Zalai Hírlap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-25 / 47. szám
1970. február 25. „Hajdinagyár“ Szepetneken Hagyományai vannak Szepetneken a hajdinatermesztésnek és feldolgozásnak. A régi zsupos házak padlásai kiválóan alkalmasak voltak arra, az ottani egyenletes hőmérsékleten megszárítsák a termést De még ma is szívesen foglalkoznak a hajdinával, hogy meglegyen az ízletes hurkába való töltelék. A termelőszövetkezet folytatja a hagyományt, a múlt évben 25 holdon termesztett másodnövényként hajdinát és feldolgozását az idős tsz-tagokra bízta, így a télen 34— 35 szövetkezeti tagnak biztosítottak kereseti lehetőséget A szövetkezet munkába állított két hántoló gépét is. Most a nagyrécsei, a nagykanizsai Vörös Csillag, a gelsei, az újudvari és a galamboki tsz is itt hántoltatja a hajdináját. Tapasztalataik azt mutatják, hogy egyre növekszik az érdeklődés a már-már feledésbe merült növény iránt 1969-ben 220 ezer forintot hozott a szövetkezetnek a hajdina. A termelőszövetkezet az idén növeli a termő területet, negyven holdat vetnek és korszerűsítik a feldolgozást A gabonafelvásárló és feldolgozó vállalattal megállapodtak az együttműködésben. A vállalat ad egy Farmer szárítógépet és ezzel a feldolgozás legkényesebb folyamata, a szárítás biztonságossá válik Előreláhatóan 1000 mázsa hajdinát dolgoznak fel Szepetneken a következő idényben. ZALAI HÍRLAP Eredményes koordinációs munka, további lehetőségek Újabb létesítmények épülnek Nagykanizsán társulási alapon „Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel” — tartja a régi szólásmondás. A koordinációs tevékenység lényegét pedig ehhez hasonlóan így lehetne meghatározni: „ha kevés az erőd, keress társakat”. Nagykanizsán is — bár a városi koordinációs bizottság csak rövid múltra tekinthet vissza — máris több olyan fontos létesítmény épül, amelyek e bizottság tevékenysége nélkül nem jöhettek volna létre. Tervek — a megvalósulás útján A Vár úti ipartelepek szennyvízelvezetésének végleges megoldása például csak a városi koordinációs bizottság eredményes munkája alapján válik lehetővé. A programmtanulmányt már jóváhagyták az érdekelt vállalatok, a MÉLYÉPTERV megkapta a megbízást a kivitelezési tervek elkészítésére, s aszerint jövőre megkezdődik az építés is. Koordinációs beruházásként épül a Terv utca végén az új MÁVAUT pályaudvar is a megyei és a nagykanizsai városi tanács, az Autóközlekedési Tröszt, az Utasellátó Vállalat és a pécsi postaigazgatóság részvételével, s a beruházás jövőre már be is fejeződik. Ugyancsak régi gondja a városnak az új művelődési hatás a fedett uszoda építése, amelyek megvalósítására szintén a koordináció teremtett lehetőséget. Itt van ezeken kívül a kereskedelmi hálózat fejlesztése, a lakásépítés, s egyéb kommunális, szociális, kulturális célokat szolgáló létesítmények ugyancsak koordinációs alapon való létrehozása. Ezek közül mindenekelőtt a lakásépítés érdemel említést. A célcsoportos állami lakásokon felül • 1969—70-ben Nagykanizsán százharminchét lakás épült, illetve épül fel koordinációban. Tavaly a HM és a BM részvételével egy 56 lakásos ház épült az új városrészben, az idén pedig 81 lakás építése van folyamatban HM, BM, MÁV és más szervek részvételével. Ugyancsak ilyen alapon épül az Ady