Zalai Hírlap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-14 / 11. szám

4 2890 iíj mesterember A KIOSZ összesítése szerint a különböző kisipari szakmákban tavaly összesen 2899- en tettek sikeres mestervizsgát. A jelentkező jóval több volt, körülbelül 1500-an azonban nem feleltek meg a növekvő követelményeknek, így a mesterlevelet sem kaphatták meg. Az országban tavaly 270 mestervizsga-bizottság működött, számuk az idén néhánynyal nő, mert a filmnyomó, a kendőfestő és készítő, a műanyagkészítő és feldolgozó, valamint a vegyicikk készítő szakmákat is képesítéshez kötötték, így az önálló kisipari tevékenységhez a mestervizsga itt is kötelező. A leendő mesterek felkészülését a KIOSZ valamennyi szakmában előkészítő tanfolyamokkal segíti. A mestervizsgára azok jelentkezhetnek a KIOSZ-nál, akiknek szakmunkásbizonyítványuk van és a szakmunkásbizonyítvány megszerzése óta legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkeznek. (MTI) Három ember fogta, a negyedik szúrta Disznóölés Mikekarácsonyfán egy tél derekán rendszerint disznóvisításra ébred a falu. Hol innen, hol onnan száll fel a perzselő füstje, pontosan jelezve a portát, ahol disznótorra készülnek aznap. Mikekarácsonyfán ezen a reggelen László Gáboréte voltak a „sorosak”. , A gazda vetett véget a hízó életének. Van már rutinja, mindig ő a böllér. Nemcsak itthon, gyakran hívják el máshová is a faluban. — Tudják, én úgy vagyok, hogy senkinek nem engedem leölni az állatomat — mondja. _ Ne kínozzák. Az én kezem alatt egyet nyekken, aztán vége. — Hogy birtok a három és fél mázsás állattal? — Volt segítségünk. Hármam fogtak le, de azért megcibált bennünket. Az asszonyok a beleket tisztítják, a férfiak a húst contozzák, választják ki a sózásra szánt darabokat. Czigány Sándor segédkezik a háziaknak az előszobában. A sok munka mellett a disznóölések sajátos hangulata sem hiányzik. Amíg gyorsan és biztosan jár a kéz a hatalmas éles késsel, egymást követik az anekdoták, a viccelődések. — Az én kezemből még nem szaladt el leszúrt disznó — mondja Gábor bácsi —, de itt a faluban már történt ilyen. Leülték, kivitték a perzselőre, aztán amikor meggyújtották a szalmát, a disznó felugrott és elszaladt. Alig tudták újból megfogni. László néni a konyhában sürög-forog. Készül a disznóölési ebéd. — Ilyenkor mindig csinálok húsoskáposztát, sütőben meg lábosban sült húst, hurkát, kolbászt. Az első étel természetesen délelőtt a főtt szalonna. Ezt a szalonnát meg is lehet nézni. A hátáról vágták le az állatnak, legalább tíz centi széles. — Felfüstölik a húst, vagy inkább betöltik kolbásznak? ! — Inkább sok kolbászt akarunk, öt lányunk van, csak egy lakik közülük itthon. Kettő Pesten él, egy Dombóváron, egy Egerszegen. Legalább tudunk küldeni csomagokat. Nem egy, de két-három disznót szoktak vágni évente Lászlóért. Nagy a család, elfogy. — Február végén vágunk le egy másikat. A harmadikat, egy kis süldőt a búcsúra tartogatjuk — jegyzi meg László néni — június első vasárnapjára. Sok vendég lesz, előadunk belőle, meg aHáládnak is kell a friss hús. — Kár, hogy nem a lift disznóölésre lakodalom ebben a házban — teszi hozzá Czigány Sándor — Ez lenne csak az igazi. Olyankor a menyasszony tányérjára kell tenni a disznó farkát, úgy, hogy a menyaszszony felé mutasson. Arra mondanak aztán a vőfélyek köszöntőket... — Szellemesek a köszöntök, csak éppen nagyon finomítani kellene őket, hogy leírhassuk... Bent a konyhában már finom illatok terjengenek a levegőben. Négy—öt lábosban, fazékban fő a finom vacsora. 