Zalai Hírlap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-11 / 210. szám

2 Hazautazott a szovjet küldöttség (Folytatás az 1. oldalról ) a Szovjetunió párt- és kor­mányküldöttségének részvéte­le Ho Si Minh elnök temeté­sén őszinte kifejeződését je­lenti annak a testvéri barát­ságnak és harci szolidaritás­nak, amely a két ország népei között kialakult. A megbeszélések a szívé­­lyesség és őszinteség légköré­ben, a szovjet és a vietnami nép testvéri barátságának és harci szolidaritásának szelle­mében folytak. * Hanoiból szerdán elutazott Moszkvába az Alekszej Koszi­­gin vezette szovjet párt- és kormányküldöttség, amely részt vett Ho Si Minh elnök te­metésén. A repülőtéren a szovjet kül­döttséget Truong Chinh, a nemzetgyűlés állandó bizottsá­gának elnöke, Pham Van Dong miniszterelnök, Vo­­ Nguyen Giap nemzetvédelmi miniszter, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, és más vezető személyiségek búcsúztatták. Új Delhi (TASZSZ): Az Alekszej Koszigin vezette szov­jet párt- és kormányküldött­ség Hanoiból hazautazóban rö­vid időre megszakította útját az indiai Kalkuttában. A város repülőterén a szov­jet küldöttséget Nyugat-Ben­­gália állam kormányának fő­­minisztere és más hivatalos személyiségeik fogadták. Ho Si Minh holttestét mauzóleumban helyezik el Párizsi Hanoi (MTI) A VDK-nak a párizsi tárgyaláso­kon résztvevő küldöttségétől szerzett értesülés alapján je­lentette a DP­A tudósítója, hogy az elhunyt Ho Si Minh elnök holttestét Lenin példá­ja nyomán bebalzsamozták és mauzóleumban fogják elhe­lyezni. Az elhelyezés időpont­ja nem ismeretes, de az min­den valószínűség szerint a legnagyobb csendben, a nyil­vánosság elkerülésével fog megtörténni. Az AFP egyik beszámolója szerint szerdán változatlanul vonult a tömeg a Ba Dinh pa­lota felé, ahol továbbra is fe­hérbe öltözött katonák állnak őrt. Változatlanul áll az emel­vény is, ahol kedden a gyász­­szertartás lezajlott. Az emel­vényen ott van Ho Si Minh elnök nagy portréja, s mellette a pártnak a gyász alkalmával kiadott jelszavai. ZALAI HÍRLAP Befejeződött az afrikai csúcsértekezlet Addisz Abeba­ (MTI)­ Szerdán, helyi idő szerint hajnali öt órakor (magyar idő szerint 3 órakor) befejeződött az af­rikai állam- és kormányfők utolsó plenáris ülése, és egy­ben a hatodik afrikai csúcsértekezlet. A kontinens jelen levő vezetői tíz órán át megszakítás nélkül tárgyaltak. A vita központjában a közel-keleti helyzet és a nigériai prob­léma volt. Röviddel az esti ülésszak kezdete előtt érkezett az iz­raeli csapatok nagyszabású „portyájának” híre, nagy megütközést kiesltve a delegá­tusok körében. Ez az esemény adta meg az alaphangot a kö­zel-keleti téma vitájához. A hajnali órákban a csúcs részt­vevői megfogalmaztak egy táviratot Nasszer elnöknek, amelyben biztosították az Egyesült Arab Köztársaságot szolidaritásukról és elítélték az egyiptomi terület ellen végrehajtott újabb izraeli tá­madást. Ezt a táviratot a je­len levők egyhangúlag fogadták el, csakúgy, mint a közel-ke­leti témával foglalkozó két határozatot. Ezek közül az első, amelyet Szenegál nyújtott be, kifeje­zésre juttatja Afrika rokon­­szenvét az EAK iránt, és el­ítéli Izrael agresszív politiká­ját. A második határozat, amely­nek szerzője Niger volt, meg­erősíti a legutóbbi algíri hatá­rozatot, aggodalmát fejezi ki a közel-keleti helyzet további romlása miatt, sürgeti „az ösz­­szes külföldi csapatok vissza­vonását az 1967. június 5-e után megszállt területről, va­lamint a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határoza­tának teljesítését.’’ Szerdán hajnalban a nigé­riai kérdéssel kapcsolatban is határozatot fogadott el a csúcstalálkozó. Ez a határozat tűzszünetre és tárgyalás­­okra hív fel Nigéria egy­sége érdekében. A dokumentum, amelynek tervezetét a Hailé Szelasszié vezette konzultatív bizottság dolgozta ki, felhívja a konf­liktusban­ érdekelt két felet, hogy „Afrika magasabb érde­keit ,szem előtt tartva, őrizze meg Nigéria egységét, hala­­déktallanul egyezzék bele az ellenségeskedések felfüggesz­tésébe és a tárgyalások meg­kezdésébe”. A konferenciához közel álló körök szerint az ülésen — ahol a résztvevőknek csaknem a fele legalábbis hallgatólag rokonszenvezett Bhafrával — többen bírálták Gowon „hajt­hatatlan magatartását” és pél­dául a szomáli külügyminisz­­ter azzal vádolta Gowont, hogy „politikáját személyes becsvágy határozza meg.” Az elfogadott határozat egyébként szellemében némi­leg eltér a legutóbbi két csúcsértekezlet nigériai hatá­rozataitól, mert a hangsúlyt nem annyira Nigéria területi épségére és egységére helyezi, mint inkább a tűzszünetre és a tárgyalásokra. A határozat ellenére Ni­géria álláspontja változat­lan, és ezt Enahorb tájékoztatási miniszter kedden este sajtóér­tekezleten is leszögezte. A csúcstalálkozó utolsó ülé­sén szinte menet közben hagy­ták jóvá a csúcsot megelőző 13. miniszteri tanács gazdasá­gi, szociális, kulturális és ad­minisztratív témájú határoza­tait. Az állam- és kormányfőik úgy döntöttek, hogy a követ­kező, hetedik csúcstalálkozót 1970 szeptemberének első fe­lében szintén Addisz Abebá­­ban tartják. Dokumentumok a kínai provokációkról Moszkva (MTI): Júniustól augusztus közepéig kínai rész­ről 488 alkalommal sértették meg szántszándékkal a szovjet államhatárokat és provokáltak fegyveres összetűzéseket. A kínai határsértők kiűzé­se során különféle dokumen­tumanyagok jutottak a szovjet határőrök birtokába, amellyel bizonyítják, hogy a határpro­vokációk konkrét tervek alap­ján mennek végbe. A Goldinszkij-szigeten­ jú­lius 8-án végrehajtott ellensé­ges támadáskor egy szovjet fo­lyamőrt megöltek, hármat pe­dig megsebesítettek. A talált bizonyítékokból kiderült, hogy a kínai provokátorok feladata a szovjet folyamhajózási dol­gozók foglyul ejtése vagy el­pusztítása volt. Mielőtt a volt vörösgárdista katonákat a határra vezényel­ték, a maoisták alaposan meg­dolgozták, soviniszta métely­­lyel mérgezték meg őket. A zsákmányolt okmányok­ból azonban az is kiderült, hogy a fegyveres támadás résztvevői között olyanok is voltak, akiknek kételyeik van­nak Mao szovjetellenes kalan­dorpolitikájával kapcsolatban. Augusztus 13-án a kínai provokátorokat Zsalanaskol térségében kikergették a szov­jet területről. A harcmezőn fegyvereik mellett egyes ok­mányokat és tárgy­akat is hagytak, köztük exponált film­mel töltött felvevőgépeket is. Ezek az anyagok is arról ta­núskodnak, hogy a kínai ha­tóságok jóelőre és alaposan előkészítették a provokáció­kat. Dr. Dimény Imre megyénkben (Folytatás az 1. oldalról.) a helyes irányba terelő intéz­kedések. Megyénkben különösen nagy érdeklődésre tart számot az a tájékoztatás, amit a szarvas­marha-tenyésztéssel kapcsolat­ban adott dr. Dimény Imre elvtárs. — A kormány határozott szándéka a szarvasmarha­­tenyésztés jövedelmezőségének erőteljes javítása — mondotta többek között —. Az a célunk, hogy ennek az ágazatnak a jö­vedelmezősége az átlagos fölé emelkedjen. Az erre hivatott intézkedések nem késnek so­káig, s ezek egyúttal a háztáji állattartás elősegítését is szol­gálják, válasza után üzemlátogatás kö­vetkezett, majd Dimény elvtárs Csokona Sándor és Kovács Sándor kíséretében az egervári termelőszövetkezetbe látogatott el. A közös gazdaságban Tóth Máté elnök, Ambrus Zoltán fő­­agronómus és Mátyás Sándor­­né főkönyvelő adott tájékozta­tást az egyesült termelőszövet­kezet gazdálkodásáról, illetve — mivel