Zalai Hírlap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-21 / 273. szám
1970. november 21. A Zala megyei Tanácsi építőipari Vállalat betonüzemében elemek előregyártásával is foglalkoznak. Az elemeket a megyei építkezéseken építik be. Képünkön: a nagykanizsai kenyérgyár és a lenti irodaház építkezéseihez készítik az építőelemeket. -----(Kiss Ferenc felv.) Jön a hektár! Ismeretes, hogy a kormány a 43/1970. számú rendeletével a földterületek méterrendszerű nyilvántartását rendelte el A végrehajtás már megkezdődött. Az első lépcsőben1969-ben Győr-Sopron és Békés megye egész területén, valamint Pest megye egy részén történt meg a hektárra való áttérés, 1970-ben Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar, Komárom, Szolnok és Vas megyékben fejeződik be a munka, 1971-ben Heves, Nógrád, Tolna és Veszprém megye egész területe, Bács-Kiskun, Borsod- Abaúj-Zemplén és Szabolcs- Szatmár megye egy része, továbbá Pest megye hátralévő területe, 1972-ben Baranya, Somogy és Zala megye egész területe, s a többi megyék hátralévő része következik. Megyénkben tehát — elsősorban a nagy területű zártkertek, pontosabban a nagy munkát igénylő zártkert rendezés miatt — egyelőre még nem kezdődik az áttérés, de annak a lényegével, szükségszerűségével máris kell és érdemes foglalkozni. A rendeleteket kibocsájtó szervek hangsúlyozzák: várható, hogy az „átállás" nem lesz könnyű, hiszen több, mint egy évszázada meggyökeresedett fogalomról van szó, de ez a hosszú idő egyúttal a jelenlegi állapot tarthatatlanságára is utal. Az alrendszer nem a tízes számrendszerre épül, korszerűtlen, elavult mértékegység. A négyszögöl és a kataszteri hold nyilvántartása, összesítése és az ezzel kapcsolatos számtani műveletek végzése igen körülményes, bonyolult feladat. S ugyanakkor ez a rendszer nincs összhangban a korszerű felmérés és gépi adatfeldolgozás követelményeivel sem, tehát amíg az élet más területein rohamosan terjed a korszerű számítógépek alkalmazása, a nemzeti földvagyon leltáránál — a régi módon — nem lehet kellően igénybe venni a technika segítségét. It nem kevés nehézség szár--l ' mazik abból is, hogy e mértékegységünkkel tulajdonképpen magunkra maradtunk a világban, márpedig a mezőgazdaság területén kialakult széleskörű nemzetközi kapcsolatok gyakran szükségessé teszik a földeket érintő adatok nemzetközi összehasonlítását, elemzését. Az ötrendszerű területi adatok miatt jelenleg ez csak bonyolult átszámítás útján lehetséges. Ami az új mértékegység bevezetését illeti: erről a járási földhivatalok folyamatosan tájékoztatják a lakosságot, s az átszámítás után az új adatokat a tanácsházán 15 napi közszemlére teszik ki. A termelőszövetkezetek és államgazdaságok birtokív másolatot kapnak területük új adatairól Minden földhasználónak lehetősége lesz tehát arra, hogy megismerje földjének négyzetméterre, illetve hektárra átszámított területét , ezt el is kell sajátítani, mert azokban a községekben, amelyekben megtörtént az új mértékegységre való áttérés, ott minden hivatalos eljárásban már csak ezt szabad használni Felvetődik persze az a kérdés, hogy mi lesz azokban az esetekben, amikor számos jogszabály négyszögöles, kataszteri holdas kerekített területi határokat tartalmaz, amelyekhez bizonyos jogok és kötelezettségek kapcsolódnak, így például a háztáji föld és a személyi földtulajdon maximális nagysága kereken kataszteri hold, a földadó mértéke az 1 kataszteri holdra