Zalai Hírlap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-01 / 152. szám

IVia, JUlius­­. A ZALAI HÍKLASZ Teljes készenlét „Próbariadó” az aratási ügyeleteken Itt az aratás. Helyenként a megyében is elkezdték e nagy munkát a mezőgazdasági üze­mek. Ahol kasza alá érett az őszi árpa, ott vágják a gépek. Az aratás sikerét nagyban segíthetik a szolgáltató válla­latok, amelyek mindig, de most különösen szoros kap­csolatban kell, hogy legyenek a mezőgazdaságiakkal. Az ő készültségi állapotuk legalább olyan fontos, mint a gazda­ságok ütemszerű, jól szerve­zett munkája. Ha már így van, kíváncsiságból amolyan „próbariadót” tartottunk az érintetteknél, hogy megtud­juk, hogyan készültek fel az aratásra? Elenyészően kevés az őszi árpa, a búzával pedig várni kell még egy jó hetet, hogy kombájn­ érett legyen, így nyugodtan elvégezhetik a kez­dés előtti utolsó simításokat a kustánszegi tsz-nél . Akár holnap is indulhat­nánk, két kombájnunk üzem­képes, a harmadik szorul csak kisebb javításra, a próbaüze-­­­meléskor jött elő, a hiba — mondja Düh László főagronóm­­­mus. — Határunkban 851 hold­­ gabona várja a gépeket. Három bálázógépük mellé szalmalehúzót és kazlazó „gó­­­lyát” vásároltak, hogy ezzel is­­ gyorsítsák a munkát, mielőbb szabaddá tegyék a földet és nyomban elvégezhessék a tar­lóhántást. — Az arató brigád is kez­désre készen áll, tapasztalt gépészek kerülnek az E— 512-esem­fene — jegyzi meg Malasics László növényter­mesztő ágazatvezető. — Kam­pánytervünk szerint 25 napra terveztük a munka elvégzését A három kombájnnak napon­ta 36 holdat kell levágnia. Nem irreális mennyiség, ha kedvez az időjárás és nem lesz sok hiba a gépekkel, könnyen teljesíthető. A felkészüléssel nincs hiba, csak jó legyen a termés.­­ Helyenként nagyon szé­pen mutatja magát a búza, van olyan tábla, ahol bent van a kalászokban holdan­ként a 18—22 mázsa. Átlag­ban a tervezett 16 mászát biz­tos megadja — állítja Vörös István mezőőr, áld naponta járja a határt Minden jel arra mutat, hogy komolyan veszik az aratási ügyeletet a MEZŐGÉP esesztregi gyáregység­ e­­ vezetői. Aratási felelőst jelöl­tek ki erre az időre. Igaz őt hiába kerestük, körútra in­dult a lenti járás gazdaságai­hoz,­­ hogy felmérje a várható igényeket Helyette Németh Jenő termelésvezető tájékoz­tat. r — Előzőekben már levélben is felkerestük a gazdaságokat hogy javítás, vagy anyagbe­szerzés ügyében keressenek fel bennünket — mondja. Olyan alkatrészt, amit a ke­reskedelemnél nem tudnak­­ beszerezni az üzemek, kéré-­­­sükre elkészítjük. — Az utóbbi hetekben nem is egy­­kombájnalkatrészt gyártottunk soron kívüli meg­rendelésre —­ kapcsolódik a beszélgetésbe Sebők János üzemrendész. — Gyakorlati­lag már jóval az aratás kez­dete előtt megkezdtük az ügye­leti szolgálatot. Hivatalosan e hónap 18-tól tartanak ügyeletet. Reggel 6-tól­ este 10 óráig állnak a gazdaságok rendelkezésére. Műszakonként hat-hat szak­ember, illetve szakmunkás van készenlétben. — Szükség esetén az ügye­leti­­ műszak létszámát fel­­emeljük, sőt beállítottunk egy hibaelhárító gépkocsit is, ami kérésre szerelőkkel és a szükséges alkatrészekkel a helyszínre megy — veszi át ismét a szót Németh Jenő. — Ha nincs alkatrész és nem is tudják elkészíteni? —* A trösztön belül meg­oldható — válaszol a terme­lésvezető. — Ha lehetőségein­ket meghaladó igény merül fel, nyomban