Zalai Hírlap, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-09 / 239. szám

MindannyiuiiK milüMsai As Spar tejlednének fői­dd­ányei, hogy a dolgozók kezdeményező készségét mi­nél­­jobban kibontakoztassuk: az egyén és a közösség érde­keit egyaránt szolgáló alkotó­munka­ egyik legjobb példája az újítások, találmányok ki­dolgozása és megvalósítása. Az év első felében — a múlt esztendő hasonló időszakához mérten is — jelentős volt a fejlődés. Az év első felében 99 900 újítási javaslatot nyúj­tottak be, ebből 37 178-at már be is vezettek, s a továbbiak zömét is kísérletre, vagy meg­valósításra elfogadták. A megvalósított újítások, illetve találmányok az év első felében a népgazdaságnak több mint 100 millió forint megtakarítást, illetve terme­lési többletértéket biztosítot­tak. Nem érdektelen azt sem megemlíteni, hogy az újítók­nak, feltalálóknak az idén csaknem 78 millió forint újí­­tási ,találmányi díjat fizet­tek ki. Az említett beszédes számok jól igazolják, hogy az egyéni kezdeményezés milyen jelen­tős, forint milliókban is le­mérhető hasznot hajt a nép­gazdaságnak, társadalmunk­nak. Nem érdektelen számba­­venni, milyen országos és he­lyi jellegű erőfeszítések segí­tették az említett fejlődést. Az újítómozgalomra ked­vező hatást gyakorolt, hogy a megyei szakszervezeti szervek rendszerint együttműködve az Országos Találmányi Hivatal­lal, vagy a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetségének megyei szerve­zeteivel, iparjogvédelmi hete­ket, újítási kiállításokat ren­deztek. Az idén Békés, Győr- Sopron, Hajdú, Komárom, Zala és Pest megyében ren­deztek ilyen iparjogvédelmi heteket. E rendezvényeken újítók százai és ezrei beszél­ték meg problémáikat az ille­tékes állami és társadalmi szervezetek vezetőivel, illetve a termelés közvetlen irányí­tóival. A tanácskozások jelen­tőségét még csak növelte, hogy rendszerint összekap­csolták a megyei újítási kiál­ltás megrendezésével. A ki­állításokon a megye termelő vállalatai legújabb gyárt­mány- és gyártásfejlesztési eredményeiket vonultatták fel. A debreceni újítási kiállí­táson például csaknem 180 olyan újítást és találmányt mutattak be, amelyek — túl a megye határán — számot tarthattak az egész ország ér­deklődésére. Hasonlóan sike­res volt a Békés megyei ipari és újítási kiállítás is, ahol 30 állami és 34 helyi ipari vállalat mutatta be legújabb termé­keit, illetve dolgozói újításait és találmányait. Az utóbbi ki­állításnál — mint nagyon is követendő kezdeményezést — megemlítjük, hogy a kiállí­tott újításokat zsűrizték, és külön is díjazták. Az újítómozgalom egyéb eseményei is jelentős mérték­ben hozzájárultak az eredmé­nyek növeléséhez, a termelési problémák megoldásához. Szegeden például Csongrád megye textilüzemeinek újítói tartottak figyelemre méltó tanácskozást. A megyei textil­ipari újítók — az idén — az év első felében több mint öt­millió forintot takarítottak meg, a kétszeresét annak, amit tavaly egész esztendő­ben. A különböző iparágak újítóinak „szakmai tanácsko­zása” minden bizonnyal má­sutt is eredményes lenne. Ugyancsak hasznos az a gon­dolat is, hogy a nyugdíjas, ki­váló szakembereket szerve­zetten bevonják az újítómoz­galomba. Néhány helyen már tevékenykedik a nyugdíjasok újító csoportja, igen jó ered­ménnyel. Több gyár például az „öregeknek” — a nyugdí­jasoknak — megküldi újítási feladattervét, így az idős, hogy tapasztalatos szakembe­rek első kézből értesülnek a gyár termelési, műszaki fej­lesztési problémáiról, s igen sokat segíthetnek — segítenek is a tapasztalatok szerint — azok megoldásában. Másutt az év legeredménye­sebb újítására külön díjat is kitűztek, külföldi jutalomra küldik a legjobb újítót — hosszan sorolhatnék a helyes s a mozgalom tömegalapjait bővítő módszereket, kezdem­é­nyezéseket. Az említett ered­mények és példák, a kong­resszusi munkaversenynek az újítók csaknem negyedmilliós táborában is megnyilvánuló lendülete, joggal keltik azt a reményt, hogy a félévi 800 milliós megtakarítás év vé­géig legalábbis megduplázó­dik. És olyan tartalék ez, amely mindenütt feltárásra, támogatásra érdemes, mind­annyiunk életét gazdagítja. T. P. Világ proletárjai, egyesüljetek’ Zala 'Www'lgbts AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. évfolyam, 13*. szám Ármi 90 fillér 1*60. október vására* Örvendetesen gyarapodott, erősödött népgazdaságunk Kádár János elvtárs felszólalása a Magyar Hajó- és Darugyár pártértekezletén Nagymárta üzem kommu­nistáinak tanácskozásán, a Ma­gyar Hajó- és Darugyár párt­­értekezletén vett részt szomba­ton Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Németh Károlynak, a Budapesti Pártbizottság első titkárának és Kónyi Gyulán­ a XIII. kerületi pártbizottság első titkárának társaságában. Az üzem három budapesti és l­ét­vidéki gyáregysége csak­nem 1500 párttagjának kül­döttei tették mérlegre az an­gyalföldi gyáregység Váci úti művelődési­­házában tartott ér­tekezleten: milyen eredménye­ket hoztak az elmúlt eszten­dőik a több mint tízezer főt fog­lalkoztató gyáróriás életében, melyek voltak a gyorsabb elő­rehaladás gátjai, s mit kell tenniük a kommunistáknak a politikai és gazdasági munka hatékonyabbá tételéért. A beszámoló feletti vitában felszólalt Kádár János is. Be­vezetőben meleg szavakkal kö­szöntötte a gyáróriás kommu­nistáit dolgozóit, s tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözle­tét, jókívánságait A továb­biakban néhány időszerű bel­politikai kérdéssel foglalkozott. Egyebek közt arról beszélt, hogy a forradalmi munkáspár­tok, így a Magyar Szocialista Munkáspárt életében is nagy esemény, fontos állomás a párt legmagasabb fórumának, a kongresszusnak a tanácskozá­sa. Az MSZMP közelgő IX. kongresszusának az a feladata, hogy számot vessen az elmúlt esztendőkben megtett úttal, az elért eredményekkel, a hiá­nyosságokkal, s megszabja a következő időszak tennivalóit. — Bizonyos vagyok lenne — folytatta a párt első titkára —, hogy a legutóbbi kongresz­­szus óta eltelt évek mérlege pozitív lesz. A mögöttünk levő négy-öt, esztendőben gyarapo­dott, erősödött népgazdasá­gunk. Hatalmas és jelentős ipari létesítmények születtek, tetemesen nőtt iparunk terme­lése, s javultak mezőgazdasá­gunk eredményei. Nagyot lép­tünk előre kulturális téren, szebb, gazdagabb lett népünk élete. Erősödött a párt és a tö­megek közötti kapcsolat. Kádár János ezután arról beszélt, hogy vannak, akik ag­gályoskodva teszik fel a kér­dést: vajon kellően érvénye­sül-e napjainkban a párt és a munkásosztály vezető szerepe? A párt és a munkásosztály ve­zető szerepe mindenütt érvé­nyesül, ahol a munkásosztály történelmi céljáért, a szocia­l pártbizottság beszámolóját Egresi Károly párttitkár ter­jesztette elő. A sikerek és fogyatékossá­gok összevetése azt tanúsítja — mint a pártbizottsági be­számolóból kicsendült —, hogy a gyár kollektívájának nincs oka szégyenkezésre. A tervidő­szakhoz fűződik 30 korszerű, új gyártmány bevezetése. Az eredményesebb munkával pár­huzamosan vastagabb­ lett a boríték is: 1960—65 között a fi­zikai dolgozók átlagbére 13, az alkalmazottaké 5 százalékkal emelkedett A kép teljességéhez tartozik azonban az is — s ez nyoma­tékkal kapott hangot a párt­értekezleten —, hogy gondok, nehézségek is vannak szép­zámmal A gyári pártbizottság beszá­molóját eleven, őszinte hangú vita követte.