szakszervezetek Mű­velődési Házában. A tagszövetkezetek képvise­lői és a meghívott vendégek előtt Tóth Béla elvtárs, a MÉK igazgatója ismertette az igaz­gatóság beszámolójában az 1962-es munka eredményeit, s vázolta ennek az esztendőnek feladatait. A tervek teljesítéséről szólva elmondotta, hogy összes felvá­sárlási előirányzatukat 140,2 százalékra teljesítették, majd ezen belül cikkenként ismer­tette az elért eredményeket. Gyümölcsből például a tervezett 920 vagonnal szemben 1613 vagonnal vá­sároltak fel, burgonyából pedig 121 százalékra telje­sítették a tervet, a zöldségfelvásárlásból viszont mintegy 60 vagonos lemaradás mutatkozik a tervezettel szem­ben. Az igazgatóság beszámolója több termelőszövetkezetet ki­emelt, amelyek különösen sok árut adtak át értékesítésre, így például a zalaszentmihályi kö­zös gazdaság 63 súlyvagon bur­gonyát értékesített a MÉK-nél, két vagonnal többet, mint a lenti járás termelőszövetkezetei együttvéve. A gyümölcsfelvásárlásban időnként komoly zökkenőket okozott a szállítóeszköz- és a göngyöleghiány. Előfordult, hogy a MÁV az igényelt va­gonmennyiségnek csak a felét tudta biztosítani, de időnként a göngyöleghiány is akadályoz­ta a földművesszövetkezetek felvásárlási tevékenységét. Mint a beszámoló rámutatott, a szállítóeszköz és gyöngyöleg­­hiányt részben az okozta, hogy a ténylegesnél kisebb termésre számítottak, s *. ^ a felvásárlásra került 1613 súlyvagonnyi gyümölcsből több mint másfélezer va­gonnal a megyén kívülre szállítottak. A zöldségfelvásárlásban való lemaradás oka részben a ked­vezőtlen időjárás volt. Azon­ban, mint a beszámoló hang­súlyozta, azokban a termelőszö­vetkezetekben, ahol megfelelő súllyal kezelték a kertészeteket, a tervezettnél nagyobb bevé­telekre tettek szert, mint a nagykanizsai Sáska-Petőfi, a nemesapáti Aranyskalász és még több más közös gazdaság. A söjtöri termelőszövetkezet például egy hold átlagában 20 ezer forint bevételre tett szert tejeskáposztából, a letenyei kö­zös gazdaság 30 ezer forintra zöldpaprikából. Az egyéb cikkek felvásárlá­sában elért eredmények ismer­tetése után az értékesítési te­vékenységgel foglalkozott a beszámoló. Az összesen felvá­sárolt 2660 vagon áruból a me­gyén belül értékesítettek 335 vagon burgonyát, 276 vagon zöldséget és 63 vagon gyümöl­csöt. Budapest ellátását 993 súlyvagon áruval segítették, exportra pedig a tervezett 171 vagonnal szemben 220 vagonnal küldtek. öszesen a tervezett 70 milliós forgalommal szemben 89 mil­liós forgalmat bonyolítottak le. Szép eredmények mutatkoz­nak a költségek megtakarítá­sában is. Egy mázsa áru fel­­vásárlási és értékesítési költ­ségeiben átlagosan 1,50 forintot takarítottak meg, így az egész költségmegtakarítás 420 ezer forintot tesz ki. Ezeknek az eredményeknek köszönhetően — bár a központ működése 2,13 ezer forint veszteségre volt ter­vezve — 1 422 000 forint nye­reséget értek el. Az 1963. évi tervekkel kap­csolatban elmondotta Tóth elv­társ, hogy közel háromezer vagon árut kell felvásárolniuk és 28 millió tojást. Ezt elsősorban a termelési és értékesítési szerződések kiter­jesztésével, valamint a terme­lőszövetkezeteikkel való még szorosabb kapcsolat kiépítésé­vel kívánják elérni. Az igazgatóság beszámolója után Halász Imre, a MÉK fel­ügyelő bizottságának elnöke terjesztette elő jelentését, majd a tiszta felesleg felhasználásá­ról döntöttek. A beszámolókat követő vitá­ban számos hozzászólás hang­zott el, végezetül pedig a köz­gyűlés jóváhagyta a MÉK 1963. évi programját. Földrajz órán Kicsi, de igen jól felszerelt az izsapusztai is­kola. Sok kor­szerű szemlél­tető eszközzel rendelkeznek. Kékesi Lajos tanító az új földgömbön ép­pen Afrikáról magyaráz a VII. —VIII. osztá­lyos fiúk föld­rajzóráján. (Kincses I. felv.) E­s­ő után (Kincses István felvétele) Eredményesen vizsgáznak az ezü­stkalászos tanfolyamok hallgatói a kanizsai járásban Tizenöt községben rendeztek ezüstkalászos gazdatanfolyamot a tél folyamán a termelőszövet­kezeti tagok részére a nagyka­nizsai járásban. A tanfolya­moknak közel háromszáz részt­vevője volt. A járás területén rendezett ezüstkalászos gazdatanfolya­mok vizsgái befejezéshez köze­lednek. A második évfolyam, — amelynek anyagát 116-an sa­játították el a járás területén — hallgatói Pátró és Belezna kivételével már túl vannak a vizsgán. Az első évfolyamon 182-en tanultak. Ötven kisgyermek kérése A zalaegerszegi kettes számú bölcsődébe járunk, a Jókai ut­cába. Ötvennen vagyunk és szü­leink minden reggel nyugodt lélekkel hagynak bennünket a bölcsődében, mert tudják, hogy amíg dolgoznak, gondos fel­ügyelet mellett játszadoztunk. Most, hogy végre megjött a jó idő, szeretnénk kimenni az udvarra, de jaj, nem lehet. A kőműves bácsik lebontották a kerítésünket, s a bölcsőde amúgy is szűk udvara tele van téglával, pallóval, egyéb építő­anyagokkal. A minap az udvar szabad sarkában napoztunk, amikor egy nagy kocsi követ borítottak le mellettünk. Nem esett ránk egy sem, de tele lettünk kőpor­ral. Jön a nyár is és nekünk nincs udvarunk, pedig a kerítés és a kapu helyreállításával újra len­ne. Ezért kérjük az Építőipari Vállalat igazgató és főmérnök bácsiját, hogy válasszák el az udvarunkat a gépipari techni­kum építkezésétől. Munkájukat előre is köszöni ötven bölcsődés kisgyerek Versenybizottságok alakultak a baromfitenyésztési verseny segítésére Megyeszerte mind több ter­melőszövetkezetben dolgoz asszony kapcsolódik be az Or­szágos Nőtanács, a SZÖVOSZ és a Földművelésügyi Minisz­térium közös felhívása alapja kibontakozó baromfitenyésztés és tojástermelési mozgalomba. A zalaszentgróti, a letényi és a zalaegerszegi járásban a illetékes szervek — nőtanácsos FJK-k és a tanácsok mezőgaz­dasági osztályai — együttmű­ködésével versenybizottságok alakultak, az adott területen folyó verseny szempontjainál kidolgozására, segítésére, mail értékelésére.

Next