Zalai Hírlap, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-11 / 213. szám

SRDUCNO POZDRAVUAMO O NASOJ DOMOVINI DRUGA JOSIPA BROZA TITA, PREDSEDNIKA SOCIALISTIC! FEDERATIVNE REPUBLIKE JUGOSLAVIA! filág proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 313. szám Árai SO fillér 1964. szeptember 11., péntek Szívélyesen üdvözöljük hazánkban Joszif Broz Tito elvtársat, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökét! Felváltják a ciprusi ENSZ katonaságot (?) New York. Az AP jelenti: szerdán közölték, hogy a Biz­tonsági Tanács pénteken — magyar idő szerint — 15 óra 30 perckor ül össze a Ciprus­sal kapcsolatban török és gö­rög részről előterjesztett pa­naszok megvitatására. Ankara. A török külügymi­nisztérium szóvivője — az AFP jelentése szerint — ki­jelentette, hogy Törökország a Cipruson állomásozó ENSZ- alakulatok hatáskörének növe­lését fogja kérni a Biztonsági Tanácstól. Javasolni fogja to­vábbá, küldjenek bizottságot a szigetre a török lakosságot sújtó gazdasági blokád meg­vizsgálására. A szóvivő közlé­se szerint jelenleg diplomáciai tárgyalások vannak folyamat­ban a Cipruson állomásozó török katonaság egyharmadré­­szének felváltásáról. (MTI) v_ , w p-^v-r-------- ---------- . Jelentős segítséget kapnak a termelőszövetkezetek 1965-ben Ülést tartott a Minisztertanács A kormány tájékoztatási hi­vatala közli. A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A nehézipari miniszter tett jelentést a ma­gyar—szovjet timföld-alumí­nium egyezmény végrehajtásá­nak helyzetéről, a kormány a jelentést megvitatta, tudo­másul vette, és határozatot ho­zott arra, hogy a kapcsolódó beruházások előkészítésére irá­nyuló tevékenységet erősíteni és gyorsítani kell; a feladatok végrehajtásában érdekelt szer­vek munkájának hatékonyabb koordinálására a Miniszterta­nács kormánybizottságot ne­vezett ki, ennek elnöke a ne­hézipari miniszter. A Minisztertanács a földmű­velésügyi miniszter és a pénz­ügyminiszter előterjesztése alapján határozatot hozott ar­ra, milyen támogatással segíti elő az állam 1965-ben a ter­melőszövetkezetek további fej­lődését A kormány az igazságügy­miniszter előterjesztése alap­ján rendeletet hozott a igaz­ságügyi szakértői kérdés ren­dezésére. A közlekedés- és postaügyi miniszter a brnói nemzetközi vásáron vezetésével részt vett kormányküldöttség útjáról szá­molt be a kormánynak, amely a beszámolót tudomásul vette, majd napi ügyeket tárgyalt.­­ A Minisztertanács ülésén ho­zott határozat szerint az állam a jövő évben is többféle támo­gatással segíti a termelőszö­vetkezetek további fejlődését. Támogatást kapnak a szövet­kezeti gazdaságok elsősorban a talajjavítási, talajvédelmi, víz­rendezési, rét- és legelőgazdál­kodási munkák elvégzéséhez. A rendelkezések előmozdítják, hogy a termelőszövetkezetek minél nagyobb mértékben sa­ját erejüket vessék latba az ilyen munkáknál. Kedvezmé­nyeket kapnak növényvédő szerek vásárlásakor is. Továbbra is érvényben ma­radnak az eddigi juttatások a közös állatállomány fejlesztése céljából, hasonlóképpen a gép­­állomás, munkadíjak tekinte­tében is. A határozat kimondja: szük­séges, hogy a termelőszövet­kezetek a jövőben szakembe­reiket elsősorban a tagok, il­letve gyermekeik köréből ké­pezzék, az