Zalai Hírlap, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-01 / 205. szám

2 H­ol vagytok, kiszesek ? Még formálisan sem működik a KISZ-alapszervezet a Zalaegerszegi Vas- és Fémipari Ktsz-ben Rangos üzemnek számít a Zalaegerszegi Vas- és Fém­ipari Ktsz. 1954-ben, megala­kulásakor a kilenc alapító tag marha- és lókaparó ké­szítéssel kezdte a közös tevé­kenységet. S ma már a leg­változatosabb vas- és fémipa­ri termékek sorával látják el az országot. Az évi 19 milliós tervvel dolgozó üzem országos fon­tosságú megbízások seregét látja el 203 dolgozójával. Az egyébként is jól működő ktsz számára gyümölcsöző le­hetőségek sorát nyújtotta az új gazdaságirányítási rend­szer. S az üzem dolgozói és vezetői hasznosan élni is tud­nak velük. Radics Sándor, a kisz elnö­ke láthatólag szívesen szól minderről, s hasonlóképpen Borsos Miklós párttitkár. Amiről panasszal szólnak, az a KISZ-szervezet. A vezetők panasza A párttitkár mondja: •— Nálunk a KISZ-szerve­­zet még formálisan sem mű­ködik. A taggyűlések papír­forma szerinti megtartására sem képesek, hogy a tagdíjak számontartásáról ne is be­széljek. A kisz elnöke kapcsolódik a beszélgetésbe: — Tartalmi munkáról meg egyáltalán nem beszélhetünk. Elmondok egy jellemző ese­tet. Új telephelyünkön, a tég­lagyár mellett a fiatalok ér­dekében egy sporttelepet akartunk létesíteni, hogy le­hessen valahol kézilabdázni, futballozni. Érthető, hogy a kiszesek segítségére számítot­tunk. Azt kértük, társadalmi munkában segítsenek a mint­egy egy méter vastagságú földréteg legyalulásában. De hiába kértünk. Alig egy­két fiatalt jelentkezett. Mit lehetett tenni? Helyettük az ,,öregfiúk” tevékenyekedtek önként, másfél hétig minden délután társadalmi munká­ban, hogy miután elkészült a pálya, passzív fiataljaink használhassák. Ez a negatív jelenség an­nál furcsább, mert a Kisz ve­zetősége, s különösen a párt­­alapszervezet évek óta maxi­mális segítséget nyújt a KISZ-szervezet vezetőségé­nek és tagságának. Érdeklődnek problémáik iránt, tanácsokat, útmutatást adnak. A jelenlegi KISZ- és a szervezőtitkárt meghívták azokra a párttaggyűlésekre, amelyeken a fiatal kiszesek passzivitásának okait vitatták meg. Ennek nem lett sok ered­ménye, mert a meghívottak el sem mentek a taggyűlésre. Hosszabb idő­k óta tanács­adóul, serkentőként két ta­pasztalt, az ifjúsági ügyekben jártas párttagot a szervezet patronálásával bíztak meg. Ez a javító, segítő szándék sajnos szintén megtört a fia­talok közömbösségén. A kisz vezetői és a pártszer­vezet felkérte a kiszeseket: vállaljanak védnökséget a golyóssajtolók elkészítésére. Kérték, hogy mint védnökök — hiszen úgyis jórészt ők ké­szítik el — vállalják a ga­ranciát határidőre és a minő­­ségre. E kérés sem talált vissz­hangra. Mi a magyarázat? Borsos Miklós összegez: — Tény az, hogy fiataljaink jórésze csak az anyagiak iránt érdeklődik. Munkáját elvégzi, mert pénzt kap érte A társadalomtól elfogad min­dent, ami neki jó. Ám ami­kor a kötelesség rovatra ke­rül sor, visszahúzódik. Majd az öregek! S azok meg is csi­nálják Az elnök is told a magya­rázathoz : — A KISZ-titkár munká­ját kifogástalanul ellátó, lel­kiismeretes fiatalember, de vezetésre, a közömbösök meg­mozgatására képtelen. Akara­ta megtörik az első nehézség fellépésekor. A fiatalok véleménye Dehát hogyan ítélik meg a helyzetet maguk a fiatalok? Nyírő Antal szervezőtitkár: -„ Nincs a KISZ-tagokban akarat. A jelenlegi tevékeny­ség nem nevezhető munká­nak. — Próbált a közömbösség ellen tenni valamit? — Hiába volt minden. Hiá­ba kértem, magyaráztam. Még olyan természetes kérdések, mint a tagdíj fizetése is sú­lyos problémákat okoz. Nem egy olyan tag van, aki 6 hó­napja nem fizet tagdíjat. De olyan is akad, akinek egy év­nél is hosszabb