Zalai Hírlap, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-01 / 256. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ZALAI ITTHI­A1» AZ MSZMP ZALA MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 256. szám ÁBA: 50 FILLÉR 1963. november 1., péntek A dahomeyi helyzet tovább­ra is igen feszült Moszkva. (TASZSZ) A Szov­­jetszkaja Rosszija a dahomeyi eseményeket kommentálva megállapítja, hogy bár Hubert Maga elnök a tömegek nyo­mására kénytelen volt felosz­latni kormányát, a jelek szerint „ez csupán manőver, amelynek célja az uralmon lévő junta hatalmának megőrzése”. A ku­lisszák mögötti tárgyalások után Soglo ezredes, a hadsereg vezérkari főnöke került a kor­mány élére. A hírmagyarázó a továbbiak­ban megállapítja, hogy Daho­­sneyiben a helyzet továbbra is igen feszült, noha a szakszer­vezetek által meghirdetett ál­talános sztrájkot megszüntet­ték. A Dahomeyben és más egy­kori francia birtokokon lezaj­lott események arról tanúskod­nak, hogy Afrika forradalmi megújhodásának folyamata szélességben és mélységben egyaránt fejlődik — hangoz­tatja a cikkíró. Magáival ra­gadja azokat az országokat is, amelyek ugyan formálisan már elnyerték függetlenségüket, gyakorlatilag azonban sok min­den úgy maradt, mint régen. Námesti Károly elvtárs, az MSZMP KB titkára tartott előadást Zalaegerszegen a­­grárszakemberek szab­adegyetemén Az 1963—64-es évre ismét megszervezte a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, a TIT Zala megyei szervezetének ag­rár­osztálya. Valamint a ME­­DOSZ szakemberek szakcso­portja az agrárszakembereik szabadegyetemét. A tematika szerint októbertől kezdődően hét egymást követő hónapban egy-egy előadást tartanak a megye termelőszövetkezeti, ál­lami gazdasági, gépállomási, mezőgazdasági vállalati, vala­mint a járási és megyei appa­rátusban dolgozó agrárszakem­berek részére. Az első foglalkozásra tegnap délelőtt került sor Zalaegersze­gen, a Szakszervezetek Műve­lődési Házának színháztermé­ben. Németh Károly elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára tartott előadást Me­zőgazdaságunk feladatai az MSZMP VIII. kongresszusa ha­tározatainak tükrében ” cím­mel. Az előadáson nagy számban vettek részt a megye agrár­­szakemberei. Megjelent azon Varga Gyula elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára. Koroknái Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője, valamint Németh László elv­társ, a megyei tanács mezőgaz­dasági osztályának vezetője is. Németh Károly elvtárs nagy érdeklődéssel kísért előadásá­nak ismertetésére lapunkban még visszatérünk. A bamakói tűzszü­neti megállapodás Ben Bella és a két közvetítő államfő diplomáciai sikere Holnap hajnalban elhallgatnak a fegyverek az algériai—marokkói határon A keddi kedvezőtlen előjelek után szerdán mégis sikerült tető alá hozni Ben Bella algé­riai elnök és II. Hasszán ma­rokkói király, valamint Hailé Szelasszié és Medibo Kelta ba­­makoi tárgyalását, sőt meg­egyezést is sikerült elérni. Az algériai elnök és a marokkói király aláírta az egyezményt, amelynek értelmében novem­ber 2-án 0 órától tűzszünetet rendelnek el az algériai—ma­rokkói határon. Bamako­ (DPA, AFP, AP). November 2-ára virradóra el­hallgattak a fegyverek az al­gériai—marokkói határon. Ba­m­akéban szerdán aláírták a fegyverszüneti egyezményt. Az egyezmény olyan kompromisz­­szumnak látszik, amely inkább az algériai álláspontot vette te­kintetbe. A megállapodás értelmében a vitatott határterületen demi­­litarizált övezet létesül, az öve­zet pontos elhatárolása egy négyhatalmi — algériai, ma­rokkói, etiópiai és mali tisztek­ből álló — bizottság feladata. Algéria és Marokkó megál­lapodott ezenfelül abban, hogy amilyen gyorsan csak lehetsé­ges, egybehívják az afrikai egységszervezet külügyminisz­teri értekezletét, úgy, amint ezt Ben Bella korábban javasolta. E bizottság feladata lesz, hogy kivizsgálja, melyik fél felelős a határviszályért, neki kell a két állam közötti határt meg­állapítania, és a viszályt vég­érvényesen rendeznie. Mindkét fél kötelezte magát arra is, hogy november 1-től megszün­teti a vitát a rádióban