Zalai Hírlap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-01 / 1. szám
1971. január 1. A szolgáltatókbizalmija Negyven esztendővel ezelőtt, tizenhárom éves korában került Zalaegerszegre, s megyénk székhelyét azóta is szőkébb hazájánál vallja. Alig lépte túl a felnőtté válás küszöbét, már bekapcsolódott a munkásmozgalomba. A pártnál 1915 óta tagja. — Cipész a szakmám — mondja Szekeres József, a Zala megyei Kézműipari Vállalat, pártcsoport bizalmija. — Sajnnos, tanulni nem tanulhattam úgy, mint a nálam tehetősebbek, de a világ eseményei mindig érdekeltek. A felszabadulás előtt sok mozgalmi akcióban vettem részt, azóta pedig teszem, amit a vám politikája előír, ami egyaránt hasznos a társaimnak, a vállalatnak. A felszabadulást követően a cipész ktsz-nél helyezkedett el, majd a SZIKRA Könyvterjesztő Vállalat helyi kirendeltségének lett a vezetője, később idedig a zalai aszfaltgyárnál dolgozott, mint személyzeti előadó. — Jól érzem magam a kézműipari vállalatnál. Bizonyos fokig a szakmámban is vagyok, hiszen a szóiga Itató részlegnek vagyok a bizalmija. Tíz párttag tartozik a csoportomba, nagyon rendes, becsületes elvtársak, öröm dolgozni velük. Bármi probléma adódik, azonnal felkeresnek, s megpróbálunk, lágy segíteni a gondokon, ahogyan a lehetőségek engedik. Akik ismerik, márpedig nemcsak a vállalatánál, de a városban is nagyon sokan ismerik ,azok csak Józsi bácsinak szólítják. Így szólítják a bíróság dolgozói is, ugyanis immár negyedik esztendeje tölti be a népi ülnöki tisztet. —Szeretem ezt a munkát, érdekes, változatos. És az ember mindig tanul valamit. Azért nézem szívesen a televíziót is. Mert nemcsak a könyvekből lehet tanulni. Itt vannak az újságok, a rádió, a televízió. Ez utóbbi legalább pihentet is. Az ötvenharmadik évemet tagolom, de azért nem érzem magam öregnek. Igaz, néha betegeskedem, de azért még sokáig szeretnék dolgozni, munkálkodni. Talán nem is tudnék meglenni nélküle. Egész életemben dolgoztam hát hiányozna. Nem szívlelem az egyedüllétet. Mindig szerettem az embereket, a társaságot, talán ezért is választottak meg bizalminak. Jó dolog tenni másokért. Cs. Z. ZALAI hÍRLAP Mától életbe lép a módosított szabályozó rendszer 1971 január elsején, a negyedik ötéves terv indulásával életbe lép a továbbfejlesztett közgazdasági szabályozórendszer, amelynek alapelvei a tervtörvénybe építve szorosan kapcsolódnak az ország gazdaságpolitikai feladataihoz. A szabályozó rendszer alapvető elemei ezúttal első ízben a tervidőszak egészére érvényesek, így lehetővé teszik, hogy a vállalatok előretekintően gazdálkodjanak, hosszabb időre is biztonsággal dolgozhassák ki fejlesztési programjukat. A gazdasági reformmal együtt 1968-ban bevezetett szabályozási rendszer alapelvei beváltak, alapvető változtatásokra nem került sor, a szabályozás egyes elemeit azonban a változó körülményekhez kellett igazítani. A módosító szabályozók fokozottan ösztönöznek a műszaki fejlesztés gyorsítására, a munka hatékonyságának növelésére, a termelés szerkezetének átalakítására és egyéb, a népgazdaság számára kívánatos változásokra. Az árszabályozás elvei változatlanok, az árrendszert azonban oly módon fejlesztik tovább, hogy az árak jobban tükrözzék a tényleges társadalmi ráfordításokat és a piac értékítéletét. A kívánatos ármozgások ellenére sem a termelői, sem a