Zalai Hírlap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-01 / 51. szám

1972. március 1. Jan­ig 1971-es brigádversenyek értékelése Körkérdés a zalaegerszegi üzemekben Két hónap eltelt az évből, a vállalatok, üzemek nagy részé­nél már ismertek az elmúlt év gazdasági eredményei. Arról tájékozódtunk, hogy hol állnak a brigádmozgalom tavalyi munkájának értékelésében? 1. Zala megyei Állami Építő­ipari Vállalat, a telefonnál Schüller János szakszervezeti megbízott: — Április közepére végzünk az értékeléssel, s június első vasárnapján — építők napján — osztjuk ki az okleveleket és a jutalmakat. Jók a kilátá­saink, hisz tavaly például nem kevesebb mint 44 brigádunk lett a szocialista cím birtoko­sa, de dicsekedhetünk a kiváló dolgozók tekintetében is: kö­zel százan kapták meg ezt a kitüntető címet. Az idén is e körül mozgunk ... 2. A Kerámia- és Cserépkály­­hagyárból Gábor Ferenc szak­­szervezeti titkár tájékoztatott bennünket. — A részértékelések egy ré­sze már beérkezett hozzánk. Szeretnénk mihamarabb túl­lenni a teljes összegezésen. Huszonegy brigádunk van, nem egy közülük nemrég ala­kult, s talán 7—8 ha elnyeri a szocialista címet. Tavaly nem nyerte el egy sem. 3. A Zalai Kőolajipari Válla­latnál Horváth Katalin szak­­szervezeti megbízott jó hírrel szolgált. — Most álltunk neki a teljes értékelésnek, várhatóan négy napot vesz igénybe, míg mind­egyik brigád teljesítését érté­keljük. Az elmúlt évi ará­nyunk jó — a 38 brigádból 32 szocialista lett és közel har­minc volt a kiváló dolgozók száma. Hogy az idén mennyi lesz? Talán ennyi, de azt hi­szem, több... 4. Észak-zalai Víz- és Csator­namű Vállalat, Palkovics Dé­nes igazgató: — Mi egybekötöttük az ér­tékelés végső fázisát a gazdasá­gi év zárásával — mondja. — Március elején tartjuk a ter­melési tanácskozásunkat, s ott kapják meg a helyezést elért brigádok a kitüntetéseket. Ki­váló dolgozóinkat pedig ápri­lis 4-én jutalmazzuk. 5. Zala megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat. A vonalban Cséri Zoltán szakszervezeti tit­kár. — Nálunk szintén az építők napján történik az értékelés végső fázisa, az oklevelek és a jutalmak átadása. Már most törjük a fejünket, hogy mi mó­don lehetne értékelni, jutal­mazni a szocialista brigádok tevékenységét, ugyanis ők na­gyon sokat segítettek. Felada­tunk nehéz, mert 22 brigád van versenyben... 6. Az Erdőkémia Vállalatnál Szabó József üzemvezető in­formált bennünket: — Ha minden a számítá­saink szerint sikerül, a sorra­­kerülő termelési tanácskozáson — a nyereségrészesedéssel együtt — a jól dolgozó brigá­doknak és munkásoknak is át tudjuk adni a jutalmakat. Elő­zetesként annyit, hogy vala­mennyi versenyben levő bri­gádunk teljesítette a feladatát, fej-fej mellett vannak. Nehéz a dolgunk, de ezt a fajta ne­hézséget vállaljuk... 7. A Zalaegerszegi Szállítógép­gyárban Kéner László szak­­szervezeti titkár a tavalyi pél­dát említi: — 1971-ben 12 kollektíva kapta meg a szocialista brigád címet, s ez száz százalékot je­lentett. Öt kiváló dolgozót is avattunk, s így bizakodással tekintünk a tavalyi tevékeny­ség érékelése elé. Ebben fél­időnél tartunk. 8. Zalaegerszegi Ruhagyár: — Nálunk egy szervező és értékelő bizottság végzi ezt a feladatot — mondja Józsa Er­zsébet, vállalati munkaverseny megbízott. — Még nincs min­den eredmény meg, de a na­pokban már nekiláttunk az ér­tékelésnek. 