Zalai Hírlap, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-01 / 153. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. évfolyam, 153. szám Ara­t SO fillér 1965. július 1. csütörtök Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke letette a hivatali esküt Az Elnöki Tanács ülése Az Elnöki Tanács szerdán délelőtt ülést jégi állapota miatt, érdemeinek elismerésével, tartott. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a államminiszteri tisztsége alól felmentette és Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bt- nyugállományba helyezte; Pap Jánost, más­­zottsága és a Hazafias Népfront Országos Tan irányú fontos pártmegbízatása miatt, érde­­nácsának elnöksége együttes javaslata alap- meinek elismerésével, a Minisztertanács el­­ján Kádár Jánost, a Magyar Szocialista nézőhelyettesi tisztsége alól felmentette; Kállai Munkáspárt Központi Bizottságának első tit- Gyulát, a Minisztertanács elnökhelyettesi karát, érdemeinek elismerésével, a Miniszter­ tisztsége alól felmentette és a magyar forró­­tanács elnökének tisztsége alól felmentette; halmi munkás-paraszt kormány elnökévé vá­­dr. Münnich Ferencet saját kérésére m­egész­­lasztotta. ★ ★ ★ Szerdán délben Dobi István, a Népköztár-­a Központi Bizottság titkára, Vass Istvánnár­saság Elnöki Tanácsa elnöke előtt Kállai az országgyűlés elnöke. Fehér Lajos és Fock­ Gyula, a Minisztertanács elnöke letette a Kis Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettesei, di­­vatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- Tanácsának főtitkára, valamint Kiss Károly, ponti Bizottságának első titkára, Biszku Béla, az Elnöki Tanács titkára. (MTI) Kállai Gyula életrajza 1910 június 10-én született Berettyóújfalun. Apja falusi csizmadia volt. 1931-től tagja a kommunista pártnak. Az 1930-as években Budapesten mint egyetemi hallgató, majd Debrecenben részt vett az egyetemi baloldali mozgalmak szervezésében. 1939-ben be­börtönözték. 1939—1944-ig a párt megbízásából a Népszava szerkesztőségében dolgozott; részt vett a Népszava 1941 ka­rácsonyi számának szerkesz­tésében. Egyik szervezője volt az 1942. elején alakított Ma­gyar Történelmi Emlékbizott­ságnak és az 1942. március 11g antifasiszta és háborúellenes tüntetésnek. 1942-ben újból letartóztatták. A német fasisz­ta megszállás idején a kom­munista párt képviselőjeként a Magyar Front Intézőbizott­ságának tagja volt. A felsza­badulás után a Magyar Kom­munista Párt Központi Veze­tőségének tagja és miniszter­elnökségi államtitkár lett; szerkesztője a Szabadság, majd a Szabad Föld című la­poknak. Hosszabb időn át a párt kulturális osztályát ve­zette, 1949—1951-ben külügy­miniszter. 1951-ben koholt vá­dak alapján letartóztatták. Re­habilitálása után 1954—55-ben a Kiadói Főigazgatóság veze­tője, majd népművelési mi­niszterhelyettes. 1956. júliusa utált a párt kulturális osztá­lyának vezetője. Az ellenfor­radalom idején elsők között vett részt a párt újjászervezé­sében. Kezdettől fogva tagja az MSZMP Központi Bizottsá­gának, Politikai Bizottságának, 1957-től 1959-ig — a Miniszter­­tanács elnökének első helyet­tesévé történő megválasztásá­ig — a Központi Bizottság tit­kára volt. A magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány megalakulása után 1958 janu­ár 28-ig művelődésügyi mi­niszter, ezt követően 1960 ja­nuárjáig államminiszter. 1961 szeptembere óta a kormány el­nökhelyettese volt. 1958-ban megválasztották a Hazafias Népfront Országos Tanácsa el­nökévé, s ezt a funkciót azóta is betölti­ Hajdú-Bihar megye országgyűlési képviselője. 