Zalai Hírlap, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-01 / 152. szám
2. Tűzharc Chatosban Vasárnap Ciprus keleti részében, Chatos községben újra tűzharcra került sor a falu sárijé és török lakossága között. A chatosi puskalövések ezúttal bevezető akkordot is jelentenek a török és a török kormányfő londoni, illetve párizsi megbeszélései előtt. Athén és Ankara a NATO-országok fővárosaiban kísérel metroldani egy olyan problémát, amelyet rendezni csakis a helyszínen. Cinruson lehet. Már a washingtoni tárgyalásokkal kapcsolatban feltűnő volt, hogy a ciprusi kérdésekről szóló megbeszéléseknél Johnson elnök fontosnak tartotta Inona és Papandreu meghallgatását, de elhanyagolhatónak vélte a legérdekeltebb, a Ciprusi Köztársaság képviselőjének meghívását a Fehér Házba. Egyre inkább világossá válik, hogy az amerikai, angliai, később franciaországi Cinrus-megbeszélések célja — bárminő javaslatokat tegyenek is a nyugati kormányok a NATO délkeleti szárnyán egymással farkasszemet néző görögöknek és törököknek — a NATO-támaszpont fenntartása a sokat szenvedett szigeten. A nyugati kommentárokban egyre kevesebb szó esik már a leglényegesebb kérdésről: Ciprus függetlenségéről a sziget nemzeti érdekeiről. S bár három hónapnal meghosszabbították a kéksisakos ENSZ-katonák állomásozását Cipruson, ma már az ENSZ szerepéről is kevés szó esik a nyugati fővárosokban. Az Egyesült Államok nyílt és durva nyomással próbálta elérni, hogy a ciprusi kérdést ne az ENSZ- ben vizsgálják felül, hanem a NATO tagországok egymás közti tárgyalásain. Chatosban valar man görögök és törökök között dúlt a tűzharc, ám a ciprusi válság kéne egyre világosabban mutatja, hogy a fő ütközet a ciprusi nép és az imperialisták között zajlik- Ciprus számára a jövő csak az önrendelkezés, az ország szuverenitásának, területi épségének és teljes függetlenségének megszilárdítása lehet. S mivel az nem NATO-érdek , az imperialisták szembeszegülnek vele. Ciprus ügyével tehát nem Washingtonban, Londonban, vagy Párizsban, hanem az ENSZ-ben kell foglalkozni, ahol minden érdekelt hallathatja szavát. .k* * *1. «* Az utolsó ENSZ-katonák is elhagyták Kongót ; Leopo Wudfejggrtreuter, UPI, JAP) A kedvesiiadal véget ért !a kongói ENSZ-katonák meg- Jbízatása s a kék sisakosok utol- 5 só alakulatai is elhagyták az országot. ^ Míg Mobotu csapatai az ország legkülönbözőbb részeiben rendszertelen és vereségekkel tarkított háborút vívnak a partizánokkal, Leopoldville-ben lázas politikai tanácskozásokat tartanak. Folytatódik az országos népszavazás is az új alkottmánytervezetről, amely — jóváhagyás esetén — átmeneti ! "g kormány létrehozásáról intézkedik. A leopoldville-i tárgyalások homlokterében az „országos megbékélés” úgynevezett kerekasztal-kormányánaklétrehozása áll. Részt vesz amegbeszélésen Adoula minisz■kterelnök és Kaszavubu elnök, továbbá a két szakadár vezető,akatangai Moiso Csembe és a dél-kaszai tartomány egykori diktátora és „istencsászára”, Albert Salondzsi.Az UPI értesülése szerint már leopoldville-i diplomáciai megfigyelők is arra hajlanak, hogy Moise Csombét „tippeljék” új miniszterelnöknek. — Csombe — mint ismeretes — egy ideje azt állítja magáról, hogy ő az ellenzéki erők öszszefogásának szószólója. Beleillik a képbe hétfőn este elhangzott nyilatkozata, amely szerint Adoula miniszterelnök biztosította őt, hogy Gizenga volt miniszterelnökhelyettest, akit a központi kormány börtönben tart, „néhány órán belül” szabadon fogják bocsátani, mégpedig az ő közbenjárására. Ugyancsak az UPI jelenti, hogy Adoula miniszterelnök a legközelebbi jövőben lemondásra