Zalai Hírlap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-01 / 1. szám
Tartalmas évet zár a zalaegerszegi ÁFÉSZ új nőbizottsága Az apró, tulajdonképpen mérni szinte lehetetlen mindennapi munka mellett néhány látványosan is szép eseményt produkált az év során a zalaegerszegi ÁFÉSZ nőbizottsága. Az ilyen jellegű munka májusban kezdődött, amikor a Béke-világtanács közgyűlésének résztvevői számára, zalai hímzéssel díszített szetteket varrtak a szövetkezet nődolgozói. Ügyes kezüket a terítő dicséri. Aztán megjelent a Magyar Nők Országos Tanácsának felhívása, s elindult útjára a takarót a vietnami gyerekeknek akció. A hímzőfonalat, a varrótűt, gyapjú és műanyag fonalak, a varrótűt horgoló- és kötőtű váltotta fel. Készültek a tízszer tíz centis kis kockák, s azokból a takarók: három darab. Mikor ezzel is készen voltak, a nagycsaládos szövetkezeti tagokat vették számba. 1571 forint értékben 44 iskolai csomagot állítottak össze, aszerint, hogy a nagycsaládosok kisiskolásai hányadik osztályba járnak. Az osztatlan öröm, amelyet ezekkel a kis csomagokkal okoztak — mint az Makra Károlyné, a nőbizottság elnöke mondja — arra buzdítja a nőbizottság tagjait, hogy az akciót, a tagok szélesebb körére kiterjesztve, az új esztendőben is megismételjék. Ám addig sem tétlenkednek. A nőbizottság javaslatára a nagycsaládos és az anyagilag nehezebb helyzetben levő szövetkezeti dolgozókat egyszeri segélyben részesítette az igazgatóság. Ily módon 6200 forintot osztottak szét 13 dolgozónak. S eközben mind szélesebb körben, mind nagyobb sikerrel folyt, s folyik a nők érdében, a helyzetük megkönnyítéséért, nevelésükért is a munka. 1972. január 1. Túlteljesítették kongresszusi vállalásukat a Zala Bútorgyár dolgozói A Zala Bútorgyár KISZ- vezetősége még az ősszel felhívással fordult az alapszervezeti tagokhoz, szocialista brigádokhoz: a KISZ-kongresszus tiszteletére vállalják, hogy az év végéig 190 millió forintos termelési érték eléréséhez segítik a gyárat különféle észszerűsítések, a jobb munkaszervezés, útján. A tegnapi értékeléskor örömmel nyugtázták, hogy a felhívásra a vártnál jóval szebb eredmény született. A dolgozók nyolcvan százalékát kitevő 49 brigád — köztük 29 szocialista — csatlakozott a vállaláshoz. A kitűzött célt már december 20-ra elérték, és 31-ig még 10 millió forint plusz termelési értéket sikerült „hozni”. A siker bizonyára érződik majd a nyereségosztáskor, a vállalás teljesítése tehát — a kongresszus méltó fogadásán túl — újévi ajándéknak sem volt rossz. A tanácsok önállóságát az új tanácstörvény növelte. A körzeti tanácsok kialakításával a káderállomány összetétele javult, a hatósági és igazgatási munka feltételei kedvezőbbé váltak. Az új helyzet tapasztalatait október hónapban a megyei párt vk Az állami feladatok és a szocialista demokrácia érvényesülésének alakulása a tanácsi szervek munkájában címmel megtárgyalta. Napirendre tűzte a vb a megye törvényességének helyzetét is. A kidolgozott intézkedési terv végrehajtását elemezve megállapíthatta a végrehajtó bizottság, hogy a rendőrség, bíróság, ügyészség együttműködésének eredményeként az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények elkövetőinek felelősségrevonása szigorúbbá vált. A közúti közlekedés biztonságának fokozása érdekében többek között szigorították a gépjárművezetői vizsgákat, rendszeresebbé váltak az ellenőrzések (1971- ben több, mint 10 ezer figyelmeztetést alkalmaztak), s szélesedett a közlekedési propaganda. Vizsgálták a megyében a magas személyi jövedelmek adóztatását, s a másosulások