Zalai Hírlap, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-01 / 102. szám

A MUNKA ÜNNEPÉN írta: Vándor László, az SZMT vezető titkára Május 1. a munka ünne­pe, a munkásoké, az alko­tóké. Nyolcvanegy eszten­deje emelik magasra ezen a napon a proletariátus vö­rös zászlaját azok, akik az­­egyszerű hétköznapok so­rán megtermelik az anyagi javakat, a föld mélyéről felszínre küldik a szenet, az ércet, az olajat, akik a gyárakban, üzemekben for­málják az acélt, kovácsol­ják a vasat, akiknek elkép­zelései nyomán új házak, erőművek születnek. Ha­zánkban ezen a napon zász­­lódíszbe öltöznek az utcák, terek és immár huszonhat esztendeje szabadon ünne­pelünk ezen a napon. A magyar munkásosz­tályban, különösen a szer­vezett munkásságban évti­zedek óta mélyen él május 1. forradalmi tradíciója. Ha visszapillantunk az elmúlt évtizedek harcaira, tiszte­lettel gondolunk azokra a bátor munkásokra, akik ki­bontott vörös zászlók alatt felvonulva először ünne­pelték meg május elsejét, a nemzetközi munkás szoli­daritás napját. Amikor ma a lobogó zászlók alatt felvonulunk, hogy május elsejét köszönt­sük, a jelszavak tüzénél, az indulók pezsdítő ritmu­sánál forróbban fűti szí­vünket az a tudat, hogy bekapcsolódunk a világ dolgozó millióinak nagy menetébe, egy csatasorban vagyunk a szabad társa­dalmat építő népekkel és azokkal, akik a mi pél­dánkból merítenek erőt, hogy megszabaduljanak az elnyomástól. A magyar munkásosz­tálynak szabad hazánkban minden május elsején volt miért örülnie, volt mire büszkének lennie. A vörös zászlók alatt vonulva évről évre olyan újabb és újabb munkasikereket tudhatott maga mögött, amelyekre felfigyelt a világ. Ugyan­ezt elmondhatjuk szűkebb hazánk, Zala megye mun­kásairól is. S különösen okot ad a jogos büszkeség­re a mai május elseje, ami­kor újabb nagy feladatok megoldására készülünk, s az elégedettség érzése tölt­het el bennünket mindan­nak alapján, amit jól elvé­geztünk. Számokat idéz­hetnénk a harmadik öt­éves tervben elért eredmé­nyeinkből, hosszúra nyúlna a felsorolás, de néhány jel­lemző adat mégis idekíván­kozik. A harmadik ötéves tervben a megye munkás­sága nemcsak öntudatában erősödött, hanem számá­ban is, tízezer fővel. Az ipari termelés volumene 20—22 százalékkal haladta meg az 1965. évi szintet, a kőolajbányászat nélkül szá­mítva pedig 60 százalékkal. Zalaegerszegen az iparban foglalkoztatottak száma közel négyezerrel, Nagyka­nizsán mintegy ötezerrel nőtt.­­ A harmadik ötéves terv egyik jelentős fejlesztési te­rülete volt megyénkben a vasút, illetve a közlekedés, valamint az úthálózatok korszerűsítése is, amire nem kevesebb mint 545 millió forintot költöttünk. Az ipar és a közlekedés fejlesztése mellett gyors­­ütemű növekedésről adha­tunk számot a mezőgazda­ság területéről is. A har­madik ötéves terv idősza­kában tovább szilárdultak a mezőgazdaságban a szo­cialista termelési viszo­nyok, erősödtek falun a szocialista vonások és je­lentősen emelkedett a ter­melés színvonala. A lakosság életkörülmé­nyeit alapvetően meghatá­rozó tényezők: a lakosság jövedelme, lakás- és kom­munális helyzete, egészség­­ügyi, szociális, kulturális ellátottsága tovább javult. A tanácsi lakások építésé­re 390 millió forintot for­dított a megye. Ebből az összegből 1840 lakás épült fel, az eredetileg előirány­zott 1390-nel szemben. A megyében a tervben sze­_______________­replő 7400 lakással szem­ben 8800 lakás épült fel és így mintegy 28 ezer zalai lakos költözhetett új la­kásba. Erre a szorgalomra és helytállásra alapozzuk to­vábbi tervünket. Ez évben kezdtük meg a negyedik ötéves tervünk végrehajtá­sát, aminek részleteit a vá­lasztások során tártuk az ország lakossága elé. Így ismét eszmecsere alakult ki a szocializmus továbbépíté­sének­­programjáról, mely adatok ismeretében a vá­lasztók adtak