készül. ZALAI HÍRLAP Az amerikaiak továbbra is bombázzál a laoszi lemereket A Saigon (MTI) Partizánokhétfőn Saigon közelében megtámadtak egy előőrsöt, egy őrtornyot, ezenkívül mozsárágyúkkal tüzeltek Hau-Nghiára, az egyik tartományi fővárosra — közölte a laoszi hadügyminisztérium szóvivője. HauNghia mintegy 40 mérföldnyi- re van Saigontól délnyugatra. A szóvivő szerint 500—800 fő vett részt a támadásban. A védők állítólag tíz embert veszítettek, a partizánok veszteségei nem ismeretesek. * Az amerikai légierő folytatja felderítő és zavaró repülé-seit. Laosz felszabadított területei felett, és továbbra is bombázza azokat. Hétfőn két amerikai katonai repülőgép felderítés céljából elrepült Khang Khat és a Kőedény-síkság felett. Kairó. Az Afroázsiai Szolidaritási Tanács állandó titkársága nyilatkozatban kijelentette, hogy Ázsia és Afrika népeit felháborítják a dél-vietnami események. Az Egyesült Államok által ott kirobbantott háború fokozatosan kiterjed Indokína más országaira, veszélyeztetve Délkelet-Ázsia és az egész világ békéjét. Az állandó titkárság felhívást adott ki a jelenlegi veszélyes indokínai helyzet megszüntetésére, a béke helyreállítására. Papandreu párizsi megbeszélései Ciprusi hírek • Párizs (MTI) Papandreu görög miniszterelnök hétfőn De Gaulle tábornokkal és Couve de Murville francia külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseket, s utána a sajtó képviselőinek kijelentette, hogy „nagy megértéssel” találkozott. Hozzátette, hogy a franciáknak nincs határozott tervük a ciprusi probléma megoldására. Inönu török miniszterelnök hétfőn Londonban egy sajtóértekezleten megint fenyegetőhangot ütött meg. Kijelentette,Törökország most is úgy véli,hogy joga van katonai beavat-tkozásra Cipruson az ENSZ fegyveres erőinek jelenléte ellenére. Ezt azzal az állítással igyekezett igazolni, hogy Gö rögország növelte Cipruson tartózkodó katonaságának, létszámát. Hangoztatta továbbá, hogy Törökország csak kétféle megoldást hajlandó elfogadni: az egyik a sziget felosztása föderációs formában, a másik a ■„kettős enózis”, ami azt jelentené, hogy a kettéosztott Ciprus görög része Görögországhoz, török része Törökországhoz csatlakozzék. Nicosia, Nicosia, Kyrenia, Pafosz és, Famaguszta kerületeiben hétfőn megkezdődött a 21 éves ciprusi görögök sorozása. Arra számítanak, hogy a sorozás alapján háromezer fiatalt tudnak majd behívni a nemzetőrségbe. WEÉL Lili Érzett a lány kaméiban egy szabadulni akaró erőtlen mozdulatot, de nem engedte el. Aztán megcsókolta az arcát. — Olyan jó, hogy... szerethetlek! — suttogta. A lány feléje fordult, a sötétben is látni akarta a fiú nagy szemét. Ez a szempár vonzotta legerősebben a lányt, ez fogta meg az első pillanatban is, úgy érezte, a fiú egész lénye benne sűrűsödik különös tekinteteiben. — Ezt csak úgy mondod — súgta vissza —. Ha másképpen is mondod, mint a többi. — Én mindig csak azt mondom, amit érzek. — Két tenyerébe fogta a lány fejét, magához fordította, és szájon csókolta. Ettől el akart menekülni a lány, de Géza nem engedte. Ismét megcsókolta, s a lány ellenkezése megtört. _ _ — Olyan jó, hogy szerethetlek! — ismételte a fiú, mert számára valóban ez volt a nagy felfedezés ebben a kapcsolatiban, amit egy lány mellett sem érzett meg. Igaziban sohasem érezte, senki mellett. Mintha váratlanul egy eddig föl nem ismert gyötrő hiányérzetét elégítené ki, olyan hatással volt rá a lány közelsége, a tudat maga is, hogy hozzátartozik. 