fogyasztói árak szintje nem emelkedik lényegesen. A fogyasztói árak közötti arányok úgy változnak, hogy az árszínvonal növekedésének évi átlaga a következő öt évben sorre haladja túl az 1—2 százalékot. A pénzügyi szabályozás legfőbb célja az ország gazdasági és pénzügyi egyensúlyának erősítése, továbbá az, hogy pénzügyi eszközökkel is a munka hatékonyságának növelésére ösztönözzék a vállalatokat. A részesedési és a fejlesztési nyereségrész adóterhei közelebb kerülnek egymáshoz, ezzel is ösztönözve a vállalatokat az erőteljesebb fejlesztésre. Az adómentességek megszüntetésével jövedelmük fokozására, gazdaságtalan termékeik gyártásának abbahagyására, jobban fizető cikkek gyártásának bevezetésére sor- hallják az üzemeket. Ugyanilyen célból szigorúbbakká válnak ez állami támogatások feltételei. Az ország erőforrásainak jobb kihasználását szolgálja, hogy mód" nyílik a különféle eszközök vállalatok közötti átcsoportosítására, időleges, vagy végleges átadására A hitelpolitika ugyancsak a hatékonyabb gzdálkodásra ösztönöz. Az állam a műszaki fejlesztést, a termelékenység növelését, az árukínálat bővítését, a termékszerkezet megváltoztatását és a nemzetközi versenyképesség fokozását szolgáló törekvéseikben támogatja hitellel a vállalatokat. A közép- és hosszúlejáratú hitelekről általában az igénylők versenye alapján döntenek. A hitelt azok kapják, akik azt a legjövedelmezőbben használják fel, illetve a leggyorsabban fizetik vissza, a forgóeszköz-hitelezés szabályai a készlet- és pénzgazdálkodás javítását szolgálják. Ahol eddig még nem történt meg, ott sor kerül a forgóalap-rendezésre és ezt követően a forgóeszköz növekedését a vállalatoknak saját eszközeikből kell biztosítaniuk. A lakosság számára elsősorban lakásépítésre nyújtanak hiteleket, amelyeknek összege tovább növekszik E hitelek nagyságáról a mindenkori piaci helyzetnek megfelelően évenként döntenek. A külkereskedelmi szabályozók az export dinamikus növelésére, a termelési és extrtszerkezet fejlesztésére, gazdaságosságának javítására, a népgazdaság számára szükséges importtermékek beszerzésére serkentik a vállalatokat. Az exportszabályozásban jelentős rendszerbeli változások történtek. Az exporttámogatást aszerint differenciálják, hogy mely vállalat mekkora ráforítással szerzi meg az országnak a devizát. Az export szakágazati szintű támogatási rendszerének bevezetésével a szakágazat átlagához viszonyítva gazdaságosan exportáló vállalatok adó visszatérítésben részesülnek Az import szabályozási rendszerében nincs változás, csupán a szabályozók mértékei módosulnak, a nemgazdaság számára kedvezőimport kötöttségei és terhei csökkennek. Korszerűsítik a vámrendszert is, a vámtarifák arányai jobban közelítenek a nemzetközi szinthez. A szabályozást oly módon dolgozták ki, hogy a vámoknak a belföldi piacon ne legyen árfelhajtó hatásuk. A létszám- és bérgazdálkodás szabályozói a munka hatékonyságára, az emberi munkaerővel való fokozott takarékosságra ösztönöznek. A vállalatoknak anyagilag is érdeskük lesz, hogyminél kisebb létszámmal minél nagyobb jóvedelmet érjenek el, s a létszám bővítése helyett a meglevő dolgozók bérét emeljék. Az elmúlt hetekben sorra napvilágot láttak a különféle miniszteri rendeletek, amelyek a szabályozók realizálásáról intézkednek. A vállalatok ma már ismerik az új tervidőszakot érintő összes