Zalai Hírlap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-17 / 218. szám

IMA. szeptember­­. ZALAI HÍRLAP Őrlik az ifj búzát a sormási malomban Miután a silórendszerből a tisztítóba, s onnan a pihente­tő kamrákba került a búza, megkezdődik az őrlés folya­mata. A duruzsolva járó hen­gerek között törik szét a mag, aztán a szitákra kerül, hogy onnan a korpától elválasztott liszt a keverőtartályon át a csomagolóhoz jusson. A bo­nyolult őrlésnek csak vázlatos képe ez, hisz amíg a búzából a kívánt minőségű liszt lesz, hosszadalmas lenne útján vé­gigkísérni. A liszt, amit a 85 kilós zsákokba és egykilós zacskókba cson­­olnak, már az új búzából készül a sormá­si malomban. — A nagy munkán, a búza átvételén már túl vagyunk — mondja Hosszú József műve­zető. — 780 vagon búzát rak­tározunk, s még 120 vagonnal tárolnak a termelőszövetkeze­tek. — Eddig mennyit őröltek? . — 110 vagonnal, amiből 70 vagon lisztet szállítottunk a sütőiparnak, illetve a kereske­delemnek. — A minőség? — A liszt sikértartalma mennyiségre kevesebb — 28 százalékos —, de minőségre nem rosszabb a tavalyinál — feleli Farkas Istvánná, minő­ségi ellenőr. — A kisebb sikértartalom abból adódik, hogy az idén valamivel gyengébbek a búzák, mint az elmúlt évben — szól a művezető. — Általában 75—76 hektoliter súlyú gabona került hozzánk. — Őrlési százalék? — Ez is a gabona minőségé­nek függvénye — feleli Hosz­­szu József. — A mázsánké­­ti liszt kihozatal 74—75 kilo­gramm, ami nem mondható­­ rossznak. — A sütőipar is így véleke­kedik?.­­— Eddig nem érkezett hoz­zánk minőségi kifogás, remél­hetőleg ezután sem lesz pa­nasz őrleményeinkre. A jó minőségű, a követel­ménynek megfelelő lisztről Kudecz Ignác hengerőr gon­doskodik. Az ő munkája rend­kívüli figyelmet igényel, hisz a hengereknél áll, vagy bukik a minőség. — Nem lehet hiba — véle­kedik. — 1936-tól dolgozom ebben a szakmában, megta­nultam e mesterség minden fogását. A hengerek pontos beállítása, ellenőrzése és ese­tenkénti utánállítása a lényeg. — Amíg a liszt minősége nagyban függ a hengerek be­állításától, addig a szitarend­­szernél dől el, hogy mire lesz használható — veszi vissza a szót a művezető. — Ott törté­nik a minőségi szétválasztás. Így kapjuk meg a különböző lisztfajtákat. — Szükség van keverésre is? — Feltétlenül. Ezzel a kü­lönböző lisztek fajtánkénti egyöntetűségét biztosítjuk. A malom gépei, hengerei három műszakban, megállás nélkül dolgoznak. Aki előtt is­meretlen ez az ősrégi szakma, azt gondolja, hogy a 14 őrlő­henger rendszerű malom sok emberi munkaerőt igényel. Pedig nem így van. Mindössze két szakképzett molnár dol­gozik egy-egy műszakban, s feladatuk nem egyéb, mint a gépek ellenőrzése. E valami­kor nehéz munkának ismert szakma inkább figyelmet és a korábbinál nagyobb szakmai ismeretet kíván. N. F. Csomagolják a réteslisztet A „lovasok” és diódák mesterei Nagy feladatok előtt a salai irodagép mait ser­essék Ezek a „lovasok” az égvilá­gon mindent tudnak. Ki sem nézné belőlük az ember. Az egyik összesít, a másik kidobja a kartonokat, a harmadik kihagyást csinál. Mindegyikre nagy szükség van, hisz nélkülük nincs gépi könyvelés. Mert ezek a „lova­sok” — így nevezik őket az irodagéptechnikánál — kü­lönböző nagyságú és formájú — Mi javítjuk és tartjuk karban a megyében az összes sokszorosítót, író- és számoló­gépeket, elektronikát, mecha­nikus könyvelőgépet, pénztár­gépet, a jövő évtől kezdve pe­dig a fénymásológépeket is — mondja Németh Róbert ki­rendeltségvezető. — Hogy mit jelent ez munkában, azt hi­szem kifejezi, ha megemlítem, hogy írógépből például 60—65 fajtát javítunk. — Az