Zalai Hírlap, 1967. július (23. évfolyam, 153-177. szám)

1967-07-01 / 153. szám

■ fl * ,­.V. , V Világ proletárjai, egyesüljetek! v t­ v j ■■■■■■■ ..........................wnmESwi AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. évfolyam, 153. szám Ára­­ SO fillér 1967. július 1., szombat. H. &­­d­u , 2005. Folytatja munkáját a KISZ VII. kongresszusa Pénteken folytatta munká­ját a Magyar Kommunista If­júsági Szövetség VII. kong­resszusa. Részt vett a tanácsko­záson és az elnökségben fog­lalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára. Szirmai Ist­ván, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, továbbá Czinege Lajos honvédelmi miniszter, az MSZMP Politi­kai Bizottságának póttagja. Az elnöklő Molnár György, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára bejelentette, hogy a gyárak, üzemek, iskolák, in­tézmények, termelőszövetke­zetek fiataljai eddig csaknem 100 táviratban köszöntötték az ifjúkommunisták küldöt­teinek tanácskozását. A péntek reggeli ülésen el­sőként Kovács Sándor, a KISZ Borsod megyei Bizott­ságának első titkára szólalt fel. Azt fejtegette, hogy az if­júsági szövetség kommunista vonásainak erősítésével egy­idejűleg meg kell őrizni a KISZ tömegszervezeti jellegét is. Javasolta, hogy az alap­szervezetek lehetőleg eszten­dőnként értékeljék tagjaik te­vékenységét, mondjanak véle­ményt a fiatalok munkájáról. Fodor Margit, a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet KISZ-titkára a­ fászisi Ifjúság életéről szólt. Ács Mihály vá­jár, a Kossuth bánya KISZ- titkára a bányászfiatalok éle­téről, munkájáról beszélt.­ Rá­­czi Lívia Szolnok megyei kül­dött az iskolákban működő if­júsági alapszervezetek és a tanári testületek közötti sok­oldalú kapcsolatok fontossá­gát hangsúlyozta. Szarka Ru­dolf, a Dunai Vasmű KISZ- szervezetének csúcstitkára az ifjúmunkások brigád mozgal­mának, termelési akcióinak eredményéről szólt Elmon­dotta, hogy a Vasmű fiatal­jai már eddig 80 ezer forintot fizettek be a KISZ vietnami számlájára. Scheid­ Lajos, a madocsai Igazság Termelőszövetkezet elnöke után Vass János, az aj­kai timföldgyár és alumínium­­kohó vegyészmérnöke, majd Kurt Christensen, a Dán Kommunista Ifjúsági Szö­vetség vezetőségi tagja, Yrjö Paaianen, a Finn De­mokratikus Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának tagja, Francois Hilsum, a Francia Kommunista Ifjúsági Szövet­ség főtitkára köszöntötte a kongresszust, s vázolta ifjúsá­gi szövetségük munkáját. Ez­után Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Országos Elnökségé­nek titkára emelkedett szólás­ra, s többek között azt mon­dotta: — Szövetségünk munkájá­hoz a társadalom még foko­zottabb gondoskodását kérjük. Különösen a nagy városok­ban kevés a lehetőség a játék­ra. Nincsenek úttörőotthonok, ahol a gyermekek összejövete­leiket tarthatnák, a magas költségek miatt viszonylag ke­vés gyermek jut el táborba. Évek óta nem készült gyer­me­keknek való játékfilm, kevés tíz új nekik szóló korszerű dal, vers, regény. A tanácskozás emlékezetes percei következtek ezután: az úttörők követei köszöntötték az idősebb testvért, a KISZ-t, majd szünet következett. A szünet után az elnöklő Perger Lajos, a Győr megyei KISZ- titkár bejelentette, hogy a kö­vetkező felszólaló, Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, Ká­dár János, aki hosszan tartó nagy taps közben lépett a mikrofonhoz, az MSZMP Központi Bizottságának üd­vözletét tolmácsolta a KISZ VII. kongresszusának. Ezután ebédszünet követke­zett. A kongresszus délutáni