Zalai Hírlap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-02 / 258. szám
ikTi.. november 7. Gyarapodó város — erősödő mozgalmi élet Jegyzetek a KISZ zalaegerszegi városi küldöttértekezletéről Zalaegerszegen a lakosság átlagéletkora 35 év körül mozog, az itt élő KISZ-korosztályúak száma közel 15 ezer. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az Egerszegen foglalkoztatottak száma 31, az ipar termelési értéke 43 százalékkal nőtt az elmúlt években — azonnal érződik, hogy az ifjúsági szövetség elmúlt kongresszusa óta két fő szempont határozta meg a város ifjúkommunistáinak és hivatásos KISZ-vezetőinek feladatait: a kommunista szellemű nevelés s a gazdasági és építőmunka hathatós segítése. E két síkon folyó tevékenység eredményeinek és élő problémáinak tükre volt a város kislistáinak legmagasabb fóruma. Jó érzés volt hallani, kiérezni a vitából, hogy a sajátos alapszervezeti sikerek, gondok mellé legtöbbször oda került olyan esemény és eredmény is, amely a város kislistáinak egész közösségét, üzemeit, sőt a lakosságát is érinti. Hadd említsük itt elsősorban a „Város az ifjúságért — az ifjúság a városért!” az országban először megvalósult mozgalmat, amelyet a tanács és a KISZ évente megújított együttműködési terve és a fiatalok két keze, szelleme táplál. Két és fél év alatt közel 85 ezer óra társadalmi munkát végeztek, ennek több mint felét a városért. Sok más mellett ott van ebben az ifjúsági park építése, az Ifjúsági Háznál, a kommunális beruházásoknál, az óvodák fejlesztésénél, a játszóterek és játékok készítésekor produkált sokezer munkaóra. A folytatás sem marad el. Nagy tapsot kapott Mezei Sándor építészmérnök, aki a fiatalok lakásgondja enyhítésében ajíttotta fel a tervezőirodaink segítségét. Nagy figyelem kísérte a bútorgyári titkár, Ekler Erzsébet szavait, amikor KISZ-tagjaiknak a gyár 110 milliós rekonstrukciójában eddig elért sikereiről szólt, s ez a figyelem nem csökkent a ruha-, a szállítógépgyári és a Ganz-beli üzemi sdubház építése hallatán sem. A KISZ-tagoknak a gazdasági életben való helytállását jól ösztönözték a termelési mozgalmak, amelyekben évente átlag 3500-an vettek részt. Ma 92 ifjúsági brigád működik a városban, ebből 85 nyert szocialista címet. A kőolajipari vállalatnál folyó vegyipari védnökség, a ruhagyáriak öameója, a szállítógépgyáriak vagyonbiztonsági őrjárata és a bútorgyáriak KISZ-jótállási akciója jól érzékelteti a munkásfiatalok külön vállalásainak hasznosságát, a vállalati és társadalmi érdekkel való célszerű egybeesését. A KISZ-alapszervezet szavára egyre inkább odafigyelnek a gazdasági vezetők — említette az egyik küldött. Állítását igazolja, hogy az eddiginél nagyobb számban szóltak bele a kiszesek a kollektív szerződésekbe, és középtávú tervekbe, érvényesítve érdekvédelmi szerepüket is. Nem hallgatta el a fórum, hogy a gazdasági elképzelésekben kevés kétkezi munkás véleménye kapott helyet, s hogy tovább kell fejleszteni a szakmai önképzést, a termelési mozgalmakkal együtt. A több mint kétezer munkás KISZ-tag mellett a diákfiatalok is jelentős tényezői a városnak. Molnár Katalin, a Ságvári Gimnázium küldötte hű keresztmetszetét adta nemcsak az övéi, hanem sokszáz középiskolás társa életének. Szavaiból kitűnt, hogy számos új vonással gazdagodott a diákok mozgalmi élete s ennek eredőjét a sokirányú, megbízatásokkal mozgatott munkában látja. Bizonyította: ha van jó diákklub és kör, politizáló előadássorozat és iskolarádió, tudatosan szervezett tanulás-segítés és a vezetőség köré vont aktívagárda — akkor van jó KISZ- élet is. Figyelmet érdemlő javaslata volt, hogy a fizikai munka rangját megteremtendő a vállalati ifik legyenek a diákvezetőségek, tanárok segítségére. A tapasztalt, javaslatokat adó kommunista szavai mindig érzékeny fülre és értelemre találnak a fiataloknál. Ezt bizonyítja Csokona Sándornak, a megyei pártbizottság titkárának felszólalása, s az azt fogadó tetszés. Minden résztvevő megértette, hogy különös figyelem övezi ma az alkotó-teremtő