összes irodagép javí­tását tudják vállalni? — Két—három géptípus ki­vételével igen. Ezeket a bu­dapesti központunk javítja. Ahhoz hogy lépést tudjanak tartani az egyre bővülő és fej­lődő gépparkkal, állandóan tovább kell, hogy képezzék magukat a műszerészek. Nagy István például minden évben két-három hónapot tölt távol a családjától, Budapesten to­vábbképző tanfolyamon vesz részt. De a többiek sem ma­radnak le. Ennek megvan a jó és a rossz oldala egyaránt. Ugyanis tavaly például 4500 munkaóra esett ki a tanfolya­mok miatt Természetesen ez a jövőben gyümölcsözik, csak éppen ez nem érdekli azt az ügyfelet, akinek sokáig kell várni például az írógépre, amire gyorsan szüksége lenne. Szerződés négyezer gépre — Sokan türelmetlenked­nek, jogosan — mondja Nagy István, a számológépcsoport vezetője. — Ugyanis régebben 10—12 nap volt egy-egy gép javítási ideje. A tavasszal és a nyár elején előfordult, hogy egy, másfél hónapot is kellett várnia az ügyfélnek. Nagy volt a fluktuáció a kirendelt­­tégnst­rum győztük­­­mm­­fémdarabkák, amelyeket a fémtáblán bizonyos sorrend­ben kell elhelyezni, s külön­böző gépi könyvelési művele­teket végeznek el. Az Irodagéptechnikai Válla­lat zalaegerszegi kirendeltsé­génél a legkülönbözőbb már­kájú és fajtájú irodagépek hi­báit orvosolják a műszeré­szek o­kát. Augusztus óta sikerült le­csökkenteni az időt három hét­re, de még ez is sok. Az Irodagéptechnikai Válla­lat zalaegerszegi és nagykani­zsai kirendeltségén összesen harmincnyolcan dolgoznak. A megyében mintegy 4000—4200 gépre kötöttek javítási és kar­bantartási szerződést. Sok munkájuk van, júniusban pél­dául 150, júliusban 240 gépet javított a két kirendeltség. — Ismeri az anekdotát az órásról? Aki csak éppen hoz­zányúlt a csipeszével, az órá­hoz és egy százast kért a ja­vításért. Az ügyfél reklamá­ciójára azt válaszolta, hogy nem is a munkaidőt kell meg­fizetni, hanem azt, hogy tud­ja hová nyúljon. A műszeré­szek is így vannak? — kér­dezzük Nagy Istvánt. — Majdnem. Nálunk is tud­ni kell, hová nyúljon az em­ber. Egy könyvelőgépnél pél­dául arra megy el a legtöbb idő, amíg az ember megtalál­ja a hibát. A kijavítása sok­kal rövidebb ideig tart. Fantom­ kártyával Azonnal szemlélteti is. Az egyik munkaasztalnál elektro­mos számológép fekszik, tel­jesen szétszedve. Tomanóczi László elektroműszerész dol­gozik rajta. A panelekre for­rasztott diódák, tranzisztorok, kondenzátorok, ellenállások szín­halmaza olyan, mintha egy ultramodern absztrakt ké­pet nézne az ember. S nem egy panel van — kártyának is hívják —, hanem legalább hat—nyolc. Itt kell megtalálni a hibát. • — Ha nem jön rá az ember — mondja Tomanóczi László — akkor fantomozunk. Mutatja a fantomkártyát, o­­lcsú behelyezni egy-egy panel helyére, s a kártyára vezetett vezetékek megmutat­ják, hol a hiba. — Sok reklamációjuk van? — Akad. Mi igyekszünk mi­nimálisra csökkenteni, ezért kiadás előtt minden gépet, még a kisgépeket is meózzuk — mondja a kirendeltségve­­zető. — Könyvelőgépeket pe­dig csak úgy adunk át, ha a gép­ kezelője itt helyben, ná­lunk kipróbálja. Olyan is elő­fordul, hogy csak azért rekla­málnak, mert, éppen van ide­jük az ügyfeleknek. Szeren­csére ez nem általános... S. M. 60-65 fajtát Csúcsforgalom a vetőmagfelügyelőségen Gyenge a vetőmagok csírázó képessége Az Állami Vetőmagfelügye­­lőség Zala megyei kirendelt­ségén ezekben a hetekben csúcsforgalom van. Sorra ér­keznek a gazdaságoktól a ve­tőmagminták, amelyeket az­után, alaposan megvizsgálnak, hogy alkalmasak-e a vetésre. Ez a munka nagyon jelentős a jövő évi termés sikere érdeké­ben. — Hol tartanak a vizsgála­tokkal? — érdeklődtünk