Zalai Hírlap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-28 / 73. szám

Kiemelt feladat a lakosság zöldség­gyümölcs ellátása o­to Egyértelmű fejlődés és további tartalékok obcd Kettőn áll a vásár .... CD­I CD Tudomány és technika o to Harman — a mozgalmi munkáról CDI CD Javult a peremkerületek kulturális ellátottsága «1 OtO* Játsszunk olyat, hogy utazunk losonczi Pál Baranyában Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke kedden az esti órákban Ba­ranya, megyébe érkezett. Pé­csett, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának székházá­ban dr. Nagy József a megyei pártbizottság első titkára. Hor­váth Lajos, a megyei tanács elnöke fogadta a vendéget. Szerdán délelőtt Losonczi Pál eszmecserét folytatott Baranya és Pécs párt- és állami veze­tőivel, s ennek során dr. Nagy József, a megyei pártbizottság első titkára adott tájékoztatást a megye és a város politikai, társadalmi, gazdasági hely­zetéről, fejlődésének eredmé­nyeiről és gondjairól. Az El­nöki Tanács elnöke ezután a helyi vezetők társaságában a város legfiatalabb felsőoktatá­si intézményébe, a Pollack Mi­hály Műszaki Főiskolára, dél­után pedig Szigetvárra láto­gatott. ! Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPM XXX. évfolyam, 73. szám­ára: 80 fillér 1974. március 28., csütörtök Kádár Já­nos Nyíregyházán és Fehérgyarmaton Kádár János, az MSZMP KB első titkára Szabolcs-Szatmár megyei látogatása során szer­dáét délelőtt a­ megyei pártbi­zottság székházában találko­zott a megyei párt-végrehajtó­­bizottság tagjaival. Dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte és tá­jékoztatta Szabolcs-Szatmár helyzetéről, fejlődéséről, s a to­vábbi­­fejlesztés terveiről. Ká­dár János válaszában megkö­szönte a szívélyes fogadtatást, s visszaemlékezve korábbi lá­togatásaira, elismeréssel szólt­­ a megye életének fejlődéséről, és beszélt a további haladás főbb teendőiről Ezután a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyáregy­ségébe látogatott, dr. Horváth László, a Taurus Gumigyár ve­zérigazgatója és Gergely Fe­renc, a nyíregyházi gyár igaz­gatója tájékoztatta Kádár Já­nost. A gyár fennállásának rö­vid évei alatt nemzetközileg is jó hírnevet vívott ki magá­nak. Termékeit 30 országba ex­portálja, és egyebek között a világ kemping-cikkeinek 17 százalékát termeli. A megye életére is jelentős befolyást gyakorol a nyíregy­házi gumigyár tevékenysége. Ezt a többi között az is mutat­ja, hogy 3 millió forinttal já­rult hozzá a nyíregyházi böl­cselet­i és­ óvodai ellátás fej­lesztéséhez. Az itt folyó mun­ka színvonalára jellemző, hogy a magyar vegyiparban elsőnek vezették be a ,,Dolgozz Hibát­­lanul’ mozgalmat. A gyárban dolgozó egyetemi végzettségű műszaki és közgazdász szakem­berek, vegyész-, gépész- és elektrotechnikusok száma egy­magában annyi, mint ahány ilyen szakember a gyár építé­se idején az egész megyében volt. A Taurus nyíregyházi gumigyára már az V. ötéves tervben a magyar nehézvegy­ipar egyik fellegvára lesz. A mai gyár mellett két új üzem épül, ahol nagy mennyiségű gumiabroncsot gyártanak majd a legkorszerűbb technikával és technológiával. Tóth Emil, a pártszervezet csúcstitkára ismertette ezután a párt- és társadalmi szerveze­tek munkáját, Molnár Sándor­­né, a szakszervezeti bizottság titkára pedig a szakszervezeti mozgalom tevékenységéről szólt. A tájékoztatókat üzemláto­gatás követte. Megtekintették a kempingcikket és a kerékpár­köpenyt gyártó üzemet. Kádár János szívélyesen elbeszélge­tett a dolgozókkal, köztük Ve­res Máriával, a Kaffka Margit szocialista brigád vezetőjével és Mikulás Ferencnével, a nemrég alakult Váci Mihály brigád vezetőjével A dolgozók nevében Virág Magdolna vi­rágcsokrot nyújtott át a ked­ves vendégnek. Kádár János búcsúszavaiban köszönetet mondott a szívélyes fogadtatásért. Kifejezte örö­mét, hogy ellátogathatott a gyárba, ahol igen jó benyomá­sokat szerzett. Elmondta, hogy az itt végzett munka nem ismeretlen számá­ra, hiszen annak idején gyak­ran megfordult a régi Rug­gyanta Árugyárban, tisztában van a szakma nehézségével. A fejlődést mutatja, hogy az új nyíregyházi gyáregységben lé­nyegesen megváltoztak