Zalai Hírlap, 1967. december (23. évfolyam, 284-307. szám)

1967-12-01 / 284. szám

Fock Jenő nyilatkozata Budapest­ (MTI) A magyar kormányküldöttség, amely Fock Jenőnek, a kormány el­nökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésé­vel Moszkvában tárgyalásokat folytatott, csütörtökön délután hazaérkezett Budapestre. Az érkezéskor Fock Jenő rö­vid nyilatkozatot adott az MTI munkatársának: — Brezsztyev és Koszigin elvtársakkal — amikor a szov­jet párt- és kormányküldött­­séggel nálunk jártak a nyáron — megállapodtunk, hogy veze­tésemmel kormánydelegáció vitázzék ki. Ennek eredménye volt, hogy meghívtak bennün­ket és néhány napot Moszk­vában töltöttünk. Tárgyalá­saink eredményesek, sikeresek voltak és az elért eredmények jövő évi tervünket, népgazda­sági tervünk végrehajtását, gazdasági reformunk bevezeté­sét segítik. f Moszkva. (MTI) Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás­­pa­raszt kormány elnöke no­vember 25-től 30-ig baráti lá­togatás­t tett Moszkvában. A szovjet párt- és kormány­­küldöttség idén szeptemberben Magyarországon tett látogatá­sa során létrejött megállapo­dással összhangban. Alekszej Kosztcin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke és Fock Jenő magyar kormány­­elnök tárgyalásokat folytatott a Szovjetunió és Magyarország közötti testvéri együttműködés továbbfejlesztését érintő kér­dések széles köréről. Magyar részről a tárgyalá­sokon részt vett Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese, Hetényi István, az Országos Tervhivata­l elnökhelyettese és Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes. Szovjet részről a tárgyalá­sokon Mihail Leszecsko és Vlagyimiir Novikov, a Minisz­tertanács elnökhelyettesei, Va­szilij Gorbuzov pénzügymi­niszter, Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter és Nyikolaj Mitrotvorcev, a Szov­jet Állami Tervbizottság el­nökhelyettese vettek részt. A felek kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy az el­ért megállapodás előmozdítja a két ország közötti együttmű­ködés további elmélyítését és kiszélesítését gazdasági, keres­kedelmi, valamint műszaki és tudományos téren. A tárgyalások a teljes köl­csönös megértés és a testvéri barátság szellemében zajlot­tak le. Moszkva: (TASZSZ) Fock Jenő, a forradalmi munkás pa­raszt kormány elnöke, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja csütörtökön Moszkvából repü­lőgépen hazautazott. Fock Je­nő november 25-e óta baráti látogatáson tartózkodott a Szovjetunióiban. Fock Jenő hazaérkezett Moszkvából A testvéri együttműködés kiszélesítéséről folytattak tárgyalásokat A Pravda megemlékezése dr. Münniich Ferencről Moszkva­ (MTI) Valamennyi csütörtökön megjelent szovjet lap közli az MSZMP Központi Bizottságához és a Magyar Népköztársaság kormányához dr Münnnich Ferenc halála al­kaliméiból intézett táviratot. A Pravda meleghangú mél­tatásban emllékezik meg Mün­­nich Ferencről, a lánglelkű forradalmárról, a kommuniz­mus eszméjének bátor harco­sáról A cikk hangsúlyozza: a ma­gyar dolgozóik mély gyászában teljes szívvel osztoznak a szov­jet emberek, akik jól ismerték Münnidch Ferencet. Münnich Ferenc mozgalmas, harcos életpályájának megraj­zolása után a Pravda rámutat: a magyar nép dicső fia életé­nek igazságait a nagy október eszméiben, a nép boldogsá­gáért vívott harcban találta meg. Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. évfolyam, 2*4. szám Ára 1­00 fillér 1961. december 1­, péntek A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A napirend megtárgyalása előtt az ülésen elnöklő Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese méltatta azokat a kimagasló érdemeket, amelyeket a szerdán elhunyt dr. Münnich Ferenc szerzett a magyar nép felszabadításáért, hatalmának kivívásáért, megszilárdításáért és a nemzetközi munkásmozgalomban a népek szabadságáért egész életén át folytatott harcában. A Minisztertanács úgy határozott, hogy jegyzőkönyvben örökíti meg dr. Münnich Ferencnek, a For­radalmi Munkás-Paraszt Kormány volt elnökének emlékét és elévülhetetlen érdemeit. Az ülés napirendjének első pontjaként az Országos Terv­hivatal elnöke előterjesztette a népgazdaság jövő évi fej­lesztési tervét. A kormány a tervet megtárgyalta és elfo­gadta. A pénzügyminiszter előterjesztette a jövő évi állami költ­ségvetés tervezetét. A kormány megvitatta, elfogadta, s fel­hatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a javaslatot az or­szággyűlés elé terjessze. A pénzügyminiszter és az Országos Tervhivatal elnökének javaslatai alapján a Minisztertanács határozatot hozott a jö­vő évi hitelpolitikai irányelvekről. A munkaügyi miniszter jelentést tett az első három­­negyedév munkaügyi helyzetéről. A kormány a jelentést tu­domásul vette. Az igazságügyminiszter benyújtotta a polgári törvénykönyv módosításáról, valamint a választott bírósági eljárásra vo­natkozó rendelkezések módosításáról szóló törvényerejű ren­deletek tervezetét A kormány az előterjesztéseket megvitat­ta, s úgy határozott, hogy a tervezeteket a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt, is tagadják a hitelt a forgó­eszköz hitelezésben azoknál a gazdálkodó szerveknél,ame­lyeknél túlzott készletezési törekvések tapasztalhatók, vagy tartós zavar mutatkozik termékeik értékesítésében, to­vábbá az olyan beruházási hi­telkérelmek elbírálásánál, amelyek indokolatlanul vagy a lehetőségeket meghaladó mértékben igényelnek devizát. Amennyiben a népgazdaság érdeke megkívánja, a hitel­­politikai irányelveknek meg­felelően devizahitel is adható, amelyet az adott devizában kell kamataival együtt vissza­fizetni. A hitelpolitikai tanács fel­adata, hogy a Minisztertanács által jóváhagyott hitelpoliti­kai elvek megvalósulását biz­tosítsa. (MTI) A jövő évi hitelpolitikai irányelvek A jövő évi hitelpolitikai irányelvek meghatározzák a pénzintézetek hitelezési tevé­kenységének fő vonásait A bankok által nyújtott hi­teleknek elő kell mozdítaniuk a fogyasztási és a beruházási javak piacán az egyensúly biztosítását, a keresletnek megfelelő árualap­ok növeke­dését valamint a külkereske­delmi célok megvalósítását. Ennek érdekében a rendszere­sen értékesíthető áruk terme­lésére a bankok — meghatá­rozott feltételek mellett — korlátozás nélkül nyújtanak hitelt, viszont a hitelezés esz­közeivel is korlátozzák majd az eladhatatlan vagy nehezen értékesíthető készletek felhal­mozódását és a népgazdaság számára nem hatékony beru­házásokat. Feltehető, hogy a beruházási hitelek iránti igények az erre a célra tartósa­n leköthető pénzforrások mennyiségét meghaladják, ezért az igé­nyeket versenytárgyaláson bí­rálják el, s azokra a beruhá­zásokra adnak hitelt, amelyek gazdaságosak és a leggyorsab­ban megtérülnek. Ezeknek megfelelően álla­pítják meg a hitelpolitikai irányelvek a hitelezés általá­nos feltételeit (a hitelek mennyiségét, lejáratát, kama­tait stb.), ezek elősegítik, hogy a vállalatok csak gazdaságos tevékenységeikre igényelje­nek hitelt. Az irányelvek az általános­nál kedvezőbb feltételeket ál­lapítanak meg egyes olyan te­rületekre, amelyeknek fej­lesztését a népgazdasági terv előnyben kívánja részesíteni. Hosszabb lejárattal és alacso­nyabb kamattal nyújthatók hitelek a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteknek és álta­lában a mezőgazdasági ter­melésre, a lakosság részére nyújtandó szolgáltatások fej­lesztésére, egyes építőanyagok termelését vagy energiameg­takarítást előmozdító beruhá­zásokra. Szigorúbb hitelfeltételeket állapítanak meg, esetleg meg Korszerű üzemvezetést kíván a tsz-ekben is a gazdasági reform Ülést tartott a Termelőszövetkezetek­ Országos Tanácsa A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa csütörtökön ülést tartott. Az ülésen részt vett Dobi István, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke, Szabó