Zalai Hírlap, 1964. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-01 / 257. szám

4 ZALA] Fl­RtAp NÓGrÁD Str. A s­unkásosztály erejével Z­ógrád a kedves, dombok­tól tarkított megye nem nagy területe az országnak, de je­lentős szerepet töltött és tölt be gazdasági, politikai és kul­turális fejlődésében. Azt szok­ták mondani, hogy a Palócföld gazdag mélyen érző emberi szívekben. A föld mélyén több, mint tízezer bányász dolgozik, akiknek többsége már évtize­dek óta — apáik, nagyapáik hagyományait megőrizve — harcos, tevékeny részvevője a vörös zászló és az ötágú csil­lag alatt harcoló munkásmoz­galomnak. Már a század ele­jén sztrájkokkal zavarták meg a bányabárók nyugalmát, majd 1919-ben életüket sem kímélve az elsők között fog­tak fegyvert a fiatal Tanács­­köztársaságért. A dicső harcok emléke a Horthy-fasizmus alatt is élt, és ha az apáknak messze földre is kellett bujdosniuk, fiaik to­vább szervezték a gyűléseket, a sztrájkokat az illegális párt­sejtek és a szakszervezetek irányításával. Hűek maradtak elveikhez a hitleri megszállás idején is: szabotálták a terme­lést, sokan pedig elhagyva csa­ládjaikat az erdőkbe bujdos­tak, csatlakoztak a Nógrádi Sándor vezette partizánegy­séghez. A felszabadulás után Nóg­­rádban a választásokon min­dig a kommunista párt volt az első helyen. A bányák államo­sítása, a kifosztott, tönkretett ipari üzemekben a termelés megkezdése után, a hároméves újjáépítési és az első ötéves terv célkitűzéseinek megvaló­sulása során jelentős változó­1960-ban Nógrádban is­ be­fejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A megye mezőgazdasága már az átszervezést követő el­ső évben 46 százalékkal több árut adott a népgazdaságnak, mint az előzőekben. Az át­szervezés eredményeként to­vább folytatódott a mezőgaz­daság belterjes irányba való fejlődése, megváltozott a ve­tésszerkezet, csökkent a ter­mesztett növényféleségek szá­ma, nőtt a nagyüzemi zöldség­ és gyümölcstermesztés, az ál­latállomány, a gépesítés és a műtrágya felhasználás. Nógrád az országnak mező­­gazdasági gépekkel egyik leg­jobban ellátott megyéje. Több gépállomás és állami gazdaság mellett a termelőszövetkezetek traktorellátottsága is nagyon fontos a megye földjein pusztító erózió elleni védeke­zésben. A kormányzat ezeket a nagyszabású munkálatokat messzemenő anyagi segítséggel támogatja. A legfontosabb takarmány­­ok történtek az iparmedence gazdasági szerkezetében, népé­nek életkörülményeiben­ A legnagyobb létszámot fog­lalkoztató Nógrádi Szénbányá­szati Tröszt mellett jelentős rekonstrukciókkal bővítve ter­mel a Salgótarjáni Acéláru­gyár, a Salgótarjáni öblös­­üveggyár és a Salgótarjáni Táblaüveggyár, a Zománcipari Művek salgótarjáni gyáregysé­ge, a Bányagépgyár, az öt­vözetgyár, a Salgótarjáni Erő­mű, a Romhányi Cserépkály­­hagyár, a csaknem harminc tanácsi és szövetkezeti ipari üzem. Sajátos nógrádi gyártási profil az üveggyártás, amely­nek híre — a tradicionális ex­port révén — világszerte is­mert. Az építőanyag termelé­sében a Nógrádkövesdi Kőbá­nya Közép-Európa egyik leg­korszerűbb kőbányájává nőtte ki magát. Külön említést ér­demel a Nógrádban folyó ha­talmas méretű lakásépítkezés. Csak alkotmányunk megszüle­tése óta, az 1949-től eltelt ti­zenöt esztendőben húszezer la­kás épült a megyében, ami a területi és lakosság szerinti arányokat figyelembe véve egyedülálló hazánkban. Mint ahogy példa nélküli az is, ahogyan a megyeközpont, Sal­gótarján újjáépítése folyik, amelyben évenként koloniális épületekkel zsúfolt utcasoro­kat bontanak le és 4—9 eme­letes modern házakból álló városrészeket építenek fel. A falvak képe is megválto­zott. Az egyre növekvő jólét következtében kényelmes, új családi házak, rendezett utak, növény a