a miniszter különösen ezekre a kérdésekre volt kí­­váncsi — a közgazdasági sza­bályozók hatásáról, a háztáji gazdaságok helyzetéről, támo­gatásáról, s a kiegészítő tevé­kenységről. Dimény elvtárs el­ismeréssel nyugtázta, hogy a szövetkezetben az utóbbi idő­ben nagy gondot fordítanak a háztáji szarvasmarha-állomány növelésére, az állattartók gond­jainak enyhítésére, a termelési kedv fokozására, s figyelemre méltó, hogy bevételeik között 33 százalékkal szerepel a ki­egészítő tevékenység. A tejiparnál és Egervárott A továbbiakban Dimény elv­társ a Zala megyei Tejipari Vállalathoz látogatott el, ahol Eke János igazgató adott tájé­koztatást a vállalat tevékeny­ségéről, majd termékbemutató megtekintésére invitálták a minisztert. A zalai élelmiszer­­ipar négy reprezentánsa, a tej­ipar, a húsipar, a sütőipar és a söripar mutatta be termékeit, majd az említett iparágak vál­lalatvezetői számoltak be mun­katerületük eredményeiről, gondjairól. Ugyanitt adott szá­mot a munkáról a megye két tsz-szövetségének titkára is A beszámolók és a miniszter Helyes „fordító" munka A látogatás befejeztekor Di­mény elvtárs többek között így foglalta össze zalai tapasztala­tait: — A megyében folytatott be­szélgetések során megerősödött bennem az a meggyőződés, hogy Zalában eluralkodott a korszerű szemléletmód, ami igen-igen értékes termelő erő tud lenni, így születhettek azok az eredmények, amelyek az utóbbi időben dinamikus fejlő­désre, hozzáértő munkára utal­nak. Ha Zala megye gazdasá­gai egyes területeken el is ma­radnak még az országos átlag­tól, s ez szóba kerül, ne vegye senki negatív értékelésnek, hi­szen a viszonylag szerényebb eredmény kedvezőtlen adottsá­gok között született. A tenden­cia, a fejlődés üteme a lényeg, ebben pedig gyakran átlagon felüliek a zalai eredmények. Jó, megnyugtató érzés látni, hogy a gazdaságpolitikai célo­kat helyesen fordítják le „zalai nyelvre”, s ugyanakkor a me­gyei vezetés elmélyült ismere­tek birtokában hívja fel az or­szágos szervek figyelmét a spe- ciális és általánosnak mond­ható problémákra egyaránt. Ezeket a felvetéseket a leggon­dosabban tanulmányozzuk és a témára visszatérünk. Dimény elvtárs az esti órák­ban utazott el megyénkből. I­ NATO kihívó akciói az európai feszültséget élezik Moszkva (MTI): A szovjet közvélemény fokozott figye­lemmel követi a „NATO szep­tember” gyanúsan megszapo­rodó militarista akcióit; a szeptember 8-tól 12-ig Nyu­­gat-Németországban „lóug­rás” fedőnévvel tervezett nyu­gatnémet—amerikai hadgya­korlatokat, majd ennek befe­jeztével a szeptember 13-án Dániában öt NATO-ország részvételével induló „zöld ex­pressz" manővereket. Mint a szovjet kommentáto­rok aláhúzzák: nemcsak a gya­korlaton résztvevő katonák és harci eszközök tömege szembe­tűnő, hanem — a „lóugrás” esetében — az is, hogy a ma­nőverekre az NDK határának közvetlen közelében kerül sor. A kihívó akciók elsődleges célja az európai feszültség élezése,­s ebben Bonné és Wa­shingtoné a főszerep. Az Egye­sült Államok és az NSZK — hívja fel a figyelmet a kedd esti Izvesztyija — mindent megtesznek annak érdekében, hogy fejtetőre állított logiká­val a háborús hangulat általuk keltett szításával „bizonyítsák be a NATO létjogosultságát”. A Za Rubezsom szovjet heti­lap utal egy másik szempont­ra is. A bonni vezető körök a hadgyakorlatok hideghábo­rús légkörét választási manő­vereik szolgálatába kívánják állítani. Helytelen lenne azt monda­ni, hogy a NATO lázas tevé­kenysége riadalmat kelt a szovjet közvéleményben. Mint az Izvesztyija kommentárja hangsúlyozza: az atlanti stra­tégáknak nem szabad megfe­­ledkezniök arról, hogy semmi­féle harci „lóugrás” sem ké­pes megfélemlíteni a szocia­lista országokat. Mindenesetre a háborús kalandorpolitika csak még inkább időszerűvé teszi a szocialista államoknak a budapesti felhívásban fog­lalt programját, amely előirá­nyozza földrészünk biztonsága szilárd garanciáinak megte­remtését, az összeurópai együttműködés fejlesztését — húzza alá a szovjet kormány lapja. 