Zalai Hírlap, 1964. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-01 / 281. szám

HPIg proletárjai, egyesüljetek! ■ "»' Uf­faw. ■■HBBHaBBBiaBi AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. évfolyam, 281. szám Am­i SO fillér 1904. december 1., kedd ■ Elhagyták Hongót a belga ejtőernyősök • Sikeresen künetlenek a hazafiak • Csónakot ma fogadja De Gaulle Leopoldville (MTI) A Kon­góból érkezett legújabb hír­­ügynökségi jelentések arról tájékoztatnak, hogy a szabad­ságharcosok szilárdan tartják magukat, sőt az utóbbi időben jelentősebb katonai sikerekre is szert tettek. A harcokban jelenleg már nem vesznek részt a belga ej­tőernyősök, mert — mint is­meretes — a nemzetközi köz­vélemény határozott fellépése meghátrálásra kényszerítette Brüsszelt. Vasárnap amerikai katonai repülőgépeken a bel­ga katonaságot elszállították Kongóból. Az ejtőernyősök Ascension-sziget útbaejtésével kedden érkeznek vissza a brüsszeli katonai repülőtérre. Stanleyville térségében je­lenleg Csombenek körülbelül ezer katonája tartózkodik, közöttük 200—300 zsoldos. A szabadságharcosok szívósan küzdenek, hogy visszahódítsák az átmenetileg elvesztett terü­leteket és — mint a hírügy­nökségek elmondják — meg­szállva tartják Stanleyville repülőterét. A város belsejé­ben is harcok vannak. Az or­szág más vidékein a szétszórt felkelők ismét gyülekeznek, és mindinkább kiszélesítik az ellenőrzésük alatt álló terüle­teket. A Reuter hírügynökség becslése szerint a felkelők 400 ezer négyzetkilométernyi te­rületet tudhatnak magukénak, és a jövőben is igen elkesere­dett harcokra lehet számítani. Csömbe megismételte azt az álláspontját is, hogy elutasít­ja az Afrikai Egységszervezet ad hoc bizottságának dönté­sét, kereken tagadta, hogy ha­zájában külföldi intervenció zajlott le, majd szidalmazta az arab államokat, mivel szerinte „anarchiát akarnak előidéz­ni”. A hírügynökségek Brüsszel­ből kelt jelentései szerint Spaak belga külügyminiszter vasárnap jegyzéket adott át Geraszimov szovjet nagykö­vetnek és a jegyzékében meg­ismételte kormánya álláspont­ját a kongói kérdésről. A bel­ga külügyminiszter azzal pró­bált érvelni, hogy a katonai intervencióra „emberiességi szempontok miatt” volt szük­ség. További jelentések Ball amerikai külügyminiszterhe­lyettes Londonba érkezéséről adnak hírt. Ball rövidesen tár­gyal Wilson minszterelnökkel és más angol politikusokkal, tárgyalásai két napig tartanak. Megérkezésekor újságíróknak nyilatkozván ő is az amerikai —belga intervenció szükséges­ségét bizonygatta és ő is em­beriességi okokat emlegetett. Ben Bella algériai elnök va­sárnapi beszédében bejelen­tette, hogy hazája fegyvereket szándékozik a szabadsághar­cosok rendelkezésére bocsáta­ni, sőt ha kell az algériaiak maguk is elmennek Kongóba, hogy harcoljanak az imperia­lista agresszorok ellen. Párizs. (MTI) Csombét, aki hétfőn reggel Párizsba érke­zett, a francia köztársasági el­nök kedden délután fogadja. A kongói hazafiak hóhérának megjelenése Párizsban felhá­borodást váltott ki a francia közvéleményben. Csembe fo­gadása a francia elnöki palo­tában — hangoztatja az Hu­­manité — kihívás a francia nép ellen. A műszaki fejlesz­tás Művezetőkkel beszélget­tem, s megkérdeztem, mit értenek a közismert ipar­­gazdasági kifejezés, a mű­szaki fejlesztés fogalma alatt? Meglepett, hogy a fontos parancsnoki posz­ton álló vezetők csupán az új gyártmányok előállítá­sát, az