Zalai Hírlap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-14 / 11. szám

Péter Janes fogadta Mirko Tepavacoi Megkezdődtek a magyar-jugoszláv tárgyalások Péter János külügyminisz­ter kedden délelőtt hivatalá­ban fogadta Mirko Tepava­­cot, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kül­ügyminiszterét. A látogatást követően a Külügyminisztériumban Péter János és Mirko Tepavac meg­kezdte hivatalos tanácskozá­sait. A tárgyalásokon részt vett Erdélyi Károly külügyminisz­ter-helyettes, Jakus Jenő, a Külügyminisztérium csoport­főnöke. Marjai József, a Ma­gyar Népköztársaság belgrádi naszvkövete. Rácz Pál, a Kül­ügyminisztérium protokoll osztályának vezetője, valamint Matvsek Tivadar, Oláh Jó­zsef és dr. Bende Jenő, a Kül­ügyminisztérium f­őosztál­y ve­zetői és Gyenis Jenő főelőadó Jugoszláv részről a tárgya­lásokon részt vett Jaksa Pet­rics kül­ügy­miniszterhelyettes Géza Tikvicki, Jugoszlávia bu­dapesti nagykövete, Djuka Vu­­kolics főosztályvezető, Alek­­szander Demajo, a külügymi­niszter kabinetfőnöke, Szve­­tozár Sztarcsevics és Radivoje Sztakics nagykövetségi taná­csosok és Marko Milasin fő­előadó. A magyar—jugoszláv tár­gyalások megkezdése előtt Pé­ter János külügyminiszter új­ságírókkal beszélgetve el­mondta, hogy nagy jelentősé­get tulajdonít Mirko Tepavac jugoszláv külügyminiszter magyarországi látogatásának nasiv várakozással tekint meg­beszéléseik elé. A második világháború óta ez az első ju­goszláv külügyminiszteri láto­gatás Magyarországon, bár — mint emlékeztetett rá — ko­rábban Tito elnök kíséretében már járt Magyarországon Ko­zsa Popovics akkori külügy­miniszter. A továbbiakban elmondta hogy hétfő este a megérkezés után már megkezdték a nem hivatalos eszmecserét, amikor is megbeszélték a látogatás programját, a tárgyalások munkam­ód­szerét, s szó esett a kétoldalú kapcsolatokról is. Mirko Tepavacnak nagyon je­lentős a szerepe a magyar— jugoszláv kapcsolatok alaku­lásában. Az az időszak, amely budapesti nagykövetségének idejére esett, a magyar—jugo­szláv kapcsolatok fejlődésének nagyon kedvező szakasza volt Egy kérdéssel kapcsolatban, amely a Magyar Népköztár­saság kormányának az euró­pai biztonsági kon­tengncia elő­készítésével kapcsolatos kez­deményező tevékenységére vo­natkozott, Péter János el­mondta, hogy minden európai ország kormányára felelősség hárul, hogy kezdeményezően vegyen részt az európai biz­tonsági konferencia előkészí­tésében. A Magyar N­­épköztár­saság kormánya ezzel a fele­lősséggel vesz részt az euró­pai diplomáciai ételben, s már eddig is tett kezdeményező lé­péseket, és, újabbakra is ké­szül Annak a reményének adott kifejezést, hogy a Mirko Tepavaccal való tárgyalások is alkalmat nyújtanak új kez­­d­em­ényezésre. Mirko Tepavac, a Jugoszláv Szocialista­ Szövetségi Köztár­saság külügyminisztere és kí­sérete Péter János külügymi­niszter és a Külügyminiszté­rium több vezető munkatársa társaságában kedden délután a Vármúzeumba látogatott el. Kubinyi Andris, a budapesti Történeti Múzeum középkori osztályának vezetője és dr. Mart­in Albin, a Magyar Nem­zeti Galéria főigazgetőhelyet­­tese fogadta a vendégeket, akik ezután megtekintették a magyar remekművek a XI— XIX. században, a Budapest ezer év című kiállítást, vala­mint a budai palota közép­kori történetének emlékeit, az ■ésatások eredményeit. Péter János külügyminisz­ter kedden este vacsorát adott Mirko Tepavac jugo­­i’­nternom­iniszter tisztele­tére. (MTI).