Zalai Hírlap, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-01 / 76. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ZALAI AZ MSZMP ZALA MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. évfolyam, 76. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1964. áp­rilis 1., szerda ropHHO npuBeTCTByeM coBeTcscyio napTHnno-npaBHTejiBCTBeHHyio AejieraiiHK) bo rjiaBe c TOBapnmeM XpymeBBiM! Forró szeretettel üdvözöljük a szovjet párt- és kormányküldöttséget, élén Hruscsov elvtárssal! Felszabadulásunk idei évfor­dulóját, a nap történelmi jelen­tőségén is túlmenően — nem­zeti és nemzetközi szempontból egyaránt — különös fontosság­gal ruházza fel a szovjet párt­és kormányküldöttség érkezé­se, s az, hogy a testvéri kül­döttség élén maga Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának első titkára, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke lépett tegnap hazánk földjére. Úgy köszöntjük a Hruscsov elvtárs vezette szovjet küldött­ség látogatását, mint újabb megpecsételését a szovjet és magyar nép történelmi hagyo­mányokból táplálkozó mély ba­rátságának. Ezek az erős ba­ráti szálak már akkor kezdtek kialakulni, amikor a magyar munkások és parasztok az 1905- ös orosz forradalmi eszmékért lelkesedve indultak harcba el­nyomóik ellen. A Nagy Októ­ber eszméi tovább mélyítették ezt a forradalmi barátságot, és a Magyar Tanácsköztársaság a minden oldalról megtámadott szovjet ország első szövetsége­sévé vált. Magyar vér is hul­lott az intervenciósok elleni harcban az első, születő szocia­lista ország szabadságáért. Mél­tán mondotta Hruscsov elvtárs a hat esztendővel ezelőtti ope­raházi díszünnepségen: „A szovjet katonák szívében ott élt az 1848—49-es magyar sza­badságharc és az 1919-es dicső Magyar Tanácsköztársaság em­léke .. A hazánk földjére lépett szovjet párt- és kormánykül­döttségben, s személyesen Hruscsov elvtársban egy állan­dóan ható nemzetközi felsza­badító erőnek a vezetőit is üd­vözöljük. Ezen erő állandó támogatása tette lehetővé a tő­kés világ hatalmas — és válsá­gos pillanatokban újra meg új­ra felfokozódó — nyomásával szemben a szocializmus meg­­védelmezését és megszilárdítá­sát Magyarországon. Az így ki­bontakozott együttműködésnek és sokoldalú segítségnek fel­becsülhetetlen szerepe volt ab­ban, hogy öntudatos, szorgal­mas népünk élni tudott a tör­ténelmi lehetőséggel, lerakta a szocializmus alapjait, s most a szocialista társadalom teljes felépítésén munkálkodik. Az együttműködésnek és se­gítségnek ez a skálája annyira széles, megnyilvánulási formái pe­i­ig annyira színesek és ele­venek voltak, amilyenre az em­beriség történelmében először a Szovjetunió és a szocializ­must építő országok viszonya nyújtott példát. Szilárd gazda­sági alapra az együttműködés valóságos palotája épült: a tu­domány új magaslatainak meg­hódítása, nemzetközi szerepünk és tekintélyünk megnövekedé­se éppenúgy a testvéri, egyen­jogú szovjet—magyar barátsá­gon nyugszik, mint hazánk biz­tonságának, függetlenségének és békéjének védelme a Varsói Szerződés keretei között. Amióta az SZKP XX. és XXII. kongresszusa az egész szocialista világban hatalmas alkotó erőket szabadított fel, barátságunk ereje megsokszo­rozódott. A XX. és XXII. kong­resszus határozatai, amelyekért Hruscsov elvtárs a Központi Bizottsággal együtt olyan ha­talmas jelentőségű alkotó mun­kát végzett, nekünk is felbe­csülhetetlen segítséget nyújtot­tak abban, hogy