új konstrukciók ki­dolgozását, a régi, de még el nem avult termékek korszerűsítését említették válaszukban. A műszaki fejlesztést leszűkítették a gyártmányfej­lesztésre, holott legalább ilyen je­lentős része ennek a gyár­tásszervezés, a technoló­giafejlesztés és az üzem­­szervezés. A műszaki fej­lesztés elválaszthatatlanul tartalmazza a célt, az esz­közt és a módszert. A műszaki fejlesztés üze­meink, vállalataink igen jelentős feladata. Ha helyt akarunk állni a békés gazdasági versenyben, ha törekszünk a korszerű és gazdaságos termelésre, ak­kor gondosan meg kell vá­logatnunk az előállított gyártmányok használható­ságát és az irántuk mutat­kozó igényt. Mit sem ér azonban a törekvés céltu­datosság nélkül. A műsza­ki fejlesztés csak akkor hasznos igazán, ha terv­szerű és kapcsolódik a népgazdaság fejlesztésé­hez. A vállalatvezetésnek a népgazdaság igényeivel összhangban kell kitűzni a főbb célokat és biztosítani ezek anyagi, technikai, technológiai feltételeit. Legfontosabb fejlesztési cél a műszakilag élenjáró vállalat. Az jellemzi ezt, hogy az üzem dinamiku­san fejlődik, tervszerűen és folyamatosan alkalmaz­zák a tudomány és tech­nika legújabb eredménye­it. Két útja van ennek, egyik, világszínvonalon álló termelési módszerek­kel, világszínvonalon álló termékeket gyártanak, a másik: a legjobb hazai színvonalat érjék el. Mit jelent a dinamikusság? Olyan gyártás- és gyárt­mányfejlesztést, amely megalapozza, hogy a vál­lalat holnap is műszakilag élenjáró maradjon. Nem szabad elfelejteni, hogy ami ma új és korszerű, az holnap már elavul. Az a gyár, ahol a műszaki fej­lesztéssel nem teremtik meg ezt a dinamikusságot, már ma sem tekinthető élenjárónak és ezért bírál­ható joggal, ha az új ter­mék sorozatgyártására évekig várakoznak. A mű­szaki előrehaladás érdeké­ben igényeljük az üzemek vezetőitől, a műszaki dol­gozóktól, hogy állandóan tájékozódjanak a tudo­mány és technika eredmé­nyeiről, a gyárvezetés és szervezés korszerű mód­szereiről. Ennek érdeké­ben kell támogatni a ku­tatásokat, az újítómozgal­mat, s gondosan mérlegel­ni a belső beruházásokat. Az eredményes műszaki fejlesztés feltétele a szak­mai továbbképzés, ame­lyet azonban nemcsak a vezetőktől kell elvárni, hanem meg kell szervezni a fizikai dolgozók, elsősor­ban a szakmunkások kö­rében is. Említettem, hogy a mű­szaki fejlesztés nem öncél, hanem eszköze a népgaz­daság előrehaladásának. Minél gyorsabb a haté­konysága, annál előbb re­alizálódik a termékek hasz­nálati értéke. Ez azonban nem elegendő. Az sem mindegy, hogy a műszaki fejlesztés miként növeli a munka társadalmi terme­lékenységét, milyen mér­tékben csökkenti a holt­munka felhasználást és az élő munka költségeit. Egy­szerűen szólva: a m­űszak­i fejlesztés elválaszthatat­lan része, célja, hogy a termékegységre jutó elő­állítási költségek csökken­jenek. Csak akkor beszél­hetünk műszaki-gazdasági eredményről, ha a korsze­rűbb gyártmány egység­­költsége a régi hasonló terméknél kevesebb. Népgazdaságunknak köz­ponti kérdése ma a mű­szaki fejlesztés. Ezért hasznos tisztázni néhány fogalmat, hiszen módot nyújthatunk, hogy az üze­mi demokratizmussal élve, minél többen tevékenyen részt vállaljanak ebben a népgazdaság számára fel­mérhetetlen jelentőségű munkában. I­N \ 0­1 rX^| | MAI SZÁMUNKBÓL: | B Javítani | a szervezeti életet | m A mi kis tanítónőnk | B | Magyarszentn­yklósi bizonyítás : m Télapó az üzletekben | B Reggeltől estig jj Kehidán és Kustányban | | B | A „rendhagyó" osztály B | A vadkár elhárításról | m | BÚCSÚZIK AZ ŐSZ FŰZVÖLGYÖN Ez az Alka automata gép Hosszabb ideig használaton kívül állt a nagykanizsai Sörgyár­ban ez a svéd gyártmányú, Alka-típusú automata dugaszan­g gép a megfelelő alapanyag hiányában. A gyár TMK-csoportja némi átalakítással alkalmassá tette a gépet hazai gyártmányú , alumíniumfólia és dugaszoló parafalemez használatára. A k­s átalakított berendezést a 6000-es palackfejtő gépsorába építet­­­­ték be, s helyezték üzembe. A gép jól bevált, kézzel bontható­­ dugaszolással látja el a palackokat. Az új eljárás célszerű- s­sége mellett gazdaságos is. A hagyományos dugaszolás költ­­­­ségeihez képest augusztus végétől november közepéig 251 ezer­­ forintot takarított meg az Alka-típusú dugaszológép. A gép­­ jövőre már egész éven át üzemel, s további 1 millió forint megtakarítást hoz a népgazdaságnak. (Buzek Dénes felvétele) Betakarítani, ami még kint van, elvégezni a telepítést, a mélyszántást Ülést tartott a megyei operatív bizottság Hétfőn délelőtt Varga Gyula elvtársnak, a megyei pártbi­zottság első titkárának részvé­telével ülést tartott a megyei mezőgazdasági operatív bizott­ság. A bizottság elé terjesztett jelentés szerint a megye ter­melőszövetkezeteiben lényegé­ben befejeződött a kenyérga­bona vetése, vagyis az 1964. évi őszi vetés véget ért Zalá­ban is. Ami a betakarítást ih­leti, néhány tsz-ben egészen minimális mennyiségű ter­mény van még kint, a legje­lentősebb tétel 42 vagon cu­korrépa. Az ősz vége két leg­fontosabb tennivalója közül a gyümölcstelepítés 24 százalék­ra, a szőlőtelepítés 33 száza­lékra, az őszi mélyszántás pe­dig 72 százalékra áll a me­gyében. Az operatív bizottság e há­rom munka — betakarítás, te­lepítés, mélyszántás — előre­­vitelét határozta meg a továb­biakban is a legfontosabb fel­adatként. A cukorrépát mi­előbb be kell hordani, illetve elszállítani, s igen fontos be­takarítási munka a szárvágás. A jelentések szerint már csak a terület 5 százalékán áll lá­bon a szár a megyében, ké­vékbe kötve azonban sokkal nagyobb területen állja útját a mélyszántó traktoroknak. Persze a mélyszántás nemcsak ott hiányzik, ahol még nem történt meg a szár betakarítá­sa. Megyeszerte gyorsítani kell e munka ütemét, hiszen bár­melyik napon beköszönthet a tél, véglegesen elmúlik a do­logra alkalmas idő. A tapasztalatok szerint eb­ben az időszakban ismét fi­gyelmen kívül hagyják a foga­tok szerepét a termelőszövet­kezetek. Az operatív bizottság útmutatása szerint a cukorré­pa alá nemcsak a mélyszán­tást, hanem az őszi trágyázást is el kell végezni, mert az idei példa is azt bizonyítja, hogy az ilyen elbánásban részesített területen adta a legnagyobb termést-igen fontos és feltétlenül végrehajtandó feladatként ha­tározta meg a megyei opera­tív bizottság az őszi gyümölcs­ös szőlőtelepítést. A talaj az idén maradéktalanul elkészült a telepítések alá, megvan a szaporító anyag is, nem hú­zódhat át tavaszra a munka. Az állattenyésztéssel kap­csolatban a hízottsertésértéke­­sítésről esett a legtöbb szó az operatív bizottság ülésén. Az elmúlt héten még 10 000 hí­zottsertés hiányzott a megye értékesítési tervéből. A szö­vetkezetek többsége december utolsó hetében akar eleget ten­ni szerződéses kötelezettségé­nek, nem számolva azzal, hogy ilyen mennyiségű átvételre nem lehet felkészülni. Éppen