Zalai Hírlap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-15 / 164. szám

1030 július 15. Kiegészítették a nagykanizsai járási pártbizottságot Ülést tartott az MSZMP nagykanizsai járási bizottsága. Az ülésen részt vettek a meg­szűnt letenyei járási pártbi­zottság azon tagjai is, akik a nagykanizsai járáshoz csatolt községek pártszervezeteiben tevékenykednek. A letenyei járási pártbizottság volt tag­jait a nagykanizsai járási párt­­bizottság a tagjai sorába koop­tálta, így a nagykanizsai járási pártbizottság létszáma negy­venháromról hetvennyolcra növekedett. Kiegészítették a járási pártbizottság végrehaj­tó bizottságát is. A nagykani­zsai párt-végrehajtó bizottság tagjai közé Györök Gábort, a letenyei községi pártbizottság titkárát, Miszori Lászlót, a le­tenyei gépjavító állomás igaz­gatóját, Árnyék Jánost, Lete­­nye nagyközség tanácsának vb-elnökét, Kerék Imre rend­őr-őrnagyot és Kovács Vincét, a becsehelyi Április 4. Tsz el­nökét kooptálták. A területi változások nyo­mán a nagykanizsai járásban a pártalapszervezetek szám­a hetvenről százra növekedett.. A pártvezetőségek újjáválasz­­tásának az előkészítése a nagykanizsai járási pártbizott­ság erre vonatkozó tervének megfelelően folyik valameny­­nyi alapszervezetben. Augusztus 1-ig lehet jelentkezni a Marxismus—Leninismus Esti Egyetem speciális kollégiumaira Az ősszel kezdődő tanévben a Marxizmus—Leninizmus Es­ti Egyetemen — a hároméves általános tagozat és a kétéves szakosított tagozat mellett — összesen 23 sp­eciális kollégiu­mot indítanak — közölték az egyetem vezetői. A speciális kollégiumokra azok jelentkez­hetnek, akik előzőleg egyete­met, főiskolát végeztek, vi­szont egy-egy témában spe­ciális, magasszintű tudást kí­vánnak szerezni. Sok érdeklődőt vonz pél­dául a „Politikai etika” című kollégium, amelynek témája: az államirányítás­ gazdasági, politikai, erkölcsi arculata. Főleg fizikusok, mérnökök és filozófusok jelentkeznek a Mo­dern fizika világnézeti kérdé­seivel foglalkozó továbbkép­zőre. A tudományos-technikai fáradalom lényegét, fejlődésé­nek újszerű vonásait tárgyal­ják majd „A tudományos-tech­nikai forradalom eszméi, vi­lágnézeti problémái” címen meghirdetett féléves kollé­gium hallgatói. „A biológia filozófiai problémái” címmel azoknak a végzett hallgatók­nak szerveztek kollégiumot, akik e tárgyban kandidátusi disszertációt akarnak írni. A tudományos ateizmus kérdései iránt érdeklődők a „Jelenkori vallásfilozófiai áramlatok” cí­mű továbbképzőre jelentkez­hetnek. Tanárok, oktatásfele­lősök, vezető propagandisták számára több témájú pedagó­giai speciális kollégium indul stb. Az általában egyéves idő­tartamú továbbképzőre legké­sőbb augusztus 1-ig fogadnak el jelentkezést. Ötven változatban használható magyar ekecsalád Az építőszekrény-elv fel­­használásával a Mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gép­gyár szakemberei olyan trak­tor vontatású ekecsaládot fej­lesztettek ki, amelynek egyes tagjai mindig a helyi igények­nek megfelelően szerelhetők össze. A „Lajta”-családdal alkal­mazkodni lehet a talajviszo­nyokhoz, a traktor vonóerejé­hez, legalábbis az 50 és 90 ló­erős határokon belül stb. A család „vázát” úgy tervezték meg, hogy egy-egy korábbi tí­pus a megfelelő új részegység felszerelésével, vagy újabb szerelvény hozzákapcsolásával ismét korszerű lehessen. A Lajta-családot éppen az építőszekrény-elv folytán több mint félszáz változatban lehet használni, az öt alapgép és a hat különböző kialakítású és ötféle