Zalai Hírlap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-01 / 281. szám

st Tovább szilárdult a párt egysége és a dolgozókkal való kapcsolata Gustáv Busák zárszava a CSKP KB plénumán Prága (MTI). A párt ered­ményes munkáját, a népgaz­daság sikereit méltatta Gus­­táv Husák, a CSKP KB főtit­kára a kétnapos­­ pártplénu­­mon elhangzott zárszavában, amelyet pénteken hoztak nyil­vánosságra. Megállapította, hogy ebben az évben tovább szilárdult mind a CSKP belső egysége, mind pedig a dolgo­zók tömegeivel való kapcso­lata. A párt és a nép egysége — jelentette ki — egész mun­kánk politikai alapjává válik. Igen jók a tapasztalatok a kommunisták és pártonkívü­­liek jelenleg országszerte fo­lyó együttes gyűlésein. A gyűlések jól mutatják — hangoztatta Husák —, hogy a CSKP ismét nagy tekintélyt élvez a társadalomban, szá­míthat a dolgozók széles ré­tegeinek bizalmára. A jövőben is arra törekszünk, hogy ál­landó politikai tömegmunká­val fenntartsuk kapcsolatain­kat a dolgozókkal, meghall­gassuk véleményüket, és a tü­relmes meggyőzés eszközét al­kalmazzuk. Gazdasági kérdéseket érint­ve rámutatott: az ötéves terv első három évének eredmé­nyei bizonyítják, hogy helyes­nek bizonyult a párt és a kor­mány gazdaságpolitikája. No­ha igényes­ feladatokat tűz­tünk ki magunk elé,­ezek nem haladták meg a társadalom erejét. Mindazonáltal nem hu­nyunk szemet a­­ meglevő prob­lémák felett sem és ezek meg­szüntetésére összpontosítjuk erőfeszítéseinket. E problémák ellenére senki nem tagadhat­ja, hogy gazdasági fejlődésünk pozitív, ígéretes irányban ha­lad és kedvezők a távlati ki­látások. Mindez nem kis do­log, ha meggondoljuk, hogy a korábbi évtizedben szinte ál­landósultak a bajok, gazdasági életünket számos megrázkód­tatás érte, és némelyek kétel­kedtek talpra állításának le­hetőségében is. ZALAI HÍRLAP Izrael harckészülts­égbe helyezte csapatait (Folytatás az 1. oldalról.) Meir megismételte azt az ál­láspontját, hogy Izrael meg akarja tartani azokat a tele­püléseket, amelyeket az 1967-es háború után a meg­szállt arab területeken létesí­tett, és ragaszkodik az egyesí­tett Jeruzsálemhez, mint „Iz­rael fővárosához”. Washingtoni hivatalos kö­rökben ezzel szemben derűlá­tóan nyilatkoztak a genfi kon­­ferenciáról, hangsúlyozva, hogy a Gamazi-Jariv tárgya­lások megfeneklése ellenére remény van az értekezlet de­cemberi megnyitására. Henry Kissinger amerikai külügymi­niszter csütörtökön a képvise­lőház hadügyi bizottságának zárt üléséről távozóban újság­írók előtt kijelentette, hogy a béketárgyalásokhoz vezető úton hullámhegyek és hullám­völgyek váltogatják egymást, ennek ellenére az Egyesült Államok bízik a konferencia megnyitásában és abban, hogy ez a fórum jelentős szerepet játszik majd a békés rende­zésben. Mint Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár New Yorkban csütör­tökön este új sátorokkal közöl­te, Ensio Siilasouo, a közel­­keleti ENSZ békefenntartó erők főparancsnoka megkísérli elérni, hofgy folytatódjanak az egyiptomi—izraeli megbeszé­lések. Waldheim szerint a tár­gyalásokon a fő nehézséget az izraeli csapatok visszavonásá­val és a Szuezi-csatorna keleti partján tartózkodó egyiptomi erők létszámcsökkentésével kapcsolatos kérdések okozzák. Nemzetközi szimpózium Kelet és Nyugat együttműködéséről Bécs (MTI): „Új kezdemé­nyezések a Kelet és a