Zalai Hírlap, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-01 / 206. szám

tíz új tanév elé ismét megkezdődött egy is­kolaév. A diákoknak az egyik szeptember olyannak tűnik, mint a másik, hiszen ismét vége a nyári szabadságnak, is­­mét tanultak ke­ll. Valójában ez a szeptember mégis más, mégis új mind nekik, mind szüleiknek és tanáraiknak, ta­nítóiknak. A gimnáziumokban megkezdődött a reform­ tan­ter­vek és tankönyvek bevezetésé­nek harmadik, utolsó előtti szakasza; az idén megindul az úgynevezett emeltszintű szak­munkásképzésre épülő esti szakközépiskolai oktatás, és to­vább korszerűsödik a nappali szakközép­iskola. Nagy hatással lesz az iskolai munkára a gaz­dasági reform is, hiszen lénye­ges tananyagbeli változtatáso­kat hoz — elsősorban a köz­­gazdasági szakközép­iskolák­ban, és megnöveli a tanácsok hatáskörét, s kell-e bizonygat­ni, hogy ez milyen sok lehető­séget nyújt az oktatás és a nevelés színvonalának emelé­séhez. E változásokból eredő fela­datok jobb elvégzéséhez az idén tovább javultak az iskolai munka feltételei. Lényegében megszűnt az évek óta tartó krónikus pedagógushiány Sok új iskola és tantere­m épült, a régebbieknek pedig korszerű­södött a felszerelése, s ha csu­pán kis mértékben is, de bő­vült a kollégiumi hálózat, ja­vultak a falu­si, tanyai gyere­kek tanulási körülményei. A tavalyinál sokkal­ inkább­ meg­van tehát a lehetőség arra, hogy a nevelés és az oktatás tényleges műhelyeiben, az is­kolákban előbbre lépjenek a re­form megvalósításában. Mert a korszerűsítés sikere elsősor­ban a tanintézményeken, a pedagógusokon múlik, hiszen az új tantervek és tankönyvek inkább csak a kereteket, a le­hetőségeket biztosítják. A ne­velőknek kell a részletekben is gyakorlattá formáln­iok azo­kat az alapelveket, amelyeket a reform során célul tűztünk az oktatás és a nevelés elé. Az ő feladatuk, hogy a fiata­lok jól felkészüljenek az élet­re, beilleszkedjenek a közös­ségbe, s megszerezzék azt a képességet és készséget, hogy önmagukat és környezetüket állandóan formálják, s megsze­ressék a rendszeres munnkát, majdan pedig hivatásukat. E munkát azonban csak a szülők és az ifjúsági szerveze­tek hatékony segítségével le­het elvégezni. De a szülők és a pedagógusok közti kapcsolatok ma még gyakran formálisak, az együttműködés az esetek többségében csupán a szülői értekezletekre és a rossz ta­nuló, rossz magatartása gye­rekek anyjának vagy apjának az iskolába hívására korláto­zódik. Ha nincs különösebb baj, általában nem keresik egymást a szülők és a peda­gógusok, pedig a családi és az iskolai nevelés összhangjának megteremtése állandó kapcso­latokat igényelnek. A pedagógusok és a szülők közti együttműködés éppoly bonyolult, kényes és törékeny, mint általában minden emberi kapcsolat. Ezeket a köteléke­ket természetüknél fogva ne­héz, szinte lehetetlen rendse­tekkel szabályozni. Az előírá­soknak megfelelően látogat­hatja a pedagógus a családo­kat, tarthat a szülői értekez­leteken előadásokat az otthon és az iskola kapcsolatáról,­­ de mindezek aligha eredmé­nyeznek bármit is, ha hiány­zik az, amit semmiféle utasí­tás nem pótolhat: az a szán­dék, hogy valóban közelebb kerüljön egymáshoz az iskola és a szülői ház. De mindez vonatkozik a szü­lőkre is. Ha nem segítőtársnak tekintik a pedagógusokat, ha­nem csupán neveléssel és ok­tatással foglalkozó állami al­kalmazottaknak, akik­től hiva­tásuk keretein belül számon lehet kérni az előírtakat, akkor kapcsolatuk ridegebb lesz, s eznnek következtében az egész nevel­őmunka­­ hatástalanabb. Az iskolai munkáihoz nyugodt légkörre van szükség, hiszen a pedagógusok is érzékenyen reagálnak az őket ért hatá­sokra. ők is kizökkennek mun­kájuk ritmusából az elégtelen emberi — sőt, ebben az eset­ben munkatársi! — kapcsola­tok miatt. S megfordítva, ők is szárnyakat kaphatnak, ha tevékenységüket jóindulatúan ítélik meg, s partnerüktől — a szülőktől! — segítséget kap­hatnak a fiatalok formálásá­hoz. Az utóbbi években az úttörő mozgalom és a KISZ is mind több segítséget nyújt a neve­léshez. A kevésbé formális, valóban tartalmas mozgalmi jellegű tevékenységgel peda­gógiailag értékes hozzájárulást adnak a szocialista iskola ki­alakításához. Az ifjúsági moz­galmak ma már mind jobban elismert, nélkülözhetetlen se­gítőtársai a pedagógusoknak és a szülőknek, nagy szerepük van abban, hogy tudásban ala­posabb, magatartásban és szemléletben pedig komolyabb, felelősségteljesebb lesz az ifjú­ság.