Zalai Hírlap, 1964. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-03 / 283. szám

r I­ aoooooooooooooooooooooooooooeooooooocir MÁI SZÁMUNKBÓL B Jósam érvekkel, okos sxóral U Elnézést, GELKA ■ Gondok és gondolatok Kszkaszentkirályon B­­ Korunk törvénye ■ 8 Még szántanak a traktorok ■ Szeged,­­ 1944. december 3.­­ I m Mérlegen a labdarúgó H3 Il­. „Vizes“ hírek a megyéből ■ A magyar-francia kulturá­lis, tudományos és műszaki vegyesbizottság november 30- án és december 1-én Budapes­ten tartotta negyedik üléssza­kát A magyar küldöttséget dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügy­vezető elnöke, a francia kül­döttséget Jean Basdevant meghatalmazott miniszter, a francia külügyminisztérium kulturális és műszaki főigaz­gatója vezette. A szívélyes légkörben le­folyt tárgyalások során a felek megelégedéssel vették tudo­másul a két ország kulturá­lis és tudományos kapcsolatai­nak fejlődését 1964-ben. A két küldöttség széleskörű eszme­cserét folytatott a kapcsolatok további bővítésének lehetősé­geiről és kétéves programot dolgozott ki az 1965—1903 év­re. A program bővebb együtt­működést irányoz elő a kul­turális és tudományos élet számos ágában, különösen a műszaki kapcsolatok terüle­tén. * A megállapodást szerdán ír­ták alá a Kulturális Kapcso­latok Intézetében. (MTI) aláírták a map-facia kulturális és mmm iipipips wm. ­ Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. évfolyam, 883. szám Ára , SO fillér 1964. december 3., csütörtök Tanácskozik az ENSZ-kifzgyíítés­ t Beiktatták az új Ed­ittok­fit B 4 magyar E­­SZ-képviselő felszólalása New York. (MTI). Az ENSZ-közgyűlés szerdán folytatta munkáját. Az előző nap szü­letett megállapodás értelmé­ben a világszervezet úgy kezd­te meg tevékenységét, hogy olyan kérdéseket nem érint, amelyeknek eldöntéséhez sza­vazás szükséges. Mint ismere­tes, az Egyesült Államok ne­hézségeket akart támasztani néhány szocialista ország, min­denekelőtt a Szovjetunió sza­vazati joga körül, mivel ezek az országok nem voltak haj­landók hozzájárulni a kongói és a közelkeleti úgynevezett békefenntartó akciók költsé­geihez. A valóban békefenntartó ak­ciók további sorsáról, azok irawyiTasanaK, vegrenajtasa­ nak és pénzügyi fedezésének módjáról egyébként tárgyalá­sok indultak az érdekelt or­szágok, mindenekelőtt a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok között Ez a kérdés több más témával együtt szerepelt annak a munkaebédnek napi­rendjén, amelyet szerdán Gromiko szovjet külügymi­niszter adott a Washingtonból visszaérkezett Bush amerikai külügyminiszter tiszteletére. A közgyűlés szerdai ülése előtt valamennyi küldöttség képviselőinek jelenlétében ün­nepélyesen felvonták a köz­gyűlési terem előtt az ENSZ három új tagállama: Malawi, Zambia és Málta zászlaját. A délelőtti ülésen a szoci­alista országok nevében Csa­­torday Károly, hazánk állandó ENSZ-képviselője köszöntötte az új tagállamokat. — Mély­séges meggyőződésünk, hogy részvételük a világszervezet munkájában, tovább növeli az ENSZ hatékonyságát — mon­dotta —, majd hangsúlyozta, az új tagok felvétele annak a történelmi szerepnek bizonyí­téka, amelyet a világszervezet tölt be a gyarmati rendszer végleges felszámolásában, összhangban a gyarmati orszá­goknak és népeknek nyújtan­dó függetlenségről hozott nyi­latkozattal. — Mindhárom ország hosszú gyarmati elnyomás után nyer­te el függetlenségét — mon­dotta ezek után a nagykövet. Málta független országként, az ENSZ tagjaként hozzájárulhat a Földközi-tenger térsége bé­kéjének biztosításához. Mala­wi és Zambia függetlenné és ENSZ-taggá válása újabb re­ményt nyújt ahhoz, hogy gyor­sabban oldják meg az afrikai kontinens déli részén kiala­kult súlyos