fontos jogszabályt, s így — most első ízben — hozzákezdhetnek saját ötéves terveik kidolgozásához is. A vállalati tervek kialakításakor főleg azokra a kérdésekre fordítják a figyelmet, amelyek hosszabb távon szabják meg a vállalat fejlődését. A következő hetekben-hónapokban műszaki konferenciákon, termelési tanácskozásokon, munkaértekezleteken, az újító, a szocialista brigád, a törzsgárda megbeszéléseken egész vállalati kollektívák foglalkoznak majd a tervek kidolgozásával, s 1971 június végéig készítik el, hagyják jóvá és dokumentálják a népgazdasági ötéves terv céljaihoz igazodó vállalati középtávú tereket (MTI) M ezen együtt Kollektív vezetés a zalaegerszegi MÁV ftőház pártalapszervezetében Pezsgő pártélet van a zalaegerszegi MÁV fűtőházban. A jó munka a megfelelő vezetési módszerek eredménye, legfőképpen azé, hogy szigorúan érvényesíti a kollektivitást a héttagú pártvezetőség. Náluk a kollektív vezetés nem formális, hanem valóságos tény, amit hosszú évek során sikerült kialakítaniuk. Állandó véleménycsere kezdték azzal, hogy a vezetőség szigorúan megbírált egy vezetőségi tagot, mert a jószándékú segítéshez annyira hozzászokott, hogy önálló munkát már alig végzett. Később azt is észrevették, hogy a kollektív tevékenység alapja a jó tájékozottság, ezen a területen javítottak. Ma már minden részért felelős önállóan dolgozik, egyenrangúnak tekintik egymást, s a részfeladatok ellátása a kollektív határozat következetes betartásával érvényesül. Munkamódszereik változatosak, erről állandó a véleménycsere a vezetőségi tagok között. Van rá módjuk, hiszen olyan szerencsés a pártvezetőség összetétele, hogy legalább négy vezetőségi tag perceken belül megtalálható, tárgyalásra hívható, van lehetőség a vezetőségi tagok többségének munka közbeni közvetlen konzultációjára is. Tervszerű kádermunkával érték el azt, hogy minden üzemrész képviselteti magát a vezetőségben, méghozzá úgy, hogy adott esetben a vezetőségi tagok több mint fele egy műszakban dolgozva, állandó érintkezést tarthat fent. Különösen jelentős momentum ez olyan munkahelyen, ahol a dolgozók — s így a párttagok — túlnyomó többsége állandóan „tengelyen" van, mert hiszen az utazás és az utaztatás a feladatuk. Hogyan dolgoznak kollektíven és mégis önállóan? Úgy, hogy a kéthetenkénti vezetőségi üléseken elhatározzák a fő teendőket, a részfeladatokat pedig munka közben egymással konzultálva oldják meg. Saját területéért természetesen minden vezetőségi tag saját maga felel, például a pártoktatást az oktatási felelős szervezte meg, a pártmegbízatásokat a szervező titkár munkálta ki, a tagfelvételre való előkészítéssel az alapszervi titkár foglalkozik — és így tovább —, de például a szervező titkár értesíti mindig a pártoktatás résztvevőit az oktatás helyéről, idejéről, anyagáról, hiszen ő egyben az egyik csoport propagandistája is, s neki könynyebb a menet közbeni szervezést elvégezni, mint az oktatási felelősnek. Ugyanígy például a szervező titkár segít abban, ha a termelési felelős a gazdasági élet adatait szedi össze és értékeli, mert a szervező titkár gazdasági beosztásánál fogva pillanatokon belül tud tényekkel, grafikonokkal, mutatókkal szolgálni. Az egymást segítő módszer egyik alapja a vezetés kollektivitásának. Gyors intézkedések Gyakran előfordul, hogy a vezetőség tagjai mindennapos munkahelyi