Zalai Hírlap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-17 / 218. szám
IMA. szeptember. ZALAI HÍRLAP Őrlik az ifj búzát a sormási malomban Miután a silórendszerből a tisztítóba, s onnan a pihentető kamrákba került a búza, megkezdődik az őrlés folyamata. A duruzsolva járó hengerek között törik szét a mag, aztán a szitákra kerül, hogy onnan a korpától elválasztott liszt a keverőtartályon át a csomagolóhoz jusson. A bonyolult őrlésnek csak vázlatos képe ez, hisz amíg a búzából a kívánt minőségű liszt lesz, hosszadalmas lenne útján végigkísérni. A liszt, amit a 85 kilós zsákokba és egykilós zacskókba csonolnak, már az új búzából készül a sormási malomban. — A nagy munkán, a búza átvételén már túl vagyunk — mondja Hosszú József művezető. — 780 vagon búzát raktározunk, s még 120 vagonnal tárolnak a termelőszövetkezetek. — Eddig mennyit őröltek? . — 110 vagonnal, amiből 70 vagon lisztet szállítottunk a sütőiparnak, illetve a kereskedelemnek. — A minőség? — A liszt sikértartalma mennyiségre kevesebb — 28 százalékos —, de minőségre nem rosszabb a tavalyinál — feleli Farkas Istvánná, minőségi ellenőr. — A kisebb sikértartalom abból adódik, hogy az idén valamivel gyengébbek a búzák, mint az elmúlt évben — szól a művezető. — Általában 75—76 hektoliter súlyú gabona került hozzánk. — Őrlési százalék? — Ez is a gabona minőségének függvénye — feleli Hoszszu József. — A mázsánkéti liszt kihozatal 74—75 kilogramm, ami nem mondható rossznak. — A sütőipar is így vélekekedik?.— Eddig nem érkezett hozzánk minőségi kifogás, remélhetőleg ezután sem lesz panasz őrleményeinkre. A jó minőségű, a követelménynek megfelelő lisztről Kudecz Ignác hengerőr gondoskodik. Az ő munkája rendkívüli figyelmet igényel, hisz a hengereknél áll, vagy bukik a minőség. — Nem lehet hiba — vélekedik. — 1936-tól dolgozom ebben a szakmában, megtanultam e mesterség minden fogását. A hengerek pontos beállítása, ellenőrzése és esetenkénti utánállítása a lényeg. — Amíg a liszt minősége nagyban függ a hengerek beállításától, addig a szitarendszernél dől el, hogy mire lesz használható — veszi vissza a szót a művezető. — Ott történik a minőségi szétválasztás. Így kapjuk meg a különböző lisztfajtákat. — Szükség van keverésre is? — Feltétlenül. Ezzel a különböző lisztek fajtánkénti egyöntetűségét biztosítjuk. A malom gépei, hengerei három műszakban, megállás nélkül dolgoznak. Aki előtt ismeretlen ez az ősrégi szakma, azt gondolja, hogy a 14 őrlőhenger rendszerű malom sok emberi munkaerőt igényel. Pedig nem így van. Mindössze két szakképzett molnár dolgozik egy-egy műszakban, s feladatuk nem egyéb, mint a gépek ellenőrzése. E valamikor nehéz munkának ismert szakma inkább figyelmet és a korábbinál nagyobb szakmai ismeretet kíván. N. F. Csomagolják a réteslisztet A „lovasok” és diódák mesterei Nagy feladatok előtt a salai irodagép mait seressék Ezek a „lovasok” az égvilágon mindent tudnak. Ki sem nézné belőlük az ember. Az egyik összesít, a másik kidobja a kartonokat, a harmadik kihagyást csinál. Mindegyikre nagy szükség van, hisz nélkülük nincs gépi könyvelés. Mert ezek a „lovasok” — így nevezik őket az irodagéptechnikánál — különböző nagyságú és formájú — Mi javítjuk és tartjuk karban a megyében az összes sokszorosítót, író- és számológépeket, elektronikát, mechanikus könyvelőgépet, pénztárgépet, a jövő évtől kezdve pedig a fénymásológépeket is — mondja Németh Róbert kirendeltségvezető. — Hogy mit jelent ez munkában, azt hiszem kifejezi, ha megemlítem, hogy írógépből például 60—65 