Nyugat együttműködésében” témával 1974 novemberében nemzetkö­zi szimpóziumot rendeznek Bécsben. Az erről szóló hatá­rozatot csütörtökön a bécsi elő­készítő bizottság ülésén fogad­ták el. A tanácskozáson Ausztria, Bulgária, az Egyesült Álla­mok, Franciaország, Lengyel­­ország, Magyarország, az NDK, az NSZK, Nagy-Britannia, Olaszország, Svédország, Ro­mánia, a Szovjetunió szakmai és tudományos köreinek, vala­mint több nemzetközi szerve­zetnek képviselői vettek részt. A szimpóziumon megvitat­ják majd az energetika terü­letén való együttműködést, a természeti erőforrások felhasz­nálását, a gazdasági kooperá­ció, a tudomány és a technoló­gia, a közlekedés és a kommu­nikáció, valamint a környezet­­védelem fejlesztésének problé­máit.­­ A bizottság kijelölte a meg­felelő munkacsoportokat, meg­határozta az előadások temati­káját és a szimpózium rész­vevőinek körét is. Az USA bezárja több támaszpontját Bejelentette, hogy az Egye­sült Államok a következő két­­három hónapban bezárja több tengerentúli támaszpont­ját. Részleteket erről nem kö­zölt, mert — mint mondotta — Washington elhatározásáról hivatalosan még nem tájékoz­tatták az érintett államokat. Ugyanakkor közölte, hogy or­szága az Indiai-óceán térségé­ben növelni kívánja katonai jelenlétét. A SALT-tárgyalások kilátá­sairól szólva azt mondotta, hogy az Egyesült Államoknak a tervezésben „fel kell készül­nie mind e tárgyalások sike­rese, mind pedig kudarcára”. Tekintettel az Egyesült Ál­lamok és európai NATO-part­­nerei viszonyának legutóbbi éleződésére, a hadügyminiszter szükségesnek tartotta kijelen­teni: Washington reméli, hogy a jövőben „erősödik” az At­lanti Szövetség. Washington (MTI): James­­ Schlesinger, az Egyesült Álla­mok hadügyminisztere pénte­ken sajtóértekezletet tartott a Pentagonban. Saigon folytatja légiháborúját a felszabadított területek ellen Fegyveresek védik, a rizsaratókat Dél-Vietnamban Saigon, Hanoi (AP). Saigoni katonai körök beismerték, hogy a dél-vietnami légierő folytat­ja légiháborújának eszkaláció­ját a Vietcong ellenőrzése alatt álló területek ellen — írja az AP amerikai hírügynökség egyik péntek reggeli jelenté­sében. A nem hivatalos saigo­ni közlést idéző amerikai je­lentés szerint a saigoni légierő bombázógépei csütörtökön is­mét 70 bevetésben támadták a Saigontól mintegy 100 kilomé­terrel északra fekvő felszaba­dított területet. Mint az ameri­kai hírügynökség rámutat, ez a csütörtöki bombázás, is hoz­zájárult ahhoz, hogy a dél­vietnami kétoldalú katonai ve­gyesbizottságban résztvevő CIFK-küldöttség — tiltakozás jeléül — lemondta a részvéte­lét a vegyes bizottság péntekre kitűzött ülésén. A Mekong deltavidékén, az ország leggazdagabb rizstermő területén , akárcsak az ország többi részében a saigoni rezsim obstrukciós magatartá­sa következtében nem sikerült teljesíteni a párizsi megállapo­dásnak azt az előírását, hogy kijelöljék a felek által ellenőr­zött területek határait. Így most — a rizsaratás idején — a felszabadító erők kénytele­nek fegyverrel védeni a termő­földeken dolgozó parasztokat,­­ hogy biztosíthassák az alapvető élelmiszert A felszabadító erők pénteken is több büntető­támadást hajtottak végre a sai­goni haderők azon állásai el­len, ahonnan kiindulva roha­mokat intéztek az aratók ellen. A Központi Fennsíkon és a kambodzsai határ térségében a saigoni