Zalai Hírlap, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
tilág proletárjai, egyesüljetek ZALAI AZ MSZMP ZALA MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX évfolyam, 26. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1964. február 1., szombat Az 1964. évi költségvetés vitája az országgyűlésben Folytatta munkáját a Parlament A költségvetés vitája során az országgyűlés csütörtöki ülésén Bakos István Veszprém megyei, Martin János budapesti, Kaszás Imre Tolna megyei, Gonda György Vas megyei, Valaska László Borsod megyei, dr. Varga Pálné Hajdu-Bihar megyei, Lacsán Mihályné Csongrád megyei, Mázi József budapesti, Seregélyi József Pest megyei, Nagy Dániel Csongrád megyei, Csabai Mihály Heves megyei és Kollár József budapesti képviselő szólalt fel, majd Czinege Lajos honvédelmi miniszter emelkedett szólásra. Elmondta, hogy néphadseregünk katonái az elmúlt évben az elemi csapások elhárításán kívül több mint egymillió munkanapot dolgoztak a népgazdaságnak. A továbbiakban a szocialista tábor katonai erejéről, mint a béke legfőbb biztosítékáról beszélt, majd közölte, hogy a fegyveres erők idei költségvetését a névgazdasági tervekben előzetesen jóváhagyott előirányzatokhoz kévést mintegy háromszázmillió forinttal kell csökkenteni a kormány határozata értelmében, mégpedig úgy, hogy az alapjában ne érintse védelmi képességünk, hajrckészültségünk színvonalát. A költségvetés előkészítése során azonban — folytatta beszédét Czinege Lajos elvtárs — kiderült, hogy további 150 millió forinttal lehetséges a honvédelem 1964. évi költségvetési előirányzatát csökkenteni. A honvédelmi miniszter a továbbiakban egy másik fontos kérdésről emlékezett meg, amely az állampolgárok nagy részét érinti. Az Elnöki Tanács az 1964. évi I. számú törvényerejű rendelettel módosította az 1960. évi IV. számú, a honvédelemről szóló törvény egyes rendelkezéseit. A módosítások között a legjelentősebb az, hogy a bevonulási alsó korhatárt 19 évről 1S évre szállították le. Ez a rendelkezés egyaránt szolgálja a közösség és az állampolgárok egyéni érdekeit. Középiskolás fiataljaink általában 18 éves korban fejezik be tanulmányaikat, s közülük évről évre mind többen kerülnek egyetemre, főiskolára, ahol tanulmányaikat általában 23 éves korban fejezik be. Hosszabb katonai szolgálatra való behívásuk ilyenkor már az egyéni és közösségi szempontból is Az országgyűlés pénteki ülésén folytatta az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke. Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságahátrányos. A helyzet tehát úgy alakul, hogy a főiskolát végző fiatalok sorkatonai szolgálatot nem teljesítenek, csupán egy részük kap rövid tartalékos tiszti kiképzést, a főiskola befejezése után. Az tehát a helyes megoldás, hogy a középiskolát végzett fiatalok is teljesítsenek katonai szolgálatot főiskolai tanulmányaik megkezdése előtt. Felszólalása befejező részében Czinege Lajos honvédelmi miniszter kifejtette, hogy az alacsonyabb bevonulási korhatárra áttérés természetesen nem történhet meg egyszerre, bár az már ebben az évben megkezdődik, de több éven át, folyamatosan tart majd. Az országgyűlés csütörtöki ülésén ezután Ollári István Borsod megyei, Mohácsi Imre Szolnok megyei és dr. Schnitzler József Hajdú-Bihar megyei képviselő szólalt még fel, nak tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai,s a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel, nemzetközi sikere ez. Elmúlt, s úgy gondoljuk, örökre elmúlt az az idő, amikor a Magyar Népköztársaság nevét a reakciós erők a hidegháborús uszításban a haladással szemben fegyverként használhatták. Hazánk belső viszonyai, külpolitikája, kivívott nemzetközi tekintélye egyre hatékonyabban segítik a béke és haladás erőit világszerte. Figyelemreméltó tény az is, hogy a nyugati országok, közöttük az északatlanti szerződés egyes tagállamainak kezdeményezésére az