Zalai Hírlap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-01 / 51. szám
1972. március 1. Janig 1971-es brigádversenyek értékelése Körkérdés a zalaegerszegi üzemekben Két hónap eltelt az évből, a vállalatok, üzemek nagy részénél már ismertek az elmúlt év gazdasági eredményei. Arról tájékozódtunk, hogy hol állnak a brigádmozgalom tavalyi munkájának értékelésében? 1. Zala megyei Állami Építőipari Vállalat, a telefonnál Schüller János szakszervezeti megbízott: — Április közepére végzünk az értékeléssel, s június első vasárnapján — építők napján — osztjuk ki az okleveleket és a jutalmakat. Jók a kilátásaink, hisz tavaly például nem kevesebb mint 44 brigádunk lett a szocialista cím birtokosa, de dicsekedhetünk a kiváló dolgozók tekintetében is: közel százan kapták meg ezt a kitüntető címet. Az idén is e körül mozgunk ... 2. A Kerámia- és Cserépkályhagyárból Gábor Ferenc szakszervezeti titkár tájékoztatott bennünket. — A részértékelések egy része már beérkezett hozzánk. Szeretnénk mihamarabb túllenni a teljes összegezésen. Huszonegy brigádunk van, nem egy közülük nemrég alakult, s talán 7—8 ha elnyeri a szocialista címet. Tavaly nem nyerte el egy sem. 3. A Zalai Kőolajipari Vállalatnál Horváth Katalin szakszervezeti megbízott jó hírrel szolgált. — Most álltunk neki a teljes értékelésnek, várhatóan négy napot vesz igénybe, míg mindegyik brigád teljesítését értékeljük. Az elmúlt évi arányunk jó — a 38 brigádból 32 szocialista lett és közel harminc volt a kiváló dolgozók száma. Hogy az idén mennyi lesz? Talán ennyi, de azt hiszem, több... 4. Észak-zalai Víz- és Csatornamű Vállalat, Palkovics Dénes igazgató: — Mi egybekötöttük az értékelés végső fázisát a gazdasági év zárásával — mondja. — Március elején tartjuk a termelési tanácskozásunkat, s ott kapják meg a helyezést elért brigádok a kitüntetéseket. Kiváló dolgozóinkat pedig április 4-én jutalmazzuk. 5. Zala megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. A vonalban Cséri Zoltán szakszervezeti titkár. — Nálunk szintén az építők napján történik az értékelés végső fázisa, az oklevelek és a jutalmak átadása. Már most törjük a fejünket, hogy mi módon lehetne értékelni, jutalmazni a szocialista brigádok tevékenységét, ugyanis ők nagyon sokat segítettek. Feladatunk nehéz, mert 22 brigád van versenyben... 6. Az Erdőkémia Vállalatnál Szabó József üzemvezető informált bennünket: — Ha minden a számításaink szerint sikerül, a sorrakerülő termelési tanácskozáson — a nyereségrészesedéssel együtt — a jól dolgozó brigádoknak és munkásoknak is át tudjuk adni a jutalmakat. Előzetesként annyit, hogy valamennyi versenyben levő brigádunk teljesítette a feladatát, fej-fej mellett vannak. Nehéz a dolgunk, de ezt a fajta nehézséget vállaljuk... 7. A Zalaegerszegi Szállítógépgyárban Kéner László szakszervezeti titkár a tavalyi példát említi: — 1971-ben 12 kollektíva kapta meg a szocialista brigád címet, s ez száz százalékot jelentett. Öt kiváló dolgozót is avattunk, s így bizakodással tekintünk a tavalyi tevékenység érékelése elé. Ebben félidőnél tartunk. 8. Zalaegerszegi Ruhagyár: — Nálunk egy szervező és értékelő bizottság végzi ezt a feladatot — mondja Józsa Erzsébet, vállalati munkaverseny megbízott. — Még nincs minden eredmény meg, de a napokban már nekiláttunk az értékelésnek. 