Zalai Hírlap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-01 / 283. szám

­ Pártunk következetes harcot folytat a marxizmus a leninizmus tiszta ágáért A Magyar Szocialista Mun­káspárt aktív részese a kom­munista és munkásmozgalom eszmei, politikai és akcióegy­ségének megszilárdítására és fokozására irányuló erőfeszí­téseknek. Pártunk szorosan együttműködik valamennyi marxista-leninista alapon álló testvérpárttal. Nemzetközi tevékenységünkben a kommu­nista és munkáspártok 1969-es moszkvai tanácskozásának do­kumentumaiban lefektetett el­vek vezérelnek bennünket. Pártunk következetes harcot folytat a marxizmus—leniniz­­mus tisztaságáért, határozot­­­tan fellép a jobb- és baloldali opportunista áramlatokkal, a nacionalizmus jelenségeivel szemben a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom­ban, kezdettől fogva és a leg­határozottabban elítéljük a je­lenlegi kínai vezetés nagyha­talmi soviniszta, szovjetellenes szakadár politikai megnyilvá­nulásait, amelyek felmérhetet­len kárt okoznak a szocializ­mus ügyének, a szocialista or­szágok és az összes antiimpe­­rialista erők egységének, és az imperialisták előnyére szolgál­nak. A mostani szovjet—magyar baráti találkozóra olyan idő­szakban került sor, amikor a szovjet nép nagy jubileumára, a Szovjetunió fennállásának 50. évfordulójára készül. Erről az évfordulóról az országok, a népek egész sora, a világ min­den haladó­ embere, a magyar nép is méltóan meg fog em­lékezni. Sok sikert, minden jót kívánunk a dicső szovjet nép­nek, a Szovjetunió minden né­pének, nemzetiségének, álla­muk fennállásának 50. évfor­dulójára. A magyar kommunisták, a magyar munkásosztály, a szo­cializmust építő magyar nép nevében biztosíthatjuk bará­tainkat: a Magyar Népköztár­saság a nemzetközi küzdőté­ren a jövőben is teljes egység­ben, vállvetve, együtt halad nagy barátunkkal és szövetsé­gesünkkel, a Szovjetunióval. Együtt haladunk a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­ban tömörült szocialista orszá­gokkal, a haladás minden erejével, a szocializmusért, a békéért, egy új, jobb világ megteremtéséért. Lelkes, nagy taps köszöntöt­te a nagygyűlés következő szó­nokát, Leonyid Brezsnyevet, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának fő­titkárát. Magyar—szovjet barátsági nagygyűlés a csepeli spolitesaevokbasi (Folytatás az 1. oldalról.) fere növekedett. Nagy nyere­ség a szovjet tudomány és kultúra gazdag termésének folyamatos megismerése, és so­kat jelent az is számunkra, hogy a tízmilliós magyar nép kulturális eredményeit, kima­gasló alkotóit, művészi alkotá­sait megismertethetjük a 248 milliós Szovjetunió köztársa­Az internacionalista ma­gyar­—szovjet kapcsolatok több mint öt évtized viharos törté­nelmi eseményei közepette fej­lődtek és erősödtek meg, ba­rátságunkat áthatja a magyar népnek a felszabadító iránt ér­zett hálája, s ez­ a barátság felel meg jól felfogott nemzeti érdekeinknek is. Mindez nem kevés, de számunkra még többről van szó. 1917. november 7-e óta új, világos­ politikai jelzőrendszer működik az egész világon, s ez a Szovjetunióhoz való vi­szony. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelme óta Magyarországon ugyanúgy, mint az egész világon, aki a kapitalista rendszer, az impe­rializmus híve, az a Szovjet­unióval szemben áll, aki a munkásosztály felszabadításá­nak, a szocializmusnak, a kommunizmusnak, a népek szabadságának híve, az a Szovjetunió mellett áll és az­zal szimpatizál. A magyar munkásosztály, nemink a szociatizmus eszmé­jénél­ meggyőződéses, igaz hí­ve. Ezért a történelmi és érzel­mi okokon túl, elvi meggyőző­désből híve és építője a ma­gyar—szovjet barátságnak. Az imperialisták, a makacs reak­ciósok, és szekértolóik vegyes­­­ságaival, különböző népeivel és nemzetiségeivel. Mindeze­kért a hazája, a szocializmus iránt felelősséget érző min­­­­den magyar, egész népünk­­ meggyőződéssel vallja: kap­­­csolataink erősítése, szélesíté­se és fejesztése a Szovjetunió­­­­val az élet minden területén­­ népünk életbevágó érdeke és jövőjének záloga.­­ csapata sokszor és sokat fog­lalkozik a Magyar Népköztár­­s­saság és a Szovjetunió viszo­nyával: barátságunk láthatóan nem tetszik nekik, mindenkép­pen szeretnék beárnyékolni, s ha lehet, lazítani rajta vala­mit. Ez, ha tudjuk, nem baj, s valahogy a harc velejárója. A fontos az, hogy pártjaink, országaink, népeink viszonya,­­ együttműködése jó, a szovjet é —magyar barátság szilárd,­­ szocialista elveink, érdekeink és céljaink közösségén alap­­­­szik, megbonthatatlan, és a­­ jövőben még erősebb lesz. A magyar—szovjet barátság­­­­gal összhangban és attól el­­ nem választhatóan fejlesztjük és erősítjük barátságunkat és­­ együttműködésünket a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországaival és minden szo­­­­cialista országgal. Nincs sem­­ belső, sem külső erő, ármány vagy intrika, amely képes len­ne pártunkat, országunkat, né­pünket erről az útról letérí­teni. Külpolitikánk alapvető tö­rekvése, hogy erőnkhöz, lehe­tőségeinkhez mérten hozzájá­ruljunk a nemzetközi béke, biztonság és együttműködés megszilárdításához. A realista külpolitikát képviselő­i­­ Brandt—Scheel koalíció jelen­­t­é­tős sikerét­­ eredményezték.­­ Úgy véljük, hogy megjavultak­­ és érlelődnek a feltételei a ha­zánk és a Német Szövetségi Köztársaság közötti államközi kapcsolatok rendezésének, így­­ a diplomáciai kapcsolatok fel-­­ vételének is. Fontos eseménynek tekint­jük, hogy november 22-én Hel­­­­sinkiben elkezdődött az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezletet előkészítő sokoldalú tanácskozás. Hazánk­­ kezdettől fogva részt vállalt­ abban a munkában, amelynek a célja az európai béke és biz­tonság megszilárdítása. Ezért veszünk részt a sokoldalú elő­készítő megbeszéléseken is, és mindent megteszünk azért, hogy az európai biztonsági ér­tekezlet — az európai népek kívánságának, érdekeinek megfelelően — 1973-ban végre megkezdhesse munkáját. Reméljük, hogy a hosszú évek óta tartó vietnami hábor­­­rú is a végéhez, közeledik. El­­l­sősorban a vietnami nép hősi­­ harcának, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság kormánya és a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány erőfeszí­tése­­nek eredményeképpen lét­rejött a vietnami—amerikai megállapodás az agresszió fel­számolására. Azt várjuk az Egyesült Államok kormányá­tól, hogy vigye végig a tanul­,­ságok levonását, az indokínai népek elleni agresszív hábo­rúiénak kudarcából és írja alá mielőbb,­ és főként tartsa be a megállapodást. Vietnami test­véreink, Indokína népei a jö­vőben is számíthatnak a ma­gyar nép fenntartás nélküli szolidaritására és támogatá­sára. Véget kell vetni a válságos helyzetnek a Közel-Keleten is. A rendezés legreálisabb és a béke érdekében álló alapját az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak 1967. november 22-i hatá­rozata képezi, amely előírja az izraeli csapatok kivonását, a megszállt arab területekről, ezért a Magyar Népköztársa­ság ennek a határozatnak az érvényesítését követeli. 