Zalai Hírlap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-01 / 78. szám

1972. április 1. Napirenden: a tejtermelés és az ellátás Ülést tartott a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság A ZALA MEGYEI Népi El­lenőrzési Bizottság a közel­múltban komplex vizsgálatot végzett a tejtermelésről és a tejtermék ellátás helyzetéről. Két állami gazdaságban, 25 tsz-ben, 12 ÁFÉSZ-központ­­ban, a Zala megyei Tejipari Vállalatnál, a Zala megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál került sor erre a munkára, valamint tájékozódó jelleggel több boltban, állami gazdaságban és termelőszövet­kezetben érdeklődtek a népi ellenőrök. A vizsgálatot dr. Petrányi István, a MNEB tag­ja, a Nagykanizsai Felsőfokú Technikum igazgatója ve­zette. A tapasztalatokról készült összefoglaló jelentést tegnapi ülésén tárgyalta meg a Me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság. Az ülést dr. Kőmíves Miklós, a MNEB elnöke ve­zette. A bizottság jónak értékelte a vizsgálati anyagot, mely a szarvasmarha-tenyésztés je­lenlegi gondjait is érinti; a csökkenő háztáji állatállo­mányt, a beruházási nehézsé­geket, a szakképzett állatgon­dozó gárda és gépesítés hiá­nyát, a kötött selejtezést, a nem megfelelő takarmányo­zást, a szarvasmarha-tenyész­tés gazdaságosságának köve­tését, a szakszerű munkát. Ezek megszüntetése, illetve megteremtése a feltétele an­nak, hogy több és jó minőségű tejet adhassanak a mezőgaz­dasági üzemek a feldolgozó vállalatnak. HOGY MENNYI tejet ad­nak a gazdaságok­? A hoza­mok az állami gazdaságokban mintegy 50 százalékkal ma­gasabbak, mint a termelőszö­vetkezetekben. Utóbbiaknál az egy tehénre jutó éves tejho­zam 2024 liter, az előbbieknél viszont 3104 liter. Szembetű­nő, hogy a tejhozam a kisebb tehénállománnyal rendelkező tsz-ekben a legalacsonyabb. Ez is nyilvánvalóvá teszi a koncentrált, nagy telepek lét­rehozásának szükségességét. Megyénkben megkezdődött a szakosított telepek kialakítá­sa, az elkövetkezendő időszak­ban 11 telep megépítésére ke­rül sor, és ettől javulás vár­ható a tejtermelés színvona­lában. A fehérjedús takarmányok­ból — pillangósokból — az egy tehénre jutó terület a tsz­ekben sokkal alacsonyabb, mint az állami gazdaságok­ban, ráadásul a nem korsze­rű módszerrel történő betaka­rítás során ez a kevés is ve­szít az értékéből. A tejfelvásárlás vizsgálatá­nál a népi ellenőrző bizottság megállapítja, hogy az ipar és a mezőgazdaság közötti együtt­működés jó a megyében. A 266 begyűjtőből 255-öt a tsz-ek kezelnek, a többi 11-et a tej­­­ipari vállalat működteti. Jól sikerült a begyűjtők koncent­rálása az elmúlt években, vi­szont a hűtőkapacitás nem elégíti ki az igényeket. A 266 gyűjtő közül 106 rendelkezik csak hűtő felszereléssel. A hűtési lehetőség hiánya külö­nösen nyáron kellemetlen, ugyanis jelentős mennyiségű tej érkezik az üzemekbe a szabványban előírtnál maga­sabb sávfokkal. A tej feldol­gozásához szükséges adottsá­gok megvannak a vállalatnál. A tejipari vállalat 1968-tól 10 új terméket bocsátott ki, bővítette a választékot. 1971- ben 43 féle sajtot forgalma­zott, korszerűsítette a tejcso­magolást. Ez utóbbinál a ke­reskedelem kifogást emelt a nem megfelelő ragasztás miatt. A felmérés szerint a hibás polypack csomagolás 5 százalékot tesz ki. A LAKOSSÁG ELLÁTÁSA az utóbbi években jelentősen javult, új üzletek nyíltak. Je­lenleg 20 tej- és tejterméket árusító üzlet működik a me­gyében, 54 százalékkal több, mint 1968-ban. A lakosság el­látása a két városban és a nagyobb községekben kielégí­tő. A legnagyobb problémát a hűtőszekrények hiánya je­lenti. A falusi boltokban, ha van is hűtőszekrény, az egyéb romlandó­­ húsféleségeket helyezik el benne. A felmé­rés szerint az élelmiszer kis­kereskedelmi vállalat boltjai­ban további 30 hűtőszekrény­re, 24 hűtőpultra lenne szük­ség, az ÁFÉSZ-eknél