9. A Ganz-MÁVAG zalaeger­szegi gyáregységében Ódor Já­nos szb-titkár a következőket mondta: — Jelen pillanatban a bri­gádok egyéni vállalásainak ér­tékelése folyik. Március 15-én lesz gyáregységünkben a ter­melési tanácskozás, s a végső eredmény ismertetésére is ak­kor kerül sor. 10. Zala megyei Sütőipari Válla­lat, a vonalban Tóth János szakszervezeti titkár: — Március 5-re készülünk el a teljes értékeléssel. Pontrend­szerrel dolgozunk, tehát az egyes brigádok­at — szám sze­­rint negyvenet — ezek szerint soroljuk be, természetesen a teljesítményeik alapján. Az elmúlt évben közel 30 ezer fo­rint került kiosztásra a jól dolgozó brigádok között, a legjobb például egyösszegben 8 ezer forintot kapott. Az idén hasonló pénzösszeg áll rendel­kezésre. ★ Évről évre egyre több bri­gád nyeri el a szocialista cí­met, s egyre több kétkezi mun­kás a Kiváló Dolgozó kitünte­tést. Ez nem azt jelenti,, hogy csökkentek a követelmények, esett a színvonal — ellenkező­leg: ezek a brigádok, ezek az emberek felnőttek a felada­tokhoz, s a mozgalom, mely­ben dolgoznak, a termelőmun­ka egyik alapjává vált. Kéner Gábor Csak jó időben folytatják a zalaegerszegi tv-torony építését Csak a szél „működteti” a bazitai tornyot. Azt a majdan működő reléállomást, amely­nek átadási határideje nem­régiben módosult. „ Tavaly csak a repülők biztonságát szolgáló festést vé­geztük, és némi takarítási munka folyt az ismert szeren­csétlenség következtében ősz­­szedőtt állványzat körül — vá­laszolja érdeklődésünkre Far­kas Zoltán, a Zala megyei Ál­lami Építőipari Vállalat ter­melési osztályának vezetője. — Mit ütemeztek erre az évre? — Az adótér szerkezeti ki­alakítását, de csak akkor, ha az időjárás megengedi. Hideg­ben és szélben nem dolgozha­tunk a tornyon. — A belső takarítással nem lenne jó egy kicsit sietni. Ez­zel esetleg heteket, hónapokat lehetne nyerni. — Azok a­ szakemberek, akik ilyen magasságban dol­gozhatnak, más fontosabb munkahelyeken tevékenyked­nek. De pontosabb információt az építésvezetőség tud szolgál­tatni — mondja Farkas Zoltán. Gyöngy Zoltán így folytatja: — Hat ember rövidesen meg­kezdi a belső takarítást és ha az idő engedi, azonnal hozzá­látunk az adótér betonozásá­hoz is. Ebben az évben az adó­térnek és a felette levő védő­tetőnek kell elkészülnie. — A külső lépcső? — Ezt csak akkor tudjuk el­kezdeni, ha az adótérrel végez­tünk, mert a lépcsőket lefelé haladva építjük be. Tehát az idén csak 2,2 millió forint értékű munka lesz a ba­zitai tornyon. Mindenesetre, ha az adótér nem készül el szeptember—október végéig, ezáltal az 1973-as átadás is­mét kitolódik. Takáts Deszkák, pallók — „útlevéllel” Fűrésztelep a Béke úton A levegőben a frissen vágott fának a szaga terjeng, odébb fűrészgépek sivítanak. Nagy­kanizsán, a Zalai Erdő- és Fa­­feldolgozó Gazdaság Béke úti fűrésztelepén vagyunk. — Tizennégyezer köbméter gömbfát vágtunk fel tavaly, ebből hétezer köbméter kész­anyag lett — olvassa a kimu­tatásról Takács Tamás erdő­mérnök, a fűrészüzem veze­tője, majd így folytatja —. A készáru zöme hazai értékesí­tésre került, 5700 köbméterért 11 millió forintot kaptunk. A többi külföldi megrendelésre készült. A fő vásárlók: Svédország, az NSZK, Ausztria, Olaszor­szág és Jugoszlávia. Deszkák, pallók, parkettaléc, bútorléc, kábeldeszka, szövőipari élfa, rakodólap elemek alkották a külföldi szállítmányokat, 2,9 millió forint értékben. A telepen feldolgozott gömb­fát majdnem teljes egészében a zalai erdészek vágták ki, a vá­lasztékot tölgy, bükk,akác, cser, gyertyán, kőris, éger, nyár