és mellékfoglalkozások helye Tt hirni+év a tag■ gyűlései/‘‘-n a fönndtatás helyzetét, a fizikai dolgozók sehárgesseny gyerekeinek továbbtanulásához nyújtott segítség mértékét, a kollégiumok zsúfoltságát. Kifogásolták, hogy egyes termelőszövetkezetekben kevés a pénzügyi és közgazdasági képzettségű szakember. Az intézkedések során a megyei párt vb megtárgyalta a megye alsófokú oktatási intézményeiben az oktatási reform tapasztalatait. Több probléma megoldása hosszabb időt vesz igénybe, de ezek nagyobb része helyet kapott a megye IV. ötéves tervében, így a terv szerint 1150-nel növekszik az óvodai férőhelyek száma, 84 új iskolai tanterem épül, az általános iskolai diákotthonok férőhelyét 130-cal, a középiskolai kollégiumokét 660-nal növelik. A fizikai dolgozók gyermekeinek tanulmányi és szociális segítését szolgálja, hogy a kollégiumi és diákotthoni férőhelyek döntő része, 85 százaléka számukra biztosított, s a tanulószobai és menzai juttatások többsége is az ő rendelkezésükre áll. Középiskolai tanulmányok folytatására mintegy 350—400 tanulót készítenek fel ingyenesen évente a medyében, s az SZMT 425 hetedik és nyolcadik osztályos tanuló közéniskelgi fölkészítését biztosította Za- 1 a egerszeeon Nagykanizsán és T,eott,on TTevancsak az VörrromiiVn^iV fmvVqi Holdo_zók p"verm^Voi ^crvoLorni felöv doVÁczí+ésében. A term°lőszövetkp7etek SZMT anyagi támogatással is pénzügyi és közgazdasági képzettségű szakember ellátottságában előrelépést biztosít a pénzügyi és számviteli főiskola zalaegerszegi tagozatának beindulása, s a tsz szövetségek könyvelői tanfolyamokat is szerveztek. Igényként merült fel, hogy a megyei pártvezetés kísérje figyelemmel a jelentősebb beruházások ütemét, foglalkozzon többet az építőipar sajátos problémáival. Az olajipar kommunistái a dolgozók nagyobb anyagi megbecsülését és a szakmunkás utánpótlás fokozott biztosítását kérték. Több helyen igényelték az üzemi- és a termelőszövetkezeti demokrácia fejlesztését, a vezetők és a dolgozók közötti kapcsolat erősítését. Sürgették a szövetkezeti ipar munkakörülményeinek javítását, a munkamorál és a munkavédelem erősítését. Általános problémaként jelentkezett a mezőgazdasági gépalkatrész ellátás, valamint a mezőgazdasági termelés objektumainak kivitelezése. Gazdaságpolitikai területen különösen sokrétű munkát végzett a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság. Pártbizottsági ülés jelölte meg a párt gazdaságpolitikájából adódó megyei feladatokat megbeszélések folytak az illetékes szervekkel, az Egyesült Izzó nagykanizsai gyáregységének beruházási problémáiról, a megye kereskedelmi hálózatának fejlesztéséről, a Zalaegerszegen létesülő izzófejgyártó kapacitás bővítéséről, valamint a Lenti térségében létesítendő nagykapacitású cserépgyárról. A megyei párt vb napirendjére tűzte a megye építőiparának helyzetét, a pártbizottság ülése pedig a beruházás helyzetével és feladataival foglalkozott. Ezekben a témákban tárgyalások folytak az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel is, s a fejlesztési elképzelésekről tanulmány készült. Megállapodás történt az OKGT vezérigazgatójával az olajiparban felvetődött kérdések rendezésére. Az üzemi demokrácia fejlesztésére nagy figyelmet fordítanak a párt és szakszervezeti szervek. A téma jobb megértését elősegítette a pártbizottság oktatási igazgatóságával együtt szervezett konzultáció sorozat az üzemi és a szövetkezeti demokrácia különböző kérdéseiről. A szövetkezeti ipar munkakörülményeinek javítása érdekében a KISZÖV vezetősége napirendre tűzte