Zalai Hírlap, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-01 / 205. szám
2 Hol vagytok, kiszesek ? Még formálisan sem működik a KISZ-alapszervezet a Zalaegerszegi Vas- és Fémipari Ktsz-ben Rangos üzemnek számít a Zalaegerszegi Vas- és Fémipari Ktsz. 1954-ben, megalakulásakor a kilenc alapító tag marha- és lókaparó készítéssel kezdte a közös tevékenységet. S ma már a legváltozatosabb vas- és fémipari termékek sorával látják el az országot. Az évi 19 milliós tervvel dolgozó üzem országos fontosságú megbízások seregét látja el 203 dolgozójával. Az egyébként is jól működő ktsz számára gyümölcsöző lehetőségek sorát nyújtotta az új gazdaságirányítási rendszer. S az üzem dolgozói és vezetői hasznosan élni is tudnak velük. Radics Sándor, a kisz elnöke láthatólag szívesen szól minderről, s hasonlóképpen Borsos Miklós párttitkár. Amiről panasszal szólnak, az a KISZ-szervezet. A vezetők panasza A párttitkár mondja: •— Nálunk a KISZ-szervezet még formálisan sem működik. A taggyűlések papírforma szerinti megtartására sem képesek, hogy a tagdíjak számontartásáról ne is beszéljek. A kisz elnöke kapcsolódik a beszélgetésbe: — Tartalmi munkáról meg egyáltalán nem beszélhetünk. Elmondok egy jellemző esetet. Új telephelyünkön, a téglagyár mellett a fiatalok érdekében egy sporttelepet akartunk létesíteni, hogy lehessen valahol kézilabdázni, futballozni. Érthető, hogy a kiszesek segítségére számítottunk. Azt kértük, társadalmi munkában segítsenek a mintegy egy méter vastagságú földréteg legyalulásában. De hiába kértünk. Alig egykét fiatalt jelentkezett. Mit lehetett tenni? Helyettük az ,,öregfiúk” tevékenyekedtek önként, másfél hétig minden délután társadalmi munkában, hogy miután elkészült a pálya, passzív fiataljaink használhassák. Ez a negatív jelenség annál furcsább, mert a Kisz vezetősége, s különösen a pártalapszervezet évek óta maximális segítséget nyújt a KISZ-szervezet vezetőségének és tagságának. Érdeklődnek problémáik iránt, tanácsokat, útmutatást adnak. A jelenlegi KISZ- és a szervezőtitkárt meghívták azokra a párttaggyűlésekre, amelyeken a fiatal kiszesek passzivitásának okait vitatták meg. Ennek nem lett sok eredménye, mert a meghívottak el sem mentek a taggyűlésre. Hosszabb idők óta tanácsadóul, serkentőként két tapasztalt, az ifjúsági ügyekben jártas párttagot a szervezet patronálásával bíztak meg. Ez a javító, segítő szándék sajnos szintén megtört a fiatalok közömbösségén. A kisz vezetői és a pártszervezet felkérte a kiszeseket: vállaljanak védnökséget a golyóssajtolók elkészítésére. Kérték, hogy mint védnökök — hiszen úgyis jórészt ők készítik el — vállalják a garanciát határidőre és a minőségre. E kérés sem talált visszhangra. Mi a magyarázat? Borsos Miklós összegez: — Tény az, hogy fiataljaink jórésze csak az anyagiak iránt érdeklődik. Munkáját elvégzi, mert pénzt kap érte A társadalomtól elfogad mindent, ami neki jó. Ám amikor a kötelesség rovatra kerül sor, visszahúzódik. Majd az öregek! S azok meg is csinálják Az elnök is told a magyarázathoz : — A KISZ-titkár munkáját kifogástalanul ellátó, lelkiismeretes fiatalember, de vezetésre, a közömbösök megmozgatására képtelen. Akarata megtörik az első nehézség fellépésekor. A fiatalok véleménye Dehát hogyan ítélik meg a helyzetet maguk a fiatalok? Nyírő Antal szervezőtitkár: -„ Nincs a KISZ-tagokban akarat. A jelenlegi tevékenység nem nevezhető munkának. — Próbált a közömbösség ellen tenni valamit? — Hiába volt minden. Hiába kértem, magyaráztam. Még olyan természetes kérdések, mint a tagdíj fizetése is súlyos problémákat okoz. Nem egy olyan tag van, aki 6 hónapja nem fizet tagdíjat. De olyan is akad, akinek egy évnél is