9. A Ganz-MÁVAG zalaegerszegi gyáregységében Ódor János szb-titkár a következőket mondta: — Jelen pillanatban a brigádok egyéni vállalásainak értékelése folyik. Március 15-én lesz gyáregységünkben a termelési tanácskozás, s a végső eredmény ismertetésére is akkor kerül sor. 10. Zala megyei Sütőipari Vállalat, a vonalban Tóth János szakszervezeti titkár: — Március 5-re készülünk el a teljes értékeléssel. Pontrendszerrel dolgozunk, tehát az egyes brigádokat — szám szerint negyvenet — ezek szerint soroljuk be, természetesen a teljesítményeik alapján. Az elmúlt évben közel 30 ezer forint került kiosztásra a jól dolgozó brigádok között, a legjobb például egyösszegben 8 ezer forintot kapott. Az idén hasonló pénzösszeg áll rendelkezésre. ★ Évről évre egyre több brigád nyeri el a szocialista címet, s egyre több kétkezi munkás a Kiváló Dolgozó kitüntetést. Ez nem azt jelenti,, hogy csökkentek a követelmények, esett a színvonal — ellenkezőleg: ezek a brigádok, ezek az emberek felnőttek a feladatokhoz, s a mozgalom, melyben dolgoznak, a termelőmunka egyik alapjává vált. Kéner Gábor Csak jó időben folytatják a zalaegerszegi tv-torony építését Csak a szél „működteti” a bazitai tornyot. Azt a majdan működő reléállomást, amelynek átadási határideje nemrégiben módosult. „ Tavaly csak a repülők biztonságát szolgáló festést végeztük, és némi takarítási munka folyt az ismert szerencsétlenség következtében őszszedőtt állványzat körül — válaszolja érdeklődésünkre Farkas Zoltán, a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat termelési osztályának vezetője. — Mit ütemeztek erre az évre? — Az adótér szerkezeti kialakítását, de csak akkor, ha az időjárás megengedi. Hidegben és szélben nem dolgozhatunk a tornyon. — A belső takarítással nem lenne jó egy kicsit sietni. Ezzel esetleg heteket, hónapokat lehetne nyerni. — Azok a szakemberek, akik ilyen magasságban dolgozhatnak, más fontosabb munkahelyeken tevékenykednek. De pontosabb információt az építésvezetőség tud szolgáltatni — mondja Farkas Zoltán. Gyöngy Zoltán így folytatja: — Hat ember rövidesen megkezdi a belső takarítást és ha az idő engedi, azonnal hozzálátunk az adótér betonozásához is. Ebben az évben az adótérnek és a felette levő védőtetőnek kell elkészülnie. — A külső lépcső? — Ezt csak akkor tudjuk elkezdeni, ha az adótérrel végeztünk, mert a lépcsőket lefelé haladva építjük be. Tehát az idén csak 2,2 millió forint értékű munka lesz a bazitai tornyon. Mindenesetre, ha az adótér nem készül el szeptember—október végéig, ezáltal az 1973-as átadás ismét kitolódik. Takáts Deszkák, pallók — „útlevéllel” Fűrésztelep a Béke úton A levegőben a frissen vágott fának a szaga terjeng, odébb fűrészgépek sivítanak. Nagykanizsán, a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Béke úti fűrésztelepén vagyunk. — Tizennégyezer köbméter gömbfát vágtunk fel tavaly, ebből hétezer köbméter készanyag lett — olvassa a kimutatásról Takács Tamás erdőmérnök, a fűrészüzem vezetője, majd így folytatja —. A készáru zöme hazai értékesítésre került, 5700 köbméterért 11 millió forintot kaptunk. A többi külföldi megrendelésre készült. A fő vásárlók: Svédország, az NSZK, Ausztria, Olaszország és Jugoszlávia. Deszkák, pallók, parkettaléc, bútorléc, kábeldeszka, szövőipari élfa, rakodólap elemek alkották a külföldi szállítmányokat, 2,9 millió forint értékben. A telepen feldolgozott gömbfát majdnem teljes egészében a zalai erdészek vágták ki, a választékot