a munkahelyi és szociális körülmények javításának további lehetőségeit és feladatait. Ajánlása alapján a szövetkezetek elfogadták a IV. ötéves fejlesztési tervüket, s abban a tervezett 138 milliós beruházásból 18—30 milliót tesz ki a munkakörülmények és a szociális ellátás javítására szánt összeg. A megyei pártbizottság ülésének napirendjére került a munkamorál helyzete is, s ezzel kapcsolatban megfelelő határozat született. Javult a mezőgazdasági alkatrészellátás, a nagy mezőgazdasági munkacsúcsok időszakában alkatrészhiány miatt jelentősebb gépkiesések nem fordultak elő. Ami a mezőgazdasági épületekkel kapcsolatos felvetést illeti, a tervezés során már több esetben alkalmazták a több célra felhasználható könnyűszerkezetes építési módot, s több ilyen létesítmény van tervezés alatt. 1ég hosszasan lehetne * * sorolni azokat az intézkedéseket, változásokat, amelyek a kongresszust megelőző taggyűléseken elhangzott javaslatok, észrevételek nyomán születtek a megyében. A megyei pártvezetés, az illetékes szervek valamennyi általános, illetve helyi, egyedi felvetés ügyében eljártak és eljárnak a következőkben is. A javaslatok egy részének megvalósítása ugyanis több időt igényel. Az eddigi teljeskörű reagálás is szemléletesen bizonyítja azonban, hogy az intézkedés az elvárt módon, a pártmunka fegyelmezettségéhez méltóan történik, s azáltal csak eredményesebben, ha a megoldásból ki-ki a maga posztján, tehát a megye társadalma minél teljesebben kiveszi a részét. ZAIAI HÍRLAP „János, te tudsz valami rosszat mondani?" Dicsért óév a pölöskei tsz-ben Úgy déltájt a pölöskei termelőszövetkezet irodájában — mint a legutóbbi év, s az elmúlt esztendők során annyiszor — két férfi beszélget. Egyikük Bertha János, a szövetkezet elnöke, a másik, a fiatalabb pedig így mutatkozik be: — Alapszervezeti párttitkár, másodállásban általános iskolai tanár. S ha Palkovics László tréfásan fogalmaz is, az időbeosztását, a napi elfoglaltságát tekintve, csaknem ez a helyzet. Ámbár — jegyzi meg —, történetesen a legutóbbi évben lényegesen csökkent azoknak az ügyeknek a száma, amelyekben, mint párttitkárnak el kellett járnia. Különösen az egyéni panaszok, az oktalan súrlódások kevesebbek. — E tendencia, s a termelőszövetkezet egyre javuló gazdasági eredményei között szoros az összefüggés — magyarázza —. Ezeknek az eredményeknek a hátterében viszont az összehangoltabb, fegyelmezettebb munka, a jobb megértés áll. Minden sikerült Bertha János kicsit gondolkodik, s aztán határozottan kimondja: — Ebben az évben tulajdonképpen minden sikerült. Ez nem dicsekvés, csupán arról van szó, hogy minek keressünk siránkozni valót, ha nem muszáj. Lássuk csak! És elkezdik sorolni az esztendő jellemző számadatait. Kenyérgabonából például 17,60 mázsás átlagot értek el holdanként, s ez minden eddigit felülmúló termés a pölöskei határban. Az ezeregyszáz hold szántóval rendelkező gazdaságnak 72 vagon búzája termett, amiből 40 vagonnal került eladásra. A másik fő növény, a kukorica, 19 mázsás májusi morzsolttal fizetett, s ilyen száraz évben ennél — mint mondják — nem is kívánhattak volna jobb termést. Még elégedettebbek az állattenyésztés hozamaival. Különösen a szarvasmarha-hizlalással, hiszen százötven hízott bikájuk, négy kivételével, mind exportra került, összesen 230 vágómarhát és 650 hízott sertést adtak el, ami a gazdaság méreteihez képest feltétlenül tekintélyes húsmennyiség. Ami különösen meglepő, nem panaszkodnak a takarmánytermésre sem. A pillangósok és a rétek első kaszálása jól sikerült, s így a szárazság