helyzetet, amely az Afrika és az egész világ bé­kéjét veszélyeztető gyarmato­sító háborúk és az Apartheid­politika következményeként jött létre. Csatorday Károly végül a szocialista országok teljes tá­mogatásáról és együttműködé­séről biztosította az új tagál­lamokat, a békéért, a népek barátságáért, a gyarmatosítás és az új gyarmatosítás ellen tett közös erőfeszítések során. A délelőtti ülésen, amelyen a világszervezet új tagállamait köszöntötték, felszólalt Lord Caradon, Nagy-Britannia, Stevenson, az Egyesült Álla­mok, Fedorenko, a Szovjet­unió képviselője és számos más állam küldötte. Vala­mennyien üdvözölték a világ­­szervezet új tagjait és hangoz­tatták, hogy jelenlétük előse­gítheti az ENSZ tevékenysé­gét a béke és a megértés érde­kében. A közgyűlés ma megkezdi az általános politikai vitát. * New York (MTI) Az Egye­sült Nemzetek Biztonsági Ta­nácsának tagjai kedden soro­zatos megbeszéléseket folytat­tak 16 ország azon javaslatáé­val kapcsolatban, hogy a ta­nács azonnal üljön össze a kongói helyzet megvitatására. Bush amerikai és Gromiko szovjet külügyminiszter szer­dán ismét találkozik, hogy folytassa a világszervezet pénzügyi problémáinak meg­tárgyalását. Felszabadulásunk 20. évfordulója tiszteletére A felszabadulásunk 20. év­fordulója tiszteletére indított munkaverseny naponta újabb és újabb eredményekkel gaz­dagítja üzemeinket. A válla­lati, üzemi párt- és szakszer­vezetek rendszeresen értékelik a vállalások teljesítését Az alábbiakban néhány üzem ed­digi eredményéről adunk szá­mot A nagykanizsai üveggyárban a felszabadulási munkaver­seny szárnybontása idején szá­mottevő export lemaradást tartottak nyilván. A munká­sok vállalásai éppen ezért el­sősorban az adósság törleszté­sére irányultak. A vállalás teljesítéséből minden üzemrész kivette a ré­szét, s a legfrissebb jelenté­sek arról adnak számot, hogy az adósság folyamatosan csök­ken, s december huszadikára elkészül az éves tervben sze­replő 8 millió forint értékű export gyártmány. Jó eredményt ért el a fel­­szabadulási munkaverseny so­rán a televízió-l­épcsőballon gyártó üzemrész is. Az üzem­rész dolgozói vállalták, hogy mennyiségi tervüket két szá­zalékkal túlteljesítik, s a se­­lejtet egy százalékkal csök­kentik. Eddig mind a két vál­lalásuknak eleget tettek. Export feladatának teljesí­tésével egy időben éves mun­kaverseny vállalásuknak is eleget tesznek a gyár dolgozói. Az év elején vállalták, hogy 719 ezer forint értékű hőálló üveggel többet gyártanak a tervezettnél. December else­jéig a túlteljesítés mértéke csaknem eléri az egymillió forint értéket. A zalaegerszegi Bútoripari Vállalatnál brigádonként tet­ték meg felszabadulási mun­kaverseny vállalásaikat a dol­gozók. A legutóbb megtartott értékelés szerint valamennyi brigád teljesíti felajánlását, amelynek nyomán vállalati szinten is program szerint fo­lyik a munka, s javult a mun­ka minősége is. A karbantar­tók a többi között vállalták, hogy a géphibából eredő idő­kieséseket minimálisra csök­kentik a hatékonyabb meg­előzéssel, illetve a gyors ja­vítással. Több esetben meg­történt, hogy a műszak alatt leállított gépet munkaidő után megjavították. Legutóbb, ami­kor november 30-án az enyve­ző prés felmondta a szolgála­tot, a brigád két szerelője — Kolonics László és Pál Gyula — csaknem egész éjjel dolgo­zott, hogy műszakkezdésre a gép munkába állhasson. A Zalaegerszegi Ruhagyár­ban nem kis örömmel adhat­ták hírül,­ hogy december el­sejére valamennyi szalag tör­lesztette év eleji lemaradását. Ez volt a szalagok felszaba-­­dulási mu­­kaverseny vállalá­sának egyik legfontosabb ré­sze. A szalagok jó munkája lehetővé tette, hogy a vállalá­soknak gyári szinten is eleget tegyen