és fenyőfa jelenti. Csekély meny­­nyiség kerül a telepre a tsz-ek saját vágásából. A telep nagyon jó helyen fekszik, közel a teherpályaud­var, az iparvágány. A nehéz rönkök rakodása az anyag­­mozgatás gépesítésével leegy­szerűsödött, csökkent a bal­esetveszély. Takács Tamás elmondta, hogy a telepen heti 20 tonna fűrészpor termelődik. Raktá­rozni nem lehet tűzbiztonsági okokból, így az elszállításról kell gondoskodni. A felét el­viszi ugyan a lakosság tüze­lésre, de a többi bizony a sze­méttelepre kerül. Hiába, a gázé a jövő. En­nek ellenére a fűrészpor nem értéktelen hulladék, keresni kellene a hasznos felhaszná­lás lehetőségét. Annál is in­kább, mivel a feldolgozáskor szintén nagymennyiségű hul­ladékanyag keletkezik és e kettőből, némi segédanyaggal máshol préselt farostlemeze­ket gyártanak. Meg kellene vizsgálni, érdemes-e ezzel fog­lalkozni ? A telepen most már arra is tudnak gondolni, hogy a dol­gozóknak kellemes klub­szobát alakítsanak ki, társadalmi munkában. Szükség van erre, hiszen a dolgozók 90 száza­léka vidéki és a kétműszakos termeléssel nagyon nehéz egyeztetni a közlekedési lehe­tőségeket. — Végezetül hallhatnánk valamit az idei tervekről? — összesen 12 ezer 860 köb­méter alapanyagból 6550 köb­méter készárut csinálunk. Eb­ből hazai fűrészáru lesz 2520 exportra 475 köbméter kerül Parkettlécből hazai szükség­letre 1570, külföldi megrende­lésre 140 köbmétert szállítunk — válaszol Takács Tamás. Sál A] U­BLA! Hol volt a törés? Harmadszor is szanálás az orosztonyi kerecsenyi tsz-ben Az orosztonyi termelőszövet­kezet ismét veszteséggel zárta az évet, sorrendben harmad­szor került a szanáltak listá­jára. Az egy évvel ezelőtti zár­számadó közgyűlésen a viha­rok hullámzásában a jövő fe­lett érzett aggodalom is meg­nyilvánult. Aztán áprilisban jött az új vezetőség, Steinhardt László személyében új elnök­kel az élen. Nagy ambícióval láttak munkához, szép terve­ket szőttek. Látszott, hogy a szétzilálódott gazdaságot talp­ra kívánják állítani. Nem volt könnyű dolguk. Mondhatni úgy is, hogy mindenki azt csi­nált, amit akart. A könyvelés képtelen volt kimutatni a szö­vetkezet tényleges vagyoni helyzetét. Aztán az intézkedé­sek mintha mégis meghozták volna az eredményt. Tízhóna­pos fizetésképtelenség után­­a bank hitelképesnek nyilvání­totta a gazdaságot. Mások se­gítségével ugyan, de még idő­ben végeztek a tavaszi mun­kákkal. Már-már úgy látszott, hogy jó irányba terelődött a gazdaság. A látszat azonban csalt. Júniusban már érezhető volt, hogy nincs valami rend­jén. Agronómiai baklövések, hanyagság volt észlelhető a határban. Az állatok takarmá­nyozására mindössze négy hol­­don vetettek fővetésű szálas­takarmányt, miközben a ha­tárban 150 hold parlagon ma­radt. Rövidesen már nem volt mivel etetni az állatokat. Hiány­­ tavalyról is Aztán egy újabb csapás érte a termelőszövetkezetet. Több százezer forint elrejtett 1970. évi veszteséget fedeztek fel a revizorok. Ezután már gyor­san peregtek az események. A bank újra hitelképtelennek nyilvánította a közös gazdasá­got. A gyenge takarmányozás következtében a vártnál keve­sebb tejet adtak a tehenek, az állategészségügyi előírások el­mulasztása miatt egyetlen hí­zómarhát sem vettek át ex­portra, a sertések nem meg­felelő elhelyezése, az állati fe­hérjében hiányos takarmányo­zás következtében hullott a ge­­metikailag koros állomány. 