Zalai Hírlap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-03 / 101. szám

­ Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA —— ■ —~'" ““ ——~~————————————————_____ XXIX. évfolyam, 101. szám Ára: 80 fillér 1973. május 3., csütörtök 1­ Kádár János nyilatkozata A budapesti dolgozók május 3-i seregszemléje alkalmából Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra nyilatkozatot adott: — Aki jelen van, de bizo­nyára az is, aki csupán látja, vagy hallja a budapesti május­­ elsejei felvonulást, az velem , együtt érzi, hogy jó hangulat­­­tú, amely megalapozott biza­kodást is sugároz. És van okunk arra, hogy a nemzetkö­zi szolidaritás e nagy napján jól érezzük magunkat. Ha ar­ra az évre gondolunk­, amely a múlt évi­ május elsejétől el­választ bennünket, tudjuk, hogy előbbre jutottunk ideha­za is. A politikai élet, nem utolsósorban a novemberi központi bizottsági határozat pozitív hatásaként felpezsdült, elevenebb lett, s ez nagyon jól kifejezésre jutott a tanácsvá­lasztások napjaiban is. Na­gyon örülök annak, hogy a munkásosztály vezető szerepe és népünk egysége egyformán kifejezésre jut hazánk közéle­tében. Anélkül, hogy itt szá­mokat mondanék — hiszen is­meretesek az adatok — ez az év a gazdasági, a kulturális építő munkában is jelentős előrehaladást hozott. — Ugyanígy szólhatunk a nemzetközi élet fejlődéséről is. — Május elseje a munkás nemzetköziség és a szolidaritás ünnepe. Ezt ezen a felvonulá­son is számtalan tábla, jelszó, zászló hirdeti. Ez nemcsak jelszó. A haladó népek és mozgalmak szolidaritása a leg­nagyobb, és egyre növekvő erő a mai világban. — Mindez azt mondja ne­künk, hogyha idehaza kitar­tunk és még jobban tömörü­lünk szocialista eszméink, cél­jaink mellett, s a hétköznapo-­­­kon azzal a hangulattal és lel­kesedéssel dolgozunk terveink végrehajtásán, amellyel magát az ünnepnapot megüljük, ak­kor újabb biztató és szép eredmények várnak reánk. — Ugyanígy érezzük ezen a napon, hogy a világon nem vagyunk egyedül, hanem egy hatalmas, élő erőnek vagyunk a részei. A budapesti május­­elsejei felvonulás, mint az or­szág más helyein levő felvo­nulások is, egyben a szocia­lizmust építő magyar nép üze­nete, üdvözlete a Szovjetunió népéhez, a szocialista orszá­gok népeihez, a kapitalista or­szágokban harcoló emberek­hez, a szabadságukért küzdő népekhez. Ha a belső egység és a nemzetközi összefogás to­vább erősödik — mint ahogy megvan a lehetősége, és raj­tunk múlik — akkor a velünk szembenálló erőket és a ne­hézségeket le fogjuk küzdeni. — Innen, a május elsejei bu­dapesti felvonulásról üdvöz­löm a nemzetközi szolidaritás nagy napját ünneplő magyar népet.. (MTI) Verőfény, ragyogó napsütés köszöntött május 1-én a zászló­díszbe öltözött megyeszékhely­re. Az utcák már kora reggel benépesedtek, kicsik és na­gyok, diákok, munkások, értel­­mi­ségiek és alkalmazottak igyekeztek kisebb nagyobb cso­portokban a kijelölt gyülekező­helyekre, hogy pontban 9 óra­kor kezdetét vehesse a mun­kásszolidaritást kifejező, a■ munkásság nagy nemzetközi ünnepét köszöntő seregszemle. Méltán nevezhető sereg­szemlének ez a felvonulás. So­ha még a város történetében nem volt ennyi ember az utcá­kon. Az előbb felvonulók sor­ra érkeztek vissza a városköz­pontba, s mint nézők tolongtak a járdán. Egy utcai járókelő­ mondta, s igaza volt, mind a 40 ezer egerszegi itt van az utcán. A megyeszékhely dolgozói­nak látványos felvonulását a MOM 407-es szakmunkáskép­ző intézet tanulói nyitották meg: a fejlődő, iparosodó me­gyeszékhely jövendő munká­sai meneteltek az élen, leen­dő mesterségük jelképeivel. Őket a mezőgazdasági szak­ Zalaegerszegen Derűs, hangulatos ünnepségek május 1-én A fahagyári dolgozókkal egyet vonultak fel a megye párt-, állami és társadalmi szem­­einek vezetői Budapesti május 1-i ünnepség. Képünkön: Kádár János és Losonczi Pál a díszemelvényről köszönti a felvonulókat. (MTI fotó : Szebellédy Géza (elv. — KS) Színpompás seregszemlék a megyében Megyénk lakossága hetek óta készült a munkásosztály nagy nemzetközi ünnepére. A nyáriasra fordu­lt idő, a ra­gyogó verőfény igazán szép, derűs keretet adott a­z ünnepnek. Zászlódíszbe öltözött városaink és faltmink lakossága lel­kesen, színpompás seregszemlékkel, színvonalas, szórakoz­tató kultúrműsorokkal, vidám sportrendezvényekkel köszön­tötte május 1-ét. Azt az ünnepet, amely 1890 óta a nem­zetközi proletariátus harcos seregszemléje, kifejezi a világ haladó szellemű dolgozóinak összefogását, közös harcát. A zalai dolgozók hitet tettek a szabadságukért, a függetlensé­gükért küzdő népek iránti szolidaritásukról is. És az öröm ünnepe is volt a májusi seregszemle, a jól végzett munka tudata, a szocialista építés távlatainak isme­rete hatotta át az ünnepi programot a városokban és a fal­vakban egyaránt, munkásképző intézet tanulói követték. Az üzemek sorában a legna­gyobbnak számító zalaegersze­gi üzem, a Ruhagyár haladt az élen. A dolgozókkal érkeztek a megyeházával szemben fel­állított dísztribünhöz a megye és a város párt, állami és tár­sadalmi szerveinek vezetői, hogy onnan köszöntsék a za­laegerszegi dolgozókat. Ott lát­tuk az emelvényen Újvári Sándort, a megyei tanács el­nökét, Baranyai Jánost és (Folytatás a 3. oldalon.) A Kiváló címmel kitüntetett üveggyáriak a nagykanizsai felvonuláson Negyedm­­­lllóan a budapesti felvonuláson Verőfényes tavaszi reggelre ébredt Budapest, a fellobogó­zott házak lakóit a főváros számos kerületében zenés éb­resztő keltette­ álmukból. Ki­lenc óra felé kezdtek bené­pesülni a Hősök terét, a Dózsa György utat környező utcák, terek, gyülekeztek a felvonu­lás, a tömegdemonstráció részvevői. A Felvonulási tér hangszóróiból mozgalmi da­lok, indulók, tömegdalok dal­lamai áradtak, a gyülekezőhe­lyeken is fel-fellendült­ az ének, a felvonuló KISZ-isták, tanulók dala. Délelőtt tíz órakor, a felvo­nulás, a seregszemle kezdete­ként kétezer úttörő szaladt a téren át a díszemelvény és a tribünök felé, s köszöntötte vörös virággal az ott helyet­­foglalókat A díszemelvényen foglalt helyet: Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Nemes Dezső és Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, a társadalmi és­ tö­megszervezetek, állami éle­tünk vezető személyiségei, a munkásmozgalom régi harco­sai, valamint az Állami-díj több kitüntetettje, kiváló dol­gozók. A tribünökön a ma­gyar személyiségek mellett jelen voltak az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancs­nokai, tábornokai és tisztjei, a hazánkban akkreditált diplo­máciai testületek képviselői is. A felvonulás részvevői külö­nös szeretettel köszöntötték a vietnami nép színes népvise­letben megjelent küldötteit. A díszjelre megkezdődött a felvonulás. Hatalmas vörös zászlót, a nemzetközi mun­kásmozgalom lobogóját vitték az élen, s a vörös zászlót a­ világ nemzeteinek zászlói övezték. A látványos, színes felvonu­láson több mint negyedmil­­­lióan vettek részt, az üzemek, vállalatok munkásai, a terme­lőszövetkezetek képviselői, diákok, értelmiségiek. A lelkes, jó hangulatú fel­vonulás után megtelt a Liget­, ezrek látogatták meg a Vidám Parkot, az Állatkertet, vagy csak sétáltak az árnyasabb parkokban. A jókedv, vidám­,­ság jellemezte Budapesten a (Folytatás a 2. oldalon.) ­ Alapkövetelmény a hatósági munka színvonalának emelése Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt tartotta ciklus záró ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A­­lejárt határidejű végrehajtó bizott­sági határozatok végrehajtásáról, szóló jelentés elfogadása után a hatósági tevékenység helyzetéről előterjesztett jelen­tést tárgyalta meg. A következő napirend keretében a szol­gáltatás-fejlesztés helyzetéről és feladatairól előterjesztett jelentést vitatta meg a végrehajtó bizottság és hozott több fontos határozatot, amelyek végrehajtása a negyedik ötéves tervi célok teljesítését és az ötödik ötéves tervi feladatok előkészítését szolgálja. A továbbiakban bejelentések tárgyában döntött a végre­hajtó bizottság, majd tudomásul vette a tanács elnökének a könnyűipari miniszterrel és a minisztérium vezető mun­katársaival folytatott tárgyalások eredményéről szóló tájé­koztatóját. Az ülés befejező aktusaként Újvári Sándor ér­tékelte a végrehajtó bizottság elmúlt két évi munkáját, kö­szönetet mondott a végrehajtó bizottság tagjainak tevékeny­ségükért. A hatósági ügyintézés jelen­tőségének hangsúlyozására több számadat is kínálkozik. A legszemléletesebben talán az bizonyít, hogy a megyében a tanácsi szerveknél dol­gozó 782 ügyintéző mind­egyike átlagosan 733 ügyet intézett tavaly. Ez nem kevesebbet jelent,­­ minthogy — a csecsemőket és az aggastyánokat is beleértve­­ — minden embert 2,13 állam­­igazgatási intézkedés érintett az elmúlt évben a megyében. 1972-ben a megye területén a tanácsi szervek összesen 55 035 első fokú államigazgatási ha­tározatot hoztak és 299 756 ha­tározat jellegű okiratot adtak ki. Ez közel 10 százalékkal több, mint a megelőző eszten­dőben volt. A kérdések kézenfekvők: milyen színvonalom lehet ezt?­ az állandóan növekvő munkát ellátni, s mi a magyarázata ennek a nagyarányú növeke­désnek, vajon átmenetinek, vagy állandó jellegűnek te­kinthető a hatósági munka ál­landó számszerű növekedése. Mindenekelőtt azt kell le­szögezni, hogy a hatósági tevékenység a megfelelő helyet foglalja el az apparátus munkájá­ban, és a hatáskörök decentralizá­lása —­­köztudott, hogy az el­múlt évben a hatósági felada­tok egy jelentős része a helyi tanácsok hatáskörébe került ,­­nem jelentett színvonalbeli visszaesést. Ezt támasztja alá, hogy­ a határozatok 96,5 száza­léka — miután az ügyek az állampolgárok megelégedésé­re intéződtek el — már első fokon jogerőssé vált. Másodfo­­kon a fellebbezések nem egé­szen egyharmada vezetett cél­hoz, azaz változtatták meg felsőbb szinten az első fokú határozatot — ezek egy jelen­tős részében is a méltányosság volt a fő indíték. Az ügyeket — kevés kivétellel a jogsza­bályban meghatározott idő­ben — intézik a helyi taná­csok. A kedvező helyzetet jel­zi, hogy az ügyészi szerveknek az elmúlt évben egyetlen ha­tározat ellen sem kellett óvást emelniük. Ebben szerepe van természe­­tesen annak a segítségnek is, amelyet az ügyészség nyújtott­ és nyújt a tanácsok hatósági tevékenységéhez. Gond — más tanácsi szin­teken is — de elsősorban a­ községekben van. Itt fordul elő esetenként, hogy nem kel­lően megalapozott egy-egy ha­­­­tározat, nem mindenkor mér­legelik a körülményeket. Az elmúlt év különösen ne­­­héz volt, hiszen a rendkívüli időjárás miatt számos, egyéb­ként elkerülhető fellebbezést, kérelmet nyújtottak be a ta­nácsokhoz, másfelől, a meg­növekedett építkezési kedv hozott a vártnál több ügyira­tot. A végrehajtó bizottság mér­legelve mindezeket a körül­ményeket, figyelemmel a ha­tósági munka jelentőségér. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next