Zalai Hírlap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-16 / 217. szám

MWO. szeptember 11t. Kedd délelőtt a megyei tanács ipari osztályán Ügyintésés és „vásárfia“ A megyei tanács székházá­nak harmadik emeltén 7 szo­bát foglal el az ipari osztály. Az ügyfelek nagy számban keresik fel nap mint nap a különböző csoportokat. A teg­napi délelőtt különösen ese­ménydús volt az osztályon. Működési engedély, iparen­gedély ügyben — mint másod­fokú hatóságot — keresték fel az osztályt kisiparosok, majd Varga József osztályvezető Guerra Gusztáváé vezető köz­gazdásszal arról tárgyalt, hogy a IV. ötéves tervezésihez mi­lyen gazdasági mutatókat kér­jenek a vállalatoktól. A veze­tő közgazdásznő néhány ja­vaslatot ajánlott kiegészíté­sül­ az alapos felméréshez. Itt Hunból és Zágrábból tegnap délelőtt cserélt „vá­sárfiát” az osztályvezető és Luter János főmérnök, osz­tályvezető-helyettes. Ugyanis Varga József most tért vissza a brü­nni, Luter János pedig a zágrábi nemzetközi vásár­ról. Mindketten az élmény és ismeretgyűjtésen túl, kon­krét megbízatással vettek részt a két eseményen.­­­ A bri­nni vásár területe nagyobb, mint a BNV — mon­dotta Varga József. — Hatal­mas csarnokokban, pavilonok­ban szakosítva állították ki a különböző termékeket. Voltak önálló pavilonok is, így a Szovjetuniónak, Franciaor­szágnak, az NDK-nak, az NSZK-nak. A brü­nni vásár nem annyira a közszükségleti cikkek seregszemléje volt, mint inkább a technikáé. Nagyszerű gépeket láttam vas­iparban, faiparban, nyomda­­technikában, irodagéptechni­kában. Az olaszok, nyugatné­metek, belgák a legmodernebb bútorgyártógépeket vonultat­ták fel. A nyomdaipar legje­lentősebb reprezentánsai­ a programvezérlésű szedőgépek, a 16 oldalas rotációs gépek voltak. Az irodagépek sorában mi is szerepeltünk. Az ango­lok, franciák, a keletnémetek a miniatürizálás magasiskolá­ját mutatták be az elektroni­kában. Szinte felsorolni is sok a látnivalókat, a meglepetése­ket. Az autóiparban például meglepett a francia Peugeut gyár négyhengeres, négyüte­mű motorja egybeépítve a futóművel. — Zala megye mit tud pro­fitálni a brü­nni vásár látni­valóiból? Főleg bútoripari gépeket — A zalai delegáció fő cél­ja az volt, hogy a bútoripari gé­peket nézzük meg, mivel mind­két bútorgyárunk nagy ará­nyú fejlesztés előtt áll. Konk­rét tárgyalásokat folytattunk a nyugatnémet Johann A. Laune vezette Holzmaschine Ring céggel. Brünn mellett Ro­zinán szereltek fel egy bútor­gyárat. Működése közben lát­hattuk ezt az üzemet. A tech­nológiai terveket el is hoztuk magunkkal a Kanizsa Bútor­gyár részére. Mivel a zala­egerszegi nyomda is rekonst­rukció előtt áll, a nyomdaipari g­épeket is tanulmányoztuk, azonkívül szeretnénk haszno­sítani az anyagmozgatásnál és az építőanyagipari gépesítés­nél tapasztaltakat. Luter János főmérnök szin­tén konkrét megbízatással vett részt a zábrábi nemzetközi vá­sáron megyénk küldöttségével. Gazdag tapasztalatok — A CHEMOKOMPL­EX külkereskedelmi vállalat meg­bízásából a zágrábi vásáron kiállított víztisztító berende­zéseket kellett megkeresnünk. Mivel a Nagykanizsai Finom­­mechanikai Vállalat gyárt ioncserélő víztisztítókat, arra­­voltunk kiváncsiak, mások mit tudnak. Az Április 4 gép­gyár mutatott be egy ötköb­­méteres víztisztítót. Hasznos lett volna, ha mellette leg­alább egy maketten szerepelt volna Nagykanizsa is. Viszont egy kicsit „kihúztuk” magun­kat, amikor felfedeztük a DKG görgősfúróját. — Mi is különös figyelmet szenteltünk a bútoriparnak. Az általános benyomásom az, hogy a matt felületű bútorok furnérborítással kerültek elő­térbe. Érdekes, hogy egyre in­kább eltűnnek