fajtát javítunk. — Az összes irodagép javítását tudják vállalni? — Két—három géptípus kivételével igen. Ezeket a budapesti központunk javítja. Ahhoz hogy lépést tudjanak tartani az egyre bővülő és fejlődő gépparkkal, állandóan tovább kell, hogy képezzék magukat a műszerészek. Nagy István például minden évben két-három hónapot tölt távol a családjától, Budapesten továbbképző tanfolyamon vesz részt. De a többiek sem maradnak le. Ennek megvan a jó és a rossz oldala egyaránt. Ugyanis tavaly például 4500 munkaóra esett ki a tanfolyamok miatt Természetesen ez a jövőben gyümölcsözik, csak éppen ez nem érdekli azt az ügyfelet, akinek sokáig kell várni például az írógépre, amire gyorsan szüksége lenne. Szerződés négyezer gépre — Sokan türelmetlenkednek, jogosan — mondja Nagy István, a számológépcsoport vezetője. — Ugyanis régebben 10—12 nap volt egy-egy gép javítási ideje. A tavasszal és a nyár elején előfordult, hogy egy, másfél hónapot is kellett várnia az ügyfélnek. Nagy volt a fluktuáció a kirendelttégnstrum győztükmmfémdarabkák, amelyeket a fémtáblán bizonyos sorrendben kell elhelyezni, s különböző gépi könyvelési műveleteket végeznek el. Az Irodagéptechnikai Vállalat zalaegerszegi kirendeltségénél a legkülönbözőbb márkájú és fajtájú irodagépek hibáit orvosolják a műszerészek okát. Augusztus óta sikerült lecsökkenteni az időt három hétre, de még ez is sok. Az Irodagéptechnikai Vállalat zalaegerszegi és nagykanizsai kirendeltségén összesen harmincnyolcan dolgoznak. A megyében mintegy 4000—4200 gépre kötöttek javítási és karbantartási szerződést. Sok munkájuk van, júniusban például 150, júliusban 240 gépet javított a két kirendeltség. — Ismeri az anekdotát az órásról? Aki csak éppen hozzányúlt a csipeszével, az órához és egy százast kért a javításért. Az ügyfél reklamációjára azt válaszolta, hogy nem is a munkaidőt kell megfizetni, hanem azt, hogy tudja hová nyúljon. A műszerészek is így vannak? — kérdezzük Nagy Istvánt. — Majdnem. Nálunk is tudni kell, hová nyúljon az ember. Egy könyvelőgépnél például arra megy el a legtöbb idő, amíg az ember megtalálja a hibát. A kijavítása sokkal rövidebb ideig tart. Fantom kártyával Azonnal szemlélteti is. Az egyik munkaasztalnál elektromos számológép fekszik, teljesen szétszedve. Tomanóczi László elektroműszerész dolgozik rajta. A panelekre forrasztott diódák, tranzisztorok, kondenzátorok, ellenállások színhalmaza olyan, mintha egy ultramodern absztrakt képet nézne az ember. S nem egy panel van — kártyának is hívják —, hanem legalább hat—nyolc. Itt kell megtalálni a hibát. • — Ha nem jön rá az ember — mondja Tomanóczi László — akkor fantomozunk. Mutatja a fantomkártyát, olcsú behelyezni egy-egy panel helyére, s a kártyára vezetett vezetékek megmutatják, hol a hiba. — Sok reklamációjuk van? — Akad. Mi igyekszünk minimálisra csökkenteni, ezért kiadás előtt minden gépet, még a kisgépeket is meózzuk — mondja a kirendeltségvezető. — Könyvelőgépeket pedig csak úgy adunk át, ha a gép kezelője itt helyben, nálunk kipróbálja. Olyan is előfordul, hogy csak azért reklamálnak, mert, éppen van idejük az ügyfeleknek. Szerencsére ez nem általános... S. M. 60-65 fajtát Csúcsforgalom a vetőmagfelügyelőségen Gyenge a vetőmagok csírázó képessége Az Állami Vetőmagfelügyelőség Zala megyei kirendeltségén ezekben a hetekben csúcsforgalom van. Sorra érkeznek a gazdaságoktól a vetőmagminták, amelyeket azután, alaposan megvizsgálnak, hogy alkalmasak-e a vetésre. Ez a munka nagyon jelentős a jövő évi termés sikere érdekében. — Hol