hosszabb idő óta rendezetlen a tagdíja. A titkár nem tudott mit tenni: a hátralékos díjakat saját pénzéből rendezte, s csak később szedte össze a tagoktól a pénzeket. Ha egyáltalán megkapta! — Mikor végeztek társadalmi munkát? Győre Géza forgácsoló szakmunkás gondolkodik. — Egyszer volt ablaktisztítás az új telephelyen. — Mint mondják, abban csak öten vettek részt, s a tisztítani kezdett ablak cseppet sem lett tisztább. Megadó válasz: — Így volt, de hát mindenki siet haza. — Mit lehetne tenni. — Nem tudom, nem nagyon gondolkodtam ezen. Nagy József, tavaly végzett szakmunkás az új telephelyről: — Ritkán van KISZ-gyűlés! — Hány résztvevő szokott lenni ? — Alig páran. — Segítene a tartalmasabb KISZ-munka létrehozásában? — Ha jobb vezetőség lenne. Az „öregfiúk44 Frühwirt József, az egyik patronáló: — Pang a politikai oktatás, a kiszesek minden segítség ellenére is kihúzzák magukat a munkából. Pedig lenne tennivaló. A rendezetlen új telepi udvart is az „öregfiúk” egyengetik. Hegyi Károly részlegvezető is az „öregfiúk” sorába tartozik: — Valakinek meg kell csinálnia. Ha a fiatalok nem, hát akkor mi megtesszük. Pedig minden nekik készül. Mert minek nekünk sporttelep? de hát mit csináljunk? Igen, most valóban ezen töprengenek a Zalaegerszegi Vas- és Fémipari Ktsz-nél. Keresik a megoldás módját. Tevékenységük sikeréhez azonban az is kellene, hogy a passzív fél, a 33 fiatal kiszes is belátná, hogy az aggódó törődés miattuk, érdekükben van. Jussanak túl a hűvös helyzetelemzéseken, a tárgyilagos tudomásvételen, s akarjanak ne csak szorosan vett munkahelyi kötelességet teljesíteni, de szocialista fiatalokhoz méltóan élni és gondolkodni is. És persze, segítse őket ebben a városi KISZ-bizottság. Pécsi István Megkezdődön a szőlő exportálása A MÉK-nek minden évben jelentős exportcikke az ízletes csemegeszőlő. A külföldi piarcokon keresett chasselas szőlő felvásárlását a napokban kezdte meg az értékesítő központ és eddig 28 vagonnal küldtek a Hungarofruct útján a Német Demokratikus Köztársaságba. Az eddig felvásárolt és exportra küldött szőlő nagyobbik hányadát a zalaszentgróti, csáfordi, valamint a nagyradai termelőszövetkezetektől vették át A MÉK vezetőinek tájékoztatása szerint az export lehetőségeik kihasználásával egy időben gondoskodtak a megye lakosainak maximális ellátásáról, s boltjaikban a jövő hét elejétől öt forint 60 fillérért kerül forgalomba az első osztályú csemegeszőlő, a tavalyi nyolc forintos árral szemben. ZALAI HÍRLAP Bandi maradni akar — Bandi, érted jöttek! — Bandi, elvisznek! És Bandi menekül. A vásort eladták elől, akik nevetve utána kiabálnak, ijesztgetik. De fut előlünk is. Egyenesen Varga Jánosné nyakába ugrik. Jól magához szorítja a középkorú asszony kendős fejét és félig sírva, félig nevetve kiabálja: — Anyukánál maradok... — Anyuka? Vargáné nem idős még, de a hatéves fiúcskához igen. — Így szólít, pedig hát csak a nevelőanyja vagyok — vág elébe minden találgatásnak Varga Jánosné —. Négy éve vettem magamhoz Bandit. Nagyon szegények a szülei, meg sokan is vannak. A balatonmagyaródi tiszta kis ház verandájának asztalán nyitott levél. Vargáék nagyfia írta Budapestről. Nem illik belenézni más levelébe, de az asszony unszol. _Olvassa csak el az utolsó sorokat... A levél alján lévő öt—hat mondat Bandinak szól. Meleg, testvéri szavak intik jóviselkedésre. — Nézzék csak, milyen szép zöld nyloninget vett Bandinak. Meg ezt a ruhát... Mindig küld neki valamit. Testvérének tekinti. A hatéves kisfiú szégyellősen kisomfordál a konyhába, ráhemperedik a díványra és vadonatúj iskolatáskájával játszik, amelybe már a szépen bekötött füzeteket is beletette Vargáné. — Miért vette magához