Zalai Hírlap, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-01 / 231. szám

2 ZALAI HÍRLAP /reg alák ült az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) oldani az európai helyzet olyan fontos problémáit, mint 11 német kérdés, a leszerelés és a kollektív biztonsági rendszer. A szocialista országok, Európa békeszerető népei azon-ban soha nem szűntek meg harcolni azért, hogy megmentsék kontinensünket a világot tag újabb háborús katasztrófától. Európa népei egyre inkább cselekvő részesei a békéért és biztonságért folytatott harcnak, s ezt ma már minden felelős politikai tényezőnek tudomásul kell vennie. Jól lemérhető ez azon is, ahogyan az európai szocialista országoknak az összeurópai kormányközi biztonsági értekezlet összehívására vonatkozó javaslatát fogadták. A dolgozó tömegek egyértelműen örömmel csatlakoztak a kezdeményezéshez. Az európai országok kormányai — gyakorlatilag csaknem valamennyien — szintén kedvezően nyilatkoztak. A pozitív és negatív jelentőségek ismertetése után így folytatta Kállai Gyula. A jelentős erőt képviselő európai társadalmi mozgalom napjainkban fokozza erőfeszítéseit, és egyre szélesebb rétegeket von hatókörébe. Ennek során született meg az elhatározás, hogy Európa társadalmi erői széles körű demokratikus tanácskozáson együttesen vitassák meg a biztonságot és az együttműködést érintő közös ügyeiket. Az európai népek tanácskozásának feladata lenne a kontinens népeinek az európai problémák rendezésében való érdekeltségének az eddigieknél hatékonyabb demonstrálása. Számos országban — így Belgiumban, Finnországban, Svájcban, Szovjetunióban, Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyelországban és a Német Demok- ratikus Köztársaságban és másutt — nemzeti bizottságo- kat, szövetségeket kezdemé- nyező és pártoló csoportokat alakítottak ennek az akciónak előmozdítására. Jelentős volt az európai biz- tonság és együttműködés belga nemzeti bizottságának kez- deményezésére ez év nyarán megtartott brüsszeli találkozó. Ezen Európa országaiból száz, a legkülönbözőbb ideológiai, politikai, társadalmi köröket képviselő személyiség vett részt. A találkozó kezdeményezte, hogy a közeljövőben össze kell hívni a lehető legszélesebb körű részvétellel az európai népek közgyűlését. Nemrégen, szeptember 12-én fejeződött be a nyugatnémet- országi Saarbrückenben 21 , európai ország békemozgalmi képviselőinek tanácskozása, amelynek különös jelentőséget adott az a tény, hogy egyhan-gúlag támogatásáról biztosította az európai népek köz- gyűlésének összehívására tett különböző javaslatokat. Pártunk, kormányunk, egész dolgozó népünk érdeklődéssel figyeli a világhelyzetet, s benne elsősorban az európai helyzet alakulását, s tőle telhetően elősegíti annak kedvező fejlő- j dését. Látjuk a pozitív válto-zásokat, amelyek Európában végbemennek, s amelyek bővítik annak lehetőségét, hogy Európa a bizonytalan béke kontinenséből a biztonság tar-j fés alapján fejlődő világrészévé váljon. Látjuk ugyanakkor, hogy a nemzetközi nagytőke, a reakció, a revansizmus és a fegyverkezési verseny és a feszültség haszonélvezői fékezik, gátolják a béke és biztonság rendszerének kialakítását, a világ más térségeiben pedig háborús veszélygócokat teremtenek és tartanak fenn. Úgy gondoljuk, hogy mindezeket figyelembe véve, növekvő aktivitással és hatékonysággal kell kifejezésre jut latni egész társadalmunk közvetlen érdekeltségét az európai bizonság és együttműködés megszilárdításában. A legátfogóbb nemzeti érdekeink szolgálata kötelez tehát bennünket arra, hogy növekvő aktivitással és hatékonysággal , támogassuk mindazokat az erőket, amelyek