Zalai Hírlap, 1971. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-01 / 153. szám

2 ZALAI HÍRLAP Mély megrendülést keltett világszerte a Szojuz—11 személyzetének tragikus halála (Folytatás az 1. oldalról.) A halott űrhajósokat meg­pillantó kutatócsoport döbbe­netét érzik át a moszkvaiak, a­­szovjet emberek szerda reggel óta. Az Izvesztyija esti kiadásá­ban Borisz Konovalov, a lap űrtudósítója hírt ad arról, hogy a Szojuz—11 leszálló be­rendezésében megtalálták a Szaljuton vezetett fedélzeti naplót, az űrhajósok készítet­te fényképfelvételeket és kí­sérleteik eredményét. Mindhá­rom kozmonauta az utolsó pil­lanatig teljesítette kötelessé­gét. Az eredményes küldetés utáni hirtelen halál híre vi­lágszerte mély megrendülés­t keltett. A TASZSZ közlemény kiadását követő első órákban már több állam- és kormány­fő, tudós nyilvánította most , részvétét a szovjet kormány­nak, az elhunytak családtag­jainak, az egész szovjet tár­sadalomnak. Gustav Husák, a CSKP KB főtitkára, Ludvik Svoboda köztársasági elnök és Lubo­­mir Strangel miniszterelnök táviratban fejezte ki részvétét a szovjet vezetőknek a szov­jet űrhajósok tragikus halála miatt. Részvéttáviratban fe­jezte ki megdöbbenését Tito jugoszláv elnök, Indira Gan­dhi indiai miniszterelnök, Ed­ward Heath brit miniszterel­nök, Szato Riszaku japán mi­niszterelnök, Georges Pompi­dou francia és Giuseppe Sara­­­­gat olasz köztársasági elnök, Gustav Heinemann, az NSZK elnöke. Részvétét nyilvánítot­ta VI. Pál pápa is. Az amerikai űrkutatás köz­pontjában, a texasi Houston­ban ugyancsak gyászolják a három szovjet űrhajóst. Ro­bert Tilruth, az emberlakta amerikai űrhajók repülési köz­pontjának igazgatója így nyi­latkozott: „Mélységesen meg­rendített a hír. Már csak azért sem számítottunk tragédiára, mivel a küldetés mindvégig a legkisebb nehézség nélkül zaj­­­­lott le. Szomorú esemény ez a­­ többi űrhajós és mindazok , számára, akik oly keményen dolgoznak a program megva­lósulásáért. Nagyon szomorú hír mindannyiunk számára.” Bernard Lovell, az angliai Jodrell Bank csillagvizsgáló intézet igazgatója, Nagy-Bri­­tannia egyik legtekintélyesebb űr­szakértője mély együttérzé­séről biztosította a szerencsét­lenül járt űrhajósok család­tagjait és hangsúlyozta, hogy a tragédia okát majd csak ala­pos és részletes vizsgálat de­rítheti fel, addig nem is érde­mes feltételezésekbe bocsát­kozni. Bulgária valamennyi rádió­adója szerdán ismételten kö­zölte a tragikus hírt. A közle­mények közötti szünetekben gyászzenét sugárzott a rádió. Az algériai rádió és a táv­irati iroda a három szovjet űrhajós tragikus haláláról be­számolva méltatta a világűr meghódításában szerzett ki­emelkedő érdemeiket. A hős kozmonauták felbecsülhetetlen jelentőségű munkát végeztek az orbi­tális ember­ irányította űrrepülések fejlesztése érde­kében és hőstettük mindörök­re megmarad a Szovjetunió és az egész világ népeinek em­lékezetében — hangsúlyozta az algériai rádió és a hírügynök­ség. A Kreml nagy palotájában szerdán folytatta munkáját a szovjet írók V. kongresszusa. Vagyim Kozsevnyikov író, megnyitva a szerda délelőtti ülést, a következőket mon­dotta : „Mély fájdalommal értesül­tünk a világűr