1969. szeptember 11. Az EAK politikájáról, a közel-keleti helyzetről és magyarországi látogatásáról nyilatkozik az ASZÚ küldöttségének vezetője Abdul Mohszen Abu el Nur, az Arab Szocialista Unió (ASZÚ) hazánkban tartózkodó küldöttségének vezetője nyi­latkozott munkatársunknak.­ ­ 1967 júniusa az egyiptomi népet sokkszerűen érte­­a nem­várt katonai vereség miatt — mondotta Abu el Nur, aki az ASZÚ legfelsőbb végrehajtó bizottságának tagja. Ebben a helyzetben a nemzeti egység megerősítése volt a legfonto­sabb. Ezért erre összpontosí­tottunk. Sokan azt hitték, ez a politika egyidejűleg a szocia­lista fejlődés lelassulását je­lenti. Úgy éreztük, szükséges e tévhit megcáfolása. Legutób­bi országos kongresszusunk külön ki is nyilvánította ezért a szocialista fejlődés töretlen­­ségéhez való hűségünket. A sorsdöntő felszabadítási harc bejelentésével egyidejűleg dek­laráltuk a társadalmi átalakí­tás folytatásának programját. — Hisszük, hogy képesek va­gyunk kitartani és csapást tu­dunk mérni az imperialista tö­rekvésekre, a közel-keleti tér­ségben. Az imperialisták — s ezt jól tudjuk — mindenek­előtt a haladó arab rendszerek ellen folytatják akcióikat. Úgy érezzük, hogy az imperializmus elleni harcot nem választhat­juk el a szocialista átalakítás töretlen továbbfolytatásától hazánkban. A munkások és a parasztok tudják, hogy a szo­cialista átalakulás alappillérei­nek tekintjük őket. Ennek megfelelően egyre aktívabban részt igényelnek maguknak az országos ügyek intézésében Ez az igény megfelel a mi elkép­zeléseinknek is. Ismert tény, hogy hazánkban törvény sza­bályozza: minden politikai tö­megszervezetben, a nemzet­­gyűlésben is 50 százalékos arányban kell helyet kapniok a munkásoknak és parasztok­nak. —Valóra vált ez az elképze­lés? — Örömmel mondhatom, hogy a nemzetgyűlésben és az ASZÚ különböző szerveiben a dolgozók még ennél is nagyobb arányban kaptak képviseletet. A társadalmi átalakítás foly­tatásának igénye fejeződik ki abban, hogy az ASZO kong­resszus ajánlásai között sze­replő földtulajdon-korlátozást elfogadták, s így ezentúl sen­kinek sem lehet 50 feddárnál nagyobb földterülete. Hasonló célt szolgált a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel kap­csolatos törvény jóváhagyása, valamint az, hogy az ütőképes, erős hadsereg mellett népi mi­líciát állítanak fel.­­ Az EAK természetesen nemcsak egyedül küzd Közel- Kelet térségében a hatnapos háború következményeinek megszüntetéséért. Az arab né­pek egy nemzetet alkotnak, egyes érzéseik, reményeik, kö­zös az ügyük. Ezért kerülhetett sor a khartoumi csúcsértekez­letre is, ahol az erőfeszítések koordinálására számos határo­zat született Ezt követően több alkalommal is folytak két- és többoldalú eszmecserék. Most ismét szükségessé vált, éppen a legutóbbi események követ­keztében, az erők, elképzelé­sek egyeztetése és összehango­lása. Ennek előkészítését szol­gálta a négyes magasszintű ta­lálkozó Kairóban. — Vagyis ez a tanácskozás­­sorozat az összes arab ország államfőinek konferenciáját készítette elő? — Meggyőződésem, hogy je­lenleg is ennek érdekében foly­nak megbeszélések és újabb csúcstalálkozóra kerül sor. — Az iszlám országok ve­zetőinek találkozójára gon­dol, amelynek lehetősége az arab országok külügyminisz­teri értekezletét követően került előtérbe? — A kettőt el kell választani egymástól — hangzik a válasz. — Mi nem ellenezzük az