ifjúságot, melynek soraiban ott élnek a jövendő párt-, állami és társadalmi vezetők. Szavaiból kitűnt a társadalom és a fiatalság kölcsönös kapcsolatának a kor diktálta szükségszerűsége és egy józan biztatás. Harcolni azért, amit a törvény biztosít, tenni azért, hogy sokasodjanak a szebb élet lehetőségei. Egy gyarapodó, fiatal város erősödő ifjúságmozgalmi életének alkotó fóruma volt az egerszegi küldöttgyűlés s bizonyára a következő évek eredményeinek alapja is. L. J. felkészültségű és emberi tulajdonságokkal rendelkező gárdát, pontosabban, hiába várták, hogy az alacsony, 1800 forint körüli oktatói fizetésért olyan rátermett emberek vegyék kezükbe a jövő szakmunkásait, akik egyéb munkában játszva 3000 forintot keresnek. Azóta a változás gyökeres. Most például 12 tanulójuk áll gyengébben, míg korábban külön tanfolyamot kellett szervezni a bukásra állók számára. És a pénzen túl... Mint a vállalatnál mondják, tévedés lenne azt hinni, hogy a pénzzel mindent meg lehet oldani, hogy a munkaerő vándorlásban csak az anyagiak számítanak. Sok-sok apró, emberi, pszichológiai körülmény is közrejátszik, amit néha szinte nehezebb kideríteni mint egy fondorlatos bűnügyet... Az egyik nagyszerű brigád például csaknem egy új gépkocsi miatt „ugrott’ széjjel. Az egyik brigádtag vette a régi munkatársak mind gratuláltak hozzá, együtt örültek társuk szerzeményének. Mígnem a fiú azt találta mondani hogy a sáros, malteros, festékes munkaruhájukban ne üljenek be az autóba. Csak nagyon nehezen sikerül együtt tartani a kollektívát Máskor 10—15 éve együtt dolgozó csoportban alakul ki olyan helyzet, hogy nem teljesítik az utasításait a régi munkatárs felettesüknek. Sok-sok türelem, megértő beszélgetés, tapintat kell hozzá, hogy ezek a súrlódások megszűnjenek. Megéri, mert lehet, hogy legalább tíz évre, vagy még több időre újra semmi baj sem lesz ezzel a brigáddal. A legkevesebb mozgás egyébként a régi brigádoknál van, a szocialista címet birtokló, vagy azért küzdő kollektíváknál, s a legtöbben az újonnan alakuló brigádokból távoznak. Különösen elenyésző a vándorlás a törzsgárda tagoknál, akik egyébként számos többletjuttatásban részesülnek a vállalatnál Ezekre a kollektívákra lehet minden esetben leginkább számítani, ők azok, akik méltóképpen fogadják és tanítják nevelik, nem pedig fröccshordónak alkalmazzák a hozzájuk beosztott fiatal szakmunkásokat. ők azok, akik segítenek mindazon, aki megérdemli, viszont a rendet, fegyelmet is keményen megkövetelik Akiknek el kellett hagyniuk a vállalatot, tulajdonképpen e kollektívák tagjainak ítélete alapján távoztak. Kritikus hétfő A brigádoknak ez a tevékenysége tulajdonképpen már a fegyelmi helyzettel függ öszsze, ami egyébként — a vállalat vezetőinek értékelése szerint — általában jó, javul. Ezt bizonyítja, hogy évről évre növekszik az egy főre jutó termelési érték és a nyereség. Az elmúlt évihez képest például az idén nem kevesebb, mint 17 százalékos a növekedés az egy főre jutó termelési értéknél. A legtöbb baj a kis százalékot képviselő vándormadarakkal van, s gyakran bizony az ő „szereplésüket” azonosítják az építőiparral Például az italozókét. Különösen a hétfői nap veszélyes, valamint az, ha a közelben italvásárlási lehetőség van, no meg, ha gyenge a művezető, vagy a brigádvezető. Hát itt bizony — mint mondják — sok „dedós”, látszólag nagyon egyszerű módszert kellett alkalmazni, de egynéhány jelentős eredménynyel járt. Például az a rendelkezés, hogy munkabért csak munkaidő után lehet fizetni. A munka elosztásánál arra is figyelemmel voltak, hogy az ivós brigádokat olyan helyre irányítsák, ahol nincs a közelben italmérés. Mindemellett 56 személyt fegyelmileg vontak felelősségre ittasságért, három főt pedig el is bocsájtottak. Hétfő a legveszélyesebb nap munkavédelmi szempontból is. A balesetek közel 50 százaléka erre a napra esik, részben az itallal, részben a hétvégi, otthoni munkavégzéssel összefüggésben. A vállalatnál egyébként a baleseti helyzet is lényegesen javult, ami