Zalai Hírlap, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-01 / 232. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. évfolyam, 832. Rám Ára­t 80 fillér 1961. október - vasárnap r Új törvényt alkottak Az ember és a munka vi­szonya nagy téma, — nyilat­kozott az újságíróknak még a parlamenti ülés szüneté­ben egy képviselő. És ez a nagy téma szinte teljes vá­rosi és falusi, ha úgy tetszik, ipari és mezőgazdasági való­ságában kapott hangot az országgyűlésen, az új Mun­ka Törvénykönyv, valamint a termelőszövetkezeti és a földjogi törvény háromnapos vitájában és elfogadásában. A témához illő tájékozottság és élettapasztalat, emelke­dettség és vitázó szenvedély pedig, amely az előterjeszté­seket és a hozzászólásokat jellemezte, különösen azt tükrözte. Igaz, hosszú és fontos előz­mények vezettek e törvény­­javaslatok elfogadásához: az új Munka Törvénykönyv ter­vezetéről mintegy négyszáz­ezren formáltak véleményt az előzetes tanácskozásokon, a két agrár­javaslathoz pe­dig már hozzászóltak csak­nem valamennyi tsz közgyű­lésén és a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek első or­szágos kongresszusán. És a legkevésbé sem formálisan. Hiszen — kezünkben a bi­zonyság — ezer meg ezer el­hangzott vélemény formálta meg az országgyűlés elé ke­rült törvényjavaslatokat. Mind­ezek után tanácskoz­tak a képviselők, vagy fél­száz hozzászólás jóvoltából olyan lelkiismeretesen és mélyrehatóan, hogy — mint­egy végső simításként — még jónéhány módosítás jelzi a választók kívánságát, véle­ményét Bár, még ez sem az utolsó szó! Ezek az immár elfoga­dott törvények ugyanis nem­csak abban hasonlatosak egymáshoz, hogy az ember és a munka viszonyát szabá­lyozzák a közelgő gazdasági reform követelményeinek megfelelően, és nem is csu­pán abban, hogy messzeme­nően demokratikus szelle­müket köszönhetik azoknak a demokratikus módszerek­nek is, amelyeknek segítsé­gével létrejöttek. Van még egy hasonlatosság. Úgyneve­zett kerettörvények, amelyek csupán az alapelveket rögzí­tik, a tényleges megvalósí­tás a helyi viszonyoknak, a való körülményeknek megfe­lelően, a vállalati kollektív szerződésekre, illetve — az agr­ártörvények esetében — az alapszabályokra, a tsz-ek és a most alakuló területi szövetségek demokratikus szervező és fejlesztő tevé­kenységére hárul. Ebben pe­dig még pontosabban, még személyesebben kifejeződhet az érdekeltek minden jogos, méltányos kívánsága Annyi bizonyos: ilyen sok stáció, ennyi demokratikus „szűrő” még aligha csiszolt, tisztított, munkált nálunk törvényt Hogy mi a legfontosabb az új törvényekben, azt megle­hetősen nehéz e szűk helyen összefoglalni. Az új Munka Törvénykönyv — amely egész sor kérdésben bátran szakít a régi, merev, egysíkú sza­bályozással —, amennyire csak lehetséges, igyekszik a kölcsönös érdekek alapjára helyezni a jogokat és a köte­lezettségeket a munkáltató és a munkavállaló viszonyában. Bérezés, jutalmazás, munka­idő, szabadságidő, munkakö­rülmények, s mindenek előtt a munkaviszony létrehozása és megszakítása, az elhelyez­kedés, felmondás, elbocsátás — csupa olyan kényes kér­dés, amelynek ésszerű rende­zését általában mindenki kí­vánta, sőt sürgette, még ha konkrét esetben elfogult is a maga, vagy a vállalata ja­vára. Az új törvényt dicséri: úgy igyekszik maximális lét­­biztonságot teremteni min­den tisztességes dolgozó em­ber számára, hogy közben megfelelő munkaügyi felté­teleket teremt az egész gaz­daság biztonságos fejlődésé­hez, a prosperitáshoz, amely nélkül minden személyes biz­tosíték csak írott malaszt. Hasonlóan nagy jelentősé­gű, és a kiteljesedő demok­ratizmus bizonyítéka, hogy egyazon törvény keretein be­lül sikerült a vállalatok min­den eddiginél