Zalai Hírlap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-13 / 10. szám

Mai számunkból: Sikeres fax-vállalkozások A lakosság is beleszól Milyen f­­izet bel­­­átás ? Nyugdíjban — de nem tétlenül Nagyon sokat tanultunk.« „Söpörtem eleget** Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. évfolyam, 10. szám Ara: 80 fillér 1970. január 13., kedd Budapestre érkezett a jugoszláv külügyminiszter Péter János külügyminiszter meghívására hétfő este hivata­los, baráti látogatásra Buda­pestre érkezett Mirko Tepavac, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság külügymi­nisztere, Jaksa Petrics külügy­miniszter-helyettes és a jugo­szláv külügyminisztérium több v­ezető munkatársa kíséretében A magasrangú vendégeket a Keleti-pályaudvaron Péter Já­­nos külügyminiszter, Erdélyi Károly külügyminiszterhelyet­­tes, Marjai József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagy­követe és a Külügyminiszté­rium több vezető munkatársa, fogadta Jelen volt Géza Tik­vicki, Jugoszlávia budapesti nagykövete. • Tepavac 1922-ben Zemunban született. 1941-től vett részt a nép­­felszabadító háborúban. 1942 óta tagja a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének. A háború alatt különböző kato­­nai tisztségeket töltött be: a 2. vajdasági brigád helyettes zászló­­alj-politikai biztosa, a 2. vajdasági brigád parancsnokhelyettese és a 3. hadtestnél helyettes hadosztály­­politikai biztos. A háború után a vajdasági au­tonóm tartományban és a Szerb Népköztársaságban különböző tisztségeket töltött be­ Zrenjanin­­ban és Pancsevón a JKSZ kerületi bizottságának titkára, a JKSZ vajdasági tartományi bizottságá­nak tagja, a „Pártmunkás" című lap szerkesztője, a Harcosok Szö­vetsége Központi Választmányának titkára, a Szerb Népköztársaság kulturális és oktatásügyi tanácsá­­nak titkára és a Szerb Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége Köz­ponti Tanácsa Ideológiai­ nevelő munkabizottságának elnöke. 1953-től 1959-ig a Belgrádi Rádió igazgatója. 1960 márciusától 1953 augusztusáig Jugoszlávia magyar­­országi nagykövete, majd külügyi viarrutt­ -Szo­ctvettes. 1965-től 1967-ig a „Politika” igazgatója és főszer­kesztője, 1967-től pedig a Kommu­­nisták Szövetsége vajdasági tarto­­mányi bizottságának elnöke volt. A Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének 9. kongresszusán az el­­nökség tagjává választották. Több magas kitüntetésben részesült. Az­­­ill.-es Partizán Emlékérem­­ vi­selője. Külgazdaság: tágabb látóhatár Letűnt korokról, évezre­des múltról tudósít a hoz­záértő számára a nyelv. Ám a kifejezésbeli változá­sok, a nyelv árnyalati gaz­dagodása érdekesen szem­lélteti korunkat is. A szak­mai szóhasználatban az utóbbi egy-két év nyelvi új­donsága — sok más mel­lett — ez a fogalom: kül­gazdaság. Az avatatlan szá­mára kérdéses, vajon a nyelv, miért nem elégszik meg a hagyományos külke­reskedelem kifejezéssel? Azért nem, mert a két szó tartalma merőben külön­bözik. Naponta olvashatunk je­lentéseket nemzetközi kö­zös vállalatok alakulásáról, Budapesten rendezett kül­földi műszaki hetekről, és viszont­ a magyar gazdaság külhoni szerepléséről E jel­legükben különböző hírek­ben az a közös tartalom t­alálható, hogy korunk mind gyorsabb ütemben alakítja át a nemzetgazdaságok kapcsolatait, s e kapcsola­tok jellegét. A kor világ­­gazdaságának jellemző fej­lődési­ránya, hogy a külke­reskedelmi együttműködés — az áruk kölcsönös szál­lítása — új formákkal gaz­dagodik. Pontosabban úgy jellemezhetnénk ezeket a változásokat, hogy az or­szágok és ezen belül az ágazatok, vállalatok