Zalai Hírlap, 1967. február (23. évfolyam, 27-49. szám)

1967-02-01 / 27. szám

LVilág proletárjai, egyesüljetek! »»AZ AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. évfolyam, 27. szám Ara­d SO fillér 1967. február 1., szerda Új mun­kam­ódszerekre, új munkastílusra van szükség A beszámoló a következők­ben a megye 1967. évi felada­tait taglalta. Hangsúlyozta, hogy a tavalyi sikeres eszten­dő jó alapokat biztosít az idei munkához.­­ A IX. pártkongresszus határozata, az új gazdasági mechanizmus bevezetésének előkészítése, s a népgazdasági terv célkitűzései új munka­­módszereket, új munkastílust igényelnek megyénk pártszer­vezeteitől és gazdasági veze­tőitől. Együttes feladatuk, hogy a népgazdasági célkitű­zésekből helyesen határozzák meg saját területük témava­­lóit. Politikai és gazdaságszer­vező munkájuk irányuljon el. A kambodzsai határ közelében bombáznak az amerikai repülők Taylor beszámolt Johnson­nak a délkelet-ázsiai helyzetről Saigon. (MTI). B–52-es bom­bázógépek hétfőn éjjel és ked­den támadást intéztek a kam­bodzsai határtól mindössze 8 kilométerre fekvő, illetve a Saigontól mintegy 560 kilomé­terre északra, a Kontum tar-­­tományban a feltételezett sza­badságharcos állások ellen.­­ Kedden hajnalban dél-viet-á­nami szabadságharcosok heves­­ tűz alá vettek két amerikai ak­­­nakutató hajót Saigontól 37 kilométerre délkeletre. Nem sokkal később három további hajót támadtak meg. Washington­ (MTI). Az ame­rikai hadügyminisztérium hét­főn bejelentette, hogy július­tól kezdődően újabb 2229 or­vost hívnak be katonai szolgá­latra. Maxwell Taylor, az Egyesült Államok volt dél-vietnami nagykövete, aki a napokban tért vissza 11 napos dél-viet­nami és más délkelet-ázsiai országokban tett körútjáról, hétfőn jelentést tett Johnson elnöknek utazásáról. Taylor a találkozó után tartott sajtóér­tekezletén ismét felelevenítet­te kedvenc gondolatát, amely­nek értelmében alá kellene aknázni Haiphong kikötőjét, hogy „ily módon fokozzák a nyomást Észak-Vietnamra”. A volt nagykövet hozzátette, vé­leménye szerint további ame­rikai erők bevetésére van szükség Vietnamban. Hanoi. (MTI). Huynh Tan Phat, a DNFF Központi Bi­zottsága Elnökségének elnök­­helyettese a Felszabadulás hír­­ügynökségnek adott nyilatko­zatában többek között kijelen­tette: Dél-Vietnam népe hatá­rozottan követeli az Egyesült Államok kormányától, hogy haladéktalanul, és feltétel nél­kül szüntesse be a VDK bom­bázását, valamint az ország el­len irányuló más katonai ak­ciókat. Követelte az Egyesült Álla­moktól, hogy a dél-vietnami nép egyetlen igazi képviselőjé­nek ismerje el a Nemzeti Frontot A tavalyi sikeres esztendő jó alapokat nyújt az idei feladatok megoldásához Ülést tartott az MSZMP Zala megyei bizottsága Tegnap Zalaegerszegen a megyei pártszék­ház tanács­kozó termében ülést tartott az MSZMP Zala megyei Bizott­sága. Az ülés két napirendi pontot tárgyalt: 1. Zala megye 1966. évi gazdasági munkájának érté­kelése és az 1967. évi név­gazdasági tervből adódó fel­adatok. Előadó: Tóth Lajos, a megyei pártbizottság t­tikára. 