8. M. Kürti András: II BUDAI VILLA TITKA (14.) — Nézze, kérem — jelentette ki a lány sietve —, arról van szó, hogy ha Béla saját magán hajtja végre a próbát, s baja támad, mert valami nem stimmel az előzetes számításokban, akkor egyszerűen nem lesz, aki folytassa a munkát, kijavítsa a hibát, kárbavész minden ... — öhtöm — bólintott Honda —, a tudomány mindenek felett. De tulajdonképpen mit vár a tudomány ettől a kísérlettől? Ha emberen is beválik a szimpatron, hogyan, hol lehet majd alkalmazni? _ A felhasználási terület szinte korlátlan! — jött tőrbe az asszisztensnő. — Vegyük m orvostudományt. A pszichikoterápiától a gyermekg' «atig mindenütt alkalmazása kerülhet. _ Ezen ’ "ül? _ Ha igénybe , kicsit fantáziáját? Parancsoljon' — Képzelje el, hogy néhány esztendő alatt nemcsak kikísérletezzük, hanem korlátlan mennyiségben elő is tudjuk állítani a szimpatronnak a jelenleginél jóval enyhébb hatású változatait is, amelyek azért alkalmasak arra, hogy a jelenleginél emberibb kapcsolatokat teremtsenek. Több megértést, jóindulatot egymás ügyes-bajos dolgai iránt Csökkenjen a közöny, fékeződjék a harapós kedv, a kötekedő szándék... — Amen! — mondta a férfi — Első Huxley „Szép új világ,an, szóma, ha mondom, segít gondon, már egy köbcent helyre biccenti. A különös és mindössze annyi, hogy ke ■ ednél a szómát szimpatronnak hívják, erre nehezebb les címet találni. De azért ez sem megoldhatatlan. Például ez is ajánlhatnám. ..Szimpatronból egy pirultás a béke kivirula.” Bosszúság villant a lány 1 földes-szürke szemében. — Kérem, most én kérem, hogy maga ne csúfolódjék veem. Miért lenne nevetséges, íra a gyakori főnök—beosztott tevő—eladó, utas—kalauz, 1 sreg—fiatal és így tovább, ha a szék a hagyományos közösségi ellentétek eltűnnének, vagy legalábbis csak mérsékeltebb formák között jelentkezné-nek? Még azt sem tartom kizártnak, hogy egy idő múltán egyáltalán nem lenne szükség semmiféle szimpatronra, mert a jó nép megszokná ezt a humánusabb viselkedést, rájönne, hogy így tényleg szebben élhet — Rendben van! — bólintott Honda —, ne vitatkozzunk ezen. A távoli jövő engem nem foglalkoztat most különösebben, az én távlati terveim kétszer huszonnégy órára vonatkozhatnak legfeljebb. — De annyit elismer, hogy egy szimpatron-kúra esetleg javíthat mondjuk, üldözési mániában, mániás dipresszióban szenvedő lelkibetegek állapotán? Vagy hogy a félénktermészetű gyerek, felnőtt ne kapjon idegfrászt, ha orvos, fogorvos elé kerül, vagy pedig .. . A férfi vállat vont — jó, elfogadom az érveit. Valamit azonban még meg szeretnék kérdezni. — Tessék! — Az fel sem merült ma- gában, hogy ez a szimpatrona milyen hatalmat adhat vala- kinek, aki azt nem éppen egészségügyi, emberbarát célokból szándékozik felhasználni? ! — De igen! Ezért ne vegye rossznéven, csak egy-egy napi dózist adnék ki egyszerre, illetve azt is csak részletekben, és magam is ott tartózkodnék a közelben. Már csak megfigyelési