tölgy, bükk,akác, cser, gyertyán, kőris, éger, nyár és fenyőfa jelenti. Csekély menynyiség kerül a telepre a tsz-ek saját vágásából. A telep nagyon jó helyen fekszik, közel a teherpályaudvar, az iparvágány. A nehéz rönkök rakodása az anyagmozgatás gépesítésével leegyszerűsödött, csökkent a balesetveszély. Takács Tamás elmondta, hogy a telepen heti 20 tonna fűrészpor termelődik. Raktározni nem lehet tűzbiztonsági okokból, így az elszállításról kell gondoskodni. A felét elviszi ugyan a lakosság tüzelésre, de a többi bizony a szeméttelepre kerül. Hiába, a gázé a jövő. Ennek ellenére a fűrészpor nem értéktelen hulladék, keresni kellene a hasznos felhasználás lehetőségét. Annál is inkább, mivel a feldolgozáskor szintén nagymennyiségű hulladékanyag keletkezik és e kettőből, némi segédanyaggal máshol préselt farostlemezeket gyártanak. Meg kellene vizsgálni, érdemes-e ezzel foglalkozni ? A telepen most már arra is tudnak gondolni, hogy a dolgozóknak kellemes klubszobát alakítsanak ki, társadalmi munkában. Szükség van erre, hiszen a dolgozók 90 százaléka vidéki és a kétműszakos termeléssel nagyon nehéz egyeztetni a közlekedési lehetőségeket. — Végezetül hallhatnánk valamit az idei tervekről? — összesen 12 ezer 860 köbméter alapanyagból 6550 köbméter készárut csinálunk. Ebből hazai fűrészáru lesz 2520 exportra 475 köbméter kerül Parkettlécből hazai szükségletre 1570, külföldi megrendelésre 140 köbmétert szállítunk — válaszol Takács Tamás. Sál A] UBLA! Hol volt a törés? Harmadszor is szanálás az orosztonyi kerecsenyi tsz-ben Az orosztonyi termelőszövetkezet ismét veszteséggel zárta az évet, sorrendben harmadszor került a szanáltak listájára. Az egy évvel ezelőtti zárszámadó közgyűlésen a viharok hullámzásában a jövő felett érzett aggodalom is megnyilvánult. Aztán áprilisban jött az új vezetőség, Steinhardt László személyében új elnökkel az élen. Nagy ambícióval láttak munkához, szép terveket szőttek. Látszott, hogy a szétzilálódott gazdaságot talpra kívánják állítani. Nem volt könnyű dolguk. Mondhatni úgy is, hogy mindenki azt csinált, amit akart. A könyvelés képtelen volt kimutatni a szövetkezet tényleges vagyoni helyzetét. Aztán az intézkedések mintha mégis meghozták volna az eredményt. Tízhónapos fizetésképtelenség utána bank hitelképesnek nyilvánította a gazdaságot. Mások segítségével ugyan, de még időben végeztek a tavaszi munkákkal. Már-már úgy látszott, hogy jó irányba terelődött a gazdaság. A látszat azonban csalt. Júniusban már érezhető volt, hogy nincs valami rendjén. Agronómiai baklövések, hanyagság volt észlelhető a határban. Az állatok takarmányozására mindössze négy holdon vetettek fővetésű szálastakarmányt, miközben a határban 150 hold parlagon maradt. Rövidesen már nem volt mivel etetni az állatokat. Hiány tavalyról is Aztán egy újabb csapás érte a termelőszövetkezetet. Több százezer forint elrejtett 1970. évi veszteséget fedeztek fel a revizorok. Ezután már gyorsan peregtek az események. A bank újra hitelképtelennek nyilvánította a közös gazdaságot. A gyenge takarmányozás következtében a vártnál kevesebb tejet adtak a tehenek, az állategészségügyi előírások elmulasztása miatt egyetlen hízómarhát sem vettek át exportra, a sertések nem megfelelő elhelyezése, az állati fehérjében hiányos takarmányozás következtében hullott a gemetikailag koros állomány. 