összeköttetést teremtünk egy másik gyár­egységgel, ahonnan biztosíta­ni tudják a szükséges alkat­részt. Most mindent a mező­gazdasági üzemek szolgálatá­ba állítunk. Bár a MEZŐGÉP is segít, az alkatrész-ellátás biztosí­tása alapvetően még­ az AGROKER vállalat feladata. A legtöbbet ők tud­ják tenni, hogy alkatrész­­hiány ne hátráltassa a mun­kát . Nagy gondossággal ké­szültünk az aratás kezdetére, amit lehetett, minden szüksé­geset beszereztünk — tájé­koztat Devecz Miklósné osz­tályvezető-helyettes. — Rak­tárunkon az átlagosnál jóval nagyobb a készlet Mégis akad hiányzó cikk! — Valóban, de a MEG Év­nél általában beszerezhető. — Tehát mehetnek a gaz­daságok Pestre. — Ettől megkíméljük az üzemeket. Állandó telefon­összeköttetésben vagyunk a központi raktárral, így meg­rendelésünkre a kért alkat­részt közvetlenül a gazdaságo,­nak küldik. Az osztályvezető-helyettes­től azt is megtudtuk, hogy az ellátó vállalat az aratás egész ideje alatt naponta reggel 7 órától este 7-ig tart ügyeleti szolgálatot, kivétel a szombat és a vasárnap, amikor dél­után 5, illetve egy óráig tar­tanak nyitva. Nagy munka vár a gabona felvásárló vállalat lenti üzemére is. Több mint félezer vagon búzát kell né­hány hét alatt átvenni a lenti és a hozzájuk tartozó zala­­baksai telepen. — Készen állunk az új ga­bona fogadására — mondja Benkovics Zoltán üzemveze­tő. — Rendbe tettük a gépe­­­ket túl vagyunk a próbaüze­melésen, a szabadtéri táró­­j­­­lókból pedig most szállítják fel az ó-gabonát, hogy jusson­­ hely az újnak.­­ Szükség is lesz minden j­ó helyre, hisz naponként a két ú­j telepen 40—50 vagon gabonát­­ kell fogadni, tisztítani és el­helyezni. 1 . — Naponta reggel 6-tól, es­te 8 óráig vesszük át a ter­ményt, igény esetén vasár­nap is ügyeletet tartunk — folytatja az üzemvezető. — Az átvevők, minősítők beosz­­­­tása megtörtént, azon leszünk,­­ hogy a lehető leggyorsabban­­ térjenek vissza a kombájnok-­­­hoz a szállító járművek. — Szárító? — Az is üzemképes, öt szá­zalékos vízelvonással órán­ként 70 mázsa gabonát tu­­­dunk tárolásra alkalmassá tenni. Csak ne legyen rá szükség, jobb, ha a nap szá­rítja. Ez nekünk is, de a gazdaságoknak is olcsóbb. * A „próbariadó” Választ adott a felkészültség fokáról. Mindenhol készen állnak a kezdésre. Az ÁFOR zala­egerszegi kirendeltségénél is azt ígérték, hogy nem történ­het fennakadás az üzem­anyag ellátásban. Remélhe­tően így lesz és ezekben a hetekben valamennyi érde­kelt vállalat maximális se­gítséget ad a mezőgazdasá­giaknak. Nemecz Ferenc ! fennmaradó áru- és pénzvi­szonyok és az ugyancsak szük­ségszerű társadalmi egyenlőt­lenség, az állami és társadal­mi irányítás, az életmód, a szokások — hosszan lehetne még sorolni, milyen területe­ken kell gyökeres átalakuláso­kat végbevinni a kommuniz­mus eléréséig, szüntelenül változtatva az örökölt állapo­tokon és egyúttal (némelyikre rövidebb, másokra hosszú ideig) építve, támaszkodva rá­juk. Hogyan mehetne ez vég­be ellentétek, feszültségek nélkül, hiszen magának a fo­lyamatnak a lényege az ellent­mondás, a múlt és a jövő el­lentmondásai! Ezekhez kapcsolódnak azok az ellentmondások, amelyek már magából az új társadalmi rendből, a szocializmus viszo­nyaiból fakadnak. Ezek is többféle tényezőből származ­nak. Így abból, hogy a szocia­lizmus viszonyai között van­nak bizonyos részleges eltéré­sek, sőt, ellentétek az egyes