célból is. Vállalja? — Na, gyerünk! — felelte a férfi. — Hozza azt az okulárét, hadd próbáljam fel. Mert elcsúfítani azért nem engedem magam! V. FEJEZET Mozaikok egy délelőtt eseményeiből ! A szófiai repülőtér előcsarnoka. Kora reggel van. A társalgás franciául folyik. — Szívből sajnáljuk, kedves kolléga, hogy az ülésszak záróvitáirt már nem tud részt venni. Nagy kár. Nem maradhatna mégis? Csak még két napról lenne szó .. • — Maradnék én, dehát a munkám Budapesten ... Egyébkét igazán kitűnően __a_— 144 lépdirirtTti vendégszeretetüket és küön ezt az üveg szlivovicát — Mi meg az értékes felszóalását köszönjük. Az ülésszak egész anyagát elküldjük majd,ermészetesen. És hát akkor ninden jut a közeli viszontátásra. Utolsó kézfogások, a magas, kisé hajlott hátú, mackó mozgású férfi beáll az utasok sorba, nyikorog a forgóajtó, mint a betonon már odakormányozták a feljárót a hatalmas IL-gépmadár oldalához, kezdődhet a beszállás. * Budapest reggel kilenc óra. Az Elektromos Erőátviteli Vállalat Lehel úti központja. A kis tanácsteremben az első emeleten. — És aztán ma mi lesz itt Ilonka? Oklevelet osztanak, vagy a fejét veszik valakinek? — Az utóbbi, Mariska néni. Fegyelmi tárgyalás. Tízkor kezdődik. .. Oda egy hamutartót oldalra még egy széket ... Valami főfejes a minisztériumból is Itt akar lenni a kivégzésen ... Nem, oda majd én ülök, én vezetem a jegyzőkönyvet. — Maga biztosan azt is tudja, Ilonka, hogy ki lesz az a szerencsétlen, akit itt ma megnyuvasztanak? (Folytatjuk.) ZALAI HÍRLAP Amíg a függöny felgördül A havas, ütegi úton szuszogva kapaszkodik fel egy kaptatón a kék autóbusz. Néha megrándul, a benne ülők előre hátra dőlnek. Még néhány perc, s feltűnik a falujelző tábla: Páka. Beáll a kocsi egy félreeső kis utcába- Oldalán a felirat : Állami Déryné Színház. Kiszállnak a színészek, eltűnnek az öltözőkben. Van még másfél órájuk az előadás kezdetéig. Ám a díszletezők, világosítók, kellékesek „jelenése” most kezdődik. Tíz-tizenöt összeszerelhető vasállványt, függönyöket, kellékeket, reflektorokat, fény- és hangerősítőket cipelnek. Kik végzik ezt a munkát? — Berda Tibor vagyok. 19€ 5 óta járom az országot a Déryné Színházzal, világosító vagyok-Szorgosan jár a keze, pillanatra sem áll meg beszélgetés közben. Sokszínű huzalokat köt össze, próbálja a váltókart. — fárasztó, de már megszoktam. Meg lehet szeretni ezt is. A szakmám vilanyszerelő, s míg meg nem nősülök, szeretnék itt maradni a társulatnál. — Berde Ottó gépkocsivezető és mindenes vagyok — mondja a társa —. Nekem nem fárasztó az utazás. Inkább változatos. Érdekes eset az utóbbi időben? Nem, ilyet nem tudok mesélni, s úgy gondolom, az a jó, ha egy autóbusz sofőrrel nem is történnek érdekességek, bár a tíz év során körülbelül hatszázezer kilométert tettem meg. Nagy trónust cipel a vállán. Felkerülnek a háttérfüggönyök, éögnek már a reflektorok. — Még húsz perc az előadás kezdetéig! — hangzik a kiáltás. Sürgölődnek, forgolódnak, bekapcsolnak egy reflektort, nem jó! — Tibor! Itt a helyed, siess! — és a világosító szalad, valamit igazít, fejét csóválja, aztán eltűnik a ládák között. —Három—négy perc, s máris minden rendben Elkészült az első szín díszlete, jó a reflektor is. Egy forró kávé, s