nagyszerű, me­rész kutatóinak — Georgij Dobrovolszkijnak, Vlagyiszlav Volkovnak, Viktor Paca­jevnak a haláláról. Csupán tegnap hallottuk lelkesítő szavaikat, hozzánk intézett felhívásukat. Alakjukban mindörökre meg-A­nna radio reggeli alásait legnagyobb részben a Szojuz— 11 személyzete emlékének szentelte. A rádiókommentáto­rok kiemelik a három szovjet űrhajós hőstettének óriási je­­­lentőségét a világűr további meghódítása szempontjából. örökítést nyernek azok a dicső hősi vonások, amelyek jellem­zik népünket és amelyek olyan magasrendű kifejezést kapnak, amikor népünk a világ minden emberének nevében hőstettet hajt végre. Szívünkben, min­den ember szívében, az egész emberiség szívében és tudatá­ban mindörökre élni fog az is­meretlen bátor úttörőinek ra­gyogó emléke." A kongresszus résztvevői egyperces néma felállással adóztak Dobrovolszki­j, Volkov és Pacajev emlékének. (MTI) Kitüntetés a hősöknek A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége törvény­­erejű rendeletet adott ki, amelynek értelmében haláluk után a Szovjetunió Hőse cím­mel tüntették ki Georgij Dob­­rovolszkij, Viktor Pacajev és Vlagyiszlav Volkov űrhajóso­kat hősiességükért, bátorságu­kért és merészségükért, ame­lyet az új kozmikus komp­lexum, a Szaljut orbitális ál­lomás és a Szojuz—11 szállító űrhajó kipróbálása során ta­núsítottak. Vlagyiszlav Volkov most másodszor kapta meg a ma­gas kitüntetést. Először 1969 októberében, a Szojuz—7 űr­hajón végzett űrrepülése után tüntették ki a Szovjetunió Hőse címmel. A három szovjet űrhajós te­metésének megszervezésére alakított kormánybizottság kö­zölte, hogy Georgij Dobro­volszkij, Vlagyiszlav Volkov és Viktor Pacajev holttestét július elsején ravatalozzák fel Moszkvában, a szovjet had­sereg székházában, ahol 12 órától 20 óráig lehet búcsút venni a Szaljut orbitális űr­állomás tragikusan elhunyt legénységétől. Űrbalesetek, űrhajós halálok A Szojuz—11 legénységével együtt eddig 13 űrhajós vesztette életét a Földön, a levegőben, vagy a világűrben. 1961. november 1.: Theodore Freeman repülőgépszerencsétlen­­ségben. 1966. február 28.: Elliott Lee és Charles Bassett egy T—38-as gya­korlógép fedélzetén, amely Houston területén zuhant, le. 1967. január 27.: Virgil Grissom, Edward White és Roger Chaffee élve elégett az Apollo-kabinban keletkezett tűzvészben. 1967. április 24.: Vlagyimir Ko­marov, a Szojuz–1 pilótája, mi­után leszálló egységének ejtőer­nyője nem nyílt ki, és az űr­hajó becsapódott a talajba. 1967. június: Edward Givens, autóbalesetet szenvedett. 1967. október 3.: C. C Williams, repülőgépszerencsétlenség során. 1967. december 9.: Robert Law­rence Kaliforniában, szintén re­­pülőgépszerencsétlenség áldozata lett. 1968. március 27.: Jurij Gaga­rin, a világ első űrhajósa repülő­­gépszerencsétlenség során. 1970. január 16.: Pavel Beljajev, a Voszhod—2 1965. márciusában végrehajtott repülésének pa­rancsnoka általános vérmérge­zésben. 