Zalai Hírlap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-01 / 26. szám
1969. február 1. Szaporán forduló tehergépkocsik bazaltkő-hegyet emelnek Zalaegerszegen, a Göcseji út mellett. A KPM Közúti Igazgatósága már most hordatja azt a közel 7 ezer tonna anyagot, amellyel a bazitai utat megépítik még az idén. (Kiss Ferenc felvétele) ZALAI HÍRLAP Alacsony szintről is visszaesés Mi történt Beleznán? Az évről évre gyengén gazdálkodó beleznai termelőszövetkezet elmúlt évi nagyarányú visszaesése már befejezett tény. Belezna tehát viszszaesett, alacsonyról még alacsonyabbra. A ,,tünetek" A „tüneteket" Balaton Béla, a tanácselnök sommázza: — A tsz fixfizetéses. A viszszaesést már az is jelzi, hogy a tavalyra tervezett 100 százalék az előző évinek csak 80 százaléka. De az a „100 százalék” sem lesz meg. A tagok ugyan várnak, de hiába. A főkönyvelő tudja, hogy nem tudják kifizetni a 20 százalék kiegészítő részesedést, de nem meri megmondani a tagoknak. Zsirai József, aki már minden lehetőséget számbavett: — Mint főkönyvelő állíthatom: kiegészítő részesedésre mód, lehetőség egyáltalán nincs. Roszul állunk. Ha meglesz a fejlesztési alap meghatározott összege, akkor további alapképzésre már egy fillér nem jut. Ha a bank segít, ha beleegyezik a fejlesztési alap 34 százalékról 25 százalékra való csökkentésébe, akkor talán tudnánk fizetni. Ám ez nem valószínű, mert ez esetben anyagi fedezet híján képtelenek lennénk megbirkózni a takarmányhiány fenyegető rémével. Nem bizakodó Horváth János elnök sem: — Nem valószínű, hogy fizetni tudnánk a kiegészítő részesedést. Ezt persze a főkönyvelő tudja jobban. A kör tehát bezárult. Hanyagság, viszálykodás A tanácselnök így elemzi az összetevőket: — Talán nyerten hangzik, de így van: viszálykodás, hanyagság, felelőtlen gazdálkodás. Mi, a község vezetői erre mindig barátilag figyelmeztettük a vezetőséget. Ám ők nemhogy meghallgatták volna, hanem durván elutasítottak bennünket. A főkönyvelő: — Tavaly és tavalyelőtt megkésett a vetés. Azonkívül félmilliós deficit van a kertészetben és a gyümölcsösben. Mindezt tetézi az abrakhiány, a leromlott állatok, s a vezetőség feszült emberi kapcsolatai. A vb-titkár: A felelősök megúszták. A főkertész ellen hányszor kértem fegyelmit! Nem kapott, de a gaz megölte a kertészetet. Kiss József, aki a tanácsnál dolgozik: — Nekem is volt részesem, mégis meg kell mondanom. Amikor a kukorica elosztása ment, a brigádvezetők beleegyezésével a tagok kapták, illetve vitték a tengeri javát. A szemétje megmaradt a tsznek. Kiss József, a gazdaság ellenőrző bizottságának elnöke. — A szűkkörű vezetésnél nincs egyetértés. Az elnök követeli a főkönyvelőtől: adja be a lemondását, mert ő a hibás. De erről nem elsősorban a számok embere tehet. Jó eredményhez a vezetésnek olyannak kellene lennie, mint egy egyetértő család tagjainak. A főagronómus figyelmeztetésemre durván reagál: — Én úriember vagyok, egyetemet végeztem. Maga csak egy tróger a hat elemijével. Mégis szólnom kellett, mert furcsa „premizálás”■ is előfordul. Vezetőségi beleegyezés nélkül 21 mázsa takarmányrépát kap két brigádvezető. S mindezt most, utólag akarják megszavaztatni. A tíz nappali őrével beszélgetünk. — Alig látni az elnököt és a főagronómust. Járnak a hegyre, az ő dolgukra. Az állatok elhanyagolva. Megfelelő takarmányozás híján leromlottak. Száz százalékban számolva havi 600-at kapnék. De ebből nem lesz semmi, mert ettől a kiegészítő részesedéstől ugyan elbúcsúzhatunk Ezért dolgoztam én egész évig. Nem így kellene vezetni! Majd az újak? Szalai György brigádvezető és Vasics József traktoros óvatosabban, de egyértelműen elemez: — Hanyagság miatt veszett el félmillió a kertészetben és gyümölcsösben. A gaz elborított mindent. A nép nem bízott, nem ment dolgozni. Idegen munkásokat hoztak a murakeresztúri tsz-ből. — Nem megfelelő a szakirányítás. A főagronómus nem hallgatja meg az embereket. Sem ő, sem az elnök nem vette észre az elúszó félmilliót, a hanyagságokat. Mindezek után az elnök véleménye: — A visszaesés tény. Persze az időjárási