és saj­tóban, figyelembe veszi azt az alapelvet, hogy nem avatkozik más állam belügyeibe és az afrikai államok között felme­rülő minden vitás kérdést tár­gyalások útján old meg. Hailé Szelasszié etiópiai csá­szár, az értekezlet elnöke az egyezmény aláírása után szer­dán elutazott Genfbe. A repü­lőtérre mind a három másik államfő kikísérte. A megegyezés híre mindenütt megkönnyebbülést, megnyug­vást váltott ki. Az algíri rádió megszakítva adását, jelentette be a tűzszünet létrejöttét. Az értekezlet — mondotta a rádió bemondója —, amelyet még megkezdése előtt egyesek ku­darcba akartak fullasztani, vé­gül is békét hozott. Igazolta re­ményeinket, amelyet Afriká­ban és másutt, főként a szoci­alista országokban is osztottak, nevezetesen, hogy tárgyalások útján megvan a lehetőség a megoldásra. Jasszié diplomáciai sikereként­ értékelik a Bamakóban létre­jött megállapodást. II. Hasszán ugyan elérte, hogy a határkér­dés nemzetközi fórum elé ke­rül, de le kellett mondania ar­ról a tervéről, hogy katonai tá­madásával kész tények elé ál­lítsa a tárgyalókat. ..A fegyver­­­reiknek meg kellett hátrálniuk­­ a diplomácia elől — állapítja meg a Libération —. A bama­kói megállapodás — hangoz­tatja a lap — meghiúsította a marokkói király tulajdonkép­peni célját, azt, hogy csapást mérjen az algériai forradalom­ra, amelynek szocialista irányú fejlődése a marokkói tömegek­re gyakorolt vonzóerejével alapjaiban veszélyezteti a re­akciós monarchista rendszert”. „Felvetődik a kérdés — írja az Aurore —, vajon a rabati trónus körül süvítő viharos szeleik nem dagadnak-e előbb­­utóbb pusztító orkánná”. Az Humanité kiemeli, a ba­makói döntésben nagy szerepe volt a fiatal Algériai Köztár­saság iránt Afrikában, a szo­cialista országokban és az egész világon megnyilvánuló szolida­ritásnak. A marokkói monar­chia elszigetelődött, a bamakói egyezség az Afrika ügyeibe mindig beavatkozásra kész im­perialista erők kudarcát jelen­ti — hangoztatja a FKP lam­a. Párizsban nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy négy hónappal az addisz-abe­­bai alapokmány létrejötte után a fekete kontinens országai már a maguk kezébe veszik a két szomszéd állam között ki­tört fegyveres konfliktus inté­zését A bamakói egyezmény első visszhangjai New York (AP, Reuter, DPA) A bamakói egyezményt a leg­nagyobb megelégedéssel fogad­ta U Thant, az ENSZ főtitkára, őszinte tisztelet illeti nemcsak az érdekelt kormányfőket, ha­­­­nem a közvetítésben sokat fá­­­­­adó Hailé Szelasszié császárt és Modibo Keita mali köztár­sasági elnököt, mert a megálla­podással bölcsességükről tettek tanúbizonyságot — hangsú­lyozza ez alkalommal közzé­tett ENSZ-s közlemény. Tuniszban hivatalosan még nem kommentálták a bamakói egyezményt, de megelégedéssel fogadták. A hivatalos állás­pont előtt behatóan, tanulmá­nyozzák az egyezményből fo­lyó diplomáciai és politikai helyzetet. Jazid­ Ben Bella elnök kü­­lönmegfojtottja New Yorkban a sajtó képviselői előtt kiemel­te: " tűzszüneti megállapodás a vitatott szaharai térségben az, amit Algéria kívánt. Re­méli — tette hozzá —, hogy az északafrikai országok el fog­ják felejteni az elmúlt hetek eseményeit, és együtt fognak működni az egységért. A hírügynökségek Colomb Becharból jelentik, hogy még nem szűntek meg a harcok. Az algériai honvédelmi miniszté­rium szerda esti közleménye szerint több szektorban erős harcok folynak. A marokkói erők az algériai katonák ismé­telt támadásai elől visszavonu­lásra kényszerültek. Az algé­riai erők október 29-ről 30-ra virradóra erőteljes ellentáma­dásba mentek át A visszavo­nuló marokkói erők hatottakat, sebesülteket és jelentős hadi­anyagot hagytak a harctéren. Párizs: Párizsban Ben Bella, valamint a két közvetítő állam­fő: Modibo Keita és Hailé Sze- ­){\ seprű — Ha nem is minden, de jónéhány háziasszonynak jut majd belőle. Pusztaedericsen az idén öt holdon termeltek seprűcirkot, amelynek betakarítása, válogatása, illetve csép­­lése most folyik. A seprűkötés téli munka, s készítményük remélhetőleg a tavasszal a háztartási boltokba is megérkezik. — Úgy lesz! — ígéri Faragó Erzsi, úgy