­­" Ezekben a napokban csak­nem kétmillió általános és kö­zépiskolás, valamint szakmun­kás tanuló kezdi meg tanul­mányait. Ennyi gyerekkel, fia­tallal kell foglalkozzok a pe­dagógusoknak. Elengedhetetle­nül fontos tehát, hogy az­­ok­tatás és a nevelés kérdéseivel még odaadóbban törődjenek az állami és a társadalmi szer­vek is. Járuljanak hozzá mind sokoldalúbban az iskolák fej­lesztéséhez, az oktatási reform sikeréhez, s mindenekelőtt a nyugodt, kapkodás nélküli oktatói-nevelői tevékenység megteremtéséhez, hiszen a tét óriási: ifjúságunk jövője f. fc. Világ proletárjai, egyesüljetek! IÁIM UJ-riSkwm AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIi. évfolyam, 206. szám Ára : SO fillér 1961. szeptember 1., péntek A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A mező­­gazdasági és élelmezésügyi és az igazságügyminiszter előter­jesztette a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekről, vala­mint a földtulajdon és a föld­­használat továbbfejlesztéséről szóló törvények tervezetét. Ezeket a kormány június 22-i ülésén már megtárgyalta, majd az országgyűlés állandó bizottságainak javaslatait és észrevételeit figyelembe véve az előterjesztők több vonatko­zásban módosították. A kor­mány a két törvény tervezetét megvitatta, elfogadta, s úgy határozott, hogy az országgyű­lés elé terjeszti. A pénzügyminiszter benyúj­totta a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjének szabá­lyozásáról szóló törvényerejű rendelet tervezetét. A Minisz­tertanács úgy határozott, hogy a tervezetet a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa elé ter­ Az Országos Tervhivatal el­nökének előterjesztése alapján a kormány megvitatta és elfo­gadta az 1968. évi népgazda­sági terv kidolgozásának alap­jául szolgáló főbb célkitűzése­ket és irányelveket. A pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter javaslatai alapján a kormány határoza­tot és rendeletet hozott a me­zőgazdasági üzemek jövede­lemszabályozási rendszeréről, továbbá a földadóról, vala­mint a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek jövedelem­adójáról. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter jelentést tett a nyári mezőgazdasági munkák végrehajtásáról és az őszi munkákra való felkészü­lésről. A kormány a jelentést tudomásul vette. Elismerését és köszönetét fejezte ki a m­e­zőgazdasági üzemek, a felvá­sárló vállalatok dolgozóinak és mindazoknak, akik odaadó munkájukkal elérték, illetve előmozdították, hogy a búza holdankénti átlagtermése meg­haladta a 14 mázsát, s bár a vetésterület a felszabadulás előttihez képest kereken 1 , millió holddal kevesebb, ez a­­ termés újig fedezi a lakosság teljes ellátását. A kormány­­ kötelezte az illetékes minisz-­ tereket és az országos hatás-­­ körű szervek vezetőit, hogy az őszi munkák sikeres elvégző-­é­séhez szükséges intézkedése-­­­ket tegyék meg. Felkéri a me-­­­zőgazdaság és valamennyi érintett vállalat, intézmény és szervezet dolgozóit: tegyenek meg mindent a kapásnövé­­­­nyek, a szőlő és a gyümölcs eredményes betakarításáért és feldolgozásáért, s az őszi munkák gondos elvégzésével biztosítsák a jövő évi megfele­lő termés feltételeit. A Minisztertanács az orszá­gos műszaki fejlesztési bizott­ság elnökének előterjesztése alapján módosította a bizott­ság szervezetéről és működé­séről szóló, 1962-ben kiadott határozatát. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Fennmarad, de módosul a mezőgazdasági üzemek állami támogatása A mezőgazdasági nagyüze­mek jövedelemszabályozási rendszeréről, kormányhatáro­zat egységes szerkezetben fog­lalja össze a mezőgazdasági nagyüzemek (termelőszövetke­zeteknek, állami gazdaságok­nak egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek közös gazdasá­gainak) a gazdaságirányítás új rendszerében érvényesülő támogatási, anyagi érdekelt­ségi és adózási rendszerét. Az alkalmazásra kerülő ár­­támogatási rendszer alapvető célkitűzése, hogy a mezőgaz­dasági üzemek beszerzési ár­színvonala számottevően ne emelkedjék. A kormányhatá­rozat fontos intézkedése, hogy a mezőgazdaság gépesítéssel kapcsolatos költségei, az új gépek és a pótalkatrészek be­szerzési árai, valamint a gép­javítás és gépi munka díjai számottevően nem emelked­hetnek. A növényvédő- és gyomirtószerek 1968. évi be­szerzési árszintjét valameny­­nyi mezőgazdasági felhaszná­ló részére egységesen határoz­zák meg. A mezőgazdasági nagyüze­mek beruházásainak támoga­tása a jövőben is fennmarad, de az eddig férőhelyenként és az ültetvényeknél katasztrá­­lis holdanként meghatározott támogatást a jövőben a beru­házások költségének százalé­kában kell meghatározni. A gazdaságpolitika érvénye­sítése érdekében az ártámoga­tás mértéke különböző lesz. Például 70 százalékos az ár­támogatás a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés épületeire, az ültetvények közül a cse­resznye, a meggy, a kajszi és a bogyós gyümölcsök, vala­mint a történelmi borvidéke­­ken végzett minőségi borsző­lő-telepítésekre ; 50 százalé­kos a támogatás az öntözőte­lepeik létesítése, a feldolgo­zó- és tárolóépületek, vala­mint az üzemi járulékos be­ruházások megvalósítása ese­tén: 30 százalékos a támoga­tás például a csemegeszőlő és az egyéb gyümölcstelepítések után. Nem nyújtható támoga­tás például őszibarack és té­­lialma-telepítések után. Előtérben az állattenyésztés 1968-tól kezdve a termelő­­szövetkezetek a jelenlegi tá­mogatás helyett a közös tu­lajdonban levő tehenek és előhasi üszők élveszületett borjai után egységesen 2000 forint állami támogatást kap­nak. Az állami gazdaságok szarvasmarhatartását az érté­kesített tej mennyisége és az értékesített vágó- és hízott­marha árbevétele után meg­állapított ártámogatással kell segíteni. Fontos népgazdasági érdek a háztáji, a kisegítő és az egyéni gazdaságok szarvas­­marha állományának fenntar­tása és fejlesztése. Ezért csak a gazdaságok adás-vételi szer­ződés keretében a jelenlegi 3000 forintos támogatással szemben 5000 forintos árked­vezménnyel vásárolhatnak vemhes üszőt. Az 1968-tól alkalmazásra kerülő földadó-rendelet sze­rint az adózók köre bővül, mert a rendelkezés többek között az állami gazdaságokra is kiterjed. A földadó tovább­ra is a föld­kataszteri tiszta jövedelmét veszi alapul, de mértéke a közös gazdaságok­ra nézve a föld minőségét jel­ző átlagos aranykorona-érték szerint differenciáltan kerül megállapításra. A földadó-kulcsok a föld értékével együtt arányosan növekednek. Az a gazdaság, amelynek egy holdjára eső aranykorona-érték 4-nél ke­vesebb, mentesül a földadó fi­zetése alól. A földadót pénz­ben kell fizetni. A jövedelemadó a termelő­­szövetkezetekben továbbra is a tagok részesedése alapján kerül kivetésre, 6 százalékos adókulcs alkalmazásával. A termelőszövetkezeti al­kalmazottak bére után 1968. január 1-től 17 százalékos tár­sadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Ülést tartott az MSZMP Zala megyei Bizottsága Baranyai János elvtársat a megyei pártbizottság titkárának választották Az MSZMP Zala megyei Bizottsága csütörtökön a me­gyei pártbizottság székházá­ban ülést tartott. Az ülésen megjelent Szegedi József elv­társ, az MSZMP Központi Bi­zottsága alosztályvezetője is. A tanácskozást Újvári Sándor elvtárs, a megyei pártbizott­ság titkára nyitotta meg. A pártbizottsági ülés az el­ső napirendi pontban a me­gyei pártvégrehajtó bizottság „A káder- és a személyzeti ■munka, helyzete és feladatai Zala megyében” című