tartanak a vizsgálatokkal? — érdeklődtünk Muhi Ferenctől, a kirendeltség vezetőjétől. — A fémzárolt vetőmagok és a tsz-ek által beküldött minták vizsgálata párhuzamosan történik — mondja. — Még nem fejeződött be a fémzárolás a szaporító anyagot termesztő gazdaságokban. Ez a munka körülbelül a kétharmadánál tart. Ezideig 290 vagon búzát fémzároltunk és összesen négyszázra számítunk. Az idén az előirányzotton felül is szükség van fémzárolt vetőmagra, ezért még 100 vagon negyedfokú Bezosztáta vetésre való előkészítésére kerül sor. Ezt a magot az alföldi megyékbe küldjük, ahol a fuzárium gombabetegség elterjedése miatt a vetőmag csírázóképessége rossz. Számításaink szerint ennek a magnak a fémzárolása október tizedike körül befejeződik. — Milyen, a magolt minőséül — A fémzárolt vetőmagok tisztasága rosszabb, mint az elmúlt két évben volt. A kedvezőtlen időjárás miatt több a törött szem, és gyengébb a csirázóképesség is. És sajnos, megjelent megyénkben is a fuzárium. Tavaly nem tapasztaltuk sehol sem, az idén pedig Zalaszentmihály és Zalaszentgrót körzetében a vizsgált minták szerint 1—2 százalékos, esetenként 4—6 százalékos a fertőzöttség. — Hogyan lehet ellene védekezni? — Egyelőre még folynak a kutatások, nem tudunk mást ajánlani, mint a csávázási Ha a mag életképességvizsgálati eredménye gyenge, jelezzük az illető gazdaságnak, hogy kizárólag csávázás után vesse el. Bizonyos ugyanis, hogy fuzárium van jelen. — Ezt nem vizsgálják? — A termelőszövetkezetek mintáinál nem tudjuk elvégezni, nem győznénk. Csak a hagyományos életképességvizsgálatra kerül sor. — A termelőszövetkezetek igénylik a magvizsgálatokat" — Eddig hatvankét szövetkezet kétszáz vetőmagmintát küldött be. Ez időarányosan megfelel a vártnak. Még száz süggeaslYSB felérkezésére számítunk a vetés kezdetéig. Az őszi búzák 48 százalékát találtuk vetésre alkalmasnak, s ez nem rossz arány. A fennmaradó rész zömét is elvethetik, súlytöbblettel. Van olyan tétel, amelyiknél a maximális, 14 százalékos súlytöbbletet kell alkalmazni. Az ősziárpáknál azonban már közel sem ilyen kedvezőek az eredmények. A megvizsgált tételek 8 százaléka vethető csak, a többit tisztítani kell és csak súlytöbblettel hasznosítható vetőmagnak. A rozs minősége ennél is gyengébb, a beérkezett 18 mintából egy sem alkalmas vetőmagnak, a 89 százaléka súlytöbblettel elvethető, a többit egyáltalán nem lehet vetésre felhasználni. Általában jellemző a tsz-ek vetőmagjaira, hogy a tisztaságuk nem felel meg a szabványnak, ezért a többségét vetés előtt újra tisztítani kell. A közös gazdaságokban jelenleg rendelkezésre álló magtisztítók ugyanis nem alkalmasak a vetőmag tisztítására. — Mit ajánl a tsz-eknek? — A jövő útja az, hogy a közös gazdaságokban is fémzárolt vetőmagot használjanak fel a vetéshez. Már sok helyen tapasztalható ez a tendencia, amit bizonyít, hogy az idén ősszel a termelőszövetkezetek negyven százalékos vetőmagfelújítást végeznek. 3 Aktivitás és magasfokú felelősségtudat Interjú Baranyai János elvtárssal, a megyei pártbizottság titkárával a vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlések eddigi tapasztalatairól Összefoglaló néven —mintegy rövidítve — a párttagság körében így emlegetik az alapszervezetek kommunistáinak ezekben a hetekben folyó tanácskozásait: szeptemberi taggyűlés. Feladata renekívül jelentős, a pártélet nagy eseménye. E taggyűléseken kerül sor az alapszervezeti vezetőségek újjáválasztására, a pártértekezletek küldötteinek megválasztására, s itt mond véleményt, foglal állást