1917 óta új jelzőrendszer működik is világon: ez a Szov­jetunióhoz való viszony A javulás jelei mutatkoznak a nemzetközi életben A világpolitikai események azt bizonyítják, hogy az em­beriséget érintő egyetlen je­lentős kérdést sem lehet ma már megoldani a Szovjetunió, a szocialista országok állás­pontjának figyelembevétele nélkül. A nemzetközi helyzet­ben a még meglevő, súlyos, és megoldást váró kérdések elle­nére az utóbbi időben a javu­lás bizonyos jelei mutatkoz­nak. Az imperializmus­ termé­szete nem változik, a tőkés ha­talmi köröket azonban a szo­cialista világrendszer megnö­vekedett ereje és befolyása, a szocializmus eszméjének tér­hódítása arra kényszeríti, hogy a korábbiaknál reálisabb kül­politikát valósítsanak meg és a tárgyalóasztalhoz üljenek. Közös szocialista békeprog­ramunk megvalósításáért együtt küzdünk, de a Szovjet­unió különösen nagy erőfeszí­téseket tett és tesz ezért. A szovjet javaslatok, kezdemé­nyezések a fegyverkezési haj­sza beszüntetésére, a tömeg­­pusztító fegyverek betiltására, a leszerelési világkonferencia összehívására, az együttműkö­dés szellemének erősítésére Európában és más földrésze­ken­­ az egész emberiség kö­zös érdekeit szolgálják. Fon­tos világpolitikai eseménynek tekintjük az ez év tavaszi moszkvai szovjet—amerikai csúcstalálkozót is. A találkozó­nak, a létrejött megállapodás­nak jelentősége abban van, hogy azokkal az Egyesült Ál­lamok valójában elismerte a hidegháború csődjét, azt, hogy a Szovjetunióval és szövetsé­geseivel nem lehet az erő po­zíciójából tárgyalni, hanem csak az egyenjogúság, a békés egymás mellett élés elvei alap­ján. A Magyar Népköztársaság a Szovjetunió mindezen közös érdekű kezdemményezését teljes meggyőződéssel, fenntartás nélkül támogatta, és támogat­ja a jövőben is. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a nemzetközi élet­ben megerősödött egészséges folyamatok nyomán kedvező irányzatok törnek utat Euró­pában. Az elmúlt két-három évben létrejött nagyfontosságú megállapodásokat követően újabb jelentős események bi­zonyítják ezt. Az európai béke és biztonság kilátásai szem­pontjából is fontosnak tartjuk­­ és üdvözöljük a két német ál­­­­lam kapcsolatait szabályozó­­ alapszerződés parafálását. Re­­­­mélni szeretnénk, hogy ezzel lezárul a Német Demokratikus­­ Köztársasággal szemben alkal­­­­mazott imperialista diszkrimi­­­­náció politika szakasza és­­ mindkét szuverén német álla-­­ mot rövidesen felveszik az­­ Egyesült Nemzetek Szerveze- t tébe.­­ Értékeljük azt a tényt, hogy a november 19-i nyugatnémet választások a reakciós, revan­sista erők visszaszorítását és a ZALAI HÍRLAP Barátságunk nemcsak a mának, a holnapnak szól, hanem örök időkre érvényes Leonyid Brezsnyev beszéde Mélyen meghat bennünket a lelkes fogadtatás, amelyben itt, az önök üzemében részesí­tenek bennünket, és a szívé­lyes vendégszeretet, amely a szovjet párt- és kormánykül­döttséget itt-tartózkodásának első perceitől körülveszi a ma­gyar földön. Szeretnék szívből köszöne­tet mondani önöknek ezért a felejthetetlen találkozóért, Kádár elv­társ és a többi elv­társak meleg szavaiért és tol­mácsolom önöknek elvtársak, Budapest minden lakójának, a szocialista Magyarország min­den dolgozójának a Szovjet­unió kommunistái, a szovjet munkások, valamennyi szovjet ember testvéri üdvözletét. Különösen örülünk a lehető­ségnek, hogy éppen itt, az önök üzemében, a magyar munkásosztály fellegvárában fordulhatunk a barátság sza­vaival a magyar néphez. A szovjet embereknek nem