1960. júniusában kitüntették a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjével. (MTI). A kereskedelem helyzete és a tbc elleni védekezés a megyei tanács vb ülésének napirendjén Tegnap délelőtt zalaeger­szegi székházában ülést tar­tott a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. A végrehajtó bizottság egy­hangúlag tudomásul vette a lejárt határidejű vb-határoza­­tok végrehajtásairól szóló je­lentést, majd megvitatta a ta­nácsi és földművesszövetkezeti kereskedelem helyzetéről szóló tájékoztatót. A kereskedelem helyzetét, feladatait elemző vitában szá­mos felszólalás hangzott el. Csökön­i Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára a földművesszövetkezeti ke­reskedelem központosításá­nak, a két város új lakónegye­dei kereskedelmi hálózata fejlesztésének, s ezen belül is a gyümölcs- és zöldségellátás javításának sürgősségét hang­súlyozta. Felhívta a figyelmet a nyitvatartási idők esetleges módosításának megfontolására is. Dr. Setényi József, a SZÖ­­VOSZ kereskedelmi főosztá­lyának vezetője a földműves­szövetkezeti kereskedelem fej­lesztésének lehetőségeiről, Vi­rág Arnold a Belkereskedelmi Minisztérium képviseletében a tanácsi kereskedelmi háló­zat további szakosításának szükségességéről szólt. A következő napirend kere­tében a tanácsülés a tbc el­leni védekezés helyzetét, fel­adatait tárgyalta meg. Megállapította, hogy az élet­­színvonal javulása mellett az illetékes egészségügyi szervek munkájának következtében megyénkben eredményesen folyik a küzdelem a tbc meg­előzése érdekében. E munka következtében a tbc-s halálo­zás — minden százezer la­kosból — az 1958 évi 34,4-ről 1964-ben 18,9-re csökkent. Az elmúlt év folyamán kezelésire vőtt új betegek száma kis mértékben, az új gyermek­­betegek száma viszont jelen­tősen csökkent, s mindössze 12 fő volt. Az eredmények biztatók, mindemellett még sok évi erő­feszítés, nagy munka szüksé­ges a betegek felkutatásához s gyógyításához. A gondozó­­intézetek két irányú munkát végeznek; a megelőzés céljá­ból az újszülöttek 94 száza­léka részesült beg­oltásban. 26 020 oltásra kötelezettnél el­végezték a tuberkulin-próbát. A felkutatás a betegség korai felfedezését célozza, s ebben a két városban levő stabil er­nyőszűrő állomások mellett­­ nagy szerepe van a két mozgó ernyőszűrő állomásnak. A vá­rosi állomások tavaly 58 427, a mozgó állomások 89 249 sze­mélyről készítettek felvételt. A szűrési munkában jelentős segítséget nyújtottak a taná­csok mellett a Vöröskereszt szervezetek, a nőtanácsok és a Hazafias Népfront bizottsá­gai. A végrehajtó bizottság rész­letesen elemezte a megyei gyógyintézet munkáját, s ösz­­szegezve a tbc elleni küzde­lemben végzett tevékenységet, több fontos határozatot hozott és köszönetét fejezte ki mind­azoknak, akik e területen eredményes, jó munkát vé­geztek. A megyei tanácsüléseken, a megyei tanácstagi beszámoló­kon és fogadóórákon előter­jesztett interpellációk, javas­latok intézéséről szóló tájékoz­tató alapján a vb megállapí­totta, hogy a megyei tanács­tagok­ testületi és választóke­­­­rületi tevékenysége a válasz­tás óta tovább javult. A ta­nácsi szervezet iránti bizalom­­ erősödését és a megyei ta­nácstagok tekintélyének nö­vekedését — állapította meg a­­ vb — jól mutatja a tanács­tagi beszámolókon és fogadó­órákon részt vett választók számának növekedése. 1963- ban a megyei tanácstagok be­számolóin 6492, 1964-ben 7522 személy jelent meg. E téma kapcsán is töb­b ha­tározatot hozott a végrehajtó bizottság, majd végül bejelen­téseket tárgyalt. Épül a görgős­fúró-Műhely Új üzemépülettel bővül a nagykanizsai DKG. A régi gyár szomszédságában épül az új görgősfúró-műhely. A munkálatok jól haladnak. Az Állami Építőipari Vállalat dolgozói az új műhelycsarnok alapzatának betonozásán dolgoznak. (Kiss Ferenc felvétele) Budapestnél egy méterrel kisebb a vízállás az idei maximumnál Továbbra is nagy erők védik a Duna dél-magyarországi gátjait A Duna magyar szakaszán kedd reggeltől szerda reggelig általában 3—8 centiméterrel apadt a folyó. Budapestnél a június 18—­ 845 centiméteres maximumnál szerdán reggel kereken 1 méterrel kisebb, 745 centiméteres vízállást jel­zett a mérce. Ez a vízszint az 1954. évi maximumnál is ke­vesebb 60 centiméterrel. A déli szakaszon azonban Bajá­nál 14, Mohácsnál 26 centi­méterrel jelenleg is magasab­ban áll a víz a Duna medré­ben, mint az 1954. évi maxi­mum idején. A szerdára virradó éjszaka továbbra is nagy erők védték a Duna dél-magyarországi gát­jait. Újvidék. (MTI). A Duna víz­állása Újvidéknél az utóbbi 24 órában mindössze egy centi­métert apadt az eddigi legma­gasabb 778 centiméteres