Zalai Hírlap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-01 / 26. szám

—— ' ninlnhni.'c.* ________‘» ||C n t„ Lti A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 20. szám Ara: 80 fillér 1974. február 1„ péntek Budapestre érkezett Horst Sindermann, az NDK miniszterelnöke Megkezdődtek a tárgyalások Fock T­atten-re, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének meghívására csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Horst Sindermann, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Horst Lindermann kíséretében van Wolfgang Rauchfass mi­niszterelnökhelyettes és Her­bert Krolikowski külügymi­niszterhelyettes. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Fock Jenő, a kor­mány elnöke üdvözölte. Jelen volt Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Karakas László munkaügyi miniszter, Baczoni Jenő külke­reskedelemügyi minisztériumi államtitkár, Dégen Imre ál­lamtitkár, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke, Marjai József külügyminisztériumi államtitkár, dr. Orbán László művelődésügyi minisztériumi államtitkár, dr. Várkonyi Pé­ter államtitkár, a kormány Tájékoztatási Hivatalának el­nöke, dr. Perjész László, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága kül­ügyi osztályának helyettes ve­zetője. A vendégek érkezésénél je­len volt Günther Kohrt, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság budapesti, valamint Ko­vács Imre, a Magyar Népköz­­társaság berlini nagykövete is. Horst Lindermann, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság miniszterelnöke és kísére­te csütörtökön délelőtt a Hő­sök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt dr. Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, Roska István külügyminiszterhelyettes, Ko­vács Imre, a Magyar Népköz­­társaság berlini nagykövete és Bérces Emil vezérőrnagy. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke csütörtökön az Országház Vadásztermében ebédet adott Horst Linder­mann, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének tiszteletére. Az ebé­den részt vettek az NDK kor­mányfője kíséretének tagjai is. Részt vett az ebéden Aczél György, Fehér Lajos, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Tí­már Mátyás, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, dr. Di­­mény Imre, Karakas László, Pója Frigyes, dr. Szekér Gyu­la, a kormány tagjai, s a po­litikai élet több más vezető személyisége. A szívélyes, baráti hangula­tú ebéden Fock Jenő és Horst Lindermar­n pohárköszöntőt mondott. Csütörtökön délután Fock­­ Jenő, a Minisztertanács elnö­­­­ke és Horst Sin­dermann, u . Német Demokratikus Köztár­­(Folytatás a 2. oldalon.) Budapestre érkezett Horst Lindermann, az NDK miniszter­elnöke. Képünkön, a Ferihegyi repülőtéren Fock Jenő, a kormány elnöke fogadja a vendéget.­­ (MTI fotó : K8) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkárának a természet­tudományi kutatások­ helyzeté­ről szóló jelentését. Hazánk­ban ma már 20 kutatóintézet, 197 egyetemi tanszék és 2 to­vábbi kutatóhely foglalkozik természettudományi kutatások­kal. A kutatók mindinkább részt vállalnak a gyakorlati kérdések megoldásában, amit többek között az is mutat, hogy az utóbbi években meg­növekedett a hasznosított sza­badalmak, valamint a szerző­déses munkák száma. A termé­szettudományi