haderők folytatták of­­fenzívájukat azoknak a tá­maszpontoknak a visszaszerzé­sére, amelyeket a párizsi meg­állapodás aláírása után létesí­tettek a felszabadított terüle­tekre benyomulva és ahonnan a népi fegyveres erők azóta ki­szorították őket. A légi és tü­zérségi támogatással végrehaj­tott akciók során a saigoni jelentés szerint egy támasz­pontot, a Dak Song-it újból visszaszerezték, a többi terü­leten eredményesen védekez­nek a felszabadító erők. A saigoni fegyveres erők nagyszabású támadó hadműve­letei nem lennének megvaló­síthatók az Egyesült Államok erőteljes támogatása nélkül. Mint a DIFK külügyminiszté­riumának csütörtökön kiadott nyilatkozatából is kitűnik, már 24 000-re emelkedett a Dél- Vietnamban tartózkodó, polgá­rinak álcázott amerikai tanács­adók száma. A 24 000 fősre duzzasztott tanácsadói létszám­ból 3500 jut a saigoni hadügy­minisztériumra, 9000-en a ka­tonai parancsnokok,­ 3900-en pedig a rendőrfőnökök mellett teljesítenek szolgálatot, a töb­biek a hírszerzésben, illetve a saigoni kormányzat más hiva­talaiban kaptak szerepet. A hanoi lapok pénteken egy­öntetűen követelik, hogy az Egyesült Államok haladékta­lanul vonja vissza teljes kato­nai személyzetét Dél-Vietnam­­bó. TELEX | TELEX | TELEX | TELEX | A Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa az ország energiaellátásában mutatkozó nehézségek miatt óránként 80 km-re korlátozta a személy­­gépkocsik, 70 km/órára a te­­hergépkocsik maximális se­bességét. December elsejétől a szolgálati gépkocsik üzem­anyagellátását 50 százalékkal csökkentik, 1974. folyamán pe­dig tilos lesz a szolgálati gép­­kocsipark növelése. A magán­­gépkocsik havi üzemanyagel­látását a jelenlegi árakon 40 literben állapította meg a kor­mány. Ünnepélyesen írták alá pén­teken Moszkvában a KGST palotában a KGST és Finnor­szág együttműködési bizottsá­gának november 29—30-án megtartott első üléséről, szóló jegyzőkönyvet. Az ülésen finn részről Jermy Laine külkeres­­kedelmi mi*^t er és Alholm ■Meak&i nagykövet -re* Jeten, szakértők kíséretében. Hazánk delegációját S­zalai Béla, a külkereskedelmi miniszter he­lyettese vezette. ★ A Mongol Népköztársaság és Kanada kormánya elhatá­rozta, hogy nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesít egymással — közölte pénte­ken a mongol hírügynökség, ír Edward Gierek, a LEMP KB első titkára pénteken dél­után eszmecserét folytatott Enrico Berlinguerrel, az Olasz Kommunista Párt főtit­kárával, aki néhány napos baráti látogatásra Varsóba érkezett. Az Olasz KP veze­tője megbeszéléseket folytat a LEMP képviselőivel a két párt együttműködése, a nemzetközi munkásmozgalom és a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről, s megismerkedik a szocialista építés lengyelorszá­gi problémáival. ★ Comlánt életveszély fenyegeti London (MTI)­ Luis Corva­­lánt, a Chilei EP főtitkárát új­ból életveszély fenyegeti — ír­ja a Morning Star pénteki szá­mában Sam Russel, a lap ro­vatvezetője. Russel, aki az államcsíny napjaiban Santiagóban tartóz­kodott és a chilei viszonyok jó ismerőjének tekintik, megerő­síti a korábbi híreket: a Chilei Kommunista Párt főtitkárát átszállították az ország legdé­libb körzetébe, a Magellán-szo­­ros vidékén fekvő, kedvezőtlen éghajlatáról ismert Dawson szigetre, amelynek börtönében embertelen állapotok uralkod­nak. A Chiléből