Zalai Hírlap, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-02 / 127. szám

1964. június 2. A kerkakutasi határban Az elmúlt hét,két nap u­ján Zala medvében tartózkodott Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tankja, a kor­mány elnökhelyettese. Látogatásáról május 29-i lapunkban már beszámoltunk, s most íme elv felvétel: Fehér Lajos elv­társ a medvei és a lenti járási vezetők kíséretében a kerka­­kutasi termelőszövetkezet vezetőivel beszélget a határukban végzett talajjavítás eredményeiről, távlatairól. (Tóth A. felvétele) 145 lakóbizottságot alakítottak Nagykanizsán A napokban befejezték a la­­­kóbizottságok választását Nagykanizsá­n. A városban 145 lakóbizottságot hoztak létre, amelyekben összesen mintegy 600 embert vontak be a köz­­ügyek intézésébe. A választások befejezésével a Hazafias Népfront városi bi­zottsága megvitatta a válasz­tási tapasztalatokat. Megálla­pították, hogy a lakóbizottsági választások élénk érdeklődés közepette zajlottak le. A lakók agilis, a közügyéként szívesen dolgozó tagokat választottak a bizottságokba. A lakóbizottságok széles jog­kört kaptak. A tö­bbi között most m­ár ők bonyolítják le a tanács helyett a különféle iga­­zolások kiadását, első fokon ők foglalkoznak a társadalmi együttélés szabályait megsértő emberekkel, a társadalmi mun­ka megszervezésével stb. A városi tanácsnál jelenleg a titkárság foglalkozik a lakó­­bizottságok irányításával. A népfront városi elnöksége most javaslatot tett, hogy az irányító munka segítésére az igazgatási állandó bizottságon­­belül léte­sítsenek egy albizottságot, amelynek kizárólagos feladata a lakóbizottságok irányítása, ellenőrzése, segítése legyen. Legfontosabb feladatunk a nevelés A társadalmi bíróság munkája a Nagykanizsai Finommechanikai és Javító Vállalatnál Egy órával előbb motorke­rékpárt javított a vállalat mű­helyében, most a társadalmi bí­róság tárgyalását vezeti, ő az elnö­k. Két dolgozójuk ügyét tárgyalják, akik ittas állapot­ban jelentek meg a munka­kezdésnél. A ,,vádlottak” lehaj­tott fejjel állnak a munka­társak színe előtt. A vád sú­lyos. Ha ittasságuk netán el­kerüli a műszaki vezetők fi­gyelmét, úgy veszélybe került volna nemcsak a fegyelmet sér­tők, hanem velük együtt a munkatársak élete is. J. János nem tagad. — Beismerem, ittam. De nem a mu­nkakezdés előtt, jóval ko­rábban, már az éjjel. — Az­után még hozzáteszi: — Nem bírom a szeszt, azért nem ment ki a fejemből.. . Befelejtenek — Miért iszik, ha nem bír­ja? kérdi az elnök. Egy ideig hallgat, aztán ki­tör belőle a vallomás. — Nem jól élünk otthon, va­lamivel el kell fojtani a bána­tért ... A munkatársak többsége is­meri J. János helyzetét. Feszült figyelem kísér minden szót. Megértsék ezt az embert vagy elítéljék? Mennyit használ, ha valaki bánatában iszik? Töb­ben felszólalnak. Néhányan pártfogásba veszik, de a több­ség elmarasztalja. A fejére ol­vassák, hogy nincs akaratereje, nem tud parancsolni magának. A társadalmi bíróság rövid idő alatt meghozza a határoza­tot, írásbeli megrovásban és utolsó figyelmeztetésben része­sítik J. Jánost. Ha mégegyszer iszik, elvonókúrára javasolják. Az­ ítélettel mindenki egyet­ért. A vádlott is megnyugszik. — Nem lesz szükség az el­vonókúrára, nem iszom töb­bet ... — hangoztatja. Hat esetből öt ittasság Egyediül maradunk az elnök­kel. — Nem szigorú az utolsó fi­gyelmeztetés? — Nem! Sajnos nagyon el­harapózott nálunk