társadalmi osztályok, rétegek, csoportok, illetve az össztársa­­dalom, a kisebb közösségek és az egyének közvetlen érdekei között. Ellentmondások forrá­sa, hogy a szocializmus által létrehozott gazdasági és tár­sadalmi viszonyok egyes olda­lai, vonásai, formái a fejlődés folyamán elavulnak, az előre­haladás fékjévé válnak. Vagy egyes területeken gyorsabb az előrehaladás, másutt lassabb, s az ütem különbsége okoz el­lentmondást. Így került ellent­mondásba például a hatvanas évek közepén a gazdaságirá­nyítás akkori rendszere az in­tenzív fejlődés szükségleteivel. Ilyen ellentmondás tapasztal­ható ma több területen a ter­melés igényei és a dolgozók szakképzettségi színvonala kö­zött, és így tovább.­EM LEHET természete­­sen minden tapasztalt ellentmondást a fejlődés ob­jektív, szükségszerű következ­ményének tekinteni. Keletkez­nek ellentmondások szubjektív okokból, hibákból, tévedések­ből, kellően át nem gondolt intézkedésekből, egyes szemé­lyek felelőtlenségéből is. Ezek közül egyik sem tekinthető szükségszerűnek (bár az alig­hanem természetes és törvény­­szerű, hogy mindig lesznek bi­zonyos szubjektív fogyatékos­ságok és tévedések, s soha nem érhetünk el egy teljesen hiba­mentes állapotot). A társada­lom szubjektív erőin — a ve­zetésen és a tömegeken egy­aránt­ — múlik, hogy lehető­leg elkerüljük azokat, s szá­muk minél csekélyebb legyen. A szubjektív erők szerepe azonban nem merül ki ebben. Nagyon fontos, hogy helyesen fogalmazzanak az objektíve, szükségszerűen keletkező és lé­tező ellentmondásokkal. Eze­ket idejében fel kell ismerni, le kell belőlük vonni a szüksé­ges következtetéseket a cselek­vés módjára vonatkozóan, s ha megérett rá az idő, intéz­­kedni kell megoldásuk érdeké­ben. A szocialista építés szá­mos hazai és külföldi tapasz­talata igazolja: éppoly káros lehet a megoldás halogatása, mint a túl korán, túl radiká­lisan történő fellépés; konflik­tust okoz az adott ellentmon­dás lekicsinylése, bagatellizá­­lása csakúgy, mint a „túldra­matizálása”, szükségtelen ki­élezése. De még több tapasz­talat tanúskodik amellett, hogy a szocialista építést irányító kommunista pártok képesek az ellentmondások időben törté­nő felismerésére és helyes irá­nyú megoldására. Nyugodt lé­lekkel állíthatjuk, hogy az utóbbi csaknem tizenhét esz­tendőben ez­ jellemezte a mi pártunk politikáját, s az 1972.­­ novemberi párthatározat ezt­­ ismételten tanúsította. AZT AZONBAN tudnunk kell: a megoldott ellent­mondások helyébe szükségsze­rűen mások lépnek, s ha azo­kat feloldottuk, megint csak újak keletkeznek. Ez a fejlő­dés egyetlen lehetséges útja a mi társadalmunkban is. Az el­lentmondások szüntelen ke­letkezésén és megoldásán ke­­­resztül visz az út mind előbb­re, mind messzebbre és maga­sabbra. De sohasem visz el egy olyan állapothoz, amelyben már nem lesznek — megoldan­dó és megoldható — ellent­mondások. Gyenes László HERSZONI KÉPESLAP Alaposan elcsodálkozik a látogató, aki Za­laegerszegre érkezve ellátogat a Herszon lakó­telepre. Az 1965-ben megkezdett építkezések lankadatlanul folynak ma is — új házsorok, tömbök, új utcák születnek. A mai napig kereken 1212 lakást adott át a Herszon lakótelep kivitelezője, a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat, s az utóbbi esz­tendők közül a legtöbbet, 210-et, 1971-ben. Az idén ISI lakás kulcsát nyújtják át a bol­dog