miatt gyengébb sarjú már nem tudott kellemetlen meglepetést okozni. Annál inkább sem, mert a silókukorica jól fizetett, s lesilózták a kukoricaszárat, répafejet stb. is, és ily módon lett elegendő tömegtakarmány. Akik megteremtették A számok, eredmények persze nem önmaguktól születtek. Az elnök és a párttitkár egyaránt nagy elismeréssel szól a mintegy száznegyven tsz-tag és húsz—huszonkét alkalmazott munkájáról, akikre 1971- ben minden eddiginél biztosabban lehetett számítani a gazdaságban. S ezúttal még — amivel mindig volt valami baj — még a szalmalehúzás is úgy, ment, mint a karikacsapás. Egyáltalán, az esztendő során egyetlen munkával sem késtek meg, egyetlen tennivaló sem maradt el a termelőszövetkezetben. Ezeknek a tényezőknek köszönhető, hogy az előzőnél kétmillióval több lesz, mintegy 13 millió forint körül alakul a gazdaság termelési értéke, s természetesen ennek megfelelően alakul a tagság jövedelme is. A munkabér 80 százalékát egész évben rendszeresen fizették, a zárszámadáskor nemcsak avisszatartott 20 százalék kerül a jogos tulajdonosokhoz, de némi nyereségrészesedésre is lehet számítani. Sőt, sokan már a 20 százalékot nyereségnek fogják fel, mert a 80 százalékoselőleg is tekintélyes havi fizetést jelentett a számukra. Horváth László tehenész például tizenegy hónap alatt 27 867 forintot kapott, Bertalanics Jánosné növendékmarha-gondozó tizenhatezer 829 forintot keresett novemberig, Jordán Ferenc növénytermesztő számára 13 377 forintot jelentett a 80 százalék, Horváth János traktoros 25 618 forintot vitt haza, Szűcs Józsefné sertésgondozó pedig 18 050 forintot. A jót könnyebb Az elnök és a párttitkár egyre újabb és újabb tényezőket talál, amelyekkel az 1971-es év „jóindulatúságát” igazolják. Megemlítik, hogy az év során egy MTZ traktorral, két pótkocsival, egy kombájnnal gazdagodtak, elkészült egy üzemi út, saját erőből létrehoztak egy 80 férőhelyes, kötetlen tartásos hízómarhaistállót. Különösen az utóbbinak örülnek, hiszen az épület mindössze 80 000 forintjukba került, s igen ígéretes az új módszer bemutatkozása. A korábbi egy kilóval szemben 1,60 kilogramm az állatok napi súlygyarapodása, az eddigi négy helyett két ember ellátja a gondozást, s állatonként legalább kétszáz forint megtakarítást jelent az a nyolc kötél is, amit átadásig majd minden bika elszaggat. Nagy lesz a csend, amikor bosszúságot kllene mondani az elmúlt évből. — János, te tudsz valami rosszat? — kérdi az elnököt Palkovics László— Amit érdemes lenne megemlíteni, olyat nem — szól Bertha János —. Legalábbis hirtelenében nem jut eszembe. Végül megállapodnak, hogy a vadkár az azért feltétlenül bosszúság. De főleg azért, mert nemcsak 1971-re jellemző, hanem már évek óta tart, s a mostani tapasztalatok szerint ezután is folytatódik. — Ezenkívül? — ráncolja a homlokát az elnök. — Nem tudnék mondani. A partnerainkkal is a lehető legjobb volt a kapcsolatunk. Apróbb bosszúság persze mindig akad, de egy esztendő mérlegénél az csak grammokat jelenti ezt. S ahogy beszélgetnek, kitűnik, hogy optimista véleményük az új évre is áll. Biztosan állnak a lábukon egyedül is, de ha a továbblépés meggyorsításának szándékával létrejön a környéken tervezett egyesülés, úgy e nagyobb közösség szilárd alkotóelemének tarthatják magukat. S ebben nem kis szerepe van az óévnek, amit az elért eredmények alapján dicsérnek Poloskán. Kovács Ferenc Felére csökkent a balesetek száma a Felsőbagodi MEZŐGÉP Vállalatnál Az 1971-es év elején a Felsőbagodi MEZŐGÉP Vállalat baleseti mérlege a tröszt 20 vállalata közül az