Zalai Hírlap, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-09 / 239. szám
MindannyiuiiK milüMsai As Spar tejlednének főiddányei, hogy a dolgozók kezdeményező készségét minéljobban kibontakoztassuk: az egyén és a közösség érdekeit egyaránt szolgáló alkotómunka egyik legjobb példája az újítások, találmányok kidolgozása és megvalósítása. Az év első felében — a múlt esztendő hasonló időszakához mérten is — jelentős volt a fejlődés. Az év első felében 99 900 újítási javaslatot nyújtottak be, ebből 37 178-at már be is vezettek, s a továbbiak zömét is kísérletre, vagy megvalósításra elfogadták. A megvalósított újítások, illetve találmányok az év első felében a népgazdaságnak több mint 100 millió forint megtakarítást, illetve termelési többletértéket biztosítottak. Nem érdektelen azt sem megemlíteni, hogy az újítóknak, feltalálóknak az idén csaknem 78 millió forint újítási ,találmányi díjat fizettek ki. Az említett beszédes számok jól igazolják, hogy az egyéni kezdeményezés milyen jelentős, forint milliókban is lemérhető hasznot hajt a népgazdaságnak, társadalmunknak. Nem érdektelen számbavenni, milyen országos és helyi jellegű erőfeszítések segítették az említett fejlődést. Az újítómozgalomra kedvező hatást gyakorolt, hogy a megyei szakszervezeti szervek rendszerint együttműködve az Országos Találmányi Hivatallal, vagy a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megyei szervezeteivel, iparjogvédelmi heteket, újítási kiállításokat rendeztek. Az idén Békés, Győr- Sopron, Hajdú, Komárom, Zala és Pest megyében rendeztek ilyen iparjogvédelmi heteket. E rendezvényeken újítók százai és ezrei beszélték meg problémáikat az illetékes állami és társadalmi szervezetek vezetőivel, illetve a termelés közvetlen irányítóival. A tanácskozások jelentőségét még csak növelte, hogy rendszerint összekapcsolták a megyei újítási kiálltás megrendezésével. A kiállításokon a megye termelő vállalatai legújabb gyártmány- és gyártásfejlesztési eredményeiket vonultatták fel. A debreceni újítási kiállításon például csaknem 180 olyan újítást és találmányt mutattak be, amelyek — túl a megye határán — számot tarthattak az egész ország érdeklődésére. Hasonlóan sikeres volt a Békés megyei ipari és újítási kiállítás is, ahol 30 állami és 34 helyi ipari vállalat mutatta be legújabb termékeit, illetve dolgozói újításait és találmányait. Az utóbbi kiállításnál — mint nagyon is követendő kezdeményezést — megemlítjük, hogy a kiállított újításokat zsűrizték, és külön is díjazták. Az újítómozgalom egyéb eseményei is jelentős mértékben hozzájárultak az eredmények növeléséhez, a termelési problémák megoldásához. Szegeden például Csongrád megye textilüzemeinek újítói tartottak figyelemre méltó tanácskozást. A megyei textilipari újítók — az idén — az év első felében több mint ötmillió forintot takarítottak meg, a kétszeresét annak, amit tavaly egész esztendőben. A különböző iparágak újítóinak „szakmai tanácskozása” minden bizonnyal másutt is eredményes lenne. Ugyancsak hasznos az a gondolat is, hogy a nyugdíjas, kiváló szakembereket szervezetten bevonják az újítómozgalomba. Néhány helyen már tevékenykedik a nyugdíjasok újító csoportja, igen jó eredménnyel. Több gyár például az „öregeknek” — a nyugdíjasoknak — megküldi újítási feladattervét, így az idős, hogy tapasztalatos szakemberek első kézből értesülnek a gyár termelési, műszaki fejlesztési problémáiról, s igen sokat segíthetnek — segítenek