135 süldő és 20 anyakoca pusztult el! Ilyen károk még egy alap­jaiban erős gazdaságot is megrázkódtatnak. A vezetőség vizsgálatot ren­delt el a felelősség felderítése ügyében. A főagronómust, dr. Erdősi Lászlót marasztalták el. Azaz, ha még ezt is tették volna. A felelősség megállapí­tásánál többre nem gondoltak. A büntetést mellőzték, majd végül, már az esztendő végére járva, munkaviszonyának megszüntetésében kölcsönösen megállapodott a vezetőség és a főagronómus. Mindenütt ráfizetés Ha már elmaradt a bünte­tés, felvetődhet úgy is a kér­dés, hogy valóban minden hi­báért a főagronómus a fele­lős? Ha igen, akkor miért hagyták tetteit büntetlenül? Az év eleji nekibuzdulást követően végül az eredmény lehangoló lett. A vezetőség 2 millió 138 ezer forint veszte­ségről volt kénytelen beszá­molni. Igaz, ebből 838 ezer fo­rint a korábbi vezetőket ter­heli, annak idején még ők igyekeztek suba alá rejteni ezt a hiányt. Azért az elmúlt évben is összehoztak 1 millió 300 ezer forint mérleghiányt. Szinte minden ágazat veszte­séggel zárt. — A csuda se igazodik ezen el — vélekedik az egyik meg­kérdezett termelőszövetkezeti tag, Veréz Károlyné —. Az egyik vezető megy, a másik meg jön, mindig megmagya­rázzák, hogy ki a hibás, de a gazdaság mégsem megy előre. — Hát volt itt valaha jó termelőszövetkezet? — adja vissza a kérdést Hompó Fe­­rencné, aztán folytatja —. Csak a főagronómus látta a határt?­­ Látta más is. Többek között az elnök. Megpróbált rendet teremteni. Amikor már a szép szó sem használt, fegyelmi el­járást kezdeményezett a mu­lasztókkal szemben, ő lett a rossz. Legalábbis egyesek sze­mében. A főagronómus, aki­nek szintén kötelessége lett volna, hogy eljárást indítson a hanyagok ellen, nem tette, ő lett a jobbik vezető, holott már az egy évvel ezelőtti zár­számadó közgyűlésen is ke­mény kritikát kapott dr. Er­dősi László az elkövetett mu­lasztásokért. Ki a legény a csárdában ••• Szembe került egymással a két vezető, az elnök és a fő­agronómus. Most már azon drukkolt a tagság, hogy ki lesz a győztes. Elég helytelenül, nem a szövetkezet gondjai iz­gatták a tagokat, nem azon gondolkoztak, mi módon segít­hetnek a vezetőségnek, hogy végre kiláboljanak a bajokból. Számukra nem ez volt az el­sődleges. Közgyűlés helyett ingyen cirkuszra készültek, s néhány­an nem is rejtették ezt véka alá. Az ingyen cirkusz elmaradt. A vezetőség ugyanis nagyon tárgyilagosan mérlegelte a helyzetet, felszínre hozta a ne­hézségeik forrását. Bizonyára úgy gondolták, hogy jobb ké­sőn, mint soha, önkritikus volt az elnök, amikor saját hibáiról szólt. Igaz, egy rendkívül nehéz helyzetben levő gazdaság irá­nyítását vállalta a múlt év kezdetén. Egyetlen év alatt nem lehet helyrehozni, amit az elődök több év folyamán tönk­retettek. De mégis kellett vol­na időt szakítania — noha az agronómia gyengesége miatt a szakmai irányítást is vállalnia kellett —, hogy a tagsággal szorosabb kapcsolatot építsen ki, meghallgassa azok vélemé­nyét, panaszait. A veszteség okait szanálási bizottság vizsgálja majd. A fe­lelősség megállapításáról tájé­koztatják a szövetkezet tagsá­gát. Annyi azonban bizonyos, hogy a meghökkentő adatok mindenkire nézve elmaraszta­­lóak az orosztány-kerecsenyi termelőszövetkezetben. E termelőszövetkezetben ezekkel a szavakkal fejezte be az elnök a közgyűlési beszá­molót: — Az előttünk álló feladatok megoldására összefogásra van szükség. Erőnket nem kímélve kell nekiindulni az 1972-es esztendőnek, a szövetkezeti tagságunkkal egységesen és egyetértésben. Bizony erre már igen nagy szükség