Zalai Hírlap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-21 / 273. szám

1970. november 21. A Zala megyei Tanácsi építőipari Vállalat betonüzemében elem­ek előregyártásával is foglalkoznak. Az elemeket a me­gyei építkezéseken építik be. Képünkön: a nagykanizsai kenyérgyár és a lenti irodaház építkezéseihez készítik az építőelemeket. -----­(Kiss Ferenc felv.) Jön a hektár! I­smeretes, hogy a kor­­mány a 43/1970. számú rendeletével a földterületek méterrendszerű nyilvántartá­sát rendelte el A végrehajtás már megkezdődött. Az első lépcsőben­­1969-ben Győr-Sop­­ron és Békés megye egész te­rületén, valamint Pest megye egy részén történt meg a hek­tárra való áttérés, 1970-ben Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar, Komárom, Szolnok és Vas me­gyékben fejeződik be a munka, 1971-ben Heves, Nógrád, Tolna és Veszprém megye egész te­rülete, Bács-Kiskun, Borsod- Abaúj-Zemplén és Szabolcs- Szatmár megye egy része, to­vábbá Pest megye hátralévő területe, 1972-ben Baranya, So­mogy és Zala megye egész te­rülete, s a többi megyék hát­ralévő része következik. Megyénkben tehát — első­sorban a nagy területű zárt­­kertek, pontosabban a nagy munkát igénylő zártkert ren­dezés miatt — egyelőre még nem kezdődik az áttérés, de annak a lényegével, szükség­­szerűségével máris kell és ér­demes foglalkozni. A rendele­teket kibocsájtó szervek hang­súlyozzák: várható, hogy az „átállás" nem lesz könnyű, hiszen több, mint egy évszá­zada meggyökeresedett foga­lomról van szó, de ez a hosszú idő egyúttal a jelenlegi állapot tarthatatlanságára is utal. Az alrendszer nem a tízes szám­­rendszerre épül, korszerűtlen, elavult mértékegység. A négy­szögöl és a kataszteri hold nyilvántartása, összesítése és az ezzel kapcsolatos számtani műveletek végzése igen körül­ményes, bonyolult feladat. S ugyanakkor ez a rendszer nincs összhangban a korszerű felmérés és gépi adatfeldolgo­zás követelményeivel sem, te­hát amíg az élet más terüle­tein rohamosan terjed a kor­szerű számítógépek alkalma­zása, a nemzeti földvagyon leltáránál — a régi módon — nem lehet kellően igénybe venni a technika segítségét. It nem kevés nehézség szár--l ' mazik abból is, hogy e mértékegységünkkel tulajdon­­képpen magunkra maradtunk a világban, márpedig a mező­­gazdaság területén kialakult széleskörű nemzetközi kapcso­latok gyakran szükségessé te­szik a földeket érintő adatok nemzetközi összehasonlítását, elemzését. Az ötrendszerű te­rületi adatok miatt jelenleg ez csak bonyolult átszámítás út­ján lehetséges. Ami az új mértékegység be­vezetését illeti: erről a járási földhivatalok folyamatosan tá­jékoztatják a lakosságot, s az átszámítás után az új adato­kat a tanácsházán 15 napi közszemlére teszik ki. A ter­melőszövetkezetek és állam­­gazdaságok birtokív másolatot­ kapnak területük új adatairól Minden földhasználónak lehe­tősége lesz tehát arra, hogy megismerje földjének négyzet­méterre, illetve hektárra át­számított területét , ezt el is kell sajátítani, mert azokba­n a községekben, amelyekben megtörtént az új mértékegy­ségre való áttérés, ott minden hivatalos eljárásban már csak ezt szabad használni Felvetődik persze az a kér­dés, hogy mi lesz azokban az esetekben, amikor számos jog­szabály négyszögöles, katasz­teri holdas kerekített területi határokat tartalmaz, amelyek­hez bizonyos jogok és kötele­zettségek kapcsolódnak, így például a háztáji föld és a sze­mélyi földtulajdon maximális nagysága kereken­­ kataszteri hold, a földadó mértéke az 1 kataszteri