is a tapasztalatok szerint — azok megoldásában. Másutt az év legeredményesebb újítására külön díjat is kitűztek, külföldi jutalomra küldik a legjobb újítót — hosszan sorolhatnék a helyes s a mozgalom tömegalapjait bővítő módszereket, kezdeményezéseket. Az említett eredmények és példák, a kongresszusi munkaversenynek az újítók csaknem negyedmilliós táborában is megnyilvánuló lendülete, joggal keltik azt a reményt, hogy a félévi 800 milliós megtakarítás év végéig legalábbis megduplázódik. És olyan tartalék ez, amely mindenütt feltárásra, támogatásra érdemes, mindannyiunk életét gazdagítja. T. P. Világ proletárjai, egyesüljetek’ Zala 'Www'lgbts AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. évfolyam, 13*. szám Ármi 90 fillér 1*60. október vására* Örvendetesen gyarapodott, erősödött népgazdaságunk Kádár János elvtárs felszólalása a Magyar Hajó- és Darugyár pártértekezletén Nagymárta üzem kommunistáinak tanácskozásán, a Magyar Hajó- és Darugyár pártértekezletén vett részt szombaton Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Németh Károlynak, a Budapesti Pártbizottság első titkárának és Kónyi Gyulán a XIII. kerületi pártbizottság első titkárának társaságában. Az üzem három budapesti és létvidéki gyáregysége csaknem 1500 párttagjának küldöttei tették mérlegre az angyalföldi gyáregység Váci úti művelődésiházában tartott értekezleten: milyen eredményeket hoztak az elmúlt esztendőik a több mint tízezer főt foglalkoztató gyáróriás életében, melyek voltak a gyorsabb előrehaladás gátjai, s mit kell tenniük a kommunistáknak a politikai és gazdasági munka hatékonyabbá tételéért. A beszámoló feletti vitában felszólalt Kádár János is. Bevezetőben meleg szavakkal köszöntötte a gyáróriás kommunistáit dolgozóit, s tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét, jókívánságait A továbbiakban néhány időszerű belpolitikai kérdéssel foglalkozott. Egyebek közt arról beszélt, hogy a forradalmi munkáspártok, így a Magyar Szocialista Munkáspárt életében is nagy esemény, fontos állomás a párt legmagasabb fórumának, a kongresszusnak a tanácskozása. Az MSZMP közelgő IX. kongresszusának az a feladata, hogy számot vessen az elmúlt esztendőkben megtett úttal, az elért eredményekkel, a hiányosságokkal, s megszabja a következő időszak tennivalóit. — Bizonyos vagyok lenne — folytatta a párt első titkára —, hogy a legutóbbi kongreszszus óta eltelt évek mérlege pozitív lesz. A mögöttünk levő négy-öt, esztendőben gyarapodott, erősödött népgazdaságunk. Hatalmas és jelentős ipari létesítmények születtek, tetemesen nőtt iparunk termelése, s javultak mezőgazdaságunk eredményei. Nagyot léptünk előre kulturális téren, szebb, gazdagabb lett népünk élete. Erősödött a párt és a tömegek közötti kapcsolat. Kádár János ezután arról beszélt, hogy vannak, akik aggályoskodva teszik fel a kérdést: vajon kellően érvényesül-e napjainkban a párt és a munkásosztály vezető szerepe? A párt és a munkásosztály vezető szerepe mindenütt érvényesül, ahol a munkásosztály történelmi céljáért, a szocial pártbizottság beszámolóját Egresi Károly párttitkár terjesztette elő. A sikerek és fogyatékosságok összevetése azt tanúsítja — mint a pártbizottsági beszámolóból kicsendült —, hogy a gyár kollektívájának nincs oka szégyenkezésre. A tervidőszakhoz fűződik 30 korszerű, új gyártmány bevezetése. Az eredményesebb munkával párhuzamosan vastagabb lett a boríték is: 1960—65 között a fizikai dolgozók átlagbére 