15. Az anya átöltözött, s főzéshez látott, hogy friss vacsorát kapjon a család. Tudta, hogy a rakott krumplit nagyon szereti Géza. Míg főtt a krumpli, bement a nagyszobába, előszedte tankönyveit, mert másnapra, a heti konzultációra kellett készülnie. Befolyásos protektorok segítségével sikerült elintéznie, hogy ne az esti tagozatra kelljen járnia, ami napi három—négy órát — 49 — (k. a.) jelentett volna az iskolában a gyári munka után. A levelező tagozat előnye, hogy hetenként csak egyszer kell ideszámolnia. Elégedetlen volt magával, nem fogott az agya. Fáradtságával magyarázta, napi hivatali munkájával, mely kimerítette, hosszú műszaki értekezlet a főnöknél, a gyári technológusok tanácskozása, a részletes jegyzőkönyvet neki kellett vezetnie. Igaz, a jegyzőkönyvvezetés már nem okozott gondot, hibátlanul értette a műszaki vervet, ismerte a legtöbb gyártástechnológiai folyamatot. Mégis: hat órán át figyelni vitatkozó emberekre, négyéves gyakorlat után sem könnyű feladat. Föltette Csajkovszkij D-moll zongoraversenyét, néhány percre elnyúlt a fotelban, szemét is lehunyva átadta magát a zenének, míg azt nem érezte, hogy tagjai kellemesen zsugorogni kezdenek. Ez nála a kikapcsolódás jele volt, most örvendetesen koráin beköszöntött. Ínrég maradt egy ideig, aztán lehalkította a gépet, hogy csak nyugtató aláfestés maradjon a zene. Most már fogékonyabban böngészte végig a másnapi konzultáció anyagát, öt óra elmúlt. Sietve felöltözött, leszaladt az iskolai napközibe Andiért. — Jó, hogy találkozunk, már készültem magukhoz — mondta Ingusz Menyhértné. Hervadó, de még mindig érdekes, szép arca volt. Nagyon megpróbálta szegényt az élet, mintha férje majd négy évvel ezelőtti rejtélyes öngyilkosságából máig sem tért volna teljesen magához. Inguszné beletoarolt, bevezette a tanáriba, behúzódtak a sarokba. — Valami nincs rendben Andival, kedves anyuka — mondta özvegy Inguszné, zöldesbarna, lágy pillantású szemét kiutazóain jártatta rajta —. Sajnos, év végére így nem lesz jeles, egymásután többször is gyengéin felelt. Mi lehet az oka?— Fogalmam sincs róla. — Talán kevesebbet tanul a gyerek, mint eddig? — segített neki Inguszné. ■ — Igen, talán ... Mintha ritkábban venné elő a könyveit. — Kétszer a házi feladatát nem csinálta meg, és mára nem íratta alá az intőt, amit éppen a házifeladat miatt kapott. — 50 — 1964. július 1- Győzelem, vagy mégsem ? Ismeretes, hogy 1964 június 19-én, 83 napos vita után, az amerikai szenátus megszavazta a PM váriosi törvényjavaslatot. Az Egyesült Államok 18 millió néger polgára ,,kezdetnek” tekinti ezt az eredményt, amely több már a semminél, de még távolról sem minden. Mindamellett Martin Luther King, a ..fekete forradalom” egyik vezetője, örömmel üdvözli a lépésit — előre, örömének kifejezésére a ..Victory”, győzelem V betűjét mutatja ujjaival a törvényjavaslat megszavazása után. Ismételjük: ez június 19-én történt. Egy nappal később, június 20-ám, amint a UPI írásban és képben jelentette, a fajüldözők sietősen megmutatták, mi a véleményük az éppen megszavazott polgárjogi törvényprovokáltak a fajüldözők a színesbőrűek ellen. Kijelentették, hogy négereknek tilos a fürdés a tengerben.. Eddig csak bizonyos éttermeikből, iskolákból, nyilvános helyekről és közlekedési eszközökről tiltották el a négereket. A törvény megszavazása után még a tengert sem engedélyezik nekik. . . Ezúttal azonban a négerek oldalán olyan fehéreik is harcoltak, akik hívei az egyenjogúsításnak. Számuk — remélhetőleg egyre nagyobb lesz. Azt nem lehet megállapítani, hogy a rendcsinálás céljából kivezényelt rohamrendőrök minek a hívei, kik, képünk tanúsága szerint — kivétel nélkül kiosztják a gumibotos „igazságot” fehérnek és nem fehérnek egyaránt. De főleg a feketéknek. Huzakodás