Zalai Hírlap, 1964. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-01 / 257. szám
4 ZALA] FlRtAp NÓGrÁD Str. A sunkásosztály erejével Zógrád a kedves, domboktól tarkított megye nem nagy területe az országnak, de jelentős szerepet töltött és tölt be gazdasági, politikai és kulturális fejlődésében. Azt szokták mondani, hogy a Palócföld gazdag mélyen érző emberi szívekben. A föld mélyén több, mint tízezer bányász dolgozik, akiknek többsége már évtizedek óta — apáik, nagyapáik hagyományait megőrizve — harcos, tevékeny részvevője a vörös zászló és az ötágú csillag alatt harcoló munkásmozgalomnak. Már a század elején sztrájkokkal zavarták meg a bányabárók nyugalmát, majd 1919-ben életüket sem kímélve az elsők között fogtak fegyvert a fiatal Tanácsköztársaságért. A dicső harcok emléke a Horthy-fasizmus alatt is élt, és ha az apáknak messze földre is kellett bujdosniuk, fiaik tovább szervezték a gyűléseket, a sztrájkokat az illegális pártsejtek és a szakszervezetek irányításával. Hűek maradtak elveikhez a hitleri megszállás idején is: szabotálták a termelést, sokan pedig elhagyva családjaikat az erdőkbe bujdostak, csatlakoztak a Nógrádi Sándor vezette partizánegységhez. A felszabadulás után Nógrádban a választásokon mindig a kommunista párt volt az első helyen. A bányák államosítása, a kifosztott, tönkretett ipari üzemekben a termelés megkezdése után, a hároméves újjáépítési és az első ötéves terv célkitűzéseinek megvalósulása során jelentős változó1960-ban Nógrádban is befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A megye mezőgazdasága már az átszervezést követő első évben 46 százalékkal több árut adott a népgazdaságnak, mint az előzőekben. Az átszervezés eredményeként tovább folytatódott a mezőgazdaság belterjes irányba való fejlődése, megváltozott a vetésszerkezet, csökkent a termesztett növényféleségek száma, nőtt a nagyüzemi zöldség és gyümölcstermesztés, az állatállomány, a gépesítés és a műtrágya felhasználás. Nógrád az országnak mezőgazdasági gépekkel egyik legjobban ellátott megyéje. Több gépállomás és állami gazdaság mellett a termelőszövetkezetek traktorellátottsága is nagyon fontos a megye földjein pusztító erózió elleni védekezésben. A kormányzat ezeket a nagyszabású munkálatokat messzemenő anyagi segítséggel támogatja. A legfontosabb takarmányok történtek az iparmedence gazdasági szerkezetében, népének életkörülményeiben A legnagyobb létszámot foglalkoztató Nógrádi Szénbányászati Tröszt mellett jelentős rekonstrukciókkal bővítve termel a Salgótarjáni Acélárugyár, a Salgótarjáni öblösüveggyár és a Salgótarjáni Táblaüveggyár, a Zománcipari Művek salgótarjáni gyáregysége, a Bányagépgyár, az ötvözetgyár, a Salgótarjáni Erőmű, a Romhányi Cserépkályhagyár, a csaknem harminc tanácsi és szövetkezeti ipari üzem. Sajátos nógrádi gyártási profil az üveggyártás, amelynek híre — a tradicionális export révén — világszerte ismert. Az építőanyag termelésében a Nógrádkövesdi Kőbánya Közép-Európa egyik legkorszerűbb kőbányájává nőtte ki magát. Külön említést érdemel a Nógrádban folyó hatalmas méretű lakásépítkezés. Csak alkotmányunk megszületése óta, az 1949-től eltelt tizenöt esztendőben húszezer lakás épült a megyében, ami a területi és lakosság szerinti arányokat figyelembe véve egyedülálló hazánkban. Mint ahogy példa nélküli az is, ahogyan a megyeközpont, Salgótarján újjáépítése folyik, amelyben évenként koloniális épületekkel zsúfolt utcasorokat bontanak le és 4—9 emeletes modern házakból álló városrészeket építenek fel. A falvak képe is megváltozott. Az egyre növekvő jólét következtében kényelmes, új családi házak, rendezett utak, növény a kukorica. Itt