Zalai Hírlap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-01 / 179. szám
2930. augusztus 1. Egyperces interjú A Zala megyei Húsipari és Adatforgalmi Vállalat az OTP-vel együttműködve lehetővé teszi a háztáji gazdaságokban a nagyüzemi sertéshizlalást. — Mik a feltételek ehhez? — kérdeztük Horváth Zoltán áruforgalmi főosztályvezetőt. — A sertéshizlalásban résztvevők hitelt kaphatnak az OTP-től állatvásárlásra és épületátalakításra. Mindkét célra külön-külön maximum huszonötezer forintot kaphatnak. Aki csak vásárlási hitelt kér, annak egy éven belül törleszteni kell a felvett összeget, az épületátalakítás hitele pedig öt év alatt térítendő viszsza. Az OTTP nyolc százalékos kamatra adja a pénzt, ebben azonban úgy segítünk, hogy minden állatra a vásárlási áron felül adunk negyven forintot, ami a kamatot felére csökkenti. A követelmény pedig az, hogy minden 1000 forint hitel után egy hízott sertést kell adni, amíg a hiteltörlesztés be nem fejeződik. Az a cél ezzel a sertéshizlalási akcióval, hogy a három évenként jelentkező ciklus mélységét csökkentsük, a sertéshúsellátásban kevésbé érződjön a kedvezőtlen hatása. — Van-e érdeklődés? — Előzetes felméréseink szerint — de akkor még nem volt részletesen kidolgozva az akció — nyolcvan sertés hizlalására lenne vállalkozó. Ennél azonban egészen biztosan több lesz, hízóalapanyagot tudunk adni bőven. Azonkívül termelőszövetkezetekbe is kívánunk mintegy 1600 sertést kihelyezni, olyan kedvezménynyel, hogy az év végi zárszámadást a vásárlás ne terhelje. — Mikor kezdődik a kihelyezés? — Októberben. Húsz—ötven kilós süldőket adunk, amelyek számításaink szerint három— négy hónap múlva elérik a kellő súlyt és elszállíthatjuk őket. Arra ösztönözzük a háztáji gazdaságokat, hogy épületeiket korszerű önetetőkkel, öntajókkal szereljék fel, hogy hatékonyabb legyen a hizlalás. Az felelne meg a vállalatunknak, ha húsz termelő átlagosan 25 sertés hizlalására vállalkozna, ami évente 500 hízott sertést jelentene. Újabb akció: Nagyüzemi sertéshizlalás a háztájiban Magyar búza nyerte az orosházi nemzetközi vetélkedőt Hosszabb idő óta évente rendez kisparcellás és nagyüzemi nemzetközi „búza vetélkedőt” az Orosházi Új Élet Tsz. Így választja ki a magyar, a szovjet, az olasz, a francia és más fajták közül a környék talaj - és éghajlati viszonyainak legmegfelelőbbet. Az idén a rendkívül szeszélyes időjárás is komoly erőpróbára” tette a „versenyzőket”, s ezzel különösen jó alkalmat kínált a választásra. Figyelemre méltó, hogy a rendkívüli körülmények között, a „nehéz mezőnyben” a magyar kiszombori búza bizonyult a legjobbnak. Holdankénti hozama a kedvezőtlen időjárás ellenére elérte a 22. mázsát, hektolitersúlya pedig 76 kg volt. Mennyiségre hasonló termést hozott a szovjet Mirenovszkaja is, de a minősége jóval alatta maradt a Kiszomborinak. A szovjet Rajnája és az olasz Leonardo 20 mázsa felett fizetett holdankint. A Bezosztája viszont, amely pedig évek óta országosan kiemelkedő rekord termést hozott, ezen a tájon most alaposan lemaradt a versenyben. Kisparcellán és nagyüzemben egyaránt jóval húsz mázsa alatt hozott holdankint. Kimagasló eredményeket produkált Orosházán az olasz Libelulla: csaknem 28 mázsát adott holdankint. E „puha” búzát takarmánynak termelik. ZAYJÁI HÍRLAP Hatékonyan megelőzés - kevesebb baleset Munkárvédelem a 16-os AKÖV-nél Huszonhárom baleset történt az első félévben a 16-os AKÖV-nél. Ez a szám arra utal, hogy a vállalatnál javult a munkavédelmi helyzet. Ugyanis a balesetek miatti munkakiesés az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 12 százalékkal csökkent. Különösen figyelemreméltó a javulás, ha a dolgozólétszám alakulását is tekintetbe vesszük. A létszám ugyanis 2111-ről 2202-re emelkedett. — Hogyan sikerült ezté at javulást elérni? kérdeztük Németh Andrástól, a vállalat biztonságtechnikai megbízottjától. — A vállalatnál csak a balesetvédelmi előírásoknak megfelelő gépeket engedünk üzemeltetni. Ez persze önmagában nem elegendő, hiszen „veszélytelen” gép vagy szerszám is okozhat balesetet, ha valaki hozzá nem értéssel, vagy figyelmetlenül nyúl hozzá. A rendszeres balesetvédelmi oktatásokon és a munkavédelmi filmvetítéseken kívül a tröszt más vállalatainál előforduló súlyos baleseteket isismertetjük dolgozóinkkal. Tapasztalataink szerint ez nagyon jól bevált módszer, „elrettenti” a dolgozókat attól, hogy hasonló balesetek áldozatai legyenek. Hasznos kezdeményezésnek tartom azt is hogy a tröszt évente munkavédelmi versenyt hirdet, ami a vállalatok vezetőit is arra ösztönzi, hogy mindent megtegyenek a balesetek csökkentéséért. Az Autóközlekedési Tröszt 23 vállalata között az elmúlt évben például az ötödik helyet értük el. Ezenkívül a vállalaton belül a négy szolgálati hely — a letenyei, a zalaszentgróti, a nagykanizsai és a zalaegerszegi — között is folyik hasonló verseny. Tavaly a zalaegerszegiek lettek az elsők és nyerték a kitűzött hatezer forintot. — Nagyon sok baleset után kiderül, hogy az ok ittasság volt. Mit tesznek az AKÖV-nél az ilyen eredetű balesetek megelőzésére? — A felvilágosító munkán kívül a szállítómunkások négy százalékát naponta szúrópróbaszerűen szondázzuk. Akinél azt tapasztaljuk, hogy alkoholt fogyasztott, azt hazaküldjük, és természetesen az aznapi munkabérét sem kapja meg Ugyanezt a módszert alkalmazzuk a gépkocsivezetőknél is. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy ittasságból eredő baleset ebben az évben még nem fordult elő. Az első félévben mi okozta a legtöbb balesetet? — A figyelmetlenség és a más vállalatok gépkocsivezetői. Az utóbbira hadd mondjak egy példát. Március 14-én Tallér Ferenc egy héttonnás Skoda tehergépkocsival haladt Keszthely felé az út menetirány szerinti jobb oldalán, körülbelül 40 kilométeres sebességgel. Szembe jött vele egy személygépkocsi, ugyancsak szabályosan. A személygépkocsit 70—80 kilométeres sebességgel akarta előzni a Vas megyei Építőipari Vállalat ZIL típusú tehergépkocsija. Amikor a sofőr látta, hogy az előzést a Skoda akadályozza, hirtelen fékre lépett, és a ZIL hátsó része az AKÖV kocsija elé csúszott. Az ütközés következtében a Skoda kormányozhatatlanná vált, és egy útmenti gesztenyefának rohant. A gépkocsivezetőt eszméletlen állapotban, a mellette ülő menetirányítót pedig bokatöréssel szállították kórházba. A gépkocsi úgy megrongálódott, hogy ki kellett selejtezni. A balesetért kizárólag az építőipari vállalat gépkocsivezetője okolható. Ehhez hasonló baleset négy ízben fordult már elő a félév alatt. A figyelmetlenségből eredő balesetek ugyancsak vezető helyet foglalnak el a statisztikában. Egy gépkocsivezető