okok is közrejátszottak. A kertészeti félmillió elúszott, de nem volt munkás se. Volt nézeteltérés a vezetésen belül. Ez is hátráltatta a munkát. A tanácsi vezetőkkel és a főkönyvelővel meg lehet oldani az együttműködést! A főagronómus modora? Annál az incidensnél félig-meddig én is jelen voltam, hallottam, úgy volt. Megsértette az ellenőrző bizottság elnökét. A jövő? Valahogy kievickélünk. Majd az új vezérkar! ★ A beleznai helyzet okait kutatva sok vélemény hangzott el. Sokukból, így érthetően a tagokéból is őszinte kívánság csendül ki, rendet kellene teremteni. Igazuk van. De ez nem kis mértékben nem más, hanem az ő dolguk. Pécsi István Több ezer új fogyasztó — Mi várható a megyében? Eredmények, tervek a Középdunántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalatnál Három megye — Zala, Veszprém, Somogy — területén dolgozik a Középdunántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat. Mint a megnevezés is mutatja, a vállalat nemeseik a gázszolgáltatásról, hanem a szolgáltatás feltételeinek megteremtéséről is gondoskodik. — Az elmúlt esztendőt illetően milyen eredményekről számolhatnak be? — kérdeztük Horváth Róberttól, a vállalat műszaki igazgatóhelyettesétől. Tervezéstől a bekötésig — A múlt évet a házon belül mi úgy jellemezzük, hogy a kikristályosodás, a stabilizálódás éve volt. Nemcsak a megyében, de Somogyban, Veszprémben is sikerült kialakítani olyan hálózatot, amely a jó munka alapfeltétele. Ma már a tervezéstől az építésen át a fogyasztó bekapcsolásáig és a szolgáltatásig mindent magunk végzünk — mondta Horváth Róbert. Az elmúlt esztendőben építési, hálózatfejlesztési kapacitásukat Somogy és Zala megyékre koncentrálták, bár Zalában a hálózatbővítés csak csökkentett ütemben folyt. — Megyénken belül a korábbi esztendőkhöz viszonyítva valóban csökkent a fejlesztés üteme. Új épületeket, intézményeket kötöttünk be, s korábbi megállapodásainknak tettünk eleget. Hogy nagyobb arányú hálózatfejlesztés nem volt Zala megyében, annak oka, hogy a helyi földgázkészletek nagyobb megterhelést már nem bírnak el, ezért inkább a meglévő fogyasztóink ellátásának tökéletesebb kielégítésére törekedtünk. Zalaegerszegen megépült a propánbután levegőkeverő mintegy 6,5 millió forintos költséggel, amelynek üzembehelyezése után lényegesen javult a megyeszékhely gázellátása. Megszüntettük a korábbi rendszeres gázszüneti napokat Zalaegerszegen és Nagykanizsán is, s az idei és jövő esztendőben is biztosítva van területünkön a zavartalan gázellátás feltétele. 1970-től korlátlanul — Ez évben és jövőre az előbb említett okok miatt ugyancsak nem számolunk a megye területén jelentősebb fejlesztéssel, hanem változatlanul a szolgáltatás színvonalának növelésére, rekonstrukciós munkákra fordítjuk a figyelmünket. 1970-ben megépül a sokat emlegetett középdunántúli gázvezeték Adony—Veszprém—Ajka—Devecser—Zalaegerszeg nyomvonalon, s ekkor már korlátlan mértékben nyílik lehetőség Zala megyében is további fejlesztésre — mondja Horváth Róbert. Mindemellett, mint a műszaki igazgatóhelyettes elmondotta, a további bővítéseknél bizonyos gazdaságossági szempontokat kell figyelembe venniük. A vállalat gazdaságos működésének egyik feltétele, hogy a vezeték kihasznált, azaz telített legyen. — Az ilyen meggondolások alapján mi lesz a kevésbé sűrűn lakott városrészekkel, vidéki településekkel? — Kertvárosokban, községekben, ahol alacsony a népsűrűség, feltétlenül a palackos megoldást javasoljuk, de távolról sem jelenti ez azt, hogy ilyen jellegű települések nem kapcsolhatók be a hálózatba. Elenyésző lélekszámú községekben vagy kevésbé sűrűn lakott városrészekben is kifizetődő lehet a hálózatépítés, ha az említett területekre betelepül például egy „nagyfogyasztó”. Községekben gondolok például a mezőgazdasági jellegű üzemekre, amelyek nagyon sokoldalúan felhasználhatnák a gázt, vagy városokban egy-egy üzemre, intézményre. A mezőgazdaságban szerintem még csak ezután következik be a gázfelhasználás időszaka, s ilyen irányú törekvéseket mi támogatunk, még kedvezmények nyújtásával is. Természetesen az ilyen irányú fejlesztésre csak 1970 után kerülhet sor. Fő cél: a kapacitás és a szervezettség növelése Az elmúlt esztendő a gázosítási program végrehajtását illetően elsősorban Somogy megye szempontjából volt kiemelkedő év. Kaposváron az elmúlt esztendőben több mint ezer fogyasztót kapcsoltak be az év végéig, megépült a fogadóállomás, az idén pedig végrehajtják a második ütemet. 