Zalai Hírlap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-01 / 50. szám
1973. március 1. Siker as Otthon '7.Új kiállításon — Új szolgáltató részlegek — Hétvégi házak 6 millióért Számadás előtt a ksz-ek Mozgalmas hetek előtt állnak a megye ipari szövetkezetei. Március végéig mind a 23 gazdasági egységnél lezajlanak a mérlegzáró közgyűlések. A szövetkezeti vezetőségek, a felügyelő bizottságok, a szövetkezeti bizottságok, a döntőbizottságok és nőbizottságok mindenütt beszámolnak a múlt évben végzett munkáról, az idei feladatokról. A már elkészült és a most készülő beszámolók részletesen foglalkoznak az ipari szövetkezetek árutermelői és szolgáltatási tevékenységével, a szocialista munkaversennyel, az ifjúságpolitikai és nőpolitikai határozatok helyi végrehajtásával, a szövetkezeti vagyon védelmével, a több mint ötezer szövetkezeti tag és alkalmazott szociális körülményeivel, s mindazokkal a témákkal, amelyek — közvetve vagy közvetlenül — a tagság egészének érdekeit érintik. Számot adni pedig van miről. Ipari szövetkezeteink döntő többsége becsülettel tett eleget vállalt kötelezettségeinek. A zalaegerszegi Műbútor Ksz például kimagaslóan jó eredménnyel szerepelt az Otthon ’73 kiállításon, lakásbútoraik országosan keresettek, s a Bútorértékesítő Vállalattal kötött ötéves szerződésük hosszú időre biztosítja egyenletes fejlődésüket, a megfelelő felvevőpiacot. A zalaszentgróti RECORD Kft tavaly több mint nyolcmillió forintot fordított egy új, négyszintes üzemépület létesítésére, ahol mód nyílott a technológiai sorrend megfelelő biztosítására, a korábbi „üresjáratok” megszüntetésére, a termelékenység növelésére. A szövetkezet ebben az évben ötven százalékkal növeli termelését Új öltönygyártó üzemrészt alakítanak ki, s terveikben szerepel évi egymillió nadrág és 80 ezer öltöny készítése. A létszámát és termelési értékét tekintve a megye legnagyobb ipari szövetkezetének vezetősége nagyon szép eredményekről adhat majd számot a tagságnak. A Zalaegerszegi UNIVERZÁL Kft-t évek óta az egyenletes fejlődés jellemzi. A szövetkezet erőfeszítéseket tesz a központi telephely kialakítására, aminek kézzelfogható nyomai egyre inkább kezdenek kibontakozni. Ha a kivitelezők a terv szerint végzik az építést, rövidesen egy helyre vonhatják össze a ma még szétszórtan működő részlegeket, az eddigieknél jobb munka- és szociális feltételeket teremtve az asztalosok, kárpitosok, szíjgyártók és a többi szakma művelői részére. Nagyjából azonos körülmények jellemzik a Zalaegerszegi Szolgáltató Szövetkezetét. Az itteni vezetők elsősorban a lakossági szolgáltatás részarányának növeléséről számolhatnak majd be a közgyűlésen. Az utóbbi egy, másfél esztendőben több új részleget állítottak munkába, s ezek mindegyike tömegesen jelentkező igényeket elégít ki. Ilyen például a hangszerjavító, a neonszerelő és -készítő részleg, a boy-szolgálat bevezetése, s emellett megfelelően gondoskodtak a már meglevő részlegek, üzletek korszerűsítéséről, fejlesztéséről is. A szakemberek jó minőségű rakodólapjairól, a nagyközönség elsősorban hétvégi házairól ismeri az Egervári Faipari Szövetkezetet. Tavaly több mint 18 millió forint értékben készítettek különböző méretű és minőségű rakodólapokat, több mint 6 millió forint értékben pedig hétvégi házakat. Megrendelőik közé tartozott például az Express Diák Utazási Iroda, amely egy 400 fős kempingtábor házait rendelte meg, de ez a szövetkezet készítette a balatongyöröki KISZ-tábor berendezéseit