idő óta ren­dezetlen a tagdíja. A titkár nem tudott mit tenni: a hát­ralékos díjakat saját pénzé­ből rendezte, s csak később szedte össze a tagoktól a pén­zeket. Ha egyáltalán meg­kapta! — Mikor végeztek társadal­mi munkát? Győre Géza forgácsoló szak­munkás gondolkodik. — Egyszer volt ablaktisztí­tás az új telephelyen. — Mint mondják, abban csak öten vettek részt, s a tisztítani kezdett ablak csep­pet sem lett tisztább. Megadó válasz: — Így volt, de hát min­denki siet haza. — Mit lehetne tenni­. — Nem tudom, nem nagyon gondolkodtam ezen. Nagy József, tavaly végzett szakmunkás az új telephely­ről: — Ritkán van KISZ-gyű­lés! — Hány résztvevő szokott lenni ? — Alig páran. — Segítene a tartalmasabb KISZ-munka létrehozásá­ban? — Ha jobb vezetőség lenne. Az „öregfiúk44 Frühwirt József, az egyik patronáló: — Pang a politikai oktatás, a kiszesek minden segítség el­lenére is kihúzzák magukat a munkából. Pedig lenne tenni­való. A rendezetlen új telepi udvart is az „öregfiúk” egyen­getik. Hegyi Károly részlegvezető is az „öregfiúk” sorába tarto­zik: — Valakinek meg kell csi­nálnia. Ha a fiatalok nem, hát akkor mi megtesszük. Pe­dig minden nekik készül. Mert minek nekünk sportte­lep? de hát mit csináljunk? Igen, most valóban ezen töprengenek a Zalaegerszegi Vas- és Fémipari Ktsz-nél. Keresik a megoldás módját. Tevékenységük sikeréhez azonban az is kellene, hogy a passzív fél, a 33 fiatal kiszes is belátná, hogy az aggódó tö­rődés miattuk, érdekükben van. Jussanak túl a hűvös helyzetelemzéseken, a tárgyi­lagos tudomásvételen, s akar­janak ne csak szorosan vett munkahelyi kötelességet tel­jesíteni, de szocialista fiata­lokhoz méltóan élni és gon­dolkodni is. És persze, segítse őket eb­ben a városi KISZ-bizottság. Pécsi István M­egkezdődön a szőlő exportálása A MÉK-nek minden évben jelentős exportcikke az ízletes csemegeszőlő. A külföldi piar­cokon keresett chasselas szőlő felvásárlását a napokban kezd­te meg az értékesítő központ és eddig 28 vagonnal küldtek a Hungarofruct útján a Német Demokratikus Köztársaságba. Az eddig felvásárolt és export­ra küldött szőlő nagyobbik há­nyadát a zalaszentgróti, csá­­fordi, valamint a nagyradai termelőszövetkezetektől vették át A MÉK vezetőinek tájékoz­tatása szerint az export lehe­tőségeik kihasználásával egy­ időben gondoskodtak a megye lakosainak maximális ellátásá­ról, s boltjaikban a jövő hét elejétől öt forint 60 fillérért kerül forgalomba az első osz­tályú csemegeszőlő, a tavalyi nyolc forintos árral szemben. ZALAI HÍRLAP B­andi maradni akar — Bandi, érted jöttek! — Bandi, elvisznek! És Bandi menekül. A vásort eladták elől, akik nevetve utá­na kiabálnak, ijesztgetik. De fut előlünk is. Egyenesen Var­ga Jánosné nyakába ugrik. Jól magához szorítja a középkorú asszony kendős fejét és félig sírva, félig nevetve kiabálja: — Anyukánál maradok... — Anyuka? Vargáné nem idős még, de a hatéves fiúcskához igen. — Így szólít, pedig hát csak a nevelőanyja vagyok —­ vág elébe minden találgatásnak Varga Jánosné —. Négy éve vettem magamhoz Bandit. Na­gyon szegények a szülei, meg sokan is vannak. A balatonmagyaródi tiszta kis ház verandájának asztalán nyitott levél. Vargáék nagyfia írta Budapestről. Nem illik be­lenézni más levelébe, de az asszony unszol. _Olvassa csak el az utolsó sorokat... A levél alján lévő öt—hat mondat Bandinak szól. Meleg, testvéri szavak intik jóvisel­­­kedésre. — Nézzék csak, milyen szép zöld nyloninget vett Bandinak. Meg ezt a ruhát... Mindig küld neki valamit. Testvéré­nek tekinti. A hatéves kisfiú szégyellő­­­sen kisomfordál a konyhába, ráhemperedik a díványra és va­donatúj iskolatáskájával ját­szik, amelybe már a szépen bekötött füzeteket is beletette Vargáné. — Miért vette magához Ban­dit? Mielőtt