megvan az előfeltétele, hogy szakszerű neveléssel jelenlegi ötéves tervünk végére a 16—17 méter mázsa holdankénti átlagtermést elérjük. Takarmánymérleg javításában nagy szerepet játszik a pillangós növények nagyobb arányú termesztése és a korszerű szénaszárítási módszerek általánossá tétele. A gyümölcstermelés fejlesztésében a megye kiválóan alkalmas a csonthéjasok, bogyósok termesztésére A megye termelőszövetkezetei öt év alatt másfélezer holdon telepítenek gyümölcsöst. Gyors ütemben nő, fejlődik a zöldségkertészet, ezt követi az öntözéses gazdálkodás egyre szélesebb körű elterjesztése. . A növény termesztés mellettköntös helyet foglal el és egyre nagyobb szerepet kap a megye mezőgazdaságában az állattenyésztés. Nógrádban már 1961-ben magasabb volt a 100 hold földre jutó számos állatok aránya az országos átlagnál. Speciális a szarvasmarha- és a juhtenyésztés és az utóbbi járdák, iskolák, orvosi rendelők, óvodák, bölcsődék, művelődési otthonok adják meg a vidék szocialista arculatát. A nógrádi emberek évszázados álmaik megvalósulásának időszakát élik és nagy alkotókedvvel végzik munkájukat. években egyre jobban terjedő baromfitenyésztés. A tervekben is elsősorban ezen ágazatok tervszerű továbbfejlesztése a fő célkitűzés. A nagyüzemi mezőgazdaság kialakításának legdöntőbb tényezője az ember, a dolgozó. A kezdeti nehézségeken már túl vannak, a parasztok döntő többsége ma már magáénak vallja a termelőszövetkezetet, megtalálja abban számítását. Az anyagi ösztönzők helyes alkalmazásával, a szakmai ellátottság növelésével, új módszerek elterjesztésével, a gazdaségi és politikai színvonal javításával erősödtek, gazdagodtak a termelőszövetkezetek és ezzel párhuzamosan emelkedett a dolgozók tudata. A munkastílusnak új vonásait valósítják meg a mezőgazdaság szocialista, brigádok, amelyekben leginkább nők és fiatalok vesznek részt. Ezek a munkakoflektívák példamutatásukkal, termelési eredményeikkel társadalomformáló szerepet töltenek be a falun, s számuk egyre szaporodik. JELLEMZŐ SZÁMOK A megye területe 2545 négyzetkilométer, lakosainak száma a legutolsó (1960-as) népszámlálás adatai szerint 235 675 fő volt. Az ország területéből 2,7 százalék, lakosságából 2,4 százalék jut Nógrádra A lakosság száma az utóbbi száz évben, tehát nagyjából az itteni bányászkodás és gyáripar kezdetétől, megkétszereződött. A népességből 10 700-an beszélnek szlovákul, 4 300-an cigányul és 2 700-an németül. Kereső foglalkozása van az összlakosság 54 százalékának, ezek közül a mezőgazdaságban 35, az iparban és építőiparban 37, a közlekedésben, kereskedelemben és egyéb népgazdasági ágakban 23 százalék dolgozik. A megyében két város (Salgótarján és Balassagyarmat), öt járás (a salgótarjáni, a balassagyarmati, a szécsényi, a pásztói és a rétsági) van, mindkét város járási jogú. 1964. első felében a megye szocialista ipara három százalékkal növelte termelési szintjét az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az egy munkásra jutó átlagos havi kereset 1904 forint volt. A kiskereskedelem forgalma 6,2 százalékkal, a vendéglátás 7,3 százalékkal, a lakosság takarékbetétállománya 42 százalékkal nőtt s jelenleg 230 millió forint az összes betét. Az iparvállalatok az év első felében exporttervüket mind mennyiségben, mind értékben túlteljesítették. Mikszáth „jó palócainak” unokái még őrzik a szép ősi népviseletet. Vasárnapokon, húsvéti locsolkodás idején, majálisokon színesek az utcák a mosolygó arcú fiataloktól. A megye gazdag történelmi, irodalmi és művészeti hagyományai ma is élő, ösztönző erőt jelentenek kulturális forradalmunkban. Szécsény és Romhány őrzi II. Rákóczi Ferenc, Drégelypalánk Szondi