Endre utca 11. szám alatti épület, mely 49 lakásos lesz, bár az is az igazsághoz tartozik, hogy Nagykanizsán a lakáskoordináció távolról sem üti meg a kívánt mértéket. Ennek magyarázata részben az, hogy a vállalatok fejlesztési alapja erőteljesen lekötött és gyökeresebb változás csak egy-két év múlva várható, másrészt az építőipari kapacitás hiánya is gátat szab a nagyobb mérvű kibontakozásnak. Számottevően jobb a helyzet a kereskedelmi hálózat fejlesztésénél, összefogással épül a piactér, amelynek első üteme már ebben az évben megvalósul. A Bolgár Hadsereg útja elején épülő toronyház földszintjén húsbolt, papír- és írószer, valamint könyvesbolt nyer elhelyezést, de a leendő toronyházakat összefogó földszintes épületekben is a lakosság jobb ellátását szolgáló létesítmények kapnak majd helyet. Varrómunkásnak hatszázezer forintja Jubileumi munkaverseny a nagykanizsai Szabóipari KTSZ-ben A varrógépek tűje alatt zöld, barna és szürke művelyt zakók, felöltők anyaga siklik tova az asztalon, a hozzáértő, igazító kezek nyomán. Monoton gépzaj, lázas igyekvés fogadja a belépőt a nagykanizsai Szabóipari KTSZ I-es er. Il-es szalagjának termében. Az igyekezet érthető. A ktsz dolgozói január 1-től április 4-ig — jubileumi munkaverseny keretében — 800 öltönynyel többet gyártanak a tervezettnél. „Erry kicsit gyorsabban“ Kőműves Gyuláné, a Il-es szalag dolgozója néhány percre abbahagyja a munkát. — Mit jelez nekünk személy szerint a felajánlás? — kérdezi —. Egy kis gyorsaságot, egy kis munkatöbbletet. Kibírjuk... Szalagjának napi öt többletkabátot kell elkészítenie a jubileumi versenyfelajánlás keretében, s ha a munkaidőt maximálisan kihasználják és egy kicsit gyorsabban jár a kezük, simán elkészülnek vele. A Brigádunk azt is felajánlotta, hogy 50 társadalmi munkaórát dolgozik a város területén. Megjött a jó idő, hamarosan ott leszünk a parkosításoknál. Kiss Józsefnél két nagy gyerek, háztartás várja otthon, mégis úgy véli, nem szenved a családi otthon hátrányt abból, ha ő is elmegy néhány órára parkosítani, virágot ültetni. De nem fél a többlet termeléstől sem — igaz, egy kicsit gyorsabban kell dolgoznunk, mint máskor — mondja, miközben gallért igazít egy zöld művelet zakó nyakához —, de felajánlásunkat mindenképpen teljesíteni tudjuk, és akarjuk. „Más lett a tnunkalendület...“ — Kicsit szokatlan ez a munka, amit most végzünk — tartja Metzger Zoltánné, az I-es szalag zsebezője —. Új az anyag, más öltésekkel kell varrni, mint a hagyományos szövetet. De ha igyekszünk, nem jelent különösebb megterhelést a jubileumi versenyfelajánlásunk teljesítése. Metzger Zoltánné egyébként a kisz KISZ-titkára, így nem ismeretlen fogalom számára a társadalmi munka, a versenymozgalom. — Valahogy egész más lett ezekben a hetekben a munkalendület, mindenki igyekszik, egyszóval „hajtunk”. Az előttem lévő gépnél dolgozó társam például ugyanazt a munkafázist végzi, mint én, így mi egymást hajtjuk — jegyzi meg mosolyogva a fiatalaszszony —. Egyébként csak jöjjön a jó idő, az I-es szalag is beveti magát a parkosításba KISZ alapszervezetünk harminc tagja jól ismeri már, mit jelent ez, hiszen végeztünk a városban, de üzemünk területéül is hasonló társadalmi munkát. A Kisz legifjabb dolgozója, a 16 éves Vörös Ágnes egy nyaláb