2. Tájékoztató az országgyű­A beszámoló — értékelve a megye 1966. évi gazdálkodását — kiemelte, hogy a népgazda­ság eredményeihez hasonlóan Zalában is jól hajtottuk végre a har­madik ötéves terv első évének főbb gazdasági fel­adatait. A megye szocialista ipara túl­teljesítette termelési előirány­zatát. Az olajipar 6,8, az egyéb minisztériumi ipar 8,4, a ta­nácsi ipar 3,4, az építőipar 8,1, a szövetkezeti ipar 3,7 száza­lékkal termelt többet a terve­zettnél. Az eredmény értékét növeli, hogy a túlteljesítések a szükségletek fedezésére szol­gáltak, készletfelhalmozódás nem származott a többterme­lésből. Eredmény­ volt az üzemek exporttevékenysége is, s 26,8 százalékkal meghaladta a ter­vezett színvonalat. A szövet­kezeti ipar például közel négyszeresére, a tejipar két­szeresére teljesítette export­tervét. Kiemelkedett a ruha­gyár 21 százalékos exportnö­­vekedése, melynek eredménye­ként a vállalat termelésének lési képviselő- és tanácsválasz­tások előkészítésének eddigi tapasztalatairól. Előadó: Dr. Török Lajos, a megyei tanács vb. elnöke. Varga Gyula elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára nyitotta meg az ülést, majd az elfogadott napirendnek megfelelően Tóth Lajos elv­társ mondta el be­számolóját, ma már közel 50 százaléka az országhatáron túlra kerül. A beszámoló ezután részle­tesen elemezte az egyes ipar­vállalatok tavalyi munkáját, amelyet általában dicséretes­nek minősített.­­ A gazdálkodási fegyelem javulását mutatja, hogy a ter­melékenység az olajbányászat kivételével kedvezően alakult. A Dunántúli Kőolajipari Gép­gyárban 3,1, a Zalaegerszegi Ruhagyárban 13, a tanácsi iparban 9, az építőiparban 6, a szövetkezeti iparban 11 szá­zalékkal volt magasabb az egy főre jutó termelés az előző évinél — mondotta Tóth La­jos elvtárs. Az ipari termelés gazdasá­gosságának javulását érzékel­tetve a beszámoló kiemelte, hogy a ruhagyár közel 10, a Dunántúli Kőolaj- és Földgáz­­termelő Vállalat 20, a Dunán­túli Kőolajipari Gépgyár 2, a tanácsi ipar 9 millió forinttal több nyereséget hozott a ter­vezettnél, s mindez kedvezően befolyásolja a dolgozóknak kifizetendő nyereségrészese­dést.­sősorban a központi gazdaság­politika megvalósítására, ugyanakkor legyen figyelem­mel a helyi problémák meg­oldására is — mondotta Tóth Lajos elvtárs, majd így foly­tatta­m. A tervutasításos rend­szer kötöttségei ez évben to­vább csökkentek. Ez az önálló­ság, az egyszemélyi felelős ve­zetés növekedését jelenti. A pártszervezetek koordináló munkájának fejlesztésével is elő kell segíteni, hogy a vál­lalati önállósággal az egysze­mélyi felelős vezetés, valamint az üzemi és szövetkezeti de­mokrácia együtt fejlődjön. Az egyes iparágak főbb fel­adatainak elemzése után a be­ruházási tervekről szólott a beszámoló.­­ A megye gazdasági fejlő­désének ez évben is kulcskér­dése a beruházási munka. A bejelentett építési igények már most meghaladják a me­gye építőipari kapacitásit. Ezért egyrészt az építőiparban erőteljes műszaki fejlesztéssel, munka- és üzemszervezéssel, a helyi lehetőségek nagyobb hasznosításával kell törekedni az építési igények és az építő­ipari kapacitás közötti felgynő­­ség csökkentésére, másrészt több beruházást nem kezdünk meg ebben az évben — hang­súlyozta az előadó. A harmadik ötéves tervben több fontos létesítmény építé­se szerepel, amelyek előzetes felmérés szerinti építőipari igénye mintegy 800 millió fo­rint. E beruházások indítása mind az ötéves terv negyedik —ötödik évére esne, s ez nagy­fokú munkatorlódást okozna. Ezért szükséges, hogy az előkészítésben előreha­ladott üveggyári és fedél­­lemezgyári beruházás épí­tésének megkezdése még ez évben megtörténjen. A megye közlekedési hely­zetének javítására több mint 30 millió forint értékű útépítés lesz az idén megyénkben és a hidak korszerűsítésére elő­irányzatii összeg 8 millió fo­rint. Előkészítésre kerül idén a harmadik ötéves tervben szereplő korszerűsítés a Zalaegerszeg—rédicsi vas­útvonalon. Nagy