körútjuk során kéréssel, panasszal, ötlettel találkoznak, ilyenkor nem várják meg a következő vezetőségi ülést hanem önállóan és azon nyomban intézkednek. Többnyire összefut ilyenkor két- három vezetőségi megbeszélik a dolgot s máris intézkedés történik. Szinte mindennapos, hogy valamilyen ügyben rányitja valamelyik pártvezetőségi tag a fűtőházfőnökre az ajtót: mit, hogyan csináljunk? Példa erre sok van. A gazdasági felelős Ina 1tott több dolgozótól olyan bírálatot, hogy a pihenőnap nincs arányosan elosztva, tenni kellene valamit. Amire ezt azon melegében megtárgyalta a fűtőház főnökével, és elintéződött az ügy Ugyanígy küszöbölték ki a pártoktatási hiányzásokat is, amikor egy vezetőségi tag javaslatára megfelelőbb vezénylést alakítottak ki a szolgálatba lépésre. Minden ilyen ügyről tájékoztatják a titkárt a vezetőségi tagok, és az fordítva is így történik. Vannak esetek, amit viszont a vezetőség csak együtt©-e sen és alapos elemzés után dönt e. Gond volt például. Hogyan biztosítsák az akkor meginduló Göcsej-expressz zavartalan üzemét, hiszen ez új, nagy feladat volt. A pártvezetőség a szakmai vezetéssel történt tárgyalás után pártmegbizatást adott erre több párttagnak, alaposan kiválogatva a legalkalmasabb embereket, elérte, hogy az expressz-vonat üzemeltetésével kapcsolatos műszaki kifogások a minimálra csökkentek. Ugyanigy Hektív döntés alapján végztek a fűtőházi dolgozók között olyan politikai munkát, hogy az őszi csúcsforgalom illetve az ünnepi nagy forgalom zavaró tényezőit sikerült kiküszöbölniük. Mindezen feladatok megoldásához előzetesen kikérték a vasutasok véleményét, s ebben a munkában minden pártvezetőségi tag részt vett. Hasonlóan dolgoztak az elmúlt, hetekben, amikor a KISZ taoösszeírás politikai munkáját is minden pártvezetőségi tag segítette. További fiatalítás Természetesen nem zárja ki a vitát a kollektivitás — mondják, s nem ritka, hogy bírálják egymás munkamódszerét. Ezt mindig vezetőségi ülésen beszélik meg. Ugyanilyen alapelv az is hogy a pártélet jelentős kérdéseiben egyik reszortfelelős sem kerüli meg a titkárt. nem határoz a titkárral való konzultáció nélkül A reszortfelelősök jobb tájékozottságának elérése céljából bevezették azt a módszert, hogy a párttitkárok városi értekezletére gyakran küldenek másmás reszortfelelőst, vagy például alapszervezeti taggyűléseik beszámolóit sem mindig a titkár, hanem egy-egy vezetőségi tag tartja. Most az a céljuk, hogy még jobban finomítsák a kollektív vezetés módszereit. Ennek eszközeit rövidesen vezetőségi ülésen beszélik meg. Úgy vélik, ez az egész pártésetre pozitív hatást gyakorol majd Vékony Gyula A jászboldogházi radiátor üzemben készí’’’*'* ■'kiminimo fűtőtestek. (MTI foto — Erezi K. Gyula terv, M KS) 3 hűtő- és fűtőgépek — egy gyárból a jászság lett — lesz az ország hőtechnikai, klimatizációs bázisa. Úgy kezdődött, hogy Jászberényben, 6 kilométerre a várostól felépítették a Hűtőgép- gyárat. Az 1950 -es évek végén megkezdték a Lehel nevű és emblémájú hűtőgépek gyártását. Betanítottak a részmunkákra egy sereg embert, főleg nőt. Saját konstrukcióban, maguk tervezte, gyártotta gépsorokat állítottak össze. Az idén ünnepélyes külsőségekkel köszöntötték a Jászberényben elkészült egymilliómodik hűtőgépet. — Általában három évenként új típusú hűtőgépe, gyártunk — mondja kísérőm, a gyár