­lizmusért és a kommunizmu­sért dolgoznak, ahol érvényt szereznek a munkásosztály él­csapata, forradalmi pártja po­litikájának. Érezhetően erősödött és szi­lárdabbá vált az elmúlt évek­ben a munkás-paraszt szövet­ség is, döntően annak követ­keztében, hogy parasztságunk a szocialista gazdálkodás út­jára tért a szövetség erejéről, a falvak népének helytállásá­ról tanúskodnak a lelkiismere­tesen és szépen megművelt föl­dek, a mezőgazdasági terme­lés alakulásának számszerű adatai. A párttagok és pártonkívü­liek közötti viszony alakulásá­ról szólva a párt első titkára megállapította, hogy a kom­munisták és a pártonkívüliek összefogása a szocializmus alapján, szocialista céljaink megvalósítása érdekében jött létre, s ez a kapcsolat erős, egészséges alapokon nyugszik. A gazdasági építés időszerű kérdéseivel foglalkozott ez­után, hangsúlyozta: a gazda­ságirányítás rendszerének re­formja azt a célt állítja elénk, hogy a rendelkezésünkre álló termelő eszközöket és beruhá­zási összegeket az eddiginél jobban kamatoztassuk a szo­cialista társadalom teljes fel­építésében és ezzel egyidejű­leg a dolgozók életszínvonalá­nak emelésében. Az új gazda­sági vezetési szász­téma na­gyobb hatáskört és önállóságot biztosít a helyi állami és gaz­dasági szerveknek, s ez bizto­sítéka a pártszervezetek sze­repe növekedésének is. A pártszerveknek ugyanis az ed­diginél sokkal nagyobb lehe­tőségük lesz a gazdasági építő­munka befolyásolására, a párt gazdaságpolitikájának érvé­nyesítésére. A gazdaságirányítás reform­jával kapcsolatban Kádár Já­nos megemlítette, hogy híresz­telések kaptak lábra különféle áremelkedésekről. Ezeket a hí­reket bizonyos , rendszerün­ket nem nagyon kedvelő embe­rek kezdték terjeszteni, tuda­tosan, azzal a céllal, hogy nyugtalanságot keltsenek. A híreszteléseknek azonban nincs reális alapjuk: álhírek. Kádár János utalt arra, hogy a Központi Bizottság nyilvá­nosságra hozott határozata vi­lágosan rögzíti, a mechanizmus reformja során 1968 elején meg kell vizsgálni, és helyesbíteni kell a termelői árakat. Az in­tézkedések bizonyos fogyasztói árakat is érintenek majd fel­felé és lefelé egyaránt. A párt politikájának iránya azonban egyértelmű: a dolgo­zók életszínvonalának emelése. S ahogy eddigi céljainkat va­lóra váltottuk, erre vonatkozó terveinket is megvalósítjuk, sőt, ha lehet, túl is teljesítjük az előirányzatot. Felszólalása befejező részé­ben Kádár János néhány kül­politikai kérdésről szólt. Kádár János beszéde Új „ruhát“ kap a Szabadság-híd ily­­(­­ Turistaszálló ) vízima­lomából Beköltöztek az első vendégek a fertőrákosi turistaszállóba, amelyet egy régi vízimalomból alakítottak át. Az ódon falak között 76 kiránduló találhat pihenőhelyet. Az Országos Mű­emlék Felügyelőség szakemberei irányították az építkezést, hogy a kényelmes épület megőrizze sajátos hangulatát. (MTI fotó : Hadas János felv.) Jonathán-szüretelők­ Scholtz Géza, a Nagykani­zsai Állami Gazdaság főker­tésze­­gondterhelten motoz a papírok között, amikor az idei gyümölcstermésről érdeklő­dünk. — Gazdaságunkban 1288 holdon foglalkozunk gyü­mölcskertészkedéssel, ebből 761 hold a termő. Többsége alma, körte, hű­vel talajainkon ezek fizetnek a legjobban, de ültettünk szilvát, kajszit, cse­resznyét