jutó átlagos kataszteri tiszta jövedelemtől függ stb. Ezeknek a kerekített adatoknak méterrendszerre való mechanikus átszámítása folytán töredékszámok keletkeznének. Éppen ezért az ilyen jogszabályi területhatárokat a kormányrendelet 100, vagy 1000 négyzetméterre, illetve egész hektárra kerekítve határoz meg. Ugyancsak kerekítésre van szükség az aranykoronánál is. A mechanikus átszámítás ugyanis minden esetben töredék filléreket eredményezne, aminek a nyilvántartása bonyolult és felesleges is. Ezért a kataszteri holdas fokozatokat is hektáros fokozatokra kell átszámítani. Az átszámítás — az egyszerűsítés érdekében — 10 filléres kerekítéssel, gépi úton történik. A kerekítés következtében az aranykorona érték hektáronként maximálisan 5 fillérrel módosulhat jön tehát a hektár. Megyénkben ugyan csak 1972-ben, de a bevezetésére máris készülni kell, s addig is helyes, ha a legfontosabb adatokat gyakorlásképpen — mint ahogy számos gazdaságban már csinálják — hektárra is átszámítják. ZALAI HÍRLAP Átadták a zalaegerszegi tsz víztározóját Ünnepélyesen felavatták tegnap délután a megye második víztározóját a zalaegerszegi termelőszövetkezet ságodi üzemegységében. A jelentős létesítményt a Nyugatzalai Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat építette és adta át, jó minőségben. A 220 ezer köbméter tárolóterű létesítmény a tervezett 1 millió 800 ezer forint helyett 1 millió 400 ezer forintba került. Jelentős, hogy a számítások szerint egy köbméter víz tározási költsége 6,30 forint, az országos 10 forintos átlaggal szemben. A zalaegerszegi termelőszövetkezet számára nagy értéket jelent az új létesítmény, öntözésre és a libatörzsállomány nevelésénél hasznosítják. Hat hónap helyett 30 nap alatt új alapozási módszer Zalaegerszegen a Fürst Sándor utcai építkezésen Már négy emeletnyi magasban dolgoznak az építők a Fürst Sándor úti lakótelep első outinord-os épületén, s mellette vagy száz méterre furcsa formájú gép harapja a földet és körülötte lázas sietséggel tesz-vesz mintegy 20 ember. — Három műszakban dolgozunk, éjjel-nappal — mondja Nagy János, a Budapesti Vízügyi Építő Vállalat réselési építésvezetője —, ötven emberem van az ország különböző részeiről. Amolyan vándorbrigád ez. Szegedről érkeztünk, s hogy munkánk végeztével hova megyünk, egyelőre még nem is tudjuk. Átadás november 30-án A kerekeken guruló irodák ott állnak a hátunk mögött, várva a majdani indulás idejét, előttünk viszont a munkaterület, amelyen sár, iszap és beton várja, hogy az alakító munka során betölthesse rendeltetését, ami nem más, mint 10 emeletet tartani beláthatatlan időkön át. — A réselési alapozási mód új, korszerű eljárás. Cégünk 2 éve csinálja, s különösen azokon a helyeken teszünk nagy szolgálatot, ahol rossz a talaj — magyarázza az építésvezető. — Tudja mennyi ideig tartott az első épület alapozása? — kérdezi —. Legalább hat hónapig győzködtek a hagyományos kút-alapozással. — S mit remélhetünk az új alapozási módtól? — Harminc nap alatt befejezzük a munkát. November másodikén kezdtük és november 30-án átadjuk. — Mi az új módszer lényege? — Látja ott azt a francia podain-gépet? Találó kifejezés, ha azt mondom, szabályosan kiharapja a földből a munkagödröt. — És nem omlik be a hasadék? — Éppen a beomlás elkerülése végett fúróiszappal töltjük meg a gödröt, a fúróiszapba belehelyezünk egy csövet, ami leér a rés aljára, s alulról felfelé kitölti betonnal. 