fogásszélességű eketest különböző összeszerelésével. A variánsok száma azonban a kiegészítő szerelvények fel­használásával még tovább nö­velhető. A gyár szakemberei az alap­gépekkel egyidejűleg kifejlesz­tették a különböző eketeste­ket, előhántókat, tárcsás cso­­roszlyákat és altalaj tartókat is. Az eddigi vizsgálatok ered­ményei szerint a Lajta-család gépei 14 és 35 centiméter mélységi határok között alkal­masak a különböző mértékben kötött, vagy laza talajok szán­tására és a barázdafenék lazí­­­­tására. (MTI). JAVÁBAN TART a nyár, a szünidő. Az iskolák rég bezár­ták kapuikat, a diákok több­sége nem is gondol a tanulás­ra, elfeledve pihennek a tan­könyvek. A vakáció azonban nem mindenki számára kezdő­dött meg még: a Zalaegerszegi Ruhagyár folyosóján ipari ta­nu­lók népes csoportja várja izgatottan, hogy a vizsgabi­zottság elé szólítsák őket. Ezekben a napokban 37-en tesznek szakmunkásvizsgát, valamennyien a férfiszabó mesterséget választották. — Ne izguljatok gyerekek, hiszen a nehezén már túl vagytok — nyugtatja a vára­kozókat Sipos József gyakor­lati oktató, aki eljött drukkol­ni tanítványainak. — Nem féltem őket — mondja kicsit halkabban. — A három év alatt megismertem valameny­­nyit, tudom mire képesek. AZ írásbeli és a gyakorlati vizs­gája mindegyiknek sikerült, már csak a szóbeli van hátra. — Gyakorlatiból mi volt a vizsgamunka? — Egysoros, háromgombos nagykamasz zakót kellett ké­szíteni, persze most már telje­sen önállóan. Nemcsak én, ha­nem a vizsgabizottság is elé­gedett volt a gyerekek mun­kájával. Év közben már lejár­tak a géptermekbe dolgozni és a szalagvezetőktől is csak jót hallottam róluk. A leendő férfiszabók között mindössze két fiú van: Joó Zoltán és Baranyák Ferenc, ők egyben az évfolyam leg­jobb tanulói is. Zolinak né­gyes, Ferinek pedig ötös lett a gyakorlati vizsgája. — Csak már túl lennénk a szóbelin is — sóhajt föl Vas­pöri Éva. — Melyik tantárgyból fél legjobban? — A társadalmi ismeretek­től. A történelem ugyanis so­hasem volt erős oldalam. * A TEREMBŐL, amelyben a vizsgáztatás folyik, kilép Bekk Jolán, aki most már végkép­pen befejezte az ipari tanuló­iskolát, ő már szakmunkás. A többiek persze rögtön közre­fogják, elárasztva kérdések­kel: — Hogy sikerült? — Géptanból mit húztál? —Nagyon szigorúak a vizs­gáztatók? — Nem kell izgulni, lányok­ — próbálja őket megnyugtat­ni — nem esznek embert oda­bent. — Persze, te könnyen be­szélsz mari — jegyzi meg va­laki a körülállók közül. Bent a teremben közben fo­lyik a vizsgáztatás. — Mi a gőz szerepe a kézi gőzvasalónál? — Az, hogy nedvesítse az anyagot, ezáltal a szövet anya­gának a szerkezete megválto­zik, alakíthatóbbá válik — vá­laszol precízen Boronyák Fe­renc. Nem hiába dicsérte az oktató, Feri az elméleti tár­gyakat is nagyszerűen tudja. A másik asztalnál Békés Ka­talin a Tanácsköztársaság ki­kiáltásáról beszél. Pontosan tudja a dátumokat és az ese­ménytörténeteket is. Látszik, hogy alaposan felkészült tár­sadalmi ismeretekből. Amikor elhangzik, hogy „köszönöm, elég”, Kati boldogan felsó­­hajt, mert ez volt az utolsó szóbeli vizsgája. Most már ő is szakmunkás. ★ A FIATALOK a szakmun­kási­zo­n­­­í­tvány megszerzése után valamennyien a ruha­gyárban maradnak. Vannak, akik már a héten munkába állnak, de sokan elmennek előbb nyaralni. A tanulás per­sze nem mindenki számára fe­jeződött be végleg: tizen­ketten szeptemberben a ruhaipari technikumban tesznek felvé­teli vizsgát. Zam­bó Árpád Szakmunkásvizsgán ZALAI HÍRLAP Megköszönték a segítséget Fülpösdaróciak az észak-zalai tsz-ekben Hírből jól­ ismert vendégek érkeztek hétfőn délután az észak-zalai termelőszövetkeze­tekhez. Az általuk patronált árvízkárosult Fülpösdarócról Szabó János tsz-elnök, Pecséri Ernő párttitkár és Pecséri Ádám, a községi tanács vb. el­nöke látogatott Zalába, hogy megköszönjék a község lakos­sága, a termelőszövetkezet tagsága nevében a kapott se­gítséget. Az észak-zalai tsz-ek ezideig hárommillió forint értéket ajánlottak fel a fülpösdaróci bajba jutottaknak pénzben és természetben, aminek jórészét már meg is kapták. A veszély elmúltával és az első nehéz­ségek megoldása után ezért érezték szükségét a fülpösda­róciak annak, hogy eljöjjenek Észak-Zalába, személyesen is megismerkedni a távoli bará­tokkal, megköszönni a gyors segítséget A vendégeket a Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsé­génél Fekécs Imre titkár fo­gadta, s tegnap délelőtt ellá­togattak a megyei tanácsra, ahol Gaál Antal, a végrehajtó bizottság titkára beszélgetett velük. Elmentek Pókaszepetk­re, Zalaszentivánra, Bagodvi­­tenyédre, Salomvárra, Zalalö­­vőre, Lentibe, Türjére a ter­melőszövetkezetekbe, jártak Felsőbagodon a gépjavító vál­lalatnál, a tejipari vállalatnál, megnézték Zalaegerszegen a megye helyi iparát reprezentá­ló kiállítást és vásárt, ma pe­dig Zalabérbe és Zalaszent­­lászlóra látogatnak el. Útba ejtik hazafelé Alsóbélatelepet is, ahol a község 80 gyermeke üdül. A fülpösdaróciak képviselőit mindenütt szeretettel és bará­­tian fogadták, érződött, hogy a bajban szövődött barátság erős alapokon nyugszik. Ahogy Szabó János tsz-elnök mondta, a gondok elmúlása után is sze­retnék tartani a kapcsolatot. Csakhogy addig sok erőfeszí­tésre van szükség hiszen a felépítésre váró 62 házból még csak kettőnek állnak a falai. A munka üteme aggasztóan lassú, s talán még az észak-za­lai tsz-ekben is nagyobb igye­kezetre lenne szükség a tető­­szerkezetek elkészítéséhez. Ez­ideig 50 százalékuk áll rendel­kezésre, és augusztus elején kezdik meg a szállítását Fül­­pösdarócra. Új rétek Nagykapomakon Holdanként 25—30 mázsa széna az egykori lápról Nád, sás és békarokka ter­mett a Foglár-patak völgyé­ben Nagykapomakon, s a vizes területre még fogattal is alig lehetett bejárni. Legtöbbször hasznosítatlanul maradtak a nagy kiterjedésű savanyúfüves rétterületek. Csak ha nagyon szorított a szükség, akkor pró­báltak velük valamit kezdeni. Két éve például biztonsági tartaléknak nádból készítettek silót. Az idén viszont erről a terü­letről takarították be a leg­nagyobb mennyiségű szálasta­karmányt, az első kaszálás egymaga 20—25 mázsát adott holdanként. A megszokott ho­zam pedig átlagosan 15—16 mázsa holdanként, kétszeri ka­szálásból. — A vízrendezésnek, a rét­­javításnak és felújításnak kö­szönhetjük a kiváló eredményt. — mondja Csalló István, a szövetkezet elnöke —. Ez az első év, amikor tapasztaljuk a­­ költséges befektetések hasz­nát. Két éve kezdődött meg a vízrendezés, kivágták a Foglár- és a hozzá csatlakozó patakok, vízfolyások medrét, közel ti­zenöt kilométer hosszan. A múlt évben azután hozzálát­tunk a rétfelújításhoz. Három­száz holdon négy év alatt vé­gezzük el ezt a munkát. — Kell hozzá az idő, mert nagy erőt vesz igénybe — ál­lapítja meg Berta Ferenc párt­titkár —. Tavaly huszonöt hol­dat törtünk fel DT-vel, aztán tárcsáztuk, gyűrűshengereztük, fogásoltuk, hogy teljesen sima legyen a terület. Négyszáz— négyszázötven kiló vegyes mű­trágyát adtunk rá holdanként és egy részét betelepítettük édes fűvel, másik részére pe­dig búzát vetettünk. Ahogy nézzük, a gabona is jó lesz a felújított földön. Az új réten könnyűszerrel dolgoznak a gépek, s a továb­biakban is gondot fordítanak arra, hogy megkapja a terület a rendszeres ápolást. A ta­vasszal 50 holdat törtek fel, amelyet a jövő hónapban te­lepítenek be édes füvekkel. Jö­vőre már erről is számíthat­nak szénára. A nagykapornak­ termelő­­szövetkezetben a gazdaság jö­vőjének megalapozását jelenti a vízrendezés, a háromszáz hold új rét. Már tervezgetnek a gazdaság szakemberei, ho­gyan alakítsák ki a továbbiak­ban a gazdálkodást. — A vetésszerkezet a követ­kező évben megváltozik. Szán­tóföldi szálastakarmányokból kevesebbet termelünk — mondja az elnök —. Azt ter­vezzük, hogy növeljük a fon­tos ipari növény és jó búza­­elővetemény, a káposztarepce területét. Eddig negyven hold volt, egy év múlva százötven lesz. Nagyobb arányban tu­dunk foglalkozni az aprómag­­fogással. Eddig ötven holdról fogtunk magot, ezután százöt­ven holdról is megtehetjük. Nem növeljük a területet, ha­nem a második kaszálás egé­szét meghagyjuk magfogásra. — És még egy fontos terü­leten érződik gazdaságunkban a vízrendezés és rétfelújítás hatása: megteremtődik az alap a szarvasmarha-állomány fej­lesztéséhez — teszi hozzá a gazdaság párttitkára .• Már megkezdtük a létszámnövelést, hatszázötv­enről nyolcszázöt­venre. Sajnos, férőhelyhiány­­nyal küszködünk, a régi épü­letek nem alkalmasak arra, hogy korszerű tehenészeti te­lepet alakítsunk ki. — Ha minden jól megy, jö­vőre megkezdjük a háromszáz férőhelyes tehenészeti telep kialakítását — veszi át a szót Csalló István —. Megkezdtük a tehénállomány negativizálá­­sát is, egy év múlva befejez­zük. A tehenészeti telepet a falun kívül tervezzük kialakí­tani a már megkezdett új ma­jorunkban, ahol van egy bor­júnevelőnk is. Egy-két év múlva talán megteremtődnek a feltételek a korszerű szarvas­marha-tenyésztéshez. Zalai Helyiipari Kiállítás és Vásár, 1970 (Folytatás az 1. oldalról.)­jük a gyártást. Ismerjük a piaci viszonyokat, tudjuk, hogy pillanatnyilag éppen ebben a profilban van a legnagyobb termékhiány. Ezért is igyek­szünk szorgalmazni a gyer­mekbútorok gyártását, fejlesz­tését. Zárójelben azt is meg­jegyzi — s ezt a „titkot” szí­vesen el is áruljuk —, hogy jó mederben folynak a bővítést szolgáló tárgyalások. Nem érdemtelenül Az eddig elmondottakkal még korántsem mutattuk be a Zalai Helyiipari Kiállítás és Vásár bútor- és faipari be­mutatóját. Több ktsz termékeit még csak fel sem soroltuk, noha jónéhány új gyártmány feltétlenül figyelmet érdemlő. A Zalalövői Vegyesipari KTSZ élelmiszer faliállványa, ötletes raktári berendezése, lakóko­csijai, hordótárolói, a Söjtöri Vegyesipari Szövetkezet boro­zó-berendezése és iskolai fel­szerelése, a Letenyei­ Építőipari KTSZ tetszetős, ötletes virág­­állványai, fali virágtartói, s nem utolsó sorban a Zalaeger­szegi Műbútor és Lakberen­dező KTSZ export és egyedi megrendelésre készülő termé­kei. A vásáron három nagydíjat a bútor- és faipari üzemeknek ítélték oda. A látottak alapján nem érdemtelenül. A vendégeké a szó Igaz Sándor, a Könnyűipari Minisztérium főosztályveze­tője: — Nagyon örülök, hogy megnéztem a Zalai Helyiipari Kiállítás és Vásár anyagát. Noha eléggé ismert előttem a megye iparának fejlődése, itt a vásáron mégis sok kellemes meglepetés ért. Például a bú­toripar kiállító termeiben. Az nem lepett meg, hogy az or­szágosan is ismert, elismert Zala és Kanizsa Bútorgyártól sok újat láthattam, az viszont igen, hogy a Lenti Fém, Fa és Szolgáltató KTSZ milyen re­mek gyermekbútorokat tud ajánlani a kereskedelemnek. Beszélgettem az üzem képvi­selőivel, elmondták szándéku­kat. Gyártani akarják a bútort, de ehhez megrendelés kell, a kapacitás bővítéséhez pedig fejlesztés. Ezzel kapcsolatban ezt tudom mondani, hogy fel­tétlenül indokolt foglalkozni ezzel a témával és fel kell ol­dani minden olyan feszültsé­get, ami akadályozhatja a gyártás igényelt ütemű fej­lesztését. — A vásárról általában még azt tudnám megjegyezni, hogy jó kezdeményezésnek, szá­munkra is sok információt adónak tartom, s feltétlenül indokoltnak látnám, ha a jö­vőben jobban túllépné a helyi­ipari kereteket és anyaga ma­gába foglalná az egész megye iparát. Ordódi László, a Budapesti KÖZÉRT húselosztó Vállalat vezérigazgatója: — Közvetlen üzleti kapcso­latban állunk a Zala megyei Állatforgalmi és Húsipari Vál­lalattal, s ez gyakorlatilag meg is határozta a vásár iránti ér­deklődési körömet. A zalai húsipari vállalat ezen a ki­állításon olyan remek bemu­tatót produkált, amelyet egy az egyben itthon és külföldön is be lehetne mutatni. Termé­szetesen tartalmi vonatkozás­ban. Ha azt a megyei igények kielégítése lehetővé teszi , s erről konkrétan tárgyalni sze­retnénk a vállalattal — szíve­sen­ rendelnénk több árut Za­lából. Főként az úgynevezett gépbe töltött árukat — sonka­mozaikot, rakottfilét —, vala­mint sonkaszalámit, rakott marhanyelvet, rakotthúst fo­gadnánk szívesen. — Megítélésem szerint, ha sikerül megegyeznünk a válla­lattal, megrendeléseink a me­gyében is elősegítik a válasz­ték bővítését, mivel így gazda­ságosabb lehet a vállalatnál az egyébként csak kis tételekbe­l igényelt áruk elkészítése. Hétfőn és kedden több, mint ötezren látogatták a kiállító­termeket. A nagy érdeklődésre való tekintettel a vásár rende­ző bizottsága egy órával meg­növelte a délutáni nyitvatar­tási időt, így az érdeklődők es­te nyolc óráig tekinthetik meg a kiállítást. Szakmai bemutatót tartott tegnap a vásáron a Zala me­gyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. A vállalat üzletfelei, partnerei előtt Rohonczi Ist­ván, a vállalat igazgatója adott tájékoztatást a vállalat mun­kájáról, terveiről. Elmondotta, hogy a végrehajtott fejlesztés eredményeként ma már na­ponta 50—60 fajta terméket ad — hentesáru profiljában — a vállalat Zala, Somogy, Fejér, Baranya és Pest megyék, vala­mint Budapest lakosságának. A jövőben a szakemberképzés fejlesztésével is fokozottan elősegítik, hogy mind több és mind jobb minőségű hentes­áru álljon a lakosság rendel­kezésére. * Délután a Nagykanizsai Fi­nommechanikai Vállalat tar­tott sajtótájékoztatót. Moldo­­ván István igazgató szerint a jövőben elsősorban az ioncse­rélő berendezések előállítását kívánják fokozni. Ezekből a termékekből nemcsak a hazai igényeket elégítik ki, hanem valamennyi szocialista ország­ ,­ba is exportálnak, sőt kedve­ző eredményeket hoztak a nyugatnémet REISERT céggel folytatott tárgyalásaik is. A kiállításon bemutatott több­fajta ioncserélő közül egyéb­ként a háztartásokban is al­kalmazható, a bojlerek víz­­kövesedését megakadályozó berendezés aratta a legna­gyobb sikert, amelyek előállí­tására a vállalat közvetlen la­kossági megrendeléseket is el­fogad. * Vásári hírek 3 A Lenti Fém, Fa és Szolgáltató Ktsz egyik gyermekim­tora, a Hermina. Az emeletes ágy felső fekhelye háttámlának lehajtható, s így az ágy ülőbútorként használható.

Next