lenne ebben a tsz­­ben! Nemecz Ferenc Húsvétra készíti a sonka Kapacitásukat maximálisan kihasználva folyik a sertések vágása és feldolgozása a nagy­­kanizsai ÁFÉSZ palini hús­üzemében. Hetenként száz ser­tés kerül a kis üzemben kés alá, hogy húsvétra elegendő füstölt áruval, elsősorban is sonkával lássák el a fogyasz­tási szövetkezethez tartozó élelmiszer­boltokat. A húsvéti sonkán kívül lapockát, dara­bolt és kötözött sonkát, tarját raknak a füstölőkbe. A száz mázsányi sonkafélén kívül mintegy 30 mázsa negyedelt füstölt malacot adnak át az ünnepekig a kereskedelem­nek. Tisztítják, hasítják a levágott sertéseket az előfeldolgozóban. Vikorn­a felé Forradalom a növényszaporításban Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem növényélettani tanszékén európai viszonylat­ban is ritkaságszámba menő modern „steril” laboratórium működik. Az ország talán leg­tisztább szobája ez, ahol még a fűtést is úgy oldották meg, hogy a légtérben ne képződ­hessenek port szállító örvé­nyek. A különleges technikai kiképzésű helyiségben évek óta érdekes elméleti és­ gya­korlati kísérletek folynak: olyan növényi szövet- és szervtenyésztések, amelyeknek eredményei többek között a nagykertészeti kultúrát és a virágtermesztést igen jelen­tősen befolyásolják. Dr Maróti Mihály egyetemi tanár elmondotta a Magyar­­ Távirati Iroda munkatársának,­­ hogy az eddigi hagyományos vegetatív növényszaporítási módot szinte forradalmasította az utóbbi években kidolgozott és már eddig is a vártnál na­gyobb sikerrel alkalmazott úgynevezett meribiános mód­szer gyakorlati bevezetése. — Az eljárásnak az a lé­nyege — mondotta —, hogy az értékes, ritka — magról azonban csak nehezen szapo­rítható — növény fiatal haj­táscsúcsából egyenilliméteres darabkát fertőzésmentesen ki­metszünk. Ezt egy előzőleg sterilizált, különböző tápanya­gokat tartalmazó táptalajra tesszük, lombikokba helyez­zük, és megfelelő hőmérsék­letet és fényhatást biztosítunk számára. Ennek eredménye­ként a szövetdarab néhány hét múlva zöldülni kezd, megna­gyobbodik. A keletkezett szö­vetdarab a fél centiméter nagyságot is elérheti, amit to­vább lehet darabolni, szaporí­tani. Egy idő után megjelenik a hajtás, majd gyökér is fej­lődik, és néhány hónap múl­va a metszet már igazi növé­nyi alakzatot mutat, ezáltal rövidesen alkalmassá válik a kiültetésre. — A meribiános módszer, ölödeivel szemben, rendkívül előnyös tulajdonságokkal ren­delkezik. Biztosítja, hogy az egyedi, kitűnő minőségű hib­ridek eredeti tulajdonságaikat maradéktalanul megőrizhes­sék. — Ez a szaporítási mód, minden gyakorlati előnye mel­lett, egyelőre még nagyon ko­moly és költséges technikai feltételeket követel meg. Ép­pen ezért jelenleg csak a ne­mesebb és kereskedelmi szem­pontból értékesebb virágfajták állományának megsokszorozá­sára alkalmazzuk: a magról is csak nehezen szaporítható orchideák magból kelt egye­­deinek steril nevelésével, va­lamint a növény hajtáscsúcsá­nak szövetéből sterilen nevelt orchideákkal kísérletezünk.­­ Laboratóriumi kísérlete­inket azonban nem egyedül végezzük; munkánkban aktí­van részt vesz a gyakorlat képviselője, a Sasad mezőgaz­dasági tsz is. A közös erőfe­szítésnek minden bizonnyal rövidesen olyan kézzelfogható eredménye lesz, amely a ma­gyar virágpiac értékes gazda­godását hozza magával. E sza­porítási mód gyakorlati el­terjesztésével az orchidea vá­got­­zvirág-termelésben meg­nyílt a tervszerűbb előállítás lehetősége. (MTI) 3

Next