Zalai Hírlap, 1969. október (25. évfolyam, 227-252. szám)

1969-10-01 / 227. szám

Mai számunkból: Tél előtt Zalaegerszeg éléskamrájában Rang és felelősség A Másfél millió forintos bérfejlesztés A Salámháború, villámtorna A Dollármilliók a semmiből A Séta az Illatkertben A A rendőrnyomozó vallomása A Család és otthon Világ proletárjai, egyesüljetek! T­atfi­ AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évfolyam, 227. szám Ara: 80 fillér 1969. október 1., szerda Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen díszdoktorrá avatták dr. Iirho Kaleva Kekkonent Bensőséges ünnepség zajlott le kedden a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen: dr. Xirho Kaleva Kekkonent, a Finn Köztársaság elnökét az állam- és jogtudományok dísz­doktorává avatták. Az egyetem ünnepi közgyűlésén részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Péter János külügyminiszter és dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese. Je­len voltak az elnök kíséretének és a budapesti finn nagykö­vetségnek tagjai is. Dr. Nagy Károly rektor megnyitó beszédében bejelen­tette, hogy az elnököt kima­gasló érdemei elismeréséül az állam- és jogtudományok dísz­doktorává avatják. Személyé­ben annak a finn népnek hi­vatott képviselőjét is üdvözöl­jük, amelynek múltjában oly sok a közös vonás a magyar nép történeti életútjával. Őszinte nagyrabecsüléssel kö­vetjük figyelemmel elnök úr­nak a finn és a magyar nép barátságának elmélyítése, va­lamint az emberiség békéje érdekében immár hosszú időn át kifejtett áldásos tevékeny­ségét. A nemzetközi közvéle­mény előtt is ismert, mit tett excellenciás évek hosszú so­rán át különböző vezető tiszt­ségeiben hazája demokratikus fejlesztéséért, kultúrájáért, gazdaságáért. Ezután dr. Sárándi Imre dé­kán ismertette dr. Urho Ka­leva Kekkemen életútját, tudo­mányos tevékenységét, politi­kai és közéleti pályafutását. Befejezésül a többi között ezt mondotta: — Legyen e dísz­doktori cím egyetemünk és az egész magyar társadalom el­ismerésének jele Urho Kaleva Kekkonnen személye és Finn­ország testvéri népe iránt. Beszéde végén a dékán dr. Urho Kaleva Kekkonent az állam- és jogtudományok dísz­­doktorává avatta, majd a rek­tor átnyújtotta az elnöknek a díszes oklevelet, s a karok dé­kánjai az egyetemi tanács ne­vében a hagyományos kézfo­gással díszdoktorrá fogadták. Ezután a finn államelnök nagy tetszéssel fogadott elő­adást tartott, amelyben a finn —magyar kapcsolatokról, a jogtudomány szerepéről, a bé­ke iránti felelősségről szólt. — Gyakran hallani — han­goztatta —, hogy a kis álla­moknak nincs lehetőségük, hogy előbbre vigyék a nemzet­közi béke ügyét. El kell ismer­nünk, hogy ez a kép nagyjá­ból megfelel a mai világ rea­litásainak, ám ez nem akadá­lyozhatja meg a béke javára kifejtett munkát, s különösen a kis népeknek kell hangjukat hallatniuk a béke megteremté­sére irányuló erőfeszítésben. Hiszem, hogy a leszerelés egy­kor a kis országok oldalán kezdődik. Ez egy fejlődési sza­kasz kezdetét jelentené, amely­nek jellemzője azoknak az esz­méknek és erkölcsi értékek­nek, az elismerése és valóra­­váltása, amelyek hozzájárul­nak a nemzetközi békéhez. Előadása után az ünnepi köz­gyűlés részvevői meleg ünnep­lésben részesítették a finn államelnököt. Dr. Nagy Károly rektor azzal a jókívánsággal zárta be az