önállóbb veze­tését és a szakszervezetek minden korábbinál erőtelje­sebb érdekvédelmi jogkörét elismerni. A termelőszövet­kezeti törvényben viszont a paraszti társulás, azaz a szö­vetkezeti jelleg erősítésének, valamint a nagyüzemi gaz­dálkodás, tehát a vállalatsze­rű munka fejlesztésének egy­aránt elismert követelmé­nye jelenik meg párhuzamo­san, nem egymással ellenté­tes, inkább egymást erősítő, kiegészítő tényezőként. Tár­sadalmi szempontból vizsgál­va pedig: a termelőszövetke­zeti mozgalom általános győ­zelme óta alighanem ez a törvény adja a legerősebb ösztönzést a munkás, illető­leg a paraszti életviszonyok további közelítéséhez, a kü­lönbségek gyorsabb meg­szüntetéséhez. Tagadhatatlan, hogy e tör­vények, éppen mert számos területen elevenbe vágnak, nem zárják ki az élet ki­­sebb-nagyobb konfliktusai­nak lehetőségét Számolnak a gazdálkodás, a munka ellent­mondásaival, nehézségeivel, a helyi és időleges érdekel­lentétekkel. Ezért is bízzák a részletes rendezést olyan to­vábbi szabályozásokra, ame­lyek körültekintőbben szá­molhatnak a vállalatok és a tsz-ek, s mindenek­előtt az érintett dolgozók helyi, sa­játos körülményeivel, érde­keivel. Ezért van az is, hogy bár a földjogi törvény ponto­san meghatározza a szövet­kezeti földtulajdon bevezeté­sének elvi, jogi kereteit, a megvalósítást — a méltányos­ság és a legszigorúbb önkén­tesség érvényesítésével — a gazdasági tényezők, az élet, az idő hatására bízza. De mindenesetre olyan fejlődést indít el, amely végül is a szocialista földtulajdon álta­lános elterjedésével megte­­remti a tulajdon és a hasz­nálat egységét, a szövetkeze­ti gazdálkodás végleges, szi­lárd alapját Mindent egybevetve úgy tűnik, olyan törvényeket si­került alkotnia az ország­­gyűlésnek, amelyeknek nem annyira a betűje, hanem ele­ve inkább a szelleme a mér­tékadó, sőt utat mutató. Jo­gászok a megmondhatói, hogy ez milyen ritka, nagy ered­mény. És persze, utóbb, mindazok is így mondanak majd igent, akiknek e tör­vények segítségével dolgoz­niuk, vezetniük, boldogul­niuk kell. Akik a megelége­dés pecsétjét üthetik e tör­vényekre. . Apró Antal Ulan Bátorba utazott Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Magyar­­ország KGST-beli képviselője elutazott Ulan Bátorba, ahol részt vasz a KGST végrehajtó bizottságának most sorra ke­rülő 34. ülésén. A Ferihegyi repülőtéren a kormány nevében dr. Traut­­mann Rezső építésügyi és városfejlesztési miniszter búcsúzott el Apró Antaltól. Az USA nem változtat vietnami politikáján Johnson síkra szállt a háború folytatása mellett Washington. (MTI). Johnson elnök a hidegháború legsöté­tebb korszakának szótárából vett frázisokkal vette védel­mébe pénteken a vietnami há­borút a mindinkább szélesedő belső és nemzetközi bírálattal szemben. Johnson kijelentette, hogy az Egyessült Államok nem változtat vietnami politi­káján, és „folytatni fogja elő­retörését”. Azt mondotta, hogy Vietnamban az Egyesült Álla­mok „a kommunista terjesz­kedés legagresszívebb formá­jával áll szemben”, s ,­a béke igaz védelmezői azok az ame­rikai katonák, akik jelenleg a demilitarizált övezet mentén állnak őrt Vietnamban, s ma­gukéra vállalják az ellenség legsúlyosabb csapásait”. Johnson ismét arra hivatko­zott, hogy két hivatali elődje, Eisenhower és Kennedy is ha­sonló nézeteket vallott, s ki­jelentette, a vietnami háború — az elnök szavaival — „az agresszív külső hatalom ural­ma elleni küzdelem” — egy­ben „az Egyesült Államok nemzeti érdeke”. Megszaporodott belső bírá­lóival, különösen a törvény­­hozás népes békepárti frak­ciójával szemben viszont az elnök azzal érvelt, hogy annak idején maga a szenátus és a képviselőház hatalmazta fel a katonai akcióra. Tovább