válaszolna, a szobá­ba fut. Négy takarékbetét­könyvvel jön vissza. Két au­tónyeremény betétkönyvvel és két másikkal. — Íme. Van pénzünk. A fér­jem az állami gazdaságban dolgozik, nem keres rosszul Van kertünk, gazdaságunk. Megélünk. Bandiért 300 forintot kapunk havonta. Jól jön az is, de nem azért hoz­tam ide őt. Sze­retem a gyere­keket, rossz egész nap itt­hon, egyedül. És nekem so­hasem lehe­tett. A pesti nagyfiú is a férjemé. Bandi nem beszédes. De mozdulatai árulkodnak. Bújik, furakodik, cirógat, nevet. Ott­honra talált. A nagykanizsai járási tanács gyámügyi osztályán elismerés­sel szólnak a balatonmagya­ródi Varga Jánosnéról. Azok között emlegették, akik a leg­több szeretetet adják az állami gondozott gyerekeknek. Var­gáné legnagyobb izgalma most az: jó tanuló lesz-e a gyerek. Mert ha nem, elveszik tőle Pedig Bandi maradni akar. H. L F­ELVESZÜNK egy fő megbízható, jó üzleti érzékkel rendelkező férfi munkaerőt, fizikai munkakörbe. Jelentkezés: Zala megyei Szolgáltató Vállalat, Nagykanizsa, Magyar u. 86. Húsz—ntven százalékos árengedmény a holnap kezdődő Keravill-vásáron Szeptember 2—október 5 között Keravill-vásárt ren­deznek, s ez alkalomból szá­mos árucikket 20—50 százalé­kos árkedvezménnyel árusíta­nak. A Favorit televízió 9100 fo­rint helyett 3950 forintért, a Minivizor 4450 helyett ugyan­csak 3950 forintért kapható. A sztereo végfokozatú R— 5700-as típusú rádiót 1100 fo­rinttal olcsóbban, 1700 forin­tért árusítják, ezenkívül még további négyféle olcsó rádió­­készüléket hoznak forgalom­ba engedményes áron. A garzonkonyhák számára készült TT—41-es törpe tűz­hely 2810 helyett 2390 forint­ba kerül. A GS—30-as grill­sütőt 790 forintért adják, 330 forinttal olcsóbban a normál árnál. Az egyik német vil­lanyborotvát 390 helyett 338 forintért hozzák forgalomba, a Lunapress kávéfőzőt, a szo­kásosnál 75 forinttal olcsób­ban, 170 forintért árusítják. A vásár idején 20 millió fo­rint értékű árut ajánl fel ked­vezményes áron a Keravill, ami a vásárlók számára több mint ötmillió forint megtaka­rítást jelent. Eredményes munka a nagykanizsai 1. számú téglagyárban 776 ezer nyerstéglát gyár­tottak az első félévben terven felül a nagykanizsai 1. számú téglagyárban. Jól indult a második félév termelése is: jú­liusban 80 ezer nyerstéglával szárnyalták túl tervüket, augusztusban pedig előrelát­­hatólag 50—60 ezres a többlet gyártás. — Úgy tervezzük, a nyers­téglák gyártását egészen októ­ber végéig folytatjuk, hogy elegendő átmenő készletünk legyen és égető kemencéink 1969 márciusáig megfárlás nél­kül üzemelhessenek — mon­dotta Honfi József gyárve­zető. Ebben az évben 16 millió kisméretű tömör tégla kibo­csátása a tervük. A gyár dol­gozói azonban a Kommunisták Magyarországi Pártja megala­pításának 50. évfordulója tisz­teletére indított szocialista munkaversenyükben felaján­lották, hogy terven felül még 700 ezer égetett téglát bocsá­tanak az építők rendelkezésé­­re. Eddig mintegy 9 millió tégla került ki a nyárból. Az égetett tégla gyártásának mi­nősége jó, a tervezett 93 szá­zalék helyett a kibocsátott téglák 94,5 százaléka I. osztá­lyú minőségű. Óriás sakk, gyermek játszótér Idős fákat ültetnek át­­ a zalakarosi termálfürdő területére Befejezték a zalakarosi ter­málfürdő jelenlegi területének szépítését, parkosítását a nagy­­kanizsai Városgazdálkodási Vállalat szakemberei. A tavasz óta tartó munka során mintegy 1000 köbméter földet mozgattak meg. A munka nehezét a terméskö­vekből faragott, majd felállí­tott támfalak és lépcsők ki­alakítása képezte. A fürdő te­rületén számos virágágyást készítettek, díszcserjéket és ró­zsafákat ültettek el. Elkészült a kicsinyek játszó­tere, ahol homokozók, hinták, mászószerek állnak a fürdő legifjabb látogatóinak