Zalai Hírlap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-01 / 50. szám
1954 március 1. Eredményes évet zárt az élelmiszergazdaság A megyei pártbizottság értékelése szerint 1973-ban eredményes évet zárt az élelmiszer- és fagazdaság. Az esztendő folyamán a mezőgazdasági üzemekben az 1972-es kedvezőtlen időjárás, elemi károk következtében kialakult gazdálkodási, pénzügyi feszültség csökkent. A gazdálkodás eredményességét segítette a köz- gazdasági szabályozó rendszer változása, a szarvasmarhaprogram meghirdetése, s a szervezettebb munka. A növénytermelésben folytatódott a termelésszerkezet korszerűsödése. A nagyüzemek a megye adottságainak megfelelő irányban szakosodtak. Nőtt a takarmánynövények, különösen a kukorica vetésterülete. Javult a technológiai fegyelem, bővült az agrotechnikai, agroké- miai eszközök alkalmazása. Az állattenyésztés is a me- gyei célkitűzésekkel összhang- ban fejlődött, erőteljesebbé vált a területi és üzemi szakosodás. A szarvasmarha-program meg-hirdetése gyorsította e folyamatokat. Az elmúlt évben — főként a meglevő lehetőségek jobb kihasználásával — a tér- i melőszövetkezetek tehénálló- j mínva tíz százalékkal emelkedett, s ugyanakkor mérséklő-ődött a háztáji és kisegítő gazdaságok szarvasmarha-állományának csökkenése. A szakosított sertéstelepek üzembe állításával összefüggésben a sertésállomány 13 százalékkal nőtt, s kibontakozóban van a baromfihús-termelés bővítése, az ágazat rekonstrukciója. A termelőszövetkezetekben nőtt a beruházási kedv, összesen 321 millió forintot, az előző évinél 10 százalékkal, az utóbbi három év átlagához viszonyítva 7 százalékkal többet fordítottak beruházásra, főként a szarvasmarha-tenyésztés és a takarmánytermelés fejlesztésére. A termelés szakosodásával, a termelési rendszerek elterjedésével a szarvasmarha-programmal összefüggésben erősödtek a termelés kon- centrálására irányuló törekvések. Az elmúlt évben 21 szövetkezetben mondták ki az egyesü- lést, s ezzel a gazdaságok száma 91-ről 79-re csökkent, s több termelőszövetkezeti társulás, egyszerű gazdasági együttműködés szerveződött. A gazdálkodás pénzügyi eredményei — nagy különbsé- I gek mellett — összességében javultak. A termelőszövetkezetek bruttó jövedelme lényege- ZALAI HÍRLAP Az iparban a hatékonyság növelése, az élelmiszergazdaságban a termelés korszerűsítése a fő feladat Dr. Csököni Sándor beszámolója — A múlt esztendőben a X. kongresszus, a megyei pártértekezlet, a Központi Bizottság 1972 novemberi határozatainak, a megyei pártbizottság 1973. februári feladattervének végrehajtásáért a megyében aktív eredményes gazdaságpolitikai munka folyt — kezdte beszámolóját dr. Csokona Sándor. — A megye gazdasága az iparban, a mezőgazdaságban, a szolgáltató ágazatokban egyaránt a népgazdaság fejlesztési irányaival összhangban, kiegyensúlyozottan, ütemesen fejlődött, jól szolgálta a megye lakossága élet- és munkakörülményeinek javítását, jövedelem színvonalának növelését. Kitűnt az előterjesztésből, hogy az ipari termelés 9 százalékkal növekedett díjban. Ezen belül a kitermelő ágazat részaránya tovább csökkent, a feldolgozóiparé viszont jelentős mértékben, 16 százalékkal nőtt. S ugyanakkor a területfejlesztési célkitűzéseknek megfelelően folytatódott a feldolgozóipar szerkezetének korszerűsödése. A feldolgozóipar 8 vállalatánál a termelés a megye ipari átlagát jóval meghaladóan, 25 százalékkal emelkedett. A termékstruktúra az ipar ágazati szerkezetének korszerűsödésével és a vállalati kezdeményezések hatására a korábbiaknál jobban fejlődött. A gyártmányok cserélődése, a korszerű termékek arányának növekedése meggyorsult. A könnyűiparban az új termékek aránya megközelíti az 50 százalékot, a gépipar egyes területein viszont továbbra is lassú a gyártmánystruktúra korszerűsödése. Az iparban foglalkoztatottak száma 6 százalékkal, a tervezettnél valamelyest gyorsabban, mintegy 2300 fővel emelkedett Az új, korszerű üzemek munkaerő-szükségletét sikerült kielégíteni. A megyei munkaerőhelyzet elemzései alapján úgy ítélhető meg, hogy céltudatos, takarékos munkaerő-gazdálkodással, a munkásszállítás jobb szervezésével 1974-ben és a későbbiekben is biztosítható minden folyamatban levő és tervezett beruházás létszámigénye. Kedvezőek a termelékenység javítására irányuló gazdasági és politikai munka eredményei. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés az ipar egészében — az előző évek stagnálása után — a múlt évben 2,4 százalékkal, a feldolgozóiparban 8 százalékkal nőtt, s az utóbbi ágazatban a többlettermelés 52 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből. A javulás főként a technikai ellátottság színvonalának növelése és a korszerű termelőkapacitások jobb kihasználása, valamint az üzem- és munkaszervezés eredményeinek jelentkezése, a fegyelmezettebb ütemesebb munka révén következett be. Mindezzel azonban nem lehetünk elégedettek, hiszen igen jelentősek az e területen rejlő tartalékok. A továbbiakban a megye építőiparának tevékenységét értékelte a beszámoló. Elhangzott, hogy a megye építőipara saját építési, szerelési termelését folyó áron számítva 10 százalékkal, változatlan áron 6 százalékkal növelte. Az építőipari munkáslétszám csökkenése megállt. Pozitív tendencia, hogy az ágazaton belüli munkaerőmozgás a nagyobb hatékonyságú építő szervezetek felé irányult. Növekedett az építésben felhasznált korszerű szerkezetek és technológiai eljárások alkalmazása, kis mértékben javult a munkák szervezettsége, a kivitelezés minősége, bár még gyakoriak az ismétlődő minőségi, garanciális kifogások. — A Központi Bizottság üzem- és munkaszervezési határozatának végrehajtására irányuló munka tovább erősödött — tartalmazza a következőkben a megyei pártbizottság elé törjesztett jelentés. — Javult az intézkedések tervszerűsége, átgondoltabbá vált a szervezési tevékenység A Zalaegerszegi Ruhagyárban befejeződött az új rendszerű termelés-szervezésre való átállás, amelynek eredményei megfelelnek a célkitűzéseknek. A vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére irányuló munka és annak eredményei azonban — állapította meg a beszámoló — az ipar egészében még kezdetiek. A szervezést fejlesztő munka általánosítható hiányossága, hogy a veszteségforrások körültekintő felmérését nem mindenütt végezték el valamint az, hogy az intézkedések sorrendje, egymáshoz kapcsolódása sok esetben nem volt megfelelősen, 24 százalékkal megha-ladta az előző évit, s mintegy 5,6 százalékkal ma- gasabb lesz a kimagaslóan jó esztendőként számontartott 1971. évinél. Az állami gazdaságok nyeresége 20 százalékkal haladja meg a tervezettet. Javuló gazdálkodás folyt az 1972- ben veszteséggel zárt szövetkezetek többségében is. A 19-ből azonban négy gazdaságnál 16- 1 mételten veszteség mutatkozik, s ezen felül további 2—3 tsznél várható mérleghiány. Elgondolkoztató, hogy a termelőszövetkezetekben a különböző ellenőrzések még mindig sok pénzügyi szabálytalanságot tártak fel, s ugyanakkor nőtt a visszaélések súlyossága. A vállalatok a béremeléseket és a differenciálást a Központi Bizottság határozatának megfelelően hajtották végre. A saját béremelésből a munkások az előírt arányban részesültek. A béremelések költségnövelő hatását saját erőből — a termelés volumenének növelésével, a termelékenység javításával, az önköltség csökkentésével — ellensúlyozták, a vállalati eredmény növekedési üteme nem csökkent. A kiskereskedelmi forgalom — a pénzbevételek növekedését meghaladó mértékben — 11 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerforgalom tíz, a ruházati forgalom nyolc, a tartós fogyasztási cikkek forgalma 14 százalékkal nőtt, a megye lakossága 48 százalékkal több személygépkocsit vásárolt, mint egy esztendővel korábban. A lakossági szolgáltatás tizenegy százalékkal nőtt, de az igényektől elmaradó mértékben. Különösképpen nem kielégítő még a kapacitás a háztartási gépjavításban, a