Zalai Hírlap, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-01 / 26. szám

tilág proletárjai, egyesüljetek­ ZALAI AZ MSZMP ZALA MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX évfolyam, 26. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1964. február 1., szombat Az 1964. évi költségvetés vitája az országgyűlésben Folytatta munkáját a Parlament A költségvetés vitája során az országgyűlés csütörtöki ülé­sén Bakos István Veszprém megyei, Martin János buda­pesti, Kaszás Imre Tolna me­gyei, Gonda György Vas me­gyei, Valaska László Borsod megyei, dr. Varga Pálné Haj­­du-Bihar megyei, Lacsán Mi­­hályné Csongrád megyei, Mázi József budapesti, Seregélyi Jó­zsef Pest megyei, Nagy Dániel Csongrád megyei, Csabai Mi­hály Heves megyei és Kollár József budapesti képviselő szó­lalt fel, majd Czinege Lajos hon­védelmi miniszter emelkedett szólásra. Elmondta, hogy néphadsere­günk katonái az elmúlt évben az elemi csapások elhárításán kívül több mint egymillió mun­kanapot dolgoztak a népgazda­ságnak. A továbbiakban a szo­cialista tábor katonai erejéről, mint a béke legfőbb biztosíté­káról beszélt, majd közölte, hogy a fegyveres erők idei költségvetését a névgazdasági tervekben előzetesen jóváha­gyott előirányzatokhoz kévést mintegy háromszázmillió fo­rinttal kell csökkenteni a kor­mány határozata értelmében, mégpedig úgy, hogy az alapjá­ban ne érintse védelmi képes­ségünk, hajrckészültségü­nk szín­vonalát. A költségvetés előké­szítése során azonban — foly­tatta beszédét Czinege Lajos elvtárs — kiderült, hogy továb­bi 150 millió forinttal lehetsé­ges a honvédelem 1964. évi költségvetési előirányzatát csökkenteni. A honvédelmi miniszter a to­vábbiakban egy másik fontos kérdésről emlékezett meg, amely az állampolgárok nagy részét érinti. Az Elnöki Tanács az 1964. évi I. számú törvény­­erejű rendelettel módosította az 1960. évi IV. számú, a honvé­delemről szóló törvény egyes rendelkezéseit. A módosítások között a leg­jelentősebb az, hogy a bevonu­­lási alsó korhatárt 19 évről 1S évre szállították le. Ez a ren­delkezés egyaránt szolgálja a közösség és az állampolgárok egyéni érdekeit. Középiskolás fiataljaink általában 18 éves korban fejezik be tanulmá­nyaikat, s közülük évről évre mind többen kerülnek egye­temre, főiskolára, ahol tanul­mányaikat általában 23 éves korban fejezik be. Hosszabb katonai szolgálatra való be­hívásuk ilyenkor már az egyé­ni és közösségi szempontból is Az országgyűlés pénteki ülé­sén folytatta az 1964. évi álla­mi költségvetésről szóló tör­vényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­­­­ságának első titkára, a minisz­tertanács elnöke. Apró Antal,­ Fehér Lajos, Fock­­ Jenő, Gás­pár Sándor, Kállai Gyula, Ko­mócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somo­gyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottsága­hátrányos. A helyzet tehát úgy alakul, hogy a főiskolát végző fiatalok sorkatonai szolgálatot nem teljesítenek, csupán egy részük kap rövid tartalékos tiszti kiképzést, a főiskola be­­fejezése után. Az tehát a he­lyes megoldás, hogy a közép­iskolát végzett fiatalok is tel­jesítsenek katonai szolgálatot főiskolai tanulmányaik meg­kezdése előtt. Felszólalása­­ befejező részé­ben Czinege Lajos honvédelmi miniszter