Zalai Hírlap, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-02 / 78. szám
1968. április 2. Egészséges párbeszéd Egy-egy községen belül az utóbbi években sok vitára adott alkalmat a tsz-ek szociális-kulturális alapjának felhasználása. Néhány kivételtől eltekintve, megyénk közös gazdaságainak zöme nagyon is alkalmi célokra használja fel a szociális-kulturális alapot. Igaz, az általános gyakorlat szerintHídig jóformán senki sem sietett segítségükre az alap felhasználásának szakszerű megtervezésénél. Rendszerint a segélyezés emészti fel a szociális-kulturális tízezreket, s a kultúrára többnyire csak egyegy közös kirándulás erejéig jut. Távolról sem egészséges ez a gyakorlat. A tsz-nek mint a falusi élet bázisának a helyi kultúra zászlóvivőjének is fontos lennie, hiszen egy-egy község jövőjének perspektíái egyre inkább a közös gazdaságok holnapjainak függvényévé válnak. Egy jó tsz alapvetően meghatározza az illető község arculatát, s ha a közösben a termelés mellett a közéleti, a népművelési és a sportbeli tennivalókra is gondot fordítanak, akkor valóban teljes értékű munkát végeznek a falu szocialista átalakítása érdekében. E sokoldalú tsz-feladatkör megvalósulásának eszköze az az újszerű gyakorlat is, hogy a közös gazdaságok igyekeznek pontosan megtervezni a szociális-kulturális alap felhasználásának rendjét. Annyi azonban bizonyos, hogy ahol a tsz-ek ismét egyedül maradnak ennél a tervezésnél, ott nem sokat ér a friss alapszabály-módosítás. Ahol nem ülnek össze a tsz-ek és a társadalmi-kulturális vezetők, megtárgyalni a szociális-kulturális alap felhasználásának ésszerű módját, ott továbbra is alkalmi kiadásokra folynak el a tízezrek. S egyelőre csak a letenyei járásból hallottunk arról, hogy egészséges eszmecsere alakult ki a tsz-vezetők és a népművelés irányítói között a kulturális forintok valóban célravezető felhasználásáról. Négy kiskörzeti értekezletet szerveztek a járási tanács vb. mezőgazdasági és művelődési illetékesei a járási művelődési házzal közösen, s a meghívott tsz-vezetők fele meg is jelent ezeken a tartalmas „párbeszédeket” hozó eszmecseréken, sőt már több konkrét együttműködési megállapodás is született. A borsfói tsz képviselője például bejelentette, hogy klubfelszerelést vásárolnak, és támogatják a helyi művészeti csoportok rendezvényeit. Tótszerdahelyről pedig igen józanul megjegyezték, hogy a segélyezés idei kiterjesztése miatt is hasznos pontosan megjelölni a tsz kulturális szolgáltatásának összegét, nehogy aztán üres zsebbel szemlélhessék majd az elmulasztó kulturális lehetőségeket, a maradni vágyó fiatalokat is elriasztva a szegényes otthoni művelődési-szórakozási állapotokkal. A letenyei járásban tehát rendeződni látszik a dolog, s reméljük, hogy e találkozásokat gyümölcsöző együttmködés is követi majd. A falusi élet, a falusi ember valós érdekei kívánnák, hogy megyénk más tájain is követésre találjon a letenyei példa. T. A. ZALAI HÍRLAP Tető alatt a tanácsi építőipari vállalat székháza Az elmúlt év őszén láttak hozzá a Zala megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói Zalaegerszegen a Rákóczi úton a négyemeletes, hozzávetőleg négymillió forintos költséggel épülő saját székházuk kivitelezéséhez. Az eltelt időszakot jól kihasználták az építők. Bár sok körülmény nehezítette munkájukat, az épület máris tető alá került, s rövidesen befejezik a tetőszigetelést, a negyedik emelet válaszfalazását, majd ezt követően sor kerül a szakipari munkákra. Az építők úgy tervezik, ha időben rendelkezésükre állnak az anyagok, akkor június közepére végeznek az építkezéssel, és a régi, szűkre méretezett központból átköltözhetnek a dolgozók az új, korszerű irodaházba. Ezer literrel több A tejtermelés növekedésének okai Szentgyörgyvölgyön A novai tsz tehenészete után a szentgyörgyvölgyi dicsekedhet a legjobb eredménnyel a lenti járásban. A tavaly megszületett 2330 literes fejési átlag különösen figyelemre méltó, ha számításba vesszük, hogy két évvel korábban majdnem ezer literrel volt alacsonyabb