5—8 méter mélységű vasszerelékkel átszőtt betongerendák szilárdulnak meg a föld alatt, s ezek lesznek a toronyházak tartóoszlopai. — Hány ilyen beton alaptest tartja majd az épületet? — összesen negyvennégy. Egynek a hossza négy méter, szélessége hatvan centi. Kifognak a puha talajon A felépítmény mindig függ az alap szilárdságától. Az Ifjúsági Park nem a legjobb talaj, valaha mocsaras, gazos terület volt, s mégis itt állnak majd a város legmagasabb, legimpozánsabb lakóházai. Nemcsak a park, de az egész város talaja bizonytalan, így van ez a szeszélyes folyók árterületénél, s a Zala sem tartozott a szelíd, fegyelmezett folyócskák családjába — mondja az építésvezető —. A biztonságos alapozás, s különösen a korszerű réselési alapozási mód azonban játszva kifog a puha talajokon. — Nem történhet mégis meglepetés? Nem csúszhat be olykor egyeds hiba a számításokba? — A korszerű alapozási módhoz a korszerű ellenőrzési rendszer is hozzátartozik. Izotópos mérésekkel kontrolláljuk az alaptesteket, valamint 200 tonnás hidraulikus sajtóval ellenőrizzük a próbatest teherbírását. M. K. A pártkongresszus színhelye A nagy tanácskozások színhelye, a budapesti MÉMOÍZZ székház ad ismét otthont a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának. Immár negyedik alkalommal rendezik meg az 1949-ben avatott hatalmas épületben a párt kongresszusát. Az elmúlt 20 évben nagyon sok fontos belföldi és nemzetközi esemény zajlott itt le, legutóbb például a DÍVSZ kongresszusa. A szervezők, a rendezők alaposan felkészültek a tanácskozásra, igyekeztek minden tekintetben biztosítani a kongresszus munkájához és a közvélemény tájékoztatásához szükséges feltételeket. A munka zömmel az 1180 személy befogadására alkalmas tanácskozó teremben zajlik majd amelyet erre az alkalomra felújítottak, korszerűsítettek, s a többi között légkondicionáló berendezéssel láttak el. A székház sok kisebb-nagyobb terme és szobája ad majd helyet a különböző bizottságoknak és munkacsoportoknak, így a többi között a szerkesztő bizottságnak, a fordító- és gyorsíró irodának. A kongresszus külföldi vendégei, a tolmács-berendezés segítségével kísérhetik majd figyelemmel a tanácskozást. A felszólalásokat hat nyelven tolmácsolják. Kilenc parlamenti gyorsíró készíti folyamatosan a kongresszus teljes jegyzőkönyvét, s ennek alapján állítja össze a szerkesztő bizottság a kongresszusról szóló tudósításokat. A Népszabadság, az MTI, a Rádió és a Televízió külön kirendeltséget létesít a kongresszus színhelyén. A MUOSZ székházban és a Bányászszakszervezet épületében sajtóközpontot rendeznek be ahol a külföldi újságírók különböző nyelveken kaphatják meg a kongresszusi beszédeket, felszólalásokat. Az MTI külföldre sugárzott adásai számára külön riporteri gárda készíti majd a tudósításokat. Ugyancsak külön szerkesztő gárda gondoskodik arról, hogy az MTI telexhálózatán a megyei és a városi lapok folyamatosan megkapják a kongresszusról szóló beszámolókat. Kiveszik részüket a tájékoztató munkából a fotóriporterek is; a kongresszusról készített fotóikból a Központi Sajtószolgálat naponta ad friss válogatást képtáviran A tv és a rádió helyszíni közvetítései közvetlen betekintést adnak majd az ország egész népének a kongresszus munkájáról. A sajtótudósítást végző szerkesztők, újságírók úgy szervezték meg a munkát, hogy a híradások általában egy órával követhetik az eseményeket. Az ország közvéleménye tehát gyorsan és sokoldalúan informálódhat