Zalai Hírlap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-01 / 78. szám
1972. április 1. Napirenden: a tejtermelés és az ellátás Ülést tartott a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság A ZALA MEGYEI Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban komplex vizsgálatot végzett a tejtermelésről és a tejtermék ellátás helyzetéről. Két állami gazdaságban, 25 tsz-ben, 12 ÁFÉSZ-központban, a Zala megyei Tejipari Vállalatnál, a Zala megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál került sor erre a munkára, valamint tájékozódó jelleggel több boltban, állami gazdaságban és termelőszövetkezetben érdeklődtek a népi ellenőrök. A vizsgálatot dr. Petrányi István, a MNEB tagja, a Nagykanizsai Felsőfokú Technikum igazgatója vezette. A tapasztalatokról készült összefoglaló jelentést tegnapi ülésén tárgyalta meg a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az ülést dr. Kőmíves Miklós, a MNEB elnöke vezette. A bizottság jónak értékelte a vizsgálati anyagot, mely a szarvasmarha-tenyésztés jelenlegi gondjait is érinti; a csökkenő háztáji állatállományt, a beruházási nehézségeket, a szakképzett állatgondozó gárda és gépesítés hiányát, a kötött selejtezést, a nem megfelelő takarmányozást, a szarvasmarha-tenyésztés gazdaságosságának követését, a szakszerű munkát. Ezek megszüntetése, illetve megteremtése a feltétele annak, hogy több és jó minőségű tejet adhassanak a mezőgazdasági üzemek a feldolgozó vállalatnak. HOGY MENNYI tejet adnak a gazdaságok? A hozamok az állami gazdaságokban mintegy 50 százalékkal magasabbak, mint a termelőszövetkezetekben. Utóbbiaknál az egy tehénre jutó éves tejhozam 2024 liter, az előbbieknél viszont 3104 liter. Szembetűnő, hogy a tejhozam a kisebb tehénállománnyal rendelkező tsz-ekben a legalacsonyabb. Ez is nyilvánvalóvá teszi a koncentrált, nagy telepek létrehozásának szükségességét. Megyénkben megkezdődött a szakosított telepek kialakítása, az elkövetkezendő időszakban 11 telep megépítésére kerül sor, és ettől javulás várható a tejtermelés színvonalában. A fehérjedús takarmányokból — pillangósokból — az egy tehénre jutó terület a tszekben sokkal alacsonyabb, mint az állami gazdaságokban, ráadásul a nem korszerű módszerrel történő betakarítás során ez a kevés is veszít az értékéből. A tejfelvásárlás vizsgálatánál a népi ellenőrző bizottság megállapítja, hogy az ipar és a mezőgazdaság közötti együttműködés jó a megyében. A 266 begyűjtőből 255-öt a tsz-ek kezelnek, a többi 11-et a tejipari vállalat működteti. Jól sikerült a begyűjtők koncentrálása az elmúlt években, viszont a hűtőkapacitás nem elégíti ki az igényeket. A 266 gyűjtő közül 106 rendelkezik csak hűtő felszereléssel. A hűtési lehetőség hiánya különösen nyáron kellemetlen, ugyanis jelentős mennyiségű tej érkezik az üzemekbe a szabványban előírtnál magasabb sávfokkal. A tej feldolgozásához szükséges adottságok megvannak a vállalatnál. A tejipari vállalat 1968-tól 10 új terméket bocsátott ki, bővítette a választékot. 1971- ben 43 féle sajtot forgalmazott, korszerűsítette a tejcsomagolást. Ez utóbbinál a kereskedelem kifogást emelt a nem megfelelő ragasztás miatt. A felmérés szerint a hibás polypack csomagolás 5 százalékot tesz ki. A LAKOSSÁG ELLÁTÁSA az utóbbi években jelentősen javult, új üzletek nyíltak. Jelenleg 20 tej- és tejterméket árusító üzlet működik a megyében, 54 százalékkal több, mint 1968-ban. A lakosság ellátása a két városban és a nagyobb községekben kielégítő. A legnagyobb problémát a hűtőszekrények hiánya jelenti. A falusi boltokban, ha van is hűtőszekrény, az egyéb romlandó húsféleségeket helyezik el benne. A felmérés szerint az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat boltjaiban további 30 hűtőszekrényre, 24 hűtőpultra lenne szükség, az