Mu­hi Ferenc­től, a kirendeltség vezetőjétől. — A fémzárolt vetőmagok és a tsz-ek által beküldött minták vizsgálata párhuzamo­san történik — mondja. — Még nem fejeződött be a fém­zárolás a szaporító anyagot termesztő gazdaságokban. Ez a munka körülbelül a kéthar­madánál tart. Ezideig 290 va­gon búzát fémzároltunk és összesen négyszázra számí­tunk. Az idén az előirányzot­ton felül is szükség van fém­zárolt vetőmagra, ezért még 100 vagon negyedfokú Bezosz­­táta vetésre való előkészítésé­re kerül sor. Ezt a magot az alföldi megyékbe küldjük, ahol a fuzárium gombabeteg­ség elterjedése miatt a vető­mag csírázóképessége rossz. Számításaink szerint ennek a magnak a fémzárolása október tizedike körül befejeződik. — Milyen, a magolt minősé­ül — A fémzárolt vetőmagok tisztasága rosszabb, mint az el­múlt két évben volt. A kedve­zőtlen időjárás miatt több a törött szem, és gyengébb a csirázóképesség is. És sajnos, megjelent megyénkben is a fuzárium. Tavaly nem tapasz­taltuk sehol sem, az idén pe­dig Zalaszentmihály és Zala­­szentgrót körzetében a vizs­gált minták szerint 1—2 szá­zalékos, esetenként 4—6 szá­zalékos a fertőzöttség. — Hogyan lehet ellene vé­dekezni? — Egyelőre még folynak a kutatások, nem tudunk mást ajánlani, mint a csávázási Ha a mag életképességvizsgálati eredménye gyenge, jelezzük az illető gazdaságnak, hogy kizá­rólag csávázás után vesse el. Bizonyos ugyanis, hogy fuzá­rium van jelen. — Ezt nem vizsgálják? — A termelőszövetkezetek mintáinál nem tudjuk elvé­gezni, nem győznénk. Csak a hagyományos életképesség­vizsgálatra kerül sor. — A termelőszövetkezetek igénylik a magvizsgálatokat" — Eddig hatvankét szövet­kezet kétszáz vetőmagmintát küldött be. Ez időarányosan megfelel a vártnak. Még száz süggeaslYSB felérkez­é­sére számítunk a vetés kezde­téig. Az őszi búzák 48 százalé­kát találtuk vetésre alkalmas­nak, s ez nem rossz arány. A fennmaradó rész zömét is el­vethetik, súlytöbblettel. Van olyan tétel, amelyiknél a maximális, 14 százalékos súly­többletet kell alkalmazni. Az ősziárpáknál azonban már kö­zel sem ilyen kedvezőek az eredmények. A megvizsgált té­telek 8 százaléka vethető csak, a többit tisztítani kell és csak súlytöbblettel hasznosítható vetőmagnak. A rozs minősége ennél is gyengébb, a beérke­zett 18 mintából egy sem al­kalmas vetőmagnak, a 89 szá­zaléka súlytöbblettel elvethe­tő, a többit egyáltalán nem lehet vetésre felhasználni. Ál­talában jellemző a tsz-ek ve­tőmagjaira, hogy a tisztaságuk nem felel meg a szabványnak, ezért a többségét vetés előtt újra tisztítani kell. A közös gazdaságokban jelenleg ren­delkezésre álló magtisztítók ugyanis nem alkalmasak a ve­tőmag tisztítására. — Mit ajánl a tsz-eknek? — A jövő útja az, hogy a közös gazdaságokban is fém­zárolt vetőmagot használjanak fel a vetéshez. Már sok helyen tapasztalható ez a tendencia, amit bizonyít, hogy az idén ősszel a termelőszövetkezetek negyven százalékos vetőmag­­felújítást végeznek. 3 Aktivitás és magasfokú felelősségtudat Interjú Baranyai János elv­társsal, a megyei pártbizottság titkárával a vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlések eddigi tapasztalatairól Összefoglaló néven —mint­egy rövidítve — a párttagság körében így emlegetik az alap­szervezetek kommunistáinak ezekben a hetekben folyó ta­nácskozásait: szeptemberi tag­gyűlés. Feladata ren­­e­kívül je­lentős, a pártélet nagy esemé­nye. E taggyűléseken kerül sor az alapszervezeti vezetőségek újjáválasztására, a pártérte­kezletek küldötteinek megvá­lasztására, s itt mond véle­ményt, foglal állást a párttag­ság a Központi Bizottság Kongresszusi