a kongresszus munkájáról, folyamatosan figyelemmel kísérheti a párt e nagyjelentőségű tanácskozását. KONGRESSZUSRA KÉSZÜLVE Demokrácia és fegyelem A PÁRTKONGRESSZUS előkészületeinek tapasztalatai is megmutatják, hogy nem kevés az, amit a szocialista demokrácia kibontakoztatásában eddig elértünk. A taggyűléseken és a pártértekezleteken, de ezenfelül is, a különféle közéleti fórumokon lezajlott viták és eszmecserék tanúsították: milyen élénk és felelősségteljes az érdeklődés társadalmunkban minden iránt, ami közügy és ami jövőnk alakulásával öszszefügg. Talán még fel sem becsültük eléggé, milyen jelentős az, hogy ennek a most lezáruló időszaknak mérlege az egész párt és a társadalom többségének tevékeny részvételével készült, szintúgy ilyen széles közéleti tevékenység eredménye a következő négy éves időszak programjának vitája, illetve a társadalom állásfoglalása. Társadalmunk szocializmust építő munkájának vezérfonala a párt politikája. A szocialista demokrácia fejlesztésének fontos eredménye, hogy ezt a politikát és végrehajtásának konkrét terveit sok százezer párttag és igen nagyszámú pártonkívüli is megtanácskozza, véleményének kinyilvánításával alakítja, kidolgozza a helyi alkalmazás programját és módszereit. A szocialista demokrácia nyit utat a tömegek előtt, hogy részt vehessenek és beleszólhassanak az őket közelről érintő problémák megtárgyalásába és eldöntésébe, a köz javára fordíthassák tehetségüket, alkotó erejüket Az a tény, hogy a X. pártkongresszussal olyan időszakihoz érkeztünk, amikor magasabb szinten kell folytatnunk a szocializmus teljes felépítésére irányuló munkát, az eddiginél is erőteljesebben felveti a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének szükségességét. Hiszen építőmunkánk minőségileg igényesebb, jobb, magasabb színvonalú folytatása megkívánja, hogy minden társadalmi energiát hasznosítsunk. Ezért hangsúlyozzák a kongresszusi irányelvek, hogy a jelenlegi időszakban a szocialista demokrácia továbbfejlesztése a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata. Mindezzel kapcsolatban a kongresszusi irányelvekben a következő megállapítást is olvashatjuk: „A szocialista demokratizmus kiszélesedésének együtt kell járnia az állampolgári fegyelem erősödésével, a közösség iránti felelősségérzet növekedésével, a szocialista közgondolkodás fejlődésével”. Vagyis: demokrácia és fegyelem — éppúgy ikerfogalmak, mint ahogyan szocialista társadalmunkban a jog és a kötelesség is csak szoros egységben lógható fel. A szocialista demokrácia sajátos, de rendkívül fontos vonása, hogy ez nem a kívülállók demokráciája, akik ■— képletesen szólva —, a kerítésen túlról szólnak bele abba, amit odabent a kertben a gazda csinál. A mi társadalmunkban azok csinálnak számvetést, akik a munkát végezték és azok formálják ki közösen a programot, akik majd végre fogják hajtani. Ha a mérlegkészítésnél egyes jelenségeket, fogyatékosságokat kritizálnak és el nem végzett feladatokat hiányolnak, ennek a bírálatnak címzettjei részint az általuk megválasztott helyi vezetők, részint ők maguk. Mindez kizárja, hogy a szocialista demokráciát bárki a kibicekre jellemző fecsegésnek fogja fel, akiknek semmi sem drága. A szocialista demokrácia a mi társadalmunk dolgozóinak fontos eszköze ahhoz, hogy hozzájáruljanak a munkásosztály hatalmának erősítéséhez, saját szocialista célkitűzéseik megvalósításához, saját életük jobbításához. Márpedig ezek