felhatalma­zást mindazoknak, akikre képviseletüket bízták a ta­nácsokban, az országgyűlés­ben. A szocialista demokra­tizmus továbbfejlődésének lehetősége és iskolája volt e fontos közéleti esemény. A demokratizálódás e fo­lyamatának megvalósulása felfogásunk szerint része és feltétele társadalmunk szo­cialista átalakulásának, a szocializmus magasabb szinten való építésének. Mindennapi munkánkat, alkotó terveinket az a biz­tonságot adó tudat hatja át, hogy nem vagyunk egyedül. A szocialista kö­zösség tagjaként cselekvő részesei vagyunk a haladá­sért, a békéért, a népek felemelkedéséért folyó vi­lágméretű harcnak. Mind­­annyiunk nemzeti érdekei­vel összhangban van a KGST tagállamainak foko­zódó együttműködése. A kialakuló szocialista gazda­sági integráció a résztvevő országok mindegyikének előnyös gazdasági tevé­kenységet, gyorsabb fejlő­dést tesz lehetővé. A Föld népei mind békét és biz­tonságot kívánnak. A Szov­jetunió ereje, aktív béke­politikája révén úgy ala­kultak a nemzetközi erővi­szonyok, hogy a szocialista világrendszer meg tudja fé­kezni az imperialista erő­ket. Ma a népeket elsősorban az Egyesült Államok ural­kodó köreinek erőpolitiká­ja fenyegeti. Vezető politi­kusai békeszándékokról be­szélnek. Azt állítják, hogy a vietnamiakra akarják bízni sorsuk intézését, hogy ki akarják vonni csa­pataikat Indokínából. Va­lójában csak arra töreked­nek, hogy az amerikai ér­dekekért vietnamiak há­borúzzanak. Tudjuk meny­nyi áldozatot követel ez a harc Indokína népeitől, mennyi szenvedést ró rá­juk. Mélységes csodálattal adózunk vietnami testvé­reinknek bátor helytállásu­kért. Együttérzésünket tet­tekkel fejezzük ki: erőnk­höz mérten minden segít­séget megadunk igazságos harcukhoz. A béke, a haladás és a szocializmus híveinek ösz­­szefogása azóta vált reális világpolitikai tényezővé, amióta a harcolni kész for­radalmárok, a nemzeti füg­getlenségért küzdők tá­maszkodhatnak a Szovjet­unióra és az elmúlt 26 év­ben létrejött szocialista or­szágok sorára. Ennek kö­szönhetjük, hogy ha válsá­gok és feszültségek köze­pette is, 26 éve békében él­hetünk és dolgozhatunk. Most ünnepelünk. Az ün­nep után a munka hétköz­napjai jönnek, a szocializ­mus építése új tetteket kí­ván. A mi ünnepi fogadal­munk az legyen, hogy 26 éves munkánk eredményei­re, vívmányaira támasz­kodva, erőnket nem kímél­ve mindent megteszünk szabad hazánk, a Magyar Népköztársaság további felvirágoztatásáért. Szilárd elhatározással és egység­ben haladunk tovább előre a szocializmus építésének útján, barátaink, testvé­reink, a Szovjetunió, a szo­cialista országok népeinek oldalán. Ha ezt tesszük, akkor bizonyos, hogy a ma­gyar népre eredményekben gazdag évek, évtizedek kö­szöntének, a nemzetre szép jövendő vár. ______________ Május 12-re összehívták az országgyűlés alakuló ülését Módosították a népi ellenőrök és népi ülnökök választásáról szóló rendeletet Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott, amelyen a választások utáni feladatokkal és egyéb időszerű kérdésekkel foglalkozott. Az Elnöki­ Tanács az alkot­mány 18. paragrafusa (5) be­kezdése alapján az országgyű­lés alakuló ülését 1971. május 12-én (szerdán) délelőtt 11 órá­ra összehívta. Az alkotmányos államren­­dünk gyakorlatának megfele­lően Fock Jenő, a kormány el­nöke — mivel a kormány meg­bízatását a korábbi országgyű­léstől kapta — kérte az Elnöki Tanácstól a kormány felmen­tését. Az Elnöki Tanács a ké­rést elfogadta, a felmentést megadta, és egyben megbízta a kormányt, hogy az újjává­­lasztásáig — a jelenlegi össze­tételben — intézze a kormány­zati ügyeket. Az Elnöki Tanács módosí­totta a népi ellenőrzésről szóló, 1968. évi V. törvény, valamint a bíróságok népi ülnökeinek választásáról szóló, 1960. évi 6. számú törvényerejű rende­letet. Az Elnöki Tanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette a művelődésügyi miniszternek a kitüntetéses doktorrá avatások tapasztala­tairól szóló tájékoztató jelen­tését, valamint határozatot hozott az 1971. évi kitünteté­ses doktorrá avatáshoz való hozzájárulásról. E szerint ki­tüntetéses doktorrá avatásra kerül sor az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a József Attila Tudományegyetem, a Kossuth Lajos Tudomány­egyetem, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, valamint a Szegedi és a Debreceni Orvostudomá­nyi Egyetem egyes jeles ered­ménnyel végzett hallgatóinál. Felavatták Marx és Engels közös emlékművét Budapesten Budapest közterületi díszei­nek sorában új, monumentá­lis képzőművészeti, alkotást avattak pénteken: Marx és Engels közös emlékművét­­ a Jászai Mari téren. A nem­zetközi munkásmozgalom két kimagasló alakjának közös szoborművét a munkásosztály nemzetközi ünnepéhez, május elsejéhez kapcsolódó esemény­­sorozat keretében adták át a fővárosnak. Az avató ünnepségen meg­jelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Aczél György, Benke Valéria, Nemes Dezső, Németh Károly, a Politikai Bi­zottság tagjai, továbbá az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány több tagja; részt vett a politikai, a társadalmi és a kulturális élet sok ismert személyisége. Ünnepi beszédet Óvári Mik­lós, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára mondott. Ezután koszorúzás követke­zett. Az új emlékmű talapza­tánál az MSZMP Központi Bi­zottsága és a budapesti párt­­bizottság nevében Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a budapesti­­pártbizott­ság első titkára és Óvári Mik­lós, a Központi Bizottság tit­kára helyezett el koszorút. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa nevében Gál László és Somoskői Gábor titkárok ko­szorúztak. A KISZ Központi Bizottságának koszorúját dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára és Csillik András, a KISZ KB Intéző Bizottságá­nak tagja, a budapesti KTSZ- bizottság első titkára, a fővá­rosi tanács koszorúját Kele­men Lajos, a végrehajtó bi­zottság megbízott elnöke és Hantos János elnökhelyettes helyezte el Táviratváltás Zala megye és Herszon terület között Május 1-e alkalmával táv­iratváltás történt a Magyar Szocialista Munkáspárt Zala megyei Bizottsága és a szov­jetunióbeli testvéri Herszon terület pártbizottsága között. A két pártszerv vezetői köl­csönösen köszöntik a két test­vér megye dolgozóit a mun­­­­kásszolidaritás nagy ünnepe alkalmából. Ugyancsak táv­iratváltás történt az ünnep al­kalmából a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Herszon területi Szakszervezeti Tanács között (D ) Mai számunkból: □ Kitüntetett vállalatok □ Vallomások a munkáról L Anyák köszöntése b Lány a satupadnál □ Pedagógusok a fizetésemelésről ­ Ünnepélyes zászlófelvonás a Parlament előtt­­ és a Gellérthegyen­ Május elseje előestéjén pénteken a Parlament előtti Kossuth Lajos téren ünnepé­lyes külsőségek között, kato­nai tiszteletadással felvonták a Magyar Népköztársaság ál­lami zászlaját. Kürtszó jelez­te a katonai elöljáró, Pesti Endre vezérőrnagy, budapesti helyőrségparancsnok érkezé­sét, aki meghallgatta a csapat­­zászlóval felsorakozott dísz­század parancsnokának jelen­tését, majd — a Rákóczi-in­­duló hangjai közben — ellé­pett a díszegység előtt és üd­vözölte a katonákat. Ezután díszőrök kíséretében az árboc­hoz vitték az állami zászlót és a Himnusz hangjai, valamint a díszszázad tiszteletadása kö­zepette vonták fel az árbóc­­rúdra. A Gellérthegyen levő Fel­­szabadulási emlékműnél ugyancsak katonai tisztelet­adással vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a munkás­­mozgalom vörös zászlóját. Szombaton délben a Kos­suth téren az állami zászlónál zenés őrségváltás lesz. Haraszti László: JELSZAVAINK

Next