Irányelvei, vala­mint a Szervezeti Szabályzat módosításával kapcsolatban. E tanácskozások eddigi tapaszta­latairól, s a további tenniva­lókról Baranyai János elvtárs, az MSZMP Zala megyei Bi­zottságának titkára adott in­terjút lapunk számára. — Hogyan értékeli Baranyai elvtárs az eddig lezajlott szep­temberi taggyűlések tapasztalatait, az alapszervezetek, a párttagság tevékeny­ségét? — Mindenek előtt azt kell megjegyezni, hogy a kongresz­­szusra való készülődés mindig nagy jelentőségű aktus egy párt életében. A megtett út — ezúttal a IX. kongresszustól eltelt időszak — mérlegének megvonása, s erre alapozva a további feladatok megjelölése sok munkát, nagy aktivitást és magasfokú felelősségtudatot követel, s ezek a követelmé­nyek nem hiányoztak, illetve­­hiányoznak megyénk kommu­nistáinál sem. A párttagság zöme elmélyültenn tanulmá­nyozta a kongresszusi doku­mentumokat. Felkészülten, az Irányelvek és a Szervezeti Szabályzat tervezet ismereté­ben vettek, illetve vesznek részt a taggyűléseken. A vá­lasztás és a dokumentumok vi­tája során egyaránt jól élnek a jogaikkal, a pártdemokrácia lehetőségeivel elvtársaink Először is talán a pártszervek és pártvezetőségek illetik meg az elismerést azért, hogy a taggyűléseket méltó­­módon szervezték, jól készítették elő. Az elmúlt hét végéig az alap­szervezetek 61 százalékában tartották meg a szeptemberi taggyűlést, s ezeken a párttag­ság megjelenése 89—92 száza­lékos volt. Nem kevesebb, mint 90 pártalapszervezetben 100 százalékos volt a megjele­­­­nés, határozatképtelenség miatt pedig egyetlen taggyűlést sem kellett elhalasztani. Ennyit a megjelenésről, ami egyértel­műen arra utal, hogy a párt­tagság látja a szeptemberi tag­gyűlések jelentőségét. S ugyan­csak sokat mond a vitában résztvevők száma. Köztudott, hogy számos alapszervezetben pártcsoportonként megvitatták a Kongresszusi Irányelveket és a Szervezeti Szabályzat terve­zetet, ezenkívül egyéni és cso­portos beszélgetéseket is foly­tattak, s az itt elmondottakkal a párttagok a taggyűlés elé terjesztett vezetőségi referátu­mokban szinte kivétel nélkül találkoztak, mégis, a taggyűlé­seken is nagy számban, eddig mintegy másfélezren nyilvá­nítottak véleményt. S a felszó­lalók zöme konkrétan, kritiku­san, s ugyankkor a realitások talaján maradva foglalt állást a különböző kérdésekben Ál­talános jellemzője volt a fel­szólalásoknak, hogy közügyek­kel, közös problémákkal a tár­sadalom, a párt életét érintő dolgokkal foglalkoztak. Az el­készült állásfoglalások, s a hozzászólások összegezése azt tükrözi, hogy a párttagok alap­jaiban egyetértenek a Kong­resszusi Irányelvekkel, s a Szervezeti Szabályzatban java­solt módosításokkal, megerősí­tik ezeket és állást foglalnak mellettük. — Az alapszervezeti taggyűléseken el­hangzottakat hogyan hasznosítják a párt szervei és szerveze­tei? — Az alapszervezetek kom­munistái taggyűléseiken az Irányelvek minden fejezetét megvitatták, valamennyi té­­mához érkezett vélemény, ja­vaslat, s állásfoglalás is szü­letett. A különböző munkahe­lyeken tevékenykedő párt­­szervezetekben természetesen részletesebben tárgyaltak azok­ról a kérdésekről, amelyek az ő területükhöz kapcsolódnak, s e viták során számos, rész­feladatot jelentő javaslat is elhangzott. Valamennyi észre­vételre áll azonban az, hogy ezek alapszervezeti és felsőbb pártszervi szinten összegezésre, csoportosításra kerülnek, az összegezők levonják a szüksé­ges következtetéseket, s fel­készülnek a megválaszolásra, illetve az intézkedések megté­telére. Ez a munka már meg is kezdődött, s a felvetésekre folyamatosan, hiánytalanul visszatérnek. Nem