a múlt­hoz képest a munkakörülmé­nyek. Az ember itt a szocia­lista építés valóságos megtes­tesülésével találkozik: nem­csak új falak, korszerű tech­nikai , berendezések épültek, hanem formálódott az embe­rek, a dolgozók szocialista tu­data is. Az üzemlátogatás után Ká­dár János megtekintette Sóstó­fürdőt, majd a Jósa­ városi új lakótelepet, ahol 1970 óta 2200 korszerű lakás épült, és az V. ötéves tervben megépítendő további 1200 lakáshoz máris közművesített terület áll ren­delkezésre. Kádár János délután Nyír­egyházáról Fehérgyarmatra utazott. Útközben rövid időre megszakította útját az 1969- ben várossá nyilvánított Má­tészalkán. A város új, keleti lakótelepén Forgács András, a városi pártbizottság első (Folytatás a 2. oldalon.) Nincs még egészen, két esz­tendeje, hogy a Központi Sta­tisztikai Hivatal és a megyei tanács illetékes vezetői meg­állapodást írtak alá egy szá­mítóközpontnak Zalaegersze­gen történő létesítéséről. A megállapodásban foglaltak végrehajtásának eredménye­ként tegnap délelőtt ünnepé­lyes keretek között átadták rendeltetésének a Számítás­technikai és Ügyvitelszervező ■Vállalat zalaegerszegi adatfel­dolgozó központját. Az ünnepi eseményen meg­jelent Pesti Lajos, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhe­lyettese, Őry József, a Számí­tástechnikai és Ügyvitelszerve­ző Vállalat igazgatója, Újvári Sándor, a megyei tanács elnö­ke, dr. Csokona Sándor, a me­gyei pártbizottság titkára, Kustos Lajos, a zalaegerszegi városi tanács elnöke, a megye , a város párt-, állami- és társadalmi szerveinek több képviselője, ott voltak az adat­feldolgozó központtal szerző­dést kötött vállalatok vezetői, a számító rendszert szállító fran­cia cég képviselői , természe­tesen a központ dolgozói. A megjelenteket Őry István köszöntötte, majd Pesti Lajos mondott rövid beszédet . A számítástechnika roha­mosan fejlődik, mintegy 150— 200 ezer számítógép-rendszer működik a világ különböző or­szágaiban. A számítástechnika fejlődése szerves része a mű­szaki-tudományos forradalom­nak. Értő alkalmazás mellett jó eredményeket hozhat a gazdálkodás hatékonyságának fejlesztésében, az informáltság javításában. Hazánkban 1971 végén fogadta el a kormány a számítástechnikai programot és rendelte el a program végre­hajtását. E programban kiemelt helyen szerepel a megyei szá­mítástechnikai hálózat kiépíté­se. A feladat gyakorlati meg­valósítását a kormány a Köz­ponti Statisztikai Hivatalra bízta, a megbízatás teljesítésé­nek volt egyik lépcsője az adatfeldolgozó központ létesí­tésére vonatkozó megállapodás aláírása. A megállapodást tet­tek követték. Megértve a prog­ram megvalósításának jelentő­ségét, a megyében sokan és sokat fáradoztak a központ ki­alakításáért, korrekt magatar­tást tanúsított a gépeket szál­lító francia partner is, így ér­keztünk el a mai naphoz, ami­­kor is ünnepélyesen átadom a központot a megye részére. A megye dolgozói nevében Újvári Sándor vette át a köz­pontot, emlékeztetett létesíté­sének körülményeire, megkö­szönte a Központi Statisztikai Hivatal vezetőinek, hogy az or­szágban elsők között kerülhe­tett sor a zalaegerszegi köz­pont megvalósítására. Kifejez­te abbéli reményét, hogy a fel­használók sikerrel használják majd a központ nyújtotta szol­gáltatásokat, a központ dolgo­zói pedig eredményesen telje­sítik feladataikat Dr. Csalagovits István, a központ vezetője biztosította a megjelenteket arról, hogy az itt dolgozók igyekeznek megfe­lelni a várakozásnak, a velük szemben megnyilvánuló biza­lomnak. A számítórendszert Pesti La­jos kapcsolta be, s ezzel most már ténylegesen is elkezdődött a folyamatos munka a SZÜV zalaegerszegi adatfeldolgozó központjában. A vendégek az avatás után megtekintették az intézményt, s elégedetten nyi­latkoztak a látottakról. Átadták rendeltetésének a zalaegerszegi adatfeldolgozó központot Kádár János Szabolcs-Szatmár megyei látogatása alkalmából felkereste szerdán a Taurus Gumigyár nyíregyházi üzem­egységét. (MTI fotó — Szebelédy Géza felv. — KS) Rövidesen a gyógyítás szolgálatába áll A befejező munkálatokhoz érkeztek a kanizsai kórház építői Hihetetlennek tűnik, hogy száznyolcvanan dolgoznának