bombáznák Vietnamot biztonságát és fennmaradá­sát” azzal, hogy kivonja Dél­­kelet-Ázsiából az Egyesült Ál­lamok erőit. Az elnök szavai szerint a háborúban „állandó és valósággal drámai sikerek” születnek, és „Dél-Vietnam belső helyzete megszilárduló­­ban van”. Johnson ismét elutasította a bombázások megszüntetésére irányuló javaslatokat, s fel­újította az amerikai követelé­seket az előzetes garanciákra vonatkozóan. Az elnök gyakorlatilag azzal vádolta meg politikai ellenfe­leit, a békét követelő ameri­kaiakat, hogy „félrevezetik Hanoit” az amerikai nép ma­gatartásáról, s ezért tulajdon­képpen ők felelőseik a háború folytatásáért. Az elnök egyébként a texasi San Antoniót választotta Viet­nammal foglalkozó beszédé­nek színhelyéül. Politikai megfigyelők arra a következtetésre jutnak, hogy Johnson harcias hangú beszé­dét egyrészt a növekvő ellen­állás leszerelésére, másrészt a rendkívül befolyásos háborús­párti politikusok, üzletembe­rek és katonai vezetők meg­nyugtatására szánta. Johnson beszédében azt mon­dotta, hogy a vietnami háború folytatásával az Egyesült Ál­lamok „nagyban csökkenti egy nagyobb, minden bizonnyal nukleáris háború veszélyét, s „nem teheti kockára Amerika A Gazdasági Bizottság határozata a munkába járók távolsági utazási kedvezményeiről A gyárak, üzemek, hrvatfcp- Idik­ekAgotaainak jelentős része (mintegy 430 ezer ember) a MÁV, a MA­VAUT és a buda­pesti HÉV vonalain naponta utazik lakóhelyén kívül eső munkahelyérek a dolgozóik más része (mintegy 170 ezer ember) pedig hetente veszi idénybe, hasonló cédát, főleg a vasút távolság vonalait. A napi munkáiba járáshoz csakúgy, mint a hétvégi utazáshoz, az állam jelentős kedvezményt biztosít a dolgozók száméra. E kedvezmény összege évente megközelíti a másfél milliárd forintot. A Gazdasági Bizottság leg­­u­tóbbi ülésén a gazdasági me­chanizmus reformja követel­­ményeinek megfelelően újon­nan szabályozta a munkába­­járást stabtáló távolsági uta­zási kedvezményeket. Az új rendelkezés alapelve, hogy sem a jelenleg­i munkaviszony­­ban lévő, sem a jövőben mun­kába lépő dolgozókat a mun­kába­ járás kapcsán a jelenle­gihez képest többletköltség nem terhelheti, ennek megfe­lelően a dolgozóknak nyú­jtott utazási kedvezmények tovább­ra is fennmaradnak. Változást csak a hetenként hazajáró női, illetve férjezett dolgozók uta­zása kedvezményéből hoz a ha­tározat Eddig — mint isme­retes — a hetenként hazajáró, illetve férjezett dolgozók ha­vonta háromszor 86 százalékos és kétszer 66 százalékos ked­vezménnyel utazhattak. Ja­nuár 1-t® egységesen heten­ként egy 86 százalékos ked­vezményes utazásra jogosul­tak. A kedvezmény mértéké­nek 86 százalékában való egy­­ségesst­gsé­gr mintegy 16 millió forint évi megtakarítást jelent a dolgozóik részére. Az új mechanizmus alapel­veivel összhangban a határo­zat intézkedik arról, hogy a kedvezményes jegyár és a tél­ies­ áru jegy árának 80 száza­léka közötti különbözet­ét a munkáltatók fizetik. (20 száza­lékos kedvezményt továbbra is közlekedési vállalatok adnak.) Így a munkáltattótónál fel­vető­dött utazási költség összegét az ilarm és szövetkezeti vállala­tok a nyereségadó terhére, az építőipari vállalatok termelési költségek között, a költségve­tésből gazdálkodó szervek pe­dig konteénei­k terhére számol­ják el. Az 1968-ban elszámolt kedvezmény összegét rögzítik és 1969-től a túllépés vagy a megtakarítás a vállalati ered­ményt rontja vagy javítja. A határozatnak megfelelően a közlekedési vállalatok új rendszerű bérletjegyeket ad­nak ki, a bérleteket a jövőben havi vagy félhavi időtartamra lehet megváltani. A távolsági utazási kedvez­­mény új rendje 1968. január 1-én lép élet­be. az Őszi munkacsúcs a földeken