a párttagság a Központi Bizottság Kongresszusi Irányelvei, valamint a Szervezeti Szabályzat módosításával kapcsolatban. E tanácskozások eddigi tapasztalatairól, s a további tennivalókról Baranyai János elvtárs, az MSZMP Zala megyei Bizottságának titkára adott interjút lapunk számára. — Hogyan értékeli Baranyai elvtárs az eddig lezajlott szeptemberi taggyűlések tapasztalatait, az alapszervezetek, a párttagság tevékenységét? — Mindenek előtt azt kell megjegyezni, hogy a kongreszszusra való készülődés mindig nagy jelentőségű aktus egy párt életében. A megtett út — ezúttal a IX. kongresszustól eltelt időszak — mérlegének megvonása, s erre alapozva a további feladatok megjelölése sok munkát, nagy aktivitást és magasfokú felelősségtudatot követel, s ezek a követelmények nem hiányoztak, illetvehiányoznak megyénk kommunistáinál sem. A párttagság zöme elmélyültenn tanulmányozta a kongresszusi dokumentumokat. Felkészülten, az Irányelvek és a Szervezeti Szabályzat tervezet ismeretében vettek, illetve vesznek részt a taggyűléseken. A választás és a dokumentumok vitája során egyaránt jól élnek a jogaikkal, a pártdemokrácia lehetőségeivel elvtársaink Először is talán a pártszervek és pártvezetőségek illetik meg az elismerést azért, hogy a taggyűléseket méltómódon szervezték, jól készítették elő. Az elmúlt hét végéig az alapszervezetek 61 százalékában tartották meg a szeptemberi taggyűlést, s ezeken a párttagság megjelenése 89—92 százalékos volt. Nem kevesebb, mint 90 pártalapszervezetben 100 százalékos volt a megjelenés, határozatképtelenség miatt pedig egyetlen taggyűlést sem kellett elhalasztani. Ennyit a megjelenésről, ami egyértelműen arra utal, hogy a párttagság látja a szeptemberi taggyűlések jelentőségét. S ugyancsak sokat mond a vitában résztvevők száma. Köztudott, hogy számos alapszervezetben pártcsoportonként megvitatták a Kongresszusi Irányelveket és a Szervezeti Szabályzat tervezetet, ezenkívül egyéni és csoportos beszélgetéseket is folytattak, s az itt elmondottakkal a párttagok a taggyűlés elé terjesztett vezetőségi referátumokban szinte kivétel nélkül találkoztak, mégis, a taggyűléseken is nagy számban, eddig mintegy másfélezren nyilvánítottak véleményt. S a felszólalók zöme konkrétan, kritikusan, s ugyankkor a realitások talaján maradva foglalt állást a különböző kérdésekben Általános jellemzője volt a felszólalásoknak, hogy közügyekkel, közös problémákkal a társadalom, a párt életét érintő dolgokkal foglalkoztak. Az elkészült állásfoglalások, s a hozzászólások összegezése azt tükrözi, hogy a párttagok alapjaiban egyetértenek a Kongresszusi Irányelvekkel, s a Szervezeti Szabályzatban javasolt módosításokkal, megerősítik ezeket és állást foglalnak mellettük. — Az alapszervezeti taggyűléseken elhangzottakat hogyan hasznosítják a párt szervei és szervezetei? — Az alapszervezetek kommunistái taggyűléseiken az Irányelvek minden fejezetét megvitatták, valamennyi témához érkezett vélemény, javaslat, s állásfoglalás is született. A különböző munkahelyeken tevékenykedő pártszervezetekben természetesen részletesebben tárgyaltak azokról a kérdésekről, amelyek az ő területükhöz kapcsolódnak, s e viták során számos, részfeladatot jelentő javaslat is elhangzott. Valamennyi észrevételre áll azonban az, hogy ezek alapszervezeti és felsőbb pártszervi szinten összegezésre, csoportosításra kerülnek, az összegezők levonják a szükséges következtetéseket, s felkészülnek a megválaszolásra, illetve az intézkedések megtételére. Ez a munka már meg is kezdődött, s