ünnepséget, hogy az új díszdoktor még sok éven át fejtse ki munkásságát a tudomány szolgálatában, ha­zája, az egész emberiség ja­vára, s most már az egyetem dicsőségére is. Dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke, kedden délelőtt az Országház­(Folytatás a 2­ oldalon.) Az USA nem csökkenti lényegesen Európában állomásozó erőit Szenátusi vizsgálat, tiltakozások a tervezett nukleáris robbantás ellen Washington (AP). Az Egye­sült Államok közölte NATO szövetségeseivel, hogy egyelő­re nem áll szándékában lé­nyeges csökkentést végrehaj­tani Európában és különösen N­y­ugat-N­émetországban állo­másozó erőiben. A Newsweek című hetilap közlése szerint „legalább 1970 végéig” nem kerül sor ilyen lépésre, s az amerikai kormány ezzel „biz­tosítani akarja a nyugat-euró­pai vezetőket az amerikai kö­telezettségek folytatásáról ab­ban az időszakban, amelyben a nyugatnémet választásokat,­­ a francia őrségváltást köve­tően bizonytalanság mutatko­zik”. A Fehér Ház kedden hivata­losan bejelentette, hogy az Egyesült Államok hatezer ame­rikai katonát von ki Thai­földről. A kivonás­­a két ország között Bangkokban folytatott tárgyalások eredménye. A megállapodás azonban az or­szágban lévő amerikai csapa­toknak csak töredékét érinti: a haditengerészeti- és légitá­maszpontokon lévő amerikaiak létszáma megközelíti az ötven­ezret Mint ismeretes, Fulb­­right szenátor és több más amerikai politikus figyelmez­tetett arra, hogy az Egyesült Államok Thaiföldön a viet­namihoz hasonló fegyveres konfliktus veszélyével néz szembe, és egyes jelentések szerint az amerikai erők köz­vetlenül is részt vesznek a partizánok elleni akciókban. Japán és Kanada formáli­san is tiltakozott az amerikai szenátus külügyi bizottsága pedig vizsgálatot indított a csütörtökre tervezett amerikai földalatti nukleáris robbantá­si kísérlet ügyében. Az atom­energia ügynökség az Aleuti­­szigetekhez tartozó Amcsitka­­szigetén egy megatonnás töl­tettel akar földalatti robban­tást végrehajtani. A szenátusi vizsgálat első napján, több alaszkai, kalifor­niai és hawaii képviselő és szenátor közölte: választóke­rületének lakossága tiltakozik a kísérlet ellen. Meghallgattak több tudóst is, akik szakvéle­ményükben kifejtették: a szi­get az úgynevezett földrengés­­övezethez tartozik és a föld­alatti robbantás esetleg föld­rengés-sorozatot indíthat el Wilson beindította a választási kampányt Brighton (MTI): A munkás­párti kongresszus kedd dél­előtti ülésén Wilson miniszter­­elnök lendületes beszédben hívta fel pártját a választási győzelem kivívására. Lehetsé­gesnek mondta, hogy ez az utolsó pártkongresszus a vá­lasztások előtt, vagyis, hogy az ország már 1970 novem­bere előtt az urnák elé járul Wilson felsorolta az ötéves munkáspárti kormányzás po­zitív eredményeit. Különösen azt, hogy az ország fizetési mérlege ez év második ne­gyedében 190 millió font fe­lesleggel zárult, szemben az 1964-es év hasonló időszaká­val, amikor — konzervatív kormányzás mellett — 184 millió font volt a fizetési mér­leg deficitje. A Közös Piac kérdéséről szólva Wilson az eddiginél óvatosabban és tartózkodób­ban fogalmazta meg a brit kormány álláspontját: — A belépési kérelmünk to­vábbra is fennáll, de függ a fejlemények okozta változá­soktól. A pártvezér harcot hirdetett olyan népszerű célokért, mint a nyomortanyák