13, az alkalmazottaké 5 százalékkal emelkedett A kép teljességéhez tartozik azonban az is — s ez nyomatékkal kapott hangot a pártértekezleten —, hogy gondok, nehézségek is vannak szépzámmal A gyári pártbizottság beszámolóját eleven, őszinte hangú vita követte.lizmusért és a kommunizmusért dolgoznak, ahol érvényt szereznek a munkásosztály élcsapata, forradalmi pártja politikájának. Érezhetően erősödött és szilárdabbá vált az elmúlt években a munkás-paraszt szövetség is, döntően annak következtében, hogy parasztságunk a szocialista gazdálkodás útjára tért a szövetség erejéről, a falvak népének helytállásáról tanúskodnak a lelkiismeretesen és szépen megművelt földek, a mezőgazdasági termelés alakulásának számszerű adatai. A párttagok és pártonkívüliek közötti viszony alakulásáról szólva a párt első titkára megállapította, hogy a kommunisták és a pártonkívüliek összefogása a szocializmus alapján, szocialista céljaink megvalósítása érdekében jött létre, s ez a kapcsolat erős, egészséges alapokon nyugszik. A gazdasági építés időszerű kérdéseivel foglalkozott ezután, hangsúlyozta: a gazdaságirányítás rendszerének reformja azt a célt állítja elénk, hogy a rendelkezésünkre álló termelő eszközöket és beruházási összegeket az eddiginél jobban kamatoztassuk a szocialista társadalom teljes felépítésében és ezzel egyidejűleg a dolgozók életszínvonalának emelésében. Az új gazdasági vezetési szásztéma nagyobb hatáskört és önállóságot biztosít a helyi állami és gazdasági szerveknek, s ez biztosítéka a pártszervezetek szerepe növekedésének is. A pártszerveknek ugyanis az eddiginél sokkal nagyobb lehetőségük lesz a gazdasági építőmunka befolyásolására, a párt gazdaságpolitikájának érvényesítésére. A gazdaságirányítás reformjával kapcsolatban Kádár János megemlítette, hogy híresztelések kaptak lábra különféle áremelkedésekről. Ezeket a híreket bizonyos , rendszerünket nem nagyon kedvelő emberek kezdték terjeszteni, tudatosan, azzal a céllal, hogy nyugtalanságot keltsenek. A híreszteléseknek azonban nincs reális alapjuk: álhírek. Kádár János utalt arra, hogy a Központi Bizottság nyilvánosságra hozott határozata világosan rögzíti, a mechanizmus reformja során 1968 elején meg kell vizsgálni, és helyesbíteni kell a termelői árakat. Az intézkedések bizonyos fogyasztói árakat is érintenek majd felfelé és lefelé egyaránt. A párt politikájának iránya azonban egyértelmű: a dolgozók életszínvonalának emelése. S ahogy eddigi céljainkat valóra váltottuk, erre vonatkozó terveinket is megvalósítjuk, sőt, ha lehet, túl is teljesítjük az előirányzatot. Felszólalása befejező részében Kádár János néhány külpolitikai kérdésről szólt. Kádár János beszéde Új „ruhát“ kap a Szabadság-híd ily( Turistaszálló ) vízimalomából Beköltöztek az első vendégek a fertőrákosi turistaszállóba, amelyet egy régi vízimalomból alakítottak át. Az ódon falak között 76 kiránduló találhat pihenőhelyet. Az Országos Műemlék Felügyelőség szakemberei irányították az építkezést, hogy a kényelmes épület megőrizze sajátos hangulatát. (MTI fotó : Hadas János felv.) Jonathán-szüretelők Scholtz Géza, a Nagykanizsai Állami Gazdaság főkertészegondterhelten motoz a papírok között, amikor az idei gyümölcstermésről érdeklődünk. — Gazdaságunkban 1288 holdon foglalkozunk gyümölcskertészkedéssel, ebből 761 hold a termő. Többsége alma, körte, hűvel talajainkon ezek fizetnek a legjobban, de ültettünk szilvát, kajszit, cseresznyét és