a felvetésekre folyamatosan, hiánytalanul visszatérnek. Nem maradnak ki még azok a kérdések sem amelyek külön intézkedést nem igényelnek. A válasz ezekre is megérkezik, vagyis a taggyűléseken elhangzott minden szó eljut oda, ahová szánták. Az elhangzott észrevételeket, javaslatokat végezetül a pártértekezletek minősítik, majd pedig a felsőbb pártszervekhez továbbítják, onnan pedig eljutnak a legfelsőbb pártfórumig.1 — Hogyan értékelhető az új pártvezetőségek összetétele, melyek az e téren szerzett tapasztalatok? — Amikor úgy vélekedünk, hogy a jelölő bizottságok jó munkát végeztek, ez azt jelenti, hogy a választás eddigi menete során, a javaslatok megtételénél maradéktalanul érvényesültek a megyei párt■ bizottságnak a kádermunkáról szóló határozatában megjelölt ■ célkitűzései. Ezek szerint a követelmény az, hogy a vezetőségek megválasztása során olyan vezető kollektívák alakuljanak, amelyek alkalmasak ■ az adott területen folyó párt■ munka elvi és gyakorlati kér-déseinek megoldására, s bizto■ sítani tudják területük politikai, gazdasági és kulturális életének hatékonyabb pártirányítását. Az új vezetőségi tagjgokról elmondható, hogy megfelelnek ezeknek a követelményeknek. Többségük megfelelő vezetőkészséggel rendelkezik, jól ismerik és következetesen tudják képviselni a párt politikáját, emberi magatartásuk példamutató, élvezik a párttagság bizalmát és a pártonkívüliek megbecsülését. A vezetőségi tagok általában több éves párttagsággal, jelentős mozgalmi múlttal, megfelelő műveltséggel és politikai felkészültséggel rendelkeznek. Meg kell azonban jegyezni: a vezetőségek összetétele nem tükrözi, hogy mindenütt megsértették volna a nők és az ifjúság helyzetével foglalkozó párthatározat lényegét és jelentőségét. Sokkal több rátér, mert nő és fiatal párttag tevékenykedik a zalai alapszervezetekben annál, mint ahogyan ezt a vezetőségeken belüli arányuk mutatja. , — Végezetül miben összegezné a további pártszervi és alapszervezeti feladatokat Baranyai elvtárs? — A szeptemberi taggyűlések egy része még hátra van. E vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlések tartalmi és szervezeti előkészítésére, a párttagok aktivizálására, a vezetőség és csúcsvezetőségek megfelelő összetételének kialakítására továbbra is fokozott gondot kell fordítaniuk az alapszervezeteknek és a pártszerveknek. Az utóbbiak hívják fel például a jelölő bizottságok figyelmét a pártvezetőségi tisztségek betöltésére alkalmas esti egyetemet és öthónapos pártiskolát végzett elvtársakra. Nagy munkát jelent a járási, városi és üzemi pártértekezletek megfelelő tartalmi és szervezeti előkészítése. Éppen ezért ezek a pártbizottságok a szükséges erőket biztosítsák e feladatra. Ugyancsak megkülönböztetett, figyelmet kell fordítani a szeptemberi pártbizottsági ülésekre, amelyeken a pártbizottságok vitatják meg a Kongreszszusi Irányelveket, valamint a Szervezeti Szabályzat tervezetet, s készítik el állásfoglalásukat. Ezek után pedig a pártértekezletek következnek! Az illetékes pártszervek fontos feladata többek között, hogy a kongresszusi dokumentumokkal kapcsolatos állásfoglalás tervezetet a küldöttek időben, írásban megkapják, hogy a pártértekezletre megfelelően fel tudjanak készülni, s mivel a pártértekezletek már október 3-án megkezdődnek, a pártbizottságok úgy tartsák meg üléseiket, hogy a pártértekezletek elé kerülő beszámolókat és állásfoglalásokat az ülésen elhangzott módosításokkal kiegészítve a pártértekezletek előtt legalább egy héttel megkapják a küldöttet.