utóbbi hónapokban néhány diplomáciai képviseletünk szintje emelkedett. Külképviseleteinket a magyar —görög, magyar—svájci, magyar—angol, magyar—francia, magyar—belga, magyar—svéd viszonylatban kölcsönösen nagykövetségi szintre emeltük. Külpolitikánkban változatlanul arra törekszünk, hogy tovább erősítsük annak a testvéri barátságnak a szálait, amely hazánkat a szocialista rendszer országaihoz és elsősorban a Szovjetunióhoz fűzik. Dolgozunk azon, hogy még jobb, barátibb viszonyt teremtsünk a Magyar Népköztársaság és a gyarmati rabságból felszabadult független államok között. Korrekt, jó viszonyban akarunk élnia kapitalista társadalmi berendezkedésű államokkal is. Azokkal az országokkal, amelyekkel még rendezetlen ügyeink vannak, hajlandók vagyunk az egyenjogúság és a kölcsönös megértés szellemében tárgyalásokat folytatni. Változatlanul valljuk: A szocialista Magyarország és a semleges Ausztria, mint két szomszédos állam, példát mutathatna a világnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésében, a kölcsönösen előnyös, gyümölcsöző gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatok fejlesztésében. Úgy gondoljuk, hogy ennek elérésére államközi kapcsolataink ma már magasabb érintkezési formákat igényelnek. Úgy ítéljük meg, elérkezett az idő arra is, hogy további kölcsönös lépések történjenek a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok közötti viszony javítására. Megérett a helyzet arra, hogy a két állam viszonyár ■zavaró, ma még vitás kérdésekről hivatalos tárgyalások kezdődjenek. Üdvözlünk minden kezdeményezést, ami a békét szolgálja . Az elmúlt esztendőben világszerte tovább növekedtek a demokrácia, a nemzeti függetlenség — a béke és a szocializmus erői. Ennek eredményeként valamelyest enyhült a nemzetközi helyzet annak ellenére, hogy a háború megszállottjai, a leghatalmasabb monopolista csoportok továbbra is folytatták hidegháborús tevé-kenységüket. Javult a nemzetközi helyzet, erősbödött az a szellem, amely a vitás kérdéseket tárgyalások útján kívánja megoldani. E kedvező légkör megteremtésében döntő fontosságú lépés volt a moszkvai részleges atomcsend egyezmény, amelyhez — egész népünk akaratát kifejezve — a Magyar Népköztársaság kormánya is csatlakozott. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tizennyolcadik közgyűlése nyugodtabb légkörben zajlott le, a viták jórészt konstruktívak voltak. (Folytatás a 2. oldalon.) Az országgyűlés pénteki ülése Kállai Gyula elvtárs beszéde — Országunk gazdasági élete az elmúlt évben is legfontosabb gazdaságpolitikai elíveinknek, az ötéves tervben kitűzött céljainknak megfeleílően fejlődött. Néhány területen azonban lemaradás volt. Ezek felszámolása ez évi feladataink közé tartozik — mondotta bevezetőben Kállai elvtárs, majd így folytatta: — Szocialista társadalmi rendünk alapvető célja, hogy az emberek jobban, boldogabban, s kulturáltabban éljenek, mint a kapitalizmusban. Következetesen harcolunk e cél eléréséért. Nem értünk egyet azokkal, sütik a szocialista társadalmi rendszerben élő népek életszínvonalának emelkedésétől a forradalom távlatait féltik, sem azokkal, akik attól a forradalmi tudat elhomályosodását várják. Nem, éppen ellenkezőleg, mi azt tartjuk, hogy minél többet teszünk népünk életének további javításáért, annál jobban szolgáljuk a szocializmus eszméinek világméretű térhódítását is. Gazdaságpolitikánk egyik fő alapelve, hogy a termelés növekedésével párhuzamosan, folyamatosan emelkedjék népünk életszínvonala. 