ÁFÉSZ-eknél pedig 25 hűtőpult és 50 hűtőszekrény kellene. Jellemző adat: a vizsgált ÁFÉSZ-eknél 20 boltban nincs hűtőgép. A tejipari vállalat és az ÁFÉSZ-ek jó kapcsolatára utal, hogy a vállalat 48 hűtőszekrényt adott át a boltoknak. A lakosság számára viszont nem kedvező a vállalatnak az az intézkedése, hogy ez év január elsejével megszüntette, illetve korlátozta a visszáruzást. Ez a vállalatnál 400 ezer forint költségmegtakarítást jelent, viszont a kereskedelmi egységek annyira tartanak a tejtermékek megmaradásától, hogy óvatos rendeléseik következménye: nem folyamatos az ellátás, a zárás előtti órákban nem mindenütt lehet tejet kapni. A népi ellenőrzési bizottság központi intézkedésekre tett javaslatot a szarvasmarhatenyésztés, a tej és tejtermék ellátás javítása érdekében. Úgy látják, hogy a szabályozó rendszer, a felvásárlási árrendszer, a túl drága beruházások, a technikai színvonal, a gyepgazdálkodás, a fehérjeellátás, a kötött selejtezés, a tejipar érdekeltségének fokozása, a falusi és városperemi lakosság ellátása sürgős rendezésre szorul. Kanizsai brigádok életéből Nyolc szocialista brigádot avattak tegnap a Dél-zalai Víz- és Csatornamű Vállalatnál. A brigádok összlétszáma 104, közülük nyolcvanan az arany, ezüst és bronz fokozat tulajdonosai lettek. Munkájuk elismeréseként a vállalat 30 ezer forint jutalmat osztott ki, többen pedig oklevélben részesültek. A brigádavatóval egyidőben adták át a vállalat vezetői a kiváló dolgozó okleveleket, hárman pedig az Országos Vízügyi Hivatal kiváló dolgozója címet nyerték el. ★ A Kanizsa Bútorgyár Ho Si Minh ifjúsági brigádja az elmúlt év során nagyon jó gazdasági-politikai munkát végzett. Ennek elismeréseként a KISZ Központi Bizottsága dicsérő oklevelet adományozott a kárpitos kollektívának. A kizárólag KISZ-tagokból álló brigádot a gyár vezetősége pénzjutalomban részesítette eddigi kiváló munkájáért, ezen kívül minden egyes fiatal könyvet is kapott. ZALAI HÍRLAP Sorolta az építkezéseket, Rádiháza fejlesztéséről tárgyalt a Tervgazdasági Bizottság Tegnap délelőtt a Zala megyei tanács vb termében ülést tartott a Tervgazdasági Bizottság. A megjelenteket Lappert Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese, a bizottság elnöke köszöntötte, majd rátértek a kitűzött program tárgyalására. Elsőként a Rádiházi Idegenforgalmi Területi Bizottság munkájáról számolt be annak titkára, Gelencsér László, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője. A jelentés szerint a bizottság mellett négy szakcsoport alakult, amely a hévizek hasznosításával, terv- és pénzüggyel, halászat, vadászat és lovassporttal, továbbá propaganda és kulturális témákkal foglalkozik. A felmérések alapján a területet három részre tagolták, így Rádiháza és környékére, Pusztaederics és Pusztaszentlászló községekre, valamint a Szentpéterfölde és Várfölde közti területre. A fejlesztési szakasz két részre tagozódik. Ennek első része a negyedik ötéves terv időszaka, majd egy hosszabb szakasz: 1975-től 1985-ig. Legjobban a rádiházi rész áll. Itt az idegenforgalmi alapból és a Baki Állami Gazdaság hozzájárulásából korszerűsítették a lovaspályát, a lelátókat. 1973—74-ben a további férőhelybővítés érdekében 35 személyes motel épül és az illetékes ÁFÉSZ megfelelő presszót, ajándékboltot létesít 1975-ig. A pusztaedericsi részen az évekkel ezelőtt feltárt termálvíz jelenthet idegenforgalmi szempontból előnyt. A bizottság jelentése szerint viszont anyagiak hiányában sem a további feltárás, sem a kiaknázás nem lehetséges pillanatnyilag. A harmadik terület elsősorban a pihenést szolgálná. A halastavak kialakítását — a tulajdonjog tisztázása után — a helyi tsz vállalja. Természetesen az itt megvalósítható pihenőhelyek kialakításához is anyagiakra lenne szükség. A bizottság