arra rászorultó ter­melőszövetkezeteknek az ál­lam az eddiginél nagyobb tá­mogatást nyújt ahhoz, hogy egyetemeken, főiskolákon, vagy felsőfokú technikumok­ban tanulók számára ösztön­díjat adhassanak. (MTI). A délkelet-ázsiai kérdést tárgyalja a Biztonsági Tanács News York (MTI) Mint, már jelentettük, magyar idő sze­rint szerdán este összeült a Biztonsági Tanács, hogy fog­lalkozzék az újabb délkelet­ázsiai feszültség problémájá­val. Ismail Abdul Rahman, a malaysiai kormány bel- és igazságügyi minisztere hosz­­szú nyilatkozatot olvasott fel, amelyben agresszióval vádol­ta Indonéziát. Azt állította, hogy szeptember 2-án Maláj­föld déli részén indonéz ejtő­ernyős csapatokat dobtak le. A miniszter beosztottjai ez­után a terembe cipeltek több ejtőernyőt, gépfegyvert, akna­vetőt és más „zsákmányolt” fegyvert, amelyet állítólag In­donézia szállított Malájföldre. Platon Morozov (Szovjet­unió), a Biztonsági Tanács e havi elnöke felszólította a szó­nokot, hogy távolítsa el „arze­nálját”, mivel az ENSZ épü­letébe nem szabad engedély nélkül fegyvereket bevinni. Sudjarwo indonéz külügy­miniszterhelyettes rámutatott, hogy a feszültség igazi oka a gyarmati rendszer és az im­perializmus, amely viszályt szít a térség testvérnépei kö­zött. Kijelentette: a Malaysiai Államszövetséget azzal a cél­lal tákolták össze, hogy Ang­lia továbbra is megtarthassa Singaporet és többi katonai támaszpontját, továbbra is ki­aknázhassa Észak-Kalimantan (Észak-Borneó) természeti kin­cseit. Sudjarwo ezután kijelentet­te: az indonéz önkéntesek se­gítik és segíteni is fogják a nemzeti felszabadító mozga­lom harcosait, akik fölkeltek a n­eokolonialista „államszö­vetség” ellen. Indonézia nem akar háborút, és békés ren­dezést kíván, de ellen fog áll­ni a brit imperializmus politi­kájának — mondotta. Az ezután felszólaló Patrick Dean angol megbízott kije­lentette, hogy később kíván válaszolni az indonéz küldött vádjaira, majd támogatta Ma­laysia panaszát. Tagadta, hogy Anglia vagy Malaysia akna-­ munkát folytat Indonézia el­len, az Indonéziába juttatott angol fegyverekről pedig azt állította, h­ogy az egész dél­kelet-ázsiai térségben még a második világháború éveiből sok angol fegyver maradt. Az ülés ezzel véget ért. A nemzetközi feszültség enyhítéséről tanácskozott a genfi leszerelési értekezlet Genf (MTI) A tizennyolc ha­talmi genfi leszerelési bizott­ság csütörtöki 215. plenáris ülésén a résztvevők ismét a nemzetközi feszültség enyhíté­sét célzó úgynevezett részin­tézkedésekről tanácskoztak. Carapkin szovjet küldött fel­szólalásában hangoztatta, hogy a varsói szerződés és a NATO tagállamai között meg­kötendő meg nem támadási szerződés, a külföldi katonai egységek kivonása idegen te­rületekről, továbbá a külföldi katonai támaszpontok meg­szüntetése — jelentős részin­tézkedésként — nagymérték­ben csökkentené a nemzetközi feszültséget. Carapkin a nemzetközi eny­hülést előmozdító más rész­­intézkedések sorában megem­lítette az atomfegyvermentes övezetek megteremtésére, a Közép-Európában felhalmo­zott atomfegyver kész­letek befagyasztására vo­natkozó szovjet és lengyel ja­vaslatokat, valamint az NDK- nak azt az indítványát, hogy mindkét német állam mond­­jon le az atomfegyverekről. _ William Foster, amerikai fő­delegátus beszédében azt ál­lította, hogy a tizennyolc hatal­mi leszerelési bizottság nem megfelelő fórum a meg nem támadási szerződés és a kül­földön állomásozó idyen csa­patok kivonásának megvitatá­sára. Foster kétségbe vonta a leszerelési értekezlet illetékes­ségét a többoldalú NATO atomhaderő tervének megtár­gyalására vonatkozóan is, és azt hangoztatta, hogy a terv­be vett NATO-atomhaderő „nem segíti a nukleáris fegy­verek elterjedését”. Bulgária, Csehszlovákia és Románia küldötte támogatta a Szovjet javaslatokat. A bur­­mai küldött szembeszállt a NATO atomhaderő létrehozá­sának amerikai tervével. A leszerelési bizottság jövő kedden tartja legközelebbi plenáris ülését. (ADN, AP, AFP) Megegyezés jött létre az arab csúcstalálkozón Alexandria (MTI). Az arab államfők szerdán este — az eredeti tervektől eltérően — folytatták a katonai kérdések megvitatását. A programon már a napirend további pont­jai szerepeltek ugyan, de egyes delegációk — az AFP jelentése szerint — újabb ka­tonai vonatkozású kérdéseket vetettek fel­ Az esti ülés után az Arab Liga titkársága hiva­talos nyilatkozatban jelentette be a katonai problémák meg­vitatásának befejezését. A közlemény hozzáfűzte, hogy az arab vezetők e tárgyban­­ egy­hangú döntéseket hoztak. Az Al Ahram című kairói újság értesülése szerint a csúcsértekezlet bizottságot ala­kított annak a Burgiba tunézi­ai elnök által előterjesztett tervnek a tanulmányozására, amely az Izraellel szomszédos arab országok közös politikai szervezetének megteremtését "­l­t­vány­ozza. A bizottságban a­z Egyesült Arab Köztársaság, Tunézia, Szíria és Algéria kép­­­­viselői vesznek részt. (Reuter,­­ AFP, MEN) Erhard fogadta a francia nagykövetet Bonn (MTI) Erhard kancel­lár csütörtökön délelőtt fo­gadta Roland De Margerie francia nagykövetet. Diplomá­ciai körök feltételezik, hogy a megbeszélés középpontjában a Bonn és Párizs között támad nézeteltérések álltak. Hírek szerint november elején Ade­nauer is Párizsba utazik és ta­lálkozik D#­sttunt Omokkel. quam Barátok találkozom Népünk kedves vendégeket fogad. Barátok látogatnak ma hozzánk a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaságból. Mint a sajtó már hírül adta, Dobi István elvtársnak, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak, a kormány elnökének meghívására hivatalos látoga­tásra hazánkba érkezik Joszip Broz Tito elvtárs, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára, és felesége, Jovanka Broz asszony, valamint több jugoszláv államférfi. A magyarokat és a jugoszlá­vokat történelmük során sok közös harc fűzte össze. Ezek a kapcsolatok a két nép nem­zeti létének legsúlyosabb nap­jaiban kovácsolódtak, amikor vállvetve küzdöttek a szabad­ságért és a társadalmi haladá­sért. Magyarok, szerbek és horvátok sokszor fogtak fegy­vert a gyűlölt hódítók ellen és közös erővel védték független­ségüket. A szolidaritás és a barátság érzései elmélyültek a második világháború éveiben, amikor népeinket a hitlerista hódító sanyargatta, amikor legjobbjaink hősi harcot vív­tak a nemzeti felszabadulásért, egy új, igazságos társadalmi rendszerért. Történelmi sorsközösségünk az elmúlt 20 esztendőben új tartalommal gazdagodott, mert népeink