kifejtette, hogy az alacsonyabb bevonulási korha­tárra áttérés természetesen nem történhet meg egyszerre, bár az már ebben az évben megkez­dődik, de több éven át, folya­matosan tart majd. Az országgyűlés csütörtöki ülésén ezután Ollári István Borsod megyei, Mohácsi Imre Szolnok megyei és dr. Schnitz­ler József Hajdú-Bihar megyei képviselő szólalt még fel, nak tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának titká­rai,­s a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti dip­lomáciai képviseletek több ve­zetője. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese szó­lalt fel, nemzetközi sikere ez. Elmúlt, s úgy gondoljuk, örökre elmúlt az az idő, amikor a Magyar Népköztársaság nevét a reak­­­­ciós erők a hidegháborús uszí­tásban a haladással szemben fegyverként használhatták.­­ Hazánk belső viszonyai, külpolitikája, kivívott nem­zetközi tekintélye egyre ha­tékonyabban segítik a bé­ke és haladás erőit világ­szerte. Figyelemreméltó tény az is, hogy a nyugati országok, közöt­tük az északatlanti szerződés egyes tagállamainak kezdemé­nyezésére az utóbbi hónapok­ban néhány diplomáciai képvi­seletünk szintje emelkedett. Külképviseleteinket a magyar —görög, magyar—svájci,­ ma­gyar—angol, magyar—francia, magyar—belga, magyar—svéd viszonylatban kölcsönösen nagykövetségi szintre emeltük. Külpolitikánkban változatla­nul arra törekszünk, hogy to­vább erősítsük annak a test­véri barátságnak a szálait, amely hazánkat a szocialista rendszer országaihoz és első­sorban a Szovjetunióhoz fű­zik. Dolgozunk azon, hogy még jobb, barátibb viszonyt teremt­sünk a Magyar Népköztársa­ság és a gyarmati rabságból felszabadult független államok között. Korrekt, jó viszonyban akarunk élni­­a kapitalista tár­sadalmi berendezkedésű álla­mokkal is. Azokkal az orszá­gokkal, amelyekkel még rende­zetlen ügyeink vannak, hajlan­­dók vagyunk az egyenjogúság és a kölcsönös megértés szelle­mében tárgyalásokat folytatni. Változatlanul valljuk: A szo­cialista Magyarország és a sem­­­­leges Ausztria, mint két szom­­­szédos állam, példát mutathatna a világ­nak a különböző társadal­mi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élésé­ben, a kölcsönösen előnyös, gyümöl­csöző gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatok fejleszté­sében. Úgy gondoljuk, hogy en­nek elérésére államközi kap­csolataink ma már magasabb érintkezési formákat igényel­nek. Úgy ítéljük meg, elérkezett az idő arra is, hogy további kölcsönös lépések történjenek a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok közötti viszony javítására. Megérett a helyzet arra, hogy a két állam viszonyár ■zavaró, ma még vitás kér­désekről hivatalos tárgya­lások kezdődjenek. Üdvözlünk minden kezdeményezést, ami a békét szolgálja . Az elmúlt esztendőben vi­lágszerte tovább­ növekedtek a demokrácia, a nemzeti függet­lenség — a béke és a szocia­lizmus erői. Ennek eredmé­nyeként valamelyest enyhült a­­ nemzetközi helyzet annak elle­nére, hogy a háború megszál­lottjai, a leghatalmasabb mo­nopolista csoportok továbbra is folytatták hidegháborús tevé-­­kenységüket. Javult a nemzet­közi helyzet, erősbödött az a szellem, amely a vitás kérdé­seket tárgyalások útján kíván­ja megoldani. E kedvező légkör megteremtésében döntő fontos­ságú