részt vállalnak e valóban nemzetközi érdekű célért folytatott harcban. Elhatározásunk teljes mérték- ben megfelel annak a nemzetközi politikai törekvésnek, amelyet népünk egyetértésével pártunk X. kongresszusa megfogalmazott. Ez a meggyőződés vezetett bennünket, amikor elhatároztuk, hogy létrehozzuk az egész népünk békeakaratát reprezentáló bizottságot, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságát. Bizottságunk alakuló ülésén vagyunk. A jelenlévők egész népünket képviselik. Biztosak vagyunk abban, hogy mostani akciónkkal ismételten hozzájárulunk nemes célunk megvalósításához. Szeretnék néhány szóval beszélni arról is, hogy mire szövetkezünk, mit tekintünk feladatunknak, s hogyan kívánjuk közös ügyünket szolgálni. 1. Mindannyian teljes egyetértéssel támogatjuk pártunk és kormányunk külpolitikáját, ezen belül az európai biztonság megszilárdításáért és az államok közötti gyümölcsöző együttműködésért folytatott erőfeszítéseit. Meggyőződésünk, hogy kontinensünkön a kialakult európai realitások tudomásulvétele, elismerése a kölcsönösen előnyös sokoldalú gazdasági, tudományos és műszaki kapcsolatok fejlesztése, a tartós és szilárd béke, a tényleges biztonság alapja. Megállapíthatjuk, hogy az európai népek ilyen irányú törekvései kedvezően alakulnak. Európa a közelmúltban értékes lépéseket tett előre ezen az úton. 2. Bizottságunk elsőrendű feladata, hogy szervezze, serkentse és összefogja azt a sokoldalú és gazdag tevékenységét, amelyet társadalmi szervezeteink folytatnak az európai biztonság és együttműködés előmozdítása érdekében. Határainkon belül legyen kezdeményezője a békéhez, a biztonsághoz, a népek barátságához és együttműködéséhez kapcsolódó akcióknak. Támogatni és ösztönözni akarjuk társadalmunk minden rétegét, hogy ne csak szóval, hanem építő munkájával és helytállásával is fejezze ki érdekeltségét e nagyjelentőségű kérdésben. 3. Meggyőződésünk: e bizottság létrehozása új lehetőségeket nyújt arra, hogy a magyar társadalom még fokozottabb mértékben kapcsolódjék be az európai párbeszédbe. Támogatni és erősíteni akarjuk társadalmi szervezeteinket, hogy európai kapcsolatainkban kezdeményező módon legyenek készek megvitatni minden tervet, elgondolást és javaslatot, amely a nagy közös cél elérését segíti. Támogatni és erősíteni kívánjuk Európa népeinek minden olyan akcióját, amely a kontinens biztonságát erősíti. 4. Feladatunknak tekintjük, hogy egész népünket képviseljük az európai országok hasonló bizottságaival való kapcsolatokban, s hogy hozzájáruljunk az európai népek konferenciájának összehívását célzó, Európa-szerte erősödő törekvések sikeréhez. Arra törekszünk, hogy minél hamarabb hívják össze az összeurópai kormányközi biztonsági értekezletet, s mielőbb valósuljon meg a Varsói Szerződés tagállamainak fővárosunkban megfogalmazott felhívása. Legyen Európa az egyenjogú nemzetek, gyümölcsöző együttműködésének kontinense! Folytatni akarunk egy megkezdett munkát, amelyben új lehetőségeket látunk magunk előtt. Történelmi parancsnak teszünk eleget, amelyet a magyar nép, az európai népek, az egész emberiség érdekei diktálnak. A feladatot teljes meggyőződéssel vállaljuk! Felhívjuk egész népünket, hogy segítse, támogassa munkánkat! Közös törekvéseinknek csak egy nyertese lehet — a nép, a jövő nemzedékei. Munkálkodjunk tehát együtt földünk, kontinensünk és hazánk békéjének és biztonságának javára! Nagy tapssal fogadták az ülés résztvevői Kállai Gyula beszédét, majd felszólalások következtek: Vinizlay Gyula, a SZOT titkára, dr. Bartha Tibor, Kőhalmi Ferencné, a kispesti textilgyár KISZ- bizottságának titkára, dr. Bre ,zanóczy