Zalai Hírlap, 1969. október (25. évfolyam, 227-252. szám)

1969-10-09 / 234. szám

2 A szovjet—francia kapcsolatok az érdeklődés középpontjában Moszkva (MTI): Maurice Schumann francia külügymi­niszter csütörtökön kezdődő hivatalos moszkvai látogatása áll a szovjet főváros politikai megfigyelői érdeklődésének középpontjában, „önálló láto­gatás” keretében utoljára négy esztendővel ezelőtt, 1965 őszén járt Couve de Murville hiva­talos úton a Szovjetunióban. A jelenlegi francia külügymi­niszter moszkvai utazását iga­zolja az a tény, hogy Schu­mann fog elnökölni a szov­jet—francia tudományos-mű­szaki és gazdasági együttmű­ködést biztosító vegyesbizott­ság, az úgynevezett „nagy­bizottság” jövő héten a szov­jet fővárosban kezdődő ülés­szakának megnyitásán. A helyzetelemzők mindeze­ken túlmenően a francia kül­ügyminiszter látogatásának érdemi jelentőségét abban lát­ják, hogy francia részről nyil­vánvalóan újból megerősíteni kívánják, hogy a Szovjetunió­val való együttműködés fej­lesztése nem valamilyen kon­junkturális, személyekhez kö­tött politika, hanem az objek­tív helyzet követelménye, a történelemben és a francia nemzeti érdekekben egyaránt mélyen gyökerező irányvonal. Magától értetődően Schu­mann moszkvai hivatalos tár­gyalásai a kétoldalú kapcsola­tokon túlmenően magukban foglalják a nemzetközi hely­zet egészének áttekintését. A nemzetközi látóhatár vizsgá­latát felettébb megkönnyíti, hogy a Szovjetunió és Fran­ciaország a legidőszerűbb és a legkiélezettebb nemzetközi kérdésekben, így a vietnami és a közel-keleti kérdésben egyező álláspontokat képvisel. Az európai biztonság kérdé­sében a szovjet és francia szempontok közeledését szá­mos tényező határozza meg, mindenekelőtt az, hogy a két fél elismeri az összes európai államok békés együttélésének és kölcsönösen hasznos együtt­működésének szükségességét. Ugyancsak fontos közös elv, hogy a Szovjetunió és Fran­ciaország elismeri a második világháború után Európában kialakult határokat, így az Odera—Neisse határt. Véget ért az ENSZ-közgyűlés általános vitája New York (MTI): Az ENSZ- közgyűlés ülésszakán szerdán tartották meg az általános vita utolsó napját. A szerda dél­előtti ülés első szónoka Aldo Moro olasz külügyminiszter volt. Moro részletesen foglalko­zott a közel-keleti helyzettel. Közölte, hogy Olaszország tá­mogatja a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határoza­tát Mint közölte, országa nem juttat katonai szállítmányokat a térség egyetlen országának sem. Moro kormánya nevében általános közel-keleti fegyver­embargó bevezetését javasol­ta, és felszólította az ENSZ minden tagállamát hogy já­ruljon hozzá a közel-keleti helyzet békés rendezéséhez. Moro állást foglalt a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagsága mellett A. Gurinovics, Belorusszia külügyminisztere hangsúlyoz­ta, követelni kell az amerikai csapatok feltétel nélküli kivo­nását Vietnamból. A közel-keleti helyzettel foglalkozva Gurinovics rámu­tatott, hogy a b­ékés, politikai rendezést kizárólag az arab területeken állomásozó izraeli megszálló csapatok kivonására irányuló konkrét intézkedések, valamint a Biztonsági Tanács 1967. november 22-én megho­zott határozatában foglalt egyéb kikötések teljesítése alapján lehet elérni. Belorusszia küldöttsége — hangsúlyozta Gurinovics — az általános és teljes leszerelés­ről kötendő egyezmény felé vezető lépésnek tekinti és ak­ként üdvözli azt a szerződés­­tervezetet, amelyet kedden ter­jesztettek elő Genfben, és amely a tengerek és óceánok térségének atomfegyvermente­sítését írja elő. Belorusszia külügyminiszte­re hangsúlyozta, hogy minél előbb véglegesen fel kell szá­molni a gyarmati rendszert. Hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak az európai biztonsági értekezlet összehívására tett javaslata megfelel valamennyi európai nép érdekének. Állást foglalt amellett, hogy az