kiszabott anyaggal siet a terembe. Beosztása: beadó — Igen, én is részt veszek a jubileumi versenyben. Amit én segíthetek, az az, hogy gyorsan hozom fel, illetve gyorsan szedem szét a szabászok ,által kiszabott darabokat, hogy a szalag dolgozóinak ne kelljen munkára várakozniuk. Vörös Ágnes naponta általában 75 zakót „szed szét”, s oszt ki a zakó-szalagosoknak. Szemmel láthatóan kicsit büszke rá, hogy a termelés üteme talán egy keveset az ő munkájától is függ. Kettős jubileum : A Szabóipari KTSZ 200 dolgozójának 80 százaléka nő. ■Többnyire családanyák — a benti munkán kívül az otthon gondjaival is a vállukon. Jubileumi versenyfelajánlásuk dicséretükre váljon. A felajánlás értéke 600 ezer forint, emellett 50 ezer forintos anyagmegtakarítást kívánnak elérni a jubileumi verseny során. Brigádonként pedig 50 óra társadalmi munkát végeznek a város parkjaiban. A kisz ősszel ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Amit a dolgozók ebben az évben elérnek, kicsit ennek a jubileumnak is szól.. H. I. A városi tanács parkfenntartó ütemében szorgos munikák készülnek a tavaszra , ahonnan 4500 tő, különböző faj egynyári növényt ültetnek ki Zalaegerszeg parkjaiba és virágágyaiba. Képünkön Horváth Sándor kertészbrigádja a blokkágyakat készíti a virágok részére. (Kiss Ferenc felvétele) További együttműködésre van szükség Új koordinációs építkezésre teremt lehetőséget a Bocskai utcai sarok beépítése, amelyen a Csemege Áruház akart építkezni. Az időközben feltárt lehetőségek és igények következtében, további kisajátítások után a Csemege Áruházon kívül lakberendezési áruház és lakások építése válik itt még lehetővé. Az elvi megállapodás már létrejött, de rövidesen sor kerül a konkrét megállapodásra is. Különösen fontos feladatok várnak a koordinációs bizottságra a IV. ötéves terv időszakában. A bizottság közelmúltban megtartott ülésén hattározat született több téma koordinációba vonására, mint például a lakásépítés, a piactéri pavilonsor építése, bölcsőde, óvoda, üzemi orvosi rendelők létesítése, szolgáltató ház építése ,Kiskanizsán, szolgáltató és kereskedelmi központ létesítése az új városrészben, szolgáltató műhelyek létesítése, önkiszolgáló és önkiszolgáló rendszerű étterem létesítése, áruház, üzletház építése. A felsorolás persze távolról sem teljes és főképp nem végleges. A városi tanács vb. a napokban bízta meg a koordinációs előkészítő bizottságot, hogy kutassa továbbra is azokat a lehetőségeket, amelyeknek eredményeként újabb létesítmények valósulhatnak meg ilyen alapon. Tegyük hozzá mindjárt, hogy a város, de egyben a koordinációban részt vez év érdekében. Sz. Z. Erthetetlen új építési anyag Új építési habanyagot állítottak elő a paksi Építőipari Ktsz-ben. Bezdon Ilona fiatal vegyészmérnöknő — aki nemrégen került a szövetkezetbe Budapestről az Egyesült Vegyiművekből — kísérletezte ki fenolgyanta felhasználással a Herolitnak elnevezett műanyagot, amely igen kedvező szakvéleményeket kapott. Az új műanyag, a tetőszigeteléstől kezdve a panelig sokféleképpen felhasználható, s több tekintetben felülmúlja a jelenleg ismert hazai szigetelőanyagot, így például hőálló, nem ég. A karbantartási munkák végzésrre: Megkezdte működését a zalaegerszegi járási tanács Építő- és Épületfenntartó