is. Nyereségük eléri a négy és fél millió forintot, amiből több mint 500 ezer forint kerül a mérlegzáró közgyűlésen szétosztásra. Ebben az évben tovább folytatják a rekonstrukciós munkákat, új gépeket állítanak üzembe, megfelelő fürdő- és öltözőhelyiségeket biztosítanak a dolgozóknak s terveik között szerepel egy transzformátorállomás és egy új, nagy teljesítményű szárító felállítása is, hogy a megnövekedett energiaigényt és a gyártmányokkal szemben támasztott minőségi követelményeket maradéktalanul kielégíthessék. A mérlegzáró közgyűlés-sorozatok beszámolói — kevés kivételtől eltekintve — pozitív hangon szólnak majd a végzett munkáról. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a szövetkezetek vezetői, a szövetkezeti tagok és alkalmazottak, ne törekedjenek a még jobb — mennyiségben, de főleg minőségben, választékban és a lakossági igények teljesebb kielégítésében —, a még eredményesebb munkára. A feladatok minden évben nagyobbak lesznek, nagyobb erőkifejtésre, egységesebb cselekvésre van szükség, hogy jövő ilyenkor legalább ilyen, de ha lehet, még jobb eredményekről szóljanak a beszámolók. Cs. Z. Hétfőn kezdték és péntekre befejezik a KPM Közúti Igazgatóság dolgozói a Zalaegerszeg nagykanizsai út 25 kilométeres szakaszának — Hahótig bezárólag — felújítását. Képünkön a „besenyői kanyarban” készítik a záróréteget. 42 lövészklub — Jó szereplés a versenyeken Beszélgetés az MHSZ kanizsai munkáiéról Milyen keretek között folyik a munka, mik az MNSZ jelenlegi tevékenységi területei? Ezzel kerestük fel az MHSZ kanizsai járási-városi szervezzetének titkárát, László Tibort. — Talán a legfontosabbal kezdeném, a honvédelmi elő- képzéssel. Ez — az 1967-es párthatározat óta kötelezően — megkezdődik már az álta-lános iskolában, s folytatódik a középiskolában a tantervben meghatározott évi 20 órás szervezett oktatásban. Kiterjed a sorköteles fiatalok előképzésére is. Ugyanígy feladataink közé tartozik a tartalékos tisztek, tiszthelyettesek utóképzése, valamint az MHSZ-klubok irányítása és a honvédelmi tömegsportok szervezése, lebonyolítása. — Milyen klubok működnek jelenleg Nagykanizsán, illetve a járásban? — 40 C-típusú lövészklubunk van és két B-típusú. Az utóbbiban kimondottan versenylövészet folyik. A tartalékos klubok száma 14. Van rádiós és modellező klub is. A lövészklubok 1550 tagot számlálnak. Sikeres tevékenységüket bizonyítja, hogy a tavalyi Honvédelmi Kupa lövészversenyre csaknem 28 ezer embert mozgósítottak. A fiatalok körében is népszerű a lövészet, a klubok tagságának több, mint fele KISZ-tag, önálló klubok működnek például a Landler, a Mező Ferenc gimnáziumban, a szakmunkásképző intézetben, s alakulóban van egy az Olajipari technikumban is. — Hogyan működik együtt az MHSZ más szervezetekkel? — A honvédelmi nevelés társadalmi feladat. A párt eszmei irányításával az MHSZ tölti be a vezető szerepet, de segítenek az állami és társadalmi szervek is. Nagyon jó a kapcsolat a tanáccsal, együttműködünk a KISZ-szel, a HNF-fal, s nem utolsósorban a honvédséggel. — Milyen eredményeket könyvelhetnek el? — Jóleső érzés, hogy az úttörő olimpiákon mindig sikerrel szerepelnek a kanizsai gyerekek. Rádiósaink tavaly a Dunakanyar Kupában felnőtt és ifjúsági színten is aranydiplomával tértek haza. Lövészetek között 35 minősített versenyző van. Természetesen, sok múlik az eredmények elérésében az oktatókon, s itt szeretném néhányukat név szerint is megemlíteni. A rádiós képzésben kiemelkedő munkát