ta­nácskozásán részt vett és az elnökségben helyet foglalt Pallai Árpád, az MSZMP KB titkára. Horváth István Győr megyei, Pálmai László Pest megyei, Szakács József Borsod megyei és Horváth Mária Veszprém megyei küldöttek felszólalása után kapott szót Bálint Valér olajmérnök, Zala megye küldötte. Felszólalásá­ban többek között elmondta, hogy a fiatal szakemberek túlnyomó többsége derekasan, elismerésre méltóan helyt áll a munkában, eredményeik azonban még szebbek lehetné­nek, ha több bizalmat kapná­nak szakmai vezetőiktől. Ezt követően Károly­i­ászló Szabolcs megyei és Ingics Já­nosné budapesti küldött szó­lalt fel, majd a külföldi kül­döttségek közül Kim Csang Szuk koreai, Eulogio Rodri­guez kubai, Jerzy Grzybczak lengyel, Nacag Dorzs mongol küldött üdvözölte a kongresz­­szust, majd Mojzes Jánosné, az ülés elnöke ismertette az illegális Német Kommunista Párt Központi Bizottságának a kongresszushoz intézett üze­netét. Felszólalt még Bart­a István Hajdú megyei, Sebestyén Já­nos Heves megyei, Sips Sán­dor Vas megyei küldött, majd Walter Rudert nyugatberlini, Michel Figarelli olasz, Ion Po­­pescu román, Philippe Mail- Wrd svájci és Fausto Saba­­tucci olasz delegátus üdvözölte a kongresszust. A külföldi küldöttek felszó­lalásai után az elnöklő Mojzer Jánosné bezárta az ülést és be­jelentette, hogy szombaton reg­gel 8 óra 30 perckor folytatják a tanácskozást. A KISZ Központi Bizottsága pénteken este az Ifjúsági Park­ban bált rendezett a kongresz­­szus résztvevőinek tiszteletére. ★ A kongresszusi küldöttek egy csoportja Szovjet akadémikus vendégeink látogatása üzemekben,egyetemeken A hazánkban tartózkodó szovjet akadémikus küldött­ség vezetője, M. V. Keldis aka­démikus, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia elnöke pénte­ken délelőtt a Mechanikai Mérőműszerek Gyárába láto­gatott. N. K. Kocsetkov pro­­fesiszor ugyanebben az időben a Reanal Finomvegyszer Gyá­rat kereste fel, majd együtt ellátogattak a Nemzeti Galé­riába, és a Parlament neveze­tességeivel ismerkedtek. P. N. Fedoszejev akadémikus a Párttörténeti Intézetbe láto­gatott, ahol a vendéget Vas Henrik, az intézet igazgatója üdvözölte. A baráti beszélge­tésen részt vett Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja. M. N. Zsavoronkov akadé­mikus pénteken dr. Korach Mór akadémikus kíséretében meglátogatta a Veszprémi Vegyipari Egyetemet, amely­nek 1962 óta díszdoktora. A szovjet akadémikus délután felkereste az akadémia mű­szaki kémiai kutató intézetének veszprémi részlegét, ahol dr. Polinszky Károly, művelődés­­ügyi miniszterhelyettes kö­szöntötte. N. G. Bászov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Nobel-díjas tagja pénteken visszautazott Moszkvába. (MTI). 1968 január 1-én megalakul az Autóközlekedési Tröszt Kiss Dezső közlekedési és postaügyi miniszterhelyettes tájékoztatója Pénteken az Autóklubban Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes felavatta az autóközlekedés öt­venhat, idén végzett új forgal­mi tisztjét, akik a jövőben a KPM autóközlekedési vezér­­igazgatóság irányítása alá tar­tozó budapesti és vidéki válla­latoknál teljesítenek szolgála­tot. A miniszterhelyettes közölte, hogy január 1-én megalakul az Autóközlekedési Tröszt, mely­­anyagi eszközök állnak rendelkezésére a nagy fejlesz­­program végrehajtásához. Országos jellegű kérdésekben a tröszt dönt, és határozatai utasítás­t jelentenek a vállala­toknak. Viszont a vállalatok nagy önállóságot kapnak terü­letük fuvarozási igényeinek ki­elégítésére. Nyomatékosan aláhúzta a