Üzeme A megye legnagyobb járásában nagy gondot jelent a tanácsi kezelésben lévő ingatlanok — iskolák, óvodák, rendelők, tanácsházak, szolgálati lakások — állagának megóvása, karbantartása. Ugyanakkor az építőipar szűk kapacitása miatt ilyen jellegű újabb létesítmények építése is sokszor akadályokba ütközik. Ennek áthidalására hozta létre a zalaegerszegi járási tanács zalaszentiváni székhely- Ivek Építő- és Épületfenntart Üzemét az év első napján. Karvalics Nándor megbízott üzemvezetőt néhány szakmunkás társaságában az új üzem telephelyén találjuk. Zalaszentivánon egy régi épületet alakítanak át a központ és műhelyek számára. Az üzem „irodája” még elfér Karvalics Nándor aktatáskájában, íróasztala már van, de székkel nem tud megkínálni. — Nagyon nehéz a kezdet, szeretnénk ezen minél hamarabb túllenni. Van már 5 kőművesünk, 2 festőnk és egy villanyszerelőnk. — Ez az üzem? — Egyelőre. Mintha csak végszóra várna, belép egy fiatalember. A jelenlegi munkahelyéről kíván átjönni az új üzemhez. AKikérőt tárgyalja meg Karvalics Nándorral. — A célunk az — tájékoztat a megbízott vezető, miután a leendő munkás ügyét elintézte —, hogy az idén 25 fős létszámot érjünk el. Szükségünk lenne 14 segédmunkásra , azt hiszem, ez lesz a legmélyebb dió... — Szakmunkás akad? — Sokkal inkább. — Mikor kezdenek dolgozi? — Már elkezdtük. A kőműsseiik a teskándi tanácsház átalakításán, bővítésén, a falunk pedig Gellénházán a talácsházon és szolgálati lakásokon dolgoznak. — Az idei elképzelésük? — Három millió forint értékű munkát kell elvégeznünk. Ez mind felújítás lesz, így például Pacsán 5 szolgálati lakás felújítása 200 ezerért, a bocföldi tanácsháza átalakítása 100 ezerért. Zalalövőn úgyszintén szolgálati lakás felújítása ugyancsak 100 ezer forintért és még sorolhatnám hosszan. — Egyéb tevékenységük? — Villanyszerelőink a tanács tulajdonában lévő berendezések karbantartásával foglalkoznak majd — Nem tanácsi munkát is ágeznek? — Alapszabályunk módot ad más közűlet részére végzendő munkára. Később lehet, hogy erre is sor kerül. — Gépparkjuk? — Egyelőre az is kezdetleges, de csak gépkocsivezető kell, s máris három autónk lesz, s a karbantartáshoz, lakatosmunkákhoz legjobban szükséges eszközöknek is birtokában vagyunk — mondja befejezésül a megbízott üzemvezető. M. P. ! s Negyvenötösök Mióta csak az újvilágot építjük szabad hazánnk földjén, mindig varázsa, jelentősége volt a szónak: negyvenötösök. Hiszen mindenki tudja, hogy ez a fogalom azokat a bátor, erőshitű embereket jelenti, akik szabadságunk születésének esztendejében léptek be a pártba. Negyedszázad telt el azóta, s most, az évfordulóra készülődvén meghatottan érezzük, hogy a fogalom jelképpé nőtt. Egy történelmi tettekben, küzdelmekben gazdag negyedszázad gondjai, alkotásai sűrűsödtek benne. Hiszen ők voltak — a negyvenötösök —, akik annak idején a nagy munkát elsőként kezdték, ők voltak — a régi, illegális harcosok nyomában — az új élet megteremtésének pionírjai, akik először ismerték fel a tennivalókat és elsőként vállalták az új haza felépítésének terheit, kockázatát. Építeni! Ez volt akkor az első számú teendő. A romok helyén életet, munkát, biztonságot teremteni. Hiszen fedél sem volt az emberek sokasága feje fölött. S nemcsak a Dunába roskadt