a variálható falipolcok, inkább a vitrines megoldás tér vissza. A bútor is divatcikk manapság, nem lehet csodálkozni a változáso­kon. Érdekes,­öntött műanyag­ból készült kerti színes búto­rokat is láttunk. Az olaszoknál nagy érdeklődés kísérte a ki­tűnő ajtópántokat és vasalá­sokat. A két bútorgyárunk fej­lesztésénél feltétlenül figye­lembe szeretnénk venni a hamburgi szegezőpisztolyt. Az építőanyagiparban nagyon tet­szett az olaszok belső falbur­koló színes mintás tizenötször tizenötös csempéje. Nekem is volt több meglepetésben ré­szem, így például a mozgatha­tó kazánház, amely a hagyo­mányos tégla helyett lemez­ből készült beépített kazánnal, ott állítja fel az üzemeltetője, ahol akarja, automata tüzelő­­berendezése gázra, fűtőolajra egyaránt alkalmas. A tapasztalatok kicserélé­sén túl a látottak realizálásá­ra csak később kerül sor. Teg­nap délelőtt a megyét szinte azonnal és közvetlenül érintő tárgyalás előtt állt az osztály: műszeripari ipartelepítéssel keresik meg a megyét Buda­pestről. Előrelátó és megfon­tolt döntéseket kivon minden­nap az osztály munkatársaitól, akár az egész megyéről, akár egyes emberek ügyéről van szó. S. M. KABKAI HÍRLAP •A lengyel ifjúsági küldöttség érkezése a KISZ megyei bizott­ságára. A küldötteket Károlyi Ernő, a KISZ városi bizottsá­gának titkára üdvözli. (Kiss Ferenc felvétele) Lengyel ifjúsági küldöttség érkezett Zala megyébe A KISZ Zala megyei bizott­ságának meghívására lengyel ijúsági delegáció érkezett me­gyénkbe. A vendégek a len­gyel Falusi Fiatalok Szövetsé­gét képviselik, e szövetség kielcei vajdasági szervezetének vezetői. A küldöttséget Hen­ryk Wrona, a LEMP kdelcei vajdasági végrehajtó bizottsá­gának tagja, a Falusi Fiatalok Szövetsége kielcei vajdasági bizottságának elnöke vezeti. A delegáció tagjai: Elzbieta To­kar­ska, az ifjúsági szövetség elnöksége ellenőrző bizottsá­gának tagja, Ireneusz Piet­rowszki, az ifjúsági szövetség központi bizottságának tagja, a kielcei vajdasági szervezet elnökhelyettese és Stanislaw Bajerczak, az ifjúsági szövet­ség opatowi járási bizottságá­nak első titkára. A lengyel falusi ifjúsági szö­vetség küldötteinek Zala me­gyei látogatása a két terület közötti kapcsolat felvételét és együttműködésének­­kidolgozá­sát szolgálja. Egy hetes tartóz­kodásuk alatt a vendégek fő­ként a megye mezőgazdasági üzemeiben tesznek látogatást, találkoznak megyénk mező­­gazdaságában dolgozó fiatalok­kal Tegnap a delegáció a za­laegerszegi skanzent tekintette meg, ezután rövid látogatást tett a Zala Bútorgyárban, majd a lenti járás ifjúsági életével ismerkedett. Ma Nagykanizsá­ra látogatnak, ahol elsősorban a Fabik Károly Úttörőház te­vékenységéről tájékozódnak, majd ifjúsági intézményeket tekintenek meg, ezután a nagy­kanizsai járási KISZ bizottság látja vendégül őket. Csütörtö­kön a Balti Állami Gazdaság fogadja a lengyel vendégeket, akik e nap estéjén­­ ifjúsági gyűlés keretében találkoznak a pusztaszentlászlói fiatalok­kal. Pénteken az olajiparban dolgozó fiatalok munka és élet­­körülményeivel, mozgalmi munkájával ismerkednek, más­nap találkoznak a KISZ me­gyei bizottságának apparátu­sával és véleménycserét foly­tatnak az ifjúsági munka módszereiről. Lengyel vendé­geink szombaton utaznak e­ megyénkből. A kapcsolatfelvé­tel és a tapasztalatcsere alkal­mával 3 évre szóló együttmű­ködési megállapodást írnak alá a két terület ifjúsági ve­zetői. Őszi mérleg Söjtörön — Az őszi munkák az ara­tást követő talajmunkákkal megkezdődtek — mondja Da­rázsi István, a söjtöri terme­lőszövetkezet főagronómusa. — Elkészítettem az ütemtervet, amiben pontosan­ kidolgoztam, hogy naponta