lakáskarbantartásban és az elektronikus ügyviteli gépek javításá- ban. A megye lakosságának taka- ■ rékbetét-állománya 1,36 milliárd fornt az egy évvel ko r rábbi 1,2 milliárdos állomány- I nyal szemben — Az eredmények forrása — hangzott végezetül az 1973. évi gazdaságpolitikai célkitűzések végrehajtásáról szóló jelentés — az, hogy az üzemek vezetői és dolgozói, a munkások, a termelőszövetkezetek tagjai magukévá tették pártunk Központi Bizottsága és a megyei pártbizottság határozataiban megjelölt gazdaságpolitikai célkitűzéseket és közös összefogással aktívan, cselekvően munkálkodtak azok megvalósításáért. A városi, járási és üzemi pártbizottságok, a pártszervezetek, politikai szervező munkával segítették a gazdasági vezetést abban, hogy a termelési, fejlesztési célok, a tervfeladatok megvalósuljanak, s e munkában aktívan tevékenykedtek a szakszervezetek és a KISZ-szervezetek is,sének meggyorsítása, valamint a zalaegerszegi aszfaltkeverő megépítése. A mezőgazdasági termelés fejlesztését, a termelőszövetkezeteknek előrelátóbb tervezéssel, a termelés erőteljesebb szakosításával, az iparszerű termelési rendszerek gyorsabb ütemű elterjesztésével, a termelési társulások tervezésével, a nagyüzemi termelési méretek teljes körű kialakításával kell biztosítani. A termelésfejlesztési célkitűzések közül kiemelt feladat a szarvasmarha komplex program végrehajtásának határozottabb, előrelátóbb szervezése. Ennek érdekében 1974-ben a megyei párt vk 1973. május 22-i határozatának megfelelően ki kell dolgozni az ágazat fejlesztésére vonatkozó megyei, területi távlati terveket és a szarvasmarha-tartás megyei adottságainak, tájjellegű sajátosságainak megfelelő komplex termelési rendszerét. A zöldségtermelés fejlesztése, az ellátás javítása érdekében ez évben ki kell jelölni azokat a termelőszövetkezeteket, amelyeknek adottságai kedvezőbbek a zöldségtermesztéshez, és ahol hosszabb távon biztonságosan kialakíthatók a megye zöldségtermelő bázisai. A nagyüzemi zöldségtermelés fejlesztésével párhuzamosan külön figyelmet kell fordítani a kisüzemi, háztáji zöldségtermesztés segítésére, támogatására is. Állandóan szem előtt kell tartani, hogy a termelőerők gyors fejlődése egyre magasabb szintű igényt támaszt a termelő üzemek vezetőivel, irányítóival, a szakemberekkel és a munkásokkal szemben is. Felgyorsult a megye gazdaságában a korszerű technika alkalmazása, amely egyre magasabb képzettségű dolgozókat igényel. Mindez alapvetően megköveteli a vezetők ismereteinek bővítését, a vezető és szervezőkészség fejlesztését, a munkapadok és a gépiek mellett dolgozók szakmai ismereteinek gyarapítását. A megyei pártbizottság végezetül megszabta a gazdaságpolitikai célkitűzésekkel összhangban a pártszervek és alapszervezetek, a városi, járási pártbizottságok, az állami szervek, a társadalmi és tömegszervezetek feladatait is. A megyei pártbizottság úgy értékeli, hogy a jó politikai légkör és a megye gazdasági helyzete, az irányító, szervező, ellenőrző, politikai munka színvonala, hatékonysága jó alapul szolgál a célul tűzött feladatok megvalósításához. Javuló élet- és munkakörülmények A következőkben az infrastruktúra különböző területeit érintette a beszámoló. Megállapította, hogy a megye személy- és áruszállításában tovább nőtt a közúti közlekedés aránya. A vasúti áruszállítás 8 százalékkal csökkent, a Volán Vállalat teljesítménye 17 százalékkal emelkedett. A vasút változatlan számú, az autóbusz-közlekedés közel 10 százalékkal több utast szállított, mint 1972-ben. összességében erősödött a közlekedési ágazat fejlesztése. Befejeződött a zalaegerszegi vasútállomás korszerűsítésének első szakasza, több gyár számára iparvágány készült, megkezdődött a Zalaegerszeg—Rédics vasútvonal rekonstrukciója, tovább épül a Körmend—hévízi út Zalaegerszeg—Zalacsány közötti szakasza, megkezdődött a 74-es számú út korszerűsítése, elkészült 15 kilométer hosszúságú bekötőút, Zalaegerszegen aszfaltkeverő telep létesül, felavatták a nagykanizsai autóbusz-pályaudvart, a letenyei határátkelő fogadóépületét, tovább épült a Volán zalaegerszegi gépkocsiforgalmi telepe stb. Az elmúlt év során tovább folytatódott a településhálózat korszerűsödése, erősödött az urbanizáció, kétezer fővel nőtt a két város lakossága. 