Zalai Hírlap, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-02 / 78. szám

1968. április 2. Egészséges párbeszéd Egy-egy községen belül az utóbbi években sok vitára adott alkalmat a tsz-ek szo­ciális-kulturális alapjának felhasználása. Néhány kivé­teltől eltekintve, megyénk közös gazdaságainak zöme nagyon is alkalmi célokra használja fel a szociális-kul­turális alapot. Igaz, az álta­lános gyakorlat szerint­­Hídig jóformán senki sem sietett segítségükre az alap felhasz­nálásának szakszerű megter­vezésénél. Rendszerint a se­gélyezés emészti fel a szociá­lis-kulturális tízezreket, s a kultúrára többnyire csak egy­­egy közös kirándulás erejéig jut. Távolról sem egészséges ez a gyakorlat. A tsz-nek mint a falusi élet bázisának a helyi kultúra zászlóvivőjének is fontos lennie, hiszen egy-egy k­özség jövőjének perspektí­­ái egyre inkább a közös gaz­daságok holnapjainak függ­vényévé válnak. Egy jó tsz alapvetően megha­tár­ozza az illető község arculatát, s ha a közösben a termelés mellett a közéleti, a népművelési és a sportbeli tennivalókra is gondot fordítanak, akkor va­lóban teljes értékű munkát végeznek a falu szocialista átalakítása érdekében. E sokoldalú tsz-feladatkör megvalósulásának eszköze az az újszerű gyakorlat is, hogy a közös gazdaságok igyekez­nek pontosan megtervezni a szociális-kulturális alap fel­­használásának rendjét. Annyi azonban bizonyos, hogy ahol a tsz-ek ismét egyedül maradnak ennél a tervezésnél, ott nem sokat ér a friss alapszabály-módosí­tás. Ahol nem ülnek össze a tsz-ek és a társadalmi-kultu­rális vezetők, megtárgyalni a szociális-kulturális alap fel­­használásának ésszerű mód­ját, ott továbbra is alkalmi kiadásokra folynak el a tíz­ezrek. S egyelőre csak a lete­­nyei járásból hallottunk ar­ról, hogy egészséges eszme­csere alakult ki a tsz-vezetők és a népművelés irányítói kö­zött a kulturális forintok va­lóban célravezető felhaszná­lásáról. Négy kiskörzeti érte­kezletet szerveztek a járási tanács vb. mezőgazdasági és művelődési illetékesei a járá­si művelődési házzal közösen, s a meghívott tsz-vezetők fele meg is jelent ezeken a tar­talmas „párbeszédeket” hozó eszmecseréken, sőt már több konkrét együttműködési meg­állapodás is született. A borsfói tsz képviselője például bejelentette, hogy klubfelszerelést vásárolnak, és támogatják a helyi művé­szeti csoportok rendezvényeit. Tótszerdahelyről pedig igen józanul megjegyezték, hogy a segélyezés idei kiterjesztése miatt is hasznos pontosan megjelölni a tsz kulturális szolgáltatásának összegét, ne­hogy aztán üres zsebbel szem­­lélhessék majd az elmulasz­tó kulturális lehetőségeket, a maradni vágyó fiatalokat is elriasztva a szegényes otthoni művelődési-szórakozási álla­potokkal. A letenyei járásban tehát rendeződni látszik a dolog, s reméljük, hogy e találkozáso­kat gyümölcsöző együttm­­­­­ködés is követi majd. A fa­lusi élet, a falusi ember valós érdekei kívánnák, hogy me­gyénk más tájain is követés­re találjon a letenyei példa. T. A. ZALAI HÍRLAP Tető alatt a tanácsi építőipari vállalat székháza Az elmúlt év őszén láttak hozzá a Zala megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói Zalaegerszegen a Rákóczi úton a négyemeletes, hozzávetőleg négymillió forintos költséggel épülő saját székházuk kivite­lezéséhez. Az