milyen erővel kell dogoznunk — beleszámít­va az esetleges akadályozó körülményeket is — ahhoz, hogy időben végezzünk. — Most hol tartanak? — Befejezés előtt áll a siló­zás, még harmincöt holdon kell levágni az erre a célra termesztett kukoricát. Egy Hurikán típusú silózóval dol­gozunk, és öt erőgéppel. Megy azonkívül a vörösheremag­­cséplés, kilencvennyolc hold­ról. Vegyszerrel lombtalaní­­tottuk és kombájn aratja, csé­peli. — Jól sikerült a vöröshere magfogás — teszi hozzá Zsup­­pányi József, a szövetkezet el­nöke. — Kedvezett az idő. — A talajmunkák? — Folyamatosan végezzük és időarányosan állunk vele — mondja a főagronómus. — Nyújtott műszakban dolgoz­nak a traktorok. Megbeszél­tük a traktorosokkal, ha a szállításokkal, vagy egyéb munkákkal végeznek, este minden felszólítás nélkül men­jenek szántani. Hat—hét gép szokott így dolgozni. Most eléggé megoszlik az erőgép­park, de ha kész a silózás, a vetésre tudunk koncentrálni. Vásároltunk egy DT—75-ös lánctalpast, ami sokat segít majd az őszi talajmunkákban. Most várjuk az érkezését. Ez a gép éjjel-nappal dolgozik majd. — Enélkül bajban lennénk, mint tavaly — állapítja meg Nyakas Ferenc párttitkár. — Elég rossz a gépparkunk, a ti­zenötből hat kicserélésre vár. Jövőre akarjuk megvenni he­lyükbe az újakat. — Ha nem lesz rendkívüli ősz, rendben el tudjuk vé­gezni a munkákat — mérlegel az agronómus. Azt is elmond­ja, hogy jelenleg 541 hold fel­szántott terület áll rendelke­zésre, s ebből 468 holdon vet­nek őszi kalászost. Az első vetést a napokban kezdi m­­eg őszi árpával, 143 holdat vet­nek belőle. Lesz azután 68 hold takarmánybúzájuk és 433 hold kenyérgabonájuk. Úgy állították össze a vetés­tervüket, hogy lehetőleg ne kerüljön búza után búza, még a takarmányozásra szántnál is erre törekedtek. Emiatt nem csökkentik az őszi árpa,­terü­letet az egyébként jól bevált takarmánybúza javára. A bú­zák előveteménye vöröshere, len és kukorica. Ez utóbbi mindössze 80 hold, és a legrö­videbb­ tenyészidejű fajta te­rem rajta, hogy mielőbb beta­karíthassák és földbe kerüljön a mag. — Az idén eltolódik kissé a kukoricaérés — magyarázza Darázsi István. — Október kö­zepén kezdhetjük a betakarí­tást, addigra — ha az időjárás engedi ■— túl leszünk a vetés felén, a munka javán. Nagyon fontos az, hogy időben földben legyen a mag, és jól fejlett növényre köszöntsön be a tél. — Az ideinél jobb termést szeretnénk elérni jövőre — mondja a szövetkezet elnöke. — Mert most rosszul sikerült az aratásunk. A téli időjárás­tól megviselt táblákat még a jég is megverte. Erről az esz­tendőről még az unokái előtt is csak hallgat az ember. A jobb termés érdekében a vető­magunk zöme fémzárolt, a többi pedig a tavalyi másod­fokúból kerül ki. Arra is sokat adnak, hogy jó magágy készüljön, azonkívül holdanként 3—5 mázsa vegyes műtrágyát adagolnak talaj­erőutánpótlásnak. A becslések szerint jó termést ígér a 214 hold kukoricájuk, májusi mor­zsol­­ban 22 mázsás átlagra van kilátás. Betakarítása nem okoz gondot, vegyszerrel gyomtalanították és nyolcadá­ban törik majd a tagok. A szövetkezet vezetői számítanak arra, hogy az őszi munkákban is helytállnak a termelőszövet­kezet tagjai. — Éppen most beszéltem a traktoros szocialista brigád­dal arról, hogy tavaly ők nyer­ték meg a brigádok közti ver­senyt és az idén is van rá esé­lyük, ha kitesznek magukért az ősszel — mondja Zsuppá­­nyi József elnök. — Tízezer forintot tűztünk ki erre a cél­ra. Szocialista brigádjaink ugyanis a X. pártkongresszus tiszteletére versenyeznek. Az őszi időszakban a fogatos és a t­raktoros brigád tud legtöbbet tenni, és bízunk is bennük. Söjtörön