holdra jutó átlagos kataszteri tiszta jövedelemtől függ stb. Ezeknek a kerekített adatoknak méterrendszerre való mechanikus átszámítása folytán töredékszámok kelet­keznének. Éppen ezért az ilyen jogszabályi területhatárokat a kormányrendelet 100, vagy 1000 négyzetméterre, illetve egész hektárra kerekítve hatá­roz meg. Ugyancsak kerekítésre van szükség az aranykoronánál is. A mechanikus átszámítás ugyanis minden esetben töre­dék filléreket eredményezne, aminek a nyilvántartása bo­nyolult és felesleges is. Ezért a kataszteri holdas fokozato­kat is hektáros fokozatokra kell átszámítani. Az átszámí­tás — az egyszerűsítés érdeké­ben — 10 filléres kerekítéssel, gépi úton történik. A kerekí­tés következtében az arany­korona érték hektáronként maximálisan 5 fillérrel módo­sulhat j­ön tehát a hektár. Me­gyénkben ugyan csak 1972-ben, de a bevezetésére máris készülni kell, s addig is helyes, ha a legfontosabb ada­tokat gyakorlásképpen — mint ahogy számos gazdaságban már csinálják — hektárra is átszámítják. ZALAI HÍRLAP Átadták a zalaegerszegi tsz víztározóját Ünnepélyesen felavatták tegnap délután a megye má­sodik víztározóját a zalaeger­szegi termelőszövetkezet sá­­godi üzemegységében. A je­lentős létesítményt a Nyugat­zalai Vízgazdálkodási és Ta­lajvédelmi Társulat építette és adta át, jó minőségben. A 220 ezer köbméter tárolóterű létesítmény a tervezett 1 mil­lió 800 ezer forint helyett 1 millió 400 ezer forintba ke­rült. Jelentős, hogy a számí­tások szerint egy köbméter víz tározási költsége 6,30 forint, az országos 10 forintos átlag­gal szemben. A zalaegerszegi termelőszö­vetkezet számára nagy értéket jelent az új létesítmény, ön­tözésre és a libatörzsállomány nevelésénél hasznosítják. Hat hónap helyett 30 nap alatt új alapozási módszer Zalaegerszegen a Fürst Sándor utcai építkezésen Már négy emeletnyi magas­ban dolgoznak az építők a Fürst Sándor úti lakótelep első outinord-os épületén, s mel­lette vagy száz méterre furcsa formájú gép harapja a földet és körülötte lázas sietséggel tesz-vesz mintegy 20 ember. — Három műszakban dolgo­zunk, éjjel-nappal — mondja Nagy János, a Budapesti Víz­ügyi Építő Vállalat réselési építésvezetője —, ötven em­berem van az ország külön­böző részeiről. Amolyan ván­dor­brigád ez. Szegedről ér­keztünk, s hogy munkánk vé­geztével hova megyünk, egy­előre még nem is tudjuk. Átadás november 30-án A kerekeken guruló irodák ott állnak a hátunk mögött, várva a majdani indulás ide­jét, előttünk viszont a munka­­terület, amelyen sár, iszap és beton várja, hogy az alakító munka során betölthesse ren­deltetését, ami nem más, mint 10 emeletet tartani belátha­tatlan időkön át. — A réselési alapozási mód új, korszerű eljárás. Cégünk 2 éve csinálja, s különösen azo­kon a helyeken teszünk nagy szolgálatot, ahol rossz a talaj — magyarázza az építésvezető. — Tudja mennyi ideig tartott az első épület alapozása? — kérdezi —. Legalább hat hó­napig győzködtek a hagyomá­nyos kút-alapozással. — S mit remélhetünk az új alapozási módtól? — Harminc nap alatt befe­jezzük a munkát. November másodikén kezdtük és novem­ber 30-án átadjuk. — Mi az új módszer lé­nyege? — Látja ott azt a francia pod­ain-gépet? Találó kifeje­zés, ha azt mondom, szabályo­san kiharapja a földből a munkagödröt. — És nem omlik be a ha­­sadék? — Éppen a beomlás elkerü­lése végett fúróiszappal töltjük meg a gödröt, a fúróiszapba belehelyezünk egy csövet, ami leér a rés aljára, s alulról felfelé kitölti betonnal. 