NDK az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben teljesjogú tag­ként vegyen részt. Az erők összefogására van szükség (Folytatás az 1. oldalról.) köztársaságok és a föderáció kapcsolatát. Lényegében hasonló érte­lemben beszélt az ország egy sor problémájáról Zágrábban Vladimir Bakarics, a JKSZ El­nöksége Végrehajtó Irodájá­nak tagja is, aki a JKSZ kulcs­feladatának azt minősítette, hogy megőrizze a munkásosz­tály történelmi útja során megszerzett vívmányait, s en­nek alapján fejlessze tovább a szocialista önigazgatási viszo­nyokat. Minisztériumi rangot kap Jugoszláviában a sajtó ügyei­vel foglalkozó Szövetségi Tá­jékoztatási Titkárság. A tit­kárság eddig a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács — a kormány — egyik szerveként működött. Az önálló tájékoztatási mi­nisztérium megalapítására tör­vényjavaslatot terjesztettek a szövetségi nemzetgyűlés elé. ★ A Kiesinger-kormány utolsó gazdasági határozata Bonn (MTI). A Kiesinger­kormány szerdán tartotta meg utolsó minisztertanácsát. A legfontosabb napirendi pont az exportot sújtó néhány szá­zalékos különadó, illetve az importot ugyancsak négy szá­zalékkal megkönnyítő kedvez­mény felfüggesztése volt. A minisztertanácson egyet­értés alakult ki abban, hogy az exportvállalatok helyzetén könnyíteni kell. Strauss azon­ban azt javasolta, hogy az ex­portot sújtó adót és az im­portnak juttatott kedvezményt csak november elejéig füg­gesszék fel Schiller gazdaságü­gyi mi­niszter, aki személyesen jelent meg a minisztertanácson amellett állt ki, hogy végle­ges és tiszta helyzetet teremt­senek, tehát véglegesen töröl­jék el az exportadót és az im­portkedvezményt. A CDU­­CSU miniszterek azonban ki­használták, hogy a jelenlegi kormányban többségben van­nak és leszavazták a tiszta helyzetért harcoló SPD-mi­­nisztereket. Végül az SPD mi­niszterek szavazatai ellen olyan megoldást fogadott el a kormány, hogy a felfüggesz­tés november 30-ig érvényes. Schiller kijelentette, hogy az új kormány — amennyiben a várakozásnak megfelelően Brandt vezetése alatt alakul meg — nagyon rövid idő alatt végleges helyzetet teremt és nemcsak az export-kölcsön­adót törli el, hanem egyidejű­leg a márka árfolyamát is véglegesen meg fogja állapíta­ni, tehát forma szerint is vég­rehajtja a felértékelést. A nyugatnémet kormány 48 órán belül az Európai Gazda­sági Közösség bizottsága elé terjeszti a szerdán elfogadott kereskedelempolitikai dönté­seket, s azok egy nappal az­után lépnek hatályba, hogy a brüsszeli bizottság áldását ad­ta rájuk. Ritka orvosi eset A két egymáshoz rendkívül hasonlító 7 éves Scott iker­testvérpáron ugyanazt a szív­műtétet hajtották végre a washingtoni gyermekkórház­ban, mivel mindketten ponto­san ugyanolyan szívbetegség­ben szenvedtek. (Telefoto — AP—MTI—RS) Több éves folyamatos munkalehetőség mellett — azonnali belépéssel alkalmazunk ács — hegesztő szakmunkásokat, felveszünk kezdő ács — ifjú szakmunkásokat, betanított ácsokat. 5 napos munkahét. Bérezés teljesítménybérben. Szállás, napi háromszori étkezés — térítés mellett — biztosítva. Minden héten szabadszombat Jelentkez­és: 26. sz. Állami Építőipari Vállalat 6. sz. főépítésvezetősége BEKEMEND ZALAI HÍRLAP Tü­ntetéssorozat Chicagóban Washington­ (MTI). Többna­pos tüntetés­sorozat kezdődött szerdán Chicagóban. A diákok, a Demokratikus Társadalo­mért elnevezésű radikális szer­vezet tagjai, a tüntetéseken tiltakozni akarnak a vietnami háború, a chicagói rendőrség erőszakos fellépése és különö­sen a városban folyó „összees­küvési per” miatt .A per nyolc vádlottja ellen a tavaly au­gusztusi chicagói tüntetések szervezése miatt indítottak el­járást. A nyolc vádlottat „kor­mányellenes összeesküvés” cí­men akarják elítélni. 