­ rétér János külügyminiszter fogadta tegnap a Keleti pályaudvaron Jugoszláv kollégáját, Mirko Tepavacot. (MTI foto — KS) Az első felszabadult zalai községben Operatív bizottság alakult Türjén a felszabadulási ünnnepsorozat szervezésére 1945. március 27-én, Türjére bevonultak a szovjet csapatok, ezzel megyénkben felszabadult az első község, a nevezetes dátumhoz kapcsolódva a me­gyei párt végrehajtó bizottság elhatározta, hogy a megye fel­szabadulási ünnepségsorozata a türjei megemlékezésekkel kezdődj­­k. A szervezésre és irányításra operatív bizottság megalakítását írta elő a hatá­rozat. Az operatív bizottság tegnap Türjén, a községi pártszékház­­ban megalakult. A bizottság — amelyben a megyei­ járási és a helyi szervek képviselői vesznek részt — elnökéül Sza­bó Jánost, a megyei pártbi­zottság agitációs és propagan­da osztályának vezetőjét tit­kárául pedig Tatár Ferencet, a zalaszentgróti járási pártbi­zottság első titkárát választot­ta Az első ülésen Szabó Já­nos előterjesztése alapján a bi­zottság megvitatta és el­fogadta az ünnepi rendezvények prog­ramját. A program szerint az első ünnepséget március 8-án dél­előtt 10 órakor a művelődési házban rendezik, ekkor nyit­ják meg a község 25 évét be­mutató dokumentációs és fej­lődéstörténeti kiállítást. Ez a miínn­evény vezeti be a me­gyei ünnepségsorozatot. Ezt megelőzően február 14-től -ig politikai könyvhetet s­zz­eveznek a községi könyv­tárban. Az ünnepélyes meg­nyitó február 14-én 19 órakor teát, s erre meghívják Karsai Elek történész szakírót. Ugyan­csak a községi kultúrotthon ad helyet annak a kiállításnak, amely a népművészeti szakkör munkáit mutatja be. Fontos eseménye lesz az ün­nepségsorozatnak a március 21-i, amikor a Magyar Kom­munista Párt alapító tagjai és a földosztó bizottság egykori tagjainak találkozóját rendezik meg a községi p­ártszékházban. Itt ünnepi beszédet a párt egyik alapító tagja mond. El­határozta az operatív bizott­ság, hogy a gépjavító állomás előtti területen felszabadulási ligetet alakítanak ki, amelyet a község felszabadulásának napján, március 27-én avat­nak. Közben február közepé­től előadássorozat, indul a fel­­szabadulási témakörökből, március 15-én pedig sró,ol­vasó találkozóval egybekötött könyvkiállítás nyílik Ugyan­ezen a napon a községi mű­velődési házban rendezik meg az azonos időpontban felsza­badult környező községek, KISZ és úttörőinek vetélkedő­jét Ki mit tud a felszabadu­lásról címmel. Március 27-én délelőtt ka­tonai pompával megkoszorúz­zák a községi emlékművet felavatják a felszabadulási li­getet, majd este 19 órakor ün­nepi nagy­gyűlést rendeznek. A bizottság elhatározta, hogy legközelebb február 6-án ül össze, hogy megtárgyalja az ünnepségsorozat előkészítő munkáinak állását. Világ proletárjai, egyesülte**** ^ |Ap AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN­ÁCS LAPJA XXVI. évfolyam, 11. szim Ara: 86 fillér 1970. január 14., szerda Nigéria elfogadta a biafrai kapitulációt idomon általános amnesztiát ígér Nagyszabású program az éhező lakosság megsegítésére Lagos­ (AP). Gowon tábor­nok, a szövetségi Nigéria ve­zetője, éjfélkor rádióbeszédet mondott, és ebben elfogadta a biafrai fegyver lété­teli ajánla­tot A kapitulációt Philip Ef­­fiong biafrai vezérkari főnök jelentette be, akire Ojukwu szökése előtt átruházta a ha­talmat. Effiong korábbi rádiónyilat­kozatára utalva, Gowon üdvö­zölte a biafrai magatartást, és parancsot adott hadseregének: békésen állítsa helyre a szö­vetségi hatalmat a szakadár tartomány továbbra is lázadó kézen levő területein. A szö­vetségi katonai parancsnokok — mondotta Gowon — min­den eszközzel megvédelmezik a hadműveleti területen tar­tózkodó polgári személyeket. A szövetségi katonák nagy körültekintéssel fognak eljár­ni, és csak akkor használnak tűzfegyvert, ha ellenállásba­­ ütköznek — mondotta.