Jó ütemben halad a vetés, a betakarítás A megye közös gazdaságai­ban ismét jelentkezik az őszi munkacsúcs, amely a talajelő­készítéssel és vetéssel kezdő­dött, de az elkövetkezendő hetekben kell befejezni a siló­zást, a cukorrépa szedését, szállítását, a kukorica töré­sét, behordását is, és a mély­szántás sem várathat magára. Mindezek elvégzése nagy erőfeszítés­t követel géptől és embertől, a vezetők pedig munka- és üzemszervezésből vizsgáznak. Tapasztalat sze­rint nem lesz rossz ez a vizs­ga, sem a tagok, sem a gazda­ságvezetők részéről. Ismét elsőként? A lentikápolnaiak tavaly elsőként végeztek az ősziek vetésével, s az idén sem mondtak le hasonló szándé­kukról. Elmondták, hogy már földbe került a takarmányke­verék, a rozs, az őszi árpa ve­tőmagja és javában folytatják a búzavetést is. A kenyérga­bona talajának egyébként már 80 százalékát megszán­­tották a traktorosaik és a hiányzó húsz százaléknyi te­rületen is hamarosan mag­ágyat készítenek, mivel a tag­ság jó ütemben végzi a ta­karmányrépa szedését, a ku­korica törését.­­ A talajelőkészítésben és a vetésben 7 erőgépünk dol­gozik összevontan. Másik táb­lát csak akkor kezdünk, ha az előzőt teljesen rendbetettük. Egyébként már nagyon régen sikerült ennyire jó magágyat készítenünk az őszieknek, mint az idén — mondja Tóvá­ri József, növénytermesztési brigádvezető. A terület letakarításában naponta négy silókombájn dolgozik. Megkezdődött a kukoricaidény a Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat nagykanizsai, Vár úti telepén. Naponta 8—10 vagon kut­icát vesznek át a termelőszövetkezetektől, amit morzsolás és szárítás után takarmánykeverékhez dol­goznak fel (Buzesó Dénes felvétele) Vaspör-Ozmánbük: 35 ezer mázsa a siló Vaspörön a 300 hold fő- és másodnövény silózása jelenti az egyik legfőbb munkát A gazdaság vezetői szerint ok­tóber közepéig­­ elkészülnek vele, és koratavaszig nem lesz gond, hogy miből biztosítsák a tömegtakarmányt. Az idei őszön ugyanis 35 ezer mázsa jó minőségű silót készít szö­vetkezetük. A korábbi éveknél jóval több siló készítésére azért ke­rül sor, mert a szarvasmarha­állomány nagyarányú fejlesz­tését tervezik. A tehenek lét­számát 200-ra növelik, hízó­marhából pedig az idei két­szeresét adják a népgazda­ságnak, azaz 160-at s­or. Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség­­ utazik Csehszlovákiába Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Szocia­­lista Köztársaság kormányának meghívására Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével október első felében magyar párt- és kormányküldöttség utazik baráti látogatásra Csehszlovákiába. (MTI). Kitűnő kukoricatermés Kisko­máromban A kiskomáromi tsz-ben már a hét elején hozzáfogtak a közös kukorica betakarításá­hoz, a háztáji törése pedig már korábban megtörtént. A 250 hold közös kukoricából tegnap estig 90-en törték le a termést A szedésben átlago­san nyolcvan tag, a termés behordásában pedig 14 pár lófogat vesz részt Ezzel a munkatempóval másfél hét múlva górékba kerül a kis­­komáromiak kukoricája. Annak ellenére, hogy a nagykanizsai járásban három­hónapos aszály sújtott, elége­dettek a kukorica hozamával Voltak olyan tábláik, melyek átlagosan megadták a 22 má­zsa májusi morzsoltat, s ed­dig 19 mázsás átlagtermés ala­kult ki. flM!| N M So­­toron megkezdték az őszi mélyszántást Söjtörön a búza kivételével befejezték az egyéb ősziek vetését Végeztek ezenkívül a silózással is, a későbbiek fo­lyamán még kukoricaszárból készítenek téli tömegtakar­mányt A búza vetését csak holnap kezdik a közös gazdaságban. A lélegzetvételnyi szünetben a mélyszántás is megkezdő­dött a tsz-ben. Az elmúlt két nap alatt 53 holdon végezték el ezt a munkák

Next