Bandit? Mielőtt válaszolna, a szobába fut. Négy takarékbetétkönyvvel jön vissza. Két autónyeremény betétkönyvvel és két másikkal. — Íme. Van pénzünk. A férjem az állami gazdaságban dolgozik, nem keres rosszul Van kertünk, gazdaságunk. Megélünk. Bandiért 300 forintot kapunk havonta. Jól jön az is, de nem azért hoztam ide őt. Szeretem a gyerekeket, rossz egész nap itthon, egyedül. És nekem sohasem lehetett. A pesti nagyfiú is a férjemé. Bandi nem beszédes. De mozdulatai árulkodnak. Bújik, furakodik, cirógat, nevet. Otthonra talált. A nagykanizsai járási tanács gyámügyi osztályán elismeréssel szólnak a balatonmagyaródi Varga Jánosnéról. Azok között emlegették, akik a legtöbb szeretetet adják az állami gondozott gyerekeknek. Vargáné legnagyobb izgalma most az: jó tanuló lesz-e a gyerek. Mert ha nem, elveszik tőle Pedig Bandi maradni akar. H. L FELVESZÜNK egy fő megbízható, jó üzleti érzékkel rendelkező férfi munkaerőt, fizikai munkakörbe. Jelentkezés: Zala megyei Szolgáltató Vállalat, Nagykanizsa, Magyar u. 86. Húsz—ntven százalékos árengedmény a holnap kezdődő Keravill-vásáron Szeptember 2—október 5 között Keravill-vásárt rendeznek, s ez alkalomból számos árucikket 20—50 százalékos árkedvezménnyel árusítanak. A Favorit televízió 9100 forint helyett 3950 forintért, a Minivizor 4450 helyett ugyancsak 3950 forintért kapható. A sztereo végfokozatú R— 5700-as típusú rádiót 1100 forinttal olcsóbban, 1700 forintért árusítják, ezenkívül még további négyféle olcsó rádiókészüléket hoznak forgalomba engedményes áron. A garzonkonyhák számára készült TT—41-es törpe tűzhely 2810 helyett 2390 forintba kerül. A GS—30-as grillsütőt 790 forintért adják, 330 forinttal olcsóbban a normál árnál. Az egyik német villanyborotvát 390 helyett 338 forintért hozzák forgalomba, a Lunapress kávéfőzőt, a szokásosnál 75 forinttal olcsóbban, 170 forintért árusítják. A vásár idején 20 millió forint értékű árut ajánl fel kedvezményes áron a Keravill, ami a vásárlók számára több mint ötmillió forint megtakarítást jelent. Eredményes munka a nagykanizsai 1. számú téglagyárban 776 ezer nyerstéglát gyártottak az első félévben terven felül a nagykanizsai 1. számú téglagyárban. Jól indult a második félév termelése is: júliusban 80 ezer nyerstéglával szárnyalták túl tervüket, augusztusban pedig előreláthatólag 50—60 ezres a többlet gyártás. — Úgy tervezzük, a nyerstéglák gyártását egészen október végéig folytatjuk, hogy elegendő átmenő készletünk legyen és égető kemencéink 1969 márciusáig megfárlás nélkül üzemelhessenek — mondotta Honfi József gyárvezető. Ebben az évben 16 millió kisméretű tömör tégla kibocsátása a tervük. A gyár dolgozói azonban a Kommunisták Magyarországi Pártja megalapításának 50. évfordulója tiszteletére indított szocialista munkaversenyükben felajánlották, hogy terven felül még 700 ezer égetett téglát bocsátanak az építők rendelkezésére. Eddig mintegy 9 millió tégla került ki a nyárból. Az égetett tégla gyártásának minősége jó, a tervezett 93 százalék helyett a kibocsátott téglák 94,5 százaléka I. osztályú minőségű. Óriás sakk, gyermek játszótér Idős fákat ültetnek át a zalakarosi termálfürdő területére Befejezték a zalakarosi termálfürdő jelenlegi területének szépítését, parkosítását a nagykanizsai Városgazdálkodási Vállalat szakemberei. A tavasz óta tartó munka során mintegy 1000 köbméter földet mozgattak meg. A munka nehezét a terméskövekből faragott, majd felállított támfalak és lépcsők kialakítása képezte. A fürdő területén számos virágágyást készítettek, díszcserjéket és rózsafákat ültettek el. Elkészült a kicsinyek játszótere, ahol homokozók, hinták, mászószerek állnak a fürdő legifjabb