szint­ről. E legújabb jelentések sze­rint rendkívül veszélyes a helyzet a bánáti Kevevára községnél, ahol a védelmi vo­nal mellett sok veszedelmes buzgár jelentkezett és a víz­feltörések a gát átszakításával fenyegetnek. Miközben újabb erők siettek a védelmi vonal megerősítésére, a Sándoregy­­háza és Kevevára közötti ta­nyák lakosságát kiköltöztet­ték. A talajvíz már nemcsak a pincékét, hanem a házak ud­varait is elárasztotta, különö­sen a Duna partjához közeli utcákban. Eddig mintegy 700 ház dőlt össze, vagy rongáló­dott meg olyan mértékben, hogy lakóit ki kellett költöz­tetni. Apatinban már úgyszól­ván csak férfiak vannak, mert a nőket, a gyermekeket biz­tonságosabb helyekre szállítot­ták. Több üzem beszüntette a munkát, de a még dolgozó üzemek is csökkentették ka­pacitásukat. Gombosnál öt helyen lepte el a víz a gátakat. Most több mint hatezer ember gyors ütemben végez­­ lokalizációs munkálatokat. Jugoszláviában a Duna, a Tisza, a Bega és a Temes mentén a gátak megerősítésén és építésén ma már több mint 37 000 ember dolgozik, és több száz különleges gép és ezer jármű áll az árvízvédelem szolgálatában. (MTI). Szocialista üzemrész MÁV Nagykanizsai Fűtőházának kocsijavító műhelyében a szocialista üzemrész cím elnyeréséért versenyt kezdemé­nyezett a József Attila if­júsá­gi szocialista brigád. A fiata­lok kezdeményezése eredménnyel járt, az üzemrész elnyerte a megtisztelő címet. Képünk az ifjúsági brigád egy csoport­ját ábrázolja tehervagonok futóművének javítása közben, riportunk a harmadik oldalon. (Kiss Ferenc felvétele) Az árvízkárosultak javára : Hangverseny - Műsoros est -Szervezett gyűjtés Ahogy csökken a Dunán az árvízveszély, úgy növekszik a károsultak megsegítését célzó gyűjtési mozgalom szerte az országban. Az egynapi fizetés felaján­lásán túl egyre gyakoribb a társadalmi és egyéb szervek megmozdulása, hogy különbö­ző rendezvények szervezésével igyekezzenek újabb és újabb forintokat juttatni az árvízká­rosultaknak. Július 3-án ennek jegyében kerül sor Zalaegerszegen egy nagyszabású hangversenyre- Az árvízkárosultak javára címmel a Szakszervezetek Za­laegerszegi Művelődési Háza, a Közalkalmazottak Szakszer­vezetének zenekara és a Szak­­szervezetek Zalaegerszegi Mű­velődési Házának vegyeskara adja a július 3-i, este 8 órakor kezdődő hangversenyt. A mű­velődési ház színpadán többek között Bizet, Beethoven, Mo­zart, Brahms, Schubert, Csaj­kovszkij műveket szólaltatnak meg. A bevétel teljes összegét az árvízkárosultaknak juttatják. A megyeszékhely kisipari szövetkezeteiben dolgozó mint­egy 600 személy egynapi fize­tését ajánlotta fel az árvíz­­károsultak megsegítésére, ös­­­szegszerűen ez több mint 40 ezer forintot jelent. Ezenkívül 3 megyeszékhely városi szö­vetkezeti nőtanácsa is bekap­csolódott az árvízkárosultak megsegítését célzó mozgalom­ba Az asszonyok ú­g­y tervezik, hogy július 10-én este a KI­ SZÖV székház kerthelyiségé­ben — rossz idő esetén a nagy­teremben — klubestet rendez­nek. A hatforintos belépődíjon kívül a tombola, a táncver­seny, a szépségverseny bevé­telét is az árvízkárosultaknak adják. Kedden megtartotta aktíva­­ülését a KIOSZ megyei veze­tősége is. Az ülésen résztve­vők megszerkesztették a gyűj­tőíveket, melyekkel az aktí­vák felkeresik a megye 564 kisiparosát. A vezetőség azt kéri a különböző nagyságú jövedelemmel rendelkező kis­iparosoktól, hogy anyagi ere­jükhöz mérten járuljanak hoz­zá az árvízkárosultak megse­gítéséhez. És hogy a jó példa se hiá­nyozzék, az egyik aktíva gyűj­tőívére Schönig Antal zala­egerszegi kőműves kisiparos, vezetőségi tag fel is írta a ne­vét, s utána az 1000 forintos összeget. A kisiparosok előzetes szá­mítás szerint 40—45 ezer fo­rinttal járulnak hozzá­­ károk helyreállításához. Levélben értesített bennün­ket a Felsőbagodi Gépállomás vezetősége is, hogy a szellemi és fizikai dolgozók egynapi fi­zetésüket ajánlották fel, s ez újabb 10 ezer forintot jelent. Ma — fizetési nap lévén — a postahivatalok bizonyára nagy forgalmat bonyolítanak le. Ezez a f­elajánlott összegek befizetése a 10 200-as számon esedékessé vált.

Next