hidak, az üszkös házfalak, a kiégett gyárai leheltéka reménytelenséget, hanem az emberek tekintete is. Egy értelmetlen, vesztett háború után, a halottak százezreit gyászolva, Hitler utolsó csatlósának bélyegével homlokán a magyar nép nem tudta, milyen sors vár rá, s még kevésbé azt, merre tartson. Most negyedszázad múltán az akkori legbizakodóbbak is úgy emlékeznek, hogy ötven esztendőnél kevesebb idő alatt el sem tudták képzelni a sebek gyógyulását. S akkor álltak csatasorba ők, a negyvenötösök, hogy szembeszálljanak a reménytelenséggel, hogy a kétségbeesés helyett munkára, a gyötrő önvádaskodás helyett helyes önismeretre, a jövőbe vetett bizalomra serkentsék népüket. ** Akkor a lelkesedés lázában talán nem is tudták pontosan, hogy milyen nagy tettre vállalkoztak. Csak azt tudták, hogy az élen kell járniuk. Hogy éhesen, rongyoskodva is fürgébben kell forgatniuk a romeltakarító csákányt és lapátot, mint a többieknek. S forgatták becsülettel, amíg csak helyre nem állt a rend, meg nem indult az élet vérkeringése. S akkor jöttek a nehezebb tennivaők. Építeni az újat, meg■remteni azt a világot, mely csak képzeletükben élt, de gyakorlatuk nem volt, nem is lehetett az építésében. Sokan közülük gyárak, hivatalok, kisebbnagyobb közösségek élére kerültek, bonyolult tennivalók várták őket. Másoknak a munkapad mellett kellett képviselniük az újerkölcsű, új ritmusú társadalmi rendet. Tőlük kértek választ munkatársaik a gyötrő kérdésekre. A külső és belső ellenség is őket támadta elsősorban, őket akarta kikezdeni és lejáratni. Politizálniuk, érvelniük kellett, ismerni a maguk és ellenfeleik szándékait. S helytállni, mindig a legnehezebb helyzetekben is. Ehhez a munkához már nem volt elég a hit, a meggyőződés. Tudás, műveltség kellett. Olyan művelt, okos kommunisták sokaságára volt szükség, akik nem csupán a szívükben hordják az újat, hanem szakmailag, tudás dolgában is felkészültek a tennivalókra. A harcos élgárda tehát fegyverei közé sorolta a könyvet is. Felnőtt emberek őszhajú és fiatalabb negyvenötösök sokasága kezdett tanulni. Ezt a megfeszített munkát nem mindnyájan bírták. Akadt közöttük olyan ■ is, aki a rárótt feladatok terhe alatt sok tanulásra, diplomaszerzésre nemigen gondolhatott. Aki kettő— három helyett, a tanulók helyett is dolgozott, s a mindennapi tettek nagy iskolájában vizsgázott jelesre. Sokszor kellett vizsgázniuk, sok volt a buktató. A , a többség mégis helytállt, becsülettel, mert a párt és a nép iránti hűség volt az iránytűje. Nem voltak különös emberek, neon műveltek csodákat. Tévedtek és hibáztak is, mint mások. Egyvalamiben mégis többek voltak az átlagosnál. Mindig, minden helyzetben volt tartalék hitük és erejük a megújulásra, a hibák felismerésére és kijavítására. Nem mindnyájan bírták a lépést a súlyosbodó tennivalókkal. Akadtak közöttük méltatlanok is. De a többség becsülettel tette, amire képes volt. Dolgozott, harcolt a jövőért, munkálta az új, a művelt, fiatalabb nemzedék útját. Nevelte a fiatalokat, hogy méltón vehessék át a forradalmi stafétabotot. Oroszlánrészük van abban, amit a negyedszázad alatt megteremtettünk. S bármilyen poszton, munka- vagy pihenés közben érje is őket a huszonöt éves évforduló, megbecsüléssel, tisztelettel hajtunk fejet tetteik előtt.