gondot kell fordítani a zalaegerszegi gépkocsi szerviz, az autóközlekedési vállalat és a Közúti Üzemi Vállalat új telephelyének, valamint a nagykanizsai MÁVAUT pálya­udvar építésének előkészíté­sére . A lakossági ellátás leg­fontosabb területe a kereske­delem — mondotta ezután a szónok­­. Az igények jobb ki­elégítése érdekében fel kell oldani a kereskedelmi szervek közti merev területi elhatáro­lást, hogy lehetővé váljon az egészséges verseny kibonta­koztatása. A kereskedelmi szervek legyenek közvetítői a lakossági igényeknek a ter­melő vállalatok felé és jó piac­kutató munkával derítsék fel a területi és szezonárus igé­nyeket, törekedjenek a helyi árualapból is a megye szük­ségleteinek választékosabb ki­elégítésére. Jelentős több term­elés minden iparágban Sikeres évet zárt a mezőgazdaság is Beszámolójának következő részében a megye mezőgazda­,­sági termelésének elmúlt évi alakulását elemezte a megyei pártbizottság titkára. A­­nö­vénytermelés és az állatte­nyésztés hozamainak növeke­dése a felvásárlási előirányza­tok főbb cikkeinek teljesítése, illetve túlteljesítése, a megye kedvezőbb abrak- és szálas­­takarmány ellátottsága bizo­nyítja, hogy a megye mezőgazdasága is sikeresen zárta az 1966-os évet. A növénytermelés kiemelkedő átlagterméseket hozott kenyér­­gabonából, kukoricából, bur­gonyáiból, cukorrépából, takar­mánygabonából annak ellené­re, hogy nem mindig volt ked­vező az időjárás.­­ A kenyérgabona betaka­rításánál holdanként 1—2 má­zsa volt a szemveszteség és a rostlen minősége is leromlott, aminek következményeként több mint 7 millió forinttal kevesebbet kaptak ezért a ter­mékükért a termelőszövetkeze­tek. Az időjáráson túl szerve­zetlenség is hozzájárult ezek­hez a kiesésekhez, hiszen több tsz a­len forgatást nem vé­gezte el időben, illetve késle­kedett az aratási munkákkal — mondotta a szónok. Az állattenyésztés eredmé­nyeiről szólva megállapította a beszámoló, hogy az 1966. ja­nuár 1-ével végrehajtott fel­vásárlási áremelés különösen a szarvasmarha hizlalásra ösz­tönzött és a megye nem tudott meg­felelő fejlődést elérni a tejtermelés növelésében. Ugyanakkor a mezőgazdasági üzemek és a háztáji gazdasá­gok is az alacsony jövedelme­zőség és a gyenge takarmány­­termés miatt csökkentették a sertés-, illetve az anyakoca létszámot és sok tsz-ben a na­gyobb jövedelmet biztosító ba­romfi hizlalásra tértek át. Ez­zel kapcsolatban hangsúlyozta Tóth Lajos elvtárs: " A lak­osság elsősorban sertéshúst fogyaszt, s ezt az igényt ki is kell elégíteni. Ezért a sertéstenyésztés és hiz­lalás fejlesztésére ösztönző in­tézkedéseket kell tenni ebben az évben. Folytassuk tovább a kongresszusi versenyt A mezőgazdaság feladatairól szólva elsősorban a kenyérga­bona vetések ápolására, a gon­dos betakarításra hívott fel a beszámoló és következő leg­fontosabb feladatként a nö­vénytermelés további gépesí­tésének fontosságát emelte ki. Különösen a rétek termésének, vala­mint a kukorica, a cukor­répa és a burgonya beta­karításának gépesítése szükséges. A növénytermelésen belül to­vábbra is, fő feladat a takar­mánytermő növények vetéste­rületének növelése és hoza­mainak emelése, hogy a me­gye legfontosabb gazdasági ágához, az állattenyésztéshez szükséges takarmányt minél nagyobb mértékben megter­melhessük. Az állattenyésztésben to­vábbra is a szarvasmarha­tenyésztés javítása az elsődle­­ges, de ugyanakkor nem sza­bad elfeledkezni a sertéste­nyésztésről sem. A baromfi­­tenyésztésben lényeges előre­haladásra a közeli években nincs