kutatások to­vábbi fejlődését nehezíti ma még a kutatási tematika szét­aprózottsága, valamint az, hogy a kutatóintézetek munkája kö­zött nincs megfelelő összhang és emia­ttműködés. A termé­szettudományi kutatások ered­ményeit így elsősorban­­ az egyes ágazatokon belül hasz­nál­ják fel, s csak kisebb mér­tékben az orvos-, az agrár- és a műszaki tudományokban. A kormány a jelentést elfogad­ta és úgy döntött, hogy arról tájékoztatni kell az érdekelt kutatóintézetek dolgozóit, s a tanszékeken működő tudomá­nya® kutatókat A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke javaslatot tett a kormánynak a helyi cí­merek, zászlók alkotásának és használatának, valamint a díszpolgári cím adományozásá­nak szabályozására. A kor­mány a javaslatot elfogadta, a helyi kezdeményezések alapján kibontakozó gyakorlatot szabá­lyozva a Minisztertanács úgy döntött, hogy a városok hala­dó hagyományai és mai arcu­latuk kifejezésére a jövőben jelképként címert alkothatnak és használhatnak, és azt zászlón is alkalmazhatják. Ez azonban nem érinti az ország címerének használatát, az álla­mi eljárások során még azzal együtt sem használható. A kor­mány hozzájárult továbbá ah­hoz, hogy a városi tanácsok a megörökítésre méltó tettekért és tevékenységért díszpolgári címet adományozhassanak. A kormány az egészségügyi miniszter előterjesztésére, mi­után a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa az orvos­­továbbképző intézetet az el­múlt év végén egyetemi jelle­gű felsőoktatási intézménnyé nyilvánította, dr. Farádi Lászlót, az intézet főigazgató­ját a rektori teendők ellátásá­val bízta meg. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) ­ A .,­­ Tőrjéről — Hollandiába A tavalyi 80 ezer darabos megrendeléssel szemben az idén már 140 ezer nadrágot készí­tenek holland megrendelésre a Zalaszentgróti Rekord Ruházati Szövetkezet tőrjei részle­gében. A megrendelt mennyiségből januárban már 21 ezret el is szállítottak. Képünkön: Varga Imréné és Árvai Pálné a kiszabott nadrágmintákat előkészíti a további munkához. Kedvezően alakult az ipari szövetkezetek munkavédelmi helyzete Az Ipari Szövetkezetek Zala megyei Szövetségének szociá­lis és munkavédelmi bizottsá­ga a napokban összegezte és értékelte az ipari szövetkeze­tek 1973-as munkavédelmi helyzetét és az üzemi balese­tek alakulását Mint az erről készített jelentés megállapít­ja, az elmúlt évben sikerült megállítani az üzemi balese­teknek immár ötödik éve tar­tó emelkedését. A balesetek száma 26-tal, a kiesett mun­kanapok száma 183-mal csök­kent Ez 13,8, illetve 5,1 szá­zalékos javulást jelent 1972-­­ hez viszonyítva. A megelőző­­tevékenységben igen jó ered­ményt ért, el a zalaegerszegi­­ UNI­VERZÁL, az egervári fa­ipari, a lenti fém­fa, a nagy­­kanizsai szolgáltató, a zala­szentgróti UNIFERRÓ és a lenti építőipari szövetkezet. E helyeken nemcsak a balese­tek, de a kiesett munkanapok száma is nagy mértékben csökkent. Ezzel szemben a za­laegerszegi vas- és fémipari, valamint a letenyei építőipari szövetkezetnél emelkedett a baleseti gyakoriság. Az előb­biben 179 dolgozó közül 17, az utóbbiban 162 dolgozó kö­zül 15 szenvedett balesetet, ami a dolgozók 9,5, illetve 9,3 százalékát jelenti. Két esztendővel ezelőtt még viszonylag kevesen szenved­tek kisebb-nagyobb sérülést a Zalaszentgróti Faipari Szövet­kezetben és