5—8 méter mélységű vasszerelékkel átszőtt betongerendák szilár­dulnak meg a föld alatt, s ezek lesznek a toronyházak tartó­oszlopai. — Hány ilyen beton alap­test tartja majd az épületet? — összesen negyvennégy. Egynek a hossza négy méter, szélessége hatvan centi. Kifognak a puha talajon A felépítmény mindig függ az alap szilárdságától. Az If­júsági Park nem a legjobb ta­laj, valaha mocsaras, gazos terület volt, s mégis itt áll­nak majd a város legmaga­sabb, legimpozánsabb lakó­házai.­­ Nemcsak a park, de az egész város talaja bizonyta­lan, így van ez a szeszélyes folyók árterületénél, s a Zala sem tartozott a szelíd, fegyel­mezett folyócskák családjába — mondja az építésvezető —. A biztonságos alapozás, s kü­lönösen a korszerű réselési alapozási mód azonban játsz­va kifog a puha talajokon. — Nem történhet mégis meglepetés? Nem csúszhat be olykor egy­eds hiba a számí­tásokba? — A korszerű alapozási módhoz a korszerű ellenőrzési rendszer is hozzáta­rtozik. Izo­tópos mérésekkel kontrollál­juk az alaptesteket, valamint 200 tonnás hidraulikus sajtó­val ellenőrizzük a próbatest teherbírását. M. K. A pártkongresszus színhelye A nagy tanácskozások szín­helye, a budapesti MÉMOÍZ­Z székház ad ismét otthont a Magyar Szocialista Munkás­párt X. kongresszusának. Im­már negyedik alkalommal rendezik meg az 1949-ben ava­tott hatalmas épületben a párt kongresszusát. Az elmúlt 20 évben nagyon sok fontos bel­földi és nemzetközi esemény zajlott itt le, legutóbb például a DÍVSZ kongresszusa. A szervezők, a rendezők ala­posan felkészültek a tanács­kozásra, igyekeztek minden tekintetben biztosítani a kongresszus munkájához és a közvélemény tájékoztatásához szükséges feltételeket. A mun­ka zömmel az 1180 személy befogadására alkalmas tanács­kozó teremben zajlik majd amelyet erre az alkalomra felújítottak, korszerűsítettek, s a többi között légkondicionáló berendezéssel láttak el. A székház sok kisebb-nagyobb terme és szobája ad majd he­lyet a különböző bizottságok­nak és munkacsoportoknak, így a többi között a szerkesztő bizottságnak, a fordító- és gyorsíró irodának. A kong­resszus külföldi vendégei, a tolmács-berendezés segítségé­vel kísérhetik majd figyelem­mel a tanácskozást. A felszó­lalásokat hat nyelven tolmá­csolják. Kilenc parlamenti gyorsíró készíti folyamatosan a kong­resszus teljes jegyzőkönyvét, s ennek alapján állítja össze a szerkesztő bizottság a kong­resszusról szóló tudósításokat. A Népszabadság, az MTI, a Rádió és a Televízió külön ki­­rendeltséget létesít a kong­resszus színhelyén. A MUOSZ székházban és a Bányász­szakszervezet épületében saj­tóközpontot rendeznek be ahol a külföldi újságírók kü­lönböző nyelveken kaphatják meg a kongresszusi beszéde­ket, felszólalásokat. Az MTI külföldre sugárzott adásai számára külön riporte­ri gárda készíti majd a tudó­sításokat. Ugyancsak külön szerkesztő gárda gondoskodik arról, hogy az MTI telexháló­­zatán a megyei és a városi la­pok folyamatosan megkapják a kongresszusról szóló beszámo­lókat. Kiveszik részüket a tá­jékoztató munkából a fotóri­porterek is; a kongresszusról készített fotóikból a Központi Sajtószolgálat naponta ad friss válogatást képtáviran A tv és a rádió helyszíni közvetítései közvetlen bete­kintést adnak majd az ország egész népének a kongresszus munkájáról. A sajtó­tudósí­tást végző szerkesztők, újság­írók úgy szervezték meg a munkát, hogy a híradások ál­talában egy órával követhe­tik az eseményeket. Az ország közvéleménye tehát gyorsan és sokoldalúan informálódhat a