14 millió forintot fordítanak hálózatépítésre, 8 milliót belső munkákra. Veszprémben a nehéz terepviszonyok ellenére kiépül a vezeték, s az idén megkezdődik a felhasználók bekötése, s mintegy ezer fogyasztó bekapcsolására nyílik lehetőség. Az idén a legfőbb figyelmet változatlanul a kapacitásunk növelésére, a belső szervezettség további fokozására, a gépesítés növelésére, a műszaki fejlesztésre fordítjuk. Az új nagykanizsai ipartelepünk, ahol gyártásra, javításra, szerelésre egyaránt berendezkedünk, jövő esztendőben kerül átadásra. Nagykanizsán központunk dolgozóinak lakásgondja enyhítésére az olajiparral közös kooperációban hozzáláttunk a tizenhárom szintes, nyolcvannégy lakásos ház építéséhez, s további elképzeléseink is vannak még ilyen vonatkozásban. A legfőbb törekvésünk, hogy a területünkön lévő valamennyi fogyasztó igényét megelégedésre, megfelelő színvonalon elégítsük ki — mondotta befejezésül Horváth Róbert. Szalai Zoltán Aktív ifjúsági brigádok Értékelték az ifjúsági termelési versenyek eredményeit A KISZ Zala megyei végrehajtó bizottsága értékelte a Zalában folyó ifjúsági termelési versenyek helyzetét, eredményét. Megyénkben a könnyű- és gépiparban egyaránt élénk verseny folyt a legjobb ifjúsági brigád címért. Végül a könnyűiparban a Zalaegerszegi Ruhagyár ifjúsági brigádja, a gépiparban a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár Auróra brigádja vitte el a pálmát, végzett az első helyen. A ruhagyári ifjúsági brigád 23 tagú. Termelési eredményeik jobbak az átlagosnál, s emellett jelentős újítós társadalmi munkát végeztek. Kimagasló eredményt ért el a DKG Auróra brigádja is. Éves termelési előirányzatát 137 százalékra teljesítette, az egy főre eső befejezett termelési előirányzata pedig 40,3 százalékkal nagyobb a tervezettnél. A legjobb ifjúsági brigád címet kiérdemelt kollektívák serleget, s 500 forint pénzjutalmat kapnak. Ugyancsak értékelték a Szakma ifjú mestere mozgalom szervezésében elért eredményeket is. A Szakma ifjú mestere mozgalom legszélesebb körben a MÁV vontatási főnöksége zalaegerszegi KISZ- szervezeténél bontakozott ki, ahol a KISZ-tagok 25 százaléka részt vesz a mozgalomban. A KISZ alapszervezet jó mozgósító munkájáért 600 forint jutalomban részesül. Ugyancsak mérlegre tették a kiváló ifjú mérnök és kivásló ifjú technikus mozgalom keretében készített zalai szakdolgozatokat is. A mérnökök kategóriájában első helyezést nem adtak ki, második helyet Kercza József mérnök Tanulmány a gravitációs osztályozókhoz című munkájával érdemelte meg. Jutalma 500 forint. A technikusok vetélkedőjében a Zalai Kőolajipari Vállalat fiataljai remekeltek. Az első helyeket ők szerezték meg. Első helyre — megosztva — Pais Béla Termoplasztikus anyagok közvetlen érintkeztetésű hűtőberendezéseinek méretezése című munkájával, illetve Felföldi Adolf Vertikális csőkemencék hatásfokának növelése a füstgázok hőhasznosításával című dolgozatával került. Dömök János technikus A Zalai Kőolajipari Vállalat vízgazdálkodása című szakdolgozatával 3 második helyet szerezte meg Az első helyezettek 600—600 a második helyezett 300 forint jutalomban részesül. A jutalmakat a februári KISZ taggyűlésen ünnepélyes keretek közt kapják meg a fiatalok Az említett helyezést elért szakdolgozatok egyébként megyénket képviselik majd a szakdolgozatok országos pályázatán. Júliusban megkezdődik a nagykanizsai kórház építése Jelentősen módosították az eredeti beruházási programot A Zala megyei tanács vb legutóbbi ülésén a megye egészségügyi ellátását jelentősen érintő témában hozott határozatot. Jóváhagyta a nagykanizsai kórház és rendelőintézet új beruházási programját A