meggyet is. Az utóbbiak még fiatal telepítések. Az idei termés? Nem a legjobb. A jégverés a várható termés 40 százalékát elpusztította. Szilvából csak 25 vagonnal termett, almából 110, körtéből pedig 20 vagonnal lesz kevesebb — panaszkodik Scholtz Géza. A jégkár az export arányát is rontotta. Almából az eddig leszüretelt mennyiség 60 százaléka fellelt meg az exportkövetelményeknek, de ez az arány csökken a továbbiakban. Bosszantó, mert a gazdaságban az alma 56 százaléka a közkedvelt Jonathán, a körte 55 százaléka pedig az ugyancsak kapós Bosckobak. Egy „kiugró" üzemegység Annál meglepőbb, hogy Behiák-pusztán viszont rekordtermést takarítanak be. A nagykanizsaiak három helyen termelnek gyümölcsöt, s az idén a behiákiak érték el a legjobb eredményt Náluk még javában tart a Jonathán szüretelése. Galambok és Zalakaros között nagykiterjedésű területen termelik a legízletesebb almafajtát, amely értékes valutát biztosít az országnak. A termést magas vaskerítés őrzi. A zöld levelek közül előkandikáló piros Jonathánokat ügyes asszony- és leánykezek gyűjtik a ládákba. A telepen, ahol a gyümölcs válogatását, osztályozását és csomagolását végzik, ezrével tornyosulnak a ládák. Naponta 65—70-en szorgoskodnak itt A telepvezetőt, Czinege Józsefet — a jó termés láttán — öröm tölti el, s amikor a behráki rekordról érdeklődünk, elégedetten mondja: — Mi 120 százalékra teljesítjük a termelési tervet. Csoda nálunk nem történt, csupán jók a talajok, melyek minden esztendőben a maximális termést adják. A jégverés nálunk is sújtott, mintegy 30 százalékos kárt okozott. Ennek következtében az exportunk a tavalyi 96 százalék helyett csak 80 százalékos lesz az idén. A törzsgárda dicsérete Csoda valóban nem történt, de annyi igen, hogy a gyümölcsöst olyan törzsbrigádok gondozták, amelyek tagjai hat év óta a szakmában dolgoznak. Közülük is első Kocsis Ilona brigádja. Tagjaira a legkényesebb munkát, a csomagolást is nyugodtan rábízzáka vezetők. Jelenleg a Jonathánt válogatják. — Naponta 400 láda gyümölcsöt osztályozunk nagyság, szín és minőség szerint. Ez 80 mázsának megfelelő menynyiség — mondja Kocsis Hana. — A kereset? — Jó. Egy-egy láda alma válogatásáért 9,60 forintot fizet a gazdaság. Ebben a munkában nem ritka a napi 75—80 forintos kereset. Az 1500—1600 forintunk minden hónapban biztos. Kilencen dolgozunk a brigádban. A fürge lánykezek milliméternyi pontossággal szortírozzák a gyümölcsöt, de ha netán vitára adna okot a nagyság meghatározása, kéznél van az osztályozó mérce. Naponta 3—4 guruló vagon árut indítanak útnak. — A Német Szövetségi Köztársaságba, Csehszlovákiába és a Német Demokratikus Köztársaságba exportálunk — mondja a telepvezető. — Visszáru? Czinege József mosolyog. — Tegnap volt, ugyanis nem kaptunk vagont — válaszolja —, egyébként még soha nem fordult elő kifogás sem az áru minősége, sem a csomagolás ellen. Az almaszüret befejezését október közepére tervezték. Behiák-pusztán azonban a többlettermés eredményeként eltart a hónap végéig. — Az ilyen határidőt szívesen túllépjük — mondja Cernege József telepvezető. A Közúti Gépellátó Vállalat különleges képesítésű szakemberei a tavasszal kezdték meg a Szabadság-híd elöregedett részeinek, szegecseinek kicserélését, a híd felújítását. A korábbinál világosabb árnyalatúra festették a megfiatalított hídszakaszt. A tervek szerint egy hónap múlva már az egész kid új „ruhában” mutatkozik be a látogatóknak. (MTI fotó : Bara I. fel)