látogatóinak rendelkezésére. A kamaszok és a felnőttek számára röplabdapályát és betonból két ping-pong asztalt készítettek. Bizonyára érdekes és látványos szórakozást nyújt majd a fürdő vendégeinek az óriás sakk. Fekete-fehér betonkockákból 2,8x2,8 méteres sakktáblát készítettek a földön. A hatalmas sakktáblán 80—50 centiméter magas fafigurákkal lehet játszani. A mutatós sakkfigurákat Tizedes László nagykanizsai kisiparos faesztergályos mester készítette. A most már szépen kiépített zalakarosi termálfürdő nagy hibája, hogy területén nincs árnyékos hely. Az idén segíteni akarnak ezen a problémán. Úgy tervezik, hogy ősszel a Városgazdálkodási Vállalat szakemberei a Dél-zalai Erdőgazdasággal karöltve, erdőkből idős, árnyékot adó lombos fákat ültetnek majd át a zalakarosi termálfürdő területére. Így aztán jövőre a kánikulai napokban akad majd árnyékos hely a fürdőzöknek. A szövőlepke ellen A gyümölcsfa kártevők elleni védekezés egyik fontos feladata az útmenti fák növényvédelmének ellátása. A megyei növényvédő állomásgépei a Nagykanizsa és Szepetnek közötti útszakaszon a szövőlepke kártétele ellen permetezik a fákat 1968. szeptember 1. Lesz-e kertmozi Zalaegerszegen ? Kanizsán már hosszú évek óta üzemel a kertmozi, forró nyári esteken kellemes szórakozást nyújtva a filmbarátoknak, mozikedvelőknek. Egerszegen van ugyan egy korszerű filmszínház, ám a kertmozi megteremtéséről évek óta csak hallani. Pedig mondanunk sem kell, hogy milyen igény mutatkozna itt is nyáridőben egy kulturált küllemű és érdekesértékes filmeket vetítő kertmozi iránt. Hiába szép és korszerű ugyanis az Ady filmszínház, a nagy melegben még a jó film se csábít falak közé. Mindez a nyári látogatottsági statisztikákon pontosan lemérhető. S most meg a megyeszékhelyi filmszínház korszerűségét is „megkérdőjelezték” az illetékes szakemberek. A Moziüzemi Vállalat vezetőitől hallottuk, hogy míg országszerte gyarapodik a 70 mm-es, úgynevezett panoráma-mozik száma, megyénkben még a legkorszerűbbnek számító egerszegi Ady filmszínházban sem lehet Húsz méteres vetítési szélességű, azaz panoráma képet kialakítani. Az épület műszaki adatai szerint legfeljebb 12 méteres képet lehet vetíteni majd a megfelelő átalakítások után is. Hogyan kapcsolódik mindehhez a kertmozi létesítésének gondolata? Egy korszerű kertmoziban semmilyen akadálya sincs a vetítési felület megnövelésének, s a tervezett egerszegi kertmoziban húsz méternél is szélesebb, panoráma képet láthatna majd a 70 mm-es technika jóvoltából a néző. A vállalat most újra napirendre tűzi az egerszegi kertmozi létesítésének ügyét. A vezetők elmondották, hogy megfelelő hely esetén már 1969-ben megépítenék ezt az alkalmas szabadtéri színpaddal is rendelkező kertmozit. Csupán megfelelő, tágas helyet kérnek, például a Vizslaparkban vagy másutt, s cserébe egy nagyszerű kulturális-szórakoztatási létesítménnyel ajándékoznák meg Zalaegerszeget. Mint megtudtuk, eddig is jórészt az alkalmas terület kijelölése jelentette a kertmozi megépítésének egyetlen akadályát. Tény, nem könnyű eldönteni, hová kerüljön ez az új létesítmény, hogy a közönségigényeknek — elérhetőség, tágasság stb. —, a vállalat elképzeléseinek és a városfejlesztés érdekeinek is egyaránt megfeleljen. Ám az is tény, hogy a „panorámásítás” lehetősége most már sürgeti a döntést Ha hamarosan nem sikerül alkalmas területet találni az egerszegi kertmozi számára, legalább egy esztendővel eltolódik az építkezés megkezdésének határideje. Ebben az esetben ugyanis a vállalat az 1970- re tervezett kanizsai panorámásításra fordítja érintett anyagi eszközeit. Érdemes lenne hát végre megnyugtatóan rendezni ezt az évek óta húzódó ügyet.