­­ Arra is utasította Gowon a szövetségi hadsereg parancs­nokait, hogy haladéktalanul tegyék meg az előkészületeket a szemben álló erők tömeges­­ fegyverletételének fogadására Tartsa be minden szövetségi katona azt a magatartási uta­sítást, amelyet a hadművele­tek kezd­té­n ki nőtt — han­goztatta Gowon tábornok —, majd kijelentette, hogy Ef­fiong biafrai vezérkari főnök beszéde összhangban áll a szö­vetségi kormány álláspontjá­val. ..elérkeztünk egy tragikus és fájdalmas konfliktus végé­hez”. I Gowon rádiószózata közvet­lenül követ­i annak megerő­sítését, hogy a szövetségi had­erők elforgatták a Biafra szá­mára létfontosságú repülőte­ret Uliban. Ez t­éten tette a sza­kadár rendszer utolsó kapcso­latát a külvilággal. Elfoglal­­­­ták a szövetségiek Orlut, az I­esvik biafrai közigazgatási központot is. Lusakóból azt jelentették a hí­rügynökségek, hogy Ojukwu kedden érke- s­zik Zambia fővárosába. Mi­­­után értesítették róla, hogy a zambiai kormány megszavaz­­­­ta számára a menedékjogot, Zambia tudvalevőleg azon négy afrikai ország között volt, amelyek elismerték Biaf­­rát.­­ Az AFP értesülése szerint­­ azonban Ojukwu nem marad Lusakában, hanem Nyugat- Európába indul tovább. Előre­láthatólag London lesz politi­kai tevékenységének szín­helye A nigériai szövetségi kor­mány csapatai kedden mélyen behatoltak a keleti tarto­mánynak a biafrai szakadárok fennhatósága alatt álló terü­leteire, hogy kapcsolatba ke­rüljenek a biafrai hadsereg kapituláló egységeivel. A je­lek szerint az ibo-egységek el­fogadták új parancsnokuk, Ef­­fiong vezérőrnagy fegyverle­tétel­ felszólítását. Gowon tábornok egy keddi rádióbeszédében megerősítette az általános amnesztiára vo­natkozó ígéretét mindazok számára, akik a szakadár biaf­rai vezetők befolyása alatt részt vettek a polgárháború­ban. Egyúttal felszólította a szénára­ista csapatokat, hogy rendben, adják át fegyverei­ket, saját parancsnokainak pedig utasítást adott arra, hogy mielőbb biztosítsák a szövetségi kormány hatékony ellenőrzését a jelenleg még biafrai fennhatóság alatt áll területeken. A központi kormány egy keddi rádiónyilatkozatában elutasította VI. Pál pápa va­sárnapi nyilatkozatát, amely­ben a katolikus egyházfő ag­godalmát fejezte ki amiatt, hogy a nigériai szövetségi erők a háború befejeztével esetleg leszámolnak az idók­kal. A nyilatkozat szerint a pá­pának ez az aggodalma telje­sen indokolatlan, annál is in­kább, mivel a Vatikán és más kormányok, amelyek támo­gatták Biafrát, magatartásuk­kal maguk is hozzájárultak a háború elhúzódásához, és ha­mis reményeket keltettek az egységben tokban. A Biafra területe feletti szö­vetségi ellenőrzés megterem­tésére irányuló hadművele­tekkel párhuzamosan nagy­szabású segélyprogram végre­hajtása kezdődött meg az éhe­ző biafrai polgári lakosság megsegítésére. Már a keddi napon 800 tonna élelmiszert sikerült eljuttatni a leginkább veszélyeztetett területekre. Ogbemudia ezredes, a kö­zép-nyugati tartomány kato­nai kormányzója elrendelte, hogy hozzanak létre t óborokat a , fellázadt területekről” ér­kező menekültek befogadásá­ra — közölték keck’"* Lago*- ban. Hrilvérasságra bozták a Brandt- fejszéd msl­éktetés tetemes­kuli kapitulációja után a német nemzet, 1970 évi , tényleges határai között, két­­ államra van­­osztva . A dokumentum a „német nemzet egységéről’’ vallott is­meretes bonni felfogást az NDK 1968. évi alkotmányával próbálja alátámasztani. Idézi az alkotmány megállapításait, amelyek az NDK-t a német nemzet szocialista államának nevezik, és kötelezi magát „a ketté­osztottság megszüntetésé­re a két német állam között, addig is míg az újraegyesítés megtörténik”. Ezen az alapon tárgyalja a melléklet a két német állam viszonyát. Ez figyelemreméltó annak erőteljes hangoztatása, hogy a két állam között csak akkor jöhet létre jobb kapcso­lat, ha nem tévesztik r­zem elől, hogy a két állam „alapvetően különböző társadalmi és gazda­sági rendszerben él”. Brandt láthatóan eleget akart tenni a konzervatívok­nak is, azzal, hogy­ aláhúzza a „nemzet egységét”, ugyan­akkor azonban a két német állam különböző rendszerének hangsúlyozásával rá akart mu­tatni arra, hogy az újraegyesí­tést belátható időn belül