megszünteté­se, a hajléktalanok lakáshoz juttatása stb. Az 1700 küldött másfél perces tapssal fogadta Wilson befejező szavait: „Nem bukhatunk meg!” A kongresszus csaknem vál­tozatlanul a tavalyi összetétel­ben választotta meg a párt végrehajtó bizottságát, James Callagham belügyminisztert pe­dig ismét a párt pénztárosává választotta a baloldali Michael Foot-tal szemben. Megkezdődtek ez koaliciós Bonn (MTI): Willy Brandt bonni lakásán kedden este 20 órakor megkezdődtek­ a koalí­ciós tárgyalások a szociálde­mokrata párt és a Szabad De­mokrata Párt között. Ez jól tükrözi mindkét párt elnökének, Brandtnak és Scheelnek azt a szándékát, hogy mielőbb befejezett ténye­ket teremtsen és elébevágjon egy esetleges CDU—CSU tor­­pedózási akciónak. Nyilatkozatot adott ki ked­den a Német Kommunista Párt elnöksége. Kijelentette, hogy „egy SPD—FDP koalíciós kormány megalakulásában, amely a demokratikus nép­akaratot tükrözi, új politika bevezetésének lehetőségét lát­ja”. Együtt a Barátság B-én A Siófoki Kőolajvezeték Vál­lalat KISZ-bizottságának kez­deményezésére a KISZ, „Együtt a Barátság II-ért” jel­szóval védnökséget vállal a Barátság II. kőolaj-távvezeték építése felett. A több mint 1,2 milliárd forintos költséget igénylő nagyszabású munka KISZ-védnökségének előkészí­téséről kedden Siófokon ta­nácskoztak az ifjúsági szerve­zet vezetői és távvezeték épí­tésében érdekelt vállalatok képviselőivel. Mint elhatároz­ták, a védnökségben kiemel­kedő munkát végzők részére „Együtt a Barátság II-ért” vándorzászlót alakítanak, ok­leveleket adnak ki és pénzju­talmakat osztanak szét. A táv­vezeték nyomvonala mellett többhelyütt KISZ- táborokat alakítanak ki, hogy a nyári időszakban a középiskolások és az egyetemisták is közre­működhessenek. A tanácsko­záson előkészítették a védnök­ségről szóló szerződés terveze­tét, ezt a KISZ Központi Bi­zottságához terjesztik fel. Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke kedden Kállai Gyulánál, az országgyűlés elnökénél tett látogatást a Parla­mentben. (Rozsán Endre felvétele) Jövőre befejeződik a munkaidő csökkentése az iparban és az építőiparban A munkaügyi miniszter sajtótájékoztatója Veres József munkaügyi mi­niszter a szakmunkásképző pedagógusok újonnan avatott Nyár utcai klubjában kedden tájékoztatta az újságírókat a munkaidő csökkentés helyze­téről. Elmondotta, hogy 1957-ben a szombat éjszakai műszakok elhagyásával a textiliparban 45,3 órára csökkent a heti munkaidő, 1967-ben pedig a bányászok munkaidejét mér­sékelték 44 órára. Munkaidő­kedvezményt kaptak egész­ségre ártalmas munkakörök­ben dolgozók is. A párt IX. kongresszusának határozata értelmében 1968-ban nagy mé­retekben megkezdődött az ipari és építőipari dolgozók heti 44 órás munkaidejének bevezetése, amely 1968-ban 820 000, az idén pedig 850 000 embert érintett. E nagy töme­geket foglalkoztató kategória dolgozói részére jövőre befeje­ződik a munkaidő csökkentés, ami azt jelenti, hogy 1970-ben további 80 000 ember dolgozik a rövidített munkaidőben. Az állami mezőgazdasági üzemek­ben, ahol a szokásosnál köz­ismerten hosszabb a munka­idő, az a cél, hogy a munkával töltött időt heti 48 órára mér­sékeljék. (MTI) Elutazott hazánkból a JKSZ küldöttsége Befejezte magyarországi lá­togatását a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének kül­döttsége, amely Milos Szind­­zsicsnek, a Szerb KSZ KB tit­kárságának tagja vezetésével a magyar gazdasági reform társadalmi-politikai vonatko­zásait tanulmányozta. A kül­döttséget fogadta Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. A küldöttség kedden elutazott hazánkból. A szerb parlament külügyi bizottsága a magyar-ju­­oszláv kapcsolatokról Belgrád (MTI): A szerb par­lament külügyi bizottsága most megtartott belgrádi ülésén a jugoszláv politika igen fontos tényezőjének mondotta az együttműködés további fejlesz­tését Magyarországgal. Az ülésen — amelyen Géza Tikvicki, Jugoszlávia buda­pesti nagykövete adott tájé­koztatót, különösen nagy súly­­lyal foglalkoztak a magyar— jugoszláv gazdasági együttmű­ködés helyzetével, s felhívták a figyelmet arra, hogy még nincsenek teljes mértékben ki­használva az együttműködés terén megnyílt széleskörű le­hetőségek. A parlament kép­viselői fontosnak mondották az ipari, a tudományos és mű­szaki együttműködés fejleszté­sét, s foglalkoztak a kishatár­­forgalommal, kulturális kap­csolatok helyzetével és a köl­csönös turistaforgalommal. Az ülésen megvitatták a Ju­goszláviában élő magyar és a Magyarországon élő jugoszláv nemzetiségek helyzetét is. Agronómus a vetőgépen A traktor, mögötte a vető­géppel a tábla végén lassít. Két faros figyeli a barna szán­táson a vetőgép húzta halvány csíkokat. Egyikük, Parragi Fe­renc, a bukaházi termelőszö­vetkezet dolgozója, a másik maga a főagronómus, Déli István. — A vetőgépet állítottam be — mondja. — Ezt a munkát magam szeretem megcsinálni, mert minden szem mag sokat jelent. A vetésnél meg lehet nyerni a jövő évi termés felét. A tala­jelőkészítés alapossága, azután maga a vetés és az idő­pont jó kiválasztása a legfon­tosabbak. Ha valamelyiket el­vétjük, baj van. Ezt tapasztal­tuk az idén. Tavaly a silózás miatt megkéstünk a búzavetés egy részével. Meglátszott a különbség. Az október 20-ig vetett 18—20 mázsát adott hol­danként, a későbbi pedig ti­zenkét—tizenhármat. A bókaházi tsz-ben úgy gon­dolják, hogy nem éri meg el­odázni más munka miatt a ve­tést. Az idén úgy szervezték a munkákat, hogy erre a tenni­valóra jusson elegendő idő. Meglátszik a talajon, hogy tö­rődtek az előkészítéssel. Sima, jól elmunkált földbe kerül a mag. Amint a főagronómus mondja, a tarlószántással együtt háromszor forgatta meg az eke és hatóanyagban szá­mítva holdanként 27 kiló szu­perfoszfátot, 20 kiló pétisót, valamint 24 kiló kálisót szór­tak ki. Azonkívül holdanként 25 mázsa mésziszapot, ható­anyagot is adagoltak. Ez a munka az idén fejeződött be a szövetkezetben, most már min­den területükön megtörtént a mésziszappal való talajjaví­tás. — Hogy állnak a vetéssel? — Tegnap egy harminc hol­das táblát vetettünk el búzá­val, most őszi takarmánykeve­réket vetünk, ebből harminc hold lesz összesen — mondja Deli István. — Az őszi árpá­val a héten végzünk és október húszig földben lesz a százhat­van holdon a búza is. Csak­ harminckét holdon vetünk ku­korica után kenyérgabonát, így nem zavar majd bennünket az őszi betakarítás. — És a silózás sem késtet ? — A múlt évi tapasztalato­kon, okulva azzal már készen vagyunk — mondja a főag­ronómus és int a traktor kor­mányánál ülő Horváth And­rásnak. — Mehetünk... Kitűnően előkészített földbe kerül a mag (Mészáros Ferenc felvétele)

Next