végez Gulyás Mihály, a modellezésben Popellár Jenő, Takáts Lászlónak is köszönhető, hogy az Ifjú Gárda szemléken a megyét a kanizsai alakulat képviseli. A lövészetben Albrecht János tevékenységét szeretném kiemelni, a gépjárművezetés elméleti, illetve gyakorlati oktatásában pedig Mercz Lajost és Varga Károlyt. — A honvédelmi nevelőmunka az MHSZ-aktívák jó felkészültségén, lelkiismeretes munkáján kívül megfelelő technikai, tárgyi feltételeket is igényel Hogyan áll ezen a téren a járás? — Országos viszonylatban jó a klubok felszereltsége. A járásban 27 lőtér van, s egyre több lesz a fedett is, hogy az időjárás ne akadályozhassa a gyakorlatokat. A megnövekedett igények azonban előírják az állandó fejlesztést, éppen ezért nem lehetünk elégedettek. Mindig előre kell lépni. Egyre nehezebben nélkülözhető itt Kanizsán az a 40 fekhelyes lőtér, amelynek terve ugyan készen van, de a kivitelezéshez társadalmi összefogás szükséges. Ugyanígy hiányzik egy rutinpálya a sorköteles gépjárművezetői képzéshez. A különböző általános és középiskolai versenyek lebonyolításához kellene egy állandó jellegű akadálypálya. Ha ezek a feltételek is megteremtődnek, akkor még hatékonyabb és színvonalasabb munkával járul hozzá az MHSZ kanizsai szervezete is a hazafias és honvédelmi neveléshez. — mondja befejezésül László Tibor. SA&AI BlIbAl Amíg egy termék elindul Növeli a göcseji sajt termelését a Zala megyei Tejipari Vállalat Tavaly májusban kezdetben ötven, száz, majd ezer, illetve kétezer liter tejből készítették a göcseji sajtot — ez maximum napi két mázsát jelentett. Ma már naponta 10— 11 mázsát gyártanak, de március elsejétől megkétszereződik ez a mennyiség. A Zala megyei Tejipari Vállalat terméke, a göcseji sajt tehát elindult azon az úton, mely az első, kísérleti gyártástól az igények megszabta és gazdaságos termelésig vezet. Újítás a vevő kosarában Az újítói dossziéban a 727/70-es számú Németh István ötletét jelenti, aki egy tröszti felhívás alapján és sok-sok kísérletezgetés után javaslatot tesz a vállalatnak az általa göcseji sajtnak nevezett új termék gyártására. Két hét sem telik el, az újítást elfogadják, most már bizonyítson a gyakorlatban Németh István, ne csak papíron. S itt következik a neheze. Hajbór előtte folytattak kísérleteket a sajt gyártására, de az egy-két darabos tételeknél nem ütközhettek ki azok a problémák, melyek egy viszonylag nagyobb szériánál óhatatlanul előjönnek. Kudarc és reménykedés, s szinte minden nap úgy telik el, hogy valami aprót módosítanak a mechanizmuson. Közben megérkeznek a vélemények: a tröszté, a KERMI-é. A göcseji sajt zöld utat kapott. Győzelem vagy döntetlen? Hazánkban a sajtoknak — főleg a keménysajtnak — nincs nagy vásárlótábora. Lágysajtot nagyobb szériában egyet készítenek, a pálpusztait, melyről szintén megoszlanak a vélemények. Ezek után kellett egy olyan minőségűt kikísérletezni, amelyik ennek a „kényes” magyar ízlésnek megfelel, ugyanakkor viszonylag olcsó is. Szempont tehát bőven volt akkor, mikor Németh István a papírlap és az érlelőkád fölé hajolt. Mert: a gyártmány legyen zamatos, legyen jellegzetes, de legyen olcsó, és legyen nyereséges, legyen a folyamat gépesíthető és így tovább, ki tudná az összes tényezőt felsorolni. A játszma tehát, hogy olcsó sajtot adjunk a vevő kezébe, vagy nyereségre tegyünk szert, döntetlen lesz, mert a nagy széria képes ,,egyenesbe” hozni a gyártást. De ekkor még egyelőre csak a napi két mázsánál tartanak. Mit van mit tenni , felvenni