Zalai Hírlap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-01 / 27. szám

1970. február 1. Mistaté jelek Mikor várható javulás a zalai sertéshús-termelésben? A mezőgazdasági termelés­ben meglévő fogyatékosságok között országos szinten is „előkelő” helyre sorolják a sertéshús termelés ciklikussá­gát Gyakran igen nagy árat követelő hiba, hogy nem si­került megnyugtatóan biztosí­tani a folyamatosságot, s a bajt csak tetézi, hogy a cik­lus nagyjából egybeesik az Európa-szerte lezajló perió­­dussal. Vagyis nálunk is ak­kor van a mélypont, amikor másutt és fordítva. Itt is a ciklus... — Nem kivétel a mi me­gyénk­ sem — mondja a Zala megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalatnál Rohonczi István igazgató és Szentesi István felvásárlási igazgató helyettes.­­ Lényegében ar­ról van szó, hogy körülbelül minden harmadik évben van egy nagyobb mérvű sertés­­felfutás. Ekkor sok a hízó, sok a malac, alacsonyak az árak. A termelő szabadulni igyek­ezik az állattól, s szabadul is, még az anyakocák egy részét is meghizlalják. A sertéshús­ra azonban máskor is szük­ség van. S mivel kevés a ko­ca, kevés a malac is, az árak felfelé kúsznak, mindenki el akarja látni magát sertéssel. Az első szaporulatot követi a másik, egyre több a malac, a süldő, a hízó, csökkennek az árak, s az egész kezdődik elől­­ről... Mint mondják, Zalában 1968-ban volt legutóbb „tető­zés”. A termelőszövetkezetek­ben 4500, a háztáji és egyéb gazdaságokban pedig több mint 7000 kocát tartottak, s a vállalat abban az évben 58 000 hízót vásárolt fel a megye te­rületén. Egészen más számok­kal lehetett azonban már ta­lálkozni 1969-ben. A termelő­szövetkezeti kocaállomány ugyan lényegében változatlan maradt, csaknem kétezerre­ csökkent azonban a megyé­ben a háztáji és egyéb gazda­ságokban lévő anyakocák szá­ma. Ami pedig a hízófel­vásár­lást illeti, a szerződött 47 000- rel szemben csupán 43 000-rét vásárolt fel a vállalat, 15 000- rel kevesebbet, mint az előző évben. Ez persze nem jelenti egyértelműen a sertéshús ter­melés csökkenését, hiszen több termelőszövetkezet közvetle­nül is értékesített sertéshúst, pecsenyesütőket, közös feldol­gozókat létesítettek (s ezek főként az idén éreztetik majd hatásukat a felvásárlásnál), a visszaesés azonban minden­képpen számottevő. Közreját­szott ebben, hogy a lényegé­ben továbbra is kisüzemi tar­tási körülmények között szá­mos gazdaságban nem tartot­ták kifizetődőnek a sertéste­nyésztést, s csökkentették, vagy felszámolták azt. A ház­táji gazdaságokban a tagság öregedésével, a több szabad idő igényével szokás magya­rázni a termelési kedv csök­kenését, de ebbe nyilvánvaló­an közrejátszott az is, hogy egyes szövetkezeti vezetők még mindig nem értették meg a háztáji árutermelés jelentő­ségét, s nem ismerték fel a nagyüzemek feladatát ennek segítésében. Mi várható az idén, illetve a közeljövőben, mikor lesz ismét „tetőzés”, mikor és hogyan várható elő­relépés ezek után a sertéshús termelésben? Hatékony „orvosság“ Az állatforgalmi és húsipari vállalat vezetői szerint gyö­keres változásra egyik napról a másikra nem számítha­tunk, de — Rajkin szövegé­vel — „valami van” .. — Úgy látszik, a tröszt egy tavaly hozott intézkedése az eddigi legjobb orvosságot je­lenti a ciklikusság ellen — mondják a vállalatnál. — A kocakihelyezési akcióról van szó. Eszerint a vállalat igen ked­vezményes feltételek között bocsát ki vemhes kocát a leg­nagyobb visszaesést mutató háztáji gazdaságokba Az akció lényege: anyaállatot olcsó pénzért, kilónként 