ezekkel nem rendelkezik, s így feladatának csak a fejlesztés előkészítését tekinti. A bizottság ezután megvitatta a megyei tanács vb elé kerülő jelentést az 1971 évi tanácsi fejlesztési program teljesítéséről. Az írásos jelentést Andor István, a megyei tanács tervosztályának vezetője egészítette ki és válaszolt az elhangzott kérdésekre. A tervgazdasági bizottság végül a megyénkben folyó építkezések fontossági sorrendjéről fogadott el tervezetet. A lakásépítés általános első helyre sorolása mellett Egerszegen a MOM üzem és a MüM tanműhelyei építésének indítását tartja legfontosabbnak. A bazitai tv-toronynak 1973 augusztusára kell elkészülnie. A VOLÁN új telephelyére 14 millió forintot fordíthatnak az idén. Nagykanizsán változatlanul az Izzó és a kórház-építkezés áll a legfontosabb helyen. A sorolási tervezetet a bizottság elfogadta, s az ülés Loppert Tibor zárszavával véget ért. Szervezetlenség a termelésben, kapkodás a szállításban a Pannónia Cipész Ktsz-nél A Pannónia Cipész Ktsz mérlegzáró közgyűlésén az elmúlt évi gazdálkodást értékelve az a végső következtetés hangzott el, hogy az eddiginél lényegesen nagyobb figyelmet kell fordítani a termelésszervezésre, a feladatok tervszerű, összehangolt megvalósítására, a termékek minőségének javítására, a munkaidő helyes kihasználására, a jobb anyaggazdálkodásra, a gazdaságosságra, egyszóval munkára. Jogos ez a követelménytámasztás: a szövetkezet az elmúlt évet rendkívül gyenge eredménnyel zárta. Kényszerszünetek, majd túlóráztatások De nézzük egy kicsit részletesebben a szövetkezet elmúlt évi gazdálkodásának jellemzőbb mutatóit. A szövetkezet az elmúlt évben terv szerint 235 ezer pár cipőt tervezett előállítani, ezzel szemben 232 ezer 795 pár cipőt gyártottak. A termelési tervet tehát nem teljesítették, és csökkent a termelékenység is. Egy-egy dolgozó éves szinten negyven pár cipővel kevesebbet készített mint tervezték. Komoly bajok voltak a termelés ütemességével is. Míg egyes időszakokban kihasználatlanul maradt a munkaidő, máskor, így például szeptemberben, novemberben, decemberben nagymértékű túlórázások voltak, s az év folyamán 13 ezer túlórát használt fel a szövetkezet, ugyanakkor tizennyolc dolgozóval gyarapodott a létszám. Mindezek következtében a szövetkezet az elmúlt évet 2 millió 210 ezer forint eredménnyel zárta, a korábbi esztendő 3 millió 305 ezer forintjával szemben. A nyereség az elmúlt évben tehát több mint egymillió forinttal csökkent, s a dolgozók átlagkeresete is alatta maradt a korábbi évinek. A legnagyob bajt az említettek mellett, a cipők minőségi romlása jelentette. Visszadobott tételek, engedmények a rossz minőség miatt A szövetkezet az elmúlt évben 227 ezer 404 pár cipőt értékesített, ebből 209 ezer 47 pár külföldön került eladásra. A külföldi vevő reklamációja miatt az elmúlt évben 3262 pár cipő érkezett vissza a szövetkezethez, s ez közel ezer párral több, mint a korábbi évben visszaadott mennyiség. Jogos reklamáció érkezett a KONSUMEX Külkereskedelmi Vállalat útján a csehszlovák partnertől, ahova 15 ezer pár női szandált szállítottak. A szövetkezet a tétel után 508 ezer forint engedményt kényszerült adni a minőségi kifogás miatt. A Svédországba szállított négyezer pár műkorcsolya cipő is csak azért nem került visszaszállításra minőségi kifogás miatt, mert a szövetkezet e tétel után 96 ezer forint engedményt adott. A belföldi piacról 617 pár cipőt kényszerült jogos reklamáció miatt visszavenni a szövetkezet. Egy-egy pár export cipőt ért kifogás, mintegy 30—40 forint árbevétel csökkenést jelentett a szövetkezetnek. A minőség romlását a szövetkezet vezetői egyes alapanyagok minőségének romlásával és az új dolgozók begyakorlatlanságával igyekeznek magyarázni. Alapos elemzésre van szükség jelentős összeget, összesen 