az italozás. Ebben az évben hat dolgozónk üzmét tárgyaltuk, közülük öt ittasság miatt állt a társadalmi bíróság előtt. Szeretnénk ele­jét venni a további hasonló eseteknek. A társadalmi bíróság nem elégszik meg csak a cselek­mény súlyának mérlegelésével. Minden esetben hosszasan elemzi a körülményeket is. A reszelővágó üzemben nehéz fi­zikai munkát végeznek az em­berek. Ugyancsak igénybe veszi őket a köszörülés, az edzés. Emiatt volt egy olyan szemlé­let a műhelyben, hogy ital nél­kül neon lehet végezni ezt a munkát. A társadalmi bíróság egyik legfontosabb feladatának tartotta, hogy ezzel a szemlé­lettel felvegye a harcot. — Azt hiszem, ha teljesen még nem is sikerült, de máris pohcot változott a helyzet. Az utóbbi két esetünknek más előzményei voltak, mint a ko­rábbiaknak, s nem is reggeli ,­szíverősítőnek h­ittak a dolgo­zók. Egyik fiatal munk­ásunk esküvőn volt és ott ivott, töb­bet a kelleténél. J. János pedig mint el is mondta, elkeseredé­sében adta ivásra a fejét. Ta­lán vele lesz a legtöbb gon­dunk. Családi körülményeit — bár a vállalat, a munkatársak is igyekeztek segíteni — mind­máig nem sikerült kellően ren­dezni és fennáll az a veszély, hogy ismételten elcsábítják az italboltok. Ezért is gondoltunk arra, hogy elvonókúrára java­soljuk. Hasznos segítség — Nem valami fegyelmi sze­repkört szándékozunk betöl­teni — mondja meggyőződéssel — sokkal inkább nevelő mun­kát végznek. A vállalat társadalmi bíró­sága tavaly alakult, de az el­múlt esztendőben egyetlen ügyet sem tárgyaltak, pedig lett volna mivel foglalkozni akkor is. Most az idén — bár nagyobb jelentőségű eset ezút­tal nincs — már a negyedik tárgyalást tartották. Éppen, mert bebizonyosodott, hogy a társadalmi bíróság jelentős szerepet tölthet be a nevelő munkában.­­ Tavaly a hasonló ügyeket a vállalat vezetői saját hatás­körükben fegyelmivel intézték el. Aztán vagy megszívlelték a büntetést a dolgozók, vagy nem. A társadalmi bírósági tárgya­láson a munkatársak színe előtt kerül sor egy-egy ügy tár­gyalására és az ítélet, az el­hangzottak sokkal nagyobb er­kölcsi hatást váltanak ki. — mondta. A társadalmi bíróság elnöké­nek sok munkát ad a tárgya­lás előkészítése, a konzultálás jogi kérdésekben. Kolonics Lajos azonban nem sajnálja az idejét. — Megéri a fáradságot ez a munka, már akkor is, ha csak azt nézem, hogy visszaeső ügy­­gyel még nem találkoztunk. De emellett másoknak is tanulsá­gul szolgált egy-egy tárgyalás. A vállalat vezetői is megerő­sítik az elhangzottakat. A tár­sadalmi bíróság tevékenysége hasznos segítséget ad a nevelő­­munkához, a munkafegyelem megszilárdításához. Karvalics László A fiatalok védnökségvállalása a Földgázszolgáltató és Szerelő Vállalatnál A KISZ II. kongresszusa tisz­teletére a Zala megyei Tanácsi Földgázszolgáltató és Szerelő Vállalat kiszistái szocialista szerződést kötöttek az új­­-­irt­­mányok és javítások védnöksé­gére a vállalat vezetőivel. A fiatalok elhatározták, hogy az év folyamán 4500 különféle tí­pusú gázmérő berendezés javí­­tásai 85 darab kis Pintsh re­­duktor készítése és 2000 darab különféle típusú gázégő elké­szítése fölött vállalnak véd­nökséget. Védnökséget vállal­tak a kis és nagy Tompos­­féle reduktorok­ gyártása fölött is. A kiszisták védnöksége 1 millió 35 ezer forint értékű új gyártmányra, illetve javításra terjed ki. Az ú­i gyártmányokat és javításokat minden esetben első osztályú minőségben bo­csátják