nagykanizsai városi kórház és a rendelőintézet, valamint a szükséges járulékos munkák kivitelezésére a Középület Tervező Vállalat 1967 márciusában készítette el az eredeti beruházási programot. Eszerint mintegy 105 millió forintot fordítottak volna a beruházási, 13 millió forintot a felújítási munkákra. A beruházási program most jelentősen módosult. A létesítményjegyzék összeállításakor az illetékes szervek figyelembe vették a kórházakkal szemben támasztott nagyobb követelményeket. A többi között intenzív therápiás ápolási egység létrehozását iktatták be, s méreteiben is nagyobb lesz a kórház a korábban tervezettnél. A most elfogadott program szerint — amely már az új árak figyelembe vételével készült — összesen 16 millió forintos költséggel felújítják a jelenleg meglevő épületeket, s 176,2 milliót irányoznak elő az új épületek elkészítésére. A beruházás nyomán Nagykanizsa 560 ágyas kórházzal és rendelőintézettel gyarapszik. Tervek szerint az építés ez év júliusában kezdődik meg, s a végleges átadásra 1973 decemberében kerül sor. Az építés első szakaszában — 1970 végéig — 29 millió forintot invesztálnak be. A beruházási program szerint a kórház több melléklétesítményt is kap. Mosodát, kazánházat és hulladékégetőt, főzőkonyhát, éttermet, portát, büfét, várót és nővérszállást. A beruházás lebonyolításával a Zala megyei tanács végrehajtó bizottsága a Zala megyei Tervező és Beruházó Vállalatot bízta meg. 3 Majd a közgyűlésen? Van, bizony van személyes problémám a szövetkezetben — mondta a napokban az egyik tsz-tag. — Amivel nem értek egyet, abba nem szoktam belenyugodni, így hát ezúttal sem hagyom a magamét. Hamarosan eljön a zárszámadási közgyűlés ideje, majd ott! Évről évre — szinte a szövetkezeti gazdálkodás színvonalával párhuzamosan — magasabb a közgyűlések színvonala is, a különböző összejövetelek egyre inkább azt a célt töltik be mindenütt, amiért létrejöttek. S ez áll a zárszámadási közgyűlésekre is. Ki ne emlékeznék az első ilyen gyűlésekre, amelyeken helyenként senki sem értette a másik szavát, mert mindenki az egyéni sérelmét hánytorgatta. A változás mindenekelőtt azzal a fejlődéssel áll összefüggésben, ami a tsz-tagság, a falu emberének gondolkozásmódjában beállt, de sokat jelentett néhány egyszerű, de igen helyes módszer alkalmazása is. Például az a megoldás, hogy a faluvezetők alkalmat keresnek arra, hogy a tagok személyi problémáival megismerkedjenek, s ezeket a lehetőségekhez mérten elintézzék. S ez nem valamiféle „villámhántás” a közgyűlés előtt, hanem igen értékes munka. Egyrészt azért, mert a dolog lényege mindenképpen az, hogy az emberek jogos panasza elintézést nyerjen, másrészt ilymódon kamatozó perceket nyerhet a vezetőség a közgyűlésen, mert a beszámolót követően nem egyéni kérelmek, sérelmek — más a helyzet ha ezek általánosak — felsorolásával telik az idő, hanem a tagság kollektívan elemzi az előző évi gazdálkodást, megvitatják az új elképzeléseket, egyszóval a közösség érdekében mérlegelnek, döntenek. És ott ez a hasznosabb, ott ez a feladat. A tendencia ez, s a legtöbb gazdaságban bizonyára így zajlik majd le a zárszámadási közgyűlés. A fentebb szóló szövetkezeti tag tsz-ében azonban más ígérkezik. A közgyűlés előtt még van egy kis idő a megelőzésre. S ez nem „leszerelés”, hanem az egyén, s a közösség érdekének a szolgálata. K. F. Új utcák Nagykanizsán Az OTP finanszírozásával Nagykanizsán a Dózsa György —Kinizsi—Rákóczi—Árpád utcák által határolt tömbbelsőben új lakótelep alakult ki. Itt a Rákóczi és a Dózsa György utcákat egy új utca köti össze. Ezt az új utcát a nagykanizsai városi tanács a mártírhalált szenvedett Korvin Ottóról, az 1919-es Tanácsköztársaság egyik vezető személyiségéről nevezte el Tovább folytatják az új városrész építését. Itt a Néphadsereg útról kiindulva, a Víztorony és a Dózsa laktanya között északi irányban új utca alakult. Ezt az utcát Hevesi Sándorról nevezték el. Hevesi Sándor 1873-ban Nagykanizsán született, a modern magyar színjátszás megteremtője, rendező, író és a Nemzeti Színház igazgatója volt