1973-ban közel 1900 lakás épült fel, és ezzel a megye IV. ötéves terzének lakásépítési előirányzata eddig 65 százalékban teljesült. A területi tervnek megfelelően, megvalósultak a lakosság egészségügyi, kulturális ellátásának javítására irányuló fejlesztések. Százötven új bölcsődei, és 40 új szociális otthoni férőhely létesült, 3 új általános orvosi körzet jött létre, megkezdődött a zalaegerszegi 46 munkahelyes rendelőintézet tervezése. 1973-ban elkészült 475 új óvodai férőhely, és ezzel a IV. ötéves tervidőszak előirányzata teljesült. Húsz általános iskolai tanterem, 85 nevelőotthoni, és 100 általános iskolai diákotthoni férőhely létesült. A lakossági vízellátás javítására Zalaegerszegen üzembe helyezték a magasabban fekvő lakóterületek ellátását szolgáló II. nyomásövezeti rendszert, Nagykanizsán a 2500 köbméteres víztornyot. Tervszerűen halad a falusi törpevízmű-hálózat kiépítése is. A gázenergia-ellátás biztonságát növelte a devecseri gázvezeték fogadó- rutamásának kiépítése. Nagykanizsa város vezetékhálózaténak korszerűsítése Értékelte a jelentés a megye gazdasági fejlődése szempontjából fontos szakmunkásképzést, szakember-ellátottságot, s elismeréssel állapította meg, hogy erőteljes kezdeményezések tapasztalhatók a vezetőképzés kiterjesztésére. A továbbiakban a lakosság pénzbevételeinek alakulásával foglalkozott a beszámoló. Ezek a bevételek 1973-ban mintegy tíz százalékkal, ezen belül a munkabér-bevételek 13 százalékkal emelkedtek, amiben jelentős szerepe van az év elején végrehajtott központi bérrendezésnek. A megyében mintegy 30 ezer ipari és építőipari dolgozó részesült béremelésben, ami éves szinten 47 millió forint jövedelem-emelkedést jelent. Erősíteni a fejlődés kedvező tendenciáit és visszaszorítani a negatív jelenségeket . 1974-ben a X. kongreszszus és a megyei pártértekezlet határozatai, valamint az ezek végrehajtását szolgáló központi és megyei párthatározatok következetes végrehajtása szabja meg az éves politikai, gazdasági munka átfogó tartalmát — fogalmazza meg a megyei pártbizottság 1974. évi gazdaságpolitikai munkára vonatkozó feladatterve. — Ebben az esztendőben a gazdaság minden területén erősíteni kell a fejlődés kedvező tendenciáit és visszaszorítani a negatív jelenségeket. A pártszervek és alapszervezetek, a kommunista vezetők legfontosabb gazdaságpolitikai feladata az iparban a hatékonyság növelése, az élelmiszergazdaságban pedig a termelés korszerűsítése. Mindebben döntő szerepe van az üzem- és munkaszervezésről szóló határozat következetes végrehajtásának, a gazdálkodási, fegyelem növelésének, a tervező munka színvonala emelésének, a munkahelyi, üzemi, szövetkezeti demokrácia mind teljesebb kibontakoztatásának, a gazdasági vezetés színvonala emelésének, a dolgozók munka- és életkörülményei, anyagi, erkölcsi érdekeltsége fejlesztésének. A feldolgozó ipar egészében az előző évek termelés-növekedési ütemének fenntartása, az ágazat- és termékszerkezet szorszerűsítése szükséges. Az építőiparban a korszerű építési technológiák alkalmazása, a lakásépítési kapacitások fejlesztése, a kivitelezői munka fejlesztése, az építési igények időbeni kielégítése legyen a cél. Elengedhetetlen az ipari beruházások ütemezett megvalósítása, különösen a számítástechnikai programhoz tartozó MOM zalaegerszegi gyáregységének kivitelezése, az EIVRT nagykanizsai gyára beruházásának tervszerű befejezése, a nagykapornaki építőipari előregyártó üzem építé A pártbizottsági ülés felszólalásaiból A napirendi pont tárgyalása során több felszólalásra került sor. Dr. Szántó István, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója a pénzintézet adataival támasztotta alá a beszámolónak azt a részét, amely szerint stabilizálódott a megye gazdasági egységeinek pénzügyi helyzete. Szaporodott azoknak a vállalatoknak, szövetkezeteknek a száma, amelyeknek nincs hitelkapcsola- ta a bankkal, azaz külső pénzi források nélkül gazdálkodnak. (Ugyanakkor bírálóan szólt arról a jelenségről, hogy egyes termelő egységek nem, vagy hiányosan használták fel a rendelkezésükre bocsátott, hi- jellehetőségeket. A beruházási sgegyelem javításával kapcsolatban a pártellenőrzés fokozásának szükségességére hívta fel a figyelmet, különös tekintettel a beruházás előkészítésére, a pénzügyi források biztosítására, a beruházás üzemeltetésére való felkészülésre. Tatár Ferenc, az MSZMP Zalaszentgróti Járási Bizottságának első titkára a termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztésének lehetőségeit és gátjait elemezte. Az utóbbiak közé sorolta, hogy egyes szakmai, közgazdasági kérdésekben esetenként magukra maradnak a szövetkezetiek, nem kapnak megfelelő segítséget, tanácsot az illetékes szervektől. Érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet a kis területű termelőszövetkezetek szükségszerű egyesülésével kapcsolatban. Azegyesülni szándékozó öt kis tsz. t elnöke közül az egyik kijelöltette: ha nem ő az elnök, elmegy a szövetkezetből, nem akar senki beosztottja lenni. Hogy mennyire rosszul ítélte meg a maga értékeit, bizonyítja, hogy a saját szövetkezetében még a jelölőlistára sem került fel az elnökválasztáson. Az eset arra figyelmeztet, hangsúlyozta a felszólaló, hogy fontos gazdasági kérdések eldöntésében nagy szerepe lehet a vezetői magatartásnak, hozzáállásnak is. Tóth Istvánné, a Nagykanizsai Alkotmány Termelőszövetkezet brigádvezetője a két kanizsai tsz egyesülésének várható előnyeiről, s az előző évben elért kitűnő, 15 százalékos eredménynövekedéséről szólt. Zsidró Pál, az Egyesült Izzó nagykanizsai gyárának igazga-tója a rohamosan fejlődő ipari bázis főbb eredményeiről (az előző évihez képest 40 száza-lékkal nőtt a termelés, 710 milliós termelési értéket értek el), valamint gondjairól (a szükséges munkaerő biztosítása, munkásszállítás, alacsony is skolás képzettség) stb. szólt, s kifejezte azt a meggyőződését, hogy határidőre befejeződik e kiemelt nagyberuházás építési, szerelési programja, sőt már meg kell kezdeni a további fejlesztés előkészítését is. Király Lajos, a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat igaz-gatója a megye legnagyobb építőipari szervezete ez évi legfontosabb feladatairól ásott, megjegyezve, hogy a vállalat generáltén feleződével épülő két kiemelt állami nagyberuházás — Egyesült Izzó nagykanizsai gyára, Zánkai Úttörőváros — is befejeződik az idén, s így az eddiginél nagyobb energiát tudnak fordítani más kisebb volumenű munkákra is. Szántó György, a Zalaegerszegi Ruhagyár igazgatója a vállalatoknál megvalósított új termelés-szervezés eredményeiről szólt a megyei pártbizottság ülésén. Elmondta, hogy az elmúlt esztendőben 2,3 százalékkal alacsonyabb létszám mellett 14,9 százalékkal nőtt az anyagmentes termelési érték, s az új termelés-szervezési rendben dolgozó üzemrészekben 25—30 százalékos volt a termelékenység növekedés. Ugyanakkor a korábbinál kevesebb minőségi reklamáció érkezett a vállalathoz. Nagy eredménynek tartják, hogy az ország ruhagyárai közül náluk a legalacsonyabb a fluktuáció. Ebben nyilvánvalóan nem kis szerepe van annak, hogy az elmúlt év során 15,9 százalékkal nőtt a munkások keresete, s néhány nap múlva, nem is véletlenül március 1-án, a nemzetközi nőnapion 194 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést osztanak ki. Az eredmények igazolják — hangsúlyozta a felszólaló—, hogy az értelmes célokat felkészülten türelemmel közzétéve nesértik a munkásemberek es fejükkel, akaratukkal a megvalósításukra törekszenek. A napirendi pont tárgyalása dr. Csokzma Sándor zárummia. fejeződött be 3