jó szervezéssel és szükséges feltételek biztos­­éval igyekeznek sikeresen végezni az időszerű őszi mókákat. B. E. Távlatokban A kongresszusi irányel­vek anyagának vannak olyan részei, amelyek szin­te valamennyi területen működő pártszervezet tag­gyűlésén szóba kerülnek. Ezek közé tartozik az a kö­vetelmény, hogy „A gazda­sági vezetők politikai fe­lelősséggel dolgozó szakér­tők legyenek, érvényesítsék a párt gazdaságpolitikáját. Vezetési módszerüket emel­jék magasabb színvonalra, éljenek bátrabban megnö­vekedett hatáskörükkel, tartsanak lépést a fejlődés­sel. Tanuljanak meg táv­latokban­ gondolkodni...” E néhány mondatban rend­kívül sok megvalósítandó feladat rejlik, s alapvető­en fontos, hogy ki-ki értse, miről van szó, aki pedig egymaga nem képes erre, úgy számára a környezet­nek, a pártszervezetnek, a felügyeleti szerveknek kell segítséget adnia. Hogy mi­ben kell előbbre jutni, az a legtöbb esetben nem igényel fáradságos felderí­tést. Az­­ egyik megyei ve­zetőnek például mindössze egy kérdésre volt szüksége ehhez egy zalai üzemben. Az üzem jelenéről és jö­vőjéről volt szó. A vezetők lelkesen magyarázták az eddigi utat, s vázolták a to­vábbi terveket. Hatalmas papírkötegeket szedtek elő, amelyeken precízen kimun­kált számok jelezték, hogy történetesen öt év múlva milyen beruházásokkal, hány fővel gyarapszik az üzem és mennyi lesz akkor a termelési értéke Nagyon szép szám jött ki, már min­denki várta az elismerő szavakat, amikor a megyei vezető ezt kérdezte: — És miből tevődik majd össze ez a termelési érték? Az addig olajozott gépe­zetként működő tájékozta­tás­ hirtelenében döcögős­sé vált. A helyiek néztek szemre, fejre, s végül is nem kis zavarral megálla­podtak abban, hogy sajnos erre a kérdésre nem tud­nak megfelelő választ ad­ni, mert hát ugye a körül­mények, a piac, miegy­más ... Egyszóval „csak” azt nem tudták, hogy gyár­tanak majd, a többi stim­melt. Ebben az üzemben nyilvánvalóan hiányzik a távlatokban való gondolko­dás, s ami még rosszabb, egy fiktív, ám mégis mun­kát igénylő számkupac bir­tokában azzal áltatják ma­gukat, hogy távlati tervvel rendelkeznek. Ugyanaznap egy termelő­szövetkezetben nagy öröm­mel vették, hogy magas rangú megyei vezetőnek panaszkodhatják ki magu­kat, s hirtelenében fel is soroltak annyi bajt, hogy gránitból kell lenni annak a szívnek, amely itt nem lá­gyul meg ennyi gond hal­latán. Elmondták többek között, hogy nincs pénzük, amin istállót építhetnének, emiatt nem tudják növelni az állatállományt. S ez mi­csoda károkhoz vezet, az idén is többszáz vagon ér­tékes silótakarmányuk el­rothadt, mert nem volt ál­lat, ami megegye... Hm, lássuk csak! Tudják, hogy nincs pénzük, tudják, hogy nem jut istállóra, tudják­, hogy nincs állat, s amíg nincs istálló, nem is lehet. De hát akkor miért foglal­nak el száz holdakat silóta­­karmánnyal, miért áldoz­zák rá a vetőmagot, a mun­kát, ha úgyis rothadásra termelik, ahelyett, hogy erre a területre valami ipari növény, len, vagy cu­korrépa, vagy más, értéke­síthető árunövény kerülne? A válasz ezúttal elmaradt, de a továbbiakban talán gondolkoznak rajta. Ugyancsak termelőszö­vetkezetben panaszkodtak róla, hogy sajnos, nem ma­radnak meg náluk a fiata­lok, mindenki az iparba, a városba megy, ott ugyanis jobbak a körülmények. Mit lehetne csinálni? — kér­dezték, s leszögezték, hogy a fiatalok otthon tartásá­hoz valami központi segít­ség is kellene a szövetkeze­teknek. Merő véletlen, hogy nem­ sokkal előbb éppen ebből a faluból hozott levelet a posta a szerkesztőségbe. Egy elkeseredett fiatalem­ber írta, aki mezőgazdasági technikumot végzett, s min­den vágya az volt, hogy a falujában kapjon a kép­zettségének megfelelő mun­kát.