is, mint készítő. — Úgy is, mint koptató. (Kincses István felvétele) A költségvetés 66 százalékát kulturális, szociális és egészségügyi célokra fordítják Ülést tartott a megyei tanács Tegnap délelőtt a megyei ta­nács dísztermében ülést tartott a Zala megyei tanács. A ta­nácsülés elnökségében helyet foglalt Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, megyénk or­szággyűlési képviselője. Falu­végi Lajos, a Pénzügyminisz­térium költségvetési és mérleg­főosztályának vezetője. Csoko­rus Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára. Török Lajos, a megyei tanács elnöke, dr. La­kos Imre és Kiss Gyula, a me­gyei tanács vb elnökhelyettesei és Felházi Sándor, a mezőgaz­dasági állandó bizottság elnö­ke. A tanácsülésen Kiss Gyula elvtárs megnyitó szavai után interpellációk hangzottak el, majd dr. Lakos Imre terjesz­tette a tanácstagság elé Zala megye 1964. évi központi és összesített költségvetési terve­zetét, valamint a megye köz­­ségfej­lesztési alapjának költ­ségvetési javaslatát.­­ Az 1964. évre tervezett megyei összesített költségvetés kiadási előirányzata a beruhá­zásokkal együtt 515 millió 589 ezer forintot tesz ki, a folyó évi költségve­tésnél 74 millió 23 ezer forint­tal több. Ebből beruházásokra 126 millió 536 ezer forint elő­irányzatot terveztünk, közel 29 millióval többet, mint 1963- ba­n — mondotta Lakos elvtárs. A községfejlesztési alapra 46 millió 357 ezer forintot terve­zünk. Ebből a lakosság pénz­beli hozzájárulása 10 millió 270 ezer forint. A tervezett tár­sadalmi munka értéke pedig közel 7 millió forintot tesz ki. A gazdasági ágazatról szólva kiemelte a költségvetés mező­­gazdasági szakemberképzésre előirányzott összegét, amelynek keretében Kehidán már folya­matban van egy 180 férőhelyes diákotthon építése. Ezen kívül az 1963/64-es tanévben 95 fel­nőtt szakmunkásképző tanfo­lyamot szerveznek, mintegy két­ és fél ezer hallgatóval. Nagy­­jelentőségű a mezőgazdasági to­vábbképzés is, amelynek kere­tében tsz elnökök, agronómu­­sok és brigádvezetők — ugyan­csak két és fél ezer fő — rész­vételével indítanak tanfolya­mokat. Az egészségügyi és szociális feladatokra a költségvetés 104 millió előirányzatot tartalmaz, a kiadások 28 százalékát,­­mint­egy 10 millió forinttal többet, mint az elmúlt évben. Az egészségügyi előirányzat 54 szá­zalékát a megyében működő kórházak fenntartására fordít­juk. A költségvetési tervezet a kulturális kiadások összegét 140 millió 763 ezer forintban szabta meg. Az előir­ányzatból 126,5 milliót oktatási, 12,5 mil­liót népművelési, közel 2 mil­liót pedig sportmozgalmi cé­lokra kívánnak fordítani. A költségvetés beterjesztése után ifibb felszólalás hangzott el. Szántó István, a Magyar Nemzeti Bank Zala megyei igazgatója hangoztatta, hol különösen kulturális és egész­ségügyi téren művelődési há­zak, orvosi rendelők, iskolák, sportpályák építésével, a társa­dalmi erőforrások nagyobb mér­­vű mozgósításával és hasznosí­tásával lehetne a fejlődést gyorsítani. Ha ezt elérjük, je­lentősen növelhetjük a község­fejlesztési tervben előírt tár­sadalmi munka, illetve saját anyag felhasználás értékét. Dr. Pribék László a költség­­vetés egészségügyi és szociális ágazatával kapcsolatban vég­zett összehasonlítást, s megelé­gedettségét fejezte ki a költ­­ségvetéstervezet ezen ágazatá­nak előirányzatával kapcso­latban. — Az egészségügy fejlődése nyomán meg­van a remény ar­ra — mondotta —, hogy tíz— tizenkét év alatt megszüntetjük megyénkben a TBC-t. Ugyanakkor Pribék elvtárs hangsúlyozta azt is, hogy az ed­­ginánél nagyobb figyelmet kell fordítani és társadalmi erőt fel­használni a bölcsődei férőhe­lyek számának növelésére, va­lamint a szociális otthonok fejlesztésére. Helló István aggodalmát fe­jezte ki a tanterem építési program valóraválthatóságával kapcsolatban. — Félő — mon­dotta —, ha nem határozunk meg fontossági sorrendet, a za­laegerszegi 16 tantermes iskola nem készül el a következő év­ben. — Ugyanakkor javasolta, hogy a tervezettnél nagyobb fi­gyelmet és összeget kell bizto­sítani elsősorban az újonnan alakult gimnáziumok székhe­lyén a nevelői