tulajdonosoknak — ebből egyébként 45 teljesen kész, s a hátralevőkön is csak belső szakipari munkák vannak hátra. A lakótele­pen dolgozó 260 fős munkásgárda ebben az esztendőben újabb 128 lakás építéséhez lát hozzá. Sokan azt mondták, a girbe-görbe dombok előtt majd megáll a tudomány. Nem állt meg. Mint képünkön is érzékelhető, közel ötméte­res szintkülönbséget kellett áthidalni, több ezer köbméter földet megmozgatni, hogy vé­­gülis lépcsőzetes formában kialakíthassák a lakótelepet úgy, hogy az a városképet se ront­sa, szellős is legyen és ugyanakkor lakható is. A megyeszékhely Herszon lakótelepének tervezésekor sikerült összhangba hozni a lakó- és kommunális egységek, építését. A munka során ugyanis száz fős óvoda, hatvan szemé­lyes bölcsőde, 16 tantermes középiskola, ABC- áruház is elkészült, úgy, hogy a mai modern lakásépítési előírásoknak és az igényeknek megfelelően kellő zöldterület is maradt a há­zak között. Az építkezésekkel egyidőben folyik az utak, — s mint képünkön látható, az autóparkoló — készítése is. A kisebb-nagyobb dombok helyén zöldterület, játszótér lesz. Herszoni lakótömbök. Látkép az állványok mögül. (Kiss Ferenc felvételei)­ ­ Még ez évben vizet ad a csesztreg-zalabaksai és a pacsai vízmű Szürke betontest emelkedik ki a földből vagy 30 méter magasra a zalabaksai határ­ban. Ez az épülőben levő csesztreg-zalabaksai regioná­lis vízmű negyven méteres tornyának elkészült része. Úgy tűni­k, nagyon kedvező kooperációban valósul meg a két községet tovább gyarapító 11 millió forint értékű beruhá­zás. Elsősorban a viszonylag alacsony önköltség miatt, hi­szen a külön vízmű építése községenként legalább 2,5 mil­lió forintos többletkiadást je­lentene. Így a két község lakossága családonként nyolc év alatt törlesztendő 7 ezer forinttal, a két tanács összesen 2,3 mil­lió, a megyei tanács 2,5 millió forinttal, a jogi személyek összesen 1­­millió 50 ezer fo­rinttal vesznek részt a társu­lásban.­­ Az építkezéshez az orszá­gos vízügyi alapból 2,2 millió forintos támogatást kaptak. Egyetlen, de gazdag vízho­­zamú, már elkészült kút látja el a torony 200 köbméteres tartályát, s a berendezéseket várja a vízmű elkészült gép­háza is. Az összesen 17 kilo­méter hosszú főnyomóvezeték már csak a csesztregi Petőfi és Dózsa utcákba nem jutott el A kivitelező Észak-zalai Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozói — a hátralevő veze­tékszakasszal együtt — jelen­leg a közkifolyó aknák építé­sét végzik, majd a két falu­ban több, mint félszáz közira­tot szerelnek fel. Miután kedvező tempóban haladnak a munkával, minden lehetőség megvan arra, hogy november végére befejezzék, majd decemberre üzemkész állapotba hozzák a vízművet. Jó hírek érkeztek a már előrehaladottabb pacsai építke­zésről is. Tegnap hozzáláttak a 300 köbméteres monolit vasbe­tontartály vasszerkezetének elkészítéséhez. A földön kiön­tött, 18 méter átmérőjű cson­kakúp-medence — 28 napos kötési idő után — augusztus elején kerül a toronytörzsre. Látványos módon, egy tucat — egyenként 16 tonna teherbírá­sú — hidraulikus emelő segít­ségével emelik be a tartályt. A vízmű vezetékrendszere elkészült, beszerelték a vas ta­lan­í­tót és már a házaikhoz történő bekötés tervein dol­goznak az észak-zalai vízmű­vállalat szakemberei. Szeptember végén, október elején megindulhat a régóta várt víz a pacsai vezetékekben.

Next