kongresszus munkájáról, fo­lyamatosan figyelemmel kísér­heti a párt e nagyjelentőségű tanácskozását. KONGRESSZUSRA KÉSZÜLVE Demokrácia és fegyelem A PÁRTKONGRESSZUS előkészületeinek tapasztala­tai is megmutatják, hogy nem kevés az, amit a szocia­lista demokrácia kibontakoz­tatásában eddig elértünk. A taggyűléseken és a pártérte­kezleteken, de ezenfelül is, a különféle közéleti fórumo­kon lezajlott viták és eszme­cserék tanúsították: milyen élénk és felelősségteljes az érdeklődés társadalmunkban minden iránt, ami közügy és ami jövőnk alakulásával ösz­­szefügg. Talán még fel sem becsültük eléggé, milyen je­lentős az, hogy ennek a most lezáruló időszaknak mérlege az egész párt és a társada­lom többségének tevékeny részvételével készült, szint­úgy ilyen széles közéleti te­vékenység eredménye a kö­vetkező négy éves időszak programjának vitája, illetve a társadalom állásfoglalása. Társadalmunk szocializ­must építő munkájának ve­zérfonala a párt politikája. A szocialista demokrácia fejlesztésének fontos ered­ménye, hogy ezt a politikát és végrehajtásának konkrét terveit sok százezer párttag és ig­en nagyszámú pártonkí­­vüli is megtanácskozza, vé­leményének kinyilvánításá­val alakítja, kidolgozza a he­lyi alkalmazás programját és módszereit. A szocialista de­mokrácia nyit utat a töme­gek előtt, hogy részt vehes­senek és beleszól­hassanak az őket közelről érintő problé­mák megtárgyalásába és el­döntésébe, a köz javára for­díthassák tehetségüket, al­kotó erejüket Az a tény, hogy a X. párt­­kongresszussal olyan idő­szakihoz érkeztünk, amikor magasabb szinten kell foly­tatnunk a szocializmus tel­jes felépítésére irányuló munkát, az eddiginél is erő­teljesebben felveti a szocia­lista demokrácia továbbfej­lesztésének szükségességét. Hiszen építőmunkánk minő­ségileg igényesebb, jobb, magasabb színvonalú folyta­tása megkívánja, hogy min­den társadalmi energiát hasznosítsunk. Ezért hang­súlyozzák a kongresszusi irányelvek, hogy a jelenlegi időszakban a szocialista de­mokrácia továbbfejlesztése a szocializmus teljes felépíté­sének egyik központi felada­ta. Mindezzel kapcsolatban a kongresszusi irányelvekben a következő megállapítást is olvashatjuk: „A szocialista demokratizmus kiszélesedé­sének együtt kell járnia az állampolgári fegyelem erő­södésével, a közösség iránti felelősségérzet növekedésével, a szocialista közgondolkodás fejlődésével”. Vagyis: de­mokrácia és fegyelem — éppúgy ikerfogalmak, mint ahogyan szocialista társadal­munkban a jog és a köteles­ség is csak szoros egységben lógható fel. A szocialista demokrácia sajátos, de rendkívül fontos vonása, hogy ez nem a kí­vülállók demokráciája, akik ■— képletesen szólva —, a kerítésen túlról szólnak bele abba, amit odabent a kert­ben a gazda csinál. A mi társadalmunkban azok csi­nálnak számvetést, akik a munkát végezték és azok formálják ki közösen a prog­ramot, akik majd végre fog­ják hajtani. Ha a mérlegké­szítésnél egyes jelenségeket, fogyatékosságokat kritizál­nak és el nem végzett fel­adatokat hiányolnak, ennek a bírálatnak címzettjei ré­szint az általuk megválasz­tott helyi vezetők, részint ők maguk. Mindez kizárja, hogy a szocialista demokráciát bárki a kibicekre jellemző fecsegésnek fogja fel, akik­nek semmi sem drága. A szocialista demokrácia a mi társadalmunk dolgozóinak fontos eszköze ahhoz, hogy hozzájáruljanak a munkás­­osztály hatalmának erősíté­séhez, saját szocialista célki­tűzéseik megvalósításához, saját életük jobbításához. Márpedig ezek olyan