pedig 25 hűtőpult és 50 hűtőszekrény kellene. Jellemző adat: a vizsgált ÁFÉSZ-eknél 20 bolt­ban nincs hűtőgép. A tejipari vállalat és az ÁFÉSZ-ek jó kapcsolatára utal, hogy a vál­lalat 48 hűtőszekrényt adott át a boltoknak. A lakosság számára viszont nem kedvező a vállalatnak az az intézkedése, hogy ez év ja­nuár elsejével megszüntette, illetve korlátozta a visszáru­zást. Ez a vállalatnál 400 ezer forint költségmegtakarítást je­lent, viszont a kereskedelmi egységek annyira tartanak a tejtermékek megmaradásától, hogy óvatos rendeléseik kö­vetkezménye: nem folyama­tos az ellátás, a zárás előtti órákban nem mindenütt lehet tejet kapni. A népi ellenőrzési bizottság központi intézkedésekre tett javaslatot a szarvasmarha­tenyésztés, a tej és tejtermék ellátás javítása érdekében. Úgy látják, hogy a szabályo­zó rendszer, a felvásárlási ár­rendszer, a túl drága beruhá­zások, a technikai színvonal, a gyepgazdálkodás, a fehérje­ellátás, a kötött selejtezés, a tejipar érdekeltségének fo­kozása, a falusi és város­pere­mi lakosság ellátása sürgős rendezésre szorul. Kanizsai brigádok életéből Nyolc szocialista brigádot avattak tegnap a Dél-zalai Víz- és Csatornamű Vállalat­nál. A brigádok össz­létszáma 104, közülük nyolcvanan az arany, ezüst és bronz fokozat tulajdonosai lettek. Munkájuk elismeréseként a vállalat 30 ezer forint jutalmat osztott ki, többen pedig oklevélben részesültek. A brigádavatóval egyidőben­ adták át a vállalat vezetői a kiváló dolgozó okleveleket, hárman pedig az Országos Víz­ügyi Hivatal kiváló dolgozója címet nyerték el. ★ A Kanizsa Bútorgyár Ho Si Minh ifjúsági brigádja az el­múlt év során nagyon jó gaz­dasági-politikai munkát vég­zett. Ennek elismeréseként a KISZ Központi Bizottsága di­csérő oklevelet adományo­zott a kárpitos kollektívának. A kizárólag KISZ-tagokból ál­ló brigádot a gyár vezetősége pénzjutalomban részesítette eddigi kiváló munkájáért, ezen kívül minden egyes fiatal könyvet is kapott. ZALAI HÍRLAP Sorolta az építkezéseket, Rádih­áza fejlesztéséről tárgyalt a Tervgazdasági Bizottság Tegnap délelőtt a Zala me­gyei tanács vb termében ülést tartott a Tervgazdasági Bizott­ság. A megjelenteket Lappert Tibor, a megyei tanács elnök­­helyettese, a bizottság elnöke köszöntötte, majd rátértek a kitűzött program tárgyalására. Elsőként a Rádiházi Idegen­­forgalmi Területi Bizottság munkájáról számolt be annak titkára, Gelencsér László, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője. A jelen­tés szerint a bizottság mellett négy szakcsoport alakult, amely a hévizek hasznosításá­val, terv- és pénzüggyel, halá­szat, vadászat és lovassport­tal, továbbá propaganda és kulturális témákkal foglalko­zik. A felmérések alapján a te­rületet három részre tagolták, így Rádiháza és környékére, Pusztaederics és Pusztaszent­­lászló községekre, valamint a Szentpéterfölde és Várfölde közti területre. A fejlesztési szakasz két részre tagozódik. Ennek első része a negyedik ötéves terv időszaka, majd egy hosszabb szakasz: 1975-től 1985-ig. Legjobban a rádiházi rész áll. Itt az idegenforgalmi alap­ból és a Baki Állami Gazdaság hozzájárulásából korszerűsí­tették a lovaspályát, a lelátó­kat. 1973—74-ben a további férőhelybővítés érdekében 35 személyes motel épül és az illetékes ÁFÉSZ megfelelő presszót, ajándékboltot létesít 1975-ig. A pusztaedericsi részen az évekkel ezelőtt feltárt termál­víz jelenthet idegenforgalmi szempontból előnyt. A bizott­ság jelentése szerint viszont anyagiak hiányában sem a to­vábbi feltárás, sem a kiakná­zás nem lehetséges pillanat­nyilag. A harmadik terület el­sősorban a pihenést szolgálná. A halastavak kialakítását — a tulajdonjog tisztázása után — a helyi tsz vállalja. Termé­szetesen az itt megvalósítható pihenőhelyek kialakításához is anyagiakra lenne szükség. A bizottság ezekkel nem rendel­kezik, s