Pál, Horváth István, a Csepel Vas- és Fémművek szerszámgépgyár fogaskeréküzeme ,.Hanoi” szocialista brigádjának vezetője, Árendás József, a szegedi Új Élet Tsz párttitkára és Erdey-Grúz Tibor méltatta a Magyar Nemzeti Bizottság életrehívásának és küldetésének jelentőségét, fejtette ki gondolatait a kontinensünk biztonságát szorgalmazó társadalmi összefogással, a nemzetek együttmunkálkodásával kapcsolatban. A magyar társadalom valamennyi rétegét magába foglaló hatvan tagú bizottság megalakulása után a tanácskozáson egyhangúlag elfogadták a „Felhívás a magyar néphez” című dokumentumot. Az elnöklő Erdei Lászlóné rekesztette be az ülést, miután kifejezést adott annak a meggyőződésnek, hogy a Magyar Nemzeti Bizottság itthon és külföldön egyaránt ösztönzője lehet az európai béke biztosításának, s egyúttal felajánlotta a magyar nőtársadalom a MNOT aktív részvételét a bizottság munkájában. (MTI) Podgornij Hanoiba utazott Moszkva (MTI): Nyikolaj Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke szovjet párt- és kormányküldöttség élén csütörtökön Moszkvából Hanoiba utazott. A küldöttég tagjai: Kirill Mazurov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökének első helyettese, Konsztantyin Katusev, az SZKP KB titkára, Vlagyimir Novikov, az SZKP KB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szemjon Szkacskov, az SZKP KB tagja, a külföldi gazdasági kapcsolatok állami bizottságának elnöke, Szergej Szokolov hadseregtábornok, az SZKP KB tagja, a honvédelmi miniszter első helyettese, Nyikolaj Firjubin külügyminiszter-helyettes, Ivan Grisin, külkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint Ilja Scserbakov, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagja, a Szovjetunió hanoi nagykövete. A küldöttség látogatást tesz Delhiben, az indiai és Rangoonban, a burmai fővárosban is. Ellenőrizték a Luna—19 röppályáját A Szovjet Tudományos Akadémia krími asztrofizikai csillagvizsgálójának munkatársai megfigyelték a kedden felbocsátott Luna—19 szovjet automatikus állomás röppályáját. Az állomást gyorsan megtalálták egy színes képernyőjű televíziós ellenőrző készülék segítségével. A képernyőn a színek alapján lehetett megkülönböztetni az állomást a csillagoktól. A csillagászok hatvan helyzetben figyelték meg a Luna —19-et, és figyelemmel követték a hordozórakéta utolsó fokozatát. A megcsgyelési adatokat továbbították a koordinációs számítóközpontba, hogy pontosabbá tehessék a Luna— 19 röppályáját. (TASZSZ) Véget ért a genfi leszerelési értekezlet ülésszaka Genf (GPI) A genfi leszerelési értekezlet csütörtökön befejezte ezévi ülésszakát. A 25 országból álló bizottság elfogadta a biológiai fegyverek betiltásáról szóló nemzetközi egyezmény szövegét, amelyet a szocialista országok és a NATO-tagországok közösen terjesztettek a bizottság elé. Az egyezmény most New Yorkban az ENSZ közgyűlés elé kerül végleges jóváhagyás végett. Ezzel szemben a genfi értekezlet nem hozott előrelépést a földalatti nukleáris kísérletek megtiltása terén, az Egyesült Államok elfogadhatatlan kívánságai miatt. Fejszál Arafattal tanácskozott Husamna New Yorkba utazott Kairó (Reuter): Abdel Kharek Hasszuna, az Arab Liga főtitkára csütörtökön — Londonon át — New Yorkba utazott, ahol az ENSZ-közgyűlésre érkezett hivatalos személyiségeknek kifejti majd a közelkeleti konfliktussal kapcsolatos arab álláspontot. Ezenkívül Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszterrel is találkozik. Beirút (MENA): Fejszál szaúd-arábiai király, aki hétfőn érkezett hivatalos látogatásra Libanonba, csütörtökön Beirútban fogadta Jasszer Arafatot, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Központi