István, a Termelő­­szövetkezetek Országos Taná­csának elnöke beszámolt az országos elnökség és titkárság eddigi munkájáról, a területi szövetségek megalakulásáról, az elmúlt hónapokban végzett munkájuk tapasztalatairól. Elmondotta többek között, hogy a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusa óta az országos tanács elnöksége és titkársága behatóan ta­nulmányozta és felelősséggel véleményezte az új gazdaság­­irányítási rendszer előkészíté­sét, bevezetését szolgáló in­tézkedéseket, az elnökség megvitatta a termelőszövetke­zeti törvényt, a földtörvény, valamint ezek végrehajtási rendelkezései tervezetét, meg­tárgyalta a termelőszövetke­zetek információs rendszerére kidolgozott javaslatot, vala­mint a termelőszövetkezetek szocialista munkaversenyének feltételeit. Az elnökség irány­elveket adott ki a termelőszö­vetkezeti jogvédelem tovább­fejlesztésére. A termelőszövetkezeti moz­galom nagy jelentőségű ese­ménye, hogy országszerte megalakultak a területi szö­vetségek Az ország mezőgazdasági termelőszövetkezetei és terme­dr. Erdei Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, vala­mint a gazdasági irányító szervek számos vezetője. főszövetkezeti csoportjai csak­nem teljes számban csatlakoz­tak a területi szövetségekhez. A területi szövetségek nagy része megalakulása után gyorsan megtalálta helyét, s megkezdte tevékenységét amellyel főként az új termelő­szövetkezeti törvény adta szélesebb körű lehetőségek ki­használásában, a közös gazda­ságok közötti együttműködés mielőbbi kibontakoztatásában segítik a szövetkezeteket. Emellett máris jó eredménye­ket értek el érdekképviseleti tevékenységükben és a haté­kony jogvédelem megszerve­zésében. A gazdaságirányítási re­form a valóban korszerű ter­melőszövetkezeti üzemvezetés térhódítását kívánja meg és mozdítja elő. Legjobb terme­lőszövetkezeteinkben a veze­tés, sőt a tagság zöme is fel­készült arra, hogy 1968-tól kezdve a gazdálkodás jövőjét eldöntő beruházások nem a központi kiutalások, elosztá­sok útján, hanem elsősorban a kereskedelmi módszerek al­kalmazása révén, közvetlenül valósulnak meg. Mindez szé­lesebb látókört kíván a fel­használható jövedelem elosz­tásánál, elsősorban pedig az üzemfejlesztés, valamint a személyi jövedelem szempont­jainak mérlegelésénél. Az elnöki beszámoló után dr. Nagy Sándor, a TOT fő­titkára beterjesztette a terme­lőszövetkezetek információs rendszerére vonatkozó javas­latot. Kijelentette, hogy az új gazdaságirányítási rendszer viszonyai között, a termelő­szövetkezetek önálló vállalati gazdálkodásának és önigazga­tásának erősödésével számot­tevően növekszik majd a szö­vetkezeti gazdaságok infor­máció-igénye. Ezért szüksé­gesnek látszik, hogy ne csu­k Folytatás a 2. oldalon.) Szabó István beszámolója A többlet: másfél millió Folytatják a munkaversenyt a Letenyei Gépjavító Állomáson A jubileumi munkaverseny­ben jó eredmények születtek a Letenyei Gépjavító Állomá­son. A termelési többlet már­is meghaladta a másfél millió forintot. Mint a gépállomáson elmondták, hogy az 1968-as évet is jól zárhassák, folytat­ják a munkaversenyt az új esztendőben is. Élen az alkatrészgyártók A gépjavító állomás dolgo­zói 600 ezer forint termelési többlet elérését tűzték célul. Vállalásukat azonban alapo­san megtetézték. A sikerben oroszlánrésze van a felújító és alkatrészgyártó részleg dolgo­zóinak. A felújítók ugyanis 265, az alkatrészgyártók pe­dig 435 százalékra teljesítet­ték éves tervüket . Egyrészt az alkatrész­­hiány, másrészt a gazdaságos­ság követelte tőlünk, hogy fo­kozott mértékben fejlesszük felújító és alkatrészgyártó részlegünket. Csak dicséret il­leti a tavaly még traktoron ülő fiatalokat és idősebbeket, akik alaposan elsajátították az új szakmát — mondja Par­­ragi József főkönyvelő. Akik a legtöbbet tették — Sokat segített a jó ered­mény elérésében, hogy havon­ta értékeltük és