135 süldő és 20 anyakoca pusztult el! Ilyen károk még egy alapjaiban erős gazdaságot is megrázkódtatnak. A vezetőség vizsgálatot rendelt el a felelősség felderítése ügyében. A főagronómust, dr. Erdősi Lászlót marasztalták el. Azaz, ha még ezt is tették volna. A felelősség megállapításánál többre nem gondoltak. A büntetést mellőzték, majd végül, már az esztendő végére járva, munkaviszonyának megszüntetésében kölcsönösen megállapodott a vezetőség és a főagronómus. Mindenütt ráfizetés Ha már elmaradt a büntetés, felvetődhet úgy is a kérdés, hogy valóban minden hibáért a főagronómus a felelős? Ha igen, akkor miért hagyták tetteit büntetlenül? Az év eleji nekibuzdulást követően végül az eredmény lehangoló lett. A vezetőség 2 millió 138 ezer forint veszteségről volt kénytelen beszámolni. Igaz, ebből 838 ezer forint a korábbi vezetőket terheli, annak idején még ők igyekeztek suba alá rejteni ezt a hiányt. Azért az elmúlt évben is összehoztak 1 millió 300 ezer forint mérleghiányt. Szinte minden ágazat veszteséggel zárt. — A csuda se igazodik ezen el — vélekedik az egyik megkérdezett termelőszövetkezeti tag, Veréz Károlyné —. Az egyik vezető megy, a másik meg jön, mindig megmagyarázzák, hogy ki a hibás, de a gazdaság mégsem megy előre. — Hát volt itt valaha jó termelőszövetkezet? — adja vissza a kérdést Hompó Ferencné, aztán folytatja —. Csak a főagronómus látta a határt? Látta más is. Többek között az elnök. Megpróbált rendet teremteni. Amikor már a szép szó sem használt, fegyelmi eljárást kezdeményezett a mulasztókkal szemben, ő lett a rossz. Legalábbis egyesek szemében. A főagronómus, akinek szintén kötelessége lett volna, hogy eljárást indítson a hanyagok ellen, nem tette, ő lett a jobbik vezető, holott már az egy évvel ezelőtti zárszámadó közgyűlésen is kemény kritikát kapott dr. Erdősi László az elkövetett mulasztásokért. Ki a legény a csárdában ••• Szembe került egymással a két vezető, az elnök és a főagronómus. Most már azon drukkolt a tagság, hogy ki lesz a győztes. Elég helytelenül, nem a szövetkezet gondjai izgatták a tagokat, nem azon gondolkoztak, mi módon segíthetnek a vezetőségnek, hogy végre kiláboljanak a bajokból. Számukra nem ez volt az elsődleges. Közgyűlés helyett ingyen cirkuszra készültek, s néhányan nem is rejtették ezt véka alá. Az ingyen cirkusz elmaradt. A vezetőség ugyanis nagyon tárgyilagosan mérlegelte a helyzetet, felszínre hozta a nehézségeik forrását. Bizonyára úgy gondolták, hogy jobb későn, mint soha, önkritikus volt az elnök, amikor saját hibáiról szólt. Igaz, egy rendkívül nehéz helyzetben levő gazdaság irányítását vállalta a múlt év kezdetén. Egyetlen év alatt nem lehet helyrehozni, amit az elődök több év folyamán tönkretettek. De mégis kellett volna időt szakítania — noha az agronómia gyengesége miatt a szakmai irányítást is vállalnia kellett —, hogy a tagsággal szorosabb kapcsolatot építsen ki, meghallgassa azok véleményét, panaszait. A veszteség okait szanálási bizottság vizsgálja majd. A felelősség megállapításáról tájékoztatják a szövetkezet tagságát. Annyi azonban bizonyos, hogy a meghökkentő adatok mindenkire nézve elmarasztalóak az orosztány-kerecsenyi termelőszövetkezetben. E termelőszövetkezetben ezekkel a szavakkal fejezte be az elnök a közgyűlési beszámolót: — Az előttünk álló feladatok megoldására összefogásra van szükség. Erőnket nem kímélve kell nekiindulni az 1972-es esztendőnek, a szövetkezeti tagságunkkal egységesen és