kap­csolataiban már a külke­reskedelmet megelőző sza­kaszban létrejönnek ország­­határokon átnyúló szálak. Az együttműködés módsze­rei sokrétűek, a marketing típusú kapcsolatoktól — s ide sorolhatók például az említett műszaki­ hetek —, a külkereskedelmet közvet­lenebbül előkészítő terme­lési — értékesítési koope­rációkig. Az új szakkifejezés, a „külgazdaság” tömör sűrí­tésben fejezi ki e világgaz­dasági kapcsolatok újdon­ságél­emeit. A szó egyszers­mind gondolati asszociáció­kat is ébreszt, amelyek a világgazdasági folyamat el­vi lényegét idézik fel. Ez pedig nem egyéb, mint az, hogy korunkban a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok mind kevésbé korlátozód­hatnak a nemzeti határok közé zárt piacokra, s az itt halmozódó tőkékre. A kor­szerű termelés, különösen a dinamikus ágazatokban, olyan tőkeigényessé vált, olyan költséges kutatási alanokat kíván, amelynek előp"''*ásához nemzetközi egyreműködésre, értékesí­téséhez pedig — a nagy so­rozat gazdasági követelmé­nyeiből eredően — tág Piacra van szükség. Köz­napi megközelítésben arról van szó, hogy a világgaz­daság kinőtte azt a korábbi szatócs-fázist, amely az adok-veszek elvre, áruk el­adására és vásárlására kor­látozódott. Más szóval, mind hangsúlyozottabbá válik az a terület, ahol vég­eredményben kialakulhat­nak az áruk korszerű és gazdaságos előállításának feltételei. A külgazdaság kifejezés természetesen sokkal tá­­gabb érvényű a külkereske­delemnél, a kettő azonban szorosan összefügg, abban az értelemben is, hogy a nemzetközi kapcsolatok új formái nagymértékben hoz­zájárulnak a később áru­­szállításokban realizálódó eredményekhez. Tegyük hozzá, mindez különösen fontos az iparilag fejlett kis országokban, a nemzetközi statisztika tényei szerint ugyanis ezek az országok az átlagosnál sokkal job­ban érdekeltek a világgaz­daság áramlataiba való be­kapcsolód­ás­ban. A mi számunkra e sajá­tos érdekek kézenfekvő és előnyös keretei: a KGST-országok piaci, vállalatközi kapcsolatai. Köztudomá­súan­ fejlődő külgazdasági politikánk lényege, hogy a szocialista országokhoz fű­ződő újszerű együttműkö­dés hívei vagyunk, a válla­latközi szakosítástól, koope­rációtól a tágabb integrá­ciós érintkezésig. Az utóbbi évek tényei bizonyítják, hogy erősödnek ezek az új formák, a KGST-országok kölcsönös érdekei, előnyei alapján. A tények egyszersmind azt is jelzik, hogy erősítjük ezeket a szálakat az ipari­lag fejlett kapitalista, illet­ve a fejlődő országokkal. Az utóbbi időben egész sor vegyes vállalatot alakítot­tunk külföldi cégekkel. Pil­lanatnyilag 29 ilyen vegyes vállalat működik — ebből huszonkettő Európában, négy Ázsiában, kettő Afri­kában és egy az amerikai kontinensen. A folyó tár­gyalások alapján további 18 vegyes vállalat alakításával számolhatunk. A közös vál­lalkozások eredményesen működnek, bővíti piacun­kat például mexikói szer­számgép érdekeltségünk, erősíti külföldi gazdasági szerepünket a magyar talál­mány forgalombahozatalá­­ra alakult magyar—svéd építőipari részvénytársaság. A külgazdaság végered­ményben azt jelenti, hogy igényeink, érdekeink alap­ján gazdálkodunk de a ho­rizontot nem szűkítjük or­szághatárainkra, hanem a világgazdasági folyamatok r­észének tekintjük gazdasá­gunkat. Befejeződött a nigériai háború Biafrai fegyve­rletételi felhívás — Ojjukwu elhagyta az országot Lagos (AP). A kelet-nigé­riai hadműveleti térségből érkező jelentések szerint a szövetségi csapatok, miután elfoglalták Oworri városát — a szeparisták fő támaszpont­ját, — tovább folytatják tá­madó hadműveleteiket. A szö­vetségi hadsereg egységei harcolva