eltelt időszakot jól ki­használták az építők. Bár sok körülmény nehezítette munká­jukat, az épület máris tető alá került, s rövidesen befejezik a tetőszigetelést, a negyedik emelet válaszfalazását, majd ezt követően sor kerül a szak­ipari munkákra. Az építők úgy tervezik, ha időben rendelkezésükre áll­nak az anyagok, akkor június közepére végeznek az építke­zéssel, és a régi, szűkre mére­tezett központból átköltözhet­nek a dolgozók az új, korszerű irodaházba. Ezer literrel több A tejtermelés növekedésének okai Szentgyörgy­völgy­ön A novai tsz tehenészete után a szentgyörgyvölgyi di­csekedhet a legjobb ered­ménnyel a lenti járásban. A tavaly megszületett 2330 lite­res fejési átlag különösen fi­gyelemre méltó, ha számítás­ba vesszük, hogy két évvel korábban majdnem ezer liter­rel volt alacsonyabb a tehe­nenként­ tej hozam. A sikert az elmúlt két esztendő jó te­nyésztői, gondozói munkája hozta meg. A törzskönyv haszna náluk is igen vegyes állo­mány alkotta kezdetben a te­henészetet. Többsége a háztá­jiból került a közös istállóba, s így sokáig ráfizetéses volt ez az ágazat. A változás a házi törzskönyvezéssel kezdő­dött.­­ Három éven át jegyeztük pontosan a jószágokra vonat­kozó összes adatokat Végülis hű tükörképet kaptunk, ami­nek alapján sor kerülhetett az állami törzskönyvezési kí­sérletre. Jelenleg 191 tehenet tartunk megfigyelés alatt, eb­ből harmincnak már ez év nyarán állami törzskönyvi­­ lapja lesz, mivel mindegyik termelése eléri a megkövetelt szintet — mondja Horváth Zoltán főállattenyésztő. A karbamid „csodája“ közelebbről ez azt jelenti, hogy a szövetkezet olyan egyedekkel rendelkezik, ame­lyek — 3,7-es zsírtartalom mellett — 3200 liter tejet ter­melnek évente, s a tejzsír mennyisége eléri a 118 kilo­grammot. Pusztán a tenyésztői mun­ka nem járt volna sikerrel, ha azt nem párosítják megfelelő takarmányozással. Két év óta tavasztól őszig folyamatos a zöld futószalag, télen pedig jó minőségű réti-, pillangós­széna és siló kerül az állatok jászlába. Tisztában vannak vele, hogy még mindig kevés a fehérjedús szálastakarmány. A jövőben ezért újabb pillan­gósok telepítésére kerül sor a szövetkezetben. Az érdem szerinti abrako­lás ugyancsak 1965 őszétől folyamatos a gazdaságban. Az abrakot tejelőtáp formájá­ban kapják a jószágok. Pár hónapig még vásárolják a tápot, de a nyár derekától már helyben keverik. Napi 1 literrel több tej Az egyedi takarmányozás­sal egyidőben került sor — próbaképpen — a karbamid etetésére. Kezdetben csak két tehén silójába keverték. A kí­sérleti egyedek napi tej hoza­ma hamarosan 2, illetve 2,5 literrel emelkedett Tömeges alkalmazására ezután került sor. Ma már nemcsak a siló­ba, de táp közé is vegyítik. — Valósággal „csodát”,mű­velt a karbamid. Tehenen­ként naponta 1,5—2 liter tej­jel fejünk többet, mint koráb­ban. Tavaly már szeptember­ben teljesítettük tejértékesí­tési tervünket s utána még kétszer kellett pótszerződést kötnünk a tejipari vállalattal — mondja a főállattenyésztő, háttere, hogy a tsz megfizeti, premizálja a gondozókat. Minden élve született borjú után például 20 forintot kap­nak. Külön négy munkaegy­séget írnak jóvá azoknak, akiknek a standján a két el­­lés közötti idő 13 hónapra rö­vidült Javult a gondozás A harmadik tényező — ami szintén