ki a kezük alól. ZALAI HÍRLAP . / Érdemes felfigyelni rá . / Németh János keramikus épületdiszítő munkájáéról Kiállítás Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Veszprémben, s kétéves pauza. Németh János­nak, a fiatal zalaegerszegi ke­ramikusnak újabb alkotásaival — amelyek az épületdiszítő kerámia területére tartoznak — most a ZALATERV 64 ki­állításon találkoztunk. A kö­zelmúltban kisplasztikaszerű, szobadíszként alkalmazható al­kotásairól írtunk, s akkor va­lahogy elsikkadt egy so­kkal je­lentősebb munkássága, amely — sajnos — megyénk határain belül még nem tudott kibontás­kozni. Németh Jánosnak már több kerámia falburkolata díszíti az ország többi megyéjének kü­lönböző épületeit, Zalában vi­szont még nincs egyetlen ilyen jellegű alkotása sem. A kiállításon bemutatott bé­kakirály vagy a műtermében található többi mesefigura óvodák, belső díszkertek pa­rányi szökőkútjai lehetnének, derűt, hangulatot kölcsönözve a létesítménynek. Figyelemre méltók ugyancsak a ZALA­TERV 64 kiállításon látható figurális fali virágtartói, vala­mint a raszteresen ható kerák­uun­uiuzon­ rajzai. Épületeken, vagy azok belse­jében elhelyezve elevenné és élénkké tennék azokat. Németh János ennél is to­vább néz. Terveiről szólt már a tervező iroda vezetőjének is. Zalaegerszeg távlati fejlesztési tervében több középület épít 6 T^-y/oTs It'n'v'nmín Ina­pokk­al való nem csupán vona­las, de figurális díszítéséről számos — már papírra is ve­tett — elképzelése van a fiatal iparművésznek. Érdemes lenne velük behatóbban foglalkozni hogy végre próféta lehessen a szűkebb pátriájában is, hi­szen már országos hírnévre si­­került azp­rt tennie. (m) Németh János néhány munkája a „ZALATERV 64” kiállításon. Észrevétel és javaslat Néhány hónappal ezelőtt a zalaegerszegi, Kossuth Lajos utca 9. szám alatti ház ud­va­rán tapasztalt rendellenessé­g­­ről írtunk. Azóta a tócski, amely akkor betöltötte itt a­ teret eltűnt, a zöldségbolt­ raktárát pillanatnyilag nere fenyegeti elöntéssel a meg­áradt udvar, az irodahelyiség­be is be lehet jutni száraz lábbal. Egyelőre — a szüksé­ges keret hiányában — egy kevéske kavicsot hintettek el. Ez is több a semminél, de. .. De hadd mondjam el a lé­nyegét új bekezdésben. A Zala megyei Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Válla­latnak ebben az udvarban van a terményraktára. Itt ad­ják ki a takarmányt azoknak, akik szarvasmarhára, sertés­re stb. szerződtek. Minthogy sokan szerződtek, sokan kere­sik fel lovas- és tehenes­­ko­csikkal a fent nevezett ház udvarát. Az igavonó állatok tudva­levőleg nem udvar — leg­alább is nem városi — udvar tiszták. Könnyen elképzelhető tehát, mi­ van itt azokon a napokon, amikor sokan jön­nek a terményraktárba já­randóságukért. A kavics, amit jó szándék­kal hintettek az udvarra, gát­jává vált egy másik — ugyan­csak jószándékú — próbálko­zásnak: a trágya maradékta­lan eltávolításának. Persze — mondhatnák — nem jöhet minden termelő gépkocsival, s a hátukon sem vihetik el a takarmányt. Ez igaz.­iszont van a vállalat­nak egy másik raktára is, mégpedig túl a Zala-hídon, Kaszaházán. Ez talán alkal­masabb volna az ügylet le­bonyolítására. A­­termelőknek is előnyére válna, minthogy első­­ útjuk­ rendszerint a vá­sártérre vezet. Nem kellene bejönniük a városba, legalább is nem a forgalmas Kossuth Lajos utcába. Az utcának is javára válna, mert nem nehe­zítenék a forgalmat a tehenes szekerek, az udvar pedig men­tesülne a szagtól, amely — különösen a nyári hónapok­ban — amellett, hogy kelle­metlen, egészségtelen is.