haladnak Umuahia város felé és egyidejűleg fel­számolják az ellenfél kö­nye­ző ellenállási gócait. A helyi és külföldi megfi­gyelők szerint a sza­paristák a szövetségi csapatoktól olyan súlyos csapásokat szer­vednek el, melyeket aligha tudnak ki­heverni. A szeparatisták táborából érkező közlemények szerint pánik­us fejvesztettség uralko­dik ebben a táborban sok sze­paratista vezető elmenekült Nigériából. Köztük van Ojuk­­wu a szeparatista rezsim v­e­­zetője. Egyes külföldi tudósí­tók biafrai forrásokra hivat­kozva azt állítják, hogy a ga­­boni Libreville-be menekült, Effiong vezérkari főnökre bíz­va a visszavonuló szeparatista egységeket. Gowon, a nigériai szövetségi kormány vezetője a felesleges vérontás elkerülése végett fal,­hívással fordult a szeparatis­­tákhoz, hogy tegyék­ le a fegy­vert és ebben az esetben sza­vatolja biztonságukat. Ugyan­akkor figyelmeztette a külföldi államok kormányait, valamint a különböző szervezeteket és a magánszemélyeket, tartózkod­nának a nigériai ügyekbe való b­eavatkozástól. Csak ilyen mó­don lehet mielőbb véget vetni a még szeparatista uralom alatt álló térségek lakossága szenvedéseinek — hangsúlyoz­ta Gowon. Külföldi közleményekből ítél­ve az afrikai országok több­­(Folytatás a 3. oldalon.) TilliMi Pilóniás Haitiban London (MTI): Graham Greene, a világhírű angol író akinek ,,Szerepjátszók” című ismert regénye a Haitiban uralkodó állapotokról szól, a Times hétfői számában levél­ben leplezi le, hogy Duvalier diktátor terror-rendőrsége a „fonton macoute” tavaly két városban rendezett tömegmé­szárlást. A „fonton macoute” tagjai nyáron 85 állítólagos kommu­nistát mészároltak le a fővá­ros, Port-Au-Prince környé­kén — feltételezhetően a CIA közreműködésével. Cap Hai­tien városában a tömeggyil­kosságot Jean Beauboeuf ez­redes irányította, mégpedig olyan eredményesen, hogy a hír csak most jutott el kül­földre Miután a „fonton ma­coute” meggyilkolta a bal­oldallal rokonszenvező ismer­tebb személyeket, hozzálá­­tt „a nyomortanyák felszámolá­sának” tervéhez, ami abból, állt, hogy válogatás nélkül legéppuskázták La Fossette­­szegénynegyed lakosait 13 szint — 89 lakás Nagykanizsán, a I­I. Bolgár hadsereg útján épül a Kofi Rt .3 szintes, 89 lakásos toronyháza. Az építők jelenleg az ötödik emelet univáz-szerkezet szerelését végzik. Az épü­let átadására a tervek szerint 1­97­1 decemberében kerül sor. (Kiss Ferenc felvétele) Szórványos harcok Dél-Vietnamban Laird fenyegetőzik a McCarthy Thi­tfinh asszonnyal tárgyalt Saigon (MTI): John S. McCain tengernagy a Csen­des-óceáni haderők főpa­rancsnoka és Abrams tábor­nok, a Dél-Vietnamban állo­másozó amerikai haderők fő­parancsnoka hétfőn bejelen­tette, hogy április 16-ig Nixon elnök csapatkivonási prog­ramjának harmadik szaka­szában ötvenezer amerikai katona hagyja el Dél-Vietna­­mot. A létszámcsökkentés ke­retében kivonják az 1 gya­logoshadosztály 16 000 kato­náját A szárazföldi haderők­től összesen 29 adó, a tenge­részeti gyalogságtól 12 900, a légierőtől 5600 és a hadi­en­­gerészettől 10 000 amerikai ka­tona tér vissza április köze­péig az Egyesült­ Államokba Az újabb kivonással a Viet­namban állomásozó amerikai katonai haderők létszáma 4­51 000 főre csökken. Saigon (MTI): A hírügy­nökségek jelentései szerint vasárnap és hétfőn hajnalban csak szórványos harci tevé­kenység volt. Dél-Vietnamban Hanoi (MTI): A VNA hír­ügynökség közlése szerint az amerikai és az úgynevezett szövetséges csapatok tavaly csak Quang Nam tartományá­ban több mint 4000 polgári lakost gyilkoltak meg. A je­lentés az úgynevezett „paci­­fikációs” akciók sorából ki­emel egyet, amelyet az ame­rikai, dél-vietnami és dél­koreai­­katonák Dien-Ban körzetben hajtottak végre. Az akció keretében 252 személyt öltek meg és több mint 2000- et elhurcoltak. Utóbbiak kö­zül sokat megkínoztak. Hamburg (MTI): Humph­rey volt amerikai alelnök a Spiegel című nyugatnémet lapnak adott nyila­tkozatában hangsúlyozta, hogy „ha Nixon elnök nem vonja ki a csapa­tokat és nem fejezi be a há­borút, nem marad elnök és nem tudja majd kormányozni az országot.”