főkonstruktőre. — A mostani típus 1908 óta „megy”, jövőre aktuális a váltás. A 150, 170, 200 és 250 literes hűtőszekrények csak méretben különböznek egymástól, formában alig. Fekete üzemrész: így nevezik azokat a termeket, ahol acéllemez táblákból hajlítják, formázzák a hűtőszekrény palástját A polcgyártó során a huzalokból elkészített váz polietilén mázba kerül. A FESTŐMŰHELYBEN zsírtalanítás után több réteg festék kerül az acéllemezre, minden festékréteget külön beleégetnek. Vákuumformázó gépek préselik a hűőszekrény belső kamráját, ajtóbélését És a másfél percenként tovább lépő szerelőszalagon lyukasat fúrnak, apró alkatrészeket, elektromos szerelvényeket raknak bele. Aztán helyére kerül a hűtőszekrény lelke, az ag- I regát.- I A szalag mellett csupa fiatal lány. Megállás nélkül jár a kezük. Mintha valamilyen vetélkedőjátékon lennének —, s figyelik a különböző színekkel felgyűlő lámpát. A sárga — figyelmeztető. A piros — most tovább lép a szalag. A gyakorlatlanok még ilyenkor is szerelnek, mennek a tovasuhanó géppel. A lányok mellett a dobozokban különböző méretű, formájú autó alkatrészek. Úgy, hogyha várakozva kell kisebb, vagy nagyobb hűtőszekrényt szerelni, ne legyen fennakadás. Most másfél percenként lép egyet a futószalag. Azt mondják, az ideális az 1 perces továbblépés. Ami azt jelenti, hogy percenként elkészülne egy-egy jégszekrény. Most egy műszakban 380 hűtőszekrényt gyártanak. A SZALAGRÓL a villamosbiztonságtechnikai ellenőrző részlegbe kerül a gép. Majd hőtechnikailag próbálják ki plusz 32 fokon. A hagyományos, kompreszszoros hűtőgépek mellett március óta svájci licenc alapján adszorpciós rendszerű háztartási hűtőgépek is készülnek. Az idén 17 ezer, 60 literes gép került forgalomba, s jövőre nagyméretűt, 140 literest is gyártanak majd. Mi a különbség a kétféle hűtőgép között? A kompresszoros mínusz 6 fokig hűt az adszorpciós mínusz 18 fokot biztosít. Ez utóbbi alkalmas mire- Ht-ételek, mélyhűtött áruk nyamos tárolására. Az óriás — kereskedelmi — hűtőgépeket 1000, 1100, 1600 literes befogadótérrel szól. megrendelésre gyártanak. L. készülnek hűtőpultok, ármazi hűtővitrinek, nyitott felületű mélyhűtőpultok is. Az ivóvízhűtős a trópusi országokban és meleg üzemeinkben népszerű. Jászberényből a hűtőgépgyártás a központi téma (készül itt egyebek között alumínium-edény, autoszifon, alumínium söröshordó). A fűtőberendezések, radiátorok gyártása a jászberényi telepen akkor szűnt meg, amikor alig néhány hete Jászboldogházán megkezdte termelését a hűtőgépgyár radiátor-üzeme. A gyáravatás ünnepélyes perceiben hírül adták — új gyár született. Negyvenöt millió forint költséggel épült, s már az első év termelési értéke eléri a 65 milliót. A gyár termékeit, a három alaptípusú radiátort ötéves garanciával forgalmazza. Egy évben 400 ezer négyzetméter fűtőfelületű alumínium-radiátort készítenek, ezzel mintegy 60 ezer lakószobát lehetne fűteni. A JÁSZSÁGI radiátor egy csomó előnnyel rendelkezik. Könnyebb, jobbak a hőleadási tényezői, mint az egyéb radiátoroknak. Korrózióálló — ezért élettartama szinte örök. Kis felületű, jól szerelhető, tetszetős, exportmegrendelések és a hazai igények máris nagyobbak, mint a gyár kapacitása. A jászsági meglevő és épülő gyárak, a hűtőgépgyár vidéki telepei az országos klimatizációs programban is aktív részesek lesznek. K. H.