­ Fel is kereste a szö­vetkezetét, ott azonban nem tartottak igényt a munká­jára. Holott szakemberek dolgában egyáltalán nem áll jól a gazdaság, főként a jövőt illetően nem. önként adódik hát a kérdés: miért nem igyekeztek otthon tar­tani azt, aki ezt akarta, aki kérte, hogy maradhasson." A válasz: ennek a gyerek­nek az apja egyszer nagyon helytelenül beszélt egy gyűlésen... Az ilyen példák azt mu­tatják, hogy esetenként nemcsak a messze távlatok­ba, de a közelbe, a holnap­­utánba, sőt, a holnapba ve­zető út sem egészen vilá­gos. S mindez csak aláhúz­za az Irányelvek által han­goztatott követelmény fon­tosságát, időszerűségét, táv­latokban gondolkodni . . . K. F. Középületek felújítása Nagykanizsán 8 millió 474 ezer forint útépítésekre, karbantartásokra Erre az évre 4 millió 525 ezer forintot tervezett költség­­vetésében felújításokra a nagy­­kanizsai városi tanács. A Me­ző Ferenc gimnázium és ipari szakközépiskola fűtőberende­zéseinek a rekonstrukciójára 1 millió forintot költenek. Felszá­molják a sokat kifogásolt szén­fűtést, gázfűtésre térnek át. Az iskolaépület az új városi ta­nácsházzal kap közös kazán­házat. Az új kazánháztól 12 iskolaépülethez vezető fűtő­­tűvezetéket már megépítették. A Landler Jenő gimnázium és szakközépiskola megkapta az egykori ipariskola épületét, amelyet 900 ezer forintos költ­séggel újítottak fel. Itt rendez­ték be az egészségügyi és ügy­viteli szakközépiskolai osztá­lyok számára szükséges tan­termeket. A Zrínyi Miklós kö­zépiskolai fiúkollégium épüle­tének felújítására 500 ezer fo­rintot fordítanak. Az épület külsejének tatarozása ezekben a napokban folyik. 425 ezer forintos ráfordítással rendbe­hozták a Hevesi Sándor városi művelődési központ épületét. Felújították a tetőt, s tataroz­tak több belső helyiséget. A TBC Gondozó Intézet fel­újítására 80 ezer, a IV. számú bölcsőde külső tatarozására szintén 80 ezer, a palini egész­ségvédelmi rendelő felújítására 50 ezer, míg a Lenin úti kör­zeti orvosi rendelő rendbeho­­zására 30 ezer forintot költe­nek, illetve költöttek. A Hon­véd utcai park felújítására 100 000 forintot szánnak a költségvetésből. Az év folyamán rendkívüli felújítási szükségletek is ke­letkeztek. Viharkár érte az András Lajos utcai óvoda te­tőszerkezetét, felmondta a szolgálatot a Hámán Kató kö­zépiskolai lánykollégium elekt­romos vezetékhálózata, s át­nedvesedés miatt át kellett itt építeni néhány helyiséget is Nem várt kiadást okozott a város balatonmáriai napközi­ üdülőjében a konyha felújítá­sa. Mindezek együttesen mint­egy 800 ezer forint többletkölt­séget jelentenek. A többlet­­kiadásokat a tartalékalapból és a felújítási megtakarításokból fedezik. A tervek között szerepelt a lazsnaki szociális fekvőbeteg otthon 1 millió forintos költsé­gű felújítása. A régi kastély­­épület állaga azonban már oly elavult, hogy felújítására nem akad vállalkozó. Az 1 milliós ráfordítással nem le­hetne olyan megfelelő felújí­tást végezni, amely több évre elvetné az ilyen gondokat. Eredményes generálfelújítás viszont a szakemberek számí­tásai szerint többe kerülne, mint egy korszerű új otthon építése. A városi tanács ezért határozott is, hogy felterjesz­tést nyújtanak be a megyei ta­nácshoz: vizsgálják meg a lazsnaki szociális fekvőbeteg otthon helyzetét, s egy új ott­hon építésének a lehetőségeit. Utak, hidak fenntartására, felújítására 8 millió 474 ezer forintot költenek Nagykani­zsán ebben az évben. A terve­zett útépítési, karbantartási munkáknak már több mint a felét elvégezte a városi tanács költségvetési üzeme. 3

Next