Zalai Hírlap, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-01 / 102. szám
A MUNKA ÜNNEPÉN írta: Vándor László, az SZMT vezető titkára Május 1. a munka ünnepe, a munkásoké, az alkotóké. Nyolcvanegy esztendeje emelik magasra ezen a napon a proletariátus vörös zászlaját azok, akik azegyszerű hétköznapok során megtermelik az anyagi javakat, a föld mélyéről felszínre küldik a szenet, az ércet, az olajat, akik a gyárakban, üzemekben formálják az acélt, kovácsolják a vasat, akiknek elképzelései nyomán új házak, erőművek születnek. Hazánkban ezen a napon zászlódíszbe öltöznek az utcák, terek és immár huszonhat esztendeje szabadon ünnepelünk ezen a napon. A magyar munkásosztályban, különösen a szervezett munkásságban évtizedek óta mélyen él május 1. forradalmi tradíciója. Ha visszapillantunk az elmúlt évtizedek harcaira, tisztelettel gondolunk azokra a bátor munkásokra, akik kibontott vörös zászlók alatt felvonulva először ünnepelték meg május elsejét, a nemzetközi munkás szolidaritás napját. Amikor ma a lobogó zászlók alatt felvonulunk, hogy május elsejét köszöntsük, a jelszavak tüzénél, az indulók pezsdítő ritmusánál forróbban fűti szívünket az a tudat, hogy bekapcsolódunk a világ dolgozó millióinak nagy menetébe, egy csatasorban vagyunk a szabad társadalmat építő népekkel és azokkal, akik a mi példánkból merítenek erőt, hogy megszabaduljanak az elnyomástól. A magyar munkásosztálynak szabad hazánkban minden május elsején volt miért örülnie, volt mire büszkének lennie. A vörös zászlók alatt vonulva évről évre olyan újabb és újabb munkasikereket tudhatott maga mögött, amelyekre felfigyelt a világ. Ugyanezt elmondhatjuk szűkebb hazánk, Zala megye munkásairól is. S különösen okot ad a jogos büszkeségre a mai május elseje, amikor újabb nagy feladatok megoldására készülünk, s az elégedettség érzése tölthet el bennünket mindannak alapján, amit jól elvégeztünk. Számokat idézhetnénk a harmadik ötéves tervben elért eredményeinkből, hosszúra nyúlna a felsorolás, de néhány jellemző adat mégis idekívánkozik. A harmadik ötéves tervben a megye munkássága nemcsak öntudatában erősödött, hanem számában is, tízezer fővel. Az ipari termelés volumene 20—22 százalékkal haladta meg az 1965. évi szintet, a kőolajbányászat nélkül számítva pedig 60 százalékkal. Zalaegerszegen az iparban foglalkoztatottak száma közel négyezerrel, Nagykanizsán mintegy ötezerrel nőtt. A harmadik ötéves terv egyik jelentős fejlesztési területe volt megyénkben a vasút, illetve a közlekedés, valamint az úthálózatok korszerűsítése is, amire nem kevesebb mint 545 millió forintot költöttünk. Az ipar és a közlekedés fejlesztése mellett gyorsütemű növekedésről adhatunk számot a mezőgazdaság területéről is. A harmadik ötéves terv időszakában tovább szilárdultak a mezőgazdaságban a szocialista termelési viszonyok, erősödtek falun a szocialista vonások és jelentősen emelkedett a termelés színvonala. A lakosság életkörülményeit alapvetően meghatározó tényezők: a lakosság jövedelme, lakás- és kommunális helyzete, egészségügyi, szociális, kulturális ellátottsága tovább javult. A tanácsi lakások építésére 390 millió forintot fordított a megye. Ebből az összegből 1840 lakás épült fel, az eredetileg előirányzott 1390-nel szemben. A megyében a tervben sze_______________replő 7400 lakással szemben 8800 lakás épült fel és így mintegy 28 ezer zalai lakos költözhetett új lakásba. Erre a szorgalomra és helytállásra alapozzuk további tervünket. Ez évben kezdtük meg a negyedik ötéves tervünk végrehajtását, aminek részleteit a választások során tártuk az ország lakossága elé. Így ismét eszmecsere alakult ki a szocializmus továbbépítésénekprogramjáról, mely