miniszterhelyettes, hogy lénye­gesen többet kell törődni a személyszállítással. Gondos szervező munkával el kell ér­ni, hogy pontosan közlekedje­nek az autóbuszok, a forgalmi személyzet jobban szolgálja az utasok kényelmét. (MTI) Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának nagytermében tanácskozik a KISZ kongresszusa, amelynek elnökségében helyet foglalt Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának első titkára és Kárpáti Sándor, a KISZ KB titkára. A falusi értelmiség helyzetéről tárgyalt tegnapi ülésén a Hazafias Népfront megyei bizottsága Tegnap délelőtt Zalaeger­szegen a Megyei Művelődési Ház tanácskozó termében ülést tartott a Hazafias Népfront Zala megyei Bizottsága. A megnyitó szavak után dr. He­tes Ferenc, megyei elnök ter­jesztette elő az elnökség be­számolóját. — Az értelmiség szerepe a gazdasági egységek irányításá­ban, a termelőszövetkezeti gaz­daságok eredményeinek foko­zásában, a közoktatás a nép­művelés és az egészségügy te­rületén olyan tényező, amelyet feltétlenül nagy figyelemmel kell kísérni — mondotta be­vezetőjében. A falusi értelmiség létszáma 1960-hoz viszonyítva megyénk­ben közel kétszeresére emelke­dett. Az értelmiség nemcsak számban növekedett, hanem politikai, ideológiai szinten is. Meg­említette, hogy az értel­miségiek közel 30 százaléka fa­lun dolgozik, de nem lakik fa­lun. Példaként említette az ag­rárszakembereket, akiknek száma megyénkben 745 fő, s ebből 154-en 25 kilométernél nagyobb távolságra laknak munkahelyüktől.­­ Számos értelmiséginek még ma sincs meg a szükséges marxista műveltsége, s ez alól sok pedagógus sem kivétel. Meg kell állapítanunk, hogy a meglévő hiányosságokért nem­csak az értelmiségiek okolha­tók. A különböző társadalmi szervek, így a mi munkánkban sem volt eléggé következetes törekvés a velük való foglal­kozásra. Ha a jövőben kölcsön­­ösen megtaláljuk a kellő han­­got, még több értelmiségi dol­gozót vonhatunk be céljaink megvalósításába. Az elnök részletes beszámo­lója után tartalmas vita kö­vetkezett. A felszólaló bizott­sági tagok közül Szerdahelyi Károly, a ZALATERV főmér­nöke a falusi értelmiség egy­mástól való elkülönüléséről beszélt. Szabó Károly, a Balti Állami Gazdaság főagronómu­­sa az agrár­értelmiség helyze­téről szólva hangsúlyozta, hogy le kell telepíteni őket munka­helyükön, lakást kell a részük­re biztosítani. Különösen a termelőszövetkezeti szakembe­rek létét jelölte bizonytalan­nak, akiknek bármikor fel­mondhat a tagság, vagy el­küldheti őket az elnök. Érdekes dolgot említett meg Varga János üzemi munkás, aki Lispeszentadorjánon lakik. — A Hazafias Népfront nem tud mindent elvégezni az ér­telmiség nélkül. Munkánkhoz szükségünk van a segítségükre, de ezt nem mindig kapjuk meg. Fordult elő olyan eset is, hogy inkább beültek gépkocsi­jukba és elmentek hazulról, csak hogy ne kelljen a nép­front rendezvényen részt ven­niük. Szabó Vid zalaapáti mező­gazdasági mérnök a férjek második műszakjáról szólva elmondotta, hogy nem anyagi plusz miatt tart baromfit, ker­tészkedik a falusi értelmiség, hanem azért, mert a falu ellá­tatlansága miatt erre rákény­szerül. Ha nem kellene ezzel foglalkozniuk, sokkal több idejük lenne a falu életét elő­segítő tevékenységre. Felszólalt a tanácskozáson dr. Török Lajos, a megyei ta­nács vb. elnöke is. — Alapjában nem kell elvá­lasztani a falusi és a városi ér­telmiséget egymástól, de az adottságok mégis mások. Ami­kor bíráljuk a falusiakat, meg kell vallanunk azt is, hogy a városi értelmiség egy része sokkal jobban elkülönül