Zalai Hírlap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-01 / 26. szám
—— ' ninlnhni.'c.* ________‘» ||C n t„ Lti A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 20. szám Ara: 80 fillér 1974. február 1„ péntek Budapestre érkezett Horst Sindermann, az NDK miniszterelnöke Megkezdődtek a tárgyalások Fock Tatten-re, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Horst Sindermann, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Horst Lindermann kíséretében van Wolfgang Rauchfass miniszterelnökhelyettes és Herbert Krolikowski külügyminiszterhelyettes. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Fock Jenő, a kormány elnöke üdvözölte. Jelen volt Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Karakas László munkaügyi miniszter, Baczoni Jenő külkereskedelemügyi minisztériumi államtitkár, Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, Marjai József külügyminisztériumi államtitkár, dr. Orbán László művelődésügyi minisztériumi államtitkár, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke, dr. Perjész László, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője. A vendégek érkezésénél jelen volt Günther Kohrt, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti, valamint Kovács Imre, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete is. Horst Lindermann, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke és kísérete csütörtökön délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, Roska István külügyminiszterhelyettes, Kovács Imre, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete és Bérces Emil vezérőrnagy. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke csütörtökön az Országház Vadásztermében ebédet adott Horst Lindermann, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének tiszteletére. Az ebéden részt vettek az NDK kormányfője kíséretének tagjai is. Részt vett az ebéden Aczél György, Fehér Lajos, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Dimény Imre, Karakas László, Pója Frigyes, dr. Szekér Gyula, a kormány tagjai, s a politikai élet több más vezető személyisége. A szívélyes, baráti hangulatú ebéden Fock Jenő és Horst Lindermarn pohárköszöntőt mondott. Csütörtökön délután Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Horst Sindermann, u . Német Demokratikus Köztár(Folytatás a 2. oldalon.) Budapestre érkezett Horst Lindermann, az NDK miniszterelnöke. Képünkön, a Ferihegyi repülőtéren Fock Jenő, a kormány elnöke fogadja a vendéget. (MTI fotó : K8) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának a természettudományi kutatások helyzetéről szóló jelentését. Hazánkban ma már 20 kutatóintézet, 197 egyetemi tanszék és 2 további kutatóhely foglalkozik természettudományi kutatásokkal. A kutatók mindinkább részt vállalnak a gyakorlati kérdések megoldásában, amit többek között az is mutat, hogy az utóbbi években megnövekedett a hasznosított szabadalmak, valamint a szerződéses munkák száma. A természettudományi kutatások további fejlődését nehezíti ma még a kutatási tematika szétaprózottsága, valamint az, hogy a kutatóintézetek munkája között nincs megfelelő összhang és emiattműködés. A természettudományi kutatások eredményeit így elsősorban az egyes ágazatokon belül használják fel, s csak kisebb mértékben az orvos-, az agrár- és a műszaki tudományokban. A kormány a jelentést elfogadta és úgy döntött, hogy arról tájékoztatni kell az érdekelt kutatóintézetek dolgozóit, s a tanszékeken működő tudománya® kutatókat A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke javaslatot tett a kormánynak a helyi címerek, zászlók alkotásának és használatának, valamint a díszpolgári cím adományozásának szabályozására. A kormány a javaslatot elfogadta, a helyi kezdeményezések alapján kibontakozó gyakorlatot szabályozva a Minisztertanács úgy döntött, hogy a városok haladó hagyományai és mai arculatuk kifejezésére a jövőben jelképként címert alkothatnak és használhatnak, és azt zászlón is alkalmazhatják. Ez azonban nem érinti az ország címerének használatát, az állami eljárások során még azzal együtt sem használható. A kormány hozzájárult továbbá ahhoz, hogy a városi tanácsok a megörökítésre méltó tettekért és tevékenységért díszpolgári címet adományozhassanak. A kormány az egészségügyi miniszter előterjesztésére, miután a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az orvostovábbképző intézetet az elmúlt év végén egyetemi jellegű felsőoktatási intézménnyé nyilvánította, dr. Farádi Lászlót, az intézet főigazgatóját a rektori teendők ellátásával bízta meg. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) A ., Tőrjéről — Hollandiába A tavalyi 80 ezer darabos megrendeléssel szemben az idén már 140 ezer nadrágot készítenek holland megrendelésre a Zalaszentgróti Rekord Ruházati Szövetkezet tőrjei részlegében. A megrendelt mennyiségből januárban már 21 ezret el is szállítottak. Képünkön: Varga Imréné és Árvai Pálné a kiszabott nadrágmintákat előkészíti a további munkához. Kedvezően alakult az ipari szövetkezetek munkavédelmi helyzete Az Ipari Szövetkezetek Zala megyei Szövetségének szociális és munkavédelmi bizottsága a napokban összegezte és értékelte az ipari szövetkezetek 1973-as munkavédelmi helyzetét és az üzemi balesetek alakulását Mint az erről készített jelentés megállapítja, az elmúlt évben sikerült megállítani az üzemi baleseteknek immár ötödik éve tartó emelkedését. A balesetek száma 26-tal, a kiesett munkanapok száma 183-mal csökkent Ez 13,8, illetve 5,1 százalékos javulást jelent 1972- hez viszonyítva. A megelőzőtevékenységben igen jó eredményt ért, el a zalaegerszegi UNIVERZÁL, az egervári faipari, a lenti fémfa, a nagykanizsai szolgáltató, a zalaszentgróti UNIFERRÓ és a lenti építőipari szövetkezet. E helyeken nemcsak a balesetek, de a kiesett munkanapok száma is nagy mértékben csökkent. Ezzel szemben a zalaegerszegi vas- és fémipari, valamint a letenyei építőipari szövetkezetnél emelkedett a baleseti gyakoriság. Az előbbiben 179 dolgozó közül 17, az utóbbiban 162 dolgozó közül 15 szenvedett balesetet, ami a dolgozók 9,5, illetve 9,3 százalékát jelenti. Két esztendővel ezelőtt még viszonylag kevesen szenvedtek kisebb-nagyobb sérülést a Zalaszentgróti Faipari Szövetkezetben és a Söjtöri Vegyesipari Szövetkezetben. A múlt évben azonban e két helyen is 6-ról 13-ra, illetve 2-ről 5- re emelkedett a balesetek száma. Az év közben felvett jegyzőkönyvek tanúsága szerint a sérülések többsége gépi eredetű és főként a második műszakban történik. A Zalaszentgróti Faipari Szövetkezetnél mindössze három baleset történt az első műszakban, tíz pedig a másodikban, annak is a hetedik és nyolcadik órájában. Ez arra enged következtetni, hogy a dolgozók egy része fáradtan ér a munkahelyére, mert a délelőttöt vagy a háztájiban, vagy „maszekolással” tölti. A szociális és munkavédelmi bizottság megállapítása szerint nem sikerült jelentős előrehaladást elérni az üzemi baleseteit kivizsgálásában. A legtöbb szövetkezeti vezető véleménye szerint a balesetek többsége még mindig a dolgozók figyelmetlenségéből ered, s megelőző intézkedésként a munkások újabb kioktatását, figyelmeztetését írják elő. Hogy összességében a szövetkezetek baleseti statisztikája mégis kedvező helyzetet mutat, az a biztonsági megbízottak jó munkáján túl a szövetkezeti dolgozók munkakörülményeit javító beruházások megvalósulásával is magyarázható. Ilyen volt többek között a Zalaegerszegi UNIVERZAL Szövetkezet központi telephelyének kialakítása, a Zalaegerszegi Műbútor Szövetkezet műhelybővítése és raktárépítése, a Zalaszentgróti Faipari Szövetkezet végszerelő és csomagoló-csarnokának létrejötte. A Pannónia Cipőipari Szövetkezet, és a Kanizsa Ruhaipari Szövetkezet a műhelyek belső tatarozásával, festésével, korszerűsítésével tette kényelmesebbé, kellemesebbé a dolgozók munkahelyi környezetét, a Zalaegerszegi Vas- és Fémipari Szövetkezetnél pedig megkezdődött egy új üzemépület, szociális létesítmény és irodaház építése. Sokrétű megyei rendezvényprogram Noha a korábbi Göcseji Napokhoz hasonló tömegrendezvény nem szerepel az idei megyei rendezvényprogramban, a jelesebb eseményeket rögzítő forgatókönyv mégis számos érdekes és jelentős eseményt kínál. S nemcsak a két város, hanem megyénk minden jelentékenyebb községe számára is. Az illetékesek elmondották, hogy a hasznos és mind többeket aktivizáló rendezvények kialakításának célja mellett elsősorban azt tartják szem előtt, hogy tapasztalatokat, ötleteket gyűjtsenek az 1975-ös megyei