a ruhá­nk­. A. mfrh­­ jelenlegi állásából ítélve a ter- e­melékenységi mutató tervezett 3 százalékos túlteljesítése is biztosított, s várható, hogy az éves termelési értéktervét már a vállalt december 29 előtt tel­jesíti a gyár. A Dunántúli Kőolajfúrási Üzemnél a bajcsai üzemegy­ség kapcsolódott be elsőnek a felszabadulási munkaverseny­be. Az üzemegység ehhez mél­tó eredményeket ér el a telje­sítés során is. Különösen az anyagtakarékosságban értek el eddig jó eredményt. Az R 31-es berendezés dolgozói pél­dául több mint egymillió fo­rint értékű fogyóanyagot ta­karítottak meg hat hónap alatt s eredményükkel a berende­zések között folyó versenyben az utolsó helyről az élre küz­­dötték magukat. A felszabadulási munka­verseny hozzájárult ahhoz is, hogy az üzemegység folyama­tosan teljesítette fúrási prog­ramját az utóbbi hónapokban. Az eddigi eredmények lát­tán az üzemegység dolgozói azt tervezik, hogy a jövő év első negyedében — ami az utóbbi évek folyamán soha­sem sikerült — az időjárás viszontagsága ellenére is telje­sítik a rájuk eső feladatokat. Erre vonatkozó vállalásukat a verseny jövő évi szakaszában teszik meg. — Teljesített export vállalások — Gazdaságosabb termelés — Törlesztett adósságok A jövő évi tervek megalapozásáért Megkezdtük az év utolsó hó­napjára jutó feladataink el­végzését, s az idén csakúgy, mint máskor, feszített az ütem. Sok még a tennivaló, amihez pluszként járul az a gond is, hogy jól számba ve­gyük azokat a feltételeket, amelyek az 1965. évi tervek megvalósításához szükségesek. Kettős feladat áll előttünk: az idei terv minden részletében való teljesítése és a jövő évi munka előkészítése. Ez két különböző dolognak tűnik, holott egységes feladat. Az idei terv minden részletében való teljesítése és a jövő évi­nek a megalapozása összefügg, kölcsönhatásban van egymás­sal, ezért mindkettővel egy­formán kell foglalkoznunk. A kettős, de egységes fel­adat az átlagosnál jóval több teendőt ró vállalataink veze­tőire, dolgozóira és a műsza­kiakra. Különösen sok munka vár elvégzésre ott, ahol ked­vezőtlenül alakultak év köz­ben a termelési, a minőségi és a gazdaságossági mutatók. Éves mulasztásokat persze egyetlen hónap alatt nem le­het pótolni, de azért sokat le­het még tenni a lemaradók­nak is. A jó finis eldöntheti egy hosszú versenyszakasz sorsát. Eiz a finis azonban csak ak­kor lehet eredményes, ha ma­gában foglalja a felkészülést is az 1965. évi startra. Üze­meink, vállalataink vezetői már nagy vonalakban ismerik az új esztendő terveit, de fő­leg az új év eleji tennivalókat. A sok évi tapasztalatok arra intenek, hogy mindenütt idő­ben, kellő körültekintéssel ké­szüljenek fel az első negyedév feladataira. A felkészülés az 1965. évre elsősorban az idei feladatok pontos teljesítését igényli. Azt, hogy tiszta lap­pal láthassunk hozzá második ötéves tervünk befejező esz­tendejének feladataihoz. A jö­vő évi előkészületek a tejipar­ban, a ruhagyárban, az olaj­iparban és a helyiipari válla­latoknál is megkezdődtek. Az elsőként említett két helyen — a számítások és a tapaszta­latok szerint — az ünnepek előtt pontot tesznek az idei tennivalókra, de közben már alapozzák, készítik a jövőre vonatkozó komplex intézke­dési tervüket. A jelen és a jövő tenni­valóinak együttes kimunkálá­sa a szokásosnál is nagyobb előrelátást kíván a vezetők­től. Az idei tervben előírt kö­telezettségeknek eleget tenni a törvény. De kívánatos az is, hogy mindenütt számba ve­gyék a termelékenység gyor­sabb ütemű növelésének tarta­lékait, s tegyenek konkrét és határozott intézkedéseket a decemberről januárra történő átmenet alapos, zökkenőmen­tes előkészítésére. Az év háromnegyedében mindenütt emelkedett a