a köz­élettől, mint a falusi, de ezt nem lehet észrevenni — mon­dotta többek között a megyei tanács elnöke. Felszólalt Újvári Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára is. Leszögezte, hogy az utóbbi években sokat fejlődött ideológiailag, politikailag a fa­lusi értelmiség. — Az értelmiség befolyása jelentősebb, mint a létszáma. A mi értelmiségünk alapjában véve szocialista értelmiség, a Marxizmus—Leninismus Esti Egyetemet is zömmel értelmi­ségiek végzik. A legfőbb fel­adatuk — és az értelmiség túl­nyomó többsége ezen munkál­kodik — a szocializmus teljes felépítésének elősegítése. A Hazafias Népfront me­gyei bizottságának ülése Veiczi Ferencnek, a megyei bizottság titkárának zárszavával ért vé­get " . .­­. . . Megyeszerte aratják az őszi árpát Számos tsz-ben a tervezettnél magasabb a termés A nagykanizsai járásban most már­­tömegesen, de a többiben is egyre több szövet­kezetben aratják az őszi árpát, örvendetes, hogy már a lenti járásban — Szécsiszigeten, No­­vámn, Csesztregen és Lentiben — is hozzáfogtak ehhez a munkához. Szíva József, a szentpéterúri tsz elnöke elmondotta, hogy a rendrevágóik napok óta dol­goznak, sőt munkába álltak már a kombájnjaik­ is. Kovács Károly, a letenyei Kossuth Termelőszövetkezet elnöke ugyancsak azt újságolja, hogy az őszi árpa betakarítása Jává­­­ban folyik szövetkezetükben. Nagy kaporn­akon — a kezdeti zökkenő után — két kombájn dolgozik a 400 hold őszi árpá­ban. A zalaszentbalázsi közös gaz­daság Vízvári-dűlőjében a hét elején indultak a gépek. Két szovjet kombájn vágja-csépeli az őszi árpát. Csizmadia Zol­tán és ifjú Csurkó Károly komikájnosok 260 hold őszi, il­letve 70 hold tavaszi árpa ter­­mését takarítják be. Tóth István, Szabó Sándor és Pintér Antal vontatóvezetők közvetlenül a villanypostákhoz szállítják a termést, amit tisz­títás után — gabonafúvók se­gítségével — nyomban a mag­tárba juttatnak, mivel a szem szárítására nincs szükség. Miklósfán szintén hétfő óta dolgoznak a kombájnok. A gazdaság vezetői a leggyen­gébb termést ígérő táblába ál­lították a gépeket. A hozam áránál meglepőbb: a learatott, elcsépelt területről 15—16 má­zsás átlagtermést takarítot­tak be. A szövetkezet egyébként azt a gyakorlatot követi, hogy az árpát azonnal — a tagságnak járó részen és vetőmagon kí­vül — beszállíttatja a gabona­felvásárló vállalat nagykani­zsai telepére. Az első szállít­mányt már át is adták. Szollár József tsz-el­nök el­mondta még, hogy búzából 12 vagonnal tisztíttatnak a válla­lattal. Keveslik különben a két kombájnt, a csesztregiek aratócséplői közül még kettő­­nek-háromnak tudnának mun­kát biztosítani. A nagyrécsei szövetkezet 130 höld perjés őszi árpát vágat rendre. A rendrevágott takar­mánygabonát egyetlen nap alatt elcsépelik, utána pedig 115 holdról közvetlenül taka­­ríttatják be a termést. Jáger Ferenc tsz-elnök szerint a ho­zam egy mázsával haladja meg a tervezettet. Az árpa és a kenyérgabona aratása közti párnapos szüne­tet arra használják fel, hogy a még kint levő 50 hold réti­széna termését behordják. Ez­után tiszta lappal kezdhetik a nagy aratást, a búza betakarí­tását. A zalaszentjakabi tsz-ben kedden délután egy kombájn­nal kezdték a 66 hold őszi ár­pa vágását. Hermann László agronómus elmondta, hogy a holdanként tervezett 12 mázsa helyett 14—15 mázsát takarí­tanak be. Az aratással párhuzamosan gyűjtik és hordják a rétiszé­nát. A jövő hét végéig, mire beérik a búzájuk, lényegében kazalba kerül a széna, és a kenyérgabona betakarításához teljes erővel foghatnak hozzá.

Next