egyetértésben. Bizony erre már igen nagy szükség lenne ebben a tszben! Nemecz Ferenc Húsvétra készíti a sonka Kapacitásukat maximálisan kihasználva folyik a sertések vágása és feldolgozása a nagykanizsai ÁFÉSZ palini húsüzemében. Hetenként száz sertés kerül a kis üzemben kés alá, hogy húsvétra elegendő füstölt áruval, elsősorban is sonkával lássák el a fogyasztási szövetkezethez tartozó élelmiszerboltokat. A húsvéti sonkán kívül lapockát, darabolt és kötözött sonkát, tarját raknak a füstölőkbe. A száz mázsányi sonkafélén kívül mintegy 30 mázsa negyedelt füstölt malacot adnak át az ünnepekig a kereskedelemnek. Tisztítják, hasítják a levágott sertéseket az előfeldolgozóban. Vikorna felé Forradalom a növényszaporításban Az Eötvös Loránd Tudományegyetem növényélettani tanszékén európai viszonylatban is ritkaságszámba menő modern „steril” laboratórium működik. Az ország talán legtisztább szobája ez, ahol még a fűtést is úgy oldották meg, hogy a légtérben ne képződhessenek port szállító örvények. A különleges technikai kiképzésű helyiségben évek óta érdekes elméleti és gyakorlati kísérletek folynak: olyan növényi szövet- és szervtenyésztések, amelyeknek eredményei többek között a nagykertészeti kultúrát és a virágtermesztést igen jelentősen befolyásolják. Dr Maróti Mihály egyetemi tanár elmondotta a Magyar Távirati Iroda munkatársának, hogy az eddigi hagyományos vegetatív növényszaporítási módot szinte forradalmasította az utóbbi években kidolgozott és már eddig is a vártnál nagyobb sikerrel alkalmazott úgynevezett meribiános módszer gyakorlati bevezetése. — Az eljárásnak az a lényege — mondotta —, hogy az értékes, ritka — magról azonban csak nehezen szaporítható — növény fiatal hajtáscsúcsából egyenilliméteres darabkát fertőzésmentesen kimetszünk. Ezt egy előzőleg sterilizált, különböző tápanyagokat tartalmazó táptalajra tesszük, lombikokba helyezzük, és megfelelő hőmérsékletet és fényhatást biztosítunk számára. Ennek eredményeként a szövetdarab néhány hét múlva zöldülni kezd, megnagyobbodik. A keletkezett szövetdarab a fél centiméter nagyságot is elérheti, amit tovább lehet darabolni, szaporítani. Egy idő után megjelenik a hajtás, majd gyökér is fejlődik, és néhány hónap múlva a metszet már igazi növényi alakzatot mutat, ezáltal rövidesen alkalmassá válik a kiültetésre. — A meribiános módszer, ölödeivel szemben, rendkívül előnyös tulajdonságokkal rendelkezik. Biztosítja, hogy az egyedi, kitűnő minőségű hibridek eredeti tulajdonságaikat maradéktalanul megőrizhessék. — Ez a szaporítási mód, minden gyakorlati előnye mellett, egyelőre még nagyon komoly és költséges technikai feltételeket követel meg. Éppen ezért jelenleg csak a nemesebb és kereskedelmi szempontból értékesebb virágfajták állományának megsokszorozására alkalmazzuk: a magról is csak nehezen szaporítható orchideák magból kelt egyedeinek steril nevelésével, valamint a növény hajtáscsúcsának szövetéből sterilen nevelt orchideákkal kísérletezünk. Laboratóriumi kísérleteinket azonban nem egyedül végezzük; munkánkban aktívan részt vesz a gyakorlat képviselője, a Sasad mezőgazdasági tsz is. A közös erőfeszítésnek minden bizonnyal rövidesen olyan kézzelfogható eredménye lesz, amely a magyar virágpiac értékes gazdagodását hozza magával. E szaporítási mód gyakorlati elterjesztésével az orchidea vágotzvirág-termelésben megnyílt a tervszerűbb előállítás lehetősége. (MTI) 3