a Söjtöri Vegyes­ipari Szövetkezetben. A múlt évben azonban e két helyen is 6-ról 13-ra, illetve 2-ről 5- re emelkedett a balesetek szá­ma. Az év közben felvett jegyzőkönyvek tanúsága sze­rint a sérülések többsége gépi eredetű és főként a második műszakban történik. A Zala­szentgróti Faipari Szövetke­zetnél mindössze három bal­eset történt az első műszak­ban, tíz pedig a másodikban, annak is a hetedik és nyolca­dik órájában. Ez arra enged következtetni, hogy a dolgo­zók egy része fáradtan ér a munkahelyére, mert a délelőt­töt vagy a háztájiban, vagy „maszekolással” tölti. A szociális és munkavédel­mi bizottság megállapítása szerint nem sikerült jelentős előrehaladást elérni az üzemi baleseteit kivizsgálásában. A legtöbb szövetkezeti vezető véleménye szerint a balesetek többsége még mindig a dol­gozók figyelmetlenségéből ered, s megelőző intézkedés­ként a munkások újabb kiok­tatását, figyelmeztetését írj­ák­ elő. Hogy összességében a szö­vetkezetek baleseti statiszti­kája mégis kedvező helyzetet mutat, az a biztonsági meg­bízottak jó munkáján túl a szövetkezeti dolgozók munka­­körülményeit javító beruhá­zások megvalósulásával is magyarázható. Ilyen volt töb­bek között a Zalaegerszegi UNIVERZAL­­ Szövetkezet központi telephelyének kiala­kítása, a Zalaegerszegi Műbú­tor Szövetkezet műhelybőví­tése és raktárépítése, a Zala­szentgróti Faipari Szövetkezet végszerelő és csomagoló-csar­­nokának létrejötte. A Pannó­nia Cipőipari Szövetkezet, és a Kanizsa Ruhaipari Szövet­kezet a műhelyek belső tata­rozásával, festésével, korsze­rűsítésével tette kényelmeseb­bé, kellemesebbé a dolgozók munkahelyi környezetét, a Zalaegerszegi Vas- és Fém­ipari Szövetkezetnél pedig megkezdődött egy új üzem­épület, szociális létesítmény és irodaház építése. Sokrétű megyei rendezvényprogram Noha a korábbi Göcseji Na­pokhoz hasonló tömegrendez­vény nem szerepel az idei megyei rendezvényprogram­ban, a jelesebb eseményeket rögzítő forgatókönyv mégis számos érdekes és jelentős eseményt kínál. S nemcsak a két város, hanem megyénk minden jelentékenyebb köz­sége számára is. Az illetéke­sek elmondották, hogy a hasz­nos és mind többeket aktivi­záló rendezvények kialakítá­sának célja mellett elsősorban azt tartják szem­ előtt, hogy tapasztalatokat, ötleteket gyűjtsenek az 1975-ös megyei rendezvény­programhoz, ami­nek a középpontjában felsza­badulásunk 30. évfordulójának méltó megünneplése áll majd. S mit kínál az idei év? A rendezvények élére az orszá­gos és nemzetközi programok kívánkoznak, mint a lapunk­ban nemrég már ismertetett, április 12—14-én, Egerszegen megrendezendő VI. Zalai Ka­maratánc Fesztivál, továbbá néhány más újdonság. Az if­júság érdekében végzett ne­velési-szórakoztatási munká­jával — fennállása rövid ide­je alatt — máris rangot szer­zett zalaegerszegi Ifjúsági Ház elismerése például, hogy május 18—19-én gazdája lehet az ifjúságiház-vezetők orszá­gos tanácskozásának, amelyen ifjúságpolitikánk aktuális tennivalóit vitatják meg. A megyénkbeli nyelvészeti kuta­tómunka szakmai elismerése pedig az, hogy az áprilisra tervezett egerszegi Pais Dezső Tudományos Ülésszak lesz az idén a Magyar Nyelv Hetének nyitánya. A nagy zalaiak előtti tisztelgés is e rendez­vény céljai közé tartozik, így ekkor nyitják meg a Göcseji Múzeumban Kisfaludy Strobl Zsigmond, az alsórajki