lépés volt a moszkvai részleges atomcsend egyezmény, amelyhez — egész népünk aka­ratát kifejezve — a Magyar Népköztársaság kormánya is csatlakozott. Az Egyesült Nem­zetek Szervezetének tizennyol­cadik közgyűlése nyugodtabb légkörben zajlott le, a viták jórészt konstruktívak voltak. (Folytatás a 2. oldalon.) Az országgyűlés pénteki ülése Kállai Gyula elvtárs beszéde — Országunk gazdasági éle­te az elmúlt évben is legfon­­­tosabb gazdaságpolitikai el­­í­veinknek, az ötéves tervben­ kitűzött céljainknak megfele­­í­lően fejlődött. Néhány terüle­ten azonban lemaradás volt. Ezek felszámolása ez évi felada­taink közé tartozik — mondot­ta bevezetőben Kállai elvtárs, majd így folytatta: — Szocialista társadalmi ren­dünk alapvető célja, hogy az emberek jobban, boldogabban, s kulturáltabban éljenek, mint a kapitalizmusban. Következete­sen harcolunk e cél eléréséért. Nem értünk egyet azokkal,­ sütik a szocialista társadalmi rendszerben élő népek élet­­színvonalának emelkedésétől a forradalom távlatait féltik, sem azokkal, akik attól a for­radalmi tudat elhomályosodását várják. Nem, éppen ellenkező­leg, mi azt tartjuk, hogy minél többet teszünk né­pünk életének további ja­­vításáért, annál jobban szolgáljuk a szocializmus eszméinek világméretű tér­hódítását is. Gazdaságpolitikánk egyik fő alapelve, hogy a termelés nö­vekedésével párhuzamosan, fo­lyamatosan emelkedjék népünk életszínvonala. 1956. november 4-e óta következetesen érvé­nyesítjük ezt az elvet. Újra tisztává tettük az 1947—1948-as évek forradalmi jelszavát: „Tiéd az ország, magadnak épí­ted.” Népünk életszínvonala az el­múlt esztendőben a lehetősé­gekhez mérten tovább növeke­dett. Bár a korábban elhatáro­zott valamennyi központi bér­ügyi intézkedést most nem tud­tuk megvalósítani, mégis az el­múlt évben a munkások és al­kalmazottak reáljövedelme 7 százalékkal emelkedett, és érezhetően nőtt a mezőgazda­­sági lakosság jövedelme is. En­nek nyomán emelkedett a ke­reskedelem áruértékesítése és a lakosság megtakarítása is. Népünk életszínvonalát ter­mészetesen még nem hasonlít­hatjuk a nyugati országok ama kivételezett rétegeinek életní­vójához, amelyek — ilyen vagy olyan formában — részesei a kapitalista és gyarmati kizsák­mányolásnak, vagy abból hoza­­dékot kapnak. De már most vállaljuk az összehasonlí­tást a kapitalista országok nagy többsége alapvető munkás- és paraszttöme­geinek életmódjával, mert ez az egybevetés a mi né­pünk jobb életét bizonyítja. Er­ről egyébként jó néhány, ná­lunk járt nyugati újságíró cik­ke is tanúskodik. Saját tapasz­talataink is ezt igazolják! Az elmúlt esztendőben csaknem 600 ezer állampolgárunk járt más országokban, s közülük több mint 100 ezer fordult meg az európai kapitalista államok földjén. Rendszerünk ellensé­gei ottan nagy reményeket fűz­tek a turisztika ilyen méretű kiterj­esztéséhez, mert arra gon­doltak, hogy az úgynevezett „szabad világ” tömegével csá­bítja disszidálásra a Magyar Népköztársaság állampolgárait. Nos — egynéhány esettől elte­kintve — keserű csalódás érte őket. A világjáró magyarok el­ismeréssel adóztak Olaszország műemlékeinek, megnézték Pá­rizs fényeit, megállapították, hogy látnivaló van elég a kö­dös Albionban is, de dolgozni és élni jobb itthon, a szocialis­ta Magyarországon. Számunkra az elért eredmények azonban­­ nem a végcélt jelentik.