1971. június 29.: A Szojuz—il szovjet űrhajó legénysége vis­szatérőben a Szaljut első ember­lakta űrállomásról, eddig még tisztázatlan körülmények között életét vesztette. (MTI) Losonczi Pál és kísérete szerdán vidéki körutat tett (Folytatás az 1. oldalról.m­vid tájékoztatást a munkafo­lyamatokról. Visszatérve a gyár központi épületéhez, a vendégeket az üzemi,.zenekar fogadta. Ezután az étteremben díszebédet ad­tak Losonczi Pál, felesége és kíséretének tagjai részére. A 190 000 lakosú Linzt a különvonat három óra előtt hagyta el. Államelnökünket ünnepélyesen búcsúztatták. Amikor a vendégek Krems­­hez érkeztek, szintén ünnepé­lyesen fogadták az államelnö­köt. Valamikor frank erődít­ményből fejlődött ki a mai város, amely a múlt emlékei­ből kiállítást nyitott „Az ezer éves Krems” elnevezéssel. Lo­­sonczi Pál, felesége és kísére­te ezt a kiállítást tekintette meg és a várossal ismerke­dett. Kremsből a küldöttség sze­mélygépkocsikkal folytatja út­ját. A Duna-kanyar festői tá­ján a meredek sziklák közé ékelt, történelmi múltú Dürn­­steinbe. A szőlőtermő vidék mentén elterülő település ba­rokk stílusú épületei megra­gadó látványt nyújtottak. Dürnsteinben — ahol And­reas Maurer alsó-ausztriai tar­tományi főnök vezetésével a tartomány több más vezető személyisége fogadta Losonczi Pált és kíséretét. Államelnö­künknek bemutatták a wa­­chau­ i bortermő vidék több gazdaságát, borpincészetet s ismertették a Duna-kanyar lösztalaján elért termésered­ményeket, a táj mezőgazdasá­gi eredményeit, terveit. A dürnsteini tartózkodás díszvacsorával ért véget. Az esti órákban a vendégek ismét a különvonatba száll­tak. Rudolf Kirchschläger külügyminiszter társaságában Losonczi Pál és kísérete visz­­szautazott Bécsbe. Tüzérségi támadás egy lőszerraktár ellen Saigon (MTI)­ A dél-viet­nami hazafias erők szerdán folytatták­­ tüzérségi támadás­­sorozatukat a Saigontól körül­belül 430 kilométernyire északkeletre fekvő Qui N­hon­ban elhelyezett hatalmas lő­szerraktár ellen. A harctér­ről érkezett jelentések szerint a raktárt jóformán teljesen megsemmisítették. A fontos létesítményben, amelyből a környék amerikai és dél-viet­nami csapatait ellátják, álta­lában 15 000 tonna különböző típusú lőszert tárolnak. A he­ves robbanások a rakétatáma­dás után kilenc órával is ál­landóan ismétlődtek, a rak­tártól egy kilométernyire fek­vő körzetben a házak körül­belül hatvan százaléka omlott össze vagy sérült meg. Halá­los áldozatokról nem érkezett jelentés. Az amerikai hadsereg egy helikoptere egy Saigontól ke­letre lezajlott katonai műve­let során tévedésből amerikai katonákra lőtt ki rakétákat, megsebesítve 12 embert. Phnom Penh (MTI): A kam­bodzsai kormányhadsereg egy szóvivője szerdán bejelentette, hogy a kormánycsapatok hat­ezer emberrel indítottak új katonai műveletet a Mekong folyótól keletre „a hazafias erők felszámolására". Ez a megerősítés csatlakozott az ebben a térségben tartózkodó ötezer kambodzsai katonához, aki Vihear Suor szomszédsá­gában folyó harcokban vett részt. A szóvivő állítása sze­rint a hazafias erők is erősí­tést kaptak. A Hazafias Népfront megyei bizottságának ülése (Folytatás az 1. oldalról.) rendkívüli módon megnőtt az­­érdeklődés a közügyek , iránt, szívesen, örömmel dolgoznak, s ebbeli munkájukhoz a szük­séges támogatást meg is kap­ják. Katona Józsefné, a népfront megyei elnöksége pedagógiai bizottságának elnöke a peda­gógiai bizottságok munkájáról, azokról a kedvező tapasztala­tokról szólt, amelyek az utóbbi időben a szülői munkaközös­ségek tevékenységében beál­lottak. A különböző típusú nő­­bizottságok, a népfront elnök­ségek és nőbizottságok kölcsö­nös együttműködésének fon­tosságát hangsúlyozta felszóla­lásában Spilák Lajosné. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a népfront nőbizottságai töre­kedjenek jó kapcsolatot kiépí­teni a pártalapszervezetekkel, a pártszervezetek nőfelelősei­vel, tájékoztassák a pártveze­tőségeket gondjaikról, számol­janak be sikereikről. Koplár Lajos, a megyei ta­nács elnökhelyettese a megyei tanácsnak a párthatározat megvalósítását célzó intézke­dési tervéről, arról szólt, hogy az intézkedési tervekben fog­laltak megvalósítása érdeké­ben eddig milyen lépések tör­téntek a foglalkoztatás bizto­sítására, a szolgáltatások javí­tására, a tanácsi vállalatoknál dolgozó nők bérezésének ren­dezésére. Utalt azokra a gon­dokra is, amelyek a nők ve­zető posztra állítását nehezítik. Konkréten arra, hogy a megye közel 200 iskolájából — ahol a pedagógusok mintegy 70 szá­zaléka nő — csak 12-ben tölti be nő az igazgatói posztot S bár mindegyik megállja a he­lyét, e tekintetben azért nehéz előbbre lépni, mert a társa­dalmi elvárás ma az iskolák igazgatóival szemben nem el­sősorban az, hogy az­ iskolában végezzék el maradék nélkül a munkájukat, hanem az, hogy részt vegyenek valamennyi tár­sadalmi szerv munkájában is. Miután az iskolavezetés nem­csak és nem elsősorban a ta­nítási órák megtartásában me­rül ki, hanem nagyon gyakran a késő délutáni órákba nyúló munkát igényel, a nők nem szívesen vállalják ezt a be­osztást. Az ülés résztvevői kézhez kaptak egy állásfoglalás terve­zetet, is, amelyhez Páti Jenőné, a megyei nőbizottság titkára fűzött rövid szóbeli kiegészí­tőt. - Az­­állásfoglalás. - -v armelyet az együttes ülés egyhangúlag elfogadot! — részletesen tartalmazza azokat a teendőket, amelyek a me­gyében a népfront szervekre várnak a határozat végrehaj­tása érdekében végzendő to-­­ vábbi munkában. Az állásfog-­­ lalást valamennyi népfront bi-­­ zottság és nőbizottság megkap- t ja, kiegészítve azokkal a javas­latokkal, észrevételekkel, ame­lyeket az ülés résztvevői tet­tek. Az elmúlt egy esztendő mun­kájának értékelésére hivatott együttes ülés gondosan mér­legre tette az elvégzett mun­kát, s jó alkalom volt arra is, hogy megfelelő útmutatást ad­jon a további teendőkhöz. Ezt hangsúlyozta zárszavában dr. Takáts Ádám, a népfront me­gyei elnöke. 1071. július 1. Fél évszázados a Kínai Kommunista Párt Sanghajban, az egykori francia negyed kis utcájá­ban, egy öreg házban ült ösz­­sze 1921. július 1-én tizenkét küldött, hogy a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom­tól fellelkesült kínai kom­munisták képviseletében megalakítsa a Kínai Kom­munista Pártot. A munkásosztály fiatal pártja, az országban meg­erősödő demokratikus és nemzeti felszabadító mozga­lom igényeit megértve hatá­rozott antiimperialista és antifeudális programmal lé­pett fel. A kezdetben nem­zeti demokratikus célokat szolgáló, majd az ellenfor­radalmi árulás útjára lépett Kuomintaggal kötött egy­ségfront felbomlása