Isz­lámhoz tartozó országok ta­nácskozását. Viszont jól tudjuk azt is, hogy néhány Iszlám­ország kapcsolatban áll az im­perializmussal, baráti szálak fűzik az Egyesült Államokhoz, egyeseket pedig Izraelhez is. Következésképpen a velük való tanácskozásnak nem sok hasz­na lehet. De a jeruzsálemi szent helyek felgyújtása miatt a mohamedán világ egésze rádöbbent a veszélyre. Ezért tanácskozni akar, s meg kí­vánja vitatni, hogyan lehetne megvédeni szent helyeit. De csupán ezt akarja megvitatni. Ezzel szemben az arab csúcs­­konferencia, — mégha külön­böző fejlettségű, államformájú és politikájú államok vezetői ülnek is egymás mellé, — azo­nos módon érző és gondolko­dó arab vezetők tanácskozása. Erről a megbeszélés-sorozat­ról, amely az arab világ szá­mára sorsdöntő küzdelem kér­déseit vitatja meg, egyetlen arab vezető sem tarthatja ma­gát távol. Ha valaki közülük szembe száll az arab világ kö­zös erőfeszítéseivel, azt elsöp­­rik az útból... Gondoljunk csak Szudánra vagy Líbiára... Abdul Mohszen Abu el Nur végezetül látogatásának céljá­ról s magyarországi benyomá­sairól beszél. — Kettős cél hozott ben­nünket Magyarországra. Egy­részt meg akartuk köszönni a baráti magyar népnek, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt­nak és a magyar kormánynak azt a szilárd, következetes ál­láspontot, amellyel ügyünket, harcunkat segíti, támogatja. Ugyanakkor szeretnék még szorosabbra fűzni kapcsolata­inkat, elmélyíteni együttmű­ködésünket. Közös célok fog­nak össze bennünket. Erről győződtünk meg rövid látoga­tásunk során az önök gyönyö­rű, nagy eredményekkel és ta­pasztalatokkal rendelkező or­szágában. Ö. Gy. Üiii:... 24 ÓRA A NAGYVILÁGBAN [ÍN­h:­ .......................................m.....niiimmjiiiiiiiiiiHTillllWl Podgornij Várnába utazott Várna. (MTI). Szerdán Szó­fiából Várnába utazott a Pod­­gornij elnök vezette szovjet párt- és kormányküldöttség. A delegáció a bulgáriai szo­cialista forradalom 25. évfor­dulója alkalmából látogatott Bulgáriába. Gerillaharc Kolumbiában Bogota. (Reuter). Súlyos üt­közet zajlott le hétfőn Kolum­bia keleti részén, a venezuelai határ mentén a nemzeti fel­szabadító hadsereg tagjai és a kormánycsapatok között. Az Al Tiempo című lap jelentése szerint tíz gerilla és nét pa­raszt életét vesztette. Hazaérkezett a magyar pártküldöttség Szerda este hazaérkezett az a pártküldöttség, amely Nyers Rezsőnek, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével egy hetet töltött a Szovjetunióban. A delegáció a szovjet gazdasági életet ta­nulmányozta. (MTI). Halálra ítélték Mboya gyilkosát Nairobi. (UPI). A kenyai legfelső bíróság Isaac Jenga Njoroge 34 éves kikuju­ törzs­­beli férfit, Tom Mboya gazda­ságügyi miniszter gyilkosát kötél általi halálra ítélte. Mboyát július 5-én gyilkolták meg. ■ Ékszerrablás Párizsban Párizs. (UPI). Másfél millió dollár értékű ékszert raboltak el kedden egy párizsi hotel­ban egy amerikai turistától. A Florida­ államból érkezett öt­ven éves Mrs. Simond Karoff az ékszereket egy kézitáská­ban tartotta. Magyar zöldség- és gyümölcsbolt nyílt Prágában Prága .(MTI). Szerdán a prágai zöldségkereskedelmi vállalat igazgatója nyitotta meg a város központjában a magyar gyümölcsöket, zöldsé­get, konzerveket és i­talokat árusító boltot. Merénylet Hebron katonai kormányzója ellen Hebron­ (AP). Az AP ame­rikai hírügynökség jól tájéko­zott forrásokra hivatkozva je­lenti, hogy szerdán kézi­gráná­tos merényletet követtek el Ofer Ben-David vezérőrnagy, az izraeliek által megszállt Hebron város katonai kor­mányzója ellen. A kézigránát nem robbant fel, az izraeli ha­tóságok azonban mintegy 40 személyt letartóztattak, s ki­járási tilalmat rendeltek el a városban.

Next