a tehenenként tej hozam. A sikert az elmúlt két esztendő jó tenyésztői, gondozói munkája hozta meg. A törzskönyv haszna náluk is igen vegyes állomány alkotta kezdetben a tehenészetet. Többsége a háztájiból került a közös istállóba, s így sokáig ráfizetéses volt ez az ágazat. A változás a házi törzskönyvezéssel kezdődött. Három éven át jegyeztük pontosan a jószágokra vonatkozó összes adatokat Végülis hű tükörképet kaptunk, aminek alapján sor kerülhetett az állami törzskönyvezési kísérletre. Jelenleg 191 tehenet tartunk megfigyelés alatt, ebből harmincnak már ez év nyarán állami törzskönyvi lapja lesz, mivel mindegyik termelése eléri a megkövetelt szintet — mondja Horváth Zoltán főállattenyésztő. A karbamid „csodája“ közelebbről ez azt jelenti, hogy a szövetkezet olyan egyedekkel rendelkezik, amelyek — 3,7-es zsírtartalom mellett — 3200 liter tejet termelnek évente, s a tejzsír mennyisége eléri a 118 kilogrammot. Pusztán a tenyésztői munka nem járt volna sikerrel, ha azt nem párosítják megfelelő takarmányozással. Két év óta tavasztól őszig folyamatos a zöld futószalag, télen pedig jó minőségű réti-, pillangósszéna és siló kerül az állatok jászlába. Tisztában vannak vele, hogy még mindig kevés a fehérjedús szálastakarmány. A jövőben ezért újabb pillangósok telepítésére kerül sor a szövetkezetben. Az érdem szerinti abrakolás ugyancsak 1965 őszétől folyamatos a gazdaságban. Az abrakot tejelőtáp formájában kapják a jószágok. Pár hónapig még vásárolják a tápot, de a nyár derekától már helyben keverik. Napi 1 literrel több tej Az egyedi takarmányozással egyidőben került sor — próbaképpen — a karbamid etetésére. Kezdetben csak két tehén silójába keverték. A kísérleti egyedek napi tej hozama hamarosan 2, illetve 2,5 literrel emelkedett Tömeges alkalmazására ezután került sor. Ma már nemcsak a silóba, de táp közé is vegyítik. — Valósággal „csodát”,művelt a karbamid. Tehenenként naponta 1,5—2 liter tejjel fejünk többet, mint korábban. Tavaly már szeptemberben teljesítettük tejértékesítési tervünket s utána még kétszer kellett pótszerződést kötnünk a tejipari vállalattal — mondja a főállattenyésztő, háttere, hogy a tsz megfizeti, premizálja a gondozókat. Minden élve született borjú után például 20 forintot kapnak. Külön négy munkaegységet írnak jóvá azoknak, akiknek a standján a két ellés közötti idő 13 hónapra rövidült Javult a gondozás A harmadik tényező — ami szintén közrejátszott a sikerben — az, hogy sokat javult a gondozás. Ennek viszont az a Ünnepi műszak jó eredménnyel Hazánk felszabadulásának 23. évfordulója tiszteletére a MÁV zalaegerszegi fűtőháza dolgozói március 11-től április 4-ig ünnepi műszakot tartanak. Az ünnepi műszak során a fűtőház dolgozói kimagasló teljesítményt produkáltak. A fűtőházra váró feladatokat maradéktalanul teljesítették, s számos vállalásnak tettek eleget A többi között ápris 4-ig hazánk felszabadulásának évfordulójáig parkosították, rendezték a fűtőház udvarát, környékét, öszszesen 400 óra társadalmi munkát fordítottak a fűtőház csinosítására. Számos vállalás, kiemelkedő teljesítmény született a termelő munkában is. A mozdonyjavító részleg vállalta, hogy a beütemezett feladatain kívül egy áprilisra tervezett mozdony kötelező javítását előrehozza márciusra. A mozdony április 1-ig kigördült a javító műhelyből. Az újítók arra tettek vállalást, hogy az ünnepi műszak során két újítást produkálnak. Március végéig három újítással jelentkeztek. A villakosrészleg — ugyancsak vállalásának megfelelően — két dolgozót helyettesített, akik ez idő alatt tanfolyamon vettek részt. A műhely kevesebb létszámmal is megoldotta a rá váró feladatokat. A fűtőháziak évről évre megrendezik felszabadulásunk évfordulója előtt az ünnepiműszakot. Az eddigiek során valamennyi ünnepi műszak jó eredménnyel zárult. Az idei — mint az említettek bizonyítják — e tekintetben is folytatása a hagyományoknak, méltó eredményekkel köszöntik a nagy évfordulót. Növekvő munkaegység A gondozóknak ez jelentős kereset-kiegészítést jelent, hiszen