beszá­molóját vitatta meg, amit Varga Gyula elvtárs, a me­gyei pártbizottság első titká­ra terjesztett elő. A beszámoló és a vita után a megyei pártbizottság intéz­kedési tervet fogadott el a káder- és személyzeti munka további fejlesztésére. A második napirendi pont­ban Király Ferenc elvtárs, a megyei pártvégrehajtó bizott­ság tagja, a megyei pártbizott­ság apparátusának szervezeti felépítésére tett javaslatot, amit a pártbizottság elfoga­dott. Ezt követően szervezeti kér­dések megtárgyalására került sor. Varga Gyula elvtárs ja­vaslatára a megyei pártbi­zottság jó munkája és érde­mei elismerése mellett, fel­mentette Tóth Lajos elvtár­sat megyei titkári megbízatá­sából, mivel az elkövetke­ző időben Tóth elvtárs más, fontos beosztásba kerül. A megyei pártbizottság tit­kos szavazással a megyei pártbizottság titkárának Ba­ranyai János elvtársat, a vég­rehajtó bizottság tagját vá­lasztotta meg, aki az elmúlt években az SZKP hároméves pártfőiskoláján tanult és ta­nulmányait vörös diplomával fejezte be. A megyei pártbizottság ez­után felmentette dr. Végh Ernő elvtársat főelőadói be­osztásából és osztályvezetővé fogadta el. Végh elvtárs eddig a végrehajtó bizottság meg­bízása alapján végezte a köz­­igazgatási és adminisztratív osztályvezetői teendőket. A pártbizottság e tisztségében Végh elvtársat megerősítette. A pártbizottság jó munkájá­nak elismerése mellett Tóth József elvtársat, az olajipari pártbizottság megbízott titká­rát felmentette tisztségéből és jóváhagyta az olajipari párt­­bizottság munkatársává tör­ténő kinevezését. Egyúttal megerősítette az olajipari pártbizottság határozatát, amely szerint Bácsi János elvtársat az olajipari párt­­bizottság titkárává választot­ták. A pártbizottság ülése Varga Gyula elvtárs zárszavával ért véget. Egszmillió-hétszázhatvannéd­ezer-ötszáz tonna kenyérgabonát vásároltak fel a termyforgalmi vállalatok A terményforgalmi vállala­tok — a legutóbbi jelentései szerint — eddig 1 764 500 terma kenyérgabonát, továbbá 57 210 tonna takarmánygabonát vá­sároltak fel. Évi felvásárlási előirányzatukat ezzel máris 109 százalékra teljesítették. Már hetek óta a gabonabe­­takarítást követő sürgős tenni­valók, a tarlók elmunkálása, a kazalozás befejezése, a vető­ágykészítés és az őszi betaka­rítás előkészítése szerepel leg­nagyobb súllyal a mezőgazda­sági üzemek munkaprogramjá­ban. A feladatok méreteire jel­lemző, hogy az ősz folyamán el kell végezniök körülbelül négymillió hold kapás­ és egyéb növény betakarítását, továbbá 3,3 millió holdnyi őszi vetésű növény talajel­őkészí­té­sét, vetésit, kereken 700 000 holl­on az istállótrágyázást, to­vábbá több mint négymillió holdon a tavaszi vetésű növé­nyek alá a mélyszántást. Ugyanebben az időszakban kell majd gondoskodni mint­egy 350 000 holdon termett — megközelítőleg 750 000 tonna — szőlő szüreteléséről, körül­belül 1 200 000 tonna gyü­mölcs és zöldség betakarításá­ról, s 30 000 000 tonnányi egyéb termény szállításáról és tárolá­sáról­ A legutóbbi felmérések sze­rint a gépalkatrészellátás az előző évekéhez képest számot­tevően javult. Ugyanez vonat­­kozik az üzemanyag-ellátásra is. A vezérmagtermeltető és el­látó vállalathoz eddig 10 000 tonna őszi árpa, 5000 tonna rozs, 25 000 tonna őszi búza vetőmagigényt jelentettek be a termelőüzemek, és ezt ma­radéktalanul ki is tudják elé­gíteni. Az őszi munkák sürgős fela­datai közé tartozik az állatál­lomány téli takarmányos­látásá­nak biztosítása. Az idei hosszú szárazság és hőség kedvezőt­lenül hatott a rétek második és a pillangósok harmadik ter­méshozamára, ezért kívánatos, hogy a­­ termel­őüzemekbözt minden arra alkalmas ter­ményt besil­ózzanak. Ugyan­csak jelentős mértékben nö­velhetik a téli takarmánybá­zist a gondosan és időben le­­takarított, befollózott kukorica­­szárral. (MTI) Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás­ és Vásár látogatói ilyen lovasbravúrokban is gyönyörködhetnek. (MTI Fotó :­ Fényes Tamás felvétele)

Next