Bizottságának elnökét és az El Fatah palesztin gerillaszervezet két másik vezetőjét. Moszkva (MENA): Ali Naszszer Hasszáni, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke csütörtökön Moszkvába érkezett, ahol a repülőtéren Koszigin kormányfő fogadta. Táviratok a Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából CSOU EN-LAJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének PEKING A Magyar Népköztársaság Forradalmi Munkás—Paraszt Kormánya, a magyar nép és a magam nevében üdvözletem és jó kívánságaimat küldöm önnek, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának és a kínai népnek, a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 22. évfordulója alkalmából. Meggyőződésem, hogy a két ország kapcsolatainak a proletár nemzetköziség elvei alapján történő fejlesztése elősegítheti a szocializmus, a béke és a haladás ügyét FOCK JENŐ, a Magyar Népköztársaság Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányának elnöke Budapest, 1971. szeptember 30. Az évforduló alkalmával Péter János külügyminiszter táviratban üdvözölte a Kínai Népköztársaság megbízott külügyminiszterét Csi Peng-fejt (MTI) Heves harcok Krek és Jay Ninh térségében (Folytatás az 1. oldalról.) madását tüzérségük készítette elő. A katonai szóvivők a harcokat rendkívül heveseknek minősítették, összecsapásokról adtak hírt a hivatalos saigoni szóvivők ezenkívül még az U Minh erdőségből, Saigontól 250 kilométerrel délnyugatra, és közölték, hogy az amerikai B-52-es nehézbombázók szerdán éjszaka és csütörtökön reggel több hullámban támadták Kambodzsa és Laosz felszabadított területeit. Saigon (MTI): „A demokráciáért és a békéért vívott harc népi bizottsága” elnevezésű saigoni ellenzéki politikai szervezet, amely a Thieu elnök céljait és módszereit ellenző parlamenti képviselők, buddhista vezetők és más politikusok, valamint értelmiségiek részvételével jött létre, csütörtökön közleményben szólította fel Dél-Vietnam lakosságát az október 3-i elnökválasztás bojkottálására. A közlemény megállapítja, hogy Thieu militarista diktátor, aki az amerikai kormány befolyása alatt állva, megpróbálja megosztani az országot — így tehát uralma alatt nem lehet békére számítani. Elszigetelten, egyetlen politikai párt sem oldhatja meg a válságot — hangsúlyozza a bizottság közleménye, hozzáfűzve, hogy meg kell teremteni az elnökkel szembenálló öszszes politikai erő egységét. Ugyancsak a választások bojkottálására szólította fel az ország lakosságát a „diktatúraellenes népi mozgalom” elnevezésű szervezet, amely egyúttal felhívást intézett a saigoni hadsereg és rendőrség tagjaihoz, hogy csatlakozzanak a néphez. Saigonban csütörtökön nem volt tüntetés, vihar előtti csend uralkodott. Aliig felfegyverzett rendfenntartó erők teljesítettek stafétaszerű őrjáratokat a fővárosban. A saigoni televízió megismételte a rendőrség számára kiadott elnöki parancsot, amely utasítja a hatósági embereket, hogy lőjenek az esetleges tüntetőkre. A saigoni amerikai nagykövetség és az amerikai főparancsnokság körlevélben hívta fel a saigoni hadsereg parancsnokló tábornokainak figyelmét arra, hogy a Thieu jelenlegi elnök elleni bármiféle államcsíny az amerikai gazdasági és katonai segély azonnali beszüntetését vonja maga után — jelenti a dél-vietnami fővárosból a nyugatnémet DPA hírügynökség tudósítója. Ugyanebből a körlevélből kitűnik az is, hogy Nixon amerikai elnök és tanácsadói „további intézkedésig” minden körülmények között ragaszkodnak Thieu személyéhez. Súlyos bombamerénylet Észak-Írországban Belfast (MTI) Belfastban szerdán késő éjjel minden eddiginél