rendezvényprogramhoz, aminek a középpontjában felszabadulásunk 30. évfordulójának méltó megünneplése áll majd. S mit kínál az idei év? A rendezvények élére az országos és nemzetközi programok kívánkoznak, mint a lapunkban nemrég már ismertetett, április 12—14-én, Egerszegen megrendezendő VI. Zalai Kamaratánc Fesztivál, továbbá néhány más újdonság. Az ifjúság érdekében végzett nevelési-szórakoztatási munkájával — fennállása rövid ideje alatt — máris rangot szerzett zalaegerszegi Ifjúsági Ház elismerése például, hogy május 18—19-én gazdája lehet az ifjúságiház-vezetők országos tanácskozásának, amelyen ifjúságpolitikánk aktuális tennivalóit vitatják meg. A megyénkbeli nyelvészeti kutatómunka szakmai elismerése pedig az, hogy az áprilisra tervezett egerszegi Pais Dezső Tudományos Ülésszak lesz az idén a Magyar Nyelv Hetének nyitánya. A nagy zalaiak előtti tisztelgés is e rendezvény céljai közé tartozik, így ekkor nyitják meg a Göcseji Múzeumban Kisfaludy Strobl Zsigmond, az alsórajki születésű, világhírű szobrászművész életmű-kiállítását is, az alkotó közelgő 90. születésnapját köszöntve. Nagykanizsa idei nemzetközi nagyrendezvényének a hagyományosan sikeres Kanizsa Kupa Táncverseny ígérkezik, október végén; a rendezők célja az, hogy elsősorban az új tehetségek hazai és nemzetközi fórumává változtassák ezt a rendezvényt, továbbá ösztönözzenek a megyei társastánckultúra kifejlesztésére. A gazdag kiállítási programból két országos rendezvényt emelnénk ki, így az augusztus— szeptember fordulóján, a Megyei Művelődési Központban megrendezendő Országos Néprajzi Fotókiállítást, továbbá az ugyancsak hagyományos, kanizsai Életünk Országos Fotókiállítást, amelyre május 20—30-a között kerül sor. A megyei kiállítások között először a Zalai Népművészet című bemutatót említjük meg (március közepén nyílik meg Zalaegerszegen), miután ez a rendezvény nyújt elsőként lehetőséget megyénk élő és alkotó népművészeinek a nagyszabású, közös bemutatkozásra. Az idei — augusztus 1-én, az egerszegi Ifjúsági Házban nyíló — megyei fotókiállítással — csakúgy, mint az októberre tervezett XI. Zalai Amatőrfilm Szemlével — a rendezők célja az, hogy újra minden alkotót aktivizáljanak. A nagyközönséget is érdeklő rendezvénynek ígérkezik a megyei öntevékeny művészeti mozgalom legjobb csoportjainak február végi seregszemléje, továbbá a május 12-én, Pacsán tartandó megyei néptáncfesztivál, a hatodik pákai folklórfesztivál (május 26-án), s a megyei színjátszóknak közös bemutatkozási lehetőséget kínáló, az év végére tervezett szentgróti és letenyei Színpadi Napok. A május 5-én sorra kerülő megyei dalostalálkozó jubiláns rendezvény lesz, hiszen ezúttal a 15. alkalommal gyűlnek össze megyénk dalkultúrájának legjobb képviselői a népszeri kanizsai eseményre, amelyre Farkas Ferenc zeneszerzőt, a város jeles szülöttét is meghívják. Lenti, Rédics, Murakeresztúr járási kulturális seregszemlék színhelye lesz a közeljövőben, Söjtörön tartják meg a kanizsai és az egerszegi járás kulturális találkozóját, Murakeresztúron és Letenyén pedig a Mura-menti Napok és a Délszláv Napok elnevezésű színes programok zajlanak majd. IjJlijj Egerszegé a Magyar Nyelv Hetének nyitánya INMU Az új tehetségek fóruma is lesz a kanizsai táncverseny lililji Színes művészeti seregszemlék megyeszerte 700 SZK—5-ös kombájn az aratásig A hazai mezőgazdaságban jól bevált szovjet SZK—4-es kombájnok új, továbbfejlesztett változatának, az SZK—5- ös arató-cséplőgépnek szállítását idén megkezdi a szovjet külkereskedelem. Az új gép teljesítményét a konstruktőrök megnövelték, s így a gazdaságok egy-egy kombájnnál nagyobb területről takaríthatják majd be a termést. Az SZK—5-ös kombájn vágószerkezetének szélessége is nagyobb, mint az SZK—4-es típusé. Az aratócséplőgép szállítását áprilisban kezdik meg, és az aratásig 700 gépet vehetnek majd át a gazdaságok. További ezer berendezés folyamatosan érkezik az év hátralevő részeiben. Eredménnyel jártak az AGROTRÖSZT kereskedelmi tárgyalásai a hazai mezőgazdaságban kedvelt, ugyancsak szovjet gyártmányú MTZ—50- es traktor importjáról. A tavalyinál nagyobb mennyiségű erőgépet biztosít a szovjet külkereskedelem; a szerződések szerint 1574-ben 440 MTZ-traktorral gyarapodik a hazai mezőgazdasági géppark. (MTI)