minden torzí­tástól mentesen érvényesíthes­sük a marxizmus—lenimizmus tanításait. Ennek az útmutatás­nak a helyességét fejlődésünk messzemenően igazolta. Volta­képpen ennek a fejlődésnek a tapasztalatait fogalmazta meg Kádár János elvtárs, amikor legutóbbi beszédében azt mon­dotta: „Immár közel nyolc esztendeje töretlen vonalú és következetes politikát folyta­tunk. Pártunk felelősséggel vette figyelembe a múlt ta­pasztalatait, a jobb- és bal­oldali torzítások tanulságait, számolt adottságainkkal. Mun­kájában a marxista gondolko­dás elveit követi, és hasznosít­ja a nemzetközi munkásmozga­lom, elsősorban az úttörő, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja történelmi tapasztalatait.” A szovjet küldöttségben és vezetésében a torzításoktól mentes, lenini politika hordo­zóit és példamutatóit üdvözöl­jük országunkban! Végül, de nem utolsó sorban: a mi számunkra ez a látogatás a közös és következetes béke­­politiika ünnepe is. A forradal­mi munkásmozgalomnak min­dig az volt a célja, hogy ki­küszöbölje a háborút az embe­riség életéből. Az erőviszonyok megváltozása most megterem­tette ennek reális feltételeit. Ma a békés egymás mellett élés politikája, a békés verseny az egyetlen járható út az emberi­ség számára az atomkatasztró­fa veszedelmes szirtjei között. é­s egyben ez a szocializmus fő harci formája a kapitaliz­mussal vívott világtörténelmi küzdelemben. Mi magyarok nemzeti érdekeink legteljesebb kifejezését látjuk ebben a nagy programban, és mindazokban a közvetlen politikai célokban, amelyet ez magába foglal, az általános és teljes leszerelésért vívott harctól, a­­gyarmatosítás következetes és teljes felszámo­lásán keresztül, a vitás kérdé­sek békés megoldását követelő legújabb szovjet javaslatig. A Szovjetunió világhatalom, Hruscsov elvtárs és többi ve­zetői, akiket most tervéreink­­ként üdvözlünk, világpolitikai gondokat és problémákat hor­doznak vállaikon. Már jelen­létük is a nemzetközi érdek­lődés középpontjába állítja Magyarországot felszabadulá­sának 19. évfordulóján. És mi — mint Kádár János elvtárs mondotta nemrégiben — „nyu­godtan tekinthetünk a testvér­pártok, a testvéri országok és népek szemébe”. S hogy ezt di­csekvés nélkül, de teljes ön­tudattal megtehetjük, abban sorsdöntő részük van azoknak, akiket most vendégeinkként köszöntünk. Az érkezés óráiban ezt a „nyugodt tekintetet” köszönjük a Szovjetuniónak, a szovjet párt- és kormányküldöttségnek, Nyilkita Szergejevics Hruscsov­­nak. Megérkezett Budapestre a szovjet párt- és kormányküldöttség Moszkva. Vasárnap este 10 óra előtt két perccel gördült ki a főváros fényárban úszó Ki­jevi pályaudvaráról annak a szovjet párt- és kormánykül­döttségnek a különvonata, amely az MSZMP Központi Bi­zottsága és a magyar kormány meghívására hivatalos baráti látogatást tesz hazánkban. N. Sz. Hruscsovnak, az SZKP Központi Bizottsága el­ső titkárának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének vezetésével a következő össze­tételű küldöttség indult Ma­gyarországra: P. J. Sebeszt, Ukrajna Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának első titkára, az SZKP Központi Bizottsága el­nökségének póttagja, J. V. Andropov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, A. A. Gromiko külügyminiszter, az SZKP Központi Bizottságának tagja, P. A. Szatyukov, a Pravda főszerkesztője, a Köz­ponti Bizottság tagja. P. N. Fedoszejev, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia alenöke, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjet-Magyar Bará­ti Társaság elnöke. R. F. Gye­­mentyeva, a moszkvai városi pártbizottság titkára. G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete, az SZKP Központi Bizottságának tagja Magyarországon csatlakozott a küldöttséghez. Záhony. A szovjet, magyar és vörös zászlókkal, orosz és magyar nyelvű feliratokkal dí­szített záhonyi határállomásra a Rákóczi-induló hangjai mel­lett kedden fél 7 után néhány perccel gördült be a delegáció különvonata. A kedves vendégeket,N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárát, a szovjet kormány elnökét, a szovjet párt- és kormánykül­döttség vezetőjét és a küldött­ség tagjait a záhonyi állomá­son ünnepélyesen fogadták. A szovjet delegációt, amel­­ Lyel együtt érkezett Nyina Pet­rovna, N. Sz. Hruscsov felesé­ge, valamint Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete, a csapi határállomáson Ger­gely Miklós, a külügyminisz­térium protokoll osztályának vezetője várta. Ugyancsak ott volt G. A. Gyenyiszov, a Szov­jetunió magyarországi nagykö­vete. A szovjet párt- és kormány­­küldöttség elé a záhonyi határ­­állomásra utazott Kállai Gyu­la, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Nemes Dezső, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, a Politikai Bizott­ság tagjai, Péter János kül­ügyminiszter, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsá­ga külügyi osztályának helyet­tes vezetője, Orosz Ferenc, a Szabolcs megyei pártbizottság első titkára, dr. P. Szabó Gyu­la, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. Ott voltak a fogadtatásnál a járási és a záhonyi pártbizott­ság ,a járási, illetve a községi tanács vezetői. Az ünnepi díszt­öltött állo­máson több ezer dolgozó gyűlt össze; az épület előtt katonai díszszázad és zenekar sorako­zott fel. A vonatból kiszálló kedves vendégeket elsőként a párt és a kormány képviselői, majd a helyi vezetők köszön­tötték. Ezt követően N. Sz. Hruscsov fogadta a felsorako­zott díszszázad parancsnoká­nak jelentését, majd a zene­kar eljátszotta a szovjet és a magyar Himnuszt. A himnu­szok elhangzása után N. Sz. Hruscsov Kállai Gyulával együtt ellépett a díszszázad előtt, s üdvözölte a díszegysé­­get. Úttörők és KISZ-fiatalok virágcsokrokat adtak át N. Sz. Hruscsovnak, feleségének és a küldöttség tagjainak, akiket a pályaudvaron összegyűlt több ezres tömeg lelkes ünneplés­ben részesített. A záhonyi állomáson Kállai Gyula mondott üdvözlő beszé­det. A többi közt a következő­ket mondotta: — Hat éve, hogy ön, Hrus­csov elvtárs a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségé­vel néhány napot Magyaror­szágon töltött. Ez a hat év né­pünk életében szorgalmas munkával, az építésben kiví­vott eredményekkel telt el. Há­la a magyar nép alkotó erejé­nek, hála a Szovjetunió segít­ségének és a szocialista orszá­gok együttműködésének, e hat év alatt országunk képe, né­pünk élete jelentősen megvál­tozott. Leraktuk a szocializmus alapjait, tovább fejlesztettük hazánk iparát, mezőgazdaságát és kultúráját, tovább emeltük népünk életszínvonalát, s most a szocializmus teljes felépíté­sén munkálkodunk. Nézzenek körül országunkban, ismerked­jenek meg közvetlenül a ma­gyar munkásosztály, a termelő­szövetkezeti parasztság és az értelmiség alkotó tevékenysé­gével, amelyet egyre inkább egységbe forrva, egyre növek­vő szocialista öntudattal