után, a kínai kommunistákra rendkí­vül súlyos terror nehezedett. A KKP azonban nem hát­rált meg, hősiesen helytállt az osztályellenség és az ide­gen hódítók elleni harcban. A Kína felszabadításáért folytatott hosszú és súlyos áldozatokkal teli küzdelem­hez döntő segítséget nyúj­tott az a győzelem, amelyet a második világháború fő terheit viselő Szovjetunió aratott a hitleri fasizmus és a japán militarizmus erői fe­lett. A kedvező nemzetközi feltételek közepette a kínai nép, kommunista pártja ve­zetésével. 1949. október 1-én óriási jelentőségű győzelmet aratott. A forradalom győzelme nyomán megszületett Kínai Népköztársaság hozzálátott, hogy gyors ütemben leküzdje a feudális és félgyarmati helyzet okozta elmaradást. A kínai százmilliók lelkes mun­káját önzetlenül támogatták a szocialista országok, első­sorban a Szovjetunió. Követ­kezetes antiimperialista és békeszerető külpolitikája, internacionalista magatartá­sa ezekben az években vi­lágszerte mind több barátot szerzett a népi Kínának. Az ötvenes évek végétől, a hatvanas évek elejétől kezd­ve azonban az ország politi­kájában sajnos negatív irá­nyú fordulat történt. .A KKP vezetésében mindny­kább tért hódított az addig­ visszaszorított, a nagyhatal­mi ábrándoktól fűtött anti­­marxista, nacionalista áram­­­lat. A KKP vezetői fokozato­san szembefordultak a test­vérpártok zömével és­ szaka­datt tevékenységbe kezdtek­ Az egységbontás politikája veszélybe sodorta az éle­t vívmányokat, s mély válság­­ba juttatta a KKP-t és az öt­szöget. Ismeretes, hogy az SZKF, a nemzetközi kommunista mozgalom túlnyomó többsége­­ visszautasította ezt a politi- i­kát, de ugyanakkor mindig is késznek bizonyultak a kap-­­­csolatok elvi alapon nyugvó­­ rendezésére. Ez a határozott­ és türelmes politika eredmé-­ nyezte, hogy az utóbbi két évben bizonyos kezdeti ered­ményeket sikerült elérni az állami kapcsolatok normali­zálása terén. A kínai vezetők azonban, ha rá is kényszerültek­ a „kulturális forradalom” idő­szakában folytatott politika durva módszereinek meg­változtatására, elvi állás­pontjukon nem változtattak: ha álcázottabban is, de foly­tatják a Szovjetunió, az SZKP rágalmazását, egyen­­lőségi jelet vonnak a kom­munizmust építő Szovjetunió és az imperialista Egyesült Államok közé, megpróbál­ják szembefordítani egymással a szocialista országokat. A magyar kommunisták mindig nagyra becsülték a KKP küzdelmét, amikor az internacionalista, forradalmi szellemben cselekedett. Most a párt megalakulásának öt­venedik évfordulóján tiszte­letüket fejezik ki mindazok­nak a kínai kommunisták­nak, akik harcolnak a marxiz­­­mus-leninizmus, a proletár internacionalizmus es­zm­éi­ helyreállításáért, a követke­zetes antiimperialista poli­tika megvalósításáért. Meg­őrzik hitüket, hogy Kína előbb-utóbb ismét a testvéri szocialista országokkal­ hegy­ségben halad előre a sz­ocia­­lizmus útján. Változások a svéd kormányban Stockholm (MTI): Mint már jelentettük, kedden benyújtot­ta lemondását Torsten Nilsson svéd külügyminiszter. A volt külügyminiszter 67 éves, és 26 évet töltött a­ kormány szolgá­latában. Helyét Krister Wickman, volt iparügyi miniszter foglal­ja el. Wickman 47 éves. A