lakások biztosí­tására. Kiss Károly elvtárs felszóla­lásában az Elnöki Tanács és a kormány köszönetét és elismerését tolmácsolta a megye dolgozóinak és veze­tőinek az ősziek elvetésében végzett szorgos munkájukért, majd a megye költségvetésével kapcsolatban hangsúlyozta: " Előremutató ez a terv, s egyen­letes fejlődésről tanúskodik. A terv készítésénél azonban min­denkor figyelembe kell venni az érem másik oldalát is: a termelést, amely előteremti és biztosítja a betervezett össze­geket. Ezt követően népgazdasá­gunk helyzetéről szólt, ismer­tetve a meglévő gondokat, a rossz időjárás következtében előállott kieséseket és azok át­hidalásának lehetőségét. Be­szélt a­b­­banakérdésről, s fel­hívta a figyelmet a kenyérpa­­zartás megszüntetésére. Ele­mezte külkereskedelmi problé­máinkat, majd nyomatékosan felhívta a figyelmet a gondos, tervszerű gazdálkodásra, a ta­karékosságra, mint a jövő évi tervek megvalósításának felté­teleire. A tanácsülés az 1964. évi költségvetési tervezetet a fel­szólalásokat követő szavazáson egyhangúlag elfogadta. A költségvetés vitáját köve­tően Felházi Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági állandó bizottságának elnöke adott szá­mot a mezőgazdasági áb. mun­kájáról. A beszámolót a tanács­ülés elfogadta. A továbbiakban a megyei tanács következő évi munkatervét, a tanácstagok ok­tatásával kapcsolatos előter­jesztést vitatta meg, illetve fogadta el a tanács ülése. Fokozni kell a közúti balesetek megelőzésére irányuló munka hatékonyságát A megyei Balesetelhárítási Tanács ülése Csütörtökön délelőtt Zala­egerszegen a megyei pártbi­zottság székházának tanácster­mében ülést tartott a megyei Balesetelhárítási Tanács. Az ülésen Kele István, a megyei pártbizottság osztályvezetője, a Balesetelhárítási Tanács el­nöke tartott beszámolót. Beszámolójában az 1963 első félévi baleseti statisztika alap­ján elemezte a közlekedés helyzetét. Megállapította, hogy a közlekedésben az idei évben óriási fejlődés állt be, a me­gyében több mint 1600 gép­járművet helyeztek forgalom­ba, s további emelkedés vár­ható. Elmondotta ugyanakkor, hogy az új közlekedési morál kialakításában, az utak állapo­tának javításában, a közleke­dési szabályok tanításában nem sikerült ugyanilyen mérvű fejlődést elérni. A statisztikai adatok elem­zése során Kele elvtárs töb­bek között a következőket mondotta: — Zala megyében ebben az évben a mai napig 15-en ve­szítették életüket közlekedési balesetek során, 98-an súlyo­san, 55-en könnyebben sérül­tek. A továbbiakban az elő­adó a balesetek okairól szólt, majd befejezésül egy javas­latot terjesztett a tanács ülése elé elfogadásra. A javaslat értelmében tár­sadalmi üggyé kell tenni a balesetek elleni küzdelmet, a Balesetelhárítási Tanácsok­nak széleskörű aktívahálózat­tal, munkaterv alapján kell folytatniuk további tevékeny­ségüket. A javaslat meghatározza a télre való felkészülés felada­tait, a balesetek megelőzését célzó propaganda munka fo­kozását, az udvariassági moz­galom fejlesztését, a KRESZ iskolai oktatásának segítését, a gazdasági vezetők és a rend­őri szervek­­ ittasság elleni munkájának fokozását és a gépjárművezetői vizsga meg­szigorítását indítványozza. Dr. Sárdy János, a nagyka­nizsai kórház baleseti osztá­lyának vezető főorvosa az or­vos, s a közlekedésben aktívan részt vevő járművezető szem­szögéből mondotta el vélemé­nyét a baleseti helyzetről. — Az orvosi munka vissza­szorítja a népbetegségeket. Nálunk a népbetegségek — például a tuberkulózis — ke­vesebb áldozatot szednek, mint a közlekedési balesetek. A halálos áldozatok mellett számtalan nyomorék, a sérü­lések követ­keztében munká­ból kiesett ember példája iga­zolja mindezt. A kórházak bal­eseti osztályainak munkája elégtelen a helyzet megváltoz­tatására. A legfontosabb a megelőzés. Ezt húzza alá ez a jelentős értekezlet is — mon­dotta többek között, majd pél­dákat mondott el arra, hogy az alkoholos befolyásoltságnak milyen szerepe van a közleke­dési balesetek alakulásában. A tanácskozás résztvevői egyhangúlag állást foglaltak a megelőző munka hatékonysá­gának fokozása mellett.

Next