György, Balassagyarmat Barlassi Bálint és Mikszáth Kálmán, Csesztve Madách Imre, Benczurfalva Benczúr Gyula, Endrefalva Krúdy Gyula emlékét, hogy csak a legnagyobbakról szóljunk. Petőfi Salgó várát énekelte meg, Móricz Drégelypalánkról írt szociográfiát, s a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra vadregényes tájai, a bujáki, banki, kazári palóc népviseletek, Vidróczici betyárromantikája, a vadban, színekben gazdag erdőrengetegek lírája hány költőt, írót, művészt ihletett már meg! A nép, a konszernek és földbirtokok, a vármegyei kaszinók urainak elnyomásában sínylődő munkásosztály és parasztság a szellemi szegénység és igénytelenség hihetetlen mélységéből indult a felszabadulással, hogy kulturált emberi életet teremtsen magának. Nógrád hírhedt volt a múltban, lakói tekintélyes részének írástudatlansága s ugyanakkor bigott vallásossága, a szélsőséges nacionalizmus miatt. Nagy hátrányt kellett leküzdeniük az itt élőknek, hogy egy szintre kerüljenek az ország lakosságát jellemző általános műveltséggel, majd bekapcsolódjanak abba a kulturális áramkörbe, amely olyan intenzív hazánkban, különösen a szocialista ‘társadalom alapjainak lerakása óta. A megyében több mint harmincötezer gyerek tanul az általános, négyezer pedig a különböző szakközépiskolákban és gimnáziumokban, mintegy nyolcszázan végzik hazánk más részein egyetemi és főiskolai tanulmányaikat. Ugyanakkor négyezer felnőtt dolgozó ve. részt általános-, közép- és ej... "*úi színtű oktatásban napi munkája méh’ lett. Csaknem ötvenezer azoknak a száma, akik a párt, a társadalmi szervezetek és ismeretterjesztő szervek politikai, kulturális és tudományos előadásainak rendszeres hallgatói. Nagy népszerűségnek örvend és egyre jobban terjed az iskolareform következtében meghonosodott gyakorlati oktatás, amely a technikai fejlődés egyik követelménye. A gyárakban, mezőgazdasági nagyüzemekben gyors technikai fejlődés a jellemző, ehhez szükséges a szakmai műveltség fokozása. A megyei pártbizottság művelődéspolitikai intézkedési tervének végrehajtásában nagy részt vállaltak a szakszervezetek, a KISZ és a népfront. Két évvel ezelőtt a megyei pártértekezlet jelölte meg célul a megyeszékhely, Salgótarján kultúrközponttá fejlesztését. Azóta ez a célkitűzés a konkrét megvalósulás útján halad: új megyei kórház, új megyei művelődési otthon, új gimnázium, tervezőintézet, pártszékházi nyomda és sajtószékház, szálloda és egyéb objektum építése kezdődött meg, illetve nyert befejezést. Egyes nógrádi gyárakban és a kísérleti állami gazdaságban tudományos kutatómunka folyik és ebben a munkában egyetemi munkaközösségek, akadémiai szakcsoportok adnak hatékony támogatást. A képzőművészek tárlatai már évek óta országos hírnévnek örvendenek és alakulóban van a megyén belüli irodalmárok olyan köre, amelynek tagjai a megye hasonló hagyományainak folytatóiként és az általános kibontakozásban képviselhetik az itt élők sajátos gondolatvilágát. A legutóbbi nagyszabású kulturális rendezvény a Madách-centenáriummal kapcsolatos ünnepségsorozat volt, most pedig a hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára történő felkészülés következik. ( Fotó: Koppány György | Irta: Kondorosi János Fejlődő Mezőgazdaság Balassi, Madách, Mikszáth öröksége Az épülő Salgótarján Fáradhatatlan szorgalommal alkot benczúrfalvai műtermében idős Szabó István. Nógrád Kossuth-díjas szobrászművésze. Legújabb munkája: a centenáriumra készített Madáchszobor. A bányászok a felszabadulás után nyerték el nehéz munkjuk megbecsülése. Azóta sokat fejlődött a szénbányászat, a munka terhét a gép viseli, a gép segíti a föld kincsének kiaknázását. 1964. november 1.