világosító, díszletépítő eltűnik a színpadról. Kinn már emberek gyülekeznek, behallatszik az első csengő. Aztán felgördül a függöny. S a közönség csak a fényt, a hosszú utazás után is szép berendezést, díszletet látja. S akik mindezt biztosítják csendben, háttérben, ismeretlenül élvek. Betakarítás a hóban Tolna megyében azÜltetvénytervező és Kivitelező Vállalat mórágyi telepén mintegy 70 holden termesztettek szőlővadalanyt, amelynek elérkezett a betakarítási idénye. Az időjárás nagyon megnehezíti a 6 méteresre nőtt vesszők vágását Először ki kell lapátolni a derékig érő havat a szőlőtőkék közül. Ezen a télen szőlőoltványkészítéshez 5,5 millió vadalanyt dolgoznak fel. (MTI) 1970. január 14 Romániai jegyzetek II. MÚZEUM A JELENKORNAK ALIGHA jár vendég Pitestiben, akinek figyelmét a barátok, ismerősök ne hívnák fel egy múzeumra. Egy múzeumra, melyre büszke az egész város, de büszke lehet az egész ország. Ez a múzeum a román szénhidrogén kutatásnak, bányászatnak és feldolgozásnak állít emléket, de úgy, hogy a látogató választ kaphat azokra a kérdésekre is, hogy mit jelentett a Prahova völgyének, az országnak a fekete arany, az olaj, a gáz, s milyen óriásit fejlődött a román kőolajbányászat. Meghökkentő dokumentumok tárulnak a látogató elé. Mécsesek az időszámítás előtti évszázadokból. Ezek a két lyukú kis edénykék világították meg a környéken élő népek otthonait, amelyekhez az éghető anyagot, az olajat már a földből nyerték. Részben a képzelet, részben a tudományos kutatás eredményei alapján nagy faliképek mutatják be, hogyan kezdődött el a kőolaj hasznosítása. A legősibb tartományok egyikében már az 1400-as években vödrökkel — bivalyok segítségével — emelte ki az ember az olajat a kézzel ásott kutakból. 1597-ben már tudatos kutató munka folyt az olaj után, s bebizonyosodott, hogy nagy kincset rejt a föld a Kárpátok lábánál, csak ki kell aknázni. Mind több hasznosítási helyet is találtak az olajnak, ami tovább serkentette a kutató munkát. 1857-ben már finomították is a moldvai olajat, s ha kezdetleges eszközökkel is, de előállították a petróleumot, s Bukarest utcáin megjelenhettek a petróleumlámpák. A SZÁZADFORDULÓ óriási lökést adott az olajiparnak. 1905-ben új, a kor színvonalán álló feldolgozó üzem kezdte meg a termelést Ploestiben a Rafinaria Vega. A prahovai kőolajbányászat és -feldolgozás gyökerei nagyon mélyre nyúlnak. Ha valahol elmondhatják az olajbányászok, hogy végigjárták a termelés és feldolgozás valamennyi iskoláját, akkor itt Ploesti környékén igen. S aligha vitás, hogy annak az óriási fejlődéshez, ami az utóbbi évtizedekben, a román kőolajiparban végbement, ez a tényező is hozzájárult. A múzeum szinte hetente bővülhetne valami újdonsággal. Gazdag anyaga közül is szembetűnik egy olyan fúróberendezés kicsinyített mása, mely 7000 méter mély kutakat fúrhat. Láthatók a legújabb kőolaj finomító üzemek makettjei, köztük a legkorszerűbb, a Brazi finomítóé. Ez az üzem évente 4 millió tonna kőolajat dolgozhat fel a legkorszerűbb technológiával. Képet adnak a múzeum tablói a kézzelfogható eredményekről is. Csupán két adat Az utóbbi két évtizedben tízszeresére nőtt a kőolajtermelés Romániában, s jelenleg 13 millió tonna az éves termelés. Ennek