pedig az igazolatlan mulasztásokat illeti, amíg 1970 első fél évében 218 volt az igazolatlan napok száma, az 1971 első fél évére 130 napra csökkent. Mint mondják, nagy eredménynek tartják, amit a pártszervezet és a szakszervezet bevonásával, aktív közreműködésével, következetes munkájával elértek, azt, hogy a munkafegyelem megsértőit maguk a dolgozók ítélik el. Mindig napirenden A munkaerő csábítással kapcsolatban Bényi Imre igazgató megjegyezte: ezt sokféleképpen lehet érteni, sokféle módszer beletartozhat, s tulajdonképpen csábító a jobb kereset, a jobb munkakörülmény is, vagy egy olyan eset, hogy a beteg gyerekét orvoshoz szállítani akaró segédmunkásnak odaadja az igazgató a személykocsit, s az az ember ezáltal is érzi, hogy tartozik valahová, van mire támaszkodnia a bajban. Összességében azonban — mint mondják a vállalatnál —, ha elvesszük a nagyítót a munkerőhelyzet és a munkafegyelem ügye fölül — ami az utóbbi időben különösen az építőiparban, illetve azzal kapcsolatban divat — kiderül, hogy sokat érő lehet legalább ekkora energiával más területen is feltárni a meglevő fékeket, illetve a további előrelépés lehetőségeit... A napirendről persze nem kerül le e két téma továbbra sem a vállalatnál, sőt, a feltárt helyzet, s a folyamatos elemzés révén azt akarják elérni, hogy ne megtörtént esetek alapján hozzanak intézkedéseket, hanem ezeket elkerülendő, ami náluk is, másutt is tetemes energiát, tartalékokat szabadít fel a hatékonyabb termelőmunka számár" Kovács Ferenc zalai hírlap Túl a terven a zalalövői téglagyártók A kiskapacitású, hagyományos technológiával dolgozó zalalövői téglagyár dolgozóinak nevéhez tekintélyes termelési siker fűződik az idén: október elején a nyersgyártás és az égetési tervet egyaránt teljesítették, s azóta jelentős túlteljesítést értek el. Nyersgyártási tervük 3,3 millió darab kisméretű tégla volt, s jelenleg már 250 000-es túlteljesítésnél tartanak. Az égetési előirányzatot 3,25 millióban határozták meg, s ezt a mai napig 260 000-rel szárnyalták túl a gyár dolgozói. Ezek a teljesítmények nemcsak a terv maradéktalan végrehajtását jelentik, de egyben azt is, hogy az üzem két szocialista brigádja az idei évre tett termelési vállalását is teljesítette. A mennyiség tetemes túlszárm^^'m^nl^mfe-1' 'm * kKHMmHHQVRégi követelményekről sem, amit tanúsít, hogy a nyers és az égetett téglánál egyaránt az engedélyezettnek a felét sem éri el a selejt. Deres mér a határ ... Őszvégi „finis” — Mi tagadás, a vetéssel kissé megkéstünk — mondja Gergály Gyula, a közös gazdaság elnöke. — Még szerencse, hogy az időjárás kedvezett, így azért időben végeztünk a 716 hold őszi kalászos vetésével. Kukoricát már sehol sem látni a határban. — El is felejtettük már a kukoricatörést — szól Bokor Ferenc növénytermesztő agronómus. — A 180 holdról gyorsan betakarítottuk. Májusi morzsokban számolva 22 mázsával fizetett. Gyengébb a tavalyinál, de a tervezett azért „bejött”. A csapadék hiányát bizony megérezte. Nem lesz hiány takarmányból — Akár ez a takarmányrépa — vág közbe az elnök a répa prizmákra mutatva. — Alig van nedvességtartalma, aztán fele nagyságra nőtt meg, mint más, csapadékos években. Nyáron a szálastakarmányok fizettek gyengén, de akkor még bíztak, hogy az őszi betakarítás jobb eredményt hoz. Nem így lett. Kukoricából is lehetett volna több, a takarmányrépa meg egyenesen alacsony átlagot hozott. Még szerencséjük, hogy az árpa nem volt fukar hozzájuk. — Azért mégsem lesz hiány takarmányból — bizakodik az elnök. — Ha a kukoricánk nem is fizetett többet az átlagosnál, azért mégis legalább 20 vagon májusi morzsolttal több lett mint az elmúlt évben. Ebben az évben 80 holddal toldtuk meg a vetésterületünket. Aztán közel 200 vagonra való silót is készítettünk. Ez bőségesen fedezi a szükségletet, hisz naponta egy vagonnal használunk fel. Csak a lucernánk lenne több. Még a borjaknak is alig futja majd a télen. Ebből igazán nagy a hiány. Sűrűn fordulnak a répaföld és a major között a vontatók. Itt a