szükség. A továbbiakban a már meg­jelent agrárpolitikai intézke­dések jelentőségét méltatta a szónok és felhívta a figyelmet a termelőszövetkezetek első országos kongresszusának jó előkészítésére. Majd a követ­kezőket mondotta: " A szocialista brigádok, a munkaversenyben résztvevő dolgozók a IX. pártkongresz­­szus tiszteletére indított mun­kaversenyben bizonyították, hogy egyetértenek a párt gazdaságpolitikájával, támo­gatják annak megvalósítását. Ezt igazgat­ja a 120 millió fo­rintot is meghaladó és túltel­jesített kongresszusi verseny­felajánlás. Pártszervezeteink és tömegszervezeteink bizto­sítsák a megfelelő folytatást, segítsék a munkaverseny fo­lyamatos továbbvitelét és a Nagy Októberi Szocialista Fér­(F­oly­tatás a 2. oldalon.) 1969-re dieselesítik a Budapest-Nagykanizsa közötti vasúti közlekedést A közlekedés- és postaügyi miniszter látogatása N­agykanizsán Dr. Csanádi György közle­kedés- és postaügyi miniszter tegnap Nagykanizsára látoga­tott. A minisztert elkísérte út­jára dr. Szabó Tibor, a MÁV pécsi igazgatóságának vezető­je. A vendégeket Vándor László, a városi pártbizottság első titkára, Nagy Lajos, a vá­rosi tanács elnöke, Varga Jó­­zsefné országgyűlési képviselő és a város más vezetői fogad­ták. Dr. Csanádi György a dél­utáni órákban részt vett és beszédet mondott a vasutas dolgozók pártnapján, melyet a Kodály Zoltán művelődési ott­honban rendeztek meg. A pártnap után a miniszter és a pécsi igazgatóság vezetője a vasúti csomóponton szakmai kérdésekről beszélgetett a szolgálati vezetőkkel, valamint az üzemi pártbizottság tagjai­val. Dr. Csanádi György közle­kedés- és postaügyi miniszter lapunk munkatársának kérdé­seire az alábbiakat válaszolta: — A Magyar Televízió adá­sai vételének javítása végett a harmadik ötéves tervben fel­építik a Zala megyei televíziós közvetítő és erősítő állomást. A főváros és Nagykanizsa kö­zötti vasúti közlekedés korsze­rűsítésének nagyszabású mun­kája megkezdődött. A vonal átépítése már folyamatban van. A vágányok kicserélésére azért van szükség, mert 1969- re ezen a vonalon megszüntet­jük a gőzmozdonyok közleke­dését, mind a személy, mind a tehervonatok vontatását kor­szerű Diesel-mozdonyok bo­nyolítják majd le. Ezzel ha­zánk egyik legrégibb vasútvo­nalának forgalmát a legjob­bak színvonalára emeljük. — Terveink között szerepel a fontos nemzetközi forgalmi feladatokat betöltő murake­­resztúri állomás korszerűsíté­se. Itt minden szállítási, ke­reskedelmi és egészségügyi igényt kielégítő állatkezelési létesítményeket építünk, vala­mint a forgalom gyorsabb le­bonyolítása érdekében több új vágányt fektetünk le. Ezt a munkát szakembereink már az idén megkezdik.­­ A nagykanizsai vasúti csomópont korszerűsítésére is szükség van. A bővítés tanul­mányterveinek elkészítését már megkezdték. A harmadik ötéves tervben eleget teszünk egy régi és jogos kérésnek: négy és félmillió forintos költ­séggel modern öltöző és fürdő épületet kapnak a nagykani­zsai fűtőház dolgozói — fejez­te be nyilatkozatát dr. Csaná­di György közlekedés- és pos­taügyi miniszter. Harminc család otthona lesz Az aránylag enyhe időjárás lehetővé teszi, hogy ne csak a téliesített munkahelyeken dol­gozzanak az építők. Zalaegers­zegen az Arany János utcában épülő kétszer 15 lakásos épít­kezésen is újból munkába ál­lik az Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Horváth Lajos kőműves brigádja és a helyiipari iskola építő tanulói már a harmadik szint külső falazá­sát végzik. (Kiss Ferenc felvétele)

Next