közrejátszott a siker­ben — az, hogy sokat javult a gondozás. Ennek viszont az a Ünnepi műszak jó eredménnyel Hazánk felszabadulásának 23. évfordulója tiszteletére a MÁV zalaegerszegi fűtőháza dolgozói március 11-től ápri­lis 4-ig ünnepi műszakot tar­tanak. Az ünnepi műszak so­rán a fűtőház dolgozói kima­gasló teljesítményt produkál­tak. A fűtőházra váró felada­tokat maradéktalanul teljesí­tették, s számos vállalásnak tettek eleget A többi között áp­ris 4-ig hazánk felszaba­­dulásának évfordulójáig par­kosították, rendezték a fűtő­ház udvarát, környékét, ösz­szesen 400 óra társadalmi munkát fordítottak a fűtőház csinosítására. Számos vállalás, kiemelkedő teljesítmény szü­letett a termelő munkában is. A mozdonyjavító részleg vál­lalta, hogy a beütemezett fel­adatain kívül egy áprilisra tervezett mozdony kötelező javítását előrehozza március­ra. A mozdony április 1-ig ki­gördült a javító műhelyből. Az újítók arra tettek vállalást, hogy az ünnepi műszak során két újítást produkálnak. Már­cius végéig három újítással jelentkeztek. A villak­­osrész­­leg — ugyancsak vállalásának megfelelően — két dolgozót helyettesített, akik ez idő alatt tanfolyamon vettek részt. A műhely kevesebb létszámmal is megoldotta a rá váró felada­tokat. A fűtőháziak évről évre megrendezik felszabadulásunk évfordulója előtt az ünnepi­­műszakot. Az eddigiek során valamennyi ünnepi műszak jó eredménnyel zárult. Az idei — mint az említettek bizonyít­ják — e tekintetben is folyta­tása a hagyományoknak, mél­tó eredményekkel köszöntik a nagy évfordulót. Növekvő munkaegység A gondozóknak ez jelentős kereset-kiegészítést jelent, hi­szen évente 50—60 plusz mun­kaegységet is összegyűj­the­t­­nek. Ebben az évben 2500 literes fejési átlag elérést tervezik a szövetkezetben. Szalai Béla, a Zala megyei Állattenyésztési Felügyelőség törzskönyvezési ellenőre szerint: a takarmá­nyozás és a gondozás további javításával a 3200—3500 lite­res átlagtermelés — akár két éven belül minden különö­sebb erőfeszítés nélkül elér­hető Szentgyörgyvölgyön. Új szolgáltatás: Gyorsszolgálati javítás a GELKA-nál Az Országos Anyag- és Ár­hivatal megbízásából és jóvá­hagyásával a GELKA kiadta a rádió- és tv-műsorvevők, a közhasználatú híradástechni­kai és erősáramú készülékek javítási munkáinak új díjsza­bását — írtuk lapunk március 13-i számában. Az új díjsza­bás tulajdonképpen új szer­vizszabályzat kiadását je­lenti. — Lehetőséget teremtünk a gyorsabb kiszolgálásra — mondotta ezzel kapcsolatban Hájas László, a zalaegerszegi GELKA szerviz vezetője. — Bevezettük a gyorsszolgálatot, ha a megrendelő ezt igényli, akkor 4 órán belül megjavít­juk a hibás készüléket. Gyorsszolgálati javításra két helyen — a szervizben és a helyszínen — kerül sor. — Sokan veszik igénybe ezt a szolgáltatást? — Sajnos kevesen. Rendsze­rint csak a műhelybe hozott készülékekre kérik. Valószínű­leg nem ismerik a megrende­lők­ az új lehetőséget. Ezért azt a módszert vezettük be, hogy a hiba bejelentésekor mindenkinek azonnal fel­ajánljuk a gyorsszolgálati ja­vítást. Saját kezdeményezésként még tovább szűkíti a 4 órás gyorsszolgálati javítási időt a zalaegerszegi szerviz. A hiba bejelentésekor megegyeznek a készüléktulajdonossal, hogy az adott időn belül melyik órában keresse fel a szerelő. Ezzel a