kukorica. Itt meg­van az előfeltétele, hogy szak­szerű neveléssel jelenlegi öt­éves tervünk végére a 16—17 méter mázsa holdankénti át­lagtermést elérjük. Takar­mánymérleg­­ javításában nagy szerepet játszik a pillan­gós növények nagyobb arányú termesztése és a korszerű szé­naszárítási módszerek általá­nossá tétele. A gyümölcster­melés fejlesztésében a megye kiválóan alkalmas a csonthé­jasok, bogyósok termesztésére A megye termelőszövetkezetei öt év alatt másfélezer holdon telepítenek gyümölcsöst. Gyors ütemben nő, fejlődik a zöld­­ségkertészet, ezt követi az öntözéses gazdálkodás egyre szélesebb körű elterjesztése. . A növény termesz­tés­ mellett­­köntös helyet foglal el és egy­re nagyobb szerepet kap a me­gye mezőgazdaságában az ál­lattenyésztés. Nógrádban már 1961-ben magasabb volt a 100 hold földre jutó számos álla­tok aránya az országos átlag­nál. Speciális a szarvasmarha- és a juhtenyésztés és az utóbbi járdák, iskolák, orvosi rende­lők, óvodák, bölcsődék, műve­lődési otthonok adják meg a vidék szocialista arculatát. A nógrádi emberek évszáza­dos álmaik megvalósulásának időszakát élik és nagy alkotó­kedvvel végzik munkájukat. években egyre jobban terjedő baromfitenyésztés. A tervek­ben is elsősorban ezen ágaza­tok tervszerű továbbfejlesztése a­ fő célkitűzés. A nagyüzemi mezőgazdaság kialakításának legdöntőbb té­nyezője az ember, a dolgozó. A kezdeti nehézségeken már túl vannak, a parasztok döntő többsége ma már magáénak vallja a termelőszövetkezetet, megtalálja abban számítását. Az anyagi ösztönzők helyes al­kalmazásával, a szakmai ellá­­t­ottság növelésével, új módsze­rek elterjesztésével, a gazda­­ségi és politikai színvonal ja­vításával erősödtek, gazdagod­tak a termelőszövetkezetek és ezzel párhuzamosan emelke­dett a dolgozók tudata. A mun­kastílusnak új vonásait való­sítják meg a mezőgazdaság szocialista, brigádok, amelyek­ben leginkább nők és fiatalok vesznek részt. Ezek a munka­­ko­flektívák példamutatásuk­kal, termelési eredményeikkel társadalomformáló szerepet töltenek be a falun, s számuk egyre szaporodik. JELLEMZŐ SZÁMOK A megye területe 2545 négy­zetkilométer, lakosainak szá­ma a legutolsó (1960-as) nép­­számlálás adatai szerint 235 675 fő volt. Az ország területéből 2,7 százalék, lakosságából 2,4 százalék jut Nógrádra­ A la­kosság száma az utóbbi száz évben, tehát nagyjából az it­teni bányászkodás és gyáripar kezdetétől, megkétszereződött. A népességből 10 700-an be­szélnek szlovákul, 4 300-an ci­gányul és 2 700-an németül. Kereső foglalkozása van az összlakosság 54 százalékának, ezek közül a mezőgazdaságban 35, az iparban és építőiparban 37, a közlekedésben, kereske­delemben és egyéb népgazda­sági ágakban 23 százalék dol­gozik. A megyében két város (Salgótarján és Balassagyar­mat), öt járás (a salgótarjáni, a balassagyarmati, a szécsényi, a pásztói és a rétsági) van, mindkét város járási jogú. 1964. első felében a megye szocialista ipara három száza­lékkal növelte termelési szint­jét az előző év azonos idősza­kához viszonyítva. Az egy munkásra jutó átlagos havi kereset 1904 forint volt. A kis­kereskedelem forgalma 6,2 százalékkal, a vendéglátás 7,3 százalékkal, a lakosság taka­rékbetétállománya 42 száza­lékkal nőtt s jelenleg 230 mil­lió forint az összes betét. Az iparvállalatok az év első fe­lében exporttervüket mind mennyiségben, mind értékben túlteljesítették. Mikszáth „jó palócainak” uno­kái még őrzik a szép ősi nép­viseletet. Vasárnapokon, hús­véti locsolkodás idején, majá­lisokon színesek az utcák a mosolygó arcú fiataloktól. A megye gazdag történelmi, irodalmi és művészeti hagyo­mányai ma is élő, ösztönző erőt jelentenek kulturális for­radalmunkban. Szécsény és Romhány őrzi II. Rákóczi