felét Prahova megye olajkútjai adják, s az egész ország olajtermelésének mintegy 70 százalékát ebben a megyében dolgozzák fel .A magyar olajipar termelése az idén várhatóan 1,8 millió tonna tesz, feldolgozó kapacitásunk az idén sem éri el 6 millió tonnát.) NAGY KINCSE a román földnek az olaj, s nagy kincs, hogy megtanultak bánni vele az emberek. Mindezzel még korántsem mondtunk el mindent a múzeumról, amely a gépek, be- rendezések egész sorát őrz. Azokat is, amivel tegnap, azokat is, amivel ma dolgoztak az olajbányászok. S képet ad arról is, hogy az olaj nyomán hogyan, milyen mértékben emelkedett az olajbányászok, a terület lakóinak életszínvonala. Említettem már, hogy a múzeumban látott makettek számos esetben kicsinyített, másai egyes üzemelő berendezéseknek. Nos, közülük egygyel, a Ploesti finomítóval üzent közben is megismerkedtem. A város északi peremén terül el a hatalmas üzem, nem kevesebb, mint 150 hektáron. Az üzem területén a lepárlótornyok erdeje mered az égnek. Különböző párlatokból évente 1 milliárd 260 millió lej értékűt bocsát ki az Üzem Egészen 1967 végéig ez volt Románia legnagyobb, legkorszerűbb üzeme, ma azonban már csak a második helyezett — a már említett Brad mögött. De, mint mondják az üzemiek, a jelenlegit nem tartják végleges helyezési sorrendnek. — A legöregebb feldolgozó üzem vagyunk az országban. Ezen a helyen immár csaknem száz éve folyik tepárlás. Szakembereink gazdag tapasztalatot gyűjtöttek össze, értik a dolgukat, s mód van arra is, hogy folyamatosan korszerűsítsük az üzemet. Minden évben megújul egyegy egységünk, s ha már rekonstrukciót hajtunk végre, syilván a legkorszerűbb technológiára térünk át Ez pedig jó ajánlólevél — legalábbis úgy gondoljuk — a jövő évre is — vallja Vasile Paraschivoiu, az üzem pártbizottságának titkára. MINT AHOGYAN jó ajánlólevél és alap az eddigi eredmények sora is. Ebben az öreg üzemben átlagosan évente 5 százalékkal emelkedett a munka termelékenysége, a tíz esztendei szinthez viszonyítva pedig pontosan hetvennel. A tavalyi évben különösen jó eredmény született A termelékenység emelkedése megközelítette a 10 százalékot De biztosíték az is, amire ugyancsak célzott a párttitkár. 2 ezer 500 munkást foglalkoztat a gyár, s a üa■ latokat kivéve — akik még koruk miatt nem is juthattak odáig — minden munkás a ■ törzsgárdához tartozik, s na■ gyobb százalékuk szakmunkás. Azon már meg sem lepődtem az említettek után, a hogy a párttitkár csak úgy , mellékesen megjegyezte, hogy a 2500 dolgozóból 800-an már élmunkások, s közülük 400-an , minden esztendőben megkapák a kitüntető címet . — Egy ilyen üzemben öröm dolgozni, különösen a vezetőknek, nincs gond, probléma , — említettem félig komolyan, , félig tréfásan a párttitkárnak , búcsúzóul. KARON RAGADOTT és a főbejárat mellett felállított hatalmas faliújságszerű hirdetőtáblához vezetett. Először nem értettem, mit akar, aztán csakhamar kiderült. Négy karikatúrát helyeztek el a faliliújságon — valamennyit egy témában. Munkásokat ábrázolt, akik ittasan jelentkeztet munkára. Szóval ott is... Karvalics László (Folytatjuk) Az olajipari múzeum egyik terme és gazdag anyaga. A Brazi olajfinomító egy részlete. Az üzem évente 4 millió tonna kőolajat dolgoz fel.