adatok ismeretében a választók adtak felhatalmazást mindazoknak, akikre képviseletüket bízták a tanácsokban, az országgyűlésben. A szocialista demokratizmus továbbfejlődésének lehetősége és iskolája volt e fontos közéleti esemény. A demokratizálódás e folyamatának megvalósulása felfogásunk szerint része és feltétele társadalmunk szocialista átalakulásának, a szocializmus magasabb szinten való építésének. Mindennapi munkánkat, alkotó terveinket az a biztonságot adó tudat hatja át, hogy nem vagyunk egyedül. A szocialista közösség tagjaként cselekvő részesei vagyunk a haladásért, a békéért, a népek felemelkedéséért folyó világméretű harcnak. Mindannyiunk nemzeti érdekeivel összhangban van a KGST tagállamainak fokozódó együttműködése. A kialakuló szocialista gazdasági integráció a résztvevő országok mindegyikének előnyös gazdasági tevékenységet, gyorsabb fejlődést tesz lehetővé. A Föld népei mind békét és biztonságot kívánnak. A Szovjetunió ereje, aktív békepolitikája révén úgy alakultak a nemzetközi erőviszonyok, hogy a szocialista világrendszer meg tudja fékezni az imperialista erőket. Ma a népeket elsősorban az Egyesült Államok uralkodó köreinek erőpolitikája fenyegeti. Vezető politikusai békeszándékokról beszélnek. Azt állítják, hogy a vietnamiakra akarják bízni sorsuk intézését, hogy ki akarják vonni csapataikat Indokínából. Valójában csak arra törekednek, hogy az amerikai érdekekért vietnamiak háborúzzanak. Tudjuk menynyi áldozatot követel ez a harc Indokína népeitől, mennyi szenvedést ró rájuk. Mélységes csodálattal adózunk vietnami testvéreinknek bátor helytállásukért. Együttérzésünket tettekkel fejezzük ki: erőnkhöz mérten minden segítséget megadunk igazságos harcukhoz. A béke, a haladás és a szocializmus híveinek öszszefogása azóta vált reális világpolitikai tényezővé, amióta a harcolni kész forradalmárok, a nemzeti függetlenségért küzdők támaszkodhatnak a Szovjetunióra és az elmúlt 26 évben létrejött szocialista országok sorára. Ennek köszönhetjük, hogy ha válságok és feszültségek közepette is, 26 éve békében élhetünk és dolgozhatunk. Most ünnepelünk. Az ünnep után a munka hétköznapjai jönnek, a szocializmus építése új tetteket kíván. A mi ünnepi fogadalmunk az legyen, hogy 26 éves munkánk eredményeire, vívmányaira támaszkodva, erőnket nem kímélve mindent megteszünk szabad hazánk, a Magyar Népköztársaság további felvirágoztatásáért. Szilárd elhatározással és egységben haladunk tovább előre a szocializmus építésének útján, barátaink, testvéreink, a Szovjetunió, a szocialista országok népeinek oldalán. Ha ezt tesszük, akkor bizonyos, hogy a magyar népre eredményekben gazdag évek, évtizedek köszöntének, a nemzetre szép jövendő vár. ______________ Május 12-re összehívták az országgyűlés alakuló ülését Módosították a népi ellenőrök és népi ülnökök választásáról szóló rendeletet Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott, amelyen a választások utáni feladatokkal és egyéb időszerű kérdésekkel foglalkozott. Az Elnöki Tanács az alkotmány 18. paragrafusa (5) bekezdése alapján az országgyűlés alakuló ülését 1971. május 12-én (szerdán) délelőtt 11 órára összehívta. Az alkotmányos államrendünk gyakorlatának megfelelően Fock Jenő, a kormány elnöke — mivel a kormány megbízatását a korábbi országgyűléstől kapta — kérte az Elnöki Tanácstól a kormány felmentését. Az Elnöki Tanács a kérést elfogadta, a felmentést megadta, és egyben megbízta a kormányt, hogy az újjáválasztásáig — a jelenlegi összetételben — intézze a kormányzati ügyeket. Az Elnöki Tanács módosította a népi ellenőrzésről szóló, 1968. évi V. törvény, valamint a bíróságok népi ülnökeinek