évente 50—60 plusz munkaegységet is összegyűjthetnek. Ebben az évben 2500 literes fejési átlag elérést tervezik a szövetkezetben. Szalai Béla, a Zala megyei Állattenyésztési Felügyelőség törzskönyvezési ellenőre szerint: a takarmányozás és a gondozás további javításával a 3200—3500 literes átlagtermelés — akár két éven belül minden különösebb erőfeszítés nélkül elérhető Szentgyörgyvölgyön. Új szolgáltatás: Gyorsszolgálati javítás a GELKA-nál Az Országos Anyag- és Árhivatal megbízásából és jóváhagyásával a GELKA kiadta a rádió- és tv-műsorvevők, a közhasználatú híradástechnikai és erősáramú készülékek javítási munkáinak új díjszabását — írtuk lapunk március 13-i számában. Az új díjszabás tulajdonképpen új szervizszabályzat kiadását jelenti. — Lehetőséget teremtünk a gyorsabb kiszolgálásra — mondotta ezzel kapcsolatban Hájas László, a zalaegerszegi GELKA szerviz vezetője. — Bevezettük a gyorsszolgálatot, ha a megrendelő ezt igényli, akkor 4 órán belül megjavítjuk a hibás készüléket. Gyorsszolgálati javításra két helyen — a szervizben és a helyszínen — kerül sor. — Sokan veszik igénybe ezt a szolgáltatást? — Sajnos kevesen. Rendszerint csak a műhelybe hozott készülékekre kérik. Valószínűleg nem ismerik a megrendelők az új lehetőséget. Ezért azt a módszert vezettük be, hogy a hiba bejelentésekor mindenkinek azonnal felajánljuk a gyorsszolgálati javítást. Saját kezdeményezésként még tovább szűkíti a 4 órás gyorsszolgálati javítási időt a zalaegerszegi szerviz. A hiba bejelentésekor megegyeznek a készüléktulajdonossal, hogy az adott időn belül melyik órában keresse fel a szerelő. Ezzel a módszerrel a szerviz figyelembe kívánja venni a megrendelők elfoglaltságát. A gyorsszolgálat bevezetése nem hátráltatja a más javítások időbeni elvégzését, hiszen a műszerészeket anyagilag érdekeltté tették ebben, munkaidejüket úgy osztották be, hogy mindig elegendő szakember álljon rendelkezésre a műhelyben és a házaknál végzendő javításokra. Bizonyos változásokat hozott az új szabályzat a javítási és kiszállási díjakban is. Eddig óránként 30 forint volt a javítási díj, most fél órai munkáért 20, háromnegyed óraiért 30, egy órai munkáért pedig legfeljebb 40 forintot számíthat fel a szerviz. Az ártáblázat szerint a kiszállási díj a közigazgatási határon belül 20, azon kívül 45 forint lehet. — Ezzel szemben mi csak 20 forint kiszállási díjat számítunk fel — mondta Hájas László. — Ugyanis az ártábla maximális összegeket említ, mi pedig a díjak csökkentésével további kedvezményt adunk a velünk dolgoztatóknak. Az új szabályzat szerint a szervizeknek ezentúl száz százalékos garanciát kell nyújtaniuk a javításokért, valamint a kicserélt alkatrész garanciája az eddigiektől eltérően nem jár le a készülék garanciális idejével. — Van-e ehhez elegendő alkatrészük? — A televíziókhoz, padlókefélőkhöz, mosógépekhez, porszívókhoz van, néhány új, külföldről behozott táskarádióhoz nincs. Sajnos, a Mambó és a Sylwia típusú rádiókhoz nem kaptunk alkatrészt, véleményünk szerint ez a kereskedelem hibája. Megjegyzem, hogy a RAVILL-tól kellene kapnunk ezekhez a rádiókhoz tartalékalkatrészeket. — El tudják-e látni megnövekedett feladataikat? — Igen. Szakemberünk, anyagunk, műszerünk van. Ha nagyon felfutna a javítási igény, akkor sem lenne probléma, több szakembert állítanánk be. Jelenleg 7 műszerész dolgozik nálunk, de 15 műszerész számára tudunk elhelyezést biztosítani — mondotta Hájas László. 