így feladatának csak a fejlesztés előkészítését te­kinti. A bizottság ezután megvi­tatta a megyei tanács vb elé kerülő jelentést az 1971 évi tanácsi fejlesztési program teljesítéséről. Az írásos jelen­tést Andor István, a megyei tanács tervosztályának veze­tője egészítette ki és válaszolt az elhangzott kérdésekre. A tervgazdasági bizottság végül a megyénkben folyó építkezések fontossági sor­rendjéről fogadott el terveze­tet. A lakásépítés általános el­ső helyre sorolása mellett Egerszegen a MOM üzem és a MüM tanműhelyei építésé­nek indítását tartja legfonto­sabbnak. A bazitai tv-torony­­nak 1973 augusztusára kell el­készülnie. A VOLÁN új telep­helyére 14 millió forintot for­díthatnak az idén. Nagykani­zsán változatlanul az Izzó és a kórház-építkezés áll a leg­fontosabb helyen. A sorolási tervezetet a bi­zottság elfogadta, s az ülés Loppert Tibor zárszavával vé­get ért. Szervezetlenség a termelésben, kapkodás a szállításban a Pannónia Cipész Ktsz-nél A Pannónia Cipész Ktsz mérlegzáró közgyűlésén­­ az elmúlt évi gazdálkodást érté­kelve az a végső következte­tés hangzott el, hogy az ed­diginél lényegesen nagyobb figyelmet kell fordítani a ter­melésszervezésre, a feladatok tervszerű, összehangolt meg­valósítására, a termékek mi­nőségének javítására, a mun­kaidő helyes kihasználására, a jobb anyaggazdálkodásra, a gazdaságosságra,­­ egyszóval munkára. Jogos ez a követelménytá­masztás: a szövetkezet az el­múlt évet rendkívül gyenge eredménnyel zárta. Kényszerszünetek, majd túlóráztatások De nézzük egy kicsit rész­letesebben a szövetkezet el­múlt évi gazdálkodásának jel­lemzőbb mutatóit. A szövetkezet az elmúlt év­ben terv szerint 235 ezer pár cipőt tervezett előállítani, ez­zel szemben 232 ezer 795 pár cipőt gyártottak. A termelési tervet tehát nem teljesítették, és csökkent a termelékenység is. Egy-egy dolgozó éves szin­ten negyven pár cipővel keve­sebbet készített mint tervez­ték. Komoly bajok voltak a termelés ütemességével is. Míg egyes időszakokban ki­használatlanul maradt a mun­kaidő, máskor, így például szeptemberben, novemberben, decemberben nagymértékű túl­órázások voltak, s az év folya­mán 13 ezer túlórát használt fel a szövetkezet, ugyanakkor tizennyolc dolgozóval gyara­podott a létszám. Mindezek következtében a szövetkezet az elmúlt évet 2 millió 210 ezer forint ered­ménnyel zárta, a korábbi esz­tendő 3 millió 305 ezer forint­jával szemben. A nyereség az elmúlt évben tehát több mint egymillió forinttal csök­kent, s a dolgozók átlagkere­sete is alatta maradt a koráb­bi évinek. A legnagyob bajt az emlí­tettek mellett, a cipők minő­ségi romlása jelentette. Visszadobott tételek, engedmények a rossz minőség miatt A szövetkezet az elmúlt év­ben 227 ezer 404 pár cipőt ér­tékesített, ebből 209 ezer 47 pár külföldön került eladásra. A külföldi vevő reklamációja miatt az elmúlt évben 3262 pár cipő érkezett vissza a szö­vetkezethez, s ez közel ezer párral több, mint a korábbi évben visszaadott mennyiség. Jogos reklamáció érkezett a KONSUMEX Külkereskedelmi Vállalat útján a csehszlovák partnertől, ahova 15 ezer pár női szandált szállítottak. A szövetkezet a tétel után 508 ezer forint engedményt kény­szerült adni a minőségi kifo­gás miatt. A Svédországba szállított négyezer pár műkorcsolya ci­pő is csak azért nem került visszaszállításra minőségi ki­fogás miatt, mert a szövetke­zet e tétel után 96 ezer forint engedményt adott. A belföldi piacról 617 pár cipőt kénysze­rült jogos reklamáció miatt visszavenni a szövetkezet. Egy-egy pár export cipőt ért kifogás, mintegy 30—40 forint árbevétel csökkenést jelentett a szövetkezetnek. A minőség romlását a szö­vetkezet vezetői egyes alap­anyagok minőségének romlá­sával és az új dolgozók be­­gyakorlatlanságával igyekez­nek magyarázni. Alapos elemzésre van szükség jelentős összeget, összesen 81 ezer