túl­­órafelhasználás üzemeinkben. A helyi iparban 6 százalékkal több túlórát használtak fel, mint tavaly, de kedvezőtlen a helyzet az olajiparban, a sü­tőiparban és másutt is. A mostani időszakban ez a ve­szély fokozottan fennáll, amit egyesek a munkaerőhiánnyal próbálnak „igazolni”. (Érde­kes módon, az év elején soha­sem jelentkezik ilyen élesen ez a panasz!) Ami a jövőt il­leti , nyíltan meg kell mon­dani, hogy a munkaerőhiány enyhülésére nem lehet számí­tani, de ilyen mérvű túlórázás sem engedhető meg. A terme­lési feladatok tovább növe­kednek 1965-ben, de az idei­nél lényegesen kisebb mérték­ben növekedhet a munkaerő utánpótlás. A megoldásnak viszont nem az a módja, hogy nagyobb fi­zetés, kedvezmények ígérgeté­sével átcsalogatják a szak­­munkások­at egyik üzemből a másikba. Ezzel csak a munka­erő vándorlás növekszik, melynek a vállalatok és üze­mek, illetve a népgazdaság látja a kárát. Mi a megoldás? A növekvő feladatok ellátá­sához — a felmérések szerint — van megfelelő munkaerő­tartalék, csakhogy ezt nem az utcán és a szomszéd gyárban, hanem mindenkinek a saját üzemében, vállalatánál kell megtalálnia. Sok még a ki­használatlan idő minden üzemben, ezért a korszerű üzemszervezéssel, a munkafe­gyelem szilárdításával kell az eddigieknél többet foglal­kozni. Az 1965-ös év előkészítésé­nek részeként olyan műszaki, szervezési intézkedési tervet kell készíteni, amely biztosítja minden üzemben a belső tar­talékok feltárását, a munka­termelékenység lényeges emelkedését. Sok a munkánk, mindkét kezünk tele dologgal. Miköz­ben számoljuk a heteket, na­pokat, ne csak az esztendő vé­gét nézzük, hanem lássunk messzebbre. Még néhány hét és 1965-öt írunk. Az idei év számvetésén túl készüljünk gondosan a jövő terveire is. Mindenki sokat vár a máso­dik ötéves terv befejező esz­tendejétől. Azért, hogy elérjük a kitűzött célt, időben lássunk Január 1-én lép életbe a nehézipari vállalatok új besorolása A nehézipari miniszter a munkaügyi miniszter idevo­natkozó rendelete alapján uta­sítást adott ki a tárcája fel­ügyelete alá tartozó vállalatok új besorolására. A nehézipar­nak az elmúlt két évben vég­rehajtott átszervezése során több iparág vállalatait orszá­gos nagyvállalatban egyesítet­ték, az addig önálló vállalatok pedig gyáregységek lettek. A miniszteri utasítás értelmében december 1-én megkezdték ezeknek új besorolását az a, b, c, d, e jelű beosztás szerint, munkáslétszámuk nagysága és tevékenységük fontossága alap­ján. A bányászatban nem ke­rül sor új vállalati besorolás­ra, mert a bányaüzemek nem minősülnek önálló vállalatok­nak. Ebben az iparágban a vállalati feladatot a trösztök látják el. Középirányító nagy­­vállalati szinten. Az új válla­lati besorolási rend január 1-én lép életbe. Az új besorolás alkalmával a miniszteri utasítás értelmé­ben gondoskodnak arról, hogy azok a vezető beosztású dolgo­zók, akik az előbbi magasabb kategóriájú vállalattól most alacsonyabb kategóriájúba kerülnek, anyagilag ne káro­sodjanak. Az a vezető például, aki az egykori a-besorolású vállalattól most b-kategóriájú vállalathoz, vagy gyáregység­hez kerül, s ott a kategória­beosztás szerint alacsonyabb javadalmazás járna neki, a két bér közötti különbözetet megkapja személyi pótlékként, a javadalmazása tehát nem változik. A fizikai dolgozók bérét az új besorolás semmi­képpen sem érinti. (MTI / 1 / Megnyílt az új Divatcsarnok Í Úy színfolttal gazdagodott a főváros. Megnyílt a Népköz­­társaság útján a volt Párizsi Áruház helyén az új Divat­­csarnok, az ország egyik legnagyobb áruháza. Az új Divat­­csarnok vezetői mintegy 20 millió forintos havi forga­lomra számítanak. Az áruházban gazdag áruválaszték várja a vevőket.

Next