módszerrel a szerviz figyelembe kívánja venni a megrendelők elfoglaltságát. A gyorsszolgálat bevezetése nem hátráltatja a más javítá­sok időbeni elvégzését, hiszen a műszerészeket anyagilag ér­dekeltté tették ebben, munka­idejüket úgy osztották be, hogy mindig elegendő szak­ember álljon rendelkezésre a műhelyben és a házaknál vég­zendő javításokra. Bizonyos változásokat ho­zott az új szabályzat a javítá­si és kiszállási díjakban is. Eddig óránként 30 forint volt a javítási díj, most fél órai munkáért 20, háromnegyed óraiért 30, egy órai munkáért pedig legfeljebb 40 forintot számíthat fel a szerviz. Az ártáblázat szerint a kiszállási díj a közigazgatási határon belül 20, azon kívül 45 forint lehet. — Ezzel szemben mi csak 20 forint kiszállási díjat számí­tunk fel — mondta Hájas László. — Ugyanis az ártábla maximális összegeket említ, mi pedig a díjak csökkentésé­vel további kedvezményt adunk a velünk dolgoz­tatók­nak. Az új szabályzat szerint a szervizeknek ezentúl száz százalékos garanciát kell nyújtaniuk a javításokért, va­lamint a kicserélt alkatrész garanciája az eddigiektől el­térően nem jár le a készülék garanciális idejével. — Van-e ehhez elegendő al­katrészük? — A televíziókhoz, padló­­kef­élőkhöz, mosógépekhez, porszívókhoz van, néhány új, külföldről behozott táskará­dióhoz nincs. Sajnos, a Mam­bó és a Sylwia típusú rádiók­hoz nem kaptunk alkatrészt, véleményünk szerint ez a ke­reskedelem hibája. Megjegy­zem, hogy a RAVILL-tól kel­lene kapnunk ezekhez a rá­diókhoz tartalékalkatrészeket. — El tudják-e látni megnö­vekedett feladataikat? — Igen. Szakemberünk, anyagunk, műszerünk van. Ha nagyon felfutna a javítási igény, akkor sem lenne prob­léma, több szakembert állíta­nánk be. Jelenleg 7 műszerész dolgozik nálunk, de 15 műsze­rész számára tudunk elhelye­zést biztosítani — mondotta Hájas László. 3 A törvény születése A­z újságok a Rádió és a TV, mint mindig, most is viszonylag részletesen be­számolt az újsággyűlés ülés­szakáról. Mégis az a benyomá­sunk, hogy mindenekelőtt kel­lő tér és idő hiányában, alig­ha adhattak — adhattunk — tökéletesen hű képet arró­l a mindjobban erősödő demokra­tikus légkörről, amely a kép­viselők tiszteletet érdemlő, lel­kiismeretes munkája és nem csekély bíráló, s javaslattevő hajlandósága nyomán a Par­lamentben uralkodik. A sza­bálysértésről szóló törvényja­vaslat tárgyalása és a két leg­magasabb igazságszolgáltató fórum a Legfelsőbb Bíróság és a legfőbb ügységség veze­tőjének beszámoltatása, az el­hangzott csaknem 30 képvise­lői felszólalás során rendkívül érzékletesen bontakozott ki a ■felelősségteljes törvényhozói munka, egiútta­l nem csupán a jogalkotás, hanem a jog­ellen­őrzés terén is. Ha fölidézzük a felszólaláso­kat, úgy­­tűnik, a pontosságra, alaposságra törekvés az egyik legáltalánosabb vonásuk. Nem is annyira a jogászi precizi­tásra gondolunk, ami csupán egyesek sajátja hanem arra az ügyszerető, a körülményeket és félereségeket kutató, s felet­tük mélyen tűnődő lelkiisme­retességre, amely szinte min­den felszólalásból kiviláglott. L­átnivaló volt, hogy a kép- TM­viselők mennyire átérzik az országban uralkodó szocia­lista törvényesség megőrzésé­nek és SEInter­­n erősítésének jelentőségét. Nemkülönben a számtalan tennivaló fontossá­gát, ami ezzel együtt