­ Népünk életszínvonalának további emelése csupán rajtunk múlik, egyedül a mi munkánktól, terveink fontos, lelkiismeretes vég­rehajtásától függ. Kállai Gyula ezután az ipar és a mezőgazdaság feladatait taglalta, megállapítva, hogy gazdasági életünkben egyre nö­vekvő a jelentősége a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csába tömörült államok között egyre jobban elmélyülő nem­zetközi munkamegosztásnak. Előnyös ez nemzeti érdekeink szempontjából, elősegíti ipa­runk és egész népgazdaságunk fejlődését. Már a nyugati hír­­harsonák is rájöttek: hatásta­lanul puffogtatják frázisaikat. Hangsúlyozta, hogy költség­­vetésünk a tavalyinál közel 2 milliárd forinttal többet, mint­egy 27 milliárd forintot fordít egészségügyi, szociális és kul­turális kiadásokra. Ez a költ­ségvetésnek csaknem 29 száza­léka. Költségvetésünk javítja a megnövekedett egészségügyi és szociális igények ellátását és tovább növeli iskoláztatási le­hetőségeinket. Ezután Kállai elvtárs iskolapolitikai célkitű­zéseinkkel foglalkozott, majd így folytata beszédét:. 60 állammal vagyunk diplomáciai kapcsolatban A tavalyihoz viszonyítva növekedett költségveté­sünknek az az összesze is, amelyet Népköztársasá­gunk külpolitikai felada­tainak ellátására fordítunk. Ez az indokolt növekedés ab­ból ered, hogy tovább bővül­tek hazáink kapcsolatai a világ országaival. Az elmúlt két esz­tendőben hat újabb országgal létesítettünk diplomáciai kap­csolatot. Ma már a világ 60 államával állunk diplomáciai kapcsolatban. Csaknem 100 or­szággal rendszeresen kereske­dünk. Szilárd belső helyzetünk, a békés egymás mellett élés el­veit megvalósító aktív külpoli­tikánk eredményeként hazánk nemzetközi tekintélye az utób­bi esztendőben tovább növe­kedett. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tizennyolcadik közgyűlésén nem került napi­rendre, elhalt az úgynevezett „magyar kérdés”. Hét éve foly­tatott töretlen és világos bél­és külpolitikánknak jelentős Háztáji gőzkazán Ilyen saját gyármányú gőzkazánokban melegítik a habarcs­hoz és betonhoz szükséges vizet a téli munkahelyeken a nagykanizsai építők. (Bitzei: Dénes felvétele) Dél-Vietnam a puccs után Saigon (MTI) Hírügynökségi jelentések szerint a csütörtö­­­­kön lezajlott puccs után Sai-­j gonban teljesen helyreállt a­­ nyugalom. Duong Van Minh­­ tábornoknak, a megdöntött ka­­­­tonai junta vezetőjének lak­­helye közelében harckocsik ál­­­­lomásoznak és a középületeket is katonaság őrzi. A tábornok várható sorsa még nem isme­retes. Megfigyelők szerint úgy tűnik, noha katonák őrzik a tábornokot, Minh mégsincs le­tartóztatásban, mert csütörtö­kön már az utcán is megjelent. Úgy tudják, hogy az új kato­nai junta szeretné rábírni az együttműködésre, ő azonban ezt megtagadta. . Mint a Reuter közli, valótlan az is, hogy Nguyen Ngoc Tho miniszterelnököt letartóztatták. Sőt, Nguyen Khanh tábornok, a puccs vezetője állítólag arra kérte, maradjon meg hivatalá­ban, de a miniszterelnök kö­zölte, hogy lemond. A Reuter saigoni tudósítója szerint az amerikai nagykövet­ség nagyon szeretné, ha a meg­döntött junta vezetője támo­gatná az új juntát, é s így bizto­sítaná nekik a kellő „tekin­télyt”. Hivatalosan viszont