érkező hírek szerint a Népi Egység kormá­nyának több tagja is ebben a börtönben sínylődik, rettene­tes körülmények között — ír­ja Russel. Ebben az összefüg­gésben számol be arról, hogy Corvalánon kívül Dawson szi­getére szállították át az Al­­lende-kormány újabb három tagját: Felipe Ramierz volt bá­nyaipari minisztert, Anselmo Sule-t, a Radikális Párt elnö­két és Camino Salve radikális­­párti volt törvényhozót. Arányaival, formájával is kiemelkedő építészeti teljesítmény az Antonin Manovzi Vízierő­mű völgyelzáró gátja. 1973. december 1 Gyümölcsöző magyar—bolgár államközi kapcsolatok A Bolgár Népköztársaság bel- és külpolitikája Hétfőn érkezik hazánkba Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke vezetésével az a bolgár párt- és kormányküldöttség, amelyet az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa hívott meg hivatalos baráti látogatásra. Sokoldalú államközi kap­csolatok jellemzik a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság együttműkö­dését, amelynek fejlesztésében jelentős szerepe van a párt- és állami vezetők kölcsönös látogatásainak. Magyar párt­és kormányküldöttség járt 1969-ben Bulgáriában, s ez al­­kalommal megújítottuk az or­szágaink közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Kapcsolatainkat tovább mélyí­tette 1971-ben a két kormány­fő, Fock Jenő és Sztanko Todorov budapesti találkozója. Ugyanabban az évben Ma­gyarországon járt a bolgár külügyminiszter, 1973. máju­sában pedig Péter János kül­ügyminiszter tett hivatalos lá­togatást Szófiában. Az elmúlt időszakban került sor a két ország gazdasági vegyesbizott­ságának X. és XI. ülésszakára, s ezen kívül a vegyesbizott­ság elnökei két ízben folytat­tak megbeszéléseket. Párt- és államközi kapcso­lataink elvtársiak, barátiak. Magasszintű látogatások fém­jelzik az MSZMP és a BKP együttműködését. 1972-ben ha­zánkból Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja vezetésével küldött­ség vett részt a Dimitrov szü­letésének 90. évfordulója al­kalmából rendezett nemzetkö­zi elméleti konferencián. A két testvérpárt közötti ideoló­giai és kulturális együttműkö­dés kiszélesítésére vonatkozó megállapodást írt alá — 1972 júniusában — bulgáriai láto­gatása során Aczél György, az MSZMP PB tagja, a Központi Bizottság titkára. Tavaly ok­tóberben az MSZMP Budapes­ti Bizottságának küldöttsége Németh Károly, a PB tagja, a Budapesti Pártbizottság , első titkára vezetésével látogatott Szófiába. Bulgáriában járt az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának — Brutyó János elnök vezette — küldöttsége. Pártmunkás delegációnk több területen tanulmányozták a BKP tapasztalatait a szocia­lista építőmunkában. Apró Antalnak, az MSZMP PB tagjának, a magyar or­szággyűlés elnökének vezeté­sével parlamenti küldöttsé­günk tett látogatást — 1972 őszén — a Bolgár Népköztár­saságban. Testvér­kapcsolato­kat ápol Magyarország és Bulgária több közigazgatási egysége: ma már hat—hat magyar és bolgár megye és két—két város áll közvetlen kapcsolatban. Szélesednek társadalmi és tömegszerveze­teink kapcsolatai is. Gáspár Sándor, az MSZMP PB tagja, a SZOT főtitkára által veze­tett szakszervezeti küldöttsé­günk bulgáriai látogatásának eredményeként az utóbbi idő­ben tovább mélyült a bolgár szakszervezetekkel való együttműködésünk. A két or­szág ifjúsági szervezetei