1956. november 4-e óta következetesen érvényesítjük ezt az elvet. Újra tisztává tettük az 1947—1948-as évek forradalmi jelszavát: „Tiéd az ország, magadnak építed.” Népünk életszínvonala az elmúlt esztendőben a lehetőségekhez mérten tovább növekedett. Bár a korábban elhatározott valamennyi központi bérügyi intézkedést most nem tudtuk megvalósítani, mégis az elmúlt évben a munkások és alkalmazottak reáljövedelme 7 százalékkal emelkedett, és érezhetően nőtt a mezőgazdasági lakosság jövedelme is. Ennek nyomán emelkedett a kereskedelem áruértékesítése és a lakosság megtakarítása is. Népünk életszínvonalát természetesen még nem hasonlíthatjuk a nyugati országok ama kivételezett rétegeinek életnívójához, amelyek — ilyen vagy olyan formában — részesei a kapitalista és gyarmati kizsákmányolásnak, vagy abból hozadékot kapnak. De már most vállaljuk az összehasonlítást a kapitalista országok nagy többsége alapvető munkás- és paraszttömegeinek életmódjával, mert ez az egybevetés a mi népünk jobb életét bizonyítja. Erről egyébként jó néhány, nálunk járt nyugati újságíró cikke is tanúskodik. Saját tapasztalataink is ezt igazolják! Az elmúlt esztendőben csaknem 600 ezer állampolgárunk járt más országokban, s közülük több mint 100 ezer fordult meg az európai kapitalista államok földjén. Rendszerünk ellenségei ottan nagy reményeket fűztek a turisztika ilyen méretű kiterjesztéséhez, mert arra gondoltak, hogy az úgynevezett „szabad világ” tömegével csábítja disszidálásra a Magyar Népköztársaság állampolgárait. Nos — egynéhány esettől eltekintve — keserű csalódás érte őket. A világjáró magyarok elismeréssel adóztak Olaszország műemlékeinek, megnézték Párizs fényeit, megállapították, hogy látnivaló van elég a ködös Albionban is, de dolgozni és élni jobb itthon, a szocialista Magyarországon. Számunkra az elért eredmények azonban nem a végcélt jelentik. Népünk életszínvonalának további emelése csupán rajtunk múlik, egyedül a mi munkánktól, terveink fontos, lelkiismeretes végrehajtásától függ. Kállai Gyula ezután az ipar és a mezőgazdaság feladatait taglalta, megállapítva, hogy gazdasági életünkben egyre növekvő a jelentősége a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába tömörült államok között egyre jobban elmélyülő nemzetközi munkamegosztásnak. Előnyös ez nemzeti érdekeink szempontjából, elősegíti iparunk és egész népgazdaságunk fejlődését. Már a nyugati hírharsonák is rájöttek: hatástalanul puffogtatják frázisaikat. Hangsúlyozta, hogy költségvetésünk a tavalyinál közel 2 milliárd forinttal többet, mintegy 27 milliárd forintot fordít egészségügyi, szociális és kulturális kiadásokra. Ez a költségvetésnek csaknem 29 százaléka. Költségvetésünk javítja a megnövekedett egészségügyi és szociális igények ellátását és tovább növeli iskoláztatási lehetőségeinket. Ezután Kállai elvtárs iskolapolitikai célkitűzéseinkkel foglalkozott, majd így folytata beszédét:. 60 állammal vagyunk diplomáciai kapcsolatban A tavalyihoz viszonyítva növekedett költségvetésünknek az az összesze is, amelyet Népköztársaságunk külpolitikai feladatainak ellátására fordítunk. Ez az indokolt növekedés abból ered, hogy tovább bővültek hazáink kapcsolatai a világ országaival. Az elmúlt két esztendőben hat újabb országgal létesítettünk diplomáciai kapcsolatot. Ma már a világ 60 államával állunk diplomáciai kapcsolatban. Csaknem 100 országgal rendszeresen kereskedünk. Szilárd belső helyzetünk, a békés egymás mellett élés elveit megvalósító aktív külpolitikánk eredményeként hazánk nemzetközi tekintélye az utóbbi esztendőben tovább növekedett. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tizennyolcadik közgyűlésén nem került napirendre, elhalt az úgynevezett „magyar kérdés”. Hét éve folytatott töretlen és világos bélés külpolitikánknak jelentős Háztáji gőzkazán Ilyen saját gyármányú gőzkazánokban melegítik a habarcshoz és betonhoz szükséges vizet a téli munkahelyeken a nagykanizsai építők. (Bitzei: Dénes felvétele) Dél-Vietnam a puccs után Saigon (MTI) Hírügynökségi jelentések szerint a csütörtökön lezajlott puccs után Sai-j gonban teljesen helyreállt a nyugalom. Duong Van Minh tábornoknak, a megdöntött katonai junta vezetőjének lakhelye közelében harckocsik állomásoznak és a középületeket is katonaság őrzi. A tábornok várható