a kapcsolatot az ország „tejeseivel”, a többi tejipari vállalattal, s mintát küldeni számukra, árubemutatókat rendezni a megyében, megyén kívül, a kiskereskedelem számára ismertetőt tartani — míg végre befut az első óvatos megrendelés. Kezdetben Budapest kér kuriózumként egy—két boltjába göcseji sajtot, aztán sorba jönnek a többiek. Tatabánya, Székesfehérvár. Az első megrendelő — a főváros — ma már heti negyven mázsánál tart a rendelésekben, s kedvezőek a kilátások arra, hogy a jövőben az egyik legbiztosabb megrendelő is marad. Mi az új az újításban? Legelőször is az íze. Sajátos zamatú, kellemesen sós, enyhén savanykás, jellegzetes sajt-íz. Ilyen és ehhez hasonló ízű sajt nincs több a forgalomban. Ami még új — és javára írandó — hogy szobahőmérsékleten kenhető, mint a vaj, hűtve viszont keményebb. Tehát választhat a fogyasztó — s ilyen választási lehetőségre csak a félkemény sajt esetében van mód. Ami már főként a vállalat szempontjából számít jelentősnek és újnak, a tradicionális sajtokkal szemben ennek mindössze két hét az átfutási ideje, tehát gyorsabban megtérül a befektetett forint. Olcsóbb és kevesebb alapanyagból állíják elő, viszont sokkal szigorúbbak a higiéniai előírások, mint bármely más sajt esetében. De vannak az újításnak más oldalai is. Ha egyszer befutott a termék, többet kell gyártani, s akkor már fejleszteni is kell, gépesíteni. A megvalósítás nem várat sokat magára. Szeretnék megoldani a gépesítést és a csomagolást ; kisebb egységekbe — jelenleg 2,5 kilogrammosakban kap- s ható — valamint van még mit tenni, ésszerűsíteni a formá- s zás, a sózás, az érlelés folyamatában is. Az üzem vezetői az ementálit hozták fel példának, hogy azzal mennyi probléma volt a kezdeti gyártáskor, s lám, hogy megy most — ahhoz viszonyítva a göcsejivel szinte nincs is zökkenő. A vállalat termelési struktúrájában jelenleg a három sajt — az ementáli, a trappista és az újdonsült göcseji — a nagyobb részt, mintegy hatvanöt százalékot tesz ki —, s ebben az év végére összesen 40—50 vagon sajtot gyártó új üzemrész, a „göcseji sajt” is nagy szerepet vállalt. Kéner Gábor Újszerű segítség a pályaválasztáshoz A zalaegerszegi közgazdasági szakközépiskola kislistáinak védnöksége A zalaegerszegi Csány László Közgazdasági Szakközépiskola tavalyi diákparlamentjén többen szóvá tették, hogy elég tekintélyes azoknál a száma, akiket nem a közgazdasági érdeklődés irányított ebbe az iskolába. Ezek a fiatalok igyekezetük,jó szándékuk ellenére sem állnak helyt, s érettségi után még csak nem is rokon pályát választanak. A helyzet javítására újszerű vállalást, illetve módszert vezetett be az intézet KISZ-vezetősége. Négy negyedikes felkerekedett és sorra járta a város iskoláit, elbeszélgetve a a 8. osztályosokkal. A vezetők, pedagógusok örömmel fogadták kezdeményezésüket, egy-egy teljes órát biztosítottak arra, hogy a továbbtanulás előtt álló gyerekekkel ismertessék a szakközépiskola életét. A nyolcadikosok tájékoztatást kaptak az egyes tárgyalóról, a követelményekről és mozgalmi munkáról éppen úgy, mint a közgazdászképzés előtt álló új feladatokról. A pályaválasztási „brigád” tagjai elmondták, hogy érzésük szerint nagyobb sikerrel jártak, mintha nevelők tartottak volna továbbtanulási tájékoztatót. Jelentős az érdeklődés a hagyományos — mezőgazdasági-, ipari-, gyors- és gépíró stb. — tagozatok iránt. E pályára irányítást segítő új módszert — a siker láttán — jövőre kiterjesztik: egy-egy első- és negyedéves diák indul majd tájékoztató körútra. 