­­—és 3. Néhány évvel ezelőtt — kü­lönösen a tsz-szervezés ide­j­jén — jóformán ingajáratban látogatták a járási szervek a községi tanácsokat, pártszerve­zeteket. A párt, a tanácsi és egyéb járási szervek gyakori jelenléte miatt abban az idő­ben még olyan panasz is el­hangzott, hogy a túlzott patro­­nálás már-már a községi ve­­­zetők munkájának rovására megy. A falusi tanácsok és párt­­szervezetek most az­­ellenkező véglet miatt panaszkodnak. Különösen a járási tanácsok mezőgazdasági és művelődés­ügyi osztályai ritka vendégek a községi tanácsoknál, de egyes pártszervezetek is — mint pél­dául a tófeji — úgy érzik, hogy elhanyagolják őket. Pedig a járások párt és tanácsi munka­társai ma sem látogatják rit­kábban a falvakat, csakhogy e látogatások célpontja az ese­tek többségében nem a tanács, sem a pártszervezet, hanem kizárólag a termelőszövetkezet. A helyi szerveknek is legfontosabb feladata Igaz, hogy a falu életének alakulása a termelőszövetkezet munkáján fordul meg, de ez sem indokolja a községi párt- és tanácsi szervek elhanyago­lását, s részbeni kihagyását a járási szervek irányító, szerve­ző tevékenységéből. A községi pártszervezeteknek és a tanács végrehajtó bizottsága vezetői­nek legfontosabb feladata a termelőszövetke­zet munkájá­nak, vezetésének, munkaszer­vezésének segítése. Ezt a köte­lezettséget húzza alá számos járási leirat ezt ismételgetik a különböző értekezleteken, ezen a címen emlegetik gya­korta a fegyelmi felelősségre­­vonást is. A fentieket példázza jó né­hány tapasztalat és vélemény. — Miért engedik meg a köz­ségi tanácsok, hogy a tsz-ek el­adják a vemhes üszőket? — tette fel a kérdést például Húsz István, a zalaszentgróti járási tanács vb-elnöke a községi ta­nácselnököknek az egyik érte­kezleten. — De hát mit tehetünk? — kérdezte beszélgetésünk során Salamon János, a zalabéri köz­ségi tanács vb-elnöke. — Egy­részt minket ebben nem kér­deznek meg, másrészt ha bele­szólunk, úgy megsértjük a tsz­­demokráciát. Persze, mi alá vagyunk rendelve a járási ta­nácsnak, miniket felelősségre lehet vonni... * — Nem, azt nem mondha­tom, hogy a járás párt és taná­csi vezetői elhanyagolnak ben­nünket — fűzte hozzá magya­­rázólag —, de azt hiányoljuk, hogy a járási irányító szervek munkatársai, különösen azok, akik szakmai vonalon foglal­koznak a szövetkezettel, elke­rülik a pártszervezetet és a ta­nácsot. Csak az ablakon keresztül . Ha csak az ablakon ke­resztül nem vesszük észre, egyébként aligha tudnánk ar­ról, hogy megint itt járnak a járástól . Idébb-odébb keres­nek meg bennünket, főleg ak­kor, ha már komolyabb bajok, gondok adódnak elő. A járási vezetés viszont azt mondja, hogy ami a községben törté­nik, azért mi vagyunk felelő­sek. De így — ha rendszerint elkerülnek bennünket — ne­héz eleget tenni ennek a köve­telésnek — hallottuk Alibán­­fán, Pókaszepetken és másutt is. A községi tanács vezetői és a tsz pártszervezete tehát fele­lős a termelőszövetkezet mun­kájáért, előrehaladásáért. De hogyan teljesítsék ezt a köte­lességüket, ha különösen a mezőgazdasági szakirányítást ellátó járási szervek jóformán elvesztették kapcsolatukat a községi tanácsokkal, pártszer­vezetekkel. Igaz, az általános feladatokat a havi tanácselnö­ki, párttitkári értekezleteken, esetleg összevont