jár. Még felsorolni is sok: a társadalmi tulajdon fokozott védelme, a közlekedési balesetek erősen növekvő tér­munciájának visz­­szaszorítása, az ifjúsági bűnö­zések elleni sokoldalú küzde­lem a megelőzés jobb meg­szervezése, az erősen elterjedt visszaeső bűnözés okainak fel­derítése és­ amennyire csak le­het, megszüntetése, mindenek­előtt pedig a szocialista igaz­ságszolgáltatás elsőrendű „fegyverének”, a nevelésnek a felvilágosításnak hathatósabb bevetése. Különös figyelmet érdemel maga a törvény is, amelyet a képviselők most megszavaztak. Már az is felettébb örvendetes, hogy számottevően szélesíteni lehetett az előforduló rendelle­nes cselekmények között, azoknak a körét, amelyek csu­pán szabálysértésnek minősül­­nek. S ezt is azzal a kétség­telen szándékkal, hogy a folya­mat nem zárul le hiszen ilyen módon tovább erősödhet a jog­rend, a közbiztonság, s a nö­vekvő bizalomból és méltá­nyosságból a humánus szocia­lista törvénykezés tökéletesíté­sének sok újabb lehetősége fa­kad. Mindazonáltal, senki sem tévesztette össze a méltányos­ságot a céltalan elnézéssel. El­lenkezőleg, a képviselők nem ritkán saját választókerületük példájával bizonyították, a messzemenően differenciált, nem csupán a törvény- és sza­bálysértő, hanem a társadalom egésze iránti emberséges igaz­ságszolgáltatás fontosságát. Ritka alkalom, hogy az or­szággyűlés egyazon ülésszakon tárgyalhat törvényt és azokat a jogállapotokat amelyeket nem csekély részben törvények befolyásolnak. Bármilyen szé­lesen hömpölygött is a tárgya­lás folyamat, nem csapott ki medréből. JóL megszavazott törvény erősen támaszkodik a demokratizmusra, ami főleg a szabálysértések helyi, akár községi elbírálásában, vala­mint a lehetővé tett bizottsági elbírálásban jut kifejezésre. Még szimbólumnak is figyel­met keltő, hogy ez a jogalkotás kezdettől fogva messzemenően demokratikus körülményeknek köszönheti létét. A parlamenti állandó bizottság többször ala­posan megvitatta, még az ülé­sen is jónéhány módosítással csiszolta nem szólva a képvi­selők saját kiegészítő javasla­tairól. Az állandó bizottság a javaslattevők bevonásával a törvénytervezetet az ülés egyik huzamosabb szünetében ismé­telten megvitatta, így került újból a plénum elé, amely vé­gül is szám szerint hat módosí­tással egyetemben megsza­vazta. Ám a demokratizmusnak ez a, mondhatni, iskolája ezzel még korántsem ért véget Kö­vetkezett a Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnöké­nek beszámolója, amelyet első ízben tárgyalt meg szocialista parlament. Ugyanezen az ülé­sen döntöttek a képviselők az Országgyűlés ügyrendje egyes pontjainak módosításáról, amely szintén az országgyűlési munka demokratizmusának fejlesztése érdekében történt. z említett körülmények, ““ sok egyéb mellett, már magukban is azzal a jogos re­ménnyel bíztatnak, hogy a jog­­al­kotók kisebb és a jogot gya­korlók sokkalta népesebb cso­portjai egyaránt sok erőt, biz­tatást meríthetnek, nemcsak a parlamenti munka eredmény­é­ből, hanem annak módszerei­ből is. Ez pedig további bizto­sítékot nyúj­that arra, hogy a szocialista jog és törvény tisz­telete, következésképpen a jog­rend és biztonság, az alkotó mulnkénak és a társadalmi fej­­lődésnek ez a fontos közege és serkentője, tovább erősödik ha­­zánkban. Balog János

Next