24 forin­tért kapja meg a termelő, de ha nem akar fizetni, akkor egy éven belül a szaporulat­tal, azaz malaccal, vagy süldő­vel is fizethet. Az előbbit ki­lónként 32, az utóbbit 28 fo­rintért számolja el a vállalat. A kezdeményezés sikerére jel­lemző, hogy az elmúlt év vé­gén 800 kocát helyezett ki ily módon a vállalat a megye háztáji gazdaságaiba, s azóta újabb félezer jelentkező akadt anyakoca igénybevételre. Te­hát egyedül az akció 1300 fia­tal koca beállítását jelenti, s ezek szaporulatából hamaro­san többezer hízót vásárolhat fel a vállalat. A megnöveke­dett tenyésztési kedvre utal a malac magas szabadpiaci ára is. A kedvet nyilvánvalóan nem kis mértékben növelte a sertéshús felvásárlási árának emelése, ami a háztáji gazda­ságokban — mivel ott a hiz­lalás elsősorban hagyományos, gazdasági abrakkal történik, s kevésbé alkalmazzák a meg­drágult tápokat — egyértel­műen többletként jelentkezett összefogással! A termelőszövetkezetekkel folytatott megbeszélések sze­rint a közös gazdaságok mintegy 37 000 hízó értékesí­tését tervezik ebben az évben az állatforgalmi és húsipari vállalat útján. Azok a szövet­kezetek, amelyek pecsenye­­sütővel, vagy közös húsfeldol­­gozóval rendelkeznek, csak igen kevés szerződést kötnek, azt is csak sonkasertésre. A vállalatnál az ő kilépésük leg­kevesebb 6000 hízó elmaradá­sával jelentkezik, a közellá­­tásból azonban természetesen nem hiányzik ez a mennyiség. Ha ehhez hozzászámítjuk a háztájiból feltétlenül jelent­kező többletet, akkor a hiz­lalásban számottevő előrelé­pésről beszélhetünk az előző évihez mérten. Nagyobb lép­tű előrehaladást, végleges meg­oldást persze a korszerű ser­tésnevelő telepek létrehozása jelent majd. S némi biztató jel itt is akad már. A zalai szövetkezetekben évekig nem­­ történt előrehaladás a hizlal­dák társulás útján való létre­hozásában. Most több nagy tsz foglalkozik ezzel a témá­val, s például a szepetneki, 1400 koca tartását tervező kö­­zös gazdaság előreláthatóan az állatforgalmi és húsipari vál­lalattal fog össze egy, évi 30 000 hízó kibocsájtására al­kalmas sertéskombinát építé­sére. Valóban, itt az idő a cselekvésre... Kovács Ferenc ZALAI HÍRLAP Az utolsó „gáztöltő" Bizonyára sokan emlékez­nek azokra a vasúti kocsikra, amelyekben a világítást még nem a villanyáram, hanem a maximlámpához hasonló gáz­lámpák szolgáltatták. Somogyi Ferenc huszonöt évig végezte a kocsik gáztar­tályainak­­eltöltését, ő volt az utolsó „gáztöltő”. Három gáz­­világí­tású kocsi van még ugyan Zalaegerszegen, de azok már csak tartalékkocsik. A vasútnál mindenki jó szakembernek ismerte, akinél nem számított az, hogy letelt a munkaidő, addig dolgozott, amíg a tartályok meg nem tel­tek, ,kötet kocsik” soha nem indultak ki az állomásról. Sze­rette a szakmáját, és szerette a vasutat A fiatalabbak úgy emlegetik, hogy „Feri bácsitól nem lehetett olyant kérni, amit meg ne tett volna”. Mun­kaidő után gyakran bent ma­radt azért hogy a kedvenc ró­zsafáit gondozza, mert munká­ja mellett a kertészkedés a szenvedélye. Most a hatvanadik évét be­töltve az első nyugdíjas na­pokat ízlelgeti, hiszen a mun­kában töltött évtizedek után nehéz megszokni, hogy nem kell reggelente a vasútra in­dulni. — Amikor felébredek, gyak­ran menni akarok dolgozni, aztán eszembe jut, hogy már nem kell. Hiába, ez már any­agira belémidegződött — mondja mosolyogva. — Har­minc évvel ezelőtt kerültem a vasúthoz, előtte kertész vol­tam, öt évig a fűtőházban dol­goztam, utána elvégeztem egy tanfolyamot és gáztöltő