3 A törvény születése Az újságok a Rádió és a TV, mint mindig, most is viszonylag részletesen beszámolt az újsággyűlés ülésszakáról. Mégis az a benyomásunk, hogy mindenekelőtt kellő tér és idő hiányában, aligha adhattak — adhattunk — tökéletesen hű képet arról a mindjobban erősödő demokratikus légkörről, amely a képviselők tiszteletet érdemlő, lelkiismeretes munkája és nem csekély bíráló, s javaslattevő hajlandósága nyomán a Parlamentben uralkodik. A szabálysértésről szóló törvényjavaslat tárgyalása és a két legmagasabb igazságszolgáltató fórum a Legfelsőbb Bíróság és a legfőbb ügységség vezetőjének beszámoltatása, az elhangzott csaknem 30 képviselői felszólalás során rendkívül érzékletesen bontakozott ki a ■felelősségteljes törvényhozói munka, egiúttal nem csupán a jogalkotás, hanem a jogellenőrzés terén is. Ha fölidézzük a felszólalásokat, úgytűnik, a pontosságra, alaposságra törekvés az egyik legáltalánosabb vonásuk. Nem is annyira a jogászi precizitásra gondolunk, ami csupán egyesek sajátja hanem arra az ügyszerető, a körülményeket és félereségeket kutató, s felettük mélyen tűnődő lelkiismeretességre, amely szinte minden felszólalásból kiviláglott. Látnivaló volt, hogy a kép- TMviselők mennyire átérzik az országban uralkodó szocialista törvényesség megőrzésének és SEIntern erősítésének jelentőségét. Nemkülönben a számtalan tennivaló fontosságát, ami ezzel együtt jár. Még felsorolni is sok: a társadalmi tulajdon fokozott védelme, a közlekedési balesetek erősen növekvő térmunciájának viszszaszorítása, az ifjúsági bűnözések elleni sokoldalú küzdelem a megelőzés jobb megszervezése, az erősen elterjedt visszaeső bűnözés okainak felderítése és amennyire csak lehet, megszüntetése, mindenekelőtt pedig a szocialista igazságszolgáltatás elsőrendű „fegyverének”, a nevelésnek a felvilágosításnak hathatósabb bevetése. Különös figyelmet érdemel maga a törvény is, amelyet a képviselők most megszavaztak. Már az is felettébb örvendetes, hogy számottevően szélesíteni lehetett az előforduló rendellenes cselekmények között, azoknak a körét, amelyek csupán szabálysértésnek minősülnek. S ezt is azzal a kétségtelen szándékkal, hogy a folyamat nem zárul le hiszen ilyen módon tovább erősödhet a jogrend, a közbiztonság, s a növekvő bizalomból és méltányosságból a humánus szocialista törvénykezés tökéletesítésének sok újabb lehetősége fakad. Mindazonáltal, senki sem tévesztette össze a méltányosságot a céltalan elnézéssel. Ellenkezőleg, a képviselők nem ritkán saját választókerületük példájával bizonyították, a messzemenően differenciált, nem csupán a törvény- és szabálysértő, hanem a társadalom egésze iránti emberséges igazságszolgáltatás fontosságát. Ritka alkalom, hogy az országgyűlés egyazon ülésszakon tárgyalhat törvényt és azokat a jogállapotokat amelyeket nem csekély részben törvények befolyásolnak. Bármilyen szélesen hömpölygött is a tárgyalás folyamat, nem csapott ki medréből. JóL megszavazott törvény erősen támaszkodik a demokratizmusra, ami főleg a szabálysértések helyi, akár községi elbírálásában, valamint a lehetővé tett bizottsági elbírálásban jut kifejezésre. Még szimbólumnak is figyelmet keltő, hogy ez a jogalkotás kezdettől fogva messzemenően demokratikus körülményeknek köszönheti létét. A parlamenti állandó bizottság többször alaposan megvitatta, még az ülésen is jónéhány módosítással csiszolta nem szólva a képviselők saját kiegészítő javaslatairól. Az állandó bizottság a javaslattevők bevonásával a törvénytervezetet az ülés egyik huzamosabb szünetében ismételten megvitatta, így került újból a plénum elé, amely végül is szám szerint hat módosítással egyetemben megszavazta. Ám a demokratizmusnak ez a, mondhatni, iskolája ezzel még korántsem ért véget Következett a Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének beszámolója, amelyet első ízben tárgyalt meg szocialista parlament. Ugyanezen az ülésen döntöttek a képviselők az Országgyűlés ügyrendje egyes pontjainak módosításáról, amely szintén az országgyűlési munka demokratizmusának fejlesztése érdekében történt. z említett körülmények, ““ sok egyéb mellett, már magukban is azzal a jogos reménnyel bíztatnak, hogy a jogalkotók kisebb és a jogot gyakorlók sokkalta népesebb csoportjai egyaránt sok erőt, biztatást meríthetnek, nemcsak a parlamenti munka eredményéből, hanem annak módszereiből is. Ez pedig további biztosítékot nyújthat arra, hogy a szocialista jog és törvény tisztelete, következésképpen a jogrend és biztonság, az alkotó mulnkénak és a társadalmi fejlődésnek ez a fontos közege és serkentője, tovább erősödik hazánkban. Balog János