szüle­tésű, világhírű szobrászmű­vész életmű-kiállítását is, az alkotó közelgő 90. születés­napját köszöntve. Nagykanizsa idei nemzetközi nagyrendez­vényének a hagyományosan sikeres Kanizsa Kupa Tánc­verseny ígérkezik, október végén; a rendezők célja az, hogy elsősorban az új tehet­ségek hazai és nemzetközi fó­rumává változtassák ezt a rendezvényt, továbbá ösztö­nözzenek a megyei társastánc­kultúra kifejlesztésére. A gaz­dag kiállítási programból két országos rendezvényt emel­nénk k­i, így az augusztus— szeptember fordulóján, a Me­gyei Művelődési Központban megrendezendő Országos Néprajzi Fotókiállítást, továb­bá az ugyancsak hagyomá­nyos, kanizsai Életünk Orszá­gos Fotókiállítást, amelyre május 20—30-a között kerül sor. A megyei kiállítások között először a Zalai Népművészet című bemutatót említjük meg (március közepén nyílik meg Zalaegerszegen), miután ez a rendezvény nyújt elsőként le­hetőséget megyénk élő és al­kotó népművészeinek a nagy­szabású, közös bemutatkozás­ra. Az idei — augusztus 1-én, az egerszegi Ifjúsági Házban nyíló — megyei fotókiállítás­sal — csakúgy, mint az októ­berre tervezett XI. Zalai Amatőrfilm Szemlével — a rendezők célja az, hogy újra minden alkotót aktivizálja­nak. A nagyközönséget is ér­deklő rendezvénynek ígérke­zik a megyei öntevékeny mű­vészeti mozgalom legjobb csoportjainak február végi se­regszemléje, továbbá a május 12-én, Pacsán tartandó me­gyei néptáncfesztivál, a hato­dik pákai folklórfesztivál (május 26-án), s a megyei színjátszóknak közös bemu­tatkozási lehetőséget kínáló, az év végére tervezett szent­­gróti és letenyei Színpadi Na­pok. A május 5-én sorra ke­rülő megyei dalostalálkozó jubiláns rendezvény lesz, hi­szen ezúttal a 15. alkalommal gyűlnek össze megyénk dal­kultúrájának legjobb képvi­selői a népszeri kanizsai ese­ményre, amelyre Farkas Fe­renc zeneszerzőt, a város jeles szülöttét is meghívják. Lenti, Rédics, Murakeresz­­túr járási kulturális sereg­szemlék színhelye lesz a kö­zeljövőben, Söjtörön tartják meg a kanizsai és az egersze­gi járás kulturális találkozó­ját, Murakeresztúron és Le­­tenyén pedig a Mura-menti Napok és a Délszláv Napok elnevezésű színes programok zajlanak majd. IjJlijj Egerszegé a Magyar Nyelv Hetének nyitánya IN­MU Az új tehetségek fóruma is lesz a kanizsai táncverseny lililji Színes művészeti seregszemlék megyeszerte 700 SZK—5-ös kombájn az aratásig A hazai mezőgazdaságban jól bevált szovjet SZK—4-es kombájnok új, továbbfejlesz­tett változatának, az SZK—5- ös arató-cséplőgépnek szállí­tását idén megkezdi a szovjet külkereskedelem. Az új gép teljesítményét a konstruktőrök megnövelték, s így a gazdaságok egy-egy kombájnnál nagyobb terület­ről takaríthatják majd be a termést. Az SZK—5-ös kom­bájn vágószerkezetének szé­lessége is nagyobb, mint az SZK—4-es típusé. Az arató­cséplőgép szállítását április­ban kezdik meg, és az aratá­sig 700 gépet vehetnek majd át a gazdaságok. További ezer berendezés folyamatosan ér­kezik az év hátralevő része­iben. Eredménnyel jártak az AG­­ROTRÖSZT kereskedelmi tár­gyalásai a hazai mezőgazda­ságban kedvelt, ugyancsak szovjet gyártmányú MTZ—50- es traktor importjáról. A ta­valyinál nagyobb mennyiségű erőgépet biztosít a szovjet külkereskedelem; a szerző­dések szerint 1574-ben 440 MTZ-traktorral gyarapodik a hazai mezőgazdasági géppark. (MTI)

Next