egy állítólatos Oswald-napló körül Washingtoni (MTI) A Ken nedy-merénylet körülményeit vizsgáló Warren-féle bizottság hétfőn felszólította az FBI-t, a szövetségi nyomozó irodát, hogy derítse fel Oswald állítólagos noteszének ügyét. A Dallas Morning News című lap a hét végén ugyanis (kizárólagos jog feltüntetésével) kivonatokat közölt a Kennedy-merénylettel gyanúsított Oswald egykori feljegyzéseiből. Ezeket a jegyzeteket Oswald állítólag akkor készítette, amikor mint amerikai állampolgár néhány évig a Szovjetunióban időzött. Ebben többek között leírja — ha a jelentésnek hinni lehet —, hogy egyszer öngyilkosságot kísérelt meg, mert nem akarták megadni neki a szovjet állampolgárságot. A Warren-bizottság közbelépésének az az oka, hogy a Johnson elnök által létrehozott testület állítólag szintén tanulmányozza ezeket a feljegyzéseket, és most tudni akarják, hogyan kerültek ezek a Dallas Morning News szerkesztőségébe. A jegyzettömböt — mint a bizottság szóvivője közölte — a dallasi rendőrség „fedezte fel”, majd adta át a Warren-bizottságnak. Június 3-án kellett volna nyilvánosságra hozni egyébként a vizsgáló bizottság jelentését, de ezt bizonytalan időre elhalasztották. Mark Lane New York-i ügyvéd,, a „Ki ölte meg Kennedyt?” elnevezésű bizottság vezetője hétfői sajtóértekezletén kétségbe vonta az Oswald-féle jegyzetfüzet valódiságát Egyebek között kijelentette, hogy véleménye szerint a Warrenbizotságtól sohasem lehet megtudni a Kennedy-merénylet tényeit. Lane ismételten hangsúlyozta, hogy összeesküvés folyik az igazság elleplezésére. Lanet egyébként a Warrenféle bizottság táviratilag ismét maga elé rendelte, s felelnie kell, mert azt állította, hogy rosszul vezetik az ügyben folyó vizsgálatot. — Az első intő után még nem gondoltam ... — Én sem, azért is halogattam a családlátogatást, mert a gyenge tanulókhoz kell eljárnom . .. Kevesebbet tudnak vele foglalkozni mostanában? Történt valami változás a család életéiben? ’ — Mostanában költözött hozzánk a nagyobbik fiam. — Nem is tudtam, hogy másik fia is van anyukának! — Ó, már tizennyolc éves! — mondta, s az anyák büszkeségével elmosolyodott. — Tizennyolc?!... És hogy-hogy csak most?... Röviden elmondta nagyobbik fia történetét. — Így már értem — jegyezte meg, elgondolkodva Inguszné —. Tudom magamról, annyi problémám van nekem is Idával! Olyan sokszor volt, hogy azt éreztem, végre, most már értem a gyerekemet, és a barátjának is vallhatom magam, aztán mindig kiderült, nem értem eléggé... Talán mert nekünk már nem is oly könnyű megérteni őket. — Ők már egészen mások! — erősítette ő is, mert egyet értett Ingusznéval. — Tudom, most sokat kell foglalkoznia a nagyobbik fiával, azért Andiről sem szabad megfeledkezni... És talán apuka többet segíthetne ebben. Úgy tudom, ők igazán jó pajtások. — Igen, igen ... Majd beszélek a férjemmel. Elmúlt hat óra, még sem a férje, sem a fia nem jött meg. Fél nyolckor megvacsoráztak, nem várathattatovább a gyereket, a rakott krumpli is majdnem kihűlt a sütőben. Maga alig evett. Nyolc után lefektette Andit, s fél kilenckor leszaladt a Közértbe. Hamar végzett a bevásárlással, de még nem ment haza, kisétált az autósztrádáig. 16. öt villamos elment már, amikor végre a hatodikról leszállt a fia. Oda akart futni hozzá, de idejében észrevette, hogy nincs egyedül. Ő szállt le előbb, udvariasan lesegítette a lányt, könyökét gyöngéden fogva, az úttesten is lovagiasan vezette keresztül. A gimnázium előtt befordultak az új lakótelepre bevezető Jókai útra, de akkor sem engedte el társa karját. S a lány nem ellenkezett. (Folytatása következik.) — 51 —