olyan kérdések, amelyeket mindenki csak a legnagyobb felelősségtudattal kezelhet. Ugyanebből az okból tartozik szorosan össze a demokráciával a fegyelem. A pártdemokráciával a pártfegyelem, a munkahelyi demokráciával a munkahelyi fegyelem, a társadalmi demokráciával az állampolgári fegyelem. Senki sem igényelhet jogokat, aki nem teljesíti a kötelességeit. Országunk, társadalmi életünk egészséges és termékeny légköre, ami a párt helyes politikájából fakadt, a szocialista demokrácia elsajátításának is jó iskolája népünk többsége számára. Ebben is, mint annyi mindenben, sok a pótolnivalónk, hiszen történelmünk olyan módon alakult, hogy a felszabadulás előtt a magyar nép még a polgári demokráciával sem találkozhatott, annak játékszabályait sem ismerhette meg. Tulajdonképpen ebből erednek azok a jelenségek, amelyeknek lényege: a demokrácia félreértése, a közéleti magatartás hiányosságai. Mert ma még nem kevesen vannak, akik szabadság alatt azt értik, hogy azt csinálnak a munkahelyükön, amit akarnak, illetve nem csináljak, amit nem akarnak, akik mindig többet akarnak kapni, mint amennyit a közösségnek adnak, akik nagyon, jól ismerik a mások kötelességeit és ezeket harsányan számon is kérik, de a saját kötelességeikről ha csak lehet, megfeledkeznek. Tehát akik úgy vélik: a munkásosztály hatalmának égisze alatt szabad a vásár, minél több pénzt minél kevesebb erőfeszítés ellenében... Nos, még sok kitartó, türelmes politikai nevelőmunkára lesz szükség ahhoz, hogy ezeket a félreértéseket eloszlassuk és a tévedőket helyes közéleti magatartásra tanítsuk. A szocialista demokrácia kiváló eszköze annak, hogy helyes politikai döntések, jó és a köz érdekeit előmozdító programok szülessenek. De ezek a döntések és programok csak egy fegyelmezetten cselekvő, dolgozó közösségben vihetők át a gyakorlati életbe. Ahol a megvalósítás készsége és fegyelme hiányzik, nem sok értelmük van a demokratikusan megvitatott programoknak. Ezért jelöli meg a párt fő követelményként azt, hogy a demokrácia szélesítése járjon együtt a cselekvés fegyelmének erősödésével. Ezért vagyunk azon az állásponton, hogy egy politikát nem elég szavakkal helyeselni. A dolgozó emberek — kritikai észrevételeik tanúsága szerint is—, egyre igényesebbek saját helyi közösségeik vezető tisztségviselőivel szemben. Megkívánják, hogy munkájukat felelősséggel és hozzáértéssel végezzék, kifogástalan erkölcsi magatartást tanúsítsanak, figyeljenek a dolgozók szavára és így tovább. Mindezzel teljesen egyet lehet érteni. A követelmények növekedése — ez természetes —, elsősorban a kollektívák vezetőit kell, hogy érintse. Ugyanakkor senki sem feledkezhet meg arról, hogy a vezetők csak akkor felelhetnek meg ezeknek a követelményeknek és várakozásoknak, ha a dolgozók közössége minden támogatást megad nekik. Azzal is, hogy a kijelölt feladatokat mindenki becsülettel elvégzi, azzal is, hogy munkáján felül gondolataival is segíti vezetőit a közös problémák megoldásában. A szocialista demokrácia, ezen belül a munkahelyi demokrácia olyan értelmezése, hogy ebben a vezetőknek csak kötelességeik, a többieknek pedig csak követelnivalóik vannak, helytelen és zsákutcába visz. A helyi vezetők és a dolgozók viszonyában is a szocialista demokrácia alapelvének érvényesülésére van szükség, a kölcsönösségre, az együttműködésre, a jogok és a kötelességek, a demokratizmus és a fegyelmezett kö-telességteljesítés egységére. Horváth József 3