ezért amint eléri a sertés a kí­vánt súlyt, azonnal értékesí­teni kell, folyamatosan, kisebb tételekben is. Munkakezdés: vasárnap hétkor November 29. óta. Az Á­ramszolgál­tató Vállalat zalaegerszegi üzemvezetőségé­nek egyik helyiségében itt van már Lukács István üzemvezető, Kovács József üzemviteli csoportvezető, Molnár Lajos, Vadász Jó­zsef, Ambrus József, Szalai János, Péntek József, Kiss Er­nő, Kaczor András, Bertalan Károly és Pekk Ferenc szere­lők. Az irodában a fal mellett kapcsolótáblák. Az áramszol­gáltatás „szíve” ez a terem. Itt biztosítják az áram „vér­keringését” Zala, Vas és Veszprém megye jelentős ré­szében. Ezen a vasárnapi ko­ra reggelen azért tartózkodnak itt, hogy bekapcsolják az új 35/22 kilovoltos, 6,4 amperes szabadtéri feszültségszabályo­zó transzformátort, amely ki­küszöböli az áramfeszültség ingadozását, így biztonságossá válik az elektromos készülé­kek üzemeltetése. Eddig ugyanis a feszültség csökke­nése vagy túlzott erőssége rongálta az áramhajtotta mo­torokat, a televízió- és rádió­­készülékeket. Nem kevés kárt okozott ez az államnak és a dolgozóknak egyaránt.­­ Kovács József üzemviteli­­csoportvezető az óráját figye­li­: 7 óra 05 perc. Kezdődik a­­munka. Még egy utolsó tele­fon Veszprémbe, Körmendre, Sümegre. — Kérem a 12—021-et. 'íi, tc., jelentkezik. A Teb­prém kerületi disz­pécser szolgálat engedélyezi a munkát. — Kapcsoljátok ki a ruha­gyári 20 kilovoltos trafót — hangzik az utasítás Molnár Lajos és Vadász József részé­re. — Mindent „lámpázzatok” (azaz ellenőrzéssel győződje­nek meg arról, hogy nem ma­radt-e áram a vezetékekben), nehogy baj legyen! — kiáltja meg utánuk a csoportvezető, aki közben ismét a telefon­­kagylóért nyúl. Körmendet kéri. 7 óra 08 perc. A 46-os jelentkezik. — Kérem, vegyék el a Kör­mend—Zalaegerszeg közti fal­vak áramszolgáltatását! 7 óra 18-kor Sümeg 45-öst kapcsolja a posta. — Kérem, hogy a szerelés ideje alatt lássák el energiával Zalaegerszeget! 7 óra 31 perckor megszűnik az áramszolgáltatás Zalaeger­szegen. Az áramszünet mind­össze három percig tart, mert Sümeg 7 óra 34-kor átveszi a város áramellátását. Ismét kí­gyóznak a lámpák, megszólal­nak a rádiók. A lakosság a történtekből csak annyit tud, hogy három percre kialudtak a villanyok, és elhallgattak a rádiókészülékek. Az utolsó ellenőrzés követ­kezik. Lukács István és Ko­vács József sorba veszik a zárttermi, majd az udvaron elhelyezett szabadtéri, nagy­feszültségű transzformátoro­kat. Valamennyin ott függ már a „Bekapcsolni tilos, dol­goznak!” jelzőtábla. Kezdőd­het a feszültségszabályozó transzformátor beszerelése. Az áramszabályozó értéke egy­millió forint. A szerelé­lyeznek el a magasban, a be­­tonosz­lopokra. A táskákból előkerülnek a gumikesztyűk, fogók, huzalok, szigetelők. Lá­zas ütemben folyik a munka, hogy délután négyre elvégez­zék a rendkívül fontos felada­tot. A feszültségszabályozót végül is majd a Ganz Kapcso­lók­ és Készülékek Gyárának mérnökei kötik be az áram­körbe. Ezzel megoldódik Zala, Vas és Veszprém megye egy részének több éves problémá­ja, egyenletes áramot kapnak az üzemek és a háztartások. * A közelmúltban foglalkoz­tunk már a DÉDÁSZ dolgo­zóinak helytállásával. Ismét elismeréssel kell szólnunk munkájukról. Ez alkalommal is vasárnapjukat, pihenőide­­jük egy részét áldozták a munkára, hogy az üzemekben és a háztartásokban egyenle­tes legyen az áramszolgáltatás. Kovács József

Next