81 ezer forintot fizetett ki a szövetkezet az elmúlt évben kötbérként a szállítási határidők elmulasztása miatt. Az említett hibák, s még néhány, mint például a készárukészlet időszakonkénti felduzzadása, az anyagkészlet növekedése stb., időközönként pénzügyi problémákat is okozott a szövetkezet gazdálkodásában, fizetési kötelezettségének nem mindig tudott határidőre eleget tenni. Természetesen el kell ismerni azt is, hogy a szövetkezet elmúlt évi gazdálkodását néhány külső tényező is kedvezőtlenül befolyásolta, mint például az, hogy a gyártott cipők termelői árszínvonalát 1—1,5 százalékkal kényszerültek csökkenteni, egyes anyagok árának emelkedése, amit a már elfogadott eladási árban nem lehetett realizálni, az anyagellátásban időszakonként előforduló gondok, stb. Mindez azonban egyáltalán nem csökkenti a szövetkezet vezetőinek felelősségét, mert a termelés szervezetlenségét, az állásidőket, és a túlórákat, a termékek gyenge minőségét, a szállítási határidők nem teljesítését stb. nem lehet a külső tényezőkkel magyarázni. Ehelyett a termelés szervezetének felülvizsgálatára van szükség, arra, hogy megteremtsék a feltételeket a jól gazdálkodó, dolgozó szövetkezetek sorába emelkedéshez, méltón a régi jó hírnévhez. Sz. Z. Áttérés a magasművelésű szőlőtermesztésre Jövőre a korszerű magasművelésű szőlőtermelésre térnek át a Zalaegerszegi Hegyközség Szakszövetkezet szívhegyi szőlőbirtokán. E változó termesztési mód előkészítéseként most a támberendezés építése van folyamatban. (Nemecz Ferenc felvétele) 3 A helyszínen gyártják a betonpilléreket Zalaegerszegen a Berzsenyi úti húszlakásos épülethez. Az állami építőipari vállalat nagykapornaki betonelem-előregyártó részlegének dolgozói 82 pillért készítenek, amelyeket folyamatosan építenek be. (Kiss Ferenc felvételei Jó ellátást ígér tavaszra a MÉK Örömmel fogadták az esőt a „zöldségesek” központjában, a MÉK-nél, s azt ígérik, a fogyasztó is hasznát látja. A MÉK a korábbinál nagyobb mennyiségű primőrre kötött termelési szerződést, többségben a megye gazdaságaival. Előrelátóan számoltak azzal is, ha netán valamelyik kertészet valamilyen ok közbejöttével nem tudjaszállítaniaz árut, úgy máshonnan szerezzék be a szükségletet kielégítő mennyiséget. Nagy zöldségtermelő megyékkel állnak szerződéses kapcsolatban, az esetleges kiesések pótlására itt szerzik be a primőrt. Uborkát, zöldpaprikát már hoztak is más megyék gazdaságaiból. Fejessalátából viszont olyan nagy a kínálat Zalában, hogy megyén kívüli kereskedelmi vállalatoknak is szállít a MÉK. A felhozatal növekedése a saláta piaci árának fokozatos csökkentését is lehetővé tette. Eddig a nyolc deka feletti fejessalátát 3,60 forintért árulták, húsvétra azonban 10 deka lesz az alsó súlyhatár, s ez 3,50 forintba kerül a MÉK boltjaiban és elárusítóhelyein. A vállalat illetékesei szerint e napokban semmiképpen sem lesz fejessalátahiány, húsvétra például 5 ezer tejet tartalékolnak a pusztaszentlászlói termelőszövetkezet kertészetében. Parajból szintén bőséges mennyiség áll a vásárlók rendelkezésére, így ennek kilogrammonkénti ára péntektől 3 forinttal olcsóbb lesz. A sóska ára is csökkent, kilónként 4 forinttal. Zöldhagymából már időnként választékot is tud biztosítani a vállalat. Póré- és csemegehagyma egyaránt található az üzletekben. Kisebb menynyiségben ugyan, de részben saját felvásárlásból, másrészt más megyéktől beszerezve kapható hónapos retek is. Uborkára, paprikára, paradicsomra még néhány hetet kell várni, addig csak időnként tud a vállalat az ország más vidékeiről szállítani. Télre tárolt áruból — sárgarépából, gyökérből, vegyes zöldségből és almából — elesendő készlet áll a fogyasztók rendelkezésére az ünnepekre, de a vállalat illetékesei szerint a későbbiekben is bőséges lesz a kínálat