let­tem. Veszélyes szakma volt, de ha az ember betartotta az elő­írásokat, akkor nem lehetett baj. Szenvedélyes dohányos vagyok, munka közben még­sem gyújtottam rá soha. Egy­szer Tófejen láttam egy gáz­robbanást — olyan bemutató­féle volt, mert akkoriban még többen voltunk gáztöltők — azt sohasem felejtem el Nem is volt a munkám kapcsán egyetlen baleset sem. Most már egészen megváltozott a helyzet a vasútnál. Valamikor nem volt egyenruha, egy kék munkásruháért három évet kellett dolgozni, meg hat évet kellett várni, hogy az embert véglegesítsék. A szénplaccon volt egy kis fülke, télen abban fagyoskodtunk. Most az ott dolgozóknak mindenféle szo­ciális létesítmény biztosítva van, és ez így is a jó. — Még nem tudom ponto­san, hogy mennyi nyugdíjat kapok, de azt hiszem ketten a feleségemmel tisztességesen meg tudunk élni belőle. — Kicsit furcsa egyelőre, hogy egész nap azt tehetek, amit akarok, de azért nem unatkozom. Nagyon szeretem a virágokat, nyaranta sokan megcsodálják a kertemet. Ez­után még több időm lesz, hogy ezzel foglalkozzam. Nyáron meg a kisunokáimat viszem majd a parkba sétáim. — Nem sajnálom, hogy meg­szűnt a szakmám, én is job­ban szeretek az újabb párnás kocsikban utazni, mint a régi fapadosokban. Legfontosabb: a következetesség Javuló pártélet a zalaszentgróti tsx alapszervezetében Újat hozni az alapszerve­zet életébe! Ez a cél vezérelte a zalaszentgróti termelőszö­vetkezet pártalapszervezeté­­nek vezetőségét és titkárát, Tüske Lászlót, amikor egy év­vel ezelőtt a tagság bizalmat szavazott nekik. Szükség volt erre az útra, hisz sok kíván­nivaló volt az alapszervezet munkájában. Kevés gondot fordítottak­ a pártépítésre, a pártszerűségről sem lehetett felsőfokon beszélni, de sok esetben a gazdaság vezetése és az alapszervezet vezetősége között sem volt meg a szüksé­ges összhang. — Unámitás lenne azt mon­­dani, hogy most már minden rendben van alapszerveze­tünkben — mondja az alap­szervezet titkára. — Legfon­tosabb feladatunk most a pártfegyelem biztosítása s meg­zilárdítása. Sajnos, idő­­­ként még most is előfordul hogy tanácskozásainkat hatá­rozatképtelenség végett kell elhalasztani. Ennek­ oka isme­retes előttünk, s igyekszünk megoldást találni. Az­ alapszervezet tagnyil­vántartása némi választ ad e problémájukra. A tagság többsége idős emberekből te­vődik össze, akiknek, a fárasz­tó, egész napos munka után bizony egy késő esti gyűlés már megerőltető. Ezért viszont helytelen lenne mellőzni őket, hisz az ő élet- és mozgalmi tapasztalataik csak segíthetik a szervezeti életet. — Arra nem is gondolunk, hogy mellőzzük idősebb elv­társainkat — mondja Tüske László. — Ez pártszerűtlen lenne tőlünk. Inkább azt igyekszünk megoldani, hogy taggyűléseinket a délutáni órákra tesszük, amikor még kevesebb munka van a ma­jorban, s a gépműhelyben is nélkülözni tudják az ott dol­gozó kommunistákat Az is el­képzelhető, hogy a pártcso­portok kapjanak nagyobb szerepet egyes témák megvi­tatásakor. Sajnos, azt sem mondhatjuk, hogy pártcsupán bizalmiaink élő, eleven kap­csolatot tartanak a tagokkal. Ezen is változtatnunk kell. Elkészült már a vezetőségi ülések, a taggyűlések ütem­terve, javasolt napirendje. A pártélet kérdésein kívül rend­szeres lesz ebben az esztendő­­ben a termelőszövetkezet ügyeivel való foglalkozás, a gazdasági helyzet értékelése. — Eredményesek ezek az értekezések a termelőszövet­kezet vezetőivel? — Pártvezetőségünk vagy tagságunk közösen kialakított véleményét minden esetben alaposan mérlegeli a szövet­kezet