forintot fizetett ki a szövetkezet az elmúlt évben kötbérként a szállítási határ­idők elmulasztása miatt. Az említett hibák, s még né­hány, mint például a kész­árukészlet időszakonkénti fel­duzzadása, az anyagkészlet növekedése stb., időközönként pénzügyi problémákat is oko­zott a szövetkezet gazdálkodá­sában, fizetési kötelezettségé­nek nem mindig tudott határ­időre eleget tenni. Természetesen el kell is­merni azt is, hogy a szövet­kezet elmúlt évi gazdálkodá­sát néhány külső tényező is kedvezőtlenül befolyásolta, mint például az, hogy a gyár­tott cipők termelői árszínvo­nalát 1—1,5 százalékkal kény­szerültek csökkenteni, egyes anyagok árának emelkedése, amit a már elfogadott eladási árban nem lehetett realizálni, az anyagellátásban időszakon­ként előforduló gondok, stb. Mindez azonban egyáltalán nem csökkenti a szövetkezet vezetőinek felelősségét, mert a termelés szervezetlenségét, az állásidőket, és a túlórákat, a termékek gyenge minőségét, a szállítási határidők nem tel­jesítését stb. nem lehet a kül­ső tényezőkkel magyarázni. Ehelyett a termelés szerve­zetének felülvizsgálatára van szükség, arra, hogy megte­remtsék a feltételeket a jól gazdálkodó, dolgozó szövetke­zetek sorába emelkedéshez, méltón a régi jó hírnévhez. Sz. Z. Áttérés a magasművelésű szőlőtermesztésre Jövőre a korszerű magasművelésű szőlőtermelésre térnek át a Zalaegerszegi Hegyközség Szakszövetkezet szívhegyi sző­lőbirtokán. E változó termesztési mód előkészítéseként most a támberendezés építése van folyamatban. (Nemecz Ferenc felvétele) 3 A helyszínen gyártják a betonpilléreket Zalaegerszegen a Berzsenyi úti húszlakásos épülethez. Az állami építőipari vállalat nagykapornaki betonelem-előregyártó részlegének dolgozói 82 pillért készítenek, amelyeket folyamatosan épí­tenek be. (Kiss Ferenc felvételei Jó ellátást ígér tavaszra a MÉK Örömmel fogadták az esőt a „zöldségesek” központjában, a MÉK-nél, s azt ígérik, a fo­gyasztó is hasznát látja. A MÉK a korábbinál nagyobb mennyiségű primőrre kötött termelési szerződést, többség­ben a megye gazdaságaival. Előrelátóan számoltak azzal is, ha netán valamelyik kertészet valamilyen ok közbejöttével nem tudja­­szállítani­­az árut, úgy máshonnan szerezzék be a szükségletet kielégítő mennyi­séget. Nagy zöldségtermelő me­gyékkel állnak szerződéses kapcsolatban, az esetleges ki­esések pótlására itt szerzik be a primőrt. Uborkát, zöldpapri­kát már hoztak is más megyék gazdaságaiból. Fejessalátából viszont olyan nagy a kínálat Zalában, hogy megyén kívüli kereskedelmi vállalatoknak is szállít a MÉK. A felhozatal növekedése a saláta piaci árának fokozatos csökkentését is lehetővé tette. Eddig a nyolc deka feletti fe­jessalátát 3,60 forintért árul­ták, húsvétra azonban 10 deka lesz az alsó súlyhatár, s ez 3,50 forintba kerül a MÉK boltjai­ban és elárusítóhelyein. A vál­lalat illetékesei szerint e na­­­pokban semmiképpen sem lesz fejessalátahiány, húsvétra pél­dául 5 ezer tejet tartalékolnak a pusztaszentlászlói termelő­­szövetkezet kertészetében. Parajból szintén bőséges mennyiség áll a vásárlók ren­delkezésére, így ennek kilo­grammonkénti ára péntektől 3 forinttal olcsóbb lesz. A sóska ára is csökkent, kilónként 4 forinttal. Zöldhagymából már időn­ként választékot is tud biztosí­tani a vállalat. Póré- és cse­megehagyma egyaránt találha­tó az üzletekben. Kisebb meny­­nyiségben ugyan, de részben saját felvásárlásból, másrészt más megyéktől beszerezve kap­ható hónapos retek is. Uborkára, paprikára, para­dicsomra még néhány hetet kell várni, addig csak időnként tud a vállalat az ország más vidékeiről szállítani. Télre tárolt áruból — sárga­répából, gyökérből, vegyes zöldségből és almából — ele­sendő készlet áll a fogyasztók rendelkezésére az ünnepekre, de a vállalat illetékesei szerint a későbbiekben is bőséges lesz a kínálat

Next