prizmáknál gyorsan megszabadulnak terheiktől, aztán indulnak vissza a földre. Ezen a héten már ezek egyike-másika is segíthet a mélyszántásnál — mutat a traktorokra a növényvédő agronómus. — Akkor hat gép állhat át a mélyszántásra. Szükség is lesz rájuk, hisz a tervezett 700 holdból eddig 300 holdon sikerült elvégeznünk a mélyszántást. Márpedig, ha az időjárás engedi, november végére szeretnénk e nagy feladatunkkal is végezni. Estére jár az idő, amikor befejezzük a határszemlét. Az elnök és a növénytermesztő agronómus elégedett a munkák jelenlegi állásával, a földeken dolgozók hozzáállásával. Az emberekre igazán nem lehet panasz, szorgalmuk határtalan. Van még tennivaló — Ha így megy a munka továbbra is, akkor a jövő esztendőtől még az ideinél is többet remélhetünk — mondja Gergely Gyula. — Az idei év a mi gazdaságunk számára az újrakezdés esztendeje volt — teszi még hozzá —, ezért van bőven tennivalónk nemcsak kint a határban, de az egész gazdálkodásunk „helyre tevésében”. Nemecz kéressé Hiába a napnak minden erőlködése, hűvös van. Nem irigylésre méltó a mezőn dolgozó emberek munkája. Az októberben jött decemberi hideg (egy múlt hét végi hajnalban mínusz 7 fokot mértek Egerszegen és Nagykanizsán) alaposan próbára teszi a földek művelőit. De nincs mást tenni, dacolniok kell a kellemetlen időjárással. Az utolsó fordulók azt is teszik , a zalaegerszegi termelőszövetkezet tagjai, alkalmazottai. A betakarítókra még egy kisebb mennyiségű takarmányrépa vár, arán a mélyszántásból 400 hold. Van tehát munka. Nem is késlekednek. Az andráshidai városrész közvetlen közelében öt erőgép járja a földet, készítik elő a talfát.A tejkándi oldalban az utolsó fordulókat teszi a traktor, a takarmányrépát hordja a ságodi majorba, ahol a prizmázók ügyeskednek, hogy minél előbb „tető” legyen a répa fölött. A közös gazdaság vezetőinek társaságában járjuk a földeket, hogy szemügyre vegyük az októberi határt. Prizmákba rakják a takarmányrépát Lehetőségek a zajártalom csökkentésére Üzemi intézkedések a dolgozók egészségvédelmére ban a kemencéknél dolgozók hő- és bőrártalomnak vannak kitéve. A vizsgálatot követően a szakemberek több megoldást is javasoltak. A legjobbnak a bedolgozó nyílások elé szerelt hővédőrácsok bizonyultak, folyamatban van a felszerelésük. A Ganz-MÁVAG zalaegerszegi gyáregységében a nagy zaj ellen — amit megszüntetni nem lehet — a svédvattás fülvédővel védekeznek. Ez a védőeszköz a nagyfrekvenciás zajokat megszűri, a beszédet átengedi. Itt főleg a dolgozón múlik, hogy az egyéni védőeszközt használja-e. A Zalai Kőolajipari Vállalat dobüzemében is nagy a zajártalom. Itt a guruló technológia bevezetésével értek el csökkentést. A Kőbányai Textilművek zalaegerszegi gyáregységében a megengedett 80 decibeles zaj helyett 110-et is mértek a munkahelyeken. A kínai gépek zajosak, bár a filc-alátétek megvannak. Az üzemben biztosított a svéd-vattás fülvédő és időszakos orvosi ellenőrzések alapján átmenetileg más munkahelyre irányítják a dolgozót. Az a tapasztalat, hogy igyekeznek a vállalatok a lehetőséghez mért maximális munkavédelmi felszereléseket beszerezni és a dolgozók rendelkezésére bocsátani. Néhány hónappal ezelőtt egy üzemegészségüggyel foglalkozó jelentés megállapította, hogy a megyében levő üzemek egészségügyi helyzete javult, de ennek ellenére néhány helyen további intézkedésre van szükség. A mikoldpusztai lengyárban például nagynak találták a levegő porszennyezettségét, amit azóta újabb berendezések (törőgépek) vásárlásával enyhítettek. Teljesen megszüntetni nem lehet ugyan a porártalmat a jelenlegi technológiai lehetőségekkel, viszont folynak a kísérletezések a korszerűsítésre. A nagykanizsai üveggyár- Szőlőfeldolgozó gépsor Csongrád megye legnagyobb pincészetében, Kisteleken új francia szőlőfeldolgozó gépsort helyeztek üzembe. Ezzel a berendezéssel óránként 400 mázsa szőlőből préselnek mustot. Az új gépsor teljesítménye tízszerese a régi, hagyományos berendezéseknek. (MTI fotó — Tóth Béla felv. — KS) 3