választásáról szóló, 1960. évi 6. számú törvényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a művelődésügyi miniszternek a kitüntetéses doktorrá avatások tapasztalatairól szóló tájékoztató jelentését, valamint határozatot hozott az 1971. évi kitüntetéses doktorrá avatáshoz való hozzájárulásról. E szerint kitüntetéses doktorrá avatásra kerül sor az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a József Attila Tudományegyetem, a Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, valamint a Szegedi és a Debreceni Orvostudományi Egyetem egyes jeles eredménnyel végzett hallgatóinál. Felavatták Marx és Engels közös emlékművét Budapesten Budapest közterületi díszeinek sorában új, monumentális képzőművészeti, alkotást avattak pénteken: Marx és Engels közös emlékművét a Jászai Mari téren. A nemzetközi munkásmozgalom két kimagasló alakjának közös szoborművét a munkásosztály nemzetközi ünnepéhez, május elsejéhez kapcsolódó eseménysorozat keretében adták át a fővárosnak. Az avató ünnepségen megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Aczél György, Benke Valéria, Nemes Dezső, Németh Károly, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány több tagja; részt vett a politikai, a társadalmi és a kulturális élet sok ismert személyisége. Ünnepi beszédet Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára mondott. Ezután koszorúzás következett. Az új emlékmű talapzatánál az MSZMP Központi Bizottsága és a budapesti pártbizottság nevében Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a budapestipártbizottság első titkára és Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára helyezett el koszorút. A Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében Gál László és Somoskői Gábor titkárok koszorúztak. A KISZ Központi Bizottságának koszorúját dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára és Csillik András, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja, a budapesti KTSZ- bizottság első titkára, a fővárosi tanács koszorúját Kelemen Lajos, a végrehajtó bizottság megbízott elnöke és Hantos János elnökhelyettes helyezte el Táviratváltás Zala megye és Herszon terület között Május 1-e alkalmával táviratváltás történt a Magyar Szocialista Munkáspárt Zala megyei Bizottsága és a szovjetunióbeli testvéri Herszon terület pártbizottsága között. A két pártszerv vezetői kölcsönösen köszöntik a két testvér megye dolgozóit a munkásszolidaritás nagy ünnepe alkalmából. Ugyancsak táviratváltás történt az ünnep alkalmából a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Herszon területi Szakszervezeti Tanács között (D ) Mai számunkból: □ Kitüntetett vállalatok □ Vallomások a munkáról L Anyák köszöntése b Lány a satupadnál □ Pedagógusok a fizetésemelésről Ünnepélyes zászlófelvonás a Parlament előtt és a Gellérthegyen Május elseje előestéjén pénteken a Parlament előtti Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták a Magyar Népköztársaság állami zászlaját. Kürtszó jelezte a katonai elöljáró, Pesti Endre vezérőrnagy, budapesti helyőrségparancsnok érkezését, aki meghallgatta a csapatzászlóval felsorakozott díszszázad parancsnokának jelentését, majd — a Rákóczi-induló hangjai közben — ellépett a díszegység előtt és üdvözölte a katonákat. Ezután díszőrök kíséretében az árbochoz vitték az állami zászlót és a Himnusz hangjai, valamint a díszszázad tiszteletadása közepette vonták fel az árbócrúdra. A Gellérthegyen levő Felszabadulási emlékműnél ugyancsak katonai tiszteletadással vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlóját. Szombaton délben a Kossuth téren az állami zászlónál zenés őrségváltás lesz. Haraszti László: JELSZAVAINK