vezetősége, s ha nem ta­l­álja célszerűnek, addig vitá­zunk, amíg közös nevezőre nem jutunk, így aztán jó és eredményes kapcsolat alakult ki vezetőségünk és a közös gazdaság vezetői között. Ha szükséges, merünk ellenvéle­ményt is mondani, s ez nem lazítja jó kapcsolatainkat. Természetesen az alapos vita után elfogadott határozataink következetes végrehajtását megköveteljük. Ezt minden­nél fontosabbnak tartjuk. A tagnyilvántartást lapozva több új név tűnik fel. A ja­vuló kapcsolatokon, a követ­kezetes számonkérésen kívül más is történt az utóbbi egy esztendőben ennél az alap­szervezetnél.­­ A pártépítésben ilyen eredményes évet még nem zárt alapszervezetünk. Nem kevesebb ,mint 10 új elvtárs­sal bővült tagságunk köre, s ami különösen pozitív, vala­mennyien fiatalok és fizikai munkásai termelőszövetkeze­tünknek. Foglalkozni kell az emberekkel. Mi ezt tettük és a jövőben is ezt kívánjuk ten­ni, de minden erőltetés nélkül, tervszerűen, meggyőzéssel, akkor nem maradhat el az eredmény. További terveikről beszél a titkár. A pártfegyelem és a munkafegyelem megszilárdí­tása, az alapszervezet továb­bi fiatalítása az, ami vissza­térően ismétlődik beszédében amikor a feladatokról szól.­­ Az csak természetes hogy e kérdések foglalkoztat­nak leginkább, hisz e terüle­ten kell még további fejlődést elérnünk. Az eddigi eredmé­nyekkel még nem lehetünk elégedettek. X 1. Közel egymillió-kétszázezer forintba került az az új mű­helycsarnok, amely az AFIT nagykanizsai üzemében meg­kezdte működését. Többek között korszerű műszeres vizs­gálópálya épült, karosszériajavító és festő műhely, amelyben a korábbi teljesítmény háromszorosát képesek nyújtani, s több olyan műszerrel, berendezéssel gyarapodtak, amelyek már száz százalékos biztonsággal állapítják meg a hibafor­rásokat. A képen a „kislabor”, ahogyan a szervizesek nevezik. Csu­pán ebben a műhelyben 250 ezer forint értékű berendezés biztosítja a szakszerű hibamegállapítást... 4 A tanácsi élet ___hírei Négy napirendi pontot tár­gyal holnap a zalaegerszegi járási tanács. Megvitatják az 1970. évi költségvetési terve­zetet és a községfejlesztési alap­tervezetet, foglalkoznak Bocfölde közös tanácsának munkájával. Napirenden sze­rettei még a községi tanács­tagok vb taggá történő meg­választásának jóváhagyása, valamint a járási, városi NEB munkatervének jóváhagyása. ★ Az idei költségvetési és fej­lesztési alap megtárgyalása és a járási NEB első féléves munkatervének jóváhagyása szerepel a zalaszentgróti járá­si tanács február 4-i ülésén. ★ A lenti TBC gondozóintézet működésének tapasztalatairól, az intézet további feladatairól tanácskozik február 5-én a lenti járási tanács végrehajtó bizottsága. Napirenden szere­pel még a járásban folyó is­meretterjesztő munka értéke­lése is. ★ A népszámlálási mumus eredményeiről tanácskozik a nagykanizsai járási tanács végrehajtó bizottsága február 5-én. ★ A lakosság és az iljusok körében folyó honvédelmi ne­­velő munka tapasztalatait vi­tatják meg február 5-én a za­laszentgróti járási tanács vég­rehajtó bizottsági ülésén. ★ Az idei költségvetés és fej­lesztési alap megállapításán kívül a nagykanizsai közbiz­tonság helyzetével, a pénzügyi állandó bizottság munkájával foglalkozik február 5-én a nagykanizsai városi tanács. ★ Járási tanácsülés lesz feb­ruár 6-án Lentiben. Napiren­den a járás közrendjének és közbiztonságának helyzete, az 1970. évi költségvetési és fej­lesztési terv megállapítása, valamint a járási NEB múlt évi munkája és az idei első féléves munkatervének