kell magyarázni, mit jelent Csepel. Iskolás koruk óta tudják, hogy itt, a Vörös Csepelen munká­sok tüntettek az 1905-ös orosz­­országi forradalom támogatá­sára. Jól emlékeznek rá or­szágunkban, hogy 1919 márciu­sában a csepeli rádióállomás vette Vlagyimir Il­jics Lenin­nek a hős Magyar Tanácsköz­társasághoz intézett üzenetét. S az önök kollektívája ma is­­ kimagasló szerepet tölt be­­ azoknak a nagy és fontos fel-­­­adatoknak a megoldásában, amelyeket a párt, annak X. kongresszusa tűzött az önök országa elé. Rendkívül kellemes érzés, hogy ma személyesen fejezhe­tem ki önöknek, kedves bará­taim, forró hálánkat a szá­munkra felbecsülhetetlen ér­tékű ajándékért — a csepeliek vörös emlékzászlajáért —, amelyet az SZKP Központi Bizottságának adományoztak. Féltve őrizzük ezt a zászlót, amelyet az MSZMP X. kong­resszusa alkalmából nyújtot­tak át. Politikai Bizottságunk, az SZKP Központi Bizottsága és minden szovjet kommunis­ta úgy fogadta ezt az ajándé­kot, mint a proletár szolidari­tás jelképét, a Szovjetunió és Magyarország munkásnépe közös küzdelmeinek szimbólu­mát, mint annak a megbont­hatatlan egységnek a jelképét, amelyben pártjaink és né­peink a szocializmus és a kommunizmus ügyéért, a tar­tós békéért, a dolgozó embe­rek boldogságáért harcolnak. A Szovjetunió népei nem felejtették el, hogy nem sok­kal a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom után, ami-­­­kor proletariátusunk sok or­szág imperialistái ellen har­colt, a magyar munkásosztály itt, a Duna partjain megte­­­­remtette a tanácshatalmat. Ez újabb áttörés volt a kapitalis­ta rendszeren, áttörés Európa közepén. S noha a helyi bur­zsoáziának és a külföldi in­tervenciósoknak sikerült ak­kor megfojtani a munkásha­talmat, az 1919-es magyaror­szági forradalom nagy iskolája lett országuk minden forradal­már nemzedékének. Immár csaknem három év­tizede a munkásosztályé és pártjáé a döntő szó a magyar politikában, a gazdaságban,­­ az élet minden területén. A­­ munkásosztály áldozatos mun­­­­kájával, öntudatával, fegyel­­­­mével, a szocializmus magasz­tos eszményei iránti hűségé­­­­vel erősíti szövetségét a dol­­­­gozó parasztsággal és a népi­­ értelmiséggel, befolyást gya­­­­korol az egész társadalomra , és vezeti azt A Magyar Szocialista Mun­káspárt, a munkásosztályra támaszkodva, lelkesítő távla­tokat nyitott az ország előtt, tömörítette az egész népet, az egész nemzetet. Létrejött a szabad emberek társadalma, az a társadalom, amelyben mindenki kibontakoztathatja képességeit, tehetségét, alkotó­­készségét. , Nem­ először járok Magyar­­országon. Az utóbbi években különösen gyakran volt alkal­mam Magyarországra láto­gatni. Összehasonlítva a teg­napot ,a mával, az ember job­ban felmérheti, milyen nagy,­­ történelmi utat tett meg az­­ önök országa, mennyire elmé­­lyü­­lt a szovjet—magyar barát­­­­ság. A csepeli nagygyűlés elnöksége és résztvevői (MTI foto — RS) 1972. december 1. Mindennapi gyakorlattá vált a magyar és a szovjet emberek kapcsolata Mi, szovjet emberek, szov­jet kommunisták, nagyra be­csüljük ezt a barátságot, amely kiállt minden megpró­báltatást, s a szocializmus és a kommunizmus diadaláért vívott közös harcunkban ed­ződött. Ez a barátság áthatja országaink egész életét. E ba­rátság a legmagasabb fokon pártjaink testvéri együttműkö­désében, pártszervezeteink széleskörű érintkezéseiben, az MSZMP és az SZKP Központi Bizottságának állandó kapcso­lataiban fejeződik ki. A leg­jobb, a legbarátibb viszonyunk alakult ki Kádár elvtárssal és a többi