és meggyet is. Az utóbbiak még fiatal telepíté­sek. Az idei termés? Nem a legjobb. A jégverés a várható termés 40 százalékát elpusztí­totta. Szilvából csak 25 va­gonnal termett, almából 110, körtéből pedig 20 vagonnal lesz kevesebb — panaszkodik Scholtz Géza. A jégkár az export arányát is rontotta. Almából az ed­dig leszüretelt mennyiség 60 százaléka fellelt meg az ex­portkövetelményeknek, de ez az arány csökken a továbbiak­ban. Bosszantó, mert a gazda­ságban az alma 56 százaléka a közkedvelt Jonathán, a kör­te 55 százaléka pedig az ugyancsak kapós Bosckobak. Egy „kiugró" üzemegység Annál meglepőbb, hogy Behiák-pusztán viszont re­kord­termést takarítanak be. A nagykanizsaiak három he­lyen termelnek gyümölcsöt, s az idén a behiákiak érték el a legjobb eredményt Náluk még javában tart a Jonathán szüretelése. Galambok és Zalakaros kö­zött nagykiterjedésű terüle­ten termelik a legízletesebb almafajtát, amely értékes va­lutát biztosít az országnak. A termést magas vaskerítés őrzi. A zöld levelek közül előkan­dikáló piros Jonathánokat ügyes asszony- és leánykezek gyűjtik a ládákba. A telepen, ahol a gyümölcs válogatását, osztályozását és csomagolását végzik, ezrével tornyosulnak a ládák. Napon­ta 65—70-en szorgoskodnak itt A telepvezetőt, Czinege Jó­zsefet — a jó termés láttán — öröm tölti el, s amikor a be­­hráki rekordról érdeklődünk, elégedetten mondja: — Mi 120 százalékra telje­sítjük a termelési tervet. Cso­da nálunk nem történt, csu­pán jók a talajok, melyek minden esztendőben a maxi­mális termést adják. A jégve­rés nálunk is sújtott, mintegy 30 százalékos kárt okozott. Ennek következtében az ex­portunk a tavalyi 96 százalék helyett csak 80 százalékos lesz az idén. A törzsgárda dicsérete Csoda valóban nem történt, de annyi igen, hogy a gyü­mölcsöst olyan törzsbrigádok gondozták, amelyek tagjai hat év óta a szakmában dolgoz­nak. Közülük is első Kocsis Ilona brigádja. Tagjaira a leg­kényesebb munkát, a csoma­golást is nyugodtan rábízzák­­a vezetők. Jelenleg a Jo­­nathánt válogatják. — Naponta 400 láda gyü­mölcsöt osztályozunk nagyság, szín és minőség szerint. Ez 80 mázsának megfelelő meny­­nyiség — mondja Kocsis Ha­na. — A kereset? — Jó. Egy-egy láda alma vá­logatásáért 9,60 forintot fizet a gazdaság. Ebben a munká­ban nem ritka a napi 75—80 forintos kereset. Az 1500—1600 forintunk minden hónapban biztos. Kilencen dolgozunk a brigádban. A fürge lánykezek millimé­­ternyi pontossággal szortíroz­zák a gyümölcsöt, de ha ne­tán vitára adna okot a nagy­ság meghatározása, kéznél van az osztályozó mérce. Na­ponta 3—4 guruló vagon árut indítanak útnak. — A Német Szövetségi Köz­társaságba, Csehszlovákiába és a Német Demokratikus Köztársaságba exportálunk — mondja a telepvezető. — Visszáru? Czinege József mosolyog. — Tegnap volt, ugyanis nem kaptunk vagont — vála­szolja —, egyébként még so­ha nem fordult elő kifogás sem az áru minősége, sem a csomagolás ellen. Az almaszüret befejezését október közepére tervezték. Behiák-pusztán azonban a többlettermés eredményeként eltart a hónap végéig. — Az ilyen határidőt szíve­sen túllépjük — mondja Cer­­nege József telepvezető. A Közúti Gépellátó Vállalat különleges képesítésű szakem­berei a tavasszal kezdték meg a Szabadság-híd elöregedett részeinek, szegecseinek kicse­rélését, a híd felújítását. A ko­rábbinál világosabb árnyala­túra festették a megfiatalított hídszakaszt. A tervek szerint egy hónap múlva már az egész kid új „ruhában” mutatkozik be a látogatóknak. (MTI fotó : Bara I. fel­)

Next