3 Nyitott kapun k termelőszövetkezeteket járva, mostanában pedig a zárszámadási közgyűlések felszólalásait hallgatva sokhelyütt találkozni azzal a felvetéssel, hogy a tagság egyes rétegei nehezen tudják teljesíteni a kötelezően előírt közös munkamennyiséget. Emiatt aztán hátrányt szenvednek a nyugdíjévek megszerzésében, a társadalombiztosítási juttatások egyes fajtáinál, a háztáji földek nagyságának megállapításánál stb. Milyen rétegekről van szó? Mindenekelőtt azokról a korosabb emberekről, akik még nem nyugdíjjogosultak, viszont már nehéz fizikai munkát nem tudnak végezni, rendszeres munkára nem alkalmazhatók a közösben. De ide sorolható a fiatalabb asszonyok, s főleg a fiatal anyák egy része is, akik egésznapos lekötöttséget — már csak a családi munkamegosztás, az otthoni munka, de nem utolsó sorban a háztáji gazdálkodásból rájuk eső nagyobb teher miatt — kevésbé tudnak vállalni. Az egyik nagy termelőszövetkezetünkben pedig a viszonylag fiatal korosztályból számoltak össze közel harminc embert, akik megrendült egészségi állapotuk, csökkent munkaképességük miatt nem, vagy csak nehezen tudják teljesíteni a kötelezően előírt munkanapokat. E Ezeknek az embereknek kétségtelenül nagy gondjuk ez, amit csak fokoz, hogy helyenként versenyt panaszkodnak velük a termelőszövetkezeti vezetők. Merthogy — úgymond — szívesen segítenének, ámbár nehéz dolog ez. Mindenesetre megpróbálják, hiszen megértik a problémát, jogos a kérés stb. De hát — legalábbis az érintettek egy részénél —a kérésről van szó? – egészen, sőt, úgy is lehet fogalmazni, hogy nyitott kapukat döngetnek, amikor a kötelezően előírt munkanapok teljesítésének megkülönböztetett lehetőségeit kutatják, illetve erre kérik a vezetőséget, az meg nagy aggodalmasan esetleg ígéretet tesz. Ugyanis van egy igen jelentős lehetőség, különösen nálunk, Zalában, ahol még mindig viszonylag magas a háztáji állatállomány. Már egy három évvel ezelőtti kormányrendelet lehetővé tette, hogy a tagság bizonyos csoportjainál a közösben végzett munkának számolhatják el azt a tevékenységet, amit a tag a termelőszövetkezettel kötött megállapodás alapján a háztáji gazdaságban szarvasmarha vagy sertés tartására fordít. A végrehajtási utasítás az elszámolás módjáról is intézkedik. Eszerint tehén után darabonként és havonként három, hízómarha és tenyészüsző után másfél, borjú nevelése, hizlalása esetén egy, kocatartásért egy végül sertéshizlalásért darabonként 0,25 tízórás munkanap számolható el egy hónapban. Ha tehát valakinek történetesen egy tehene, egy hízó marhája, vagy tenyészüszője van a háztájiban, egy borjút nevel, egy anyakocát tart, s mondjuk négy hízó süldőt értékesít a közösön keresztül, úgy havonta 7.5 tízórás munkanapra tehet szert, ami éven át kilencvenre rúg. S ahova kell magyarázni, mit jelent ez a fenti rétegekbe tartozó pír. A rendelkezések megjelenése után a felügyeleti szervek vizsgálgatták a tsz-ek ilyen irányú mozgolódását, azonban nagyon kevés konkrétumot tapasztaltak. Később meg kiesett a reflektorfényből a téma. Célszerű volna, ha a törvényességi ellenőrzéseknél ezt is megnéznék a továbbiakban, annál is inkább, mert a végrehajtás egyes elemeit közgyűlés elé kellett vinni. Ha ez elmaradt, különösen súlyosnak nevezhető a mulasztás. Amit csak fokoz, ha a vezetők hagyják, így úgy elősegítik, hogy egyegy probléma gyökere, s a megoldás lehetősége a gazdaságon kívülre sejtelmesednk, akkor is, ha belül van a kulcs. k. r.