és if­júságpolitikai szervei hosszú­­lejáratú programot dolgoztak ki az együttműködés elmélyí­tésére. A gazdasági együttműködés vezető szintű konzultációi so­rán miniszterelnökhelyettesek — Tímár Mátyás és Zsivko Zsivkov — megbeszélésein kívül az utóbbi időszakban folyamatosan találkoztak egy­­mással a tervhivatalok elnö­kei és számos tárca vezetői. E találkozókon megvitattak a KGST komplex programjából adódó kétoldalú feladatokat. Több tárca hosszúlejáratú műszaki-tudományos megálla­podást kötött. Szakosítási szer­ződéseket hoztak létre külön­böző élelmiszeripari és mező­­gazdasági gépek, továbbá a finomvegyszerek gyártására. A szakosítás, a termelés, a mű­szaki-tudományos együttmű­ködés terén azonban még nem aknáztunk ki minden lehetőséget. Gazdasági kap­csolatainkban egyébként to­vábbra is az árucsereforga­lomnak van meghatározó sze­repe, s ez — ha nem is egyen­letesen fejlődik, de — növek­szik. Az utóbbi tíz év során — az 1970-es évek elejére — két és félszeresére növekedett magyar—bolgár áruforgalom terén az 1971—75-ös évekre szóló megállapodás 427 millió rubel forgalmat irányoz elő. Államközi kulturális mun­­katervek alapján ápoljuk, fej­lesztjük kapcsolatainkat a művelődés, a művészet terüle­tén. Jelentős várakozással te­kinthetünk az idén tavasszal létrehozott magyar—bolgár kulturális vegyesbizottság munkája elé. Az oktatásügy és a felsőoktatás terén­­ egy éve minisztériumi szintű együtt­működési megállapodást kö­töttünk. Kiemelkedő esemény volt kulturális cserénkben a Ma­gyar Állami Operaház Balett­karának, az Állami Népi Együttesnek, valamint a Ma­gyar Rádió és Televízió Szim­fonikus Zenekarának bulgá­riai, illetve a szófiai szimfoni­kus zenekarnak a budapesti vendégszereplése. Darvas Jó­zsefnek, a Magyar Írók Szö­vetsége elnökének bulgáriai látogatása nyomán megalakult a Magyar—Bolgár Irodalmi Vegyesbizottság. A két ország tudományos akadémiái között gyümölcsöző kapcsolatok ala­kultak ki. Jelenleg 27 közös témán dolgoznak magyar és bolgár tudósok. Kulturális ér­tékeink kölcsönös bemutatásá­ban eredményes munkát végez a Magyar Kulturális Intézet Szófiában, Budapesten meg a Bolgár Kulturális Központ. A bolgár belpolitika a BKP 1971-ben tartott X. kongresz­­szusán elfogadott pártprogram szellemében és a jelenlegi VL ötéves terv irányelvei alapján a fejlett szocialista társadalom gyorsított ütemű építését te­kinti a legfőbb feladatnak. Előtérben áll a szocializmus anyagi-műszaki bázisának megteremtése. A Bolgár Nép­­köztársaságban a népi hatalom szilárd, a párt vezető szerepe minden területen érvényesül. A X. pártkongresszus serken­tőleg hatott az állami életre. 1971. májusában új alkot­mányt fogadtak el, a korábbi­nál nagyobb szerepkört bizto­sítottak a nemzetgyűlésnek, megalakították az Államtaná­csot. Bulgária külpolitikája — amelynek irányelveit legutóbb a BKP kongresszusán határoz­ták meg — teljes összhangban van a Varsói Szerződés, a KGST tagállami, a nemzetközi kommunista- és munkásmoz­galom törekvéseivel. Nagyfokú aktivitás jellemzi évek óta a bolgár külpolitikát. A Szovjet­unióval és a testvéri szocia­lista országokkal meglevő kapcsolatok folyamatos és sok­oldalú fejlesztése mellett — az enyhülő nemzetközi légkör­­ben — a Bolgár Népköztá­rsa­­ság a fejlett kapitalista orszá­gokhoz fűződő kapcsolatait­­ pozitívan ápolja.

Next