magyar vezetővel. S különösen nagyszerű, hogy mindennapi gyakorlattá lett a szovjet és a magyar dolgozók — munkások, parasztok, a tu­domány és a kultúra művelői — tízezreinek, százezreinek rendszeres, szoros, elvtársi érintkezése. Vagyis barátsá­gunk valóban az egész népet átfogja. Ez a barátság nem­csak a m­ának, nemcsak a hol­napnak szól, hanem örök időkre érvényes! Ezután a közös összefogás jelentőségét méltatta, majd így folytatta a szónok: Egyre szorosabb a szocialista államok politikai együttműkö­dése. Minden fenntartás nél­kül mondhatjuk, hogy gyakor­latilag nincs egyetlen olyan nagy horderejű akció sem a nemzetközi küzdőtéren, amely­­i­ben ne lennénk egységesek.­­ Ez növeli közös külpolitikánk­­ eredményességét. Évről évre tökéletesedik ka­­­­tonai együttműködésünk. A­­ szocialista országok nem csi­­nálnak ebből titkot. Amíg­­ fennáll­­az agresszív NATO- tömb, meg fogjuk tenni az erőfeszítéseket ezen a terüle­ten is. A munka tervszerűen folyik, és úgy gondolom, Ká­dár elvtárssal együtt biztosít­hatjuk önöket, hogy a Varsói­­ Szerződés fegyveres erői meg­bízhatóan őrzik országaink, s népeink békés munkáját. A szocialista világrendszer meghatározó szerepet tölt be a világban Még három évtized sem telt el a szocializmus világ­rendszerének létrejötte óta. Aránylag rövid idő ez, de mekkora és sok tekintetben meghatározó szerepe­t tölt be a világon a népeknek ez az új közössége. A szocialista világrendszer példája az országok közötti új, a történelemben azelőtt isme­retlen kapcsolatoknak, a teljes egyenjogúságra, a kölcsönös segítségre és a közös célokat szolgáló kollektív együttmű­ködésre épülő viszonynak. A világ küzdőterén együtte­sen fellépő szocialista államok segítik a társadalmi haladást, akcióik megfelelnek a mun­kásosztály, valamennyi dol­gozó, a föld minden népe lét­érdekeinek. Nyíltan meg kell mondanunk: az, hogy az im­perialisták nem mertek kirob­bantani új világháborút, min­denekelőtt a szocializmus vi­lágrendszerének történelmi ér­deme. Nélküle más volna bolygónk arculata. Felsorolni is nehéz lenne mindazt, amit a szocialista országok a béke és a haladás érdekében tettek. Elég, ha megemlítjük nemzetközi poli­tikánk egyes alapvető célkitű­zéseit a legutóbbi években. Ezek a következők: — A béke érezhető, érzékel­hető megszilárdulása Európá­ban; — A hős vietnami népnek nyújtott nagy és sokoldalú se­gítség az imperialista agresz­­szió elleni sikeres harcához; — A haladó rendszerű arab országok, azok igaz ügyének támogatása; —■ Hatékony szolidaritás Ázsia, Afrika és Latin-Ame­­rika népeivel abban a jogos törekvésükben, hogy gazdái legyenek otthonuknak. — Az India és Pakisztán kö­zötti jószomszédi viszony ki­alakításának és e körzet bé­kéje helyreállításának tevé­keny segítése. — S végül: eredményes harc a békés egymás mellett élés elveinek meghonosodásáért a nemzetközi viszonyok egészé­ben; harc a tartós békéért, a fordulatért a feszültségtől az enyhülés felé, a bizalmatlan­ságtól és a viszálytól a kölcsö­nösen előnyös együttműködés irányába. Mindez, elvtársak, nem ku­lisszák mögötti diplomáciai lépés, nem egyezkedés a né­pek háta mögött, hanem nyílt, következetes, becsületes poli­tika. S ez nem ígérgetés, nemcsak elmélet, hanem gya­korlat. Ennek kapcsán szólt az európai politika egyes kérdé­seiről, az NSZK-val való vi­szony rendezéséről, a biztonsá­gi konferenciáról, a kölcsönös fegyverzetcsökkentésről, majd így folytatta Brezsnyev elv­társ. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next