kérdé­sek, amelyeket mindenki csak­ a legnagyobb felelős­ségtudattal kezelhet. Ugyanebből az okból tar­tozik szorosan össze a demok­ráciával a fegyelem. A párt­demokráciával a pártfegye­­lem, a munkahelyi demokrá­ciával a munkahelyi fegye­lem, a társadalmi demokrá­ciával az állampolgári fe­gyelem. Senki sem igényel­het jogokat, aki nem teljesíti a kötelességeit. Országunk, társadalmi éle­tünk egészséges és termé­keny légköre, ami a párt he­lyes politikájából fakadt, a szocialista demokrácia elsa­játításának is jó iskolája népünk többsége számára. Ebben is, mint annyi min­denben, sok a pótolnivalónk, hiszen történelmünk olyan módon alakult, hogy a fel­­szabadulás előtt a magyar nép még a polgári demokrá­ciával sem találkozhatott, annak játékszabályait sem ismerhette meg. Tulajdon­képpen ebből erednek azok a jelenségek, amelyeknek lé­nyege: a demokrácia félre­értése, a közéleti magatar­tás hiányosságai. Mert ma még nem kevesen vannak, akik szabadság alatt azt ér­tik, hogy azt csinálnak a munkahelyükön, amit akar­nak, illetve nem csináljak, amit nem akarnak, akik mindig többet akarnak kap­ni, mint amennyit a közös­ségnek adnak, akik nagyon, jól ismerik a mások köteles­ségeit és ezeket harsányan számon is kérik, de a saját kötelességeikről ha csak­ le­het, megfeledkeznek. Tehát akik úgy vélik: a munkás­­osztály hatalmának égisze alatt szabad a vásár, minél több pénzt minél kevesebb erőfeszítés ellenében... Nos, még sok kitartó, türelmes politikai nevelőmunkára lesz szükség ahhoz, hogy ezeket a félreértéseket eloszlassuk és a tévedőket helyes köz­életi magatartásra tanítsuk. A szocialista demokrácia kiváló eszköze annak, hogy helyes politikai döntések, jó és a köz érdekeit előmozdító programok szülessenek. De ezek a döntések és progra­mok csak egy fegyelmezet­ten cselekvő, dolgozó közös­ségben vihetők át a gyakor­lati életbe. Ahol a megvaló­sítás készsége és fegyelme hiányzik, nem sok értelmük van a demokratikusan meg­vitatott programoknak. Ezért jelöli meg a párt fő köve­telményként azt, hogy a de­mokrácia szélesítése járjon együtt a cselekvés fegyelmé­nek erősödésével. Ezért va­gyunk azon az állásponton, hogy egy politikát nem elég szavakkal helyeselni. A dolgozó emberek — kri­tikai észrevételeik tanúsága szerint is­­—, egyre igénye­sebbek saját helyi közössé­geik vezető tisztségviselőivel szemben. Megkívánják, hogy munkájukat felelősséggel és hozzáértéssel végezzék, kifo­gástalan erkölcsi magatartást tanúsítsanak, figyeljenek a dolgozók szavára és így to­vább. Mindezzel teljesen egyet lehet érteni. A köve­telmények növekedése — ez természetes —, elsősorban a kollektívák vezetőit kell, hogy érintse. Ugyanakkor senki sem feledkezhet meg arról, hogy a vezetők csak akkor felelhetnek meg ezek­nek a követelményeknek és várakozásoknak, ha a dolgo­zók közössége minden támo­gatást megad nekik. Azzal is, hogy a kijelölt feladatokat mindenki becsü­lettel elvégzi, azzal is, hogy munkáján felül gondolatai­val is segíti vezetőit a közös problémák megoldásában. A szocialista demokrácia, ezen belül a munkahelyi demok­rácia olyan értelmezése, hogy ebben a vezetőknek csak kötelességeik, a többieknek pedig csak követelnivalóik vannak, helytelen és zsákut­cába visz. A helyi vezetők és a dolgozók viszonyában is a szocialista demokrácia alap­­elvének érvényesülésére van szükség, a kölcsönösségre, az együttműködésre, a jogok és a kötelességek, a demokra­tizmus és a fegyelmezett kö-­­telességteljesítés egységére. Horváth József 3

Next