. Humphrey ismételten java­solta Kína ENSZ-jogainak helyreállítását és kifejezte azt a véleményét, hogy a kelet—nyugati közeledésre irányuló erőfeszítésekkel nem szükséges az Egyesült Álla­mokra várni. „Elmúlt az az idő, amikor minden az ame­rikai kezdeményezéstől füg­gött” — mondotta. (Folytatás a 2. oldalon.) Londoni fieei­em­ényezés a közel-keleti helyzet megoldására Izrael újabb Phantomok­at kíván beszerezni London (MTI): Nagy-Bri­tannia a négy nagyhatalom Közel-Kelettel foglalkozó New York-i tárgyalásain Gunnar Jarring közel-keleti ENSZ-kü­­­lönmegbízott missziójának fel­újítását fogja kérni — han­goztatták hétfőn londoni dip­­lomáciai körökben. Nagy-Britanniának egyéb­ként — három partnerével el­lentétben — nincs külön ,,csomagterve” a közel-keleti úlság megoldására. A keddi négyhatalmi talál­­aton ily módon két javaslat előterjesztése várható. Fran­ciaország — a korábbi hírek szerint — az állítólagos hat­pontos megegyezés hivatalos dokumentummá váló „előlép­tetését” Nagy-Britannia pedig a Jarring-misszió felújítását fogja kérni. Jeruzsálem (MTI): Izrael újabb Phantom-típusú harci repülőgépeket és más fegyve­reket kivár­ beszerezni az Egyesült Államoktól — írja a Reuter hírügynökség „általá­ban jól tájékozott” jeruzsál­i­­mi forrásokat idézve. A források szerint Tel Aviv ,,ezzel kívánja ellensúlyozni a Líbiába irányuló francia fegyverszállításokat”. Izrael politikai és katonai vezetői most összegezik, hogy véleményük szerint a Líbiá­nak szállítandó Mirage-repü­­lőgépek milyen hatással lesz­nek a közel-keleti erőegyen­súlyra. A várható következ­mény az lesz — írja a Reuter —, hogy Tel Aviv kiegészíti azt a listát, amelyet Golda Meir izraeli miniszterelnök nyújtott át Nixon amerikai el­nöknek tavaly őszi washing­toni látogatása során. Ezzel egyidejűleg az izraeli külügyminisztérium utasította a külföldön működő dipl­omáciai képviseleteket, hogy tájékoz­tassák a befogadó országok kormányát, mennyire súlyos­nak minősíti Tel Aviv Fran­ciaország legutóbbi lépéseit Kairó (AFP). Buszai­i líbiai külügyminiszter vasárnap es­te kijelentette, hogy országát és Franciaországot „a barát­ság szálai kötik össze, ame­lyek a jövőben még jobban, erősödnek majd” Ez volt Líbia első hivatalos állásfoglalása azzal az ötven Mirage-géppel kapcsolatban, amelyet Fran­ciaország szállít majd Líbiá­nak. A külügyminiszter hét­főn egyiptomi és szudáni part­nereivel tanácskozik erről a témáról. (Folytatás a 2. oldalon.) Görög politikai foglyok éhségsztrájkja Párizs (MTI): A pireuszi és athéni politikai foglyok elha­tározták, hogy hétfőtől kezdve éhségsztrájkba lépnek — írja a T Humanité, hivatkozva arra a levélre, amelyet titokban juttattak el a külföldi újság­írókhoz. A politikai foglyok az éhség­sztrájkkal tiltakoznak a rossz orvosi ellátás elen, aminek következtében meghalt a Le­á­rosz-szigetén bebörtönzött 44 esztendős Gallatisz A­­ Humanité ugyanakkor közli, hogy a Vöröskereszt most közzétett adatai szerint Görögországban legkevesebb 3000 a politikai foglyok száma, nem pedig 1900, ahogy azt a görög katonai junta vezetői ál­lítják.

Next