rendel­kezésére. A kamaszok és a fel­nőttek számára röplabdapályát és betonból két ping-pong asztalt készítettek. Bizonyára érdekes és látvá­nyos szórakozást nyújt majd a fürdő vendégeinek az óriás sakk. Fekete-fehér betonkoc­kákból 2,8x2,8 méteres sakk­táblát készítettek a földön. A hatalmas sakktáblán 80—50 centiméter magas fafigurákkal lehet játszani. A mutatós sakk­figurákat Tizedes László nagy­kanizsai kisiparos faesztergá­lyos mester készítette. A most már szépen kiépített zalakarosi termálfürdő nagy hibája, hogy területén nincs árnyékos hely. Az idén segí­teni akarnak ezen a problé­mán. Úgy tervezik, hogy ősszel a Városgazdálkodási Vállalat szakemberei a Dél-zalai Erdő­­gazdasággal karöltve, erdők­ből idős, árnyékot adó lombos fákat ültetnek majd át a zala­­karosi termálfürdő területére. Így aztán jövőre a kánikulai napokban akad majd árnyékos hely a fürd­őzöknek. A szövőlepke ellen A gyümölcsfa kártevők elle­ni védekezés egyik fontos fel­adata az útmenti fák növény­­védelmének ellátása. A megyei növényvédő állomás­­gépei a Nagykanizsa és Szepetnek kö­zötti útszakaszon a szövőlepke kártétele ellen permetezik a fákat 1968. szeptember 1. Lesz-e kertmozi Zalaegerszegen ? Kanizsán már hosszú évek óta üzemel a kertmozi, forró nyári esteken kellemes szó­rakozást nyújtva a filmba­rátoknak, mozikedvelőknek. Egerszegen van ugyan egy korszerű filmszínház, ám a kertmozi megteremtéséről évek óta csak hallani. Pedig mondanunk sem kell, hogy milyen igény mutatkozna itt is nyáridőben egy kultu­rált küllemű és érdekes­értékes filmeket vetítő kert­mozi iránt. Hiába szép és korszerű ugyanis az Ady filmszínház, a nagy meleg­ben még a jó film se csábít falak közé. Mindez a nyári látogatottsági statisztikákon pontosan lemérhető. S most meg a megyeszék­helyi filmszínház korszerű­ségét is „megkérdőjelezték” az illetékes szakemberek. A Moziüzemi Vállalat vezetői­től hallottuk, hogy míg or­szágszerte gyarapodik a 70 mm-es, úgynevezett pano­ráma-mozik száma, me­gyénkben még a legkorsze­rűbbnek számító egerszegi Ady filmszínházban sem le­het Húsz méteres vetítési szélességű, azaz panoráma képet kialakítani. Az épület műszaki adatai szerint leg­feljebb 12 méteres képet le­het vetíteni majd a megfe­lelő átalakítások után is. Hogyan kapcsolódik mind­ehhez a kertmozi létesítésé­nek gondolata? Egy korsze­rű kertmoziban semmilyen akadálya sincs a vetítési fe­­lület megnövelésének, s a tervezett egerszegi kertmo­ziban húsz méternél is szé­lesebb, panoráma képet lát­hatna majd a 70 mm-es technika jóvoltából a néző. A vállalat most újra na­pirendre tűzi az egerszegi kertmozi létesítésének ügyét. A vezetők elmondot­ták, hogy megfelelő hely esetén már 1969-ben meg­építenék ezt az alkalmas szabadtéri színpaddal is rendelkező kertmozit. Csu­pán megfelelő, tágas helyet kérnek, például a Vizsla­parkban vagy másutt, s cse­rébe egy nagyszerű kultu­rális-szórakoztatási létesít­ménnyel ajándékoznák meg Zalaegerszeget. Mint meg­tudtuk, eddig is jórészt az alkalmas terület kijelölése jelentette a kertmozi meg­építésének egyetlen akadá­lyát. Tény, nem könnyű el­dönteni, hová kerüljön ez az új létesítmény, hogy a közönségigényeknek — el­érhetőség, tágasság stb. —, a vállalat elképzeléseinek és a városfejlesztés érdekei­nek is egyaránt megfelel­jen. Ám az is tény, hogy a „panorámásítás” lehetősége most már sürgeti a döntést Ha hamarosan nem sike­rül alkalmas területet talál­ni az egerszegi kertmozi számára, legalább egy esz­tendővel eltolódik az épít­kezés megkezdésének ha­tárideje. Ebben az esetben ugyanis a vállalat az 1970- re tervezett kanizsai pano­­rámásításra­ fordítja érin­tett anyagi eszközeit. Érdemes lenne hát végre megnyugtatóan rendezni ezt az évek óta húzódó ügyet.

Next