1969. október 9. Sztrájkmozgalmak Nyugat-Európáb­an NAPONTA tucatnyi olyan hírrel találkozunk a szerkesz­tőségi telex-gépeken, amelyek a tőkés országok dolgozóinak követelési mozgalmáról szól­nak: kiskereskedők sztrájkja Franciaországban; fémmunká­sok szövetkezési akciója Olasz­országban; bányász­sztrájk Nyugat-Németországban, és így tovább. Ez a helyzet késztette a na­pokban a francia nagytőkések egyik pénzügyi lapját, a Vie Francaise-t a következő meg­állapításra: „Egy dolog bizo­nyos, jelenleg a dolgozók min­den rétege jelen van a szociá­­lis élet színpadán, s megálla­pítható, hogy a kormányokkal és a tőkésekkel folytatott vitá­juk általános­ követeléseket fogalmaznak meg az értelmi­ségi szakemberek, a munká­sok, a parasztok, a kiskereske­dők, a kisiparosok, a diákok”. Ennek a sok országra kiter­jedő — a tőkés lap által álta­lános vitaként említett — kö­vetelési mozgalomnak több közös jellemzője van. Az alap­vető jellemző, hogy a bérmun­kások és a dolgozók tömege áll szemben a tőkésekkel. Az is jellemző, hogy a monopol­tőke megpróbálja útját állni ezeknek az akcióknak. A kom­munista és munkáspártok moszkvai nyilatkozata ezt mondta erről: „Az imperializ­mus a munkásmozgalom ellen harcolva, lábbal tiporja a de­mokratikus jogokat és szabad­ságjogokat, leplezetlen erősza­kot alkalmaz, a rendőrterror kíméletlen módszereihez és munkásellenes törvényekhez folyamodik. Emellett felhasz­nálja a demagógia, a burzsoá reformizmus eszközeit, az op­portunizmus ideológiáját és politikáját is, szüntelenül új módszereket keres, hogy a munkásmozgalmat belülről megossza, s „beleillessze” a kapitalista rendszerbe”. VAGYIS röviden szólva a tőkések és munkások között folyó osztályharc nemcsak éle­ződik, de mind bonyolultabbá válik. A tőkések a nyílt, az erőszakszervezetekkel folyta­tott elnyomás mellett, a hely­zetnek megfelelően, újabb és újabb trükköket alkalmaznak a kizsákmányolás zavartalan­ságának biztosítására, a még nagyobb profitok szerzésére. Ebben a törekvésükben a leg­határozottabb támogatást kap­ják, érdekeik legfontosabb vé­delmezőitől, a tőkés kormá­nyoktól. A kormányok minisz­terei és a tőkés lapok együtt szónokolnak a béremelést kö­vetelő munkások felé — mint ezt Nyugat-Németországban tették legutóbb —, hogy „a bé­rek újabb emelésével meg­inogna a józan értelemtől ösz­­szetartott bérpolitika épülete”. A munkások viszont jól tud­ják, hogy egyrészt nem a „jó­zan értelem” az alapja a tőkés bérpolitikának, másrészt, hogy semmi nem omlik össze a bér­emelések hatására. Jó példa erre a tavaly májusi nagy ál­talános sztrájk Franciaország­ban és a sztrájk hatására meg­adott 14 százalékos béremelés. Egyszerűen csak az történt, hogy a tőkések leadni kény­szerültek egy morzsányit óriá­si profitjaikból a dolgozóknak, s ezt később a kormány cin­kossága mellett, az árak eme­lésével igyekeztek visszasze­rezni. A bér- és árpolitika segítségével a monopoltőke a tavalyi engedményeknek több mint felét visszalopkodta a munkásoktól. Így a jelenlegi munkástüntetések, paraszti tüntető felvonulások teljesen szükségszerűen következtek be. A munkások ismét 10 szá­zalékos béremelést követelnek. A tőkések még ellenállnak, a kormány pedig újabb 2 száza­lékos áremelkedést harango­zott be az év végére. Vagyis, ha még teljesítené is a mun­kások 10 százalékos béremelé­si követeléseit, nem lenne semmi haladás a tavalyi hely­zethez képest. Vajon a tőkések és a kormá­nyaik azért zárkóznak el a bérkövetelések elől, mert a vállalatok jövedelmezősége nem teszi azt lehetővé? Egyál­talán nem. A vállalatok nye­resége állandóan növekszik. Hogy ennek ellenére nem eme­lik a munkások és a bérből élők fizetését, az a tőkés szo­ciálpolitikán kívül a tőkés vi­lágban végbemenő nagy szer­kezeti átalakulásokkal is ma­gyarázható. A mind élesebbé váló nemzeti és nemzetközi versenyben a kisebb és gyen­gébb cégek tönkremennek. Ez ellen tőkeerejük növelésével védekeznek a vállalatok. A tő­két viszont a munkások rová­sára szaporítják. EZ A FOLYAMAT tehát egyszerű tőkés reflex, aminek