értekezlete­ken a községi tanács vezetői és a pártszervezetek titkárai megkapják. Az is igaz, hogy számos írásbeli utasítás is el­jut a község illetékeseihez, de ez mit sem változtat azon, hogy éppen azok kerülik el őket, akik végzik a mezőgazdaság párt- és állami irányítását, igazgatását, akik elsősorban hivatottak, hogy megítéljék, mit tesz helyesen a tsz, mit nem, ugyanakkor helyszíni utasításokat adnak, intézked­nek a tsz-ekben. Erről azon­ban számos esetben sem a pártszervezetek, sem a községi tanácsok nem tudnak, s így nyilvánvalóan nem is ellen­őrizhetik, nem kísérhetik fi­gyelemmel, hogy mi a sorsa az ilyen intézkedéseknek. Ne csak közvetve, hanem közvetlenül A termelőszövetkezetekben szerzett tapasztalataink érvé­nyesek a felvásárló, a szerző­­­dést kötő szervekre is. S bár a tanács, a pártszervezet felelős a felvásárlás, a szerződéskötés alakulásáért is, mégis csak közvetve, rendszerint a szövet­kezetek vezetőitől szerezhet­nek ezekről tudomást. A járási szervek, valamint a községi párt-, tanácsszervek és terme­lős­zö­vetkeze­te­k kapcso­lata, különösen megyénkben, amelyet apró községek és vi­szonylag kis termelőszövetke­zetek jellemeznek, még egy szempontból figyelmet érde­mel. A járási tanácsok mező­­gazdasági osztályainak irányí­tó, ellenőrző munkája, — még ha létszámuk megduplázódna is — a sok tsz miatt akkor sem lehetne folyamatos és kel­lően alapos. Ezt a hiányt ép­pen azzal pótolhatnák, ha job­ban támaszkodnának a községi szervekre, pártszervezetre, ta­nácsra, ha az ellenőrzés és a végrehajtás munkájába jobban bevonnák őket.­­ A termelőszövetkezetek szakmai irányítását érintik el­sősorban megbeszéléseink, s mert ezzel kapcsolatban a köz­ségi párt- és tanácsszervek jog­köre rendkívül szűk, nem szükséges, hogy szorosabb kap­csolat épüljön ki az illetékes járási és községi szervek kö­zött — várható az ellenvetés azok részéről, akik helyeslik ezt a hibás gyakorlatot. Csak­hogy ez az ellenvetés sem megalapozott. Igaz, a kérdés egyik oldalát a szakmai irá­nyítás alkotja, de már ebben a vonatkozásban sem lehet fi­gyelmen kívül hagyni azokat a tartalékokat, amelyek a köz­ségi tanács és­­ pártszervezet munkájában rejlenek. A fenti káros szemlélet legfőbb hibája azonban az, hogy a községi párt- és tanácsszervek nem megfelelő, hiányos tájékozta­tása miatt elmarad a közsé­gekben a kívánatos politikai munka. Annak idején a falu gazdasági átalakulása szívós és következetes politikai munka eredményeiként valósult meg. Ebben a falusi pártszervezetek és tanácsszervek vállalták az oroszlánrészt. S­vajo­n ma le­­mondhatunk-e falviunkban a politikai erőfeszítésekről, s elégséges-e a járások részéről a termelőszövetkezetek köz­vetlen szakmai irányítása? A politikai munka feltétele A falu átformálása —, hogy évekkel ezelőtt nemcsak és és nem is elsősorban szakmai irányítást igényelt, hanem ele­ven, aktív politikai munkát — úgy ma is fennáll ez a kívána­lom. Olyan munkára van szük­ség, amely egyaránt kihat a termelőszövetkezeti tagság gondolatvilágának formálására és a termelésre. Ezt viszont csak úgy és akkor valósíthat­­­juk meg, ha a járási vezetés és a falvak párt-, állami vezetőjé­nek kapcsolata még a termelő­­szövetkezetek vonatkozásában se­m gyengül, hanem állandó­an erősödik. F. vjf. Ne csak­ a termelőszövetkezetbe A járási szervek rendszeresebb látogatását várják a községi tanácsok és pártszervezetek is

Next