vé­geznek. Kállai Gyula szavaira a szovjet párt és kormánydelegá­ció vezetője, N. Sz. Hruscsov válaszolt. — Jóleső érzés, hogy magyar testvéreinkkel itt, Záhonyban, a barátság határán találkozunk először. Záhonyon és Csapon át azonban nemcsak látogatóba járunk egymáshoz, ezeken az állomásokon nyersanyaggal és gépekkel megrakott szerelvé­nyek gördülnek át. Szállítmá­nyok a magyar iparnak, hoz­zánk pedig olyan magyar áruk­kal rakott szerelvények érkez­nek, amelyekre a mi népgaz­daságunknak van szüksége. Az együttműködés nagyon helyes, jó, szilárdítja testvéri barátsá­gunkat. Országaink együttmű­ködésének — ahogy vasutas­nyelven mondják — mindig zöld utat kell biztosítani — mondotta a többi közt Hrus­csov elvtárs. N. Sz. Hruscsov nagy taps­sal fogadott beszéde után a vendégek rövid baráti eszme­cserét folytattak a fogadtatá­sukra megjelent megyei, járá­si és községi vezetőkkel. Ez­után az eléjük utazott magyar párt- és állami vezetők társa­ságában felszálltak a különvo­­natra, amely továbbindult Bu­dapest felé, Szolnok. Útközben a szovjet vendégek közvetlen hangú be­szélgetést folytattak az eléjük utazott magyar vezetőkkel.­­ Amerre a vonat haladt, a zász­lódíszbe öltözött állomások előtt mindenütt mosolygó em­berek integettek a kedves ven­dégeknek. A külövonat fél li­kor érkezett a szolnoki vasút­állomásra, ahol a szovjet párt- és kormányküldöttség néhány percet időzött. Az állomás épü­­lete előtt mintegy ötezren gyűl­tek össze — Szolnok város és a környező termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok, gépál­lomások dolgozóinak küldöttei — a vendégek köszöntésére. Hosszan zúgott az éljenzés, a taps, amikor a vonatból ki­szállt N. Sz. Hruscsov, Nyina Hruscsova, valamint a delegá­ció több tagja. Elsőként Csáki István, az MSZMP Szolnok megyei bi­zottságának első titkára, Oláh György, a megyei tanács vl­­elnöke, továbbá a szolnoki vá­rosi pártbizottság és a tanács vezetői üdvözölték a vendége­ket. Úttörők virágcsokrokkal kedveskedtek a szovjet delegá­ció tagjainak, majd Csáki Ist­ván mondott üdvözlő beszédet. Szavaira N. Sz. Hruscsov vála­szolt, s köszönetet mondott a baráti fogadtatásért. Ismét fel­zúgott a taps, a megjelentek hosszan éltették a szovjet—ma­gyar barátságot. A vendégek búcsút vettek a helyi vezetők­től, az üdvözlésükre összegyűlt emberektől, majd felcsendültek a Rákóczi-induló hangjai, s a külön vonat a szolnoki dolgozók ünneplése közben gördült ki a pályaudvarról. Forró szeretettel fogadta a főváros népe a szovjet párt- és kormányküldöttséget Kedden délben Budapestre érkezett a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának küldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a forradalmi munkás­paraszt kormány meghívására hivatalos baráti látogatást tesz hazánkban. A küldöttség fogadására már jóval 12 óra előtt gyülekeztek a főváros dolgozói a Keleti Pályaudvar Kerepesi úti olda­lánál. A kellemes, tavaszias időben mintegy tízezren gyűl­tek össze, s sok ezren várakoz­tak a pályaudvarhoz vezető út­vonalakon is. A vendégek fo­gadtatására ünnepi díszt öltött a pályaudvar épülete és a kör­nyező házak. Szovjet, magyar és vörös zászlók, üdvözlő fel­iratok köszöntötték a kedves vendégeket. A pályaudvar előtt díszőrség sorakozott fel csapat­­zászlóval. Szovjet vendégeink fogadá­sára megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke. Apró Antal, Biszku Béla: Fehér La­­(Folytatás a 2. oldalon)

Next