Cabot Lodge amerikai nagykövet csü­törtökön kijelentette, hogy a nagykövetségnek semmi köze sincsen az államcsínyhez. Azt azonban elismerte, hogy a puccsot megelőző éjszaka kapcsolatot teremtettek vele Khanh tábornok megbízottai, s akkor kijelentette nekik: „Remélem, nem lesz véron­tás”. ■ A hírügynökségek az egyik legjelentékenyebb nyílt kér­désnek tekintik, hogy Dél-Vi­etnam megszakítja-e diplomá­ciai kapcsolatait Franciaor­szággal. Csütörtökön este ülést tartott az a tanácsadó bizott­ság, amelyet még a korábbi junta nevezett ki, és ez a bi­zottság határozatban szorgal­mazta a diplomáciai viszony megszakítását. Ennek a bizott­ságnak azonban nincs törvény­hozói hatalma, tehát határo­zata nem tekinthető hivatalos­nak. Párizs, Franciaország nyug­talankodik dél-vietnami érde­keltségei miatt is. A franciák csaknem 1200 millió frank ér­téket ruháztak be Dél-Viet­­namban, s az országban ban­kokkal, hajózási és szállítmá­nyozási vállalatokkal, tea, ká­vé és gumiültetvényekkel, gyá­rakkal és üzletekkel rendel­keznek. Ezenkívül Dél-Viet­­namban 15 000 francia állam­polgár él. Niincs szükség Cipruson idegen csapatok jelenlétére Makariosz nyilatkozata London (MTI, Reuter, AP, TASZSZ, AFP, DP­A) A wa­shingtoni Fehér Ház szóvivője csütörtökön este nyomatéko­san hangoztatta, hogy az Egye­sült Államok kormánya egyet­len országgal sem kötött még megállapodást a ciprusi vál­sággal kapcsolatban teendő lé­pésekre vonatkozóan. Wayne Morse demokrata­párti szenátor csütörtökön tett nyilatkozatában ellenezte ame­rikai katonák Ciprusra küldé­sét. A szenátor szerint Anglia nem tesz eleget NATO-beli kö­telezettségeinek, amennyiben nem támogatja az amerikaiak dél-vietnami katonai erőfeszí­téseit. Morse javasolta, hogy az Egyesült Államok vonja meg a Törökországnak és a Görögországnak nyújtott kato­nai és gazdasági segítséget, amíg a két ország a ciprusi kérdésben jelenlegi politikáju­kat folytatja. Jermosin ciprusi szovjet nagykövet csütörtökön a kül­ügyminisztériumban átnyújtot­ta a TASZSZ nyilatkozatát, amely határozottan elítéli a NATO-országok agresszív ter­veit, ugyanakkor a szovjet kor­mány együttérzéséről biztosít­ja a szabadságáért és függet­lenségéért küzdő ciprusi népet. Makariosz ciprusi elnök csü­törtök esti sajtóértekezletén állást foglalt az ellen, hogy a NATO-erők vagy más külföldi katonai egységek állomásozza­nak Ciprus területén. Makari­osz véleménye szerint idegen csapatok jelenlétére nincs szükség, s az csak bonyolul­tabbá tenné a helyzetet. Amennyiben mégis szükséges­sé válna idegen haderők Cip­rusra küldése, azok csakis ENSZ-haderők lehetnek. Athén (MTI) A Paraszke­­vopulosz kormány betiltotta az EDA péntekre tervezett ciprusi szolidaritási nagygyűlését Athénban. A kormány eljárá­sát azzal indokolta, hogy „a közrend és a közbiztonság megsértésének veszélye” forog fenn. Az EDA végrehajtó bizottsá­ga válaszul nyilatkozatot adott ki, amelyben megjegyzi, hogy a háború utáni valamennyi görög kormány felelős a cip­rusi helyzetért. E kormányok politikája merőben ellentétes volt ciprusi testvéreink érde­keivel — hangoztatja az EDA és kijelenti, hogy a független­ségéért és az imperialista ösz­­szeesküvés ellen harcoló cip­rusi néppel való szolidaritás nagygyűlésére újabb időpontot

Next