maradnak ki még azok a kérdések sem amelyek külön intézkedést nem igényelnek. A válasz ezekre is megérkezik, vagyis a taggyű­léseken elhangzott minden szó eljut oda, ahová szánták. Az elhangzott észrevételeket, ja­vaslatokat végezetül a pártér­tekezletek minősítik, majd pe­dig a felsőbb pártszervekhez továbbítják, onnan pedig el­jutnak a legfelsőbb pártfóru­mig.1 — Hogyan értékelhe­tő az új párt­vezető­ségek összetétele, me­lyek az e téren szer­zett tapasztalatok? — Amikor úgy vélekedünk, hogy a jelölő bizottságok jó munkát végeztek, ez azt je­lenti, hogy a választás eddigi­­ menete során, a javaslatok­­ megtételénél maradéktalanul érvényesültek a megyei párt­­■ bizottságnak a kádermunkáról szóló határozatában megjelölt ■ célkitűzései. Ezek szerint a­­ követelmény az, hogy a veze­­­­tőségek megválasztása során­­ olyan vezető kollektívák ala­kuljanak, amelyek alkalmasak ■ az adott területen folyó párt­­■ munka elvi és gyakorlati kér-­­­déseinek megoldására, s bizto­­■ sítani tudják területük politi­­­­kai, gazdasági és kulturális­­ életének hatékonyabb pártirá­nyítását. Az új vezetőségi tag­j­gokról elmondható, hogy meg­­­­felelnek ezeknek a követelmé­­­­nyeknek. Többségük megfele­­­­lő vezető­készséggel rendelke­­­­zik, jól ismerik és következe­tesen tudják képviselni a párt politikáját, emberi magatartá­­­­suk példamutató, élvezik a­­ párttagság bizalmát és a pár­­tonkívüliek megbecsülését. A­­ vezetőségi tagok általában­­ több éves párttagsággal, jelen­tős mozgalmi múlttal, megfe­lelő műveltséggel és politikai­­ felkészültséggel rendelkeznek. Meg kell azonban jegyezni: a­­ vezetőségek összetétele nem­­ tükrözi, hogy mindenütt meg­­s­értették volna a nők és az if­­­­júság helyzetével foglalkozó párthatározat lényegét és je­lentőségét. Sokkal több rátér­­, mert nő és fiatal párttag tevé­kenykedik a zalai alapszerve­­­­zetekben annál, mint ahogyan­­ ezt a vezetőségeken belüli ará­­­­nyuk mutatja. , — Végezetül miben összegezné a további pártszervi és alap­­szervezeti feladatokat Baranyai elvtárs?­­ — A szeptemberi taggyűlé­sek egy része még hátra van. E vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlések tartalmi és szer­vezeti előkészítésére, a pártta­­­gok aktivizálására, a vezetőség és csúcsvezetőségek megfelelő összetételének kialakítására to­vábbra is fokozott gondot kell fordítaniuk az alapszerveze­teknek és a pártszerveknek. Az utóbbiak hívják fel például a jelölő bizottságok figyelmét a pártvezetőségi tisztségek be­töltésére alkalmas esti egyete­met és öthónapos pártiskolát végzett elvtársakra. Nagy mun­kát jelent a járási, városi és üzemi pártértekezletek megfe­lelő tartalmi és szervezeti elő­készítése. Éppen ezért ezek a pártbizottságok a szükséges erőket biztosítsák e feladatra. Ugyancsak megkülönböztetett, figyelmet kell fordítani a szep­temberi pártbizottsági ülések­re, amelyeken a pártbizottsá­gok vitatják meg a Kongresz­­szusi Irányelveket, valamint a Szervezeti Szabályzat terveze­tet, s készítik el állásfoglalá­sukat. Ezek után pedig a párt­értekezletek következnek! Az illetékes pártszervek fontos feladata többek között, hogy a kongresszusi dokumentumok­kal kapcsolatos állásfoglalás tervezetet a küldöttek időben, írásban megkapják, hogy a pártértekezletre megfelelően fel tudjanak készülni, s mivel a pártértekezletek már októ­ber 3-án megkezdődnek, a pártbizottságok úgy tartsák meg üléseiket, hogy a pártér­tekezletek elé kerülő beszámo­lókat és állásfoglalásokat az ülésen elhangzott módosítá­sokkal kiegészítve a pártérte­kezletek előtt legalább egy héttel megkapják a küldöttet.

Next