ezen az építkezésen. — Pedig pontosan annyian vagyunk — mondja Földesi Zoltán, az állami építőipari vállalat építésvezetője, a ka­nizsai kórházépítkezés irányí­tója. Az értékcsalódásra egysze­rű a magyarázat, a hatalmas, nyolcszintes épülettömb szin­te elnyeli az embereket. A sok-sok tucat helyiségben, az emeleteken, a folyosók labi­rintusában elvész a száznyolc­van építő, s ezekben a napok­ban az épület minden részé­ben akad még tenni­, igazíta­ni való. Április 30-ra Mert most már jobbára csak erről van szó, a hotelt, a mű­­tőszárnyat és rendelőintéze­tet magába foglaló új kanizsai kórház építészetileg lényegé­ben elkészült, felépült. Farkas József főépítésveze­tő elmondta, hogy a hotel­szárnyat április elejére, a ren­delőintézeti részt április 15-re a műtőszárnyat pe­­ig április 30-ra fejezik be. De nézzünk körül egy kicsit az új kórház belsejében. A Fabik Károly utca felől eső rendelőintézet folyosói­nak, várakozóhelyiségeinek falburkolata igen ízléses, szí­nes kismozaikból készült. Ez az, ami elsőként szembe tű­nik. — Itt kap helyet a véradó­állomás, s teljesen elszepa­rált, külön bejáratú a gyer­mekrendelőintézet ----mondja Földesi Zoltán, majd a süttői márványból készült lépcsőkön megyünk felfelé a műtő és a hotelszárnyba. A műtőszárny folyosóit szintenként váltakozva kék, zöld, szürke, fehér csempe bo­rítja. Benyitunk a mennnyeze­­tig csempézett műtőkbe is, amelyekben már bekötésre várnak a klímaberendezések, ami a Röntgentechnikai Vál­lalat feladata lesz. A hotel­szárnyban megnézünk néhány betegszobát, amelyek zömé­ben hat-hat ágyat helyeznek el. Nővérhívó, rádió, ágylám­pa, konnektor minden ágy fe­lett. Igényes, szép munka Az épület kívülről is impo­záns látványt nyújt. Jól ér­vényesül az alumínium kere­tes eternit burkolás, amely a hotelszárnú részen már teljes egészében,­­ a műtőszárnynál pedig részben elkészült. Fe­lettébb tetszetős az épület homlokzatán, ablakonként fel­szerelt árnyékvető lemezek erdeje, amelyek eloxált alu­mínium lemezből készültek. A főépületen túl javában épül a konyha, a portabüfé, a mosoda, s a DÉLVIÉP dolgo­zói is gyors ütemben építik a kórház körüli úthálózatot, amivel májusra készülnek el. De mi a véleménye a leen­dő gazdának, a nagykanizsai kórház vezetőségének? Érkeznek a szerelők Jászkuty Tibor, a gazdasági igazgató csak annyit mond, hogy most már szinte napon­ta megnézik, hogyan haladnak az építők a munkával, annyi­ra várják az átadását. A­­le­rendezések jó része már meg­érkezett Kanizsára. Kívül-be­­lül szép, szemre is tetszetős az új létesítmény, de még fonto­sabb, hogy mielőbb a gyógyí­tás szolgálatába álljon. Ha minden jól megy, ez az időpont már nem húzódik so­káig. Rövidesen jönnek már a Röntgentechnikai Vállalat dolgozói is, akiknek mintegy két hónapra van szükségük a gyógyászati, vizsgálati, egyéb berendezések szereléséhez, s azután a 452 ágyas új kórház, a 22 munkahelyes rendelőin­tézet és műtő Nagykanizsa új, fontos egészségügyi intézmé­nye a gyógyítás, a betegek szolgálatába állhat. Sz. Z. A főépület hotelszárnya Megindultak a gépek. A számítórendszer bekapcsolása utáni pillanatok. Ülést tartott a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksége szerdán Szabó István elnökle­tével ülést tartott. Az elnökség összegezte a tsz-ek közgazda­­sági szabályozásának és a szö­vetkezetek ehhez való alkal­mazkodásának az elmúlt évek­ben szerzett tapasztalatait, s azzal a javaslattal fordult az Országos Tanácshoz, hogy a kérdés megtárgyalását a soron következő ülésen tűzze napi­rendre. Javasolta az elnökség, hogy a TOT plénuma adjon ajánlást a tsz-eknek a köz­­gazdasági szabályozás adta le­hetőségek jobb kihasználásá­ra, a népgazdaság és a szövet­kezeti célok összhangjának to­vábbi erősítésére. Az elnökség megtárgyalta az ifjúsági törvény végrehajtásá­nak helyzetét a tsz-ekben és megállapította: az elmúlt négy évben általánosnak tekinthető fordulat következett be a szö­vetkezeti tagságnak a fiatalok helyzetével, feladataival és jo­gaival kapcsolatos szemléleté­ben. Sokat javult a fiatalok élet- és munkakörülménye és egyre inkább fontos szerepet kapnak a szövetkezet k­imúltá­sában­.

Next