sorsa még nem ismeretes. Megfigyelők szerint úgy tűnik, noha katonák őrzik a tábornokot, Minh mégsincs letartóztatásban, mert csütörtökön már az utcán is megjelent. Úgy tudják, hogy az új katonai junta szeretné rábírni az együttműködésre, ő azonban ezt megtagadta. . Mint a Reuter közli, valótlan az is, hogy Nguyen Ngoc Tho miniszterelnököt letartóztatták. Sőt, Nguyen Khanh tábornok, a puccs vezetője állítólag arra kérte, maradjon meg hivatalában, de a miniszterelnök közölte, hogy lemond. A Reuter saigoni tudósítója szerint az amerikai nagykövetség nagyon szeretné, ha a megdöntött junta vezetője támogatná az új juntát, é s így biztosítaná nekik a kellő „tekintélyt”. Hivatalosan viszont Cabot Lodge amerikai nagykövet csütörtökön kijelentette, hogy a nagykövetségnek semmi köze sincsen az államcsínyhez. Azt azonban elismerte, hogy a puccsot megelőző éjszaka kapcsolatot teremtettek vele Khanh tábornok megbízottai, s akkor kijelentette nekik: „Remélem, nem lesz vérontás”. ■ A hírügynökségek az egyik legjelentékenyebb nyílt kérdésnek tekintik, hogy Dél-Vietnam megszakítja-e diplomáciai kapcsolatait Franciaországgal. Csütörtökön este ülést tartott az a tanácsadó bizottság, amelyet még a korábbi junta nevezett ki, és ez a bizottság határozatban szorgalmazta a diplomáciai viszony megszakítását. Ennek a bizottságnak azonban nincs törvényhozói hatalma, tehát határozata nem tekinthető hivatalosnak. Párizs, Franciaország nyugtalankodik dél-vietnami érdekeltségei miatt is. A franciák csaknem 1200 millió frank értéket ruháztak be Dél-Vietnamban, s az országban bankokkal, hajózási és szállítmányozási vállalatokkal, tea, kávé és gumiültetvényekkel, gyárakkal és üzletekkel rendelkeznek. Ezenkívül Dél-Vietnamban 15 000 francia állampolgár él. Niincs szükség Cipruson idegen csapatok jelenlétére Makariosz nyilatkozata London (MTI, Reuter, AP, TASZSZ, AFP, DPA) A washingtoni Fehér Ház szóvivője csütörtökön este nyomatékosan hangoztatta, hogy az Egyesült Államok kormánya egyetlen országgal sem kötött még megállapodást a ciprusi válsággal kapcsolatban teendő lépésekre vonatkozóan. Wayne Morse demokratapárti szenátor csütörtökön tett nyilatkozatában ellenezte amerikai katonák Ciprusra küldését. A szenátor szerint Anglia nem tesz eleget NATO-beli kötelezettségeinek, amennyiben nem támogatja az amerikaiak dél-vietnami katonai erőfeszítéseit. Morse javasolta, hogy az Egyesült Államok vonja meg a Törökországnak és a Görögországnak nyújtott katonai és gazdasági segítséget, amíg a két ország a ciprusi kérdésben jelenlegi politikájukat folytatja. Jermosin ciprusi szovjet nagykövet csütörtökön a külügyminisztériumban átnyújtotta a TASZSZ nyilatkozatát, amely határozottan elítéli a NATO-országok agresszív terveit, ugyanakkor a szovjet kormány együttérzéséről biztosítja a szabadságáért és függetlenségéért küzdő ciprusi népet. Makariosz ciprusi elnök csütörtök esti sajtóértekezletén állást foglalt az ellen, hogy a NATO-erők vagy más külföldi katonai egységek állomásozzanak Ciprus területén. Makariosz véleménye szerint idegen csapatok jelenlétére nincs szükség, s az csak bonyolultabbá tenné a helyzetet. Amennyiben mégis szükségessé válna idegen haderők Ciprusra küldése, azok csakis ENSZ-haderők lehetnek. Athén (MTI) A Paraszkevopulosz kormány betiltotta az EDA péntekre tervezett ciprusi szolidaritási nagygyűlését Athénban. A kormány eljárását azzal indokolta, hogy „a közrend és a közbiztonság megsértésének veszélye” forog fenn. Az EDA végrehajtó bizottsága válaszul nyilatkozatot adott ki, amelyben megjegyzi, hogy a háború utáni valamennyi görög kormány felelős a ciprusi helyzetért. E kormányok politikája merőben ellentétes volt ciprusi testvéreink érdekeivel — hangoztatja az EDA és kijelenti, hogy a függetlenségéért és az imperialista öszszeesküvés ellen harcoló ciprusi néppel való szolidaritás nagygyűlésére újabb időpontot