kedvez a munkanélküliek ál­landó, az ipari és a mezőgaz­dasági struktúra átalakulásá­val naponta szaporodó serege. E kizsákmányolási reflex el­len lépnek fel a tőkés világban a munkások és a dolgozók egyetlen fegyverükkel, a sztrájkkal. K. I. !;| 24 ÓRA A NAGYVILÁGBAN [ffHlll­ llllllllllTTTTmillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllUUllllllilimHTffiffiS Brezsnyev üdvözlete a békeharcosokhoz Moszkva (TASZSZ): Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra üdvözletet intézett az euró­pai szocialista országok béke­harcosai uzsgorodi nemzetközi találkozójának résztvevőihez. Lemondott a svájci külügyminiszter Bern (AFP). Bernben hiva­talosan közölték, hogy Willy Spühler, svájci külügyminisz­ter benyújtotta lemondását. Spühler, aki 1970 januárjától kéri felmentését, a kabinet második tagja, aki ezen a hé­ten lemondott. Schaffner gaz­dasági miniszter hétfőn jelen­tette be, hogy távozik a kor­mányból. Szerencsés baleset San Diego (Reuter): A Csendes-óceánon mintegy 135 méter mélységben szerdán reggel kábelekbe gabalyodott­­egy kutató­­ tengeralattjáró, amelyen négy főnyi legénység tartózkodott. Egy kétszemélyes mentőbúvárhajó a csapdába kerültek segítségére sietett és kiszabadította a beakadt egyik hátsó csavart, majd a bajba­jutott tengeralattjáró a fel­színre emelkedett. A megmen­tett legénység kitűnően érzi magát. Grey hazaindult London (AFP). Az angol külügyminisztérium bejelen­tette, hogy Anthony Grey, a Reuter iroda pekingi tudósí­tója, aki szombaton szabadult 26 hónapos házi őrizetből, meg­kapta a kiutazási engedélyt a kínai hatóságoktól, és jegyet váltott a csütörtökön Sang­hajból Karachi felé induló pa­kisztáni repülőgépre. Görög miniszter szökése Róma (MTI): Georgiosz Mi­­lonasz, az egykori Papandreu­­kormány közoktatási minisz­tere megszökött Amaragosz szigetéről, ahová a katonai junta száműzte.­­ A szökte­­tésben öt olasz, köztük egy új­ságíró is közreműködött. USA atomrobbantás Nevadában Las Vegas (AP): Földalatti atomrobbantást hajtott végre az Egyesült Államok Nevada­­államban. Az Atomenergia Bi­zottság közlése szerint a fel­robbantott nukleáris szerkezet közepes hatóerejű volt. Healey Dániában Koppenhága (Reuter): Denis Healey, angol hadügyminiszter háromnapos hivatalos látoga­tásra a dán fővárosba érkezett. Új kormányszóvivő az EAK-ban Kairó (MTI): Az EAK kor­mányának volt szóvivőjét, Hasszán El Zajjatot az egyip­tomi ENSZ-delegáció vezető­jévé nevezték ki. Az új szóvi­vő dr. E. A. Megid. Az szóvi­vő, egyben az EAK tájékozta­tási hivatalának elnöke, hiva­tásos diplomata. Érdemrend-megvonás Washington (AP): Az ame­rikai szárazföldi haderők pa­rancsnoksága visszavonta a ki­váló szolgálatért érdemérmet Carl C. Turner vezérőrnagytól, aki tavaly vonult nyugalomba, mint a tábori csendőrség fel­ügyelője. Rövid időn belül ez már a második, hasonló ér­demrend-megvonás, ami azzal függ össze, hogy jelenleg sze­­­nátusi és minisztériumi vizs­gálat folyik több katonatiszt ellen anyagi visszaélések miatt. al brazil elnök politikai programja Rio de Janeiro. (MTI). Emi­lio Garrastaru Medici, aki a brazíliai katonai junta döntése alapján november 15-én fog­lalja el az elnöki széket a sú­lyosan beteg Costa E Silva utódjaként, kedden este rádió- és tv-beszédben ismertette po­litikai programját. Beszédében „szabad sajtót, szabad egyházi és egyetemi életet” ígért, ugyanakkor figyelmeztetett ar­ra, hogy keményen fel fog lép­ni mindenfajta „felforgató és terrorista” tevékenység ellen. „Amint a diákok, politiku­sok és újságírók felhagynak az ilyesfajta tevékenységgel, megteremtem szabadságuk fel­tételeit” — mondotta a tábor­nok. „Brazília jelenleg olyan rendszer uralma alatt él, ame­lyet nem lehet teljességgel de­mokratikusnak nevezni” — mondotta a tábornok, gyöke­res változásokat ígérve, ugyan­akkor elismeréssel szólva Costa E Silva politikájáról.

Next