egyik legrosszabb volt. Azóta a baleseti statisztika, közel ötven százalékkal javult. Míg 1969-ben 41 balesetre 1450 kiesett munkanap jutott, addig ez év végéig csak 26 balesetet és 493 kiesett munkanapot mutatnak az adatok. Az egy balesetre jutó kiesett napok száma ez évben az 1969-es évi 35,3 napról 19-re csökkent. A vállalat munkavédelmi megbízottja szerint ez a nagymérvű javulás annak köszönhető, hogy társadalmasították a balesetvédelmet, fokozottan megbecsülik a munkavédelemmel foglalkozókat, s anyagilag is elismerik munkájukat. A türjei üzemegység szerelő csoportvezetője, Balázs Ernő például nemrégiben miniszteri kitüntetést kapott a munkavédelem terén kifejtett tevékenységéért. Ezeket a tényeket ismerve, már nem meglepő, hogy országosan is előreléptek, s az első három hely valamelyikén végeznek az értékelés során. A szövetkezeti állatorvos — Jöjjön majd, doktor úr, nézze meg azt az anyakocát, amelyik tegnap ellett — invitálja a tuskósi sertéstelep egyik gondozója az állatorvost —. Tudja, valahogy nem tetszik nekem az az állat. — Mindjárt ott leszek, Péter bácsi — feleli dr. Turbucz Sándor, a becsehelyi termelőszövetkezet állatorvosa. — Nézze csak, doktor úr, mi lehet a tápban ez a darabos valami? — kérdezi hozzálépve a másik gondozó, miközben a kis henger alakú „valamiket” mutatja az állatok orvosának. — Granulált táp az, János bátyám. Nem kell megijednie. Rosszul őrölték meg. Ennyi az egész. A gondozó megnyugodva tér vissza állataihoz. Kételyeit eloszlatta az állatorvos. Naponta ilyen és ehhez hasonló kérésekkel, kérdésekkel keresik az állattenyésztők. Számára az ügyelet a nap minden szakában kötelező. — Nálam a műszakkezdet és befejezés ideje bizonytalan — mondja dr. Turbucz Sándor —. Ha kell, éjszaka is járnom kell a majorokat és a háztáji gazdaságokat. Óriási érték, amire ügyel. Kilenc állattartó egység van a nagy gazdaságnál. Hol a rigyáci tehenészeti telepen járja az istállókat, hol az Anna majori, vagy a Szurda pusztai szarvasmarha hizlaló majorban tűnik fel kocsijával, aztán a felsőmajori csirketelepre hajt, hogy ott ellenőrizze az apróbb jószágot. Mert éppen a tuskósi sertéstelepen van elfoglaltsága. A közösben 854 szarvasmarha, több mint 2 ezer sertés, 24 ezer csirke egészségügyi ellátásáról kell gondoskodnia. De ezenkívül még ott a háztáji állomány. A becsehelyi gazdákon kívül még a rigyáciak, a petriventeiek is hozzá sietnek, ha állataikkal baj van. — A közösben, hogy feladatomat ellássam, nélkülözhetetlen az együttműködés az állattenyésztő gárdával, mindenekelőtt a gondozókkal — vélekedik —. Ma már az állatorvos legfontosabb ténykedése a megelőzés. Ezt csak mások bevonásával, a gondozók és a szakemberek segítségével lehet teljesíteni. — És sikerül a megelőzés? — A legtöbb esetben igen — feleli —. Általában felnevelési betegségekből adódtak bajok. Ma már egyre inkább felszámoljuk az okok előidézőit. Másfél évtizedes állami szolgálat után került a termelőszövetkezethez. Most mint üzemi, állatorvos praktizál. — Azért a hatósági munkát továbbra is el kell látnom. Egyedül vagyok a körzetben. Aztán a szövetkezetnél is többet várnak tőlem, mint azelőtt. De ez azt hiszem, érthető is. A közösben többnek kell lenni, mint egy állatorvosnak. Egyben állattenyésztő is az ember. A szakemberekkel mindenkor együtt beszéljük meg a tenyésztő munka, az eredményesebb hizlalás feladatait. De ennél is többet tesz. Oktató az állattenyésztő szakmunkásképző tanfolyamon, mindenütt ott van, ahol az állattenyésztés feladatairól van szó. N. F. Ellenőrzésen a fiazfalóban