meg­állapítása szerepel. Pályázati felhívás a Zala megyei Pártbizottság Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemére A Magyar Szocialista Munkáspárt Zala megyeit Bizottság Oktatja Igazgatósága az 1870—71-es tanévre felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem — HÁROMÉVES TAGOZATÁRA. — KÉTÉVES SZAKOSÍTOTT TAGOZATAIRA? — SZAKOSÍTOTT KIEGÉSZÍTŐ TAGOZATAIRA; — SPECIÁLIS TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAMAIRA. A HÁROMÉVES TAGOZATON a hallgatók első évben FILOZÓ­FIÁT, második évben POLITIKAI GAZDASÁGTANT, harmadik év­ben MAGYAR- ÉS NEMZETKÖZI MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉ­NETET tanulnak. E tárgyakból félévenként kollokviumot, év végén szigorlatot űr­­nek. A végbizonyítvány törvényes elismerését az 1088/1954. számú kormányrendelet biztosítja. A FELVÉTEL FELTÉTELE: legalább középiskolai, illetve annak megfelelő képzettség és Marxizmus—Leninizmus Esti Középfokú Is­kola, vagy ennek megfelelő elméleti előképzettség. Az Esti Egyetem hároméves tagozatán L évfolyam ZALAEGER­SZEGEN, NAGYKANIZSÁN, LENTIBEN, ZALASZENTGRÓTON indul. A KÉTÉVES SZAKOSÍTOTT TAGOZATON a hallgatók két évig a marxizmus egy-egy ágát tanulmányozzák, ebből államvizsgát tesz­­nek. Ennek eredményes letétele után a marxizmus másik ágaiból kiegészítő szakon folytathatják tanulmányaikat, és évenként tehet­nek államvizsgát. A három államvizsga megszerzése után a 17/1993 (VI. 2.) számú kormányrendelet értelmében főiskolai oklevelet nyernek. A FELVÉTEL FELTÉTELE: egyetemi, főiskolai végzettség, vagy a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem hároméves általános tagoza­tának Sikeres elvégzése, illetve ezzel egyenértékű előképzettség SZAKOSÍTOTT TAGOZAT INDUL: ZALAEGERSZEGEN : — Szocializmus politikai gazdaságtan I. évf. — Nemzetközi munkásmozgalom történet I. évf — Filozófia I. évf. — Politikai gazdaságtan I. évf. — Magyar munkásmozgalom történet I. évf. NAGYKANIZSÁN: — Filozófia I. évf. — Szocializmus politikai gazdaságtan I évf. KIEGÉSZÍTŐ TAGOZAT INDUL: ZALA­EGERSZEGEN: — Filozófia: — Politikai gazdaságtan: — Nemzetközi munkásmozgalom története. NAGYKANIZSÁN: — Nemzetközi munkásmozgalom története: — Filozófia. TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAMOK INDULNAK: ZALAEGERSZEGEN: — Nemzetközi politikai kérdések. NAGYKANIZSÁN: — Marxista szociológia. LENTIBEN: — Gazdaságpolitika vezetőképző tanfolyam (ipari mezőgazdasági) Általános tudnivalók: A jelentkezőknek minden tagozaton felvételi vizsgát kell tenniök. A felvételi vizsgák ideje: 1970 május 1-től június 1-ig A szükséges jelentkezési lapok a területi, illetőleg a munkahely szerint illetékes járási,városi, vagy üzemi pártbizottságon igényel­hetők. A kitöltött és aláírásokkal ellátott Jelentkezési lapokat ugyannak ide kell visszaadni. A pártbizottságok a Jelentkezési lapok mellé átadják a jelentke­zőnek a felvételi vizsgakér­dést is. A hároméves tagozatra jelentkezők részére járási székhelyenként előkészítőt tartunk a felvételi vizsga anyagából. Az Esti Egyetemre vonatkozó általános tudnivalókról (megjelenési kötelezettség, foglalkozása időpontok, tandíjfizetési kötelezettség,­anulmányi szabadság stb.) az illetékes pártbizottságok részletes fel­­e Hágnel P á­t és írásos . Tájékoztató”­, tudnak adni az érdeki időknek. Az Esti Egyetemre pártonkívüliek i® kérhetik felvételüket. A Jelentkezések beadásának határideje: 1970. március 15. MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁG oktatási IGAZGATÓSÁGA

Next