változást kommentáló hír­ügynökségi jelentések megál­lapítják, hogy­ a visszavonuló Nilsson nevéhez fűződik Svéd­ország külpolitikájának akti­vizálása. A volt külügyminisz­ter, aki 1962-ben foglalta el hi­vatalát, azon a véleményen volt, hogy az ország sem­leg­es­ségi politikája nem jelenti azt, hogy ne nyilvánítson véle­ményt a jelentős nemzetközi kérdésekben. Nilsson külügy­­minisztersége idején ismerte el Svédország a Vietnami De­mokratikus Köztársaságot, s a volt külügyminiszter nemegy­szer éles szavakkal bírálta az Egyesült Államok indokínai szerepét. Állást foglalt Portu­gália afrikai politikájával és a dél-afrikai Apartheid-rend­szerrel szemben is. Utódja, Wickman a svéd rá­diónak adott nyilatkozatában kijelentette, legjelentősebb fel­adatának Svédország és a Kö­zös Piac tárgyalásainak irá­nyítását tekinti. Az új külügyminiszter is je­lentős problémának minősítet­te a semleges politika fenntar­tását. Még nem sikerült fényt deríteni az amerikai gengszterek kenős merényletének hátterére New York (MTI). A New­­ York-i rendőrség és az FBI ügynökei fizetett besúgóik jól kiépített hálózatának segítsé-­­­gével próbálnak fényt deríteni az Amerikában működő maf­fia egyik vezéreként ismert Joseph Colombo ellen hétfőn elkövetett gyilkossági kísérlet hátterére. Colombo a New York-i Roosevelt-kórházban­­ fekszik, továbbra is eszmélet­len állapotban van. Merénylő-­­­­ét, Jerome Johnsont néhány­­ másodperccel a gyilkossági kí­sérlet után ismeretlen szemé-­­­lyek agyonlőtték. Az alvilági gengszterbandák közötti leszámolást a kettős merényletet követő órákban érkezett helyszíni jelentések megpróbálták politikai motí­vumokkal összefüggésbe hozni,­ mivel Colombo az utóbbi idő­ben részt vett az Amerikában­­ élő olaszok polgárjogi mozgal­mában, merénylője nadi'i -b­if- ■ túlag eg­y néger „forradalmi­­ csoport” tagja volt. Albert Seed­man New York-i detek­tívfőnök azonban már kedden délután kijelentette, hogy Johnson és a csoport kapcso­latára vonatkozóan semmiféle bizonyítékot nem sikerült ta­lálni. Nem nyert igazolást az az­ elmélet sem, hogy a néger fiatalember hivatásos bérgyil­kos lett volna. Ezért Seedman emberei most az után a néger lány után kutatnak, akit a Co­lombo elleni támadás előtt pár perccel láttak a merénylővel. Emberrablók sajtóértekezlete Cordoba (MTI): A népi for­radalmi hadsereg elnevezésű argentin szervezet kedden Cor­­dobában „elrabolt” hat újság­írót, hogy számukra sajtóérte­kezletet tartson. Valamennyiüket telefonon értesítették, hogy a "város Irat különböző pontján a csoport röplapjai várják őket. A hely­színen azonban autók álltak, és az újságírókat udvar­osan be­invitálták. Miután mindany­­nyian elfogadták a meghívást, bekötötték szemüket, és mint­egy félórás autóút után egy vi­déki házban találták magukat. Az egyórás sajtóértekezleten három férfi és egy nő — vala­mennyien fegyveresek — arról beszéltek, hogy az argentin hadsereg katonáinak és tiszt­jeinek fel kell lázadniuk és csatlakozniuk kell a szerv­ezet harcához. Azután valameny­­nyiüket visszaszállítanák a vá­ros központjába. Az akció is beesett az argentin katonai kormány hatalomra kerülésé­nek 5. évfordulójával.

Next