Fe­renc, Drégelypalánk Szondi György, Balassagyarmat Bar­lassi Bálint és Mikszáth Kál­mán, Csesztve Madách Imre, Benczurfalva Benczúr Gyula, Endrefalva Krúdy Gyula em­lékét, hogy csak a legnagyob­­bakról szóljunk. Petőfi Salgó várát énekelte meg, Móricz Drégelypalánkról írt szociog­ráfiát, s a Börzsöny, a Cser­hát, a Mátra vadregényes tá­jai, a bujáki, banki, kazári palóc népviseletek, Vidróczici betyárromantikája, a vadban, színekben gazdag erdőrengete­­gek lírája hány költőt, írót, művészt ihletett már meg! A nép, a konszernek és földbirtokok, a vármegyei ka­szinók urainak elnyomásában sínylődő munkásosztály és pa­rasztság a szellemi szegény­ség és igénytelenség hihetet­len mélységéből indult a fel­­szabadulással, hogy kulturált emberi életet teremtsen ma­gának. Nógrád hírhedt volt a múltban, lakói tekintélyes ré­szének írástudatlansága s ugyanakkor bigott vallásossá­ga, a szélsőséges nacionaliz­mus miatt. Nagy hátrányt kellett leküzdeniük az itt élőknek, hogy egy szintre ke­rüljenek az ország lakosságát jellemző általános műveltség­gel, majd bekapcsolódjanak abba a kulturális áramkörbe, amely olyan intenzív hazánk­ban, különösen a szocialista ‘társa­dalom alapjainak leraká­sa óta. A megyében több mint har­mincötezer gyerek tanul az általános, négyezer pedig a különböző szakközépiskolák­ban és gimnáziumokban, mint­egy nyolcszázan végzik ha­zánk más részein egyetemi és főiskolai tanulmányaikat. Ugyanakkor négyezer felnőtt dolgozó ve­.­ részt általános-, közép- és ej...­­ "*úi színtű ok­tatásban napi munkája méh’ lett. Csaknem ötvenezer azok­nak a száma, akik a párt, a társadalmi szervezetek és is­meretterjesztő szervek politi­kai, kulturális és tudományos előadásainak rendszeres hall­gatói. Nagy népszerűségnek örvend és egyre jobban ter­jed az iskolareform következ­tében meghonosodott gyakor­lati oktatás, amely a technikai fejlődés egyik követelménye. A gyárakban, mezőgazdasá­gi nagyüzemekben gyors tech­­nikai fejlődés a jellemző, eh­hez szükséges a szakmai mű­veltség fokozása. A megyei pártbizottság művelődéspoliti­kai intézkedési tervének vég­rehajtásában nagy részt vál­laltak a szakszervezetek, a KISZ és a népfront. Két év­vel ezelőtt a megyei pártérte­kezlet jelölte meg célul a me­­gyeszékhely, Salgótarján kul­­túrközponttá fejlesztését. Az­óta ez a célkitűzés a konkrét megvalósulás útján halad: új megyei kórház, új megyei mű­velődési otthon, új gimnázium, tervezőintézet, pártszékházi nyomda és sajtószékház, szál­loda és egyéb objektum épí­tése kezdődött meg, illetve nyert befejezést. Egyes nógrádi gyárakban és a kísérleti állami gazdaság­ban tudományos kutatómunka folyik és ebben a munkában egyetemi munkaközösségek, akadémiai szakcsoportok ad­nak hatékony támogatást. A képzőművészek tárlatai már évek óta országos hírnévnek örvendenek és alakulóban van a megyén belüli irodalmárok olyan köre, amelynek tagjai a megye hasonló hagyomá­nyainak folytatóiként és az általános kibontakozásban képviselhetik az itt élők sajá­tos gondolatvilágát. A legutóbbi nagyszabású kulturális rendezvény a Ma­­dách-centenáriummal kap­csolatos ünnepségsorozat volt, most pedig a hazánk felsza­badulásának 20. évfordulójára történő felkészülés következik. ( Fotó: Koppány György | Irta: Kondorosi János Fejlődő Mezőgazdaság Balassi, Madách, Mikszáth öröksége Az épülő Salgótarján Fáradhatatlan szorgalommal alkot benczúrfalvai műtermé­ben idős Szabó István. Nógrád Kossuth-díjas szobrászművé­sze. Legújabb munkája: a centenáriumra készített Madách­szo­bor. A bányászok a felszabadulás után nyerték el nehéz munk­juk megbecsülése. Azóta sokat fejlődött a szénbányászat, a munka terhét­­ a gép viseli, a gép segíti a föld kincsé­nek kiaknázását. 1964. november 1.

Next