gya­korlatilag lehetetlennek tartja. Kitér az okmány az NSZK és a NATO kapcsolataira. Külön fejezet foglalkozik a „berlini kérdéssel". Nyugat Berlinnek és az NSZK-nak „szoros kapcsolatát” azzal in­­dokolta, hogy ez Nyugat-Ber­­lin életképességének biztosítá­sa végett szükséges Eay másik fejezet üdvözli, hogy az NDK nyugdíjasai utazhatnak az NSZK-ba, java­solja azonban, hogy a korha­tárt szállítsák le ennél a cso­portnál és engedjék meg gyer­mekek és ifjúsági csoportok, valamint üdülők utazását is. A negyedik fejezet a két né­met állam kereskedelmi és közlekedési kapcsolataival foglalkozik. Bonn (MTI): Kedden nyil-' vánosságra hozták Bonnban Brandt kancellár szerdai par-­­ lamenti beszédének mellékle­­­­tét.­­ A négy részből álló doku-' mentum első fejezetének ez a címe: „A német kérdés kiala­kulása, valamint az NSZK és az NDK kapcsolatai” E feje­zetben a bonni kormány kifejti azt a véleményét, hogy­­ 25 év-­­vel a harmadik birodalom fel- ­ ••Í1­lé­st tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Zala megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap dél­előtt ülést tartott. Elsőként elfogadta a lejárt határidejű vb­határozatok végrehajtásáról előterjesztett jelentést, majd megvitatta és elfogadta Németh Ferenc igazgató jelentését a Dél-zalai Víz- és Csatornamű Vállalat munkájáról. Megtár­gyalta a KIOSZ Zala megyei Titkárságának jelentését a ma­gánkisiparosok szolgáltató tevékenységéről. A továbbiakban előkészítették a tí megyei tanácsülés anyagát, és folyó ügyeket tárgyaltak, illetve hoztak megfelelő határozatokat! Fel­jeb­­bítése a feladatodhoz a d­él-zalai Víz- és Daloinamű Vállalatnak A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága legutóbb 1967. július 4-i ülésén tárgyalta a megye vízgazdálkodásának helyzetét. Már akkor megál­lapították, hogy a Dél-zalai Víz- és Csatornamű Vállalat­ra rendkívül nagy feladatok várnak, különösen Nagykani­zsa város vízellátásának és szennyvízelvezetésének meg­oldásában. Jelentős előrelépést hozott a mu­rai vízmű építésének meg­kezdése, melynek els­ő szakaszát 1971. decembe 31-re kell elkészíteniük. Addig az igényeket a városi vízmű további kisebb bővíté­sével és műszaki fejlesztésé­vel kívánják kielégíteni. Szá­molni kell azzal, hogy 1970— 71-ben a nyári csúcsfogyasz­tás idején kisebb korlátozó intézkedéseket kell foganato­sítani­. A nagykanizsai városi csa­tornahálózat pillanatnyilag csak a központra korlátozó­dik, s a csatornák műszaki állaga leromlott. A rekonst­rukciót jelentő kivitelezési tervek készítése folyamatban van és kivitelezésére 1970— 74 között, kerülne sor, de a költségek­ biztosítása még nem teljes mértékben rende­zett. Ez évben a csatorna-fő­­gyűjtőépítés gépesítésére 2,9, a kivitelezés indítására 2,5 millió forintot irányoztak elő. A Dél-zalai Víz­ és Csator­namű Vállalatnak jelentős szerepe van a­za­karcai ter­málfürdő kiépítésében. Beru­házási program szerint 1971 október 31-re elkészül és üzembelép itt a téli fürdő. A falusi vízellátás javításá­ban 1969-ig mindössze négy törpevízmű segített. Az el­múlt évben a vállalat kivite­­lezésében további 5 községben folyt vízmű építkezés, közülük a gálám­bokit üzembe is helyezték. A vita során kérdéseket tet­tek fel Németh Ferenc igaz­gatónak, melyre az elhangzott válaszokat is elfogadta a vég­rehajtó bizottság, majd a ha­tá­rozat­ban mondta ki, hogy a Dél-zalai Víz- és Csatornamű eredményesen fejlődött, a vállalatnál fegyelmezett munka folyik és különö­sen elismerés jár a Za­­lakaroson végzett mun­­­­kájáért. A vállalat alkalmas arra, hogy a jövő nagyobb felada­tait — a murai vízművel kap­csolatos építkezések, a nagy­­kanizsai vízvezeték és csator­na rekonstrukció, a nagykani­zsai fedettuszoda építése, Za­­lakaros továbbfejlesztése és a falusi vízellátás fokozott (Folytatás a 2. oldalon.)

Next