hozzáláttak annak az évszázados elmaradottságnak a legyőzéséhez, amelyet a népi hatalom a tőkés múlttól örö­költ. Most tehát már nemcsak a közös történelmi küzdelem fűz össze bennünket, hanem a jelen és a jövő is; mindkét or­szág elindult a szocialista tár­sadalom építésének útján, sa­játos viszonyainak megfelelő­en munkálkodik a jobb, gaz­dagabb és kulturáltabb élet megteremtésén. Feladataink és céljaink azo­nossága a legtartósabb alap ar­ra, hogy gyümölcsözően együttműködjünk politikai, gazdasági, társadalmi és kul­turális téren egyaránt. Az utóbbi években Magyarország és Jugoszlávia között elmé­lyült a gazdasági együttműkö­dés, amelynek fejlesztésére együttműködési bizottság ala­kult. Árucsereforgalmunk év­­ről-évre növekszik. Lehetősé­­­gek kínálkoznak a termelési kooperáció bővítésére is, első­sorban a gépiparban, az ener­getikai iparban és a népgaz­daság más ágaiban. A kapcso­latok bővítésén jelenleg 18 vegyesbizottság dolgozik, ame­lyek eredményesen kutatják a gyártásmegosztás, a profilcse­re és az összefogás sok más hasznos formájának lehetősé­geit. Gazdagodtak politikai és társadalmi kapcsolataink is. Ennek egyik jele: felelős ál­­lamférfiaink többször talál­koztak­ az utóbbi években. Ezek a véleménycserék erősí­tették a kölcsönös bizalmat, hozzájárultak ahhoz, hogy még jobban megismerjük egymást- Jóleső érzéssel mondhatjuk, hogy országaink között erő­södnek a szocializmust építő népek kapcsolataira jellemző baráti szálak, egyre eredmé­nyesebben segítjük egymást nemes céljaink elérésében, a szocializmus építésében. Magyarország és Jugoszlávia barátsága a béke nagy ügyét szolgálja. Külpolitikánk közös vonása az a törekvés, hogy a háború veszélyével járó erőpo­litika szűnjék meg a nemzet­közi kapcsolatokban. Mindkét kormány gyakorlati tevékeny­ségével hozzájárul ahhoz, hogy világszerte diadalmaskodjék a békés egymás mellett élés esz­méje. Közös célunk a leszere­lés előmozdítása, az imperia­lizmus, s különösen a nyugat­német militarizmus fékentar­­tása, a gyarmatosítás és annak modern változata, a neokolo­­nializmus felszámolása, a né­pek önrendelkezési jogának biztosítása. Nagyrabecsüljük Jugoszlávia erőfeszítéseit a béke és a népek közötti barát­ság megszilárdítására, a társa­dalmi haladás meggyorsítására és szilárd meggyőződésünk, hogy összefogásunk jól szol­gálja a béke, a haladás és a nemzeti függetlenség ügyét. Őszintén örülünk, hogy Ti­to elvtárs és munkatársai ma­gyarországi látogatásuk során megismerhetik népünk vívmá­nyait, találkozhatnak a ma­gyar dolgozókkal és személye­sen is tapasztalhatják a szom­szédos szocialista ország irán­ti baráti érzelmeinket. Meg­győződésünk, hogy a két ország vezetőinek találkozói gazdagít­ják és még szorosabbra fűzik Magyarország és Jugoszlávia együttműködését népeink, a szocializmus és a világbéke javára. Szeretettel köszöntjük ju­goszláv vendégeinket és szív­ből kívánjuk, érezzék jól ma­gukat hazánkban. 11 ív helyszín közvetítést ad filo eldőlt érkezéséről Joszip Broz Titonak, a Já­­szláv Szocialista Szövetség K­öztársaság elnökének, a Ju­goszláv Kommunisták Szövet­sége főtitkárának fogadtatásá­ról a Magyar Televízió pénte­ken délelőtt 11 órai h­­ettel helyszíni közvetítésben számol be. (MTI)

Next