ismertettük a verseny állását a dolgozókkal, így mindenki látta, tudta, hogy mi a teendője — mondja Szabó Dezső főagronómus, a gépállomás versenyfelelőse. A sikerben emberek százai­nak jó munkája rejlik. A fia­talok közel 600, az idősebbek pedig 400 társadalmi munka­órát fordítottak egy-egy sür­gős feladat elvégzésére. — Nagy feladatot vállal­tunk magunkra az idén: száz autóbusz főjavítását a mező­­gazdasági erő- és munkagépek javításán túl. Megoldásában elsősorban a törzsgárdára tá­maszkodtunk, akik az új ten­nivalók elsajátítása után 120 embert tanítottak meg a szak­mára. Mivel alkatrészhiány­nyal küszködtünk, szükség volt a bátor kezdeményezés­re. Éjszakákat töprengtünk, hogy milyen saját készítésű anyagot „vihetünk bele’’ az autóbuszokba úgy, hogy azok biztonságán se essen csorba. Nemcsak a kezdeményezés, de a végrehajtás során is so­kan vizsgáztak jelesre gépja­vító állomásunkon — mondja Miszori László igazgató. Kiemelkedő munkát végzett például Irányi István forgá­csoló, Popik Vilmos felújító brigádja, Németh József al­vázjavító, Majer Ferenc autó­villamossági és Andor Gyula fémvázszerelő csoportja. Az elhasználódott alkatrészek műanyagfeltöltéses és rezgő elektródás „életrekeltésében­” pedig Németh Gyuri bácsié az érdem. 100 ezer forint célprémium A Letenyei Gépjavító Állo­máson megbecsülik a dolgo­zók jó munkáját. A negyedik negyedévben például 108 ezer forint célprémiumot fizet ki a gépállomás a munkában élen­járó dolgozóinak. A munkások körében — érezve munkájuk megbecsülését — ezért is egy­behangzó a vélemény: „Foly­tatjuk a versenyt”. — Az anyagi ösztönzés jö­vőre még fokozottabban érvé­nyesül, amiből következik, hogy a jó munkát jobban, a rosszat kevésbé fogjuk fizetni. Ez az első naptól kezdve ösz­tönzi az embereket a tökéle­tesebb, a nagyobb értékű munkára. Ettől függetlenül nyugodtan elmondhatjuk: munkásaink szükségét érzik a szocialista munkaversenynek, mert tudják, hogy abból ön­maguknak és a népgazdaság­nak egyaránt haszna szárma­zik — mondta a gépjavító ál­lomás igazgatója. A Vöröskereszt egészségügyi munkája a mezőgazdaságban A Vöröskereszt Országos El­nöksége a napokban foglalko­zott a mezőgazdaság egészség­­ügyi kérdéseivel, és megállapí­totta, hogy az elmúlt három év alatt jelentős fejlődés követ­kezett be a Vöröskereszt ilyen irányú tevékenységében. Az egészségügyi felelősök jó munkája hoz­ájárult nagyobb megbecsülésükhöz is. Az elmúlt években számos brigádvizsgálatot folytattak a mezőgazdaságban. Lényeges fejlődést tapasztaltak, különö­sen a gazdasági vezetők egész­ségügyi szemlélete változott meg előnyösen. Az egészség­­ügyi fejlődés mégis elmaradt a tsz-ek nagyfokú gazdasági megerősödése mögött. Sok he­lyen okoz még problémát a megfelelő ivóvíz hiánya. A kü­lön ivópoharak használata sem terjedt el. Fejlődést mutat az istállók és a tejházak higiénéje. A dol­gozók azonban a rendelkezé­sükre bocsátott fehér köpenyt kötényt, sapkát sok helyen csak akkor használják, ha va­lamelyik gazdasági vezető je­len van. Főleg tsz-ekben hiá­nyoznak a zuhanyozók pihenő és öltöző helyiségek. Az állan­dó és idénykonyhák valamint a munkásszállások többsége megfelel a közegészségügyi követelményeknek. A mező­­gazdaság kemizációja az üze­mekben szükségessé teszi a méregraktárakat. . Erről ma már szinte mindenütt gondos­kodtak. Mégis fennáll a bal­eseti veszély, különösen azért mert a dolgozók a nyári me­legben nem használják a védő­felszereléseket. A jövőben tovább fejlesztik az egészségügyi felelősök és a gazdasági vezetők egészség­­ügyi szakemberek kapcsola­tait , mérgezések megelőzé­sére előadásokat és tanfolya­mokat rendeznek a vegysze­rekkel dolgozók számára. (MTI). Épül a ntcpirci kórház Szünet nélkül műk­yik a te­herfelvonó. Téglát és habar­csot szállít a belső falazást végző építők részére. A kórház építéséről szóló riportunk a 3. oldalon. (Kiss Ferenc felvétele)

Next