súlyosabb bombamerénylet történt egy kocsmában, a protestáns és a katolikus negyed határának közelében. A labdarúgó-szurkolóktól zsúfolt kocsmát a mintegy 25 kiló robbanóanyag félig romba döntötte. Két ember a helyszínen meghalt és húszat különböző sérülésekkel szállítottak kórházba. A detonáció hallatára az emberek az «»teára tódultak.. A katonaság gyorsan kordont vont a robbanás színhelye köré, nehogy zavargás törjön ki. Megjelent a helyszínen Ian Paisley is, a protestáns szélsőségesek vezére. Szokásától eltérően nem tüzelte megtorlásra híveit, csupán azt közölte velük, hogy új párt alakult az észak-ír tartományban „a törvényesség és a rend helyreállításának” jegyében, amely célul tűzte ki, hogy megbuktatja Faulkner túlságosan mérsékeltnek tartott unionista kormányát. 1971. október 1. A kínai forradalom évfordulóján 1949. október 1-én a Kínai Népköztársaság kikiáltása jelezte, hogy a világ legnépesebb országa felszabadult, kiszakadt az imperializmus befolyási övezetéből. A forradalom győzelme megnyitotta az utat a hatalmas ország társadalmi átalakulásához. A forradalom győzelme utáni első évtizedben olyan jelentős fejlődés történt Kínában, amelyre felfigyelt a világ. Sikersiker után született a felszabadult nép munkája és a szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió — segítsége nyomán. Az internacionalista szellemben történő szovjet segítség lehetővé tette, hogy felépüljön több mint száz ipari vállalat a népi Kínában. A Kínai Népköztársaság megszületéséhez vezető harcok, majd a győzelem, a nemzetközi osztályharc egyik legfontosabb sikerét is jelentette az imperializmus és a vele szövetkezett kínai reakció fölött. A kínai néphadsereg mindig maga mögött tudhatta a szocialista népek közösségének, elsősorban a Szovjetuniónak erkölcsi és anyagi támogatását. A világ szocialista erőinek összefogásával szemben a reakciós, imperialista erők képtelenek voltak ellenállni. A kínai forradalom győzelme viszont újabb lendületet adott a világ haladó, antiimperialista, antikolonialista és szocialista erői harcának. Nem a kínai nép, hanem egyes kínai vezetők voltak azok, akik erről megfeledkeztek. A megromlott kapcsolatok legválságosabb szakaszában is mindig reméltük, hogy a sötét felhők csak ideiglenesen árnyékolhatják be népeink kapcsolatait. A Szovjetunió, a szocialista országok mindent megtettek azért, hogy helyreálljon a szocialista közösség, a nemzetközi kommunista mozgalom egysége. Bár az eddigi fáradozások még nem hozták meg a kívánt eredményt, mégis elmondhatjuk, hogy az erőfeszítések nem maradtak eredmény nélkül. Egy idő óta valamit normalizálódott Kína és a szocialista országok, köztük hazánk, államközi kapcsolata. Kereskedelmi delegációk keresik fel egymást, és sikeresen megkezdődött az elsorvasztott gazdasági szálak újjáélesztése is. A kapcsolatok javításában elért eredmények örvendetesek, de egyáltalán nem kielégítőek. Sok még a tennivaló Kína és a szocialista országok kapcsolatainak teljes normalizálásáig, valamenynyi szocialista ország összefogásáig, amely elengedhetetlen az antiimperialista harc eredményesebb folytatásához. Különösen fontos lenne az összefogás az amerikai agresszió megfékezésére Indokínában. Ehhez szükség van valamennyi szocialista ország, valamennyi kommunista- és munkásmozgalomhoz tartozó és békeszerető erő akcióegységének kialakítására. A kínai nép forradalmának győzelmére emlékeztető internacionalista ünnepen azt a reményünket fejezzük ki, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom egysége, minden megpróbáltatás ellenére, helyreáll és a szocializmust építő népek közös ügye győzedelmeskedik.