például a vezetőfülkéből való kiszálláskor nem nézett a lába alá és egy szennyvízcsatorna aknáján lévő vasrostélyra lépett olyan szerencsétlenül, hogy eltört a bokája. A balesetvédelmi szabályok megszegése nem szerepel a sérüléseket előidéző okok között? — Sajnos előfordul, hogy egyesek, bár tudják, hogy mit szabad tenni és mit nem, mégis megszegik az előírásokat. A vállalatnál dolgozóknak nagyon sokszor elmondtuk már, hogy munka közben veszélyes a karóra, gyűrű és nyaklánc viselése, ennek ellenére néhányan hiúsági kér■dést csinálnak belőle, vagy nem veszik komolyan, hogyezek hordása balesetek forrása lehet. Nemrégiben például az egyik gépkocsivezető segített leadogatni az ételszállító edényeket a platóról, s utána a kocsi szélébe kapaszkodva ugrott le. Az ujján lévő karikagyűrű beleakadt valamibe és a sofőrnek eltépte az ujját. — A baleset miatt táppénzes állományba kerülők mikor kaphatnak kártérítést? — Természetesen csak akkor, ha a dolgozó vétlen volt, ha a baleset bekövetkezéséért nem terheli felelősség. Ilyen esetekben nemcsak a táppénz és a kereset közötti különbséget fizeti ki a vállalat, hanem az esetleges anyagi kárt is megtéríti. Szeretnénk, ha az idén a tavalyinál jóval kevesebb esetben kellene kártérítést fizetni — természetesen a balesetek csökkenése következtében — fejezte be a vállalat biztonságtechnikai megbízottja. Átadás: decemberben köztudott, hogy Zalaegerszegen, a Páter-dombon új növényvédő állomás épül. A mintegy 15 milliós költséggel létesülő objektum — mint azt a napokban Nagy Bálint, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium növényvédelmi főosztályának vezetője elmondta — a legkorszerűbben felszerelt megyei intézmény az országban. Átadására előreláthatóan decemberben kerül sor. A kivitelező, a Zala megyei Tanácsi Építőipari Vállalat eddigi munkája kielégítő biztosítéknak látszik e dátum betartására. A főosztályvezető zalai látogatása során vetődött fel az az elképzelés is, hogy a zalaegerszegi állomáson belül létre kívánnak hozni egy gesztenye-növényvédelmi laboratóriumot, ami az egész országban szükséges vizsgálatokat elvégezné. Ugyancsak az állomáson belül terveznek elhelyezni egy növényvédőszer-maradványvizsgáló laboratóriumot is. Jelentős mértékben hozzájárul majd a színvonalasabb növényvédelmi munkához az előrejelző szolgálat megerősítése, a géppark korszerűsítése, s a körzeti felügyelők közlekedési lehetőségének javítása. Szakaszosan adják át az építők Zalaegerszeg legnagyobb lakóépületét, a Kossuth utcában épülő 126 lakásos szalagházat. Az első turnusban 49 lakás átadására már a közeljövőben sor kerül. A továbbiakban szeptemberben 28, az év végén pedig 49 lakás lesz beköltözhető. (Kiss Ferenc felvétele) Növekszik az igény Gondok és eredmények a „Patyolatnál”4 Jól sikerült az első félév a Zala megyei Szolgáltató Vállalatnál, legalábbis ami a termelési eredményeket illeti. Mindenekelőtt említést érdemel, hogy az idén az első félévben 411 mázsával több ruhaneműt mostak, mint az elmúlt év hasonló időszakában, s az 1969 első félévi 2 millió 395 ezer forint helyett 2 millió 765 ezer forint termelési értéket értek el. A jó eredményekhez hozzájárult a gyorstisztító szalon működése, a Balaton melletti üdülők jelentkezése, de általában nő az igény a vállalat szolgáltatásai iránt. A jó eredmények ellenére gondokkal is küzdenek a Szolgáltató Vállalatnál. A termelés színvonalának javítása céljából az első félévben üzembehelyeztek egy gőzkalandert. A berendezés, sajnos — legalábbis ami a minőségi munkát illeti — nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A már korábban beszerzetten üzembeállított berendezésen is konstrukciós változtatásokat hajtottak végre, hogy megfelelő minőségű munkát nyújtson. Ez a berendezés azonban még garanciális idő alatt áll, így saját szakembereik nem nyúlhatnak hozzá, a szállító pedig többszöri sürgetés ellenére sem tesz eleget kötelezettségének Meglehetősen nehéz helyzetben van a kanizsai üzem a szennyes ruhák tárolását illetően is, s a vízhiány is nehezíti a munkát. A meleg nyári napokon — különösen a délutáni órákban — egyrészt üzemi vezeték szűk keresztmetszete, másrészt a vízmű csökkentett szolgáltatása miatt gondot okoz a mosáshoz szükséges víz biztosítása. Az elmúlt félév során problémát okozott a klór, valamint a mosáshoz nélkülözhetetlen zsíralkohol és más fontos anyagok beszerzése is. Egy másik rendszeresen visszatérő gond a munkaerőhiány. Ha jönnek is dolgozón, a nagy melegre, a túlzott igénybevételre való hivatkozással gyorsan búcsút mondanak a vállalatnak. A napi feladatok ellátása mellett fejlesztéssel is foglalkozik a vállalat. A folyamatban lévő beruházások mellett, rekonstrukcióra 2 millió forint áll rendelkezésükre Megtörtént, a Magyar utca 88. szám alatti telek kisajátítása, ahol kazánház, garázs, majd a tervek szerint 1971-ben új vegytisztító üzem épül. A régi üzem rekonstrukciója során kialakítottak egy új expedíciós helyiséget, folyamatban van : gőzkalander és mosodai helyiség klimatizáló berendezéseinek felszerelése, a minőségi munka és az elcserélődés megakadályozása céljából ruhatároló lakkokat rendeltek, s a közeli napokban felállítják azokat. A Szolgáltató Vállalat az egyre növekvő igényekkel igyekszik lépést tartani, és mint az első félévi adatok bizonyítják, igényben sincs hiány. 3 Döntött a CB! Egy intézkedés margójára E KÉT BETŰ — GB — a kormány Gazdasági Bizottságának közismert rövidítése mindig valamilyen fontos, a népgazdaság egészét érdeklő kérdés elhatározásánál kerül szóba. A gazdasági csúcsszerv intézkedéseit általában két csoportba lehetne osztani, egyrészt a nagy beruházások, az ország pénzügyi mérlegét meghatározó építkezések, modernizálások, elképzelések alapos megvitatása és utána azok jóváhagyása, másrészt pedig nagyon is mai, a jelenhez kapcsolódó tennivalók elhatározása. A Gazdasági Bizottság legutóbbi szigorú intézkedéseinél mindkét tényezővel találkozunk. Célja: a vasúti kocsifordulók meggyorsítása. A határozat augusztus 15-én lép életbe és a tervek szerint 1971. február utolsó napjáig lesz érvényben. Ez az intézkedés az ország egész szállítási érrendszerét érinti és a hosszú ideje húzódó és egyre jobban halmozódó gondok után indokolt a szigorú utasítással kötelezni a vállalatokat gazdasági képességeik jobb kihasználására. A KORMÁNY lepbbi ülésszakán az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke megállapította, hogy „az elmulasztott és késedelmes rakodások miatt mind nagyobb nehézségbe ütközik az áruszállítás zavartalan lebonyolítása, a fuvaroztatók igényeinek kielégítése”. Régi igazság, hogy az egykori őszi csúcsforgalom már egész éves csúcsforgalommá vált, amely megfeszített munkát követel elsősorban az Államvasutaktól. Mind több és több tehergépkocsira, vasúti kocsira és gyors kirakodásra lenne szükség. Mégis: az eddigi vizsgálatok sorozatosan azt bizonyítják, hogy a rendelkezésre álló kocsiparkot sem használják ki eléggé a vállalataink. Hosszú napokon át vesztegelnek a vagonok, kirakodásra vár az áruk garmada. Túlnyomórészt — állapítja meg a GB — a vasúti kocsikba kedd és péntek között a nappali órákban rakodnak. Ezért a kocsipark kihasználása egyenlőtlen. Azonban a megnövekedett feladatok nem engedik meg ezt a pazarlást, hiszen mi más lenne, ha nem pazarlás a „pihenésre” ítélt vagonok végtelen sora. Különösen élesen jelentkezik ez most, amikor megkezdődött a földekről a termés betakarítása, ugyanakkor ezzel egyidőben megfeszített ütemben folyik az árvíz okozta károk helyreállítása is. Sokan nem ismerik fel, hogy — a közösségen túl — önmaguknak is ártanak akkor, amikor nem rakják ki a lehető leggyorsabban és szabadítják fel mielőbb a vasúti kocsikat, ugyanis a mai kocsi visszatartóból könnyen lehet holnap kocsira váró. S akkor viszont mindenki felháborodik, hogy miért nem kap időben és elegendő vagont! TERMÉSZETESEN eddig is kellett a visszafogott vasúti járműért büntetést fizetni, sajnos — keveset!... Így megérte a fuvaroztató vállalatoknak, hogy a lassúbb kézi rakodással végezzék el a munkát, mintsem, hogy gépesítsenek. Pedig a jövő: mindenképpen a gépesítésé!... A MÁV már régen felismerte, hogy a rakodás gépesítésében nagy tartalékok rejlenek. Tett is ennek érdekében. De a modern ipar egyik jellemzője éppen az, hogy csak akkor igazán hasznot hozó, ha valamennyi érdekelt azonosan gondolkodik és főleg azonosan cselekszik. A Gazdasági Bizottság mostani szigorú intézkedése — a gazdasági ösztönzőkkel, illetve szankciókkal — a régi szemlélet megváltoztatására törekszik. A jövőben nem lesz kifizetődő a fuvaroztatóknak „üdültetni”, raktárként használni a vagonokat, mert minél többet állnak kihasználatlanul a vasúti kocsik, annál többet kell fizetni. Méghozzá hatványozottan, így az érdekeltek gazdasági eredményeit, most már a nyereségét, prémiumát is meghatározva, hogy milyen gyorsan tudják útjára bocsájtani a nagyon, várt vasúti járműveket. A progresszíven növekvő kocsiálláspénz, a nehezen megszerezhető és egyre többet követelő segédmunkás az egyik odalon, a gépesítés a másik oldalon. A képlet megoldása, természetesen, bármennyire is magától értetődő nem könynyű feladat. De minél később kezdünk hozzá, annál nehezebb lesz. Hazánkban jelenleg több, mint egymillió ember foglalkozik anyagmozgatással. A rakodás, az anyagszállítás gépesítése — figyelembe véve az országos munkaerő mérleget — nem egyszerűen részkérdés, hanem az ország egészére kiható gazdasági tényező ! BÁR A SZIGORÚ intézkedést pillanatnyilag átmenetinek szánták, csak egy fél esztendőre szól, mégsem